1. § (1) A rendelet szabályozza

• a) Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakások bérletének szabályait,
• b) a szociális szállás használatának szabályait,
• c) az önkormányzathoz és költségvetési szerveihez, intézményeihez tartozó szolgálati lakások hasznosítását,
• d) az átmeneti szállások, valamint a Mérnök - Orvos - Pedagógus Házban lévő szálláshasználat feltételeit,
• e) a lakbér és a lakbértámogatás megállapítását,
• f) az önkormányzat által a lakásvásárláshoz és építéshez nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályokat.

(2) Lakást nem lakás céljára csak kivételesen - közérdekű célra - a Közgyűlés által a lakásügyi feladatok ellátására létrehozott bizottság (a továbbiakban: Bizottság) és a gazdasági feladatok ellátására létrehozott bizottság együttes javaslata alapján, a Közgyűlés jóváhagyásával lehet bérbe adni.

2. § Az e rendeletben szabályozott eljárásokban az ügyfélnek küldött iratokat hivatalos irat formájában kell közölni. Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

3. § E rendelet alkalmazásában:

• a) Átmeneti szállás: azon kérelmező számára ideiglenes jelleggel biztosított szállás,
  • aa) aki meglévő lakását felújítás, átépítés, elemi csapás vagy más méltánylást érdemlő körülmény miatt nem tudja használni, vagy
  • ab) aki lakását elidegenítette, és másik lakás vásárlása vagy építése folyamatban van, vagy
  • ac) akinek lakástulajdonát 2008. szeptember 30-át követően lakáshitel-tartozás miatt elárverezték, továbbá akinek lakáscélú kölcsönszerződését a pénzintézet felmondta, és emiatt lakástulajdona eladására kényszerült,
  • ad) aki rendkívüli szociális krízishelyzetbe került, és kérelmező, valamint a vele együttköltöző személyek nem rendelkeznek vagyonnal, amit az ingatlanügyi hatóság által kiállított ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvánnyal igazol. Nem számít vagyonnak az a kérelmező által lakott, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 12. pontja szerinti lakóingatlan, amelyre az ingatlanügyi hatóság az árverés kitűzésének tényét feljegyezte.
• b) Mérnök-Orvos-Pedagógus Ház (a továbbiakban: MOP Ház): egyetemet vagy főiskolát végzett, legalább abszolutóriumot szerzett, a városban vagy a megyében munkaviszonyt, vagy vállalkozói tevékenységet folytató egyedülálló pályakezdő értelmiségiek, továbbá Szombathelyen, felsőoktatási intézményben, nappali tagozaton, hallgatói jogviszonnyal rendelkezők kedvezményes szálláshasználata.
• c) Szociális szállás: önkormányzati bérlakásban lakó és alacsony jövedelmük miatt a bérlakás fenntartására nem képes, így lakhatásukban veszélyeztetett személyek részére szociális helyzet alapján biztosított, szociális szolgáltatásokkal összekapcsolt átmeneti lakhatási forma. A szociális szállások körét a SZOVA Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: kezelő) javaslata alapján a polgármester határozza meg azzal, hogy félkomfortosnál magasabb komfortfokozatú lakás nem minősíthető szociális szállásnak.
• d) Jövedelem: az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett
  • da) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is,
  • db) az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

  Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel. Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék. Nem minősül jövedelemnek:

• 1. a rendkívüli települési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
• 2. a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
• 3. az anyasági támogatás,
• 4. a nyugdíjprémium, egyszeri juttatás és a szépkorúak jubileumi juttatása,
• 5. a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei,
• 6. a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
• 7. a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
• 8. az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás.
  • f) Vagyon: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelő, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 259. § 12. pontja szerinti lakóingatlan, ideértve azt a lakóingatlant is, amelyben a kérelmező, pályázó lakik.
  • g) Egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontja szerinti személy.
  • h) Súlyosan fogyatékos személy: az Szt. 41. § (3) bekezdés a) pontja szerinti személy.
  • i) Tartósan beteg személy: az Szt. 41. § (3) bekezdés b) pontja szerinti személy.
  • j) Rendkívüli szociális krízishelyzet:
  • ja) ha a kérelmező bérlemény keresése a családsegítő szolgálat közreműködésével sem vezetett eredményre,
  • jb) amennyiben a kérelmezővel együttköltözők között kiskorú személy is van, a Családok Átmeneti Otthonában történő elhelyezés férőhely hiánya miatt nem megoldható,
  • jc) a lakhatás önerőből más módon nem biztosítható.
• k) Gondozási szükséglet: a gondozási szükséglet, valamint az egészségi állapoton alapuló szociális rászorultság vizsgálatának és igazolásának részletes szabályairól szóló 36/2007. (XII.22.) SZMM rendelet 3. számú melléklete szerinti „Értékelő adatlap” alapján megállapított szükséglet.

4. § (1) A kezelő folyamatosan tájékoztatja a polgármestert a helyreállított, legfeljebb félkomfortos komfortfokozatú kijelölhető lakások:

• a) pontos címéről,
• b) alapterületéről, szobaszámáról és egyéb helyiségeiről,
• c) komfortfokozatáról, fűtési módjáról,
• d) a megállapított lakbér havi összegéről, valamint
• e) várható átlagos fenntartási költségeiről.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő, legfeljebb félkomfortos komfortfokozatú lakások bérbeadására – a hasznosításra vonatkozó egyéb elképzelés hiányában - a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül pályázatot kell kiírni. A pályázatot a polgármester írja ki.

(3) A pályázati felhívást a város lapjában, a város honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni úgy, hogy a felhívás közzétételének napja, és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló időtartam 15 napnál kevesebb nem lehet. A közzététel időpontja a pályázati kiírás Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történt kifüggesztésének időpontja.

(4) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

• a) a pályázók személyi körét az 5. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelően,
• b) a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, valamint komfortfokozatát, fűtési módját,
• c) a megállapított lakbér havi összegét, a lakás várható átlagos fenntartási költségeit,
• d) a jogos lakásigény mértékét,
• e) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét,
• f) a lakás helyszíni megtekintésének időpontjait,
• g) a lakás használatával együtt járó együttműködési kötelezettség tartalmát.

(5) Pályázatot a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A benyújtott pályázatokat a pályázat azonosítására alkalmas kódszámmal kell ellátni, és a pályázati kódszámról a pályázót írásban tájékoztatni kell. A pályázat kizárólag abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha a 3. melléklet szerinti, hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon, a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelő módon, helyen és határidőben nyújtották be.

(6) Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakásra külön pályázatot kell benyújtani.

5. § (1) A pályázónak az alábbi együttes feltételeknek kell megfelelnie:

• a) a pályázó, valamint a vele együttköltöző személyek nem rendelkeznek vagyonnal, amit az ingatlanügyi hatóság által kiállított ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvánnyal igazol,
• b) a megpályázott lakás nagysága nem haladja meg a pályázó 8. § (3) bekezdés szerinti jogos lakásigénye mértékét,
• c) a pályázónak, illetőleg a vele együttköltöző személyeknek egy főre jutó havi jövedelme a nyugdíjminimum
  • ca) 450%-át egy fős háztartás esetén
  • cb) 340%-át két fős háztartás esetén
  • cc) 300%-át három fős háztartás esetén
  • cd) 274%-át négy fős háztartás esetén
  • ce) 244%-át öt és több fős háztartás esetén

  nem haladja meg. A jövedelem számításánál az Szt. 10. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

• d) a pályázó, mint önkormányzati bérlakás bérlője, használója vagy szociális szállás használója, lakbér vagy közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik a pályázat benyújtásakor,
• e) a pályázó nagykorú magyar állampolgár vagy a munkavállaló Közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy,
• f) a pályázó vagy a vele együttköltöző személyek bármelyikének a kezelővel kötött bérleti szerződése nem az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos vagy tűrhetetlen magatartás tanúsítása miatt került a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül megszüntetésre,
• g) a pályázót vagy a vele együttköltöző személyek bármelyikét a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül a bérleti vagy használati szerződés időtartama alatt vagy a szerződés megszűnése után a jogcím nélküli lakáshasználat ideje alatt a kezelő legfeljebb két alkalommal szólította fel írásban a lakótársakkal szembeni, az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos vagy tűrhetetlen magatartás megszüntetésére.

(2) Amennyiben a pályázó nem felel meg a 4. § (5) bekezdésében vagy az (1) bekezdésben foglalt feltételek bármelyikének, úgy a pályázatot érvénytelennek kell tekinteni.

(3) A beérkezett pályázatokat a polgármester bírálja el a (4) bekezdésben meghatározott pontszámítási rendszer alapján.

(4) Az érvényes pályázatokat az alábbi pontszámítási rendszer alapján kell értékelni:

• a) a pályázó legfeljebb 1 vagy 2 kiskorú gyermek eltartásáról egyedülállóként gondoskodik (2 pont)
• b) a pályázó legfeljebb 1 vagy 2 kiskorú gyermek eltartásáról nem egyedülállóként gondoskodik (1 pont)
• c) a pályázó 3 vagy több kiskorú gyermek eltartásáról egyedülállóként gondoskodik (3 pont)
• d) a pályázó 3 vagy több kiskorú gyermek eltartásáról nem egyedülállóként gondoskodik (2 pont)
• e) a pályázó a pályázat benyújtásának időpontjában rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek eltartásáról gondoskodik (1 pont)
• f) amennyiben a pályázó a vele együttköltöző valamennyi, három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 68/G. § (2) bekezdése szerint gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról (1 pont)
• g) amennyiben a pályázóval együttköltöző valamennyi, a közoktatásról szóló törvény alapján tanköteles gyermek a pályázat benyújtását megelőző tanévben, ennek hiányában a folyó tanévben az iskolalátogatási kötelezettségének eleget tett akként, hogy az érintett tanévben legfeljebb 10 tanórát mulasztott igazolatlanul (1 pont)
• h) a pályázó tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos (1 pont)
• i) a pályázó tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyről egyedülállóként gondoskodik (2 pont)
• j) a pályázó tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyről nem egyedülállóként gondoskodik (1 pont)
• k) a pályázó vagy a vele együttköltöző bármely személy igazoltan keresőtevékenységet folytat (1 pont)
• l) ha a pályázó vagy a vele együttköltöző bármely személy az Szt. 4. § i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban részesül (1 pont)
• m) ha a pályázó egészségre ártalmas ingatlanban él (2 pont)
• n) a pályázó és a vele együttköltöző személyek egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 50 %-át (3 pont)
• o) a pályázó és a vele együttköltöző személyek egy főre jutó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum 50 %-át, de nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét (2 pont)
• p) a pályázó és a vele együttköltöző személyek egy főre jutó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum összegét, de nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át (1 pont)
• r) amennyiben a pályázó vagy a vele együttköltözők bármelyike keresőtevékenységet nem folytat, Munkaügyi Kirendeltséggel a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapban legalább 1 hónap időtartamig együttműködött (1 pont)
• s) amennyiben a pályázó vagy a vele együttköltözők bármelyike a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal (a továbbiakban: szociális szolgáltató) a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapban legalább 1 hónap időtartamig írásbeli együttműködési megállapodás alapján együttműködési kötelezettséget teljesített (1 pont)
• t) amennyiben a pályázó vagy a vele együttköltözők bármelyike a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapon belül legalább 3 hónap időtartamig közcélú foglalkoztatásban vett részt és munkaviszony nem munkáltatói rendkívüli felmondással szűnt meg (1 pont)
• u) hatályon kívül helyezve
• v) a pályázó a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai szerint szombathelyi lakcímmel rendelkezik (3 pont)

(5) A (4) bekezdés szerinti pontszámítási rendszerben akkor állapítható meg pontszám, ha a feltétel teljesülését a pályázó a 3. melléklet szerinti formanyomtatványban meghatározott okirattal igazolja. A pályázat érvényességéről, valamint a megállapított pontszámról a polgármester a pályázót a pályázat benyújtására tűzött határidő lejártától számított 8. napon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a város honlapján közzétett hirdetmény útján értesíti; a pályázat érvényességére, valamint a megállapított pontszámra vonatkozóan a hirdetmény kifüggesztésétől számított 8 napon belül észrevételnek van helye. A polgármester a (6) bekezdés szerinti döntését az észrevételben foglaltak ismeretében hozza meg.

(6) A polgármester a pályázat nyertesének kizárólag azt az érvényesen pályázó személyt nyilváníthatja, aki a (4) bekezdésben meghatározott pontszámítási rendszerben a legmagasabb pontszámot éri el. Azonos pontszám esetén, vagy ha a (4) bekezdésben meghatározott pontszámítási rendszer alapján egyik pályázó sem szerez pontot, a pályázat nyertese az a pályázó, aki több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, ennek hiányában, akinek az egy főre jutó havi jövedelme – figyelembe véve az együttköltözők 8. § (2) bekezdésben foglalt időszak szerinti jövedelmét - alacsonyabb. Amennyiben az egy főre jutó havi jövedelem alapján sem állítható fel sorrend, úgy a pályázatot előbb benyújtó személyt kell a pályázat nyertesének tekintetni.

