1. § Jelen rendelet hatálya Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.

2. § A rendelet célja Szeged város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

3. § A helyi védelem célja Szeged város egyedi építészeti arculatának, sajátos megjelenésének, jellegzetességeinek, építészeti, településképi, településszerkezeti értékeinek, a térség kiemelkedő hagyományainak, a szegedi emberek munkáját és kultúráját híven tükröző épített környezetének megőrzése.

4. § Településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az egymástól elkülönülő jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó városrészek épített és természeti környezet összhangjának méltó megőrzése, megteremtése, valamint a városrészre jellemző településkép, városépítészeti értékek és a tervezett városképi elemek, településfejlesztési célok harmonikus összehangolása az illeszkedési elvárásokra, településképi követelményekre tekintettel.

5. § ^[1] A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletelőírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

5/A. § ^[2] Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. § (2) bekezdése szerint az önkormányzatot megillető hatáskörét a polgármesterre ruházza át az alábbiak szerint:

• a) e rendeletben meghatározott építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően a településképi véleményezési eljárás során véleményt ad az építésügyi hatósági engedélykérelemhez,
• b) településképi bejelentési eljárást folytat le e rendeletben meghatározott építési tevékenységek, valamint rendeltetésmódosítást vagy a rendeltetési egységek számának megváltozását jelentő rendeltetésváltozások, továbbá a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében,
• c) településképi kötelezést ad ki és bírságot szab ki.

6. § A rendelet alkalmazása tekintetében:

• 1. Áttört kerítés: Olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 50 cm-t.
• 2. Cégtábla: természetes személyek, jogi személyek, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, vállalkozások nevét, megnevezését, tevékenységét, jelképét, logóját, címerét tartalmazó, az épület, vagy ingatlan bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához igazodó, egyéb reklámot nem tartalmazó információhordozó.
• 3.^[3] Citylight: önálló fényforrással rendelkező, rendszerint utasváró átlátszó felületei közé helyezett reklámok, közérdekű hirdetmények elhelyezésére szolgáló, legfeljebb 2 m²felületű berendezés, létesítmény.
• 4. Címtábla: a cégtábláéval azonos formájú és tartalmú, de nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos információt, hanem közérdekű információt megjelenítő információhordozó.
• 5. Egységes információs tábla: az önkormányzat által kijelölt gazdasági társaság által telepített, a helyi tájékozódást segítő, közérdeket is szolgáló útirányt közvetítő berendezés, ide értve a rusztikus információs táblákat is.
• 6. Eredeti épülettartozékok: az épület építésével egyidejűleg létrehozott előtetők, nyílászárók és szerelvényeik, zászló- és virágtartók, cégérek, világítótestek, biztonsági rács, korlát, védőtető, árnyékoló szerkezet.
• 7.^[4] Építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 8. pontjában használt fogalom.
• 8. Építményrész: minden olyan építményszerkezet, műszaki alkotás, berendezés, eszköz, információhordozó, kiegészítő elem, egyéb műszaki berendezés, amely az építmény közterületről látható homlokzatának vizuális megjelenését befolyásolja.
• 9. Fényreklám: saját fényforrással rendelkező, egy vagy többoldalú, világító reklámhordozó (pl. reklámdoboz, fénycsőreklám, futófény, led panel, videófal, monitor, stb.), mely állandó, vagy váltakozó fénykibocsátású.
• 10. Gazdasági útirányjelző tábla: természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tevékenységet végző székhelyére, fióktelepére vagy telephelyére vonatkozó útirányt jelző tábla, amelyen a vállalkozás arculatának megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
• 11. Helyi védelem alatt álló környezet: a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlannal oldalhatárain szomszédos egy-egy ingatlan.
• 12. Helyi védelem alatt álló érték, objektum: a védelem különböző tárgyainak (épülethomlokzat, épületrészlet, szobor, stb.) összefoglaló megnevezése.
• 13. Helyi területi védelem alá tartozó sarokbeépítések: azok a közterületek keresztezéseiben található objektumcsoportok, melyek között a helyi egyedi vagy országos védelem alatt álló alkotóelemek aránya legalább 1:2.
• 14. Helyi területi védelem alá tartozó településszerkezet: a város központi területén és a városhoz csatolt korábban önálló községek területének jellemzően a központi részén történetileg (általában az első világháborúig) kialakult utca-, térrendszer.
• 15. Helyi területi védelem alá tartozó térfalak: azok az objektumcsoportok, melyek határoló keresztirányú közterületek közötti homlokzatsorában a helyi egyedi vagy országos védelem alatt álló alkotóelemek aránya legalább 1:3.
• 16. Homlokzat-, tűzfalreklám: épületek, építmények közterületről látható falfelületén megjelenő, ragasztással, festéssel vagy vakolással készített reklám.
• 17.^[5] Információhordozó: rendeltetési egységre vonatkozó cég-, címtábla, cégér, üzletfelirat, totemoszlop, zászló, a vállalkozást népszerűsítő, a vállalkozás tevékenységével kapcsolatos egyéb felirat és más grafikai megjelenítés együttes megnevezése, ide nem értve a reklámot.
• 17a.^[6] Közérdekű hirdetmény: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklámnak, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti kampányeszköznek nem minősülő, a lakosság egészét vagy széles rétegeit megszólító közérdekű tájékoztatás, információ.
• 17b.^[7] Manzárdtető: tört síkú nyeregtető, amely egy meredekebb (általában 45 foknál nagyobb), és felette egy enyhébb (általában 40 foknál kisebb) hajlású síkkal létrehozott tető.
• 18. Megállító reklámhordozó: valamely vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül a vállalkozás bejáratánál, a terasz területén vagy annak határán a nyitvatartási idő alatt elhelyezett, egy- vagy kétoldalas mobil hirdetőeszköz, egyéb eszköz.
• 19. Molinó: építményen kifeszített, vagy építmények között átfeszített írásos, képi információt tartalmazó reklámhordozó.
• 20. Területi védelem: több ingatlanra, illetve közterület valamely lehatárolható részére kiterjedő építészeti örökségvédelem, amely egyedi védelemmel érintett és nem érintett ingatlanokat illetőleg a közterület védett és nem védett részeit egyaránt érinti.
• 20a.^[8] Totemoszlop: többnyire az ingatlan bejáratánál elhelyezett, külön e célra létesített építmény, amely tartalmazhatja az üzlet nevét, tevékenységét, jelképét, logóját, címerét, az ott folyó tevékenységet, valamint reklámnak nem minősülő egyéb információt.
• 21. Történeti épület: a történeti beépítések területén lévő mindazon műemléki, helyi egyedi védettséget nem élvező az 1970. évet megelőzően épült korabeli épület, amely sajátos építészeti megjelenésével részét képezi a történeti városrész egészének, hozzájárulva ezzel Szeged város egyedi településképi arculatának kialakulásához.
• 22. Üzlet: kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet, épületrészt és helyiséget is, amelyben kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet folytatnak.
• 23. Üzletfelirat: az üzlet nevét a homlokzaton többnyire síkban, a betűket külön-külön festett vagy szerelt formában feltüntető információhordozó.
• 23a.^[9] Zászló: többnyire az ingatlan bejáratánál elhelyezett, külön e célra létesített, építményre rögzített vagy épületen elhelyezett vászon vagy egyéb textúra, amely tartalmazhatja az üzlet nevét, tevékenységét, jelképét, logóját, címerét, az ott folyó tevékenységet, valamint reklámnak nem minősülő egyéb információt.
• 24. Vetített reklám: közterületről látható bármely felületen, vetítő berendezéssel megjelenített reklám.
• 25.^[10] 3. körút: a Móravárosi krt., Vásárhelyi Pál út, Rókusi krt., Makkosházi krt., Budapesti krt., Kereszttöltés utca, Etelka sor.

