1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő

• a) ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékkel rendelkező jogosultságra, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít (a továbbiakban: ingatlan és ingó vagyon) továbbá
• b) az önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre, a tagsági jogot megtestesítő értékpapírokra, illetve gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető egyéb társasági részesedésekre (a továbbiakban: portfólió vagyon).
• c) az önkormányzat gazdasági társasága és költségvetési szerve használatában lévő, kötelező feladataik ellátásához biztosított helyiségek bérbeadására.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

• a) az önkormányzati tulajdonú lakások bérletének, lakások elidegenítésének, a helyiségbérlet, illetőleg a helyiségek elidegenítéséről szóló önkormányzati rendeletek hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására,
• b) a vásárok és piacok működéséről szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó árusítóhelyek, helyiségek és pavilonok hasznosítására,

(3) Ezen rendelet szabályait csak akkor kell alkalmazni

• a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére, ha az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,
• b) a közterületek hasznosítása esetén, ha a közterület-használatról szóló önkormányzati rendelet

eltérően nem rendelkezik.

(4) E rendelet alkalmazásában önkormányzati portfólió vagyonnak minősül az a társasági részesedés, amely a többségi önkormányzati tulajdonban álló gazdálkodó szervezet más gazdasági társaságban fennálló társasági részesedése, valamint e gazdasági társaság tulajdonában lévő vagyon is.

2. § (1) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen nemzeti vagyona:

• a) az önkormányzati tulajdonban lévő közterületi műalkotások,
• b) a köztemetők,
• c) a kommunális hulladéklerakó telep,
• d) mindaz a vagyon, amit törvény, vagy a Közgyűlés annak nyilvánít.

(2) Az önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló törvény által meghatározottakon túl további korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket e rendelettel nem jelöl ki.

(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő vagy tulajdonába kerülő vagyon a rendeltetése vagy tervezett rendeltetése alapján sorolandó be a forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyoni körbe.

(4) Amennyiben az üzleti vagyon valamely eleme közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátásához vagy hatáskör gyakorlásához válik szükségessé, az adott vagyoni elemet a 2. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a törzsvagyonba kell átsorolni.

(5) Amennyiben a törzsvagyon valamely eleme már nem szolgálja közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását, az adott vagyontárgy a törzsvagyon köréből – a (6) és (7) bekezdésben foglaltak kivételével – kivonható, és az üzleti vagyonba átsorolható.

(6) Az ingatlan vagy ingatlanrész forgalomképtelensége e rendelet erejénél fogva megszűnik, ha a helyi építési szabályzat végrehajtása céljából lefolytatott telekalakítási eljárásban hozott jogerős határozat alapján az ingatlan közterület rendeltetése megszűnik. Az ingatlant vagy ingatlanrészt a telekalakítási határozat alapján kialakult megnevezése vagy rendeltetése szerint korlátozottan forgalomképes vagy üzleti vagyonba törzsvagyonba kell átsorolni.

(7) Az ingatlan vagy ingatlanrész forgalomképtelensége megszűnik, ha a helyi építési szabályzattal nem ellentétes telekrendezési szándék alapján lefolytatott telekalakítási eljárásban hozott jogerős határozat alapján az ingatlan közterület rendeltetése megszűnik. Az ingatlant vagy ingatlanrészt a telekalakítási határozat alapján kialakult megnevezése vagy rendeltetése szerint korlátozottan forgalomképes vagy üzleti vagyonba törzsvagyonba kell átsorolni.

(8) Az átsorolásról forgalomképtelen törzsvagyon esetében a Közgyűlés, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon esetében a gazdasági ügyeket ellátó bizottság dönt. A tulajdonosi joggyakorló az (3)-(5) bekezdés szerinti törzsvagyon átsorolásáról legkésőbb az átruházásra vonatkozó döntéssel egyidejűleg, a (7) bekezdés szerinti átsorolásról a telekalakítási eljárást megelőzően dönt.

(9) Az üzleti vagyon hasznosítására éves tervként a Közgyűlés meghatározza a vagyongazdálkodási koncepciót. Az elfogadott vagyonkoncepció alapján az üzleti vagyon értékesítéséről az egyes vagyontárgyak 5. §-ban meghatározott értéke szerinti tulajdonosi joggyakorlója dönt.

3. § Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyont és annak változásait az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően ingatlanvagyon-kataszterben kell nyilvántartani.

4. § A tulajdonosi jogokat – beleértve a tulajdonszerzéssel összefüggő döntéseket is – a Közgyűlés, illetve az e rendeletben meghatározott esetekben és mértékben átruházott hatáskörben a polgármester és az önkormányzat közgyűlésének gazdasági ügyeket ellátó bizottsága, valamint a vagyonkezelők gyakorolják.

5. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

• a) ingatlan, vagyoni értékű jog esetén – kivéve a (2) bekezdésben foglaltakat - 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,
• b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés-, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,
• c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni,
• d) ingó vagyontárgy esetén 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés azzal, hogy 200 ezer Ft egyedi beszerzési, előállítási érték alatt mellőzhető értékbecslés beszerzése.

(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy bérbe-, használatba, illetve haszonbérbe adására irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét a bérleti díj vagy használati díj mértékét 6 hónapnál nem régebbi szakvélemény alapján kell meghatározni.

(3) A (2) bekezdés szerinti hasznosítás esetén a hasznosított vagyoni értékű jog forgalmi értéke:

• a) egy évet meg nem haladó hasznosítás esetén tizenkét havi bérleti, használati díj összege,
• b) egy évet meghaladó hasznosítás esetén a szerződés fennállása alatt fizetendő – de legfeljebb 10 évre számított – bérleti, használati díj kumulált összege,
• c) határozatlan idejű hasznosítás esetén az első 10 évre számított bérleti, használati díj együttes összege.

(4) Mellőzhető a bérleti vagy használati díj összegére vonatkozó értékbecslés beszerzése

• a) az Önkormányzat tulajdonában álló szálláshely szolgáltatást nyújtó ingatlan bérbe vagy használatba adása,
• b) vagyonkezelő által feladatellátásához használt ingatlan helyiségének a feladatellátáshoz szükséges időtartamon kívüli, időszakos, egészségügyi, kulturális, sport, oktatási vagy szociális használatra történő bérbe vagy használatba adása,
• c) ingó vagyontárgy bérbe vagy használatba adása esetén.
• d) rekreációs célú hasznosítás esetén.

(5) Az (4) bekezdésben meghatározott esetben a bérleti vagy használati díj összege nem lehet alacsonyabb a bérbe vagy használatba adó erre vonatkozó külön szabályzatában meghatározott, legalább a költségek megtérülését biztosító összegnél.

(6) Az (4) bekezdés d) pontja esetén a bérleti díj megállapításáról a rekreációs célú hasznosításra történő kijelöléssel együtt a Közgyűlés határoz.

(7) Amennyiben törvény másként nem rendelkezik, az önkormányzati vagyon közfeladat céljára történő ingyenes hasznosítása vagy vagyonkezelésbe adása esetén a forgalmi értéket az adott vagyontárgy könyv szerinti bruttó értéke alapján kell meghatározni.

(8) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll – a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknál – régebben készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változata is elfogadható.

(9) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak esetén az értékelést az (1) bekezdés szerint kell elvégezni.

6. § (1) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve – ha az elidegenítés, hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(2) E rendeletben megállapított értékek és értékhatárok alatt egyedi bruttó forgalmi értékek értendők.

7. § (1) Az Önkormányzat képviseletében a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra.

(2) Az Önkormányzat a portfólió vagyon kezelése körében a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén eseti vagy általános meghatalmazással képviselteti magát.

(3) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján az Önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlására a polgármester jogosult.

(4) A tulajdonnal kapcsolatos rendelkezési jogok gyakorlását a Közgyűlés – a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban – az Önkormányzat vagyonának kezelőire e rendelet rendelkezései szerint ruházza át.