6. § (1) A polgármester az 5. § (6) bekezdés szerinti döntését az 5. § (5) bekezdés szerinti észrevétel megtételére vonatkozó határidő lejártától számított 15 napon belül hozza meg. Amennyiben a pályázó egyidejűleg több lakásra nyújtott be nyertes pályázatot, úgy a döntést a pályázónak a bérbe venni kívánt lakásra vonatkozó nyilatkozata alapján kell meghozni. A döntésről az érintetteket haladéktalanul írásban értesíteni kell.

(2) A pályázat nyertesét a polgármester az (1) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg bérlőnek jelöli ki, melyről szociális szolgáltatót értesíteni kell. A kijelölésben a polgármester felhívja a pályázat nyertesének figyelmét arra, hogy köteles a szociális szolgáltatóval a kijelölés kézhezvételétől számított 8 napon belül együttműködési megállapodást kötni. A bérlőnek kijelölt személlyel a bérleti szerződést a kijelölés kézhezvételétől számított 15 napon belül, legfeljebb 1 év időtartamra a kezelő köti meg.

(3) A bérleti szerződés megkötésére tűzött (2) bekezdés szerinti határidő jogvesztő. Ha a pályázó a bérleti szerződést neki felróható okból az (2) bekezdés szerinti határidőn belül nem köti meg, úgy a kezelő e tényről írásban értesíti a polgármestert, aki köteles a kijelölést visszavonni, a nyertes pályázatot érvénytelennek nyilvánítani.

(4) Amennyiben a polgármester a (3) bekezdés alapján a kijelölést visszavonja, úgy a benyújtott pályázatok alapján a 2. legmagasabb pontszámot elért pályázót kell – a 5. § (6) bekezdésének alkalmazásával - bérlőnek kijelölni.

(5) Amennyiben a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a döntéshozót bármilyen módon megtéveszti úgy a kijelölést vissza kell vonni, vagy a már megkötött bérleti szerződést fel kell mondani. A kijelölés visszavonása esetén a 2. legmagasabb pontszámot elért pályázót kell – a 15. § (6) bekezdésének alkalmazásával - bérlőnek kijelölni.

(6) Amennyiben érvényes pályázat nem került benyújtásra vagy a (4), illetve (5) bekezdés alkalmazására egy érvényes pályázat mellett kerül sor, a lakásra új pályázatot kell kiírni.

7. § (1) A kezelő folyamatosan tájékoztatja a polgármestert a helyreállított, kijelölhető lakások:

• a) pontos címéről,
• b) alapterületéről, szobaszámáról és egyéb helyiségeiről,
• c) komfortfokozatáról, fűtési módjáról,
• d) a megállapított lakbérének havi összegéről, valamint
• e) várható átlagos fenntartási költségeiről.

(2) A helyreállított lakások bérbeadására – a hasznosításra vonatkozó egyéb elképzelés hiányában - a tájékoztatás kézhezvételétől számított 15 napon belül pályázatot kell kiírni; a pályázatot a polgármester írja ki. A pályázati felhívást a város lapjában, a város honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni úgy, hogy a felhívás közzétételének napja, és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló időtartam 15 napnál kevesebb nem lehet. A közzététel időpontja a pályázati kiírás Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történt kifüggesztésének időpontja.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

• a) a pályázók személyi körét a 8. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak figyelembevételével,
• b) a lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, valamint komfortfokozatát, fűtési módját,
• c) a jogos lakásigény mértékét,
• d) a megállapított lakbér havi összegét, a lakás várható átlagos fenntartási költségeit,
• e) a bérleti jogviszony időtartamát,
• f) a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét,
• g) a lakás helyszíni megtekintésének időpontjait,
• h) a pályázat elbírálásának várható időpontját.

(4) A pályázatot az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A benyújtott pályázatokat a pályázat azonosítására alkalmas kódszámmal kell ellátni. A pályázati kódszámról a pályázót írásban tájékoztatni kell.

(5) A pályázat kizárólag abban az esetben tekinthető érvényesnek, ha az 1. melléklet szerinti, hiánytalanul kitöltött formanyomtatványon, a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelő módon, helyen és határidőben nyújtották be, és a pályázó megfelel a 8. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek.

(6) Egy pályázó egyidejűleg több lakásra is nyújthat be pályázatot. Minden lakásra külön pályázatot kell benyújtani.

8. § (1) A pályázónak az alábbi együttes feltételeknek kell megfelelnie:

• a) a pályázónak, valamint a vele együttköltöző személyeknek az egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) 130%-át meghaladja, de nem haladja meg a nyugdíjminimum tízszeresét,
• b) a pályázó, valamint a vele együttköltöző személyek havi összjövedelme a 7. § (3) bekezdés d) pontja szerinti kiadásokat – figyelemmel a várható lakbértámogatás havi összegére - egyedül költöző személy esetén legalább 20.000,- Ft-tal, egyéb esetekben legalább 30.000,- Ft-tal meghaladja,
• c) a pályázó, valamint a vele együttköltöző személyek nem rendelkeznek vagyonnal, amit az ingatlanügyi hatóság által kiállított ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvánnyal igazol,
• d) a megpályázott lakás nagysága nem haladja meg a pályázó (3) bekezdés szerinti jogos lakásigénye mértékét,
• e) a pályázó, mint önkormányzati bérlakás bérlője, használója vagy szociális szállás használója, lakbér vagy közüzemi díj hátralékkal nem rendelkezik a pályázat benyújtásakor,
• f) a pályázó nagykorú magyar állampolgár. vagy a munkavállaló Közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy.
• g) a pályázó vagy a vele együttköltöző személyek bármelyikének a kezelővel kötött bérleti szerződése nem az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos vagy tűrhetetlen magatartás tanúsítása miatt került a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül megszüntetésre,
• h) a pályázót vagy a vele együttköltöző személyek bármelyikét a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül a bérleti vagy használati szerződés időtartama alatt vagy a szerződés megszűnése után a jogcím nélküli lakáshasználat ideje alatt a kezelő legfeljebb két alkalommal szólította fel írásban a lakótársakkal szembeni, az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos vagy tűrhetetlen magatartás megszüntetésére.

(2) Az (1) bekezdés a) - b) pontja szerinti jövedelem számításánál az Szt. 10. § (2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A jogos lakásigény mértékének felső határa:

• a) 1 személy esetén 1 lakószoba
• b) 2-3 személy esetén 2 lakószoba
• c) 4 személy esetén 2,5 lakószoba
• d) 5-6 személy esetén 3 lakószoba, amelyet minden további személy esetén fél lakószobával növelni kell.

9. § (1) A beérkezett pályázatokat a polgármester bírálja el a (2) bekezdésben meghatározott pontszámítási rendszer alapján.

(2) Az érvényes pályázatokat az alábbi pontszámítási rendszer alapján kell értékelni:

• a) a pályázó, valamint a vele együttköltözők havi összjövedelme az 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeghatárt legalább 30.000,- Ft-tal, de legfeljebb 40.000,- Ft-tal meghaladja (2 pont)
• b) a pályázó, valamint a vele együttköltözők havi összjövedelme az 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeghatárt legalább 40.001,- Ft-tal, de legfeljebb 50.000,- Ft-tal meghaladja (3 pont)
• c) a pályázó, valamint a vele együttköltözők havi összjövedelme az 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeghatárt legalább 50.001,- Ft-tal meghaladja (4 pont)
• d) a pályázó, valamint a vele együttköltözők bármely tagja az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban részesül, és mellette a pályázat benyújtását megelőző 6 hónapban legalább 3 hónap időtartamban igazolhatóan keresőtevékenységet folytatott (2 pont)
• e) a pályázó, vagy a vele együttköltözők bármely tagja az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerinti rendszeres pénzellátásban részesül, feltéve, hogy a d) pont alapján pontszám nem került megállapításra (1 pont)
• f) a pályázó, valamint a vele együttköltözők összesen legalább 100.000, Ft összegű, de 300.000,- Ft-ot el nem érő, igazolható megtakarítással rendelkeznek (2 pont)
• g) a pályázó, valamint a vele együttköltözők összesen legalább 300.000, Ft összegű, igazolható megtakarítással rendelkeznek (3 pont)
• h) a pályázó, valamint a vele együttköltözők bármely tagja a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban legalább 10 hónap időtartamban igazolhatóan kereső- tevékenységet folytatott (2 pont)
• i) a pályázó által a pályázat benyújtásának időpontjában lakott lakás vonatkozásában bérleti díj, közüzemi díj, valamint a közösköltség díj hátralék nem áll fenn (2 pont)
• j) a pályázó nem jogosult lakbértámogatásra (1 pont)
• k) a pályázó 1 vagy 2 kiskorú gyermek eltartásáról egyedülállóként gondoskodik (2 pont)
• l) a pályázó legfeljebb 1 vagy 2 kiskorú gyermek eltartásáról nem egyedülállóként gondoskodik (1 pont)
• m) a pályázó 3 vagy több kiskorú gyermek eltartásáról egyedülállóként gondoskodik (3 pont)
• n) a pályázó 3 vagy több kiskorú gyermek eltartásáról nem egyedülállóként gondoskodik (2 pont)
• o) a pályázó tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos (1 pont)
• p) a pályázó tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyről egyedülállóként gondoskodik (2 pont)
• r) a pályázó tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos személyről nem egyedülállóként gondoskodik (1 pont)
• s) hatályon kívül helyezve
• t) a pályázó a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai szerint szombathelyi lakcímmel rendelkezik (3 pont)
• u) a pályázó, valamint házastársa, vagy közjegyző által nyilvántartásba vett élettársa a kérelem benyújtásának napján nem töltötte be a 35. életévét (2 pont)
• v) a pályázó, vagy a vele együttköltözők bármely tagja vállalja, hogy a megnyert bérlakásra vonatkozó lakbér-, illetve közüzemi díjak megfizetését banki csoportos beszedési megbízás útján teljesíti (2 pont)

(3) A (2) bekezdés szerinti pontszámítási rendszerben akkor állapítható meg pontszám, ha a feltétel teljesülését a pályázó az 1. melléklet szerinti formanyomtatványban meghatározott okirattal igazolja.

(4) A pályázat érvényességéről, valamint a megállapított pontszámról a polgármester a pályázót a pályázat benyújtására tűzött határidő lejártától számított 8. napon a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a város honlapján közzétett hirdetmény útján értesíti. A pályázat érvényességére, valamint a megállapított pontszámra vonatkozóan a hirdetmény kifüggesztésétől számított 8 napon belül észrevételnek van helye. A polgármester a (5) bekezdés szerinti döntését az észrevételben foglaltak ismeretében hozza meg.

(5) A polgármester a pályázat nyertesének kizárólag azt az érvényesen pályázó személyt nyilváníthatja, aki a (2) bekezdésben meghatározott pontszámítási rendszerben a legmagasabb pontszámot éri el. Azonos pontszám esetén, vagy ha a (2) bekezdésben meghatározott pontszámítási rendszer alapján egyik pályázó sem szerez pontot, a pályázat nyertese az a pályázó, akinek az 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeghatár feletti, az együttköltözők létszáma alapján számított egy főre jutó havi jövedelme magasabb. Amennyiben az előzőek szerinti egy főre jutó havi jövedelem alapján sem állítható fel sorrend, úgy több kiskorú személy eltartásáról gondoskodó pályázót, ha ez alapján sem állítható fel sorrend, úgy a pályázatot előbb benyújtó személyt kell a pályázat nyertesének tekintetni.

(6) A polgármester az (5) bekezdés szerinti döntést a (4) bekezdés szerinti észrevétel megtételére vonatkozó határidő lejártától számított 15 napon belül hozza meg. Amennyiben a pályázó egyidejűleg több lakásra nyújtott be nyertes pályázatot, úgy a döntést a pályázónak a bérbe venni kívánt lakásra vonatkozó nyilatkozata alapján kell meghozni. A döntésről az érintetteket haladéktalanul írásban értesíteni kell.

10. § (1) A pályázat nyertesét a polgármester a 9. § (6) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg bérlőnek jelöli ki; a kijelölésről a kezelőt értesíteni kell. A bérlőként kijelölt személlyel a bérleti szerződést a kijelölés kézhezvételétől számított 15 napon belül a kezelő köti meg.

(2) A bérleti szerződés megkötésére tűzött, az (1) bekezdés szerinti határidő jogvesztő. Ha a pályázó a bérleti szerződést neki felróható okból az (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem köti meg, úgy a kezelő e tényről írásban értesíti a polgármestert, aki köteles a kijelölést visszavonni, valamint a nyertes pályázatot érvénytelennek nyilvánítani.