7. § (1) Helyi egyedi védelem tárgyai azok az épületek, épületrészek, épülethomlokzatok, építmények, melyek a város építészeti jellegét alapvetően meghatározzák, továbbá a városi tereknek eredeti állapotukban alkotóelemét képező szobrok, közterületi tárgyak (továbbiakban összefoglaló megnevezéssel: egyedi objektumok).

(2) Helyi területi védelem tárgyai:

• a) A településszerkezet, azaz a város olyan összefüggő részei, ahol az épített és természetes környezet történelmi folyamatosságot képvisel, illetve ahol együttest alkotó mértékben találhatók értéket képviselő védendő építmények, utcák, terek, parkok.
• b) Térfalak, sarokbeépítések és a helyi védelem alatt álló környezet, azaz az olyan védett és nem védett egyedi objektumokból álló objektumcsoportok, melyeken belül a védett objektumok értékeinek zavartalan érvényesülését indokolt biztosítani.
• c) A védett épített környezettel egységet alkotó parkok, terek.

8. § A helyi védelem tárgyainak jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza az alábbiak szerint:

• a) 1.1. melléklet: Helyi egyedi védelem tárgyai
  • aa) 1.1.1. melléklet: Helyi egyedi védelem alá tartozó épületek, építmények
  • ab) 1.1.2. melléklet: Helyi egyedi védelem alá tartozó napsugaras házak
  • ac) 1.1.3. melléklet: Helyi egyedi védelem alá tartozó képzőművészeti alkotások
• b) 1.2. melléklet: Helyi területi védelem tárgyi
  • ba) 1.2.1. melléklet: Helyi területi védelem alá tartozó településszerkezetek
  • bb) 1.2.2. melléklet: Helyi területi védelem alá tartozó térfalak
  • bc) 1.2.3. melléklet: Helyi területi védelem alá tartozó sarokbeépítések
  • bd) 1.2.4. melléklet: Helyi területi védelem alá tartozó parkok, terek

9. § (1) A helyi védelem alatt álló objektum tulajdonosa, használója köteles a jó műszaki állapot fenntartásának törvényes kötelezettségén belül a védett építészeti érték eredeti megjelenését az e rendeletben előírt módon megőrizni, illetve rongálódás esetén helyreállítani.

(2) A helyi védelem alatt álló értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló épület csak a védelem megszüntetése után bontható le.

