Kötegyán község képviselő testületének 8/2019 (X.29..) önkormányzati rendelete

Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (X.29.) önkormányzati rendelete Kötegyán Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2021. 10. 14

Kötegyán község képviselő testületének 8/2019 (X.29..) önkormányzati rendelete

Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (X.29.) önkormányzati rendelete Kötegyán Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Kötegyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, valamint a 143. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Kötegyán Község Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el:[1]

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. § Az Önkormányzat és szervei számára a jogszabályban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ figyelembevételével kell alkalmazni.

Az Önkormányzat és Hivatalának megnevezése, székhelye, telephelyei[2]

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kötegyán Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 5725 Kötegyán Kossuth u. 33.

(3) Az Önkormányzat hivatalának hivatalos megnevezése: Kötegyáni Közös Önkormányzati Hivatal

(4) A Kötegyáni Közös Önkormányzati Hivatal címe: 5725 Kötegyán Kossuth u. 33

(4a)[3] Az Önkormányzat telephelyei:

  • a) Ungvári Mihály Közösségi Tér és Könyvtár 5725 Kötegyán, Kossuth utca 48-50., hrsz.: 360,
  • b) Védőnői Szolgálat 5725 Kötegyán, Vasút utca 1., hrsz.: 639/1,
  • c) Biztos Kezdet Gyerekház 5725 Kötegyán, Kossuth utca 26., hrsz: 326.

(5)[4]

Az Önkormányzat feladatai, hatáskörei

3. § (1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a Képviselő-testületet illetik. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei (bizottságok, polgármester, jegyző, közös önkormányzati hivatal) látják el. A Képviselő-testület által szerveire átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1. melléklete tartalmazza. A Képviselő-testület az átruházott hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat.

(2) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

4. § (1) Az Önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat.

(2) Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatait költségvetési szervein, gazdálkodó- és nonprofit szervezetekkel kötött megállapodás alapján látja el.

(3) A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szerve: Kötegyán Község Önkormányzatának Óvoda és Konyha Intézménye.

(4) [5]Az Önkormányzat alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok (kormányzati funkciók) meghatározását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

II. FEJEZET A Képviselő-testület működése

A Képviselő-testület tagjai

5. § (1) A Képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a polgármester.

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

A Képviselő-testület ülése

6. § (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit, legalább 6 alkalommal. Ettől eltérni a Képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szerint lehet.

(2) A Képviselő-testület az ülését a Községháza Tanácstermében tartja. Ez alól kivétel a 34. § (8) bekezdésben meghatározott ülés. A Képviselő-testület ettől eltérhet.

A Képviselő-testület ülésének nyilvánossága

7. § (1) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A Képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart illetőleg tarthat.

A Képviselő-testületi ülés összehívása

8. § (1) A Képviselő-testület üléseit a polgármester, távollétében az alpolgármester írásbeli meghívóval hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladatokat az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke látja el.

(3) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának és előadójának megjelölését, valamint azt, hogy a napirendeket, mely bizottságok tárgyalják meg, illetve mely tanácsnokok véleményezik.

(4) A polgármester a Képviselő-testület munkaterv szerinti ülésének helyéről, időpontjáról és a napirendi pontokról az ülést megelőzően legalább 3 nappal tájékoztatót jelentet meg, amit a 36. §-ban foglaltak szerint közzétesz. Ettől eltérni az 11. § (6) bekezdése szerint lehet.

A Képviselő-testületi ülés időtartama, meghosszabbítása

9. §[6]

(1) A Képviselő-testület munkatervében meghatározott testületi ülés 15.00 órakor kezdődik, és maximum 19 óráig tarthat.

(2) Ha 15 órát követően, 15 perc várakozási idő után sem jelent meg legalább 4 képviselő a levezető elnök megállapítja, hogy a Képviselő-testület nem határozatképes.

(3) A képviselők a jelenléti íven regisztrálják részvételüket az ülésen.

(4) Az ülés egy órával meghosszabbítható. A testület e kérdésben minősített többséggel dönt.

(5) A „Bejelentések” című állandó napirendi pontot az ülés befejezése előtt legalább 15 perccel meg kell nyitni, és ez a napirend az ülés befejezésére megállapított határidő [ (1) és (4) bekezdés] lejárta utána is tárgyalható, e napirendi pont bezárásáig, amely egyben a Képviselő-testületi ülés befejezését is jelenti.

(6) A levezető elnök 17.30 órakor 10 perc technikai szünetet rendel el.

A Képviselő-testületi ülésre meghívottak köre

10. §[7]

A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket, szervezeteket kell meghívni:

a) a képviselőket,

b) a tisztségviselőket (polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző),

c) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

d) a választókerület országgyűlési képviselőjét,

e) a Békés Megyei Kormányhivatal Sarkadi Járási Hivatal képviselőjét,

f) az Önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőit,

g) az érdekképviseleti szervek képviselőit,

h) a településen működő önszerveződő közösségek képviselőit,

i) a településen működő egyházi, felekezeti közösségek képviselőit.

Rendkívüli testületi ülés

11. § (1) A Képviselő-testület éves munkatervében nem meghatározott testületi ülést (továbbiakban: rendkívüli ülés) tarthat.

(2) Rendkívüli ülést a polgármester saját döntése szerint is összehívhat.

(3) A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(4) A rendkívüli ülés napját és az ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg.

(5) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók.

(6) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 8 órával az ülés előtt kézbesíteni kell a képviselők részére.

Az ülés vezetése

12. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester (levezető elnök) vezeti, távollétében az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke (levezető elnök) vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, majd

  • a) javaslatot tesz a napirendi pontokra, azok sorrendjére,
  • b) beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
  • c) beszámol az elmúlt Képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről,
  • d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,
  • e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, berekeszti az ülést.