(3) Amennyiben a polgármester a (2) bekezdés alapján a kijelölést visszavonja, úgy a benyújtott pályázatok alapján a 2. legmagasabb pontszámot elért pályázót kell – a 9. § (5) bekezdésének alkalmazásával - bérlőnek kijelölni.

(4) Amennyiben a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a döntéshozót bármilyen módon megtéveszti, a kijelölést vissza kell vonni, vagy a már megkötött bérleti szerződést fel kell mondani. A kijelölés visszavonása esetén a 2. legmagasabb pontszámot elért pályázót kell – a 9. § (5) bekezdésének alkalmazásával - bérlőnek kijelölni.

(5) Amennyiben érvényes pályázat nem került benyújtásra vagy a (3), illetve (4) bekezdés alkalmazására egy érvényes pályázat mellett kerül sor, a lakásra új pályázatot kell kiírni.

(6) Amennyiben a nyertes pályázó a 9. § (2) bekezdés v) pontja szerint vállalta, hogy a lakbér- és közüzemi díjakat banki csoportos beszedési megbízás útján teljesíti, úgy a bérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül az erről szóló banki igazolást bemutatja.

11. § (1) A kezelő folyamatosan tájékoztatja a polgármestert a felújításra váró lakásokról, amelyek bérbeadásáról a Bizottság egyedi kérelem alapján dönt. A kezelő tájékoztatásának tartalmaznia kell az alábbiakat:

• a) a lakás pontos címe, alapterülete, szobaszáma és egyéb helyiségeinek felsorolása, valamint komfortfokozata, fűtési módja,
• b) a helyreállításhoz szükséges munkák részletes felsorolása,
• c) a helyreállítás során elvégzendő munkák kezelő által meghatározott költségvetése, a számlaköteles munkák, anyagok köre,
• d) a megállapított lakbér havi összege, a lakás várható átlagos fenntartási költségei.

(2) A polgármester a kezelő tájékoztatása alapján meghatározza azon lakások körét, amelyek a kérelmező általi helyreállítással adhatók bérbe.

(3) A kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A formanyomtatványban meghatározott feltételek teljesülését a formanyomtatványban foglaltak szerinti módon hitelt érdemlően kell igazolni. A kérelmeket a Bizottság az (4)-(5) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével és az elvégzett környezettanulmány figyelembevételével bírálja el.

(4) El kell utasítani a kérelmet, ha

• a) a kérelmező, valamint a vele együttköltöző személyek valamelyike vagyonnal rendelkezik, vagy
• b) a kérelmező, vagy a vele együttköltöző személyek bármelyikének a kezelővel kötött bérleti szerződése az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos vagy tűrhetetlen magatartás tanúsítása miatt került a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül megszüntetésre, vagy
• c) a kérelmezőnek, valamint a vele együttköltöző személyek valamelyikének a kezelő felé tartozása van, vagy
• d) a kérelmező nem igazolja hitelt érdemlően, hogy a lakás helyreállításához szükséges anyagi fedezet 50 %-a rendelkezésre áll, vagy
• e) a kérelmező nem nagykorú magyar állampolgár, vagy nem a munkavállaló Közösségen belüli szabad mozgásról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy, vagy
• f) a kérelmező és a vele együttköltöző személyek egy főre jutó havi jövedelme meghaladja a 8. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt jövedelemhatárt,
• g) a kérelmező vagy a vele együttköltöző személyek valamelyike a bizottság által másodszor felajánlott lakást sem fogadja el. Ebben az esetben a kérelmező vagy vele együttköltöző személyek részére a Bizottság egyedi kérelem alapján a kérelem elutasításától számított 1 éven belül nem ajánlhat fel további bérlakást, vagy
• h) a kérelmező nem csatolja az ingatlanügyi hatóság által kiállított ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítványt.

(5) Az elbírálás során előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt:

• a) akinél az e rendelet 2. melléklet V. pontjában szereplő, 3., 5. vagy 6. alpontok szerinti életkörülmények bármelyike fennáll;
• b) aki lakás bérbeadására vonatkozóan több érvényes pályázatot nyújtott be, vagy
• c) aki több kiskorú személy eltartásáról gondoskodik, vagy
• d) aki egészségtelen ingatlanban él.

(6) A kérelem benyújtását követő 60 napon belül a Bizottság a kérelmet elbírálja, és

• a) kérelmező részére bérlakást ajánl fel, vagy
• b) ha kérelmező részére nem tud bérlakást felajánlani, úgy kérelmezőt nyilvántartásba veszi, vagy
• c) a 11. § (4) bekezdése alapján a kérelmet elutasítja.

(7) A nyilvántartásba vett kérelmező a személyi adataiban, jövedelmi, vagyoni viszonyaiban beállt változást köteles 15 napon belül írásban bejelenteni.

12. § (1) A Bizottság jelöli ki a lakás bérlőjét azzal a feltétellel, hogy bérleti szerződés megkötésére a lakás helyreállítását és műszaki átadását követően kerülhet sor. A döntésről, valamint a kijelölésről a kezelőt írásban értesíteni kell. A bérlőkijelölés során elsőbbséget élvez a nyilvántartásba vett bérlő.

(2) A bérbe adott lakás nagysága nem haladhatja meg a kérelmező 8. § (3) bekezdése szerinti jogos lakásigénye mértékét.

(3) A kijelölt bérlővel a kezelő a helyreállításra vonatkozóan megállapodást köt, amely tartalmazza a közüzemi díjak helyreállítás időtartama alatt történő megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket is. Amennyiben a kijelölt bérlő az értesítésben tűzött határnapig a kezelővel a helyreállításra vonatkozó megállapodást nem köti meg, vagy a megállapodást a kezelő a kijelölt bérlő megállapodásban vállalt kötelezettségszegése miatt felmondja, a Bizottság köteles a kijelölést visszavonni.

(4) Amennyiben a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a döntéshozót bármilyen módon megtéveszti, a kijelölést vissza kell vonni, vagy a már megkötött bérleti szerződést fel kell mondani.

(5) Amennyiben a pályázó valótlan adatot közöl, vagy a döntéshozót bármilyen módon megtéveszti, a kijelölést vissza kell vonni, vagy a már megkötött bérleti szerződést fel kell mondani.

13. § (1) A lakás helyreállítását az erre vonatkozó megállapodásban foglalt ütemezés szerint, de legkésőbb a lakás átadásától számított 6 hónapon belül kell elvégezni. A helyreállítás időtartama alatt a lakás közüzemi díjait a kijelölt bérlő köteles megfizetni. A kezelő folyamatosan ellenőrzi, hogy a kijelölt bérlő a lakás helyreállítását a megállapodásban foglalt ütemezésnek megfelelően végzi és a lakást kizárólag a helyreállításhoz szükséges mértékben használja.

(2) A helyreállított lakás műszaki átvételének megtörténtéről, a helyreállítás elismert költségéről a kezelő a bérleti szerződés megkötésétől számított 5 munkanapon belül írásban értesíti a polgármestert. A bérleti szerződést a bérlővel a kezelő köti meg, a 17. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, vagy ha a 66. § (3) bekezdés szerinti beszámítás időtartama az 1 évet meghaladja, úgy a beszámítás időtartamára.

14. § (1) Szolgálati lakásra vonatkozó bérleti szerződés az önkormányzati intézményeknél, a Polgármesteri Hivatalnál, valamint a kezelőnél közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló személlyel köthető. Az önkormányzat tulajdonában álló lakások közül szolgálati lakás céljára lehetőségeihez képest évente legalább 3 lakást biztosít.

(2) A bérleti szerződés határozott időre, a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony vagy a munkaviszony időtartamára, legfeljebb 5 évre szólhat.

(3) A szolgálati lakás bérlőjét az erre irányuló kérelem alapján a polgármester jelöli ki. A kijelöléshez önkormányzati intézmény közalkalmazottja, köztisztviselője esetében a Polgármesteri Hivatal feladatkör szerint illetékes belső szervezeti egysége vezetőjének, a Polgármesteri Hivatallal közszolgálati jogviszonyban lévő esetében pedig a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes véleményét ki kell kérni. A kijelölt bérlővel a bérleti szerződést önkormányzati intézményhez tartozó szolgálati lakás esetében az intézmény vezetője, egyéb esetben a kezelő köti meg.

(4) A bérleti jogviszony meghosszabbítására, illetve felmondására, visszaállítására a 17. § (2) - (3) bekezdéseit, valamint a 18. § rendelkezéseit kell alkalmazni a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) A közszolgálati, közalkalmazotti jogviszony vagy a munkaviszony megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles a szolgálati lakást kiürítve, tisztán beköltözhető állapotban visszaadni.

15. § (1) A nem Szombathelyen élő és városi érdek alapján kiemelten fontos szakemberek letelepedésének elősegítésére támogatásként bérlakás biztosítható.

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások közül évente e célra 3 lakás biztosítható.

(3) A (2) bekezdés szerint biztosított lakást csak olyan személynek lehet bérbe adni, aki Szombathely területén lakóingatlan tulajdonjogával nem rendelkezik, kivéve, ha lakástulajdonát haszonélvezeti joggal terhelten szerezte, és lakásába önhibáján kívül nem tud beköltözni.

(4) A lakás bérlőjét a munkáltatói jogkör gyakorlójának kérelmére a polgármester jelöli ki. A kijelölés feltétele, hogy a kérelmet előterjesztő munkáltató a lakbér, valamint a közüzemi díjak megfizetésére vonatkozóan a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességet vállal.

(5) A bérleti szerződés határozott időre, a munkaviszony vagy vállalkozási szerződés időtartamára, de legfeljebb 5 évre szólhat.

(6) A bérleti jogviszony meghosszabbítására, illetve felmondására, visszaállítására a 17. § (2) - (3) bekezdéseit, valamint a 18. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

16. § (1) A Karmelita u. 2/C. szám alatti Nyugdíjas Bérlők Házában lévő lakásokban bérlőként a polgármester által kijelölt, öregségi nyugdíjkorhatárt elérő nyugdíjas, továbbá megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásában részesülő – akinek újabb felülvizsgálta csak állapotváltozás esetén szükséges, és legalább 55. életévét betöltötte - igénylő helyezhető el.

(2) A bérbeadásnál azt az igénylőt kell előnyben részesíteni,

• a) aki gondozási szükséglettel rendelkezik,
  • aa) gondozási szükséglettel rendelkező több igénylő esetén, akinek a gondozási szükséglete nagyobb mértékű,
  • ab) azonos mértékű gondozási szükséglettel rendelkező több igénylő esetén, aki magasabb használatbavételi díj megfizetését vállalja,
• b) gondozási szükséglettel nem rendelkező több igénylő esetén, aki magasabb összegű használatbavételi díj megfizetését vállalja.

(3) A (2) bekezdés a) pontja esetében az igénylő akkor részesíthető előnyben, amennyiben a tárgyévet megelőző évben nyilvántartásba vett és elhelyezésre még nem kerülő igénylők által vállalt használatbavételi díjak átlagának legalább 50 %-át megajánlja használatbavételi díjként.

(4) A polgármester a (3) bekezdésben meghatározott összeget minden év január 31. napjáig a város honlapján közzéteszi.

(5) A Nyugdíjas Bérlők Házában elhelyezésre kerülő bérlővel határozatlan idejű bérleti jogviszony létesíthető. A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(6) A lakás visszaadása esetén a bérlő a 33. § (2) bekezdése szerinti pénzbeli térítésre jogosult.

17. § (1) A bérleti szerződést – a 13. § (3) bekezdésben foglalt eset kivételével, valamint amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik – legfeljebb 1 év időtartamra kell megkötni. A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: lakástörvény) 3. § (2) bekezdésben foglaltak szerint életvitelszerűen a lakásban tartózkodni.

(2) A bérlő a bérleti jogviszony időtartamának legfeljebb 5 évvel történő meghosszabbítását a bérleti jogviszony időtartamának lejárta előtt legkésőbb 2 hónappal kérelmezheti. A bérleti jogviszony meghosszabbítására tűzött határidő jogvesztő. A bérleti jogviszony meghosszabbításáról, annak határidejéről, a mulasztás jogkövetkezményeiről a kezelő írásban tájékoztatja a bérlőt.

(2a) A Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet időtartama alatt lejáró bérleti jogviszony időtartama meghosszabbodik a veszélyhelyzetet kihirdető kormányrendelet hatályvesztésének hónapját követő második hónap végéig.