8. § (1) A forgalomképes ingatlan és ingó vagyon tekintetében a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivételekkel a tulajdonosi jogokat

• a) 15 millió forint egyedi forgalmi értéket el nem érő forgalomképes ingatlan és ingó vagyon esetében a polgármester,
• b) 15 - 35 millió forint közötti egyedi forgalmi értékhatár esetén a forgalomképes ingatlan és ingó vagyon esetében a gazdasági ügyeket ellátó bizottság,
• c) 35 millió forint egyedi forgalmi értéket elérő vagy azt meghaladó forgalomképes ingatlan és ingó vagyon esetében a Közgyűlés

gyakorolja.

(2) A forgalomképes önkormányzati vagyon részét képező vagyontárgy megterheléséről - a zálogjoggal való megterhelést kivéve - 15 millió forint értékhatárig a polgármester, 15 – 35 millió forint értékhatár esetén a gazdasági ügyeket ellátó bizottság, 35 millió forintot meghaladóan a Közgyűlés dönt.

(3) Értékhatártól függetlenül a Közgyűlés hatásköre az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve ezen szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása, továbbá az önkormányzati vagyon zálogjoggal való megterhelése.

9. § A korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyak vonatkozásában a tulajdonosi jogokat

• a) 15 millió forint értékhatárig a polgármester,
• b) 15 – 35 millió forint közötti értékhatár esetén a szakmailag illetékes önkormányzati bizottság előzetes véleményezésével a gazdasági ügyeket ellátó bizottság,
• c) 35 millió forintot elérően vagy azt meghaladóan a Közgyűlés gyakorolja.

10. § (1) Az Önkormányzat a forgalomképtelen vagyontárgyak fenntartását és működtetését e rendeletben foglalt vagyonkezelőkre bízhatja. A forgalomképtelen vagyontárgyak tekintetében is a tulajdonosi jogokat a vagyonkezelők az e rendelet szabályai vagy a vele megkötött megállapodás szerint gyakorolhatják.

(2) A fogalomképtelen vagyon tulajdonjogot nem érintő hasznosításáról - amennyiben a vagyontárgy hasznosítására irányuló szerződés időtartama egy évnél több, de a három évet nem haladja meg a gazdasági és városfejlesztési ügyeket ellátó bizottság dönt.

(3) A forgalomképtelen vagyonnak három évet meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogot nem érintő hasznosítása esetében a tulajdonosi jogokat a Közgyűlés gyakorolja.

(4) A forgalomképtelen vagyonnak egy évet nem meghaladó időtartamra történő, tulajdonjogot nem érintő hasznosítása esetében a tulajdonosi jogokat a polgármester gyakorolja.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, illetve azok alatt vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötése és az ellenérték megállapítása a gazdasági ügyeket ellátó bizottság hatáskörébe tartozik.

11. § Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen, bármely jogcímen átruházni kizárólag az alábbiak szerint lehet:

• a) tulajdonjogot ingyenesen átruházni vagy 3 éves időtartamot meghaladó ingyenes használatot engedélyezni a Közgyűlés,
• b) 3 éves időtartamot meg nem haladó tartós ingyenes használatot engedélyezni a gazdasági ügyeket ellátó bizottság,
• c) időszakos (legfeljebb 10 nap időtartamra vagy adott rendezvényhez kapcsolódó) ingyenes használatot engedélyezni a polgármester jogosult.

12. § Az önkormányzati vagyon használatát, bérbeadását - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában,– kedvezményesen, bármely jogcímen engedélyezni csak akkor lehet, ha a versenyeztetés mellőzésének feltételei e rendelet szabályai szerint fennállnak. Kedvezményes használatról, bérbeadásról dönteni az alábbiak szerint lehet:

• a) 3 éves időtartamot meghaladó kedvezményes használatot engedélyezni a Közgyűlés,
• b) 3 éves időtartamot meg nem haladó tartós kedvezményes használatot a gazdasági ügyeket ellátó bizottság,
• c) időszakos (legfeljebb 10 nap időtartamra vagy adott rendezvényhez kapcsolódó) kedvezményes használatot a polgármester jogosult.

13. § (1) Bármely vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjoga ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról, a vagyonkezelő kijelöléséről – a felajánlott vagyontárgy terheinek, értékének és hasznosíthatóságának mérlegelésével – a polgármester dönt, kivéve a magyar állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntést.

(2) Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása vagyonkezelő részére történik, a polgármester döntését megelőzően szükséges a vagyonkezelő szerv nyilatkozata arról, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3) Az Önkormányzat köteles az ingyenesen vagy kedvezményesen felajánlott és elfogadott vagyontárgyat a felajánló által megjelölt önkormányzati vagyonkezelő szerv részére a felajánló által meghatározott célra átadni.

14. § (1) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti önkormányzati vagyont hasznosítani – ha törvény kivételt nem tesz – kizárólag versenyeztetés keretében, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított értékhatár alatti önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása fő szabályként versenyeztetési eljárás eredményeként történhet.

(3) A versenyeztetési eljárás szabályait az 1. mellékletet képező versenyeztetési szabályzat tartalmazza.

(4) Az (1) bekezdés szerinti értékhatár alatti vagyontárgy esetében nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:

• a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el

15. § (1) A Közgyűlés az Önkormányzat egyes közfeladatainak átadásához kapcsolódóan az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyon meghatározott körére – törvényben meghatározott feltételek figyelembevételével – vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat és kötelezettségeket átvegye.

(3) A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékéről vagy a vagyonkezelői jog ingyenes alapításáról a 11. § figyelembe vételével a Közgyűlés a vagyonkezelői jog alapításával egyidejűleg dönt.

(4) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a rábízott vagyont köteles megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.

(5) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a kezelésében lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül - a törvények és e rendelet keretei között köteles gazdálkodni. A vagyonkezelő jogosult, illetve köteles a működés feltételeként rábízott vagyontárgyak:

• a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,
• b) a bérbeadásra és egyéb hasznosításra,
• c) a közterhek viselésére.

(6) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv a (5) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet szabályai vagy a vele megkötött megállapodás szerint gyakorolhatja. A megállapodás rögzíti a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait is.

(7) Az önkormányzati vagyonkezelő szerv köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatok ellátására.

(8) Az önkormányzati vagyonkezelő szervek a jelen fejezetben nem szabályozott kérdésékben a rendeletet alkalmazni kötelesek.

(9) Az Önkormányzat ingatlankezelési feladatait (működtetését) 100%-os tulajdonú gazdasági társasága útján látja el üzemeltetési szerződés keretében. Az üzemeltetési szerződés hatálya alá tartozó ingatlanok kijelöléséről a Közgyűlés dönt, mely alapján az adott ingatlan külön szerződésmódosítás nélkül, az üzemeltetési szerződés hatálya alá kerül. A házkezelési feladatokat ellátó gazdasági társaság e rendelet tekintetében vagyonkezelőnek minősül.

16. § (1) Az önkormányzati vagyon kezelője – az alapító okiratban vagy társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körön belül és az alaptevékenység sérelme nélkül – önállóan dönt

• a) használatában lévő ingóság hasznosításáról (használatba adás, bérbeadás, értékesítés),
• b) a használatában lévő ingatlan, ingatlanrész egyszeri, 1 (egy) évet meg nem haladó időtartamú és további előjogot nem biztosító használatba vagy bérbe adásáról,
• b) ingó vagy ingatlan vagyon tulajdonba történő megszerzéséről, bérbevételéről az éves költségvetési vagy üzleti tervben biztosított keret terhére, annak értékétől függetlenül.

(2) Az önkormányzati vagyon kezelője a gazdasági ügyekkel foglalkozó bizottság előzetes hozzájárulásával dönt ingatlan, ingatlanrész 1 évet meghaladó – beleértve az (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződés meghosszabbítását is - vagy határozatlan időre szóló használatba, bérbe adásáról illetve bérbe vételéről.

(3) Az önkormányzati vagyon kezelője használatában lévő ingatlan, ingóság e rendeletben foglaltak alkalmazásával csak akkor idegeníthető el, ha a vagyontárgy a tevékenysége ellátásához nem szükséges vagy véglegesen feleslegessé vált. Az ingatlan értékesítéséről az e rendelet szerinti tulajdonosi joggyakorló dönt.

17. § (1) Ha a gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdonrész 25%, vagy az alatti, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó kérdésekben a polgármester dönt.

(2) A társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy úján is gyakorolhatja.