Napirendek meghatározása

13. § (1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a Munkatervben arra az ülésre meghatározott napirendeket, a korábbi üléseken tett napirendi javaslatokat, továbbá a Közös Önkormányzati Hivatal javaslatait.

(2) A polgármester a napirendek összeállítása során az alábbi tárgyalási sorrendet veszi figyelembe:

- Polgármesteri beszámoló a két ülés között eltelt időszak munkájáról, jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról ( napirend előtt),

- A rendeletalkotásra irányuló előterjesztések,

- A határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések,

- A zárt testületi ülést igénylő előterjesztések,

- A fellebbezések.

(3) A Képviselő-testület a „ Bejelentések ” című állandó napirendi pontot

a) valamennyi rendes képviselő-testületi ülésen megtárgyalja,

b) minden esetben utolsó napirendként.

(4) Az olyan napirendeket, melyekhez meghívott előadó vagy vendég várható, 14 - 16 óra közötti időtartamban kell napirendre tűzni.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntéssel eltérhet.

(6) A levezető elnök a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(7) Minősített többséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő, illetőleg bizottság által meg nem tárgyalt előterjesztés.

(8) A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történt döntést követően azon egyszerű többséggel változtathat.

(9) A szavazás során a napirendről levett előterjesztéseket a Képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján a meghatározott időpontban tartandó ülés elé kell terjeszteni. Ha időpontról a Képviselő-testület külön nem döntött, azt a polgármester határozza meg.

(10) Azon napirendi pont javaslatokat, melyeket legalább a képviselők egynegyede aláírásával támogat, az általuk meghatározott ülésre be kell terjeszteni.

Sürgősségi indítvány

14. § (1) Sürgősségi indítványt a polgármester, alpolgármester, bármely bizottság, a képviselők illetve a jegyző terjeszthetnek elő.

(2) A sürgősség tárgyában a Képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(3) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a Képviselő-testület első napirendként tárgyalja.

Vita vezetése

15. § (1) A levezető elnök minden napirendet külön-külön nyit meg. Az előterjesztő kiegészítése után először a bizottságok, majd az alpolgármester véleményét kéri. Ezt követően a levezető elnök megnyitja a vitát.

(2) A vita során – a jelentkezések sorrendjének figyelembevételével – a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak, illetve rendelkezők szólhatnak a tárgyhoz.

(3) Egy képviselő, egy adott napirendhez két alkalommal szólhat hozzá, hozzászólásonként maximum 3 perc időtartamban. A levezető elnök további egyszeri maximum 3 perc hozzászólási lehetőséget biztosíthat. További hozzászólásra csak a Képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(4) A „ Bejelentések” című állandó napirendi pont keretében egy képviselő két alkalommal szólhat hozzá, hozzászólásonként maximum 3 perc időtartamban.

(5) A levezető elnök ügyel arra, hogy a képviselők lehetőleg felváltva kapjanak szót.

(6) A Közös Önkormányzati Hivatal szakemberei a szakterületüket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal rendelkeznek.

(7) A Képviselő-testület vita közben - egyszerű többséggel - a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces hozzászólásra.

A Képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása

16. § (1) A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani, – olyan jellegű tetszést, vagy nem tetszést, amely zavarhatja mások hozzászólását, nem nyilváníthatnak ki – kötelesek a részükre kijelölt helyet elfoglalni.

(2) A levezető elnök köteles gondoskodni a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében a levezető elnök:

  • a) Képviselő általi rendzavarás esetén:
    • aa) figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat indokolatlanul ismétel.
    • ab) figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki nem helyi érdekű ügyekben szól hozzá.
    • ac) rendre utasítja, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést vagy, másokat sértő fogalmazást használ,
    • ad) figyelmezteti, majd ismétlődő esetben rendreutasítja azt a képviselőt, aki olyan magatartást tanúsít, mellyel zavarja a Képviselő-testület munkáját;
  • b) Egyéb rendzavarás esetén a levezető elnök:

A képviselő-testületi ülésén jelenlévő meghívottakat vagy más megjelenteket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén rendreutasíthatja. Amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezheti.

(3) A levezető elnök tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

(4) A levezető elnöknek az (2)-(3) bekezdésekben foglalt, a rend fenntartása érdekében tett, indokolt intézkedéseiről a Képviselő-testület nem nyit vitát, azokkal kapcsolatban felszólalásnak helye nincs.

Tanácskozási jog

17. § (1) A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás)

  • a) jegyzőnek,
  • b) a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőinek, a szakterületüket érintő napirendi pontoknál,
  • c) nemzetiségi önkormányzatok elnökeinek,
  • d) pályázóknak,
  • e) adott napirendi pontnál a napirend előadójának, az ahhoz meghívott személynek,
  • f) annak, akinek a testület egyszerű többséggel tanácskozási jogot adott,
  • g) Képviselő-testület által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőinek tevékenységi körükben, a Képviselő-testület, valamint a bizottsági üléseken,
  • h) Kötegyán díszpolgárainak,
  • i) szakértőnek, könyvvizsgálónak.

(2) A tanácskozási jog nem érinti a költségvetés tárgyalását, mert annak során a Képviselő-testület egyedi döntéssel határozza meg, hogy kinek biztosít tanácskozási jogot.

Személyes megszólíttatás

18. § (1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

(2) Ha a levezető elnök ezt nem veszi figyelembe, az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) Viszontválasznak helye nincs.

Ügyrendi javaslat

19. § (1) Az ügyrendi javaslat: a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) A képviselők az ülés során bármikor tehetnek ügyrendi javaslatot, és részükre soron kívül szót kell adni.

(3) Az Ügyrendi javaslat két részből áll. Az első rész, melynek időtartama 1perc a javaslat ismertetése, második rész annak indokolása 1 perc időtartamban Ha az első részből nem válik nyilvánvalóvá a felszólaló javaslata, a levezető elnök megvonja a szót.

(4) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

Előterjesztések

20. § (1) Az előterjesztés lehet:

  • a) javaslat (rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat),
  • b) beszámoló,
  • c) jogszabályban kötelezően meghatározott formátum.

(2) Az előterjesztéseket elektronikus úton vagy írásban kell előterjeszteni.

(3) Az előterjesztést – papíralapú és elektronikus formában – a jegyzőnél kell leadni a Képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 1 héttel.

(4) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

(5) [8]Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket, valamint az előterjesztések benyújtásának rendjét e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(6) Az előterjesztéseket a polgármester által meghatározott személyek, illetve intézmények részére kell elektronikus úton, vagy - ha az nem lehetséges - írásban megküldeni.

Előterjesztők

21. § (1) Előterjesztés megtételére jogosult

  • a) települési képviselő,
  • b) tisztségviselő,
  • c) Képviselő-testület bizottsága,
  • d) nemzetiségi önkormányzatok elnökei,
  • e) intézményvezetők,
  • f) jegyző által megbízott közszolgálati tisztviselők,
  • g) esetenként, akit a Képviselő-testület felkér,
  • h) önkormányzati feladatot megállapodás alapján ellátó szervezetek képviselője.

(2) Amennyiben az előterjesztő tisztségviselő, a Közös Önkormányzati Hivatal közszolgálati tisztviselői közül az előterjesztés előadójaként más személy is megnevezhető. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő jogait, és kötelezettségeit, de a módosító, kiegészítő indítványokról csak az eredeti előterjesztő dönthet.

(3) [9]Amennyiben az előterjesztő a polgármester, úgy az ülést e rendelet 50. § (1) bekezdése szerint meghatározott alpolgármester vezeti.

(4) Az előterjesztő Képviselő-testület munkatervben nem szereplő, a meghívóban feltüntetett előterjesztést visszavonhatja. Azt a Képviselő-testület minősített többséggel napirenden tarthatja.

Módosító indítvány

22. § (1) Módosító indítványt az adott napirendnél a szavazás megkezdéséig – írásban - lehet benyújtani a levezető elnökhöz. A képviselő kérésére módosító javaslatát a kivetítőn kell megjelentetni. Az ehhez szükséges technikai feltételeket a képviselő-testület ülésén a jegyző biztosítja.

(2) A módosító indítványnak tartalmaznia kell a napirend címét, a módosító indítvány szövegét, valamint az indítvány benyújtójának aláírását. Az indítványban az eredeti határozati javaslatot nem kell megismételni.

(3) Módosító indítvány esetében a testület minősített többséggel eltérhet a javaslattól.

(4) Képviselő-testületi ülésenként egyszer, valamennyi képviselő kérhet 5 perc ún. „olvasási” szünetet. Kérés esetén ezt a levezető elnök elrendeli.

Vita lezárása

23. § (1) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, a levezető elnök a vitát lezárja.

(2) Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel határoz.

(3) A vita lezárása után szót kell adni:

  • a) legfeljebb 3 percben, akik a felszólalási szándékukat a vitazárás előtt jelezték és hozzászólási lehetőségüket még nem használták fel,
  • b) zárszóként legfeljebb 2 percben az előterjesztőnek.
  • c) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a napirendi pont lezárása után legfeljebb 1 perc időtartamban észrevételt tenni.

A Képviselő-testületi döntés meghozatalának módjai

Nyílt szavazás

24. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) általában nyílt szavazással hozza.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) A szavazatok megszámlálásáról a jegyző gondoskodik.

(4) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(5) Bármely képviselő igényelheti a jegyzőtől a nyílt szavazás szavazási listáját.

Névszerinti szavazás

25. § (1) Bármely képviselő javasolhat névszerinti szavazást, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt. Ugyanazon döntési javaslat esetében egy alkalommal lehet névszerinti szavazást elrendelni.

(2) Név szerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben nem lehet.

(3) Név szerinti szavazásnál a jegyző ABC - sorrendben felolvassa a képviselők név-sorát, a képviselők felállva, "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazhatnak.

(4) A jegyző a szavazatokat a névsorban feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja a levezető elnöknek, aki kihirdeti az eredményt.

(5) A névszerinti szavazáshoz igénybevett, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Titkos szavazás

26. § (1) A Képviselő-testület jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart.

(2) Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.

(3) A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság elnöke és két tagja vesz részt (továbbiakban: szavazatszámláló bizottság). Az elnököt távollétében a bizottság alelnöke, annak távollétében annak tagja helyettesíti.

(4) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.

(7) A titkos szavazással hozott határozatot már a nyilvános ülésen kell ismertetni.

Határozathozatal

27. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása, a zárszó után szavaz a határozati javaslatról.

(2) A Képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van.

(3) A határozatképtelen testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(4) Képviselő-testület a határozatait általában egyszerű szótöbbséggel (a jelenlévő települési képviselők több mint felének "igen" szavazata) hozza.

(5) A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a módosító indítványokat - amennyiben legalább egy példányban, írásban rendelkezésre áll, továbbá a jegyző nem tett törvényességi észrevételt, - egyenként bocsátja szavazásra.

(6) A levezető elnök elsőként a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat, végül a módosításokkal teljes határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(7) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.

(8) A döntést követően ugyanabban a kérdésben bármely képviselő új szavazást kezdeményezhet. Erről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A szavazás egy alkalommal ismételhető meg.

Határozathozatal személyi kérdésben

28. § (1) A Képviselő-testület valamennyi személyi kérdés esetében (választás, kinevezés, vezetői megbízás) minősített többséggel dönt.