10. § (1) Védetté nyilvánítást bármely cselekvőképes nagykorú természetes személy és jogi személy egyaránt kezdeményezhet a polgármesterhez benyújtott írásos javaslatával.

(2) A védetté nyilvánítási eljárás szakmai előkészítése és lefolytatása az önkormányzati főépítész feladata.

(3) A védetté nyilvánítás kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentációt kell mellékelnie:

• a) egyedi védelem esetén:

11. § (1) A helyi egyedi és területi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha:

• a) a helyi védelem alatt álló építészeti érték megsemmisül,
• b) a helyi védelem alatt álló terület, illetve építészeti érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
• c) a helyi védelem tárgya a védelemre vonatkozó szakmai ismérveknek nem felel meg.

(2) A védelem megszüntetésére irányuló eljárás esetén a védelem alá helyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(3) A helyi védelem alatt álló védett érték műemléki védelem alá történő helyezése esetén – a műemléki védelemről szóló döntés hatályba lépését követően – a helyi védelmet az e rendeletben rögzített eljárás mellőzésével a Közgyűlés megszünteti.

12. § (1) A helyi védelem alatt álló objektumokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást az önkormányzati főépítész vezeti.

(2) A helyi védettség nyilvántartásának tartalmaznia kell:

• a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
• b) a védelem típusát,
• c) a védett érték meghatározásának adatai, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, és
• d) a védelem rövid indokolását.

13. § Szeged város területén az alábbi – a 2. mellékletben meghatározott – településképi szempontból eltérő jellegű városrészek, egységek kerülnek meghatározásra:

• a) történeti beépítésű területek,
• b) átalakuló területek,
• c) alacsony intenzitású beépítések,
• d) lakótelepek és „lakóparkok”
• e) technológiai területek,
• f) egyéb területek.

14. § (1) Az építmény közlekedési célú terület felé néző homlokzatán egynél több garázskapu nem létesíthető.

(2)^[12] Többlakásos lakóépületek esetében a homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása, loggiák, erkélyek beüvegezése az egész homlokzatra kiterjedő mértéktől eltérően nem hajtható végre. Egyedi csere esetén a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el a homlokzat egészénél kialakult nyílásméretektől és osztásrendtől.

(3) Tetőtér utólagos beépítése esetén a tetőablakok nem térhetnek el a tető alatti épületszint nyílásrendjéhez illeszkedő ritmustól.

(4)^[13] Manzárdtető újonnan nem létesíthető. Ettől eltérni kivételes esetben az igényesebb építészeti-utcaképi megoldás céljából lehet, amennyiben

• a) a polgármester a településképi véleményezési eljárás során engedélyezésre javasolja,
• b) a polgármester a településképi bejelentésben tudomásul veszi, vagy
• c)^[14] az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység, illetve műemléket vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység esetén a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében az önkormányzati főépítész támogatja.

(5)^[15] Az építési szabályzatban (szabályozási tervlapokon) „táji településkép-védelmi terület”-jellel lehatárolt területen felújítással, bővítéssel érintett, valamint újonnan létesítendő épületek tömegformálása és anyaghasználata illeszkedjen a terület történeti építészeti hagyományaihoz.

(6)^[16] Ikres beépítési mód esetén a csatlakozó épület tetőkialakítása, tetőhajlásszöge a közterület felől azonos legyen.

15. § (1)^[18] Az ingatlan előkertje nem burkolható le, kivéve indokolt esetben a szükséges mértékig, az épületbe, ingatlanra történő bejutás, valamint épület körüli járda létesítése céljából.

(2) Közlekedési célú közterületen levő zöldfelületen a biológiailag aktív felület csak a telekre vezető behajtók, úttest, gyalogjárda, kerékpárút és köztárgyak kialakítása céljából burkolható le. Ettől eltérni közcél érvényesítése céljából lehet a zöldterületek üzemeltetőjének, kezelőjének és az önkormányzati főépítész közös nyilatkozata alapján.

(3) Közterületen fásítás elsősorban a termőhelyi adottságoknak megfelelő, nem invazív fafajokkal történhet.

16. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek a jogszabályban meghatározott településképi védelem szempontjából kiemelt területek, valamint a jelen rendelet 2. mellékletében meghatározott történeti beépítésű területek.

(2)^[19] A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a 2. mellékletben meghatározott technológiai területek, az építési szabályzatban meghatározott ipari területfelhasználású területek, a különleges beépítésre szánt közlekedési területek, valamint beépítésre nem szánt közlekedési és közműterületek.

(3) A helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építmények, műtárgyak anyaghasználatának igazodni kell a helyszín sajátosságaihoz, továbbá a védett érték zavartalan érvényesülésének biztosítása érdekében meg kell teremteni az igényes, minőségi anyaghasználat és a védett érték összhangját.

17. § (1) Közterületen, közterületnek nem minősülő ingatlanon közterületről látható

• a) bizonyíthatóan nem a funkciójának megfelelő használattal, hanem hirdetési céllal kihelyezett mobil reklámcélú hirdetmény (megállító tábla, bábu, mobil molinó, parkoló kerékpáron, gépjárművön, vagy gépjármű-vontatványon felépítmény, stb.)
• b) építési reklámháló, homlokzat-, tűzfalreklám, vetített reklám

nem helyezhető el.

(2) Az utasváró felületén elhelyezett citylight kivételével fényreklám nem helyezhető el.

(3) Molinó helyezhető ki évente legfeljebb összesen tizenkét naptári hét időszakra a város jelentős kulturális, sport, kereskedelmi, szolgáltató programokról, rendezvényekről, eseményekről való tájékoztatás, figyelemfelhívás érdekében az alábbi közterületeken:

• a) Kárász utca, (csak kulturális és sportéleti rendezvények hirdetésére)
• b) Kossuth Lajos sgt. – Párizsi krt. sarok,
• c) Rókusi krt. – Körtöltés u. sarok (Tesco),
• d) Csillag tér, valamint
• e) Temesvári krt. – Derkovits fasor sarok (Kisstadion).

(4) Gazdasági útirányjelző tábla az önkormányzat megbízásából erre kijelölt gazdasági társaság által telepített egységes információs táblákon elhelyezhető, mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t.

(5) Közterületnek nem minősülő ingatlanon elhelyezett közterületről látható reklám, reklámhordozó, valamint információhordozó létesítésének, festésének, felszerelésének előírásai:

• a) 1000 m2-nél kisebb szintterületű építmény közterületről látható homlokzatán, illetve a közterületről látható telekterületen belül csak a saját telephelyen végzett saját tevékenységet hirdető, maximum 3 darab és összesen maximum 2 m2-es felületnagyságú berendezés lehet.
• b) 1000 m2-nél nagyobb szintterületű építmény közterületről látható homlokzatán, illetve a közterületről látható telekterületen belül mindenfajta 2 m2-es felületnagyságot meghaladó berendezést a szakmai konzultáció keretében egyeztetni kell.

(6) Reklám, reklámhordozó, valamint információhordozó közterületről látható homlokzaton történő létesítésének feltételei:

• a) elhelyezésük a homlokzat erre alkalmas mezőiben történjen, oly módon, hogy ne takarjon építészeti tagozatot.
• b)^[20] üzletfeliratot különálló, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangolt, legfeljebb 30 cm magasságú betűk felszerelésével, vagy az erre alkalmas homlokzatmezőben való felfestéssel lehet megvalósítani – 1000 m²-nél nagyobb szintterületű építmény kivételével,
• c) üzletfelirat színvilága harmonizáljon az épület színezésével, karakterével, arányrendszerével,
• d) különálló betűkből álló felirat indirekt, illetve háttérvilágítással ellátható, amely nem lehet futófény, nem vibrálhat, nem villoghat,
• e) az egy épületen elhelyezett különböző rendeltetési egységek feliratai egységes stílusban alakítandók ki.
• f) csak a tevékenység folytatásának idejére helyezhető el a vonatkozó rendelkezések alapján. Ezen berendezések megszüntetése és eltávolítása elsősorban az érintett személy, vállalkozó, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.

(7) Jogszabályban meghatározott településképi védelem szempontjából kiemelt területeken (közterületen és köztulajdonban álló, valamint magánterületeken) reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – nem megengedett.

(8) Közterületen és köztulajdonban álló ingatlanon – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges.

(9)^[21] Épület, építmény közterület felől látható homlokzatán és tetőfelületén, továbbá az ingatlanok elő- és oldalkertjében, kerítésén hírközlési, gépészeti és elektromos berendezések, valamint ezek szerelvényei – ide nem értve különösen a tömegközlekedési felső vezetéket és berendezést, a biztonságtechnikai berendezést, valamint a megújuló energiaforrások műtárgyait – az épület külső megjelenésével összhangban, takartan helyezhetők el – a 19. § (4) bekezdésben, valamint a jogszabályban meghatározott településkép védelme szempontjából kiemelt területek kivételével.

18. § (1) Beépítésre nem kerülő telekrész utcavonalán tömör téglakerítés létesítendő, melytől eltérni csak az adottságok figyelembevételével a szakmai konzultáció alapján lehet.

(2)^[22] Az utcavonalon álló főépület magastetős tetőidomtól, utcavonallal párhuzamos tetőgerinctől eltérően nem alakítható ki. Ettől eltérni kivételes esetben az igényesebb építészeti-utcaképi megoldás céljából lehet, amennyiben

• a) a polgármester a településképi véleményezési eljárás során engedélyezésre javasolja,
• b) a polgármester a településképi bejelentésben tudomásul veszi, vagy
• c)^[23] az Étv. 33/A §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység, illetve műemléket vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység esetén a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében az önkormányzati főépítész támogatja.

(3) Történeti épületek felújítása, korszerűsítése, bővítése során azok külső megjelenését meghatározó stiláris jellegzetességeit meg kell őrizni, helyre kell állítani, különös tekintettel:

• a) az épülettagozatokra,
• b) a nyílászárók osztásrendjére, formájára, tengelyrendszerére,
• c) a külső geometriai formára, azok rész- és befoglaló méreteire,
• d) a tetőhajlásszögre, tetőformára,
• e) az anyaghasználatra.

(3a)^[24] A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérni kivételes esetben az igényesebb építészeti-utcaképi megoldás céljából lehet, amennyiben

• a) a polgármester a településképi véleményezési eljárás során engedélyezésre javasolja,
• b) a polgármester a településképi bejelentésben tudomásul veszi, vagy
• c)^[25] az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység, illetve műemléket vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység esetén a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében az önkormányzati főépítész támogatja.

(4) Kivételesen megengedhető vendéglátó rendeltetési egység közterületi pincelejáróval történő megközelítése:

• a) meglévő rendeltetési egység (homlokzati) felújítása esetén; továbbá
• b) a homlokzathoz építészetileg törésmentesen illeszkedő elrendezéssel (pl. szimmetrikus homlokzaton szimmetrikusan elhelyezett elemekkel) és formálással, de ez esetben sem külső lépcsős (“angol aknás”) megoldással.

(5) Védett homlokzat esetében földszinti rendeltetési egység meglévő térfogaton belüli olyan bővítése, amely a homlokzat lehatárolható egységére (pl. két rizalit közötti szakaszára) terjed ki, a homlokzatszakasz helyreállítása nélkül nem valósítható meg.

(6) Kellő belmagasságú földszinten galériaszint kialakítása akkor engedhető meg, ha az nem jár a meglévő homlokzati nyílások megosztásával és nem tesz szükségessé homlokzati nyílásáttörést. Utóbbi nem védett homlokzaton is csak akkor engedhető meg, ha harmonikusan illeszkedik a meglévő nyílásrendszerbe.

(7) Megengedhető egyes épületek függőleges bővítése, de csak abban az esetben, ha annak tervezett megoldása nem sérti az épület jellegét, harmonikusan illeszkedik ahhoz, valamint az utca-, településképhez és a polgármester a településképi véleményezési eljárás során engedélyezésre javasolja vagy a településképi bejelentésben tudomásul veszi.

19. § (1) Történeti beépítésű területeken (ide nem értve a jogszabályban meghatározott településképi védelem szempontjából kiemelt területeket) reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése – a 17. § (3) és (8) bekezdésekben foglaltak kivételével – nem megengedett.

(2) Történeti beépítésű területeken az építmények kirakatának, reklámvitrinének üvegfelületén dekoráció, felirat nem helyezhető el, kivéve:

• a) ha az cégjelzést, és a cég működésére vonatkozó információt tartalmaz, vagy
• b) ha a dekoráció, felirat az építmény tervezett, engedélyezett, bejelentett része.

Az a) és b) pontokban felsorolt és a kirakatfelület 30%-át meghaladó kirakat dekoráció, illetve felirat a szakmai konzultáció alapján helyezhető el.

(3) Az üzletek nyitvatartását jelző, árfolyamot megjelenítő, szöveges, grafikus led kijelzők közterületről látható módon nem helyezhetők el.

(4)^[26] Épület, építmény közterület felől látható homlokzatán és tetőfelületén, továbbá az ingatlanok elő- és oldalkertjében, kerítésén hírközlési, gépészeti és elektromos berendezések, valamint ezek szerelvényei, a tömegközlekedési felső vezeték és berendezés, a biztonságtechnikai berendezés kivételével látható módon nem helyezhetők el.

20. § (1) Beépítésre nem kerülő telekrész utcavonalán tömör téglakerítés létesítendő, melytől eltérni csak az adottságok figyelembevételével a szakmai konzultáció alapján lehet.

(2)^[27] Az utcavonalon álló főépület magastetős tetőidomtól eltérően nem alakítható ki. Ettől eltérni csak kivételes esetben az igényesebb építészeti-utcaképi megoldás céljából lehet, amennyiben

21. § Közterület határán csak áttört kerítés létesíthető, melytől eltérni csak az adottságok figyelembevételével a szakmai konzultáció alapján lehet.

22. § Technológiai területen csak áttört kerítés létesíthető, melytől eltérni csak az adottságok figyelembevételével a szakmai konzultáció alapján lehet.

23. § (1)^[29] Mezőgazdasági területen építmény kontyolás nélküli magastetővel létesíthető.

(2) Mezőgazdasági területen csak áttört kerítés létesíthető.

24. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló objektumra a IV., V. fejezetben foglalt településképi követelményeket jelen fejezetben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A helyi egyedi védelem tárgyának – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését, (beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert)

• a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
• b) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát,
• c) eredeti épülettartozékait,
• d) kerítését

meg kell őrizni, illetve helyre kell állítani.

(2a)^[30] A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérni csak kivételes esetben az igényesebb építészeti-utcaképi megoldás céljából lehet, amennyiben a polgármester a településképi véleményezési eljárás során az önkormányzati tervtanács véleménye alapján engedélyezésre javasolja.

(3) A védett épületek színezését a szomszédos 1-1 épület színezésének figyelembevételével, azzal harmonizálóan kell megtervezni. Amennyiben az adott épület olyan homlokzatsor része, melyre az Önkormányzat által készíttetett és jóváhagyott színdinamikai terv áll rendelkezésre, akkor az abban meghatározott színharmóniákat kell alkalmazni.

(4) Ha a helyi egyedi védelem tárgyának egy részét, részletét korábban az eredetitől stílusidegen módon eltérő megjelenésűvé alakították át, (pl. felületképzés, tagozatok, nyílászárók mérete, nyílásrendje), és az eredeti (építéskori) állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megfelelő megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

(5) Helyi egyedi védelem alá helyezett közterületre néző épülethomlokzaton a földszint nem lakás funkciójú hasznosítása céljából mellvédfalak kibontásával járó átalakítás legfeljebb a járda és a földszinti padlóvonal közötti maximum 90 cm-es szintkülönbség esetén engedhető meg. Ebben az esetben a földszint teljes homlokzatára kiterjedő vizsgálattal kell igazolni, hogy az átalakítás az épület eredeti megjelenését nem befolyásolja hátrányosan.

(6) Helyi egyedi védelem alá helyezett objektum bővíthető, korszerűsíthető.

(7) Helyi egyedi védelem alatt álló épület tetőterének beépítése esetén a tető felületén csak síkban fekvő tetőablak létesíthető.

25. § (1) A helyi területi védelem alatt álló környezetre, helyi területi védelem alatt álló térfalra, sarokbeépítésre, településszerkezetre a IV., V. fejezetben foglalt településképi követelményeket jelen fejezetben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(2)^[31] Helyi területi védelem alatt álló objektumcsoportban, (térfalban, sarokbeépítésben és helyi védelem alatt álló környezetben) az egyedi védelem alatt nem álló objektumokon végzett építési tevékenység, valamint foghíjbeépítés esetén mértékadónak kell tekinteni az objektumcsoportban lévő védett épület esetén

• a) építménymagasságát,
• b) a tető hajlásszögét és anyaghasználatát,
• c) a földszint és emeleti szintek arányrendszerét,
• d) a tömör felületek és nyílások arányát,
• e) a homlokzatok anyagát, felületképzését és színezését,
• f) a feliratok és egyéb épületfelszerelések elhelyezését,

ezáltal biztosítandó a védett objektumok értékeinek zavartalan érvényesülése.

(3)^[32] Helyi védelem alatt álló környezetben a védelem alatt álló épülettel közvetlenül szomszédos új vagy bővítendő épület(ek) építménymagasságának meghatározásánál a védett és az új vagy bővítendő épület építménymagassága között 1,0 m-nél nagyobb különbség nem lehet, melytől eltérni csak kivételes esetben az igényesebb építészeti-utcaképi megoldás céljából lehet, amennyiben

• a) a polgármester a településképi véleményezési eljárás során engedélyezésre javasolja,
• b) a településképi bejelentésben tudomásul veszi, vagy
• c)^[33] az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység, illetve műemléket vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység esetén a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció keretében az önkormányzati főépítész támogatja.

(4) Helyi területi védelem alatt álló településszerkezeten belül meg kell őrizni a hagyományosan kialakult jellemző utca- és térrendszert, beépítési módot, kerítés jellegét.

26. § (1) A helyi területi védelem alatt álló parkokra, terekre a IV., V. fejezetben foglalt településképi követelményeket jelen fejezetben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A helyi területi védelem alatt álló parkokat a mai kor követelményeinek figyelembevételével az eredeti jellegnek, belső szerkezetnek, jellemző növényállománynak, stílusjegyeknek és növénnyel fedettségnek megfelelően kell helyreállítani.

(3) Mátyás téren a helyi védettségű közparkban

• a) épület nem helyezhető el,
• b) terület nem keríthető le,
• c) a zöldfelületek rendezésekor az 1.2.4. mellékletben szereplő növénylistát kell alkalmazni.

27. § (1)^[34] Helyi egyedi védelem alatt álló objektum, helyi területi védelem alatt álló környezetbe tartozó ingatlan, védett térfalban és sarokbeépítésben lévő épület közterület felől látható homlokzatán és tetőfelületén, továbbá az ingatlanok elő- és oldalkertjében, kerítésén hírközlési, gépészeti és elektromos berendezések, valamint ezek szerelvényei, a tömegközlekedési felső vezeték és berendezés, valamint biztonságtechnikai berendezés kivételével, látható módon nem helyezhetők el.

(2) Információhordozó közterületről látható homlokzaton történő létesítésének sajátos feltételei:

• a) Védett épületen, kizárólag az épületben lévő rendeltetési egységekre vonatkozó információhordozók helyezhetők el, melyek nem lehetnek az adott homlokzathoz való adaptálás nélküli módon elhelyezett valamely cég, vagy üzletlánc tipizált reklámhordozói, cégérei.
• b) Felirati tábla csak hagyományosan, a bejárat mellett – az eklektikus és szecessziós épületeken erre a célra eredetileg kialakított falmezőben – helyezhető el.
• c) Konzolosan elhelyezett felirat, cégér függőleges hossza nem lehet nagyobb 1,5 m-nél.
• d) Dobozjellegű, belső világítással ellátott felirati tábla nem létesíthető.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló objektum, helyi védelem alatt álló környezetbe tartozó ingatlan, védett térfal, sarokbeépítés előtti közterületen, valamint védett tereken, parkokban

• a)^[35] köztárgy, utcabútor szakmai konzultáción véleményezett berendezési és használati javaslat alapján helyezhető el, mely alapján tisztázandó az elhelyezni kívánt köztárgyaknak a védett környezethez való illeszkedése;
• b) légvezeték – tömegközlekedési felső vezeték kivételével – épülethomlokzaton kívül nem vezethető.

28. § (1) Településkép- védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció (a továbbiakban: szakmai konzultáció) a 3.1. melléklet szerinti esetekben kötelező.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl egyéb esetekben is kezdeményezhető szakmai konzultáció.

(3) A szakmai konzultáció a 3.5. melléklet szerinti kérelem papír, vagy elektronikus úton történő benyújtásával kezdeményezhető.

(4) A szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész feladata.

29. § (1)^[36] Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a 3.2. melléklet szerinti esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.

(2)^[37] Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a 3.3. melléklet szerinti esetekben a helyi építészeti-műszaki Tervtanács szakmai álláspontjára alapozva.

(3) Amennyiben a polgármester településképi véleményét a helyi építészeti-műszaki Tervtanács határozatképtelensége miatt előreláthatólag nem tudja határidőben kialakítani, a településképi vélemény az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapul.

(4) Az eljárás a 3.6. melléklet szerinti kérelem benyújtásával indul.

30. § (1) A telepítéssel kapcsolatosan vizsgálni kell a telek beépítési módját

• a) az esetleges távlati ütemezés lehetőségére tekintettel, valamint
• b) a környezetbe való illesztést a szomszédos ingatlanok beépítésének, rendeltetésének, és léptékének figyelembe vételével,
• c) védett építészeti érték érintettsége esetén annak érvényesülését, a méltó környezet fenntartása, megteremtése érdekében.

(2) Vizsgálni kell az építészeti összhangot

• a) az alaprajzi elrendezés és a homlokzat,
• b) az alaprajzi elrendezés és az építészeti tömeg között.

(3) Az épület külső megjelenésével kapcsolatosan (homlokzat, tetőforma) vizsgálni kell, hogy

• a) a terv tartalmaz-e a rendeltetéssel összefüggő reklám és információhordozók megjelenésére, elhelyezésére javaslatot, továbbá
• b) tartalmaz-e a telek vagy felépítmény vonatkozásában látható épületgépészeti vagy közmű megoldásokat.

(4) Az ingatlan közterületi kapcsolatánál vizsgálni kell, hogy

• a) a terv megfelelő javaslatot ad-e az esetleges közterületet közvetlenül, vagy közvetve érintő beavatkozásokra, továbbá
• b) biztosítja-e a biztonságos közlekedés feltételeit, jelent-e korlátozást a forgalomban résztvevők számára.

(5) Vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést.

31. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 3.4. melléklet szerinti esetekben.

(2) A településképi bejelentés tárgyáról szóló polgármesteri döntés az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.

(3)^[38] A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a 3.7. melléklet szerint benyújtott bejelentésre indul. Magánszemélyek papír alapon, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben elektronikus ügyintézésre kötelezettek pedig elektronikus úton nyújthatják be kérelmüket. Papír alapú bejelentéshez 2 példány papíralapú építészeti-műszaki tervdokumentációt kell mellékelni. Elektronikus bejelentéshez PDF/A formátumú építészeti-műszaki tervdokumentációt kell benyújtani.

(4)^[39] Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak tartalmaznia kell – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább a 3.8. mellékletben foglalt tartalmi elemeket.

(4a)^[40] Amennyiben a bejelentés tárgya építési tevékenység, reklám, reklámhordozó elhelyezés, rendeltetésváltozás közül többre is kiterjed, az építészeti-műszaki tervdokumentációnak a 3.8. mellékletben meghatározott, a bejelentés tárgyának megfelelő valamennyi munkarészt tartalmaznia kell.

(5)^[41] A 3.4. melléklet I., valamint II. pontjaiban foglalt tevékenység tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

• a) településképbe illeszkedés,
• b) településképi követelményeknek való megfelelés.

(5a)^[42] Településképbe illeszkedési elvárások teljesülnek, amennyiben – a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – az alábbi szempontok együttesen teljesülnek:

• a) a városrész építészeti karakterének megőrzése biztosított;
• b) az épített és természeti környezet harmóniája érvényesül;
• c) az építmény a környező beépítésekhez, építészeti jellegzetességekhez és látványhoz igazodik;
• d) az építmény homlokzati- és tömegaránya, tetőhajlásszöge, tetőfelépítménye, anyag-, színhasználata összhangban van környezetével;
• e) a helyi építészeti örökség védelmének érvényre juttatása biztosított.

(5b)^[43] A 3.4. melléklet III. pontjaiban foglalt tevékenység tudomásul vételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során a helyi építési szabályzatban foglalt követelményeknek való megfelelést kell figyelembe venni.

(6)^[44] A tudomásul vételről szóló döntés érvényességi ideje – amennyiben a határozat másképp nem rendelkezik, illetve jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a tudomásulvételtől számítva 2 év.

(7)^[45] Építési tevékenység esetén a határozat érvényességi idején belül a döntésben foglalt tudomásul vett építési tevékenységet be kell fejezni.