(3) A (2) bekezdés szerinti, határidőben benyújtott kérelem esetén a bérleti jogviszonyt a polgármester legfeljebb 5 évvel az alábbi feltételek együttes fennállása esetén hosszabbítja meg:

• a) a bérlő lakbérhátralékkal nem rendelkezik,
• b) a bérlőnek közüzemi díjtartozása nincs,
• c) a kérelmező vagy vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást a bérleti jogviszony időtartama alatt nem tanúsítottak,
• d) a 9. § (2) bekezdés v) pontja szerinti vállalás esetén az erről szóló banki igazolást becsatolta, valamint
• e) a bérlő, valamint a vele együtt élő személyek nem rendelkeznek vagyonnal, amit az ingatlanügyi hatóság által kiállított ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvánnyal igazol.

18. § (1) A bérleti szerződést fel kell mondani, amennyiben a bérlőnek 6 havi fizetendő lakbérnek megfelelő összegű vagy 100.000,- Ft-ot meghaladó, a kezelő által kiközölt díjtartozása van.

(2) A lakáshasználó kérelmére a polgármester a megszűnt bérleti jogviszony esetén – ide nem értve azt az esetet, amikor a kezelő a bérleti szerződést az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos vagy tűrhetetlen magatartás miatt mondta fel - a bérleti jogviszony megszűnését követően ismételten bérlőnek kijelöli a lakáshasználót, kivéve, ha:

• a) a kérelmezőnek lakbértartozása vagy lakáshasználati díj tartozása van, vagy
• b) a kérelmezőnek közüzemi díj tartozása van, vagy
• c) a kérelmező vagy vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsított, vagy
• d) a bérleményellenőrzés során megállapításra került, hogy a lakáshasználó és a vele együtt lakó személyek a lakást, a lakásberendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiségeket és a házhoz, lakáshoz tartozó területeket, továbbá az épület központi berendezéseit nem rendeltetésszerűen használták, valamint a bérleti szerződésben meghatározott és őket terhelő karbantartási, felújítási kötelezettségüket elmulasztották, és ennek azóta sem tettek eleget, vagy
• e) a bérlő, valamint a vele együtt élő személyek valamelyike vagyonnal rendelkezik, vagy az ingatlanügyi hatóság által kiállított ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítványt nem csatolja.

19. § Az önkormányzattal kötött megállapodás alapján biztosított lakások kivételével a házastárson kívül más személlyel bérlőtársi szerződés nem köthető.

20. § (1) A lakásban visszamaradó társbérlő részére a megüresedett társbérleti lakrész csak akkor adható bérbe, ha a társbérlő vállalja a megnövekedett lakásterület után számított lakbér megfizetését.

(2) Amennyiben a társbérlő az (1) bekezdésben foglaltakat nem vállalja, a lakásbérleti szerződés felmondásáról - cserelakás egyidejű felajánlása mellett - a kezelő gondoskodik.

21. § (1) Önkormányzati bérlakásra bérlő-kiválasztási jog az önkormányzattal kötött megállapodás alapján a Polgári Törvénykönyvben meghatározott szervek részére térítési díj ellenében biztosítható, amelynek összege a lakás forgalmi értékének 50 %-ánál kevesebb nem lehet. A polgármester a Bizottság javaslatára a bérlő-kiválasztási jog gyakorlásáért megállapított térítési díjat a jogosult szervezet önkormányzati támogatásaként beszámíthatja.

(2) A megállapodást a Bizottság – a térítési díj összegére is vonatkozó – javaslatának figyelembevételével a polgármester köti meg. A bérlő-kiválasztási jog átengedésére vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni.

(3) A megállapodásnak tartalmaznia kell a bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás megjelölését, a bérlő-kiválasztási jog időtartamát és az önkormányzattal szerződő szervezet által fizetendő térítési díj összegét is.

(4) A bérlőkijelölő szerv a kijelölhető, bérlőkijelölési joggal terhelt bérlakások esetében a lakás lakbérével, rezsiköltségével, valamint a lakbérhez kapcsolódó járulékos költségekkel (közös területek, helyiségek takarításának, hulladék szállításának díja, egyéb díj) azonos összegű további térítési díjat köteles a kezelő részére megfizetni a bérlőkijelölési jog fennállásának bérleti jogviszonnyal nem érintett időtartamára.

21/A. § (1) A rendelet első és második részében, valamint a harmadik rész I-III. fejezeteiben nem szabályozott esetekben – különösen városrendezési, város-rehabilitációs, gazdaságfejlesztési, ellátási vagy egyéb szociálpolitikai érdekre, továbbá a bérlakásban lakó egészségi állapotára tekintettel – a Bizottság javaslatára a polgármester jelöli ki a bérlakás bérlőjét.

(2) Az (1) bekezdés szerint bérbe adott, nem helyreállított lakás esetében a kezelő és a bérlő a 12. § (5) bekezdésében, a 13. § (2) – (3) bekezdésében, valamint az 66. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kötelesek eljárni.

(3) Az (1) bekezdés alapján tárgyévben – kivéve a bérlakásban lakó egészségi állapotára tekintettel - legfeljebb 5 lakás adható bérbe.

22. § A kezelő a lakást - a második rész III. Fejezetben foglaltak kivételével – a lakástörvény 7. § (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles a bérlőnek átadni. Az átadás - átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni.

23. § (1) A lakások ellenőrzése a kezelő által legkésőbb a tárgyévet megelőző év október 31. napjáig (a 2012. évi ellenőrzési terv vonatkozásában legkésőbb 2012. január 15. napjáig) elkészített, és a Bizottság által jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján történik. A szociális helyzet alapján bérbeadott lakások és szállások esetében a lakástörvény 13. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A határozott időtartamú bérleti szerződések lejártával, illetve azok meghosszabbításával kapcsolatban a kezelő köteles gondoskodni az alábbiakról:

• a) a bérlő értesítéséről, a bérleti szerződés lejárta előtt legalább 90 nappal, mely tartalmazza a szerződés lejártának időpontját, a bérlő feladatait és a határidő elmulasztásához fűződő jogkövetkezményeket,
• b) a szerződés meghosszabbításához szükséges igazolások kiadásáról,
• c) a bérlőkijelölésre jogosult szerv rendelkezése szerint az új lakásbérleti szerződés megkötéséről,
• d) a kiürítési eljárás megindításáról.

(3) Amennyiben a bérlő lakbérfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, úgy a kezelő a határidő elmulasztásától számított 15 nap elteltével köteles írásban, valamint telefonon, ennek hiányában személyesen legalább 8 naponként felszólítani a bérlőt hátralékának rendezésére. Amennyiben a bérlőnek 3 havi lakbérhátraléka keletkezik, úgy a kezelő e tényről köteles értesíteni a szociális szolgáltatót, valamint a polgármestert. A bérlő köteles a hátralék rendezése érdekében a szociális szolgáltatóval együttműködni.

24. § (1) A bérlő köteles a lakbért és a 28. §-ban meghatározott külön szolgáltatások díját a szerződésben meghatározott összegben és időpontban a kezelőnek, a közüzemi szolgáltatások díját pedig a szolgáltatónak, társasházban lévő lakások esetén a társasháznak, az általa megjelöltek szerint megfizetni.

(2) A bérlő gondoskodik:

• a) a lakás tisztántartásáról, az elektromos vezetékhálózat kapcsolóinak és csatlakozóinak, aljzatainak javításáról és cseréjéről, valamint
• b) az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségeiben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban a saját, vagy vele együtt lakó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, vagy a kár megtérítéséről, valamint
• c) nem háztartási szemét elszállításáról, illetve költségeinek viseléséről, valamint
• d) a szociális helyzet alapján bérbeadott lakások és szállások esetében a lakástörvény 13. § (1) bekezdésében foglaltakról.

(3) A társbérlők az általuk közösen használt helyiségeknek és ezek berendezéseinek karbantartásáért egyetemlegesen felelnek; a felmerülő költségeket - ellenkező megállapodásuk hiányában - az általuk fizetett lakbér arányában kötelesek viselni.

(4) A kezelő és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését részben, vagy egészben a kezelő átvállalja, ha a bérlő vállalja az ennek megfelelő, magasabb összegű lakbér megfizetését. Ennek módját, időbeni ütemezését, továbbá a lakbér összegét növelő - egy hónapra kiszámított - költségeit a kezelő és a bérlő külön megállapodásban kötelesek rendezni.

(5) Ha a bérlő a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a kezelő által írásban megjelölt határidőben nem teljesíti, a kezelő a határidő lejártát követő 15 nap elteltével a bérleti szerződést felmondja.

(6) A bérlő bérleménye nem szolgálhat gazdálkodó vagy társadalmi szervezet székhelyéül, telephelyéül, vagy fióktelepéül.

25. § (1) A bérlő és a vele együtt lakó személy a lakást, a lakásberendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiségeket és a házhoz, lakáshoz tartozó területeket, továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetésszerűen, gondosan, az együttélés követelményeinek megfelelően - a többi bérlő és tulajdonos jogainak és jogos érdekeinek sérelme nélkül - köteles használni.

(2) Az épülettel, illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területekkel összefüggő egyéb kötelezettségek teljesítésére a bérlő és a kezelő megállapodása az irányadó.

(3) A bérleti szerződés vagy külön megállapodás keretében a bérlő átvállalhatja az épülettel, illetve a közös használatú helyiségek tisztántartásával összefüggő feladatot. A külön megállapodásban meghatározott idő eltelte után, újabb megállapodás hiányában vagy a megállapodásban foglaltak nem teljesítése esetén a bérlő a tisztántartással kapcsolatos költséget köteles a kezelőnek megfizetni.

26. § (1) A kezelő és a bérlő a polgármester hozzájárulásával megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. Az erre vonatkozó megállapodásnak tartalmazni kell:

• a) az elvégzendő munkák körét, konkrét megjelölését,
• b) az átalakítás, korszerűsítés befejezésének határidejét,
• c) az átalakítás, korszerűsítés költségeit, azok megfizetésének feltételeit, módját.

(2) A lakás komfortfokozatának megfelelő rendeltetésszerű használat biztosításának költségei a kezelőt terhelik.

(3) Ha a lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakás lakbérének megállapítása alapjául szolgáló pontszám megváltozott, a bérleti szerződést módosítani kell.

27. § (1) A lakás visszaadásakor jegyzőkönyvben kell rögzíteni a lakás és a lakásberendezések állapotát. A hibákat, hiányosságokat, egyéb megállapításokat a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2) A bérlő felel a megállapított hiányosságokért és az őt terhelő kötelezettségek elmulasztása miatt keletkezett károkért. A bérlő az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetve az ellenérték megtérítésének módjáról és határidejéről jegyzőkönyvben nyilatkozik.

(3) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetését vagy az ellenérték megtérítését nem vállalja, a kezelő a lakás - a (1) bekezdés szerint jegyzőkönyvezett - visszaadásától, illetve a hiányosságok kijavítására előírt határidő lejártától számított 45 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(4) A lakás kezelő részére történő jegyzőkönyvi átadás-átvétele napjáig a lakással kapcsolatos bérleti és közüzemi díjat a bérlő köteles megfizetni.

(5) A bérlő halála esetén a haláleset bekövetkeztét követő 90 napon belül a bérlő örököse vagy a lakásban lakó, bérleti jogviszony folytatására nem jogosult személy köteles a lakást kiürítve, tisztán a kezelő részére átadni. A lakás átadásáig felmerült használati és a közüzemi díjak költségei az örököst vagy a lakásban lakó, bérleti jogviszony folytatására nem jogosult személyt terhelik.

(6) A lakástörvény 17. § (2) bekezdés szerinti megállapodás abban az esetben köthető meg, ha a bérlő írásban vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözést követő 30 napon belül a költségeket a kezelőnek egyösszegben megfizeti.

28. § (1) Bérleti szerződés keretében külön szolgáltatásként kötelező igénybe venni a vízellátás és csatornahasználat (szennyvíz elszállítás) biztosítását, valamint a háztartási szemét elszállításának biztosítását.

(2) Bérleti szerződés keretében megállapodás alapján nyújtott szolgáltatásnak minősül a felvonó használatának biztosítása, a központi fűtés és melegvíz-ellátás, a televízióadók vételét biztosító antennák használata, valamint a közös helyiségek takarítása.

(3) Az (1) - (2) bekezdésben szabályozott körben a külön szolgáltatásként fizetendő díjat önkormányzati tulajdonú épületben a kezelő, nem kizárólag önkormányzati tulajdonú épület esetén pedig a társasház közgyűlése állapítja meg a jogszabály keretei között, a költségek alakulásának ismeretében.

29. § (1) A bérlő a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult befogadni élettársát vagy testvérét, továbbá a bérleménybe jogszerűen befogadott gyermekének házastársát.

(2) Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy Szombathely közigazgatási területén beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakással rendelkezik.

30. § (1) A bérlő halála esetén a lakásban a 29. § (1) bekezdésben megjelölt visszamaradó személy az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén kérheti az elhelyezést ha:

• a) a bérlővel legalább 5 éve megszakítás nélkül, életvitelszerűen együtt lakott, valamint
• b) Szombathely közigazgatási területén másik beköltözhető lakással nem rendelkezik, valamint
• c) közüzemi vagy lakbérhátralék a lakást nem terheli.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feltételek együttes fennállása esetén a lakásban visszamaradó személyt – a kezelővel történt egyeztetést követően - az általa lakott lakásra, vagy más, jogos lakásigénye mértékét meg nem haladó lakásra a polgármester bérlőként kijelölheti.”

31. § (1) A lakástörvény 23. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a bérlő (használó) ideiglenes elhelyezésére a jogos lakásigény mértékének figyelembevételével, legalább komfort nélküli lakást kell biztosítani.

(2) Az ideiglenes lakást a – a kezelővel történt egyeztetést követően - polgármester jelöli ki.

32. § (1) A tartási szerződéshez való hozzájárulás megadására a polgármester jogosult. A megkötött tartási szerződés egy példányát az aláírástól számított 30 napon belül be kell nyújtani.

(2) A tartási szerződéshez való hozzájárulás kizárólag az alapjául szolgáló bérleti jogviszony időtartamához igazodhat, melyről a kezelőt értesíteni kell.

33. § (1) Ha a bérlő a bérleményét, saját kezdeményezése alapján - másik önkormányzati lakás biztosítása nélkül - az önkormányzat részére visszaadja, az önkormányzat - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - térítési díjat nem fizet. A lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visszaadni.

(2) Ha a (1) bekezdés szerint visszaadásra kerülő lakás a Nyugdíjas Bérlők Házában található, és a bérlő beköltözéskor használatbavételi díjat fizetett, akkor a bérlő általi visszaadás esetén a térítési díj összege a beköltözés évében a befizetett használatbavételi díj 80%-a, a 2. évben 60%-a, 3. évben 40%-a, 4. évben 20%-a. Az 5. évtől az önkormányzat térítési díjat nem fizet.

(3) Ha a lakásbérleti szerződés felmondására a lakástörvény 26. § (7) bekezdés alapján kerül sor, a bérbeadó - másik cserelakás biztosítása helyett - a bérlővel megállapodhat pénzbeli térítés fizetésében. A térítés mértéke nem haladhatja meg a felmondással érintett lakás forgalmi értékének 60%-át, állami kötelezettség teljesítésére történő lakáskiürítés esetén a 70%-át. A megállapított térítési díjat az önkormányzat költségvetésében az e célra elkülönített alapból, a kezelő köteles megfizetni a visszaadott lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő átadását követő 15 napon belül.

(4) A (3) bekezdés alapján kötendő megállapodást a Bizottság, valamint a gazdasági feladatok ellátására megválasztott bizottság egyetértő javaslata alapján a Közgyűlés hagyja jóvá.

34. § A lakástörvény 29. §-a szerinti hozzájárulás megadására a polgármester jogosult.

35. § (1) A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakása legfeljebb 50 %-át írásbeli szerződés alapján albérletbe adhatja, melyhez a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.

(2) Egy szobás vagy határozott időre bérbe adott lakás nem adható albérletbe.

(3) A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó albérlő a lakást a bérleti szerződés megszűnésétől számított 15 napon belül köteles elhagyni.

36. § (1) A bérbeadó a lakások rendeltetésszerű és gondos használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését – a 24. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - a bérlő nyugalmának zavarása nélkül a lakásban munkanapokon, előzetes értesítés alapján 8-18 óra közötti az éves ellenőrzési tervben foglaltak szerint időben évente legalább egy alkalommal ellenőrzi. A bérbeadó ellenőrzési jogosítványait a kezelő gyakorolja. Nem rendeltetésszerű használatra vonatkozó bejelentés esetén előzetes értesítés nélkül is végezhető ellenőrzés.

(2) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a kezelő a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

(3) Amennyiben a kezelő az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használta, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte, albérletbe adta, köteles ezt a körülményt soron kívül az önkormányzatnak bejelenteni, és a szükséges intézkedéseket megtenni.

(4) A kezelő az ellenőrzésekről készített jegyzőkönyvek egy példányát köteles a polgármesternek megküldeni.

37. § (1) A polgármester azon szociális szállássá nem minősíthető önkormányzati bérlakásban lakó lakáshasználó részére, aki szociális szállás használatára irányuló kérelmet terjeszt elő, vagy akinek bérleti jogviszonya a felmondást vagy a megszűnést követő 12 hónap elteltét követően nem került visszaállításra, és lakbér vagy közüzemi díj hátralékkal rendelkezik, a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, a kezelővel történt egyeztetést követően szociális szállást ajánlhat fel. A szociális szállás felajánlásáról a szociális szolgáltatót valamint a kezelőt értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdés alapján több szociális szállásra jogosult lakáshasználó közül a szállást – a kezelővel történt egyeztetést követően - elsősorban annak kell felajánlani,

• a) aki a lakásban kiskorú eltartásáról gondoskodik, vagy
• b) aki magasabb összegű lakbérhátralékot halmozott fel, vagy
• c) akinek a bérleti jogviszonyát előbb mondták fel, vagy akinek a bérleti jogviszonya előbb szűnt meg.

(3) Azon (1) bekezdés szerinti lakáshasználó, aki a felajánlott szociális szállást nem fogadja el, vagy a felajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, a visszautasítástól, illetve a határidő lejártától számított 30 nap elteltével lakhatásáról maga köteles gondoskodni.

(4) Azon (1) bekezdés szerinti lakáshasználó, aki a felajánlott szociális szállást a felajánlás kézhezvételétől számított 15 napon belül elfogadja, köteles az elfogadástól számított 8 napon belül a szociális szolgáltatóval a 39. § (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodást megkötni. Amennyiben a lakáshasználó az együttműködési megállapodást neki felróható okból nem köti meg, úgy a határidő lejártától számított 30 nap elteltével lakhatásáról maga köteles gondoskodni. Az együttműködési megállapodás megkötéséről vagy annak elmulasztásáról a szociális szolgáltató a polgármestert, valamint a kezelőt értesíti.

(5) Amennyiben a lakáshasználó a szociális szolgáltatóval az együttműködési megállapodást határidőben megkötötte, úgy a megállapodás megkötésétől számított 15 napon belül a kezelő a lakáshasználóval a szociális szállásra vonatkozóan, a szociális szolgáltató javaslata alapján első alkalommal legfeljebb 6 hónap időtartamra szálláshasználati szerződést köt. Amennyiben a szálláshasználó a 39. § (1) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltakat teljesíti – mindaddig, amíg lakbér vagy közüzemi díj hátralékkal rendelkezik - a polgármester a szálláshasználati szerződést legfeljebb 1-1 évvel meghosszabbíthatja.

(6) A szálláshasználó a szálláshasználati szerződés megkötésétől számított 15 napon belül köteles a szociális szállást használatba venni. Amennyiben a lakáshasználó a szálláshasználati szerződést neki felróható okból határidőben nem köti meg, vagy a szociális szállást határidőn belül nem veszi használatba, úgy a határidő lejártától számított 30 nap elteltével lakhatásáról maga köteles gondoskodni.

38. § (1) A polgármester a kezelővel történt egyeztetést követően olyan bérlakást is szociális szállásnak minősíthet, amelyben lakbér vagy közüzemi díj hátralékkal rendelkező a lakáshasználó lakik, és - amennyiben bérleti jogviszonnyal rendelkezett - bérleti jogviszonya a felmondást vagy a megszűnést követő 12 hónapon belül nem került visszaállításra. Az átminősítésről a szociális szolgáltatót haladéktalanul értesíteni kell, amely az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül felhívja a lakáshasználót a 39. § (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás megkötésére.

(2) Amennyiben a lakáshasználó a 39. § (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodást a felhívás kézhezvételétől számított 8 napon belül nem köti meg, úgy a határidő lejártától számított 30 nap elteltével lakhatásáról maga köteles gondoskodni.

(3) A 39. § (1) bekezdés szerinti megállapodás egy példányát a szociális szolgáltató köteles megküldeni a kezelőnek.

(4) A kezelő a 39. § (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodás kézhezvételétől számított a 15 napon belül a lakáshasználóval a szociális szolgáltató javaslata alapján első alkalommal 6 hónap időtartamra szerződést köt. Amennyiben a szálláshasználó a 39. § (1) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltakat teljesíti – mindaddig, amíg lakbér vagy közüzemi díj hátralékkal rendelkezik - a polgármester a szálláshasználati szerződést legfeljebb 1-1 évvel meghosszabbíthatja.

(5) Amennyiben a szálláshasználó a szociális szolgáltatóval való együttműködési kötelezettségét neki felróható okból nem teljesíti, és emiatt a szociális szolgáltató a 39. § (1) bekezdés szerinti együttműködési megállapodást felmondja, úgy a szociális szolgáltató e tényről haladéktalanul, írásban tájékoztatja a polgármestert és a kezelőt. A tájékoztatás alapján a kezelő haladéktalanul köteles intézkedni a szálláshasználati szerződés felmondása iránt. A szálláshasználati szerződés felmondásától számított 30 nap elteltével a szálláshasználó a lakhatásáról maga köteles gondoskodni.

39. § (1) A szálláshasználati szerződés időtartama alatt a szálláshasználó köteles a szociális szolgáltatóval együttműködni, és ennek keretében az alábbi tartalmú együttműködési megállapodást megkötni, az abban foglaltakat teljesíteni:

• a) a bérleti díj vagy a szálláshasználati díj megfizetésére vonatkozó szabályokat,
• b) a felhalmozott lakbér és közüzemi díj hátralék rendezésének ütemezését,
• c) a szociális szolgáltatóval való kapcsolattartás részletes szabályait,
• d) az együttműködési kötelezettség megszegésének következményeit,
• e) amennyiben a lakásban még nincs, úgy az előrefizetős mérőkészülék felszereltetéséről az együttműködési megállapodás megkötésétől számított 2 hónapon belül történő gondoskodást,
• f) az elő-takarékosságra vonatkozó szabályokat,
• g) a háztartás-gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
• h) a bérlő vagy a szálláshasználó életvitelére vonatkozó szabályokat,
• i) a szociális szolgáltató és a szociális szálláshasználó egyéb jogait, kötelezettségeit.

(2) Az együttműködési megállapodást a szociális szolgáltató köteles megküldeni a polgármesternek, valamint a kezelőnek.

(3) A szociális szolgáltatóval való (1) bekezdés szerinti együttműködés célja, hogy hozzásegítse a szálláshasználót a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatosan felhalmozott hátralék törlesztéséhez, valamint hosszú távon képessé tegye bérlakás fenntartására.

(4) A kezelő a szociális szállásra vonatkozó szálláshasználati szerződés megkötésével egyidejűleg intézkedik a folyamatban lévő bírósági végrehajtás megszüntetése iránt. A szálláshasználati szerződés egy példányát a polgármesternek és a szociális szolgáltatónak meg kell küldeni.

(5) Ha a lakáshasználó szociális szállásra vonatkozó szálláshasználati szerződést kötött, valamint 2012. december 31. napjáig legalább 200.000,- Ft összegű lakbérhátralékkal rendelkezik, és a szociális szolgáltatóval való az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretei között a lakbérhátralékát törleszti, úgy a szociális szállás használója a lakbérhátralékához a törlesztéssel azonos összegű engedményre jogosult.

(6) A szociális szolgáltató köteles a polgármestert haladéktalanul írásban tájékoztatni, ha a szociális szállás használója a bérleti jogviszony visszaállítására vonatkozó, 18. § (2) bekezdés szerinti valamennyi feltételt teljesítette. A szálláshasználó a bérleti jogviszony visszaállításától számított 15 napon belül köteles bérleti szerződést kötni. Amennyiben a szociális szállás használója neki felróható okból e kötelezettség teljesítését elmulasztja, úgy a határidő lejártát követően a lakáshasználóra vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni.

(7) A szociális szállás használójára, valamint a lakáshasználóra a bérlőre vonatkozó szabályokat e rendelet szerinti eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

40. § (1) A szociális szállás használója az előrefizetős árammérő készülék felszereltetéséhez az alábbi feltételek együttes fennállása esetén, kérelemre, a költségvetésben meghatározott keretösszeg erejéig egyszeri, vissza nem térítendő támogatásra jogosult:

• a) a szálláshasználati szerződést a 37. § (5) bekezdés vagy a 38. § (4) bekezdés szerinti határidőben megkötötte,
• b) a 39. § (1) bekezdés szerinti megállapodást a 37. § (4) bekezdés vagy 38. § (2) bekezdése szerinti határidőben megkötötte,
• c) az előrefizetés árammérő készüléket felszereltette, és ezt a szolgáltató által szabályszerűen kiállított számla bemutatásával igazolja,
• d) a kérelmező a kérelem benyújtásakor a 39. § (1) bekezdés szerinti érvényes megállapodással rendelkezik.

(2) A támogatás összege az (1) bekezdés c) pont szerinti számlán szereplő összeg, de legfeljebb 100.000 Ft . A támogatást a számla jogosultjának kell átutalni. Ugyanazon szociális szállásban felszerelt előrefizetős árammérő készülék után legfeljebb egy esetben állapítható meg támogatás.

(3) A kérelem elbírálására a polgármester jogosult. Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A kérelmet az (1) bekezdés c) pont szerinti számla kiállításától számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A határidő jogvesztő.

40/A. § Nem jogosult szociális szállás igénybevételére az a bérlő vagy lakáshasználó, aki az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos vagy tűrhetetlen magatartást tanúsít, vagy a lakástörvény 12. § (4) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy önkényes lakásfoglalónak minősül.

41. § (1) A 3. § (1) bekezdés aa)-ac) pontja szerinti átmeneti szállás használóját a polgármester jelöli ki. A 3. § (1) bekezdés ad) pontja szerinti átmeneti szállás használóját – a szakmai osztály által készített környezettanulmány alapján – a Bizottság jelöli ki.

(2) A 3. § (1) bekezdés ad) pontja szerint bérbe adott lakás nagysága nem haladhatja meg a kérelmező 8. § (3) bekezdése szerinti jogos lakásigénye mértékét.

(3) Az átmeneti szállásért havonta fizetendő használati díj mértéke a 67. § alapján az önkormányzati bérlakásokra megállapított lakbér összege.

(4) A 3. § (1) bekezdés ad) pontja szerint bérbeadás esetén a bérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül a bérlő köteles felkeresni a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálatot, és a szolgáltatóval a rendkívüli krízishelyzet megszüntetése céljából együttműködni, ennek keretében az együttműködési megállapodást megkötni és az abban foglaltakat teljesíteni. Az együttműködési megállapodást a szociális szolgáltató köteles megküldeni a polgármesternek, valamint a kezelőnek. Amennyiben kérelmező a részére felajánlott átmeneti szállást nem fogadja el, vagy a családsegítő szolgálattal az együttműködési megállapodást, vagy a szálláshasználati szerződést neki felróható okból határidőben nem köti meg, vagy az átmeneti szállást határidőn belül nem veszi használatba, úgy lakhatásáról maga köteles gondoskodni.

(5) A szállás legfeljebb egy évig használható. A használatot indokolt esetben kérelemre, további egy évvel a polgármester, a 3. § (1) bekezdés ad) pontja szerinti bérbeadás esetén – a szakmai osztály által készített környezettanulmány alapján – a Bizottság meghosszabbítja, amennyiben a szálláshasználónak szálláshasználati, valamint közüzemi díj tartozása nincs, és kérelmező, valamint a vele együttköltöző személyek nem rendelkeznek vagyonnal, amit az ingatlanügyi hatóság által kiállított ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvánnyal igazol. A használat meghosszabbítása esetén a használati díjat újból meg kell állapítani.

(6) Amennyiben az átmeneti szállás szociális krízishelyzetre tekintettel került biztosításra, és az (5) bekezdésben meghatározott időtartam eltelt, a szálláshasználó az együttműködési kötelezettségét teljesítette, szálláshasználati és közüzemi díj hátraléka nincs, és kérelmező, valamint a vele együttköltöző személyek nem rendelkeznek vagyonnal, amit az ingatlanügyi hatóság által kiállított ingatlantulajdon fennállásáról szóló hatósági bizonyítvánnyal igazol, lakhatása más módon nem biztosított, úgy – a szakmai osztály által készített környezettanulmány alapján – a Bizottság a szálláshasználót bérlőnek jelölheti.

(7) Amennyiben a használó a szálláshasználati idő lejártát követően a szállást nem adja vissza, úgy a jogosulatlan használatért a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a használati díj kétszeresét köteles havi használati díjként megfizetni. Három hónapon túli jogosulatlan használat esetén a szállás visszaadása iránt a kezelő haladéktalanul köteles pert indítani.

(8) A rendkívüli körülmények (elemi csapás és más, méltánylást érdemlő körülmény) miatti elhelyezés biztosítására folyamatosan legalább öt, lehetőség szerint különböző alapterületű, szobaszámú és komfortfokozatú átmeneti szállást kell üresen tartani. Az üresen tartott szállások nem lakás jellegű használata ideiglenes jelleggel engedélyezhető, de kizárólag olyan célra, mely 24 órán belül megszüntethető.

(9) A polgármester jogi személlyel kötött külön megállapodás alapján a (3) bekezdésben foglalt időtartamtól eltérhet.

(10) Nem jelölhető ki krízishelyzetre tekintettel átmeneti szállás abban az esetben, ha a kérelem benyújtását megelőző öt évben a kérelmező, vagy a vele együttköltöző személyek bármelyike az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos vagy tűrhetetlen magatartást tanúsított, és bérleti jogviszonya erre való hivatkozással került felmondásra.

42. § Hatályon kívül helyezve.

43. § Hatályon kívül helyezve.

44. § A Közgyűlés MOP-Ház céljára a Hunyadi János. u. 49. szám alatti ingatlanban lévő szállásokat jelöli ki.

45. § (1) A MOP-Házban elhelyezésre az alábbi együttes feltételeknek megfelelő 40. életévét még be nem töltött személy jogosult, aki:

• a) felsőfokú iskolai végzettséggel /egyetem, főiskola/, de legalább abszolutóriummal rendelkezik,
• b) egyedülálló,
• c) Szombathelyen vagy Vas megyében a 8. § (3) bekezdésében meghatározott jogos lakásigény mértékét meghaladó bérlakással, szolgálati lakással nem rendelkezik, illetve beköltözhető lakás, vagy házingatlan nem áll tulajdonában,
• d) Szombathelyen vagy Vas megyében képzettségének megfelelő munkaviszonyt létesített, vagy vállalkozási tevékenységet folytat,
• e) a működési szabályzatban, illetőleg a szobabiztosítási, vagy férőhely-biztosítási szerződésben foglaltakat magára nézve kötelezően elfogadja.

(2) Az (1) bekezdésen kívül a MOP-Házban történő elhelyezésre jogosult az is, akinél az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

• a) Szombathelyen felsőoktatási intézmény nappali vagy levelező tagozatán aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik,
• b) egyedülálló,
• c) Szombathelyen vagy Vas megyében a 8. § (3) bekezdésében meghatározott jogos lakásigény mértékét meghaladó bérlakással, szolgálati lakással nem rendelkezik, illetve beköltözhető lakás, vagy házingatlan nem áll tulajdonában.

(3) A MOP-Házban történő elhelyezés időtartama legfeljebb öt évig terjedhet, amely egyszer, változatlan feltételekkel további öt évvel meghosszabbítható.

46. § (1) A MOP-Házban elhelyezésre kerülő szálláshasználót a polgármester jelöli ki.

(2) A kijelölésről a polgármester írásban értesíti a jogosultat és a kezelőt.

(3) A polgármester a kijelöléssel egyidejűleg felhívja a jogosultat, hogy a kézhezvételtől számított 8 napon belül a kezelővel a szálláshasználati szerződést kösse meg.

(4) A szálláshasználati díj havi összege a nyugdíjminimum 50%-a.

(5) Ha a (3) bekezdés szerinti határidőn belül a jogosult a szerződést önhibájából nem köti meg, a kijelölés hatályát veszti.

47. § (1) A kezelő a kijelölt személlyel a kijelölésben meghatározott időtartamra szálláshasználati szerződést köt.

(2) A szerződés tartalmazza:

• a) a szálláshasználati díj összegét,
• b) a felek jogait és kötelezettségeit,
• c) a szerződésszegés jogkövetkezményeit.

(3) A kijelölés kizárólag az abban feltüntetett személy beköltözésére jogosít. Házastárs, rokon vagy bármely más személy beköltözése még ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető.

48. § (1) A szálláshasználó a leltár szerint átvett berendezési tárgyakért felel. A rendeltetésszerű használatból adódó elhasználódást meghaladó rongálódás, vagy megsemmisítés esetén köteles az okozott kárt megtéríteni.

(2) A közös használatra szolgáló helyiségekben lévő berendezési tárgyakért rongálás esetén - ha a rongáló személyét nem lehet megállapítani - a szálláshasználók egyetemleges kártérítési felelősséggel tartoznak.

49. § A kezelő a szálláshasználati díj megfizetése ellenében a következő szolgáltatásokat köteles biztosítani:

• a) a bútorozott szoba használatát,
• b) a közös helyiség rendeltetésszerű használatát,
• c) a földszinten berendezett társalgó és az ott elhelyezett berendezési tárgyak közös használatát,
• d) a gázszolgáltatást,
• e) a közös használatra szolgáló helyiségek /konyha, folyosó, társalgó/ világítását, takarítását, fűtését és szükség szerinti festését,
• f) szobák és berendezési tárgyak szükség szerinti javítását, pótlását, festését,
• g) a szemétszállítás feltételeinek biztosítását.

50. § (1) A szálláshasználati díjon felül a használó az alábbi közüzemi, illetve külön szolgáltatási díjakat köteles fizetni:

• a) a víz - és csatornadíjat,
• b) a szobán belüli áramfogyasztás díját,
• c) a fűtés- és melegvíz fogyasztás díját,
• d) a Tv-antenna használat díját,
• e) a szemétszállítás díját.

(2) A víz - és csatorna, a fűtés és a melegvíz-szolgáltatás, valamint a külön nyújtott szolgáltatás díját a hatályban lévő jogszabályok és a szolgáltatók díjszabása szerint kell fizetni.

51. § (1) A MOP-Ház belső rendjét a házirend szabályozza.

(2) A szálláshasználók gyűlésével a MOP-Ház házirendjének, illetve a házirend módosításának tervezetét előzetesen véleményeztetni kell.

(3) A házirendet a szálláshasználók gyűlésének előzetes véleményezése után a kezelő állapítja meg és a polgármester hagyja jóvá.

52. § Megszűnik a szerződés:

• a) a szerződésben meghatározott idő elteltével, vagy
• b) ha a szálláshasználónak Szombathelyen, vagy Vas megyében létesített munkaviszonya, vagy vállalkozási tevékenysége megszűnt, és a megszűnéstől számított 6 hónapon belül sem létesít más munkaviszonyt vagy kezd egyéb vállalkozói tevékenységet, vagy
• c) ha a szálláshasználó a szobáját a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, vagy
• d) a szálláshasználó aktív hallgatói jogviszonya megszűnt,
• e) a szálláshasználó bármilyen jogcímen, Szombathelyen önálló beköltözhető lakáshoz jut.

53. § A szálláshasználó a szerződést 15 napos felmondási idővel, a hónap utolsó napjára, indokolás nélkül bármikor felmondhatja.

54. § (1) A kezelő a szerződést felmondhatja, ha:

• a) a szálláshasználó írásbeli felszólítás ellenére, ismételten az együttélés szabályaival ellentétes, botrányos, vagy erkölcstelen magatartást tanúsít, vagy
• b) a szálláshasználó a szobát, a közös használatra szolgáló helyiségeket, a berendezési tárgyakat, vagy az épület állagát rongálja, illetve nem rendeltetésszerűen használja, vagy
• c) az épület felújításával, karbantartásával, vagy helyreállításával kapcsolatos munkákat szándékosan akadályozza, vagy
• d) a szálláshasználati díjfizetési kötelezettségének ismételt írásbeli felhívás ellenére sem tesz eleget, vagy
• e) a házirend rendelkezéseit írásbeli felszólítás ellenére ismételten súlyosan megsérti.

(2) A felmondás a hónap utolsó napjára szól, a felmondási idő 15 napnál rövidebb nem lehet.

55. § Ha a szálláshasználati jogviszony a megszűnt, a volt szálláshasználó köteles a szobát a megszűnéstől számított 15 napon belül leltár szerint, tiszta, rendeltetésszerű állapotban a kezelő megbízottjának átadni.

56. § (1) Amennyiben a szálláshasználati jogviszony megszűnt és a volt szálláshasználó a szobát határidőre a kezelőnek nem adta át, a jogosulatlan használatért köteles a szálláshasználati díjon felül pótdíjként az első két hónapban a mindenkori szálláshasználati díj kétszeresét, két hónap eltelte után pedig az ötszörösét megfizetni.

(2) A jogosulatlan használatért megállapított szállásdíj a kezelőt illeti meg. A kezelő ezt az összeget kizárólag a MOP-Ház közös helyiségei berendezésének felújítására és pótlására használhatja fel.

57. § Hatályon kívül helyezve.

58. § Hatályon kívül helyezve.

59. § Hatályon kívül helyezve.

60. § Hatályon kívül helyezve.

61. § Hatályon kívül helyezve.

62. § Hatályon kívül helyezve.

63. § Hatályon kívül helyezve.

64. § Hatályon kívül helyezve.

65. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni.

(2) A lakbérfizetési kötelezettség a bérlőt lakásbérleti jogviszonya kezdetétől a lakásnak a bérbe adó részére történő visszaadásáig terheli.

(3) Társbérleti lakások lakbérét a társbérlők között, az általuk kizárólagosan használt helyiségek alapterületének arányában megosztva kell megállapítani.

(4) A lakás társbérleti jellegének megszűnése esetén a lakbért az egész lakás alapterületének megfelelő mértékben kell megállapítani. A megállapított lakbérfizetési kötelezettség a megüresedett társbérleti lakrész használatbavételének napjával kezdődik.

66. § (1) Ha a bérlő a bérbeadóval kötött külön megállapodásban a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér elengedése vagy mérséklése ellenében egészben vagy részben magára vállalja, a lakbérfizetési kötelezettsége a megállapodásnak megfelelően alakul.

(2) Ha a bérlő a lakást saját költségén költség-visszatérítés nélkül úgy alakította át, vagy korszerűsítette, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozott, úgy e változás miatt a jogviszony időtartama alatt a lakbér nem módosítható.

(3) Amennyiben a lakás bérbeadására a második rész III. Fejezet szerinti eljárásban kerül sor, a bérlő által a helyreállításra fordított, a kezelő által elismert, de legfeljebb a pályázati kiírásban a helyreállításra meghatározott költséget a mindenkor érvényes bérleti díj, illetve a lakáshasználati díj havi összegébe be kell számítani akként, hogy a helyreállítás összege a legrövidebb időn belül megtérüljön a bérlőnek. Szombathelyen belüli bérlakáscsere esetén a helyreállítás költségét a cserelakás lakbérébe is be kell számítani. A helyreállítás költségének egyéb módon történő megtérítésére lehetőség nincs.

67. § (1) A lakbért a lakás alapterülete, minősége, a lakóépület állapota és településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése szerint - a 4. melléklet szerinti - szempontok alapján kialakított pontrendszer figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés szerint megállapított lakbér összegét - a kerekítés szabályainak figyelembevételével - forintra kerekítve kell megállapítani.”

68. § (1) A lakás alapterületének megállapításakor a lakás helyiségeinek alapterületét kell számításba venni.

(2) Az alapterület megállapításánál figyelembe kell venni az alábbiakat:

• a) a lakás összes területének a vakolt falsíkok közötti, a padlószint felett 1 m magasságban mért teljes területének az 1,9 m szabad belmagasságot elérő részét, továbbá,
• b) a loggia és a zárt (fedett) és oldalról átlátást gátló módon kialakított erkély területének a felét, és
• c) a beépített bútorok által elfoglalt területet.

(3) Az alapterület megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni a lakás belső lépcsője felső szintjének alapterületét. A számított alapterületet 0,5 m²-ig lefelé, 0,5 m ² felett felfelé kell kerekíteni.

(4) Nem számítható be a helyiség alapterületébe a falsíkokon kívül eső terület (ajtónál, ablaknál levő beugrások, a 0,5 m²-nél kisebb alapterületű falfülkék stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt terület.

(5) A társbérleti lakásrészek alapterületének megállapításánál az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének a lakás teljes területéhez viszonyított arányában kell számításba venni.

69. § (1) A lakbér havi összege az egy négyzetméterre jutó bérleti díj és a lakás-alapterület számításba vehető m²-nek szorzata.

(2) A lakás egy négyzetméterére jutó bérleti díját a rendelet 4. melléklet szerint megállapított összpontszám és a (3) bekezdésben meghatározott pontérték szorzata adja.

(3) A lakás használhatóságát kifejező sávokra bontott pontrendszerben minden 100 pont értéke: 8,00 Ft .

(4) A társbérleti lakrészre a (1) bekezdés szerint megállapított lakbért 50 %-kal csökkenteni kell.

(5) A lakbért a következő év január 1. napjától kezdődően módosítani kell, ha a lakás alapterületében és a használhatóságot kifejező pontszámban - legalább 100 pontot meghaladó mértékben - változás következik be.

(6) A lakbért 2012. évtől kezdődően minden év január első napjától a nyugdíjminimum előző évi emelésének százalékos mértékével kell növelni. A kezelő a rendelet alapján megállapított, következő év január 1-től esedékes új lakbért legkésőbb minden év szeptember 30. napjáig köteles a bérlővel közölni. A lakbér közlésével egyidejűleg tájékoztatni kell a bérlőt a lakbér-megállapítás módjáról, valamint a lakbér-támogatási kérelem benyújtásának lehetőségéről.

70. § (1) A kezelő a lakbért a bérlő kérelmére 10-40%-kal mérsékelni köteles, ha a lakás műszaki állapota indokolja.

(2) A lakbér mérséklésénél a 69. § alapján megállapított lakbért kell figyelembe venni.

(3) A lakbért a bérlő kérelmére - a lakás rendeltetésszerű használatának akadályozása, illetve korlátozása mértékének megfelelően – csökkenteni vagy el kell engedni, ha a lakás, vagy egyes helyiségei a bérbeadó kötelezettségeinek elmulasztása miatt 30 napot meghaladóan rendeltetésszerűen nem használható, vagy a bérbeadó a bérlőt a lakás rendeltetésszerű használatában más módon akadályozza, illetve jelentős mértékben korlátozza. A lakbér csökkentésére vagy elengedésére a kezelő jogosult.

71. § A szociális szállásnak minősített lakás szálláshasználati díja a kezelő által a 69. § alapján megállapított lakbér 70 %-a.

72. § (1) A lakbértámogatásra vonatkozó rendelkezés

• a) a bérlakásokra,
• b) a szociális szállásokra,
• c) az önkormányzat költségvetési szerveihez (intézményeihez) tartozó szolgálati lakásokra,
• d) a kezelő szolgálati lakásaira
• e) a 3. § a) pontja alapján biztosított átmeneti szállásokra

terjed ki.

(2) A rendelkezések nem terjednek ki a MOP Házban lévő szálláshelyekre.

73. § (1) Lakbértámogatásra jogosult a 72. § (1) bekezdésben meghatározott lakásban lakó azon

• a) bérlő, valamint
• b) szociális szállás használója, valamint
• c) a bérleti jogviszony felmondását, megszűnését követő 12 hónapon keresztül az a lakáshasználó, aki használati díj fizetési kötelezettségének minden hónapban maradéktalanul eleget tesz, és a befizetésről szóló bizonylatot a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig a polgármesternek bemutatja, valamint
• d) a 3. § (1) bekezdés ad) pontja alapján biztosított átmeneti szállás használója.

(2) A lakbértámogatás megállapításának feltétele hogy, a kérelem benyújtását megelőző hónapban a lakásban lakó személyeknek megszerzett, egy főre jutó havi jövedelme a nyugdíjminimum

• a) 450%-át egy fős háztartás esetén;
• b) 340%-át két fős háztartás esetén;
• c) 300%-át három fős háztartás esetén;
• d) 274%-át négy fős háztartás esetén;
• e) 244%-át öt és több fős háztartás esetén

nem haladja meg. A lakbértámogatás megállapítására irányuló eljárásban jövedelmen az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelmet kell érteni.

(3) A támogatás

• a) egy-kettő személy esetén 55 m2 alapterületig;
• b) három személy esetén 60 m2 alapterületig;
• c) négy személy esetén 70 m2 alapterületig;
• d) öt személy esetén 80 m2 alapterületig;
• e) hat személy esetén 90 m2 alapterületig

terjedhet. Minden további vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy esetén az alapterületet személyenként 10 m²-rel növelni kell.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem jogosult lakbértámogatásra:

• a) aki, illetve a vele együtt élő személyek bármelyike az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanvagyonnal rendelkezik,
• b) aki a lakást nem bérlőként használja, kivéve, ha
  • ba) Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének a szociálisan hátrányos helyzetben lévők részére adósságkezelési szolgáltatás működtetéséről szóló önkormányzati rendelet alapján szerződést kötött és azt teljesítette,
  • bb) a lakáshasználó a szociális szolgáltatónál adósságkezelésben vesz részt.
• c) a bérlő, amennyiben a lakás bérbeadására a második rész III. Fejezet szerinti eljárásban került sor, a lakbér-beszámítás időtartama alatt.

74. § A támogatásra jogosult az 5. melléklet szerint megállapított lakbérhányadot köteles megfizetni, amelynek összege nem lehet kevesebb a mindenkori nyugdíjminimum 5 %-ánál.

75. § (1) A lakbértámogatás igénybevételére a kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele együttlakó személyek jövedelemigazolását valamint a vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatát. Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(2) A kérelmet polgármester bírálja el, és állapítja meg a ténylegesen fizetendő lakbért. A támogatást új bérbeadás esetén a bérleti jogviszony létesítésétől számított 30 napon belül benyújtott kérelem esetén a bérleti jogviszony kezdő időpontjától tárgyév december 31. napjáig kell megállapítani. Amennyiben a kérelmező a bérleti jogviszony létesítésétől számított 30 napon túl nyújtja be a kérelmet, a lakbértámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(3) A támogatás további megállapítását minden év november 30. napjáig ismételten kérelmezni kell. A támogatást a következő év január 1. napjától december 31. napjáig kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdés szerinti határidőn túl benyújtott kérelemre támogatás a kérelem benyújtását követő második hónap 1. napjától állapítható meg, a tárgyév december 31. napjáig.

(5) Adósságkezelésben részesülő kérelmező esetén a támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani, a (4) bekezdés szerinti esetben a következő év január 1. napjától.

(6) A támogatásban részesülő a lakáskörülményeiben, személyi adataiban, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban beállt változást köteles 15 napon belül bejelenteni. Ennek elmulasztása vagy valótlan adatok közlése esetén a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást a felszólítás kézhezvételét követő 30 napon belül egyösszegben vissza kell fizetni.”

76. § (1) A bérlő a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokért a lakbéren felül külön díjat köteles fizetni a (2) – (3) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A közös használatra szolgáló helyiségek, területek és az épülethez tartozó járdaszakasz tisztántartásának díja kizárólagos önkormányzati tulajdonú épületekben levő lakások esetén a kezelő szervvel kötött megállapodás szerint, társasházaknál pedig a társasház mindenkori működési rendjében foglaltaknak megfelelően alakul.

(3) Egyéb szolgáltatás esetén a bérbeadóval kötött megállapodás, illetőleg külön jogszabály az irányadó.

77. § (1) A bérleti díj támogatásra vonatkozó rendelkezések kiterjednek az önkormányzat közigazgatási területén lévő nem önkormányzati tulajdonú lakásban bérlőként élő szombathelyi lakcímmel rendelkező személyekre. A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat – és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

(2) Az önkormányzat az arra jogosultak számára vissza nem térítendő bérleti díj támogatást nyújt, a költségvetésben meghatározott összeghatárig.

78. § (1) Bérleti díj támogatást igényelhet, akinél az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

• a) nem önkormányzati tulajdonban lévő lakásban bérlőként lakik és érvényes, írásbeli bérleti szerződéssel rendelkezik,
• b) a havi bérleti díj nem haladja meg az 1.500,- Ft/m²/hónap összeget,
• c) a lakásban együtt élők kérelem benyújtását megelőző hónapban elért egy főre jutó havi jövedelme eléri a nyugdíjminimum 80%-át, és
  • ca) egy fős háztartás esetén 450%-át;
  • cb) két fős háztartás esetén 340%-át;
  • cc) három fős háztartás esetén 300%-át;
  • cd) négy fős háztartás esetén 274%-át;
  • ce) öt és több fős háztartás esetén 244%-át nem haladja meg, azzal, hogy amennyiben a lakásban együtt élők között kiskorú, vagy öregségi nyugdíjban részesülő személy van, úgy a ca)-ce) pontokban foglalt értékek 10 %-kal nőnek, és
• d) a lakásban együtt élő személyek egyike sem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanvagyonnal.

A bérleti díj támogatás megállapítása során jövedelmen az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jövedelmet kell érteni.

79. § (1) Az igénylők részére az egy főre jutó jövedelem arányában az 5. mellékletben foglaltak alapján bérleti díj támogatás állapítható meg. A támogatás mértéke az 5. mellékletben foglalt fizetendő lakbérhányad alapján számított érték 10.000,- Ft-tal növelt összege.

(2) A támogatás:

• a) egy-kettő személy esetén 55 m ² alapterületig,
• b) három személy esetén 60 m ² alapterületig,
• c) négy személy esetén 70 m ² alapterületig,
• d) öt személy esetén 80 m ² alapterületig,
• e) hat személy esetén 90 m ² alapterületig

terjedhet. Minden további vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személy esetén az alapterületet 10 m²-rel növelni kell.

(3) A bérleti díj támogatás mértéke havonta a 30.000,- Ft-ot nem haladhatja meg.

(4) Bérleti díj támogatásra egy lakásban egy személy jogosult.

80. § (1) Bérleti díj támogatás iránti kérelmet a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és a vele együttlakó személyek:

• a) a jövedelemigazolását;
• b) vagyoni helyzetéről szóló nyilatkozatot;
• c) a bérleti szerződés egy példányát.

(2) A kérelmeket a polgármester bírálja el. Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályait kell alkalmazni.

(3) A támogatás a kérelem benyújtásának napjától kerül megállapításra, és a bérleti jogviszony megszűnéséig, de legfeljebb minden év december 31-ig szól. Ha a bérleti díj támogatás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

81. § A bérleti díj támogatás kifizetéséről az Önkormányzat gondoskodik úgy, hogy a támogatás összegét a bérlő részére folyósítja, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig. A jogosultság megállapításának napjától a bérlő köteles három havonta igazolni, hogy bérleti díj tartozással nem rendelkezik.

82. § (1) A bérleti díj támogatást a jogosultsági feltételek megszűnése hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni:

• a) a 78. § szerinti jogosultsági feltételek megszűnése esetén,
• b) amennyiben a jogosult a 81. § szerinti igazolást nem mutatja be,
• c) ha jogosultnak bérleti díj tartozása van.

(2) A jogosult köteles a vagyoni, jövedelmi viszonyaiban és a bérleti jogviszonyban beálló változásokat 15 napon belül írásban bejelenteni. A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást egy összegben vissza kell fizetni a támogatás nyújtásának napjától a Ptk-ban meghatározott késedelmi kamattal növelten.

(3) A felvett támogatás visszafizetése a Ptk. szerinti késedelmi kamattal együtt egy összegben esedékessé válik, ha a támogatásban részesített a támogatásban részesítését valótlan tények közlésével, adatok elhallgatásával, vagy más módon befolyásolta vagy a támogatás összegét annak céljától eltérő módon használta fel.

83. § (1) Az önkormányzat által, az első önálló lakáshoz jutó fiatal házaspárok részére, valamint az egyéb lakásszerzéshez nyújtott kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: helyi támogatás) havi törlesztő részletének fizetése minden hónap 10. napjáig esedékes, illetve halasztás esetén annak lejártát követő hónap 10. napjáig.

(2) Kérelemre a törlesztés teljesítésére legfeljebb két év időtartamú halasztás engedélyezhető, ha azt a kérelmező anyagi körülményei indokolják.

(3) A helyi támogatás törlesztési ideje alatt benyújtott (2) bekezdés szerinti kérelmet a polgármester bírálja el. A kérelem engedélyezése esetén a törlesztési idő az engedélyezett halasztás idejével meghosszabbodik.

84. § (1) Az eredeti szerződés szerint kell a helyi támogatást visszafizetni, ha a kedvezményezett a lakást:

• a) nagykorú egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, vagy örökbefogadó, mostoha és nevelőszülő részére idegeníti el, vagy
• b) házasság felbontása esetén a vagyonközösség megszüntetése céljából a volt házastárs részére idegeníti el, vagy
• c) a kedvezményezett azért idegenítette el, hogy Szombathely város területén építkezéssel, illetve adásvétel útján tulajdonába kerülő másik lakást szerezzen.

(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti esetben a kedvezményezett kérelmére kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehet a helyi támogatás eredeti szerződés szerinti visszafizetését engedélyezni:

• a) Szombathely város közigazgatási területén vásárolt, új lakás vásárlása, vagy üresen álló, tehermentes, használt lakás tulajdonjogának megszerzése (a továbbiakban: vásárlás), továbbá társasház építése, emelet-, tetőtér- és toldaléképítés, valamint a 89. § (2) bekezdés szerinti jogos lakásigény mértékét meg nem haladó lakásbővítés (továbbiakban: építés) esetén,
• b) nincs a kérelmezőnek, illetve a vele együttköltöző, szociális törvény szerinti családtagjának tulajdonában a nyugdíjminimum 100-szorosát meghaladó értékű ingatlana,
• c) a kérelmező vagy a vele együttköltöző családtagok egyike sem rendelkezik határozatlan időre szóló lakásbérleti vagy bérlőtársi jogviszonnyal, továbbá nincs állandó lakáshasználati joga, vagy szolgálati, illetőleg munkakörhöz kötött lakásra határozatlan időtartamú bérleti jogviszonya,
• d) akinek, illetőleg a vele együttköltöző családtagjainak – a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban elért - egy főre jutó havi jövedelme a nyugdíjminimum 3-szorosát, kiskorút egyedül nevelők esetében 4-szeresét nem haladja meg.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok értékénél nem kell figyelembe venni azt az ingatlant, amely a kamatmentes kölcsön igénylésével egyidejűleg elidegenítésre és az eladási ár az újabb lakás vásárlásánál (építésénél) beszámításra kerül. Nem kell továbbá figyelembe venni az özvegyi haszonélvezettel terhelt, a kérelmezők bármelyikének legfeljebb 50%-os tulajdoni hányadában lévő azon ingatlant, mely öröklés útján került a kérelmezők tulajdonába, és önálló lakhatási lehetőséget nem biztosít.

(4) A (2) bekezdés d) pontja szerinti jövedelem számításánál az egy gyermekes, 40 év alatti fiatal házaspár esetében további egy gyermek születését vélelmezni kell, és az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a vélelmezett gyermeket figyelembe kell venni.

(5) A kérelmet a polgármester bírálja el. Ha a polgármester a hozzájárulást bármely okból megtagadja, a támogatást 30 napon belül egy összegben az Önkormányzat részére vissza kell fizetni.

(6) A továbbviteli kérelem engedélyezése esetén a jelzálogjogot az eredeti kölcsönszerződésben meghatározott időtartamig az újonnan megszerzett ingatlanra át kell jegyeztetni.

85. § (1) A továbbviteli kérelem elbírálásakor, ha a kedvezményezett - megváltozott jövedelmi viszonyai alapján – a 8. § (1) bekezdés szerinti feltételeknek nem felel meg, az 1999. február 1. napja előtt biztosított vissza nem térítendő támogatást három év alatt kamatmentes kölcsön formájában kell visszafizetni.

(2) Ha az újabb lakás vagy lakóház megszerzése nem az elidegenítéssel egyidejűleg történik - vásárlási szándék esetén egy évig, építési szándék esetén három évig - a kölcsönből még fennálló tartozás összegét a továbbvitelt engedélyező nyilatkozatban meghatározott számlán letétbe kell helyezni.

(3) Ha a támogatott a (2) bekezdés szerinti határidő lejártáig az újabb lakás, vagy lakóház megszerzését hitelt érdemlően igazolja, a letétbe helyezett támogatás összegét az újabb lakóingatlan megszerzéséhez kell felhasználni. A továbbviteli kérelem alapján a kölcsön biztosítékául szolgáló jelzálogjogot, az elidegenítési és terhelési tilalommal együtt az eredeti kölcsönszerződésben meghatározott összeggel és időtartamig, az újonnan megszerzett ingatlanra be kell jegyeztetni.

(4) Ha a támogatott az (2) bekezdés szerint meghatározott határidőig az újabb lakás vagy lakóház tulajdonjogának megszerzését nem igazolta, a támogatásból még fennálló kölcsön összegét a letétbe helyezett összegből a kölcsön számlán ki kell egyenlíteni.

86. § (1) Az 1999. február 1. napja előtt nyújtott vissza nem térítendő támogatást azonnal és egyösszegben vissza kell fizetni, ha a lakást 15 éven belül újabb lakás vásárlása nélkül elidegenítették.

(2) A helyi támogatást azonnal és egyösszegben kell visszafizetni ha:

• a) az ingatlant a kölcsön visszafizetése előtt Szombathely város közigazgatási területén lévő másik lakás vásárlása nélkül elidegenítik, vagy
• b) a támogatott(ak) javára kikötött értékkülönbözettel másik lakásra elcserélik az értékkülönbözet erejéig, vagy
• c) a helyi támogatással megszerzett, vagy épített lakást kiskorú közeli hozzátartozó javára ingyenesen, vagy visszterhesen elidegenítik.

(3) A helyi támogatás továbbvitelére vonatkozó kérelemhez mellékelni kell az alábbiakat:

• a) igazolást a kérelmezőnek és a vele együttköltöző családtagjainak a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban szerzett egy havi jövedelméről,
• b) ingatlanvagyon esetében forgalmi értékbecslést az együtt költözők tulajdonában álló ingatlanvagyonról,
• c) az elidegenítésre, illetve megszerzésre kerülő lakás adásvételi szerződésének földhivatali bejegyzésre benyújtott és iktatott példányát,
• d) emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, a hátralévő építési munkák, felújítás esetén a költségvetés egy példányát,
• e) a kedvezményezett lakására vonatkozóan a szolgáltatók igazolását arról, hogy közüzemi díj tartozás a lakást nem terheli,
• f) három hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatot a kedvezményezett valamint a vásárolt vagy épített ingatlanról,
• g) három hónapnál nem régebbi értékbecslést másolatot a kedvezményezett valamint a vásárolt lakásra vonatkozóan, lakásépítés esetében pedig a költségvetés egy példányát.

87. § (1) Ha az adós az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjoggal megterhelt ingatlant további jelzálogjoggal kívánja megterhelni, az Önkormányzattól jelzáloghitelezői nyilatkozatot kell kérni.

(2) A jelzálogjog ranghelyének megváltoztatása nélküli kérelem tárgyában a polgármester dönt. A kérelemhez mellékelni kell a jelzálogjoggal terhelt ingatlan egy hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatát.

(3) Az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog ranghelyének megváltoztatása iránti kérelmet kizárólag a lakáscélú állami támogatásokról szóló, 12/2001. (I.31.) Korm.rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) szerint megjelölt államilag támogatott lakáscélú hitel felvétele esetén lehet engedélyezni. A kérelem tárgyában a polgármester dönt.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott engedélyt meg kell adni, ha – az (5) bekezdésben foglalt feltétel teljesülése mellett - az ingatlant terhelő jelzálogjoggal biztosított terhek összege nem haladja meg a megterhelni kívánt ingatlan forgalmi értékének 50 %-át. Az ingatlan forgalmi értékét ingatlanforgalmi értékbecslő által készített értékbecsléssel kell igazolni.

(5) A jelzáloghitelezői nyilatkozat kizárólag abban az esetben adható meg, ha a kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor fizetési hátraléka nem áll fenn.

(6) A (3) bekezdésben megjelölt kérelmekhez csatolni kell:

• a) a jelzálogjoggal terhelt ingatlan egy hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatát,
• b) a folyósító pénzintézet igazolását, hogy a hitel a Korm.rendelet alapján államilag támogatott lakáscélú hitel,
• c) a tulajdoni lapon szereplő egyéb jelzálogjogosultak nyilatkozatát, hogy a javukra bejegyzett jelzálogjog ranghelyének változásához hozzájárulnak.

88. § Ha a kedvezményezett a helyi támogatást teljes egészében visszafizette, illetve a vissza nem térítendő támogatásra bejegyzett jelzálogjog időtartama lejárt, a kedvezményezett kérelmére az helyi támogatásra, valamint a vissza nem térítendő támogatásra bejegyzett jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásból töröltetni kell. A törlési nyilatkozatot a polgármester adja ki.

89. § (1) Felújítás: az építmény egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítás, amely az építmény eredeti műszaki állapotát megközelítően vagy teljesen visszaállítja, illetőleg eredeti használhatóságát az építmény egyes szerkezeteinek, berendezéseinek a kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növeli.

(2) Jogos lakásigény mértékének felső határa:

• a) 2 személy esetén 2 lakószoba
• b) 3 személy esetén 2,5 lakószoba
• c) 4 személy esetén 3 lakószoba
• d) 5 személy esetén 3,5 lakószoba

feltéve, hogy a lakás alapterülete nem haladja meg a 110 m²-t.

(3) A lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében további fél lakószobával növelhető. A több fél lakószobából álló lakás esetében minden két félszobát egy lakószobaként kell számításba venni. Azt a helyiséget, amely a lakószoba kritériumainak megfelel, elnevezésétől függetlenül lakószobának kell tekinteni.

(4) Új lakás építése, vagy meglévő bővítése esetén a szobaszámot nem kell figyelembe venni, azonban támogatás legfeljebb 110 m ² összalapterületig adható. Egyebekben a Korm. rendelet 3. § (3) és (5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

101. § A rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba. A rendeletet a rendelet hatálya alá tartozó, a rendelet hatályba lépése előtt létrejött valamennyi jogviszonyra is alkalmazni kell. Ezzel egyidejűleg a lakáshoz jutás, a lakbérek és a lakbértámogatás, az önkormányzat által a lakásvásárláshoz és építéshez nyújtható támogatások szabályai megállapításáról szóló 15/2009.(VI.03.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.