(2) Több jelölt esetén – ha közülük többen is megkapták a minősített többséget – a legtöbb szavazattal támogatott jelölt személyét fogadja el.

Minősített többség

29. § Minősített többség (a megválasztott képviselők több mint felének igen szavazata) szükséges a Mötv. 50. §-ában kötelezően előírtakon kívül:

  • a) azon ügyekben való döntéshez, amit törvény a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal,
  • b) az éves költségvetés 5%-át meghaladó hitelfelvételhez, a kötvénykibocsátáshoz, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez, és átadásához,
  • c) véleménynyilvánításhoz olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő,
  • d) az éves költségvetés 1%-át meghaladó forgalmi értékű tulajdon elidegenítéséhez vagy beruházásához,
  • e) tisztségviselő fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához,
  • f) sürgősségi indítvány elfogadásához,
  • g) bizottsági tárgyalás nélküli, valamint a meghívóban nem szereplő előterjesztés napirendre tűzéséhez,
  • h) a napirendben történt határozathozatalt követően, a napirendek megváltoztatásához,
  • i) a Képviselő-testületi ülés időtartamának meghosszabbításához,
  • j) az előterjesztés visszavonása után, annak napirenden tartásához,
  • k) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának ingyenes, vagy kedvezményes átengedéséhez, illetve vagyon tulajdonjogának ingyenes, vagy kedvezményes megszerzéséhez, vagyontárgy felajánlásának elfogadásához,
  • l) a Képviselő-testületi ülés időpontjának munkatervtől történő eltéréséhez,
  • m) a 22. § (3) bekezdésben foglalt döntések esetében,
  • n) a 26. § (2) bekezdése szerinti titkos szavazás elrendeléséhez, azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést tarthat vagy köteles tartani,
  • o) a 27. § (8) bekezdés szerinti új szavazás elrendeléséhez,
  • p) a 30. § (3) bekezdése szerinti képviselő kizárásához.

Személyes érintettség

30. § (1) A polgármester, illetőleg a képviselő és a bizottsági tag köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(2) A Képviselő-testületi döntés hozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(3) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(5) A Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a mulasztó települési képviselő havi tiszteletdíjának 10 %-a megvonásra kerül 1 éven át.

Határozat-nyilvántartás

31. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a jegyző vezeti.

(3) A határozatokat a Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, vagy szervnek.

(4) Azokban az esetekben, amikor az előterjesztés (beszámoló) elfogadása mellett további feladat nincs meghatározva, nem kell sem a végrehajtásért felelős személyt, sem a végrehajtási határidőt feltüntetni.

(5) Amennyiben a testületi határozatot a polgármester az előírt határidőre nem tudja végrehajtani, a határidő lejártát megelőzően, vagy a határidő lejártát követő első rendes ülésen köteles kérni a Képviselő-testülettől a határidő módosítását.

Társadalmi egyeztetés

32. § (1) Az előterjesztők által előkészített önkormányzati rendelet-tervezeteket és azok indoklását (továbbiakban: rendelet-tervezet), természetes személyek, nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek véleményezhetik (továbbiakban: társadalmi egyezetés).

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

  • a) A költségvetésről és a költségvetés módosításáról, valamint a költségvetés végrehajtásáról, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv adatszolgáltatásáról, az általa elismert tartozásállományról, valamint az önkormányzati biztos kirendeléséről, az önkormányzat követeléseinek lemondásáról, mérsékléséről, elengedéséről, átütemezéséről, részletfizetés engedélyezéséről, részletfizetés felfüggesztéséről, részletfizetés átütemezéséről, továbbá az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról szóló rendeletek tervezeteit.
  • b) A helyi adóról, más fizetési kötelezettségekről és az önkormányzati támogatásokról szóló rendeletek tervezeteit,
  • c) A képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendelet tervezeteit,
  • d) Polgármester döntése szerint, azt a rendelet-tervezetet, melynek sürgős elfogadásához, kiemelkedő közérdek fűződik

(3) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetet legkésőbb, az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni a www.kotegyan.hu honlapon (továbbiakban: honlap).

(4) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezetről az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek a honlapon megadott elektronikus levélcímen keresztül nyilváníthatnak véleményt. A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző második nap 16.00 óráig van lehetőség.

(5) Nem kell figyelembe venni az elkésett, közerkölcsöt sértő, névtelenül, vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményeket, valamint azokat, melyek nem kapcsolódnak a rendelet-tervezet szabályozási tárgykörébe.

(6) A beérkezett véleményekről az előterjesztő összefoglaló tájékoztatást ad a rendelet-tervezet képviselő-testületi tárgyalása során. A beérkezett véleményekkel kapcsolatban az előterjesztőnek válaszadási kötelezettsége nincs.

(7) Az Önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet végrehajtása érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre és a véleményező adatait érintő adatkezelés szabályaira a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, valamint a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a rendelet hatályba lépésétől számított – amennyiben a rendelet ezen időn belül nem lépett hatályba, úgy a vélemény beérkezését követő – három hónapon belül törölni kell.

Rendeletalkotás

33. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

  • a) a Képviselő-testület tagjai,
  • b) a Képviselő-testület bizottságai,
  • c) a nemzetiségi önkormányzatok,
  • d) a jegyző,

(2) A javaslatot a jegyzőhöz kell írásban benyújtani.

(3) Az elfogadott önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(5) Az elfogadott rendeletek hiteles szövegét, a jegyző a 36. § (1) bekezdésben foglaltak szerint kihirdeti.

Közmeghallgatás

34. § (1) A Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok, a helyben érdekelt társadalmi szervezetek képviselői közérdekű kérdést, javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 30 nappal korábban, tájékoztatót kell megjelentetni a 36. §-ban foglaltak szerint.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt személyek hozzászólási szándékukat kézfelnyújtással jelezhetik.

(4) A hozzászólni kívánó személy a saját, vagy az általa képviselt szervezet nevét címét, a kérdés feltevése elején köteles közölni.

(5) Egy személy egy témában maximálisan 5 perc időtartamban szólhat hozzá.

(6) A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 15 napon belül írásban adja meg.

(7) A közmeghallgatásról 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a hozzászólásokat, feltett kérdéseket valamint az azokra adott válaszok lényegét. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(8) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására egyebekben a Képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivételt képez a Közmeghallgatás helye, mert azt a Képviselő-testület a Művelődési Házban tarthatja.

(9) A közmeghallgatáson túl falugyűlés tartható, amely a lakosság, civil szervezetek hatékonyabb tájékoztatását valamint a döntéshozás előkészítését szolgálják.

A jegyzőkönyv

35. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell Mötv 52. § (1) bekezdésében meghatározottakat. Erről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyvet, az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az Békés Megyei Kormányhivatal részére.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(5) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvekbe a választópolgárok a 36. §-ban szabályozott módon betekinthetnek.

(6) A jegyzőkönyv eredeti példányát a Közös Önkormányzati Hivatal az előterjesztésekkel, kiosztott anyagokkal együtt évente bekötteti.

(7) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről és a zárt ülésről kizárólag hangfelvételt készíttet a Közös Önkormányzati Hivatal.

(8) A Közös Önkormányzati Hivatal a Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészülte után az ülésről készült hanganyagot összegyűjti és megőrzi az irattári tervnek megfelelő ideig megőrzi.

(9) A Képviselő-testület tagjának írásbeli kérésére, a hangfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyvet, jegyzőkönyvrészletet kell készíteni.

Helyben szokásos kihirdetés

36. § (1) [10]A Képviselő-testület rendeletét a jegyző a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján – 15 napra történő kifüggesztéssel – hirdeti ki. A rendelet kihirdetésének tényét a rendeletre záradékként rá kell vezetni. Ugyanez az eljárás az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmények közzétételénél is.

(2) Az SZMSZ szempontjából egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmény: a Képviselő-testület és bizottságainak határozatai, tájékoztatói, nyilvános üléseinek előterjesztései, valamint ezen ülések jegyzőkönyvei, továbbá a polgármester és a Hivatal tájékoztatói.

(3) A jegyző a rendeleteket az (1) bekezdésen túl a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII.29.) Korm. rendelet 4. § (4)-(5) bekezdése alapján küldi meg és teszi közzé.

(4) Az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetményeket vagy a róluk szóló tájékoztatót lehetőség szerint meg kell jelentetni

  • a) az önkormányzat hivatalos lapjában (Kötegyáni Hírmondó),
  • b) az önkormányzat hirdetőtábláján,
  • c) az önkormányzat külső hirdetőtábláin.

(5) Az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmények elhelyezése céljából az önkormányzat 4 db külső hirdetőtáblát üzemeltet a település különböző pontjain (Bocskai tér, település központ, magtár épület előtt, Vasút u. - Jókai u. sarok).

(6) A hirdetőtáblák üzemeltetéséről a jegyző gondoskodik.

(7) Az egyházak, valamint a civil szervezetek, magánszemélyek hirdetményeit a polgármester jóváhagyása esetén lehet elhelyezni a hivatal hirdetőtábláin.

III. FEJEZET Települési képviselő

Települési képviselők jogállása

37. § (1) A képviselők jogait és kötelezettségeit a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. (továbbiakban: Mötv) 32-34. §-a határozza meg.

(2) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személyektől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amely lehet interpelláció, vagy képviselői kérdés.

(3) A képviselő Képviselő-testületi ülésen kívül is, írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, amely hozzásegíti a helyes döntés kialakításához.

(4) A képviselő munkájának ellátásához szükséges ügyviteli segítséget, adminisztrációt, gépelést a Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja.

(5) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a Képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz. Ha mindezt utólag jelenti be, ezt igazolnia kell.

(6) A képviselők díjazását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(7) A polgármester, az alpolgármester és a képviselők, valamint a nem képviselő bizottsági tagok esküjének szövegét a Mötv. tartalmazza.

(8) A képviselő-testület a jogszabályon alapuló kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját maximum 12 havi időtartamra csökkentheti, vagy teljesen megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

(9) Amennyiben a képviselő 3 egymást követő testületi ülésen önhibájából nem vesz részt, és távolmaradásának okát a következő testületi ülésig nem igazolja, a képviselői tiszteletdíj tőle maximum 12 havi időtartamra teljes mértékben megvonható.

(10) A tiszteletdíj megvonásáról vagy csökkentéséről bármely képviselő, bizottsági elnök, vagy a polgármester javaslatára a képviselő-testület dönt.

Interpelláció

38. § (1) Bármely képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Interpellációval a Képviselő-testület csak rendes ülésen és ülésenként legfeljebb 30 perc időtartamban foglalkozik a "Bejelentések" napirend keretében. A 30 perces időtartam lejárta miatt elmaradt interpelláció/k/ a következő rendes ülésen tűzhetők napirendre, amennyiben azt az interpelláló képviselő – a Képviselő-testületi ülésen tett szóbeli nyilatkozatával – napirenden kívánja tartani.

(3) Az interpelláció teljes szövegét legkésőbb az ülést megelőző 5 munkanappal előbb írásban kell benyújtani a címzetthez és a polgármesterhez. Lehetőséget kell adni az ülésen szóban történő előadásra. Az 5 munkanapos határidő elmulasztása esetén az interpelláció, nem tárgyalható. Amennyiben a benyújtó képviselő továbbra is fenntartja szándékát, úgy az interpellációt ismételten be kell nyújtani.

(4) Az interpelláció ideje legfeljebb 3 perc, az interpellációra adott válasz elfogadásáról szóló nyilatkozat időtartama legfeljebb 1 perc.

(5) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(6) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(7) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a polgármester a kérdést az illetékes bizottság elé utalja.

(8) Az interpellációra adott írásbeli válasz, valamint az interpelláló – legkésőbb az ülést megelőző két munkanappal előbb tett – írásbeli nyilatkozata ismeretében a soron következő Képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Az írásbeli nyilatkozatot a polgármesternek kell megküldeni.

(9) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

Képviselői kérdés

39. § (1) Bármely képviselő a testületi ülésen a polgármestertől, az alpolgármestertől, az állandó bizottságok elnökeitől, valamint a jegyzőtől és a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjétől a hatáskörükbe tartozó ügyekben felvilágosítást kérhet.

(2) Erről a kérdezett az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ köteles adni.

(3) A képviselői kérdésekre, az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a kérdéseket két munkanappal a testületi ülés előtt a polgármesternél kell írásban benyújtani, továbbá a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem szavaz.

Önálló képviselői indítvány

40. § (1) Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére, az előterjesztésre vonatkozó előírások szabályainak figyelembe vételével.

(2) Az indítványnak az indoklást is tartalmaznia kell.

(3) Az indítványt a benyújtástól számított 30 napon belül, de legkésőbb a benyújtástól számított 2. képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

IV. FEJEZET KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

Állandó bizottságok

41. § (1) A Képviselő-testület a két állandó bizottságot működtet.

(2) Az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság 7 fős, 4 fő képviselő és 3 fő nem képviselő tagból áll.

(3) A Szociális Bizottság 3 fős, 2 fő képviselő és1 fő nem képviselő tagból áll.

Ideiglenes bizottság

42. § (1) A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság tagjainak megválasztására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állandó bizottságra.

(3) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik.

(4) A megszűnésről a Képviselő-testület a következő ülésén a " Bejelentések " című napirend keretében, egyszerű többséget igénylő határozattal dönt.

Bizottsági működés főbb szabályai

43. § (1) A bizottságok nem képviselő tagjainak eskütételét lehetőleg az alakuló, vagy az azt követő első Képviselő-testületi ülés keretében kell megtartani. A bizottságok munkájában a nem képviselő bizottsági tagok csak eskütétel után vehetnek részt.

(2) A bizottságok szervezeti és működési rendjüket maguk állapítják meg.

(3) A bizottságok az üléseik időpontját a Képviselő-testület üléseihez igazodva határozzák meg.

(4) A bizottság elnöke felelős azért, hogy a bizottság üléseiről készített jegyzőkönyvek, illetve a bizottság működése során hozott határozatok szövege a Hivatal részére a bizottság ülésétől számított 5 munkanapon belül le legyen adva, melyet a jegyző köteles megküldeni a Kormányhivatalnak a bizottság ülését követően 15 napon belül.

(5) Abban az esetben, ha a bizottság a 46. § (1) b.) pontja alapján véleményt nyilvánít, a bizottság vélemény-nyilvánításához minden esetben egyszerű többség szükséges

Bizottsági feladatok

44. § (1) A bizottságok általános feladatai:

  • a) a feladatkörüket érintő rendelkezések tekintetében véleményezik a gazdasági program, a költségvetési rendelet-tervezet, az éves beszámoló, valamint a költségvetési módosítások előterjesztéseit;
  • b) véleményezik a Képviselő-testületi ülés feladatkörüket érintő napirendi pontjainak előterjesztéseit;
  • c) elősegítik a lakosság közreműködését az önkormányzati feladatok végrehajtásában;
  • d) a Képviselő-testület a bizottságaira minősített többséggel hatáskört ruházhat át, illetőleg azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a Képviselő-testülethez lehet fordulni;

(2) Valamennyi tájékoztató jellegű előterjesztés megtárgyalását a Képviselő-testület a témája szerinti illetékes bizottság hatáskörébe utalja.

46. §

Az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság feladatai

(1) Kezdeményezi az SZMSZ felülvizsgálatát, illetőleg szükség szerinti módosítását,

(2) Állást foglal a Képviselő-testületi ülésen felmerülő ügyrendi kérdésekben,

(3) Véleményezi a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítésére, illetve annak módosítására tett javaslatokat,

(4) Véleményezi a Képviselő-testület munkatervét,

(5) Megvitatja a Képviselő-testület működését érintő önálló indítványokat, és ezzel kapcsolatban kialakítja véleményét,

(6) Ellátja a nemzetközi kapcsolatok koordinálását és az ehhez kapcsolódó előkészítő feladatokat,

(7) A képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatával, az összeférhetetlenség és méltatlanság címen lefolytatott eljárás eredményéről a Képviselő-testület következő ülésén beszámol.

(8) A Képviselő-testületi tárgyalást megelőzően véleményezi a Sarkadi Rendőrkapitányság éves munkájáról szóló beszámolót,

(9) Figyelemmel kíséri a közbiztonság színvonalának alakulását. Javaslatokat tesz az ezzel kapcsolatos önkormányzati és rendőrségi együttműködés módozatainak kidolgozására,

(10) Kapcsolatot tart a bűnmegelőzéssel foglalkozó civil szervezetekkel

(11) Javaslatot dolgoz ki a nevelési, oktatási és kulturális intézmények fejlesztésének lehetőségeiről, az ágazat gazdálkodásáról,

(12) Véleményezi a település közterületeinek elnevezéseit érintő, valamint a szobrok, emlékművek, emléktáblák elhelyezésével kapcsolatos előterjesztéseket,

(13) Javaslatot dolgoz ki a helyi környezet- és természetvédelmi feladatok megoldására, figyelemmel kíséri azok megvalósítását,

(14) Részt vesz a szomszéd településeken tervezett új beruházásokról készített környezeti hatástanulmányok bírálatában és ennek alapján az önkormányzati vélemény kialakításában.

(15) Részt vesz a helyi sportpolitika kialakításában, a fejlesztési célkitűzések és feladatok meghatározásában,

(16) Véleményezi az önkormányzat gazdasági-, fejlesztési koncepcióit,

(17) Véleményezi az önkormányzat tulajdonában, illetve kezelésében lévő ingatlanok hasznosítását,

(18) Véleményezi az önkormányzati lakások elidegenítését, építési telkek hasznosítását és egyéb privatizációs kérdéseket, ennek érdekében elemzéseket készít,

(19) Versenytárgyalásokat javasol az önkormányzati feladatok eredményesebb ellátása érdekében, a beérkezett anyagokat véleményezi,

(20) Véleményezi az önkormányzat gazdálkodását, felméri a lehetőségeket a bevételek növelésére,

(21) Előzetesen állást foglal a településrendezési összefüggésű projektekről,

(22) Közreműködik az önkormányzat tulajdonában lévő sportlétesítmények működtetési feltételeinek meghatározásában, állást foglal valamennyi önkormányzati tulajdonú sportlétesítmény esetleges egyéb célú hasznosításáról.

(23) Közreműködik az önkormányzat fejlesztési programjainak kidolgozásában, figyelemmel kíséri azok megvalósítását,

(24) Előzetesen véleményezi a települési szabályozási tervekkel, azok terveztetésével kapcsolatos elképzelésekről szóló beszámolókat, megvitatja, véleményezi, valamint javaslatot készít:

(25) Összehangolja a fejlesztési terveket, gazdasági célkitűzéseket és pénzügyi forrásokat,

(26) Működési területén figyelemmel kíséri a lakosság javaslatainak, panaszainak intézését,

(27) Véleményezi a kerületi beruházások tervezését és végrehajtását,

(28) Az Önkormányzatnál és intézményeinél írásban véleményezi az önkormányzat gazdasági programját,

(29) Véleményezi a gazdasági programot, az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról éves beszámoló tervezeteit,

(30) Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, csökkenés) alakulását, értékeli az azt, előidéző okokat,

(31) Részt vesz a pénzügyi - különös tekintettel a felújítási, beruházási előirányzatok célszerű, gazdaságos felhasználására vonatkozó – döntések előkészítésében, majd a végrehajtás ellenőrzésében,

(32) Vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és a bizonylati fegyelem érvényesítését,

(33) Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat gazdálkodásának folyamatát, tevékenységével elő kell segítenie az eredményes gazdálkodást,

(34) Véleményezi az önkormányzat helyi adóztatással kapcsolatos rendeleteit, illetve a rendelet-módosításokat,

(35) Működési területén vizsgálja a lakossági panaszok, bejelentések intézését,

(36) A bizottság vizsgálati megállapításairól haladéktalanul tájékoztatja a Képviselő-testületet. Ha a Képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet vagy a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

(37) Véleményezi az éves belső ellenőrzési terv tervezetet, az éves ellenőrzési jelentést, az éves összefoglaló ellenőrzési jelentést.

(38) Véleményezi az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézmény adatszolgáltatását az általa elismert tartozásállományról.

47. §

A Szociális Bizottság feladatai:

(1) Figyelemmel kíséri az önkormányzat területén az egészségügyi és szociális ellátást, a szociális gondozás helyzetét, az alkoholizmus és a drog elleni küzdelem javítása érdekében tett intézkedéseket, gyógyító, megelőző ellátást, valamint a közegészségügyi és járványügyi helyzetet,

(2) Segíti a gyámhatóság felkérésére a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását,

(3) Működési területén ellenőrzi a lakosság panaszainak, javaslatainak intézését,

(4) Figyelemmel kíséri az ifjúsággal kapcsolatos nevelési irányelvek érvényesülését, elemzi az ifjúságra ható tényezőket,

(5) Javaslatot tesz az óvodai csoportok összevonására, új csoport alakítására,

(6) Figyelemmel kíséri a nevelési irányelvek érvényesülését,

(7) A költségvetési rendelet tervezetben meghatározott szociális és gyermekvédelmi tárgyú kiadások előzetes véleményezése,

(8) Az önkormányzat szociális és gyermekvédelmi tárgyú rendeleteiben meghatározott feladat- és hatáskörök gyakorlása,

(9) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a képviselő-testület tájékoztatása,

(10) Javaslattétel a helyi szociális háló fejlesztésére,

(11) Javaslattétel a gyermekvédelmi ellátások, szolgáltatások fejlesztésére.

(12) A szociális tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,

(13) A gyermekvédelmi tárgyú helyi rendelet tervezet előzetes véleményezése,

(14) Döntés előkészítése intézmény alapításkor, átszervezéskor, megszüntetéskor,

(15) Az intézmény nevére vonatkozó döntés előkészítése,

(16) Döntés előkészítés térítési díj, tandíj egyéb kedvezmények megállapításakor,

(17) Döntés előkészítés az óvodai felvétellel, nyitva tartással kapcsolatos ügyekben,

(18) Javaslat tétel intézmény alapításra, átszervezésre, megszüntetésre,

(19) Javaslat tétel valamennyi köznevelést érintő kérdésben,

(20) A köznevelési döntések előzetes véleményezése,

(21) A közreműködés a véleményeztetési feladatok ellátásában,

(22) A képviselő-testületi jóváhagyást igénylő szervezeti dokumentumok, illetve azok egyes részeinek előzetes döntés előkészítése.

V. FEJEZET A helyi nemzetiségi önkormányzat

48. § (1) A nemzetiségi önkormányzatokra a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény előírásait, valamint az SZMSZ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) A nemzetiségi önkormányzat elnökei tanácskozási joggal részt vehetnek a Képviselő-testület ülésein, arra előterjesztést készíthet.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal a nemzetiségi önkormányzat munkájának segítése érdekében:

  • a) nem lakás céljára szolgáló helyiséget biztosíthat, határozatlan időre, ingyenes használattal,
  • b) biztosítja a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotot,
  • c) viseli a használat folyamán felmerülő karbantartási, javítási, pótlási kiadások – költségek – megtérítését,
  • d) fizeti a helyiség/épületrész használatával kapcsolatos közüzemi díjakat (villamos-energia, víz, csatorna, fűtés, szemétszállítás, stb.),
  • e) térítésmentesen gondoskodik a vagyonvédelemről, a napi takarításról.
  • f) biztosítja a posta, kézbesítési, gépelési és sokszorosítási feladatok ellátását és viseli az ezzel kapcsolatos költségeket.

(4) Minderről együttműködési megállapodást kell készíteni, amelyet a Képviselő-testület hagy jóvá.

VI. FEJEZET A tisztségviselők

A Polgármester

49. § (1) [11]Ellátja a Képviselő-testület, a Bizottságok, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal működésével, illetve irányításával kapcsolatos feladatait.

(2) Együttműködik a különböző társadalmi és civil szervezetekkel, egyházakkal, a lakosság önszerveződő közösségeivel, valamint a településen lévő vállalkozásokkal, intézményekkel. Ezek vezetőitől jogszabályban előírt körben tájékoztatást kérhet, illetve tájékoztatja őket az önkormányzat fejlesztésének jelentősebb kérdéseiről, velük együttműködési megállapodásokat kezdeményezhet.

(3) Amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható ügyek kivételével - döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, valamennyi a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

Az Alpolgármester

50. § (1) A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, illetőleg munkájának segítésére, a polgármester javaslatára saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) A megválasztott alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(3) A polgármester határozza meg az alpolgármester feladatait. Ezekről a Képviselő-testületet tájékoztatja.

A Jegyző

51. § (1) Ellátja a Képviselő-testület, a bizottságok, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatos feladatait.

(2) A képviselő-testület vagy szerveinek jogszabálysértő döntését, működését észleli, köteles azt részükre jelezni szóban és írásban egyaránt, az írásbeli észrevételét az adott jogszabálysértő döntéshez csatolni vagy záradékkal ellátni köteles.

(3) Felügyel az Önkormányzat, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal tevékenységének törvényességére, ennek körében ellenőrzi a Közös Önkormányzati Hivatal hatósági tevékenységét, szükség esetén funkcionális, eseti és célvizsgálatot rendel el. Felelős a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért.

(4) Gondoskodik az SZMSZ függelékeinek folyamatos naprakész vezetéséről.

(5) Felügyeli a Közös Önkormányzati Hivatal iratkezelését.

(6) [12]A jegyzőt távolléte esetén az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző és aljegyző egyidejű tartós akadályoztatása esetén a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal állományába tartozó köztisztviselőt bíz meg a jegyzői feladatok ellátására.

A tisztségviselők fogadóórái

52. § (1) A tisztségviselők hetente legalább egy alkalommal meghatározott napon és időben, fogadóórát kötelesek tartani.

(2) A tisztségviselők nevét, fogadóóráját a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A tisztségviselők fogadóórájának helyéről és időpontjáról, valamint a bejelentkezés módjáról a jegyző tájékoztatót bocsát ki, amit egyéb hivatalos hirdetményként közzétesz.

(4) Elháríthatatlan akadályoztatás esetén megfelelő helyettesítésről a tisztségviselő gondoskodni köteles.

VII. FEJEZET A Közös Önkormányzati Hivatal

53. § (1) [13]A Közös Önkormányzati Hivatal működésének szabályait, eljárási rendjét, és működésének szabályait a Kötegyáni Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és Működési tartalmazza.

(2) Az Önkormányzat működésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott belső szabályzatokat a polgármester átruházott hatáskörben hagyja jóvá.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap. Az ezzel összefüggésben keletkező többletköltségek fedezetét az önkormányzat saját bevétele biztosítja.

VIII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

54. § E rendelet 2019. október 29-én 14.30 órakor lép hatályba.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

55. § Hatályát veszti Kötegyán Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 12/2014. (XI. 27.) számú önkormányzati rendelet.


[1] A bevezető a Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (X. 13.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
[2] A rendelet szövegét a 6/2020. (IV. 24.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2020. április 24-től
[3] A 2. § (4a) bekezdését a Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (X. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
[4] A 2. § (5) bekezdését a Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (X. 13.) önkormányzati rendelete 4. §-a hatályon kívül helyezte.
[5] Megállapította az 1/2020. (I.29.) Ör. 3. §-a.
[6] Megállapította az 1/2020. (I.29.) Ör. 4. §-a.
[7] Megállapította az 1/2020. (I.29.) Ör. 5. §-a.
[8] Megállapította az 1/2020. (I.29.) Ör. 6. §-a.
[9] Megállapította az 1/2020. (I.29.) Ör. 7. §-a.
[10] Megállapította az 1/2020. (I.29.) Ör. 8. §-a.
[11] Megállapította az 1/2020. (I.29.) Ör. 9. §-a.
[12] Megállapította az 1/2020. (I.29.) Ör. 8. §-a.
[13] Megállapította az 1/2020. (I.29.) Ör. 10. §-a.
[14] A 2. melléklet a Kötegyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2021. (X. 13.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.