18. § (1) Ha a gazdasági társaságban lévő önkormányzati tulajdonrész 25%-nál nagyobb, de 50%-t nem éri el, a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó kérdésekben a polgármester dönt.

(2) A polgármester a társaság alapító okiratában rögzített kizárólagos taggyűlési (közgyűlési) döntést igénylő kérdésekben a döntés előtt köteles kikérni a gazdasági ügyeket ellátó bizottság állásfoglalását.

(3) A társaság legfőbb szervének ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a polgármester gyakorolja. Ezt a jogát az általa meghatalmazott személy útján is gyakorolhatja.

(4) Amennyiben a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a meghatalmazott személy az ott felmerült kérdésben – ügyben – felhatalmazással nem rendelkezik, a meghozandó döntés elhalasztását köteles kérni.

19. § (1) Ha a gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdonrész az 50%-ot eléri, vagy meghaladja, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben a meghozandó döntést megelőzően korlátolt felelősségű társaság esetében

• a) Közgyűlés dönt:
  • aa) pótbefizetés elrendelése és visszafizetése, a törzstőke felemelése és leszállítása,
  • ab) osztalékelőleg fizetésének elhatározása,
  • ac) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése,
  • ad) a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat,
  • ae) a magához vont üzletrész tagok általi megvásárlásának elhatározása,
  • af) az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,
  • ag) a felügyelő bizottsági tagok, könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
  • ah) a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása,
  • ai) más gazdasági társaság alapításáról, illetve működő társaságba tagként való belépésről történő döntés,
  • aj) a társasági szerződés módosítása,
  • ak) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapító okirat/társasági szerződés a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal,
  • al) a számviteli törvény szerinti beszámoló, féléves beszámoló és közhasznú társaságoknál a közhasznúsági jelentés elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést,
  • am) az üzleti terv elfogadása,
• b) a gazdasági ügyeket ellátó bizottság dönt:
  • ba) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, melyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával köt, kivéve, ha az utóbbi szerződés megkötése a társaság főtevékenységéhez tartozik,
  • bb) az alapításért felelős tagok, a vezető tisztségviselők, a könyvvizsgáló és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése,
  • bc) a szervezeti és működési szabályzat elfogadása,
  • bd) felügyelő bizottság ügyrendjének jóváhagyása

  kérdésében.

(2) Ha a gazdasági társaságban az önkormányzati tulajdonrész az 50%-ot eléri, vagy meghaladja, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben a meghozandó döntést megelőzően részvénytársaság esetében

• a) Közgyűlés dönt:
  • aa) az alapító okirat megállapításáról és módosításáról;
  • ab) a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról;
  • ac) a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása;
  • ad) az igazgatóság tagjainak, elnökének, a vezérigazgatónak továbbá a felügyelőbizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, javadalmazási szabályzat jóváhagyása;
  • ae) döntés osztalékelőleg fizetéséről;
  • af) döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé, illetve a dematerializált részvény nyomdai úton előállított részvénnyé történő átalakításáról;
  • ag) az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása;
  • ah) döntés az átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;
  • ai) döntés az alaptőke felemeléséről;
  • aj) döntés az alaptőke leszállításáról, kivéve a kötelező alaptőke-leszállítás eseteit;
  • ak) döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról;
  • al) üzleti terv, költségvetés jóváhagyása, a számviteli törvény szerinti beszámoló, féléves beszámoló jóváhagyása; ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést,
  • am) hosszú lejárató hitel és hosszú lejáratú kölcsön felvételének engedélyezése, amennyiben a társaság hosszú lejáratú hitel és kölcsön állománya a hosszú lejáratú hitel vagy kamatmentes kölcsön felvétele az alaptőke 30 %-át meghaladja, rövid lejáratú hitel és rövid lejáratú kölcsön felvételének engedélyezése, amennyiben a társaság rövid lejáratú hitel és kölcsön állománya a rövid lejáratú hitel vagy kamatmentes kölcsön felvételével az alaptőke 40%-át meghaladja,
  • an) dönt gazdasági társaság alapításáról,
  • ap) döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az alapító okirat/alapszabály a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe utal.
• b) a gazdasági ügyeket ellátó bizottság dönt:
  • ba) hatályon kívül helyezve
  • bb) felügyelő bizottság és az igazgatóság ügyrendjének jóváhagyása,
  • bc) a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása kérdésében,
  • bd) az alapításért felelős tagok, a vezető tisztségviselők, a könyvvizsgáló és a felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése,

(3) hatályon kívül helyezve

(4) A társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó és az (1)-(3) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben a polgármester dönt.

(5) Kormányzati beruházás megvalósítására létrehozott projekttársaság esetében a társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó és az (1) bekezdésben fel nem sorolt kérdésekben a döntési jogok gyakorlására a megvalósításra irányuló, tulajdonossal kötött szerződés az irányadó. Az (1) bekezdésben fel nem sorolt és a szerződésben nem szabályozott legfőbb szervének hatáskörébe tartozó kérdésekben a gazdasági ügyeket ellátó bizottság dönt.

(6) A gazdasági társaságok taggyűléseinek, illetőleg igazgatósági üléseinek állandó meghívottja a polgármester és a mindenkor hatályos polgármesteri utasítás szerint az adott társaságért felelős alpolgármester. A polgármester és az alpolgármesterek akadályoztatásuk esetén jogosultak magukat meghatalmazottal képviseltetni.

(7) Amennyiben a gazdasági ügyeket ellátó bizottság a hatáskörébe tartozó társasági napirend tárgyalásakor tulajdonosi beavatkozás szükségességét állapítja meg, köteles a napirendet és a döntési javaslatot a Közgyűlés elé terjeszteni.

20. § (1) Többségi vagy kizárólagos tulajdonú gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlan és portfólió vagyon elidegenítésére, megterhelésére, beruházásra üzleti tervnek megfelelően kerülhet sor. Az üzleti tervben tervezett elidegenítés, megterhelés, beruházás a kérdésében

• a) 35 millió forint forgalmi érték felett a Közgyűlés,
• b) 15-35 millió forint forgalmi érték között a gazdasági ügyeket ellátó bizottság,
• c) 15 millió forint forgalmi érték alatt a polgármester

dönt.

(2) Többségi vagy kizárólagos tulajdonú gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlan és portfólió vagyon üzleti tervében nem szereplő elidegenítés, megterhelés, beruházás kérdésében minden esetben a Közgyűlés dönt.”

21. § Az V. fejezetben szabályozott, Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek tárgyában készített előterjesztéseket – a személyi ügyeket kivéve – a Közgyűlés csak akkor tárgyalhat, ha a gazdasági ügyeket ellátó bizottság azokról előzetesen állást foglalt.

22. § (1) A Közgyűlés dönt kezességvállalásról, közérdekű kötelezettségvállalásról.

(2) A polgármester dönt:

• a) szolgalmi jogot vagy használati jogot alapító visszterhes szerződések megkötéséről, ha a szerződés nem közterületet érint,
• b) önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó fellebbezési jogról való lemondásról,
• c) önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő építéshez tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,
• d) az Önkormányzatot illető jelzálogjog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom feloldásáról,
• e) elővásárlási jogról történő lemondásról,
• f) közös tulajdonban történő építéshez tulajdonostársi hozzájárulás megadásáról,
• g) társasházi közös tulajdonnal kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásáról,
• h) önkormányzati tulajdonú ingatlanban használati vagy bérleti joggal rendelkező szervezet részére székhelyhasználat bejegyzéséhez szükséges hozzájárulásról.

23. § Ez a rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépés után megkezdett ügyekben kell alkalmazni.

24. § A helyiségbérlet szabályairól szóló 17/2006.(V.25.) önkormányzati rendelet 1. § (3) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

25. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 29/2004. (VI. 30.) számú és módosításairól szóló 13/2005.(III.31.), 13/2007.(IV.26), a 20/2009.(VI.25), a 25/2009.(XI.9), a 35/2009.(XII.1), a 8/2012. (II.28), a 26/2012. (VI.6), 16/2013.(V.6.), a 37/2013.(X.2.) és a 12/2014.(III.10.) számú önkormányzati rendeletek.