32. § (1) A polgármester e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le.

(2)^[46] E rendeletben foglalt településképi követelmények, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzat előírásainak megsértése, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a polgármester figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlan tulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(3)^[47] A (2) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlan tulajdonosát a településképi követelmények, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzat előírásainak teljesítésére kötelezi.

33. § ^[48] (1)^[49] A polgármester az ingatlantulajdonost a 32. § (3) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(2)^[50] A közigazgatási bírság mértékének megállapítása során – a bírság jogszabály keretei közötti mértékének figyelembevételével – a polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt, ennek keretében mérlegeli különösen:

• a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
• b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
• c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
• d) a jogsértő állapot időtartamát,
• e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
• f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását,
• g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát,
• h) a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a város jogszabályban meghatározott településkép védelme szempontjából kiemelt területek, valamint jelen rendeletben foglalt értékek megőrzését vagy érvényesülését.

(3)^[51] A kiszabott közigazgatási bírságot az ingatlantulajdonos a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles az önkormányzat számlájára megfizetni.

(4)^[52] A véglegessé vált határozatban kiszabott és meg nem fizetett bírság, továbbá a meg nem fizetett bírság miatt véglegessé vált határozatban kiszabott és meg nem fizetett késedelmi pótlék köztartozásnak minősülnek és azokat adók módjára kell behajtani.

34. § (1)^[53] Pályázat útján az önkormányzattól támogatást igényelhet

• a) a helyi egyedi védelem alatt álló,
• b) az épített környezetet érintő városképileg, településszerkezetileg jelentős, kiemelt beruházások területén és városképileg annak elválaszthatatlan környezetében lévő, az 1.3. mellékletben meghatározott,
• c)^[54] a 2. mellékletben meghatározott történeti beépítésű területen lévő, valamint
• d) a műemlék

ingatlan tulajdonosa, az épületek külső megjelenését érintő felújítás, rekonstrukció érdekében végzett munkák költségeihez, beleértve a tervezési díjtételt is.

(2) A pályázati kiírás meghatározhatja az adott évben városrendezési szempontok megvalósítása érdekében preferált, támogatásra jogosult ingatlanok, valamint a támogatni kívánt munkálatok körét. A támogatás mértékét és forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza.

(3) A pályázati felhívást és kiírást a polgármester hagyja jóvá.

(4) A pályázati felhívást a Szegedi Tükörben, a város közszolgálati lapjában, valamint Szeged város hivatalos honlapján kell megjelentetni.

(5)^[55] Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz az előírt önrésszel rendelkezik. Az előírt önrész nyílászáró felújítás, csere esetén a bruttó bekerülési költség 35 %-a, egyéb pályázatok esetén a bruttó bekerülési költség 50 %-a. Az önrész csak a pályázati cél megvalósítására fordítható.

(6)^[56] A támogatás maximális mértéke nyílászáró felújítás, csere esetén a bruttó bekerülési költség 65 %-a, egyéb pályázatok esetén a bruttó bekerülési költség 50 %-a.

(7) Támogatást nem lehet értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.

(8) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött munkák esetén a pályázathoz csatolni kell a jogerős és érvényes építési engedélyt.

35. § (1)^[57] A benyújtott pályázatok véleményezését Szakmai Minősítő Munkacsoport végzi, melynek tagjai: az építési hatóság vezetője, az önkormányzati főépítész, a Közgyűlés városfejlesztésben érintett bizottságának elnöke, a Csongrád Megyei Építész Kamara elnöke, valamint a műemlékvédelmi hatóság vezetője.

(2)^[58] A Szakmai Minősítő Munkacsoport értékelésének figyelembevételével a polgármester a benyújtási határidőt követő 45 napon belül hozza meg döntését.

(3) A pályázatok értékelése során az a pályázat élvez elsőbbséget, amelynél a felhasználásra kerülő támogatás a város megjelenésében – a közösség számára is érzékelhetően – kedvezőbb változást eredményez.

(4) A döntésről a pályázók az elbírálást követő 15 munkanapon belül írásban értesítést kapnak. A döntést a polgármester nem indokolja.

(5) A nyertes pályázóval az Önkormányzat támogatási szerződést köt. A támogatás kifizetésére, felhasználásának ellenőrzésére és elszámolására vonatkozóan a felek a szerződésben foglaltak szerint járnak el.

(6) A szerződésben foglaltak támogatott általi teljesítése után a támogatás összege egy összegben kerül átutalásra. Amennyiben a tényleges bruttó bekerülési költség a pályázatban foglalthoz képest kevesebb, akkor a támogatás összege a különbözet mértékével csökken. Költségnövekedés esetén többlettámogatás nem igényelhető.

36. § (1) Jelen rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – 2017. október 01. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet 34. § (1) bekezdés c) pontja 2018. január 01. napján lép hatályba.

(3) Jelen rendelet 33. §- a 2020. január 01. napján lép hatályba.

(4) Jelen rendelet előírásait a rendelet hatályba lépésének napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szeged város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 55/2005. (XI.17.) Kgy. rendelet és Szeged városképi védelméről szóló 7/2015. (IV.02.) önkormányzati rendelet.