Tarcal község képviselő testületének 4/2018 (III.23.) önkormányzati rendelete

A Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2018. 03. 24 - 2019. 06. 28

Tarcal Község Önkormányzata Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk /2/ bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk /1/ bekezdés d./ pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

Az önkormányzat elnevezése


1.§


/1/ Az önkormányzat elnevezése: Tarcal község Önkormányzata (továbbiakban Önkormányzat)

Székhelye: Tarcal, Fő u. 61.


/2/ Az Önkormányzat Képviselőtestületének elnevezése: Tarcal község Önkormányzata Képviselőtestülete ( a továbbiakban Képviselőtestület)

Székhelye: Tarcal, Fő u. 61.


/3/ Az önkormányzat címere:





Tarcal község címere egyenes, címerpajzsa csücsköstalpú tárcsapajzs, melynek kék mezőjében zöld halmon, a pajzs jobb felén szőlőtőke dús, arany fürtökkel helyezkedik el, tőle balra, a pajzs bal felén a szőlőtőkét gondozó jobbra forduló, piros ruhás ezüst alak ereszkedik térdre. A címer külső díszei a címerpajzs mögül a pajzs fölé növekvő a címerpajzsot tartó ezüst angyal alak, alul a pajzs alját követő ívelt formában rendezett TARCAL felirat.



A képviselőtestület


2. §


/1/ A Képviselőtestület tagjainak száma: 6+1 (polgármester) fő

/A Képviselőtestület névjegyzékét az 1.  függelék tartalmazza/


/2/ A Képviselőtestület által bizottságaira átruházott hatásköröket jelen rendelet 34.§-a tartalmazza.


/3/ A polgármester, az önkormányzati képviselővel szemben kezdeményezett összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést  kivizsgálásra, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságnak adja át.


/4/ A képviselő, valamint a Képviselőtestület bizottságának nem képviselő tagja az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban: Vnytv.) 4.§ d.) pontjára figyelemmel vagyonnyilatkozatot köteles tenni: A képviselő vagyonnyilatkozatát a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

3.§


/1/ A Képviselőtestület bizottságának nem képviselő tagja (továbbiakban: külsős tag) vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a megválasztását követő 30 napon belül, majd azt követően kétévenként, az esedékesség évében, június 30-ig köteles eleget tenni. Vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a Vnytv. 2.§ b./ pontja szerinti hozzátartozójának vagyonnyilatkozatát. A külsős tag és hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános.


/2/ A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a Vnytv. melléklete szerinti adattartalommal kell teljesíteni.


/3/ A vagyonnyilatkozat őrzéséért a jegyző felelős.


/4/ A külsős tag vagyonnyilatkozat-tételére vonatkozó e rendelet szerinti előírásokat a Vnytv. szabályaival együtt kell alkalmazni.

A képviselőtestület ülései


4. §


/1/ A Képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.


/2/ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselőtestület ülését a korelnök hívja össze és vezeti.


/3/ Az ülés helye: 3915 Tarcal, Fő u. 61. (a Képviselőtestület székhelye)


/4/ Abban az esetben, ha valamely fontos ok helyszín megtekintése, stb.) ezt szükségessé teszi, az elnök saját, vagy bármely képviselő, vagy bizottság javaslatára a (3) bekezdéstől eltérő, - de Tarcal településen található - más helyszínre is összehívhatja az ülést. A jegyzőkönyvvezetésre vonatkozó szabályokat ebben az esetben is maradéktalanul be kell tartani.


/5/ A (2) bekezdés  szerinti tartós akadályozatásnak minősül – a szabadság igénybevétele kivételével – a 30 napot meghaladó távollét.

5. §


/1/ A Képviselőtestület tagjait az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóhoz mellékelni kell a tárgyalandó napirendi pontokhoz kapcsolódó írásos előterjesztéseket, és határozati javaslatokat.


/2/ A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselőtestület ülésének napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig legalább 24 órával előbb kell megküldeni.


/3/ A Képviselőtestület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak – a képviselőtestületi tagok részére történő megküldésével egyidejűleg – a Tarcali Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti hirdetőtáblán történő kifüggesztésével kell értesíteni.


/4/ A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:


a./ a jegyzőt,

b./ a napirendi pontok előadóit,

c./ a Tarcali Polgárőr Egyesületet,

d./ a Tarcali Sportegyesületet,

e./ a Harlequin Tánc Sport Egyesületet,

f./ a Gold Dance Tánc Sport Egyesületet,

g./ a Diáksport Egyesületet

h./ a Tarcal Jövőjéért Közalapítványt,

i./ az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület, valamint

j./ akiket a polgármester és a Képviselőtestületi indokoltnak tart.


A c./-i./ pont szerinti szervezetek, közösségek képviselőit csak a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalásra kell tanácskozási joggal meghívni.


/5/  A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendi pontok megtárgyalására újra össze kell hívni.

Az alakuló ülés


6.§


/1/  Az alakuló ülés napirendi pontjai:

            a.) önkormányzati képviselők eskütétele

            b.) polgármester eskütétele

            c.) polgármesteri program ismertetése

            d.) alpolgármester megválasztása

            e.) alpolgármester eskütétele

            f.) alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása

            g.) bizottságok tagjainak megválasztása.


/2/ Az alpolgármester választását lebonyolító ideiglenes bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot.

Rendes ülés


7. §


/1/ A Képviselőtestület az évente elfogadott munkaterve szerint – augusztus hónap kivételével – havonta rendes ( összesen 11 ) ülést tart.


/2/ A rendes ülést munkanapokon, lehetőleg hivatali időben kell megtartani.


Rendkívüli ülés


8. §


/1/ A polgármester a Képviselőtestület ülését a munkatervtől eltérő időpontban is összehívhatja, amennyiben arra a döntés meghozatalára vonatkozó idő rövidsége miatt szükség van.


/2/ Amennyiben az ülés összehívására a települési képviselők ¼-ének, vagy a       Képviselőtestület bizottságának, vagy a Kormányhivatal vezetőjének indítványára kerül sor, úgy az indítványnak tartalmaznia kell az ülés összehívásának  indokára vonatkozó valamennyi információt.



/3/ A polgármester a /2/ bekezdés szerinti indítvány beérkezésétől számított 3 napon             belül, 8 napon belüli időpontra köteles az ülést összehívni, az 5.§ /1/ és /3/ bekezdésben foglalt szabályok szerint.



/4/ A rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amire az indítvány vonatkozik, vagy amely az ülés meghívóján szerepel. A képviselők részére a napirendek tárgyalásához - legkésőbb az ülés kezdetéig – biztosítani kell az írásos előterjesztéseket, határozati javaslatokat.

A képviselőtestületi ülés elnöke és jogköre


9. §


/1/  Az elnök a képviselőtestület ülését;

a./ összehívja, megnyitja, berekeszti, szünetet rendel el,

b./ megállapítja a határozatképességet, számba veszi az igazoltan, illetve az igazolatlanul távollévőket.


/2/ Az elnök ülésvezetési feladatai, jogköre:

a./ az ülés vezetése,

b./ a szó megadása, megtagadása,

c./ szó megvonása, tárgyra térésre felszólítás,

d./ napirend előtti és ügyrendi kérdésben történő szó megadása és megtagadása,

e./ az ülés félbeszakítása,

f./ javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására,

g./ javaslattétel napirendek összevont ill. elkülönített tárgyalására,

h./ a levezető elnök a vitára bocsátott  kérdés tárgyalásakor csak a vita berekesztése, az ülés félbeszakítása esetén, illetve a határozathozatalt követően szünet elrendelése ill. az ülés berekesztése után hagyhatja el az üléstermet. Rendkívüli esemény esetén (vendég érkezése, egészségügyi ok) félbeszakításnak, illetve szünet elrendelésének van helye.


/3/ Az elnök vitavezetési feladatai:

a./ napirendi pontként megnyitja és berekeszti a vitát,

b./ szavazást rendel el

c./ megállapítja a szavazás eredményét

d./ kimondja a határozatot.


/4/ Az elnök egyéb feladatai, jogköre:

a./ megilleti a felszólalási jog a  képviselőtestület  ülésén bármikor,

b./ az ülés rendjének biztosítása,

c./ tájékoztatást ad - amennyiben nem a polgármester vezeti az ülést, akkor nevében - az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről.

Tárgyra térés, a szó megvonása


10.§


/1/ Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az elnök felszólíthatja hogy térjen a tárgyra. A felszólításnak tartalmaznia kell, hogy annak eredménytelensége esetén az elnök a felszólalótól megvonja a szót.


/2/ Az elnök a felszólítás eredménytelensége után megvonja a szót.


Az ülés félbeszakítása


11.§


/1/ Ha a képviselőtestület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakítja.


/2/ A félbeszakítás időtartama nem haladhatja meg a 30 percet, kivéve, ha a rend helyreállításához indokoltan hosszabb idő szükséges.


Napirendi pontok tárgyalásának elnapolása


12.§


/1/ Az elnök, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását.


/2/ Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselőtestület vita nélkül határoz és határozatában meghatározza a napirend tárgyalásának határidejét.


/3/ Amennyiben az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet az elnapolás kérdését az elnök vitára bocsátja. A testület ezt követően hozza meg határozatát, melyben a napirend tárgyalásának határidejét megjelöli.


Vita bezárása


13.§


/1/ Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát bezárja. Nem zárható be a vita, ha olyan képviselő kíván hozzászólni, aki az adott napirendi pont vitájában még nem kapott szót, vagy az előterjesztő szóbeli kiegészítés előtt kapott csak szót.


/2/ Az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a vita bezárását. A képviselőtestület e kérdésben vita nélkül határoz.


Rendfenntartás


14. §


/1/ Ha valamely jelenlévő felszólalása során a képviselőtestület tekintélyét vagy valamely jelenlévőt sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozás rendjére és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendreutasíthatja.


/2/ Ha az elnök felszólalása során a testület tekintélyét, vagy bármely képviselőt sértő kifejezést használ, abban az esetben a sértett, a képviselőtestület tekintélyének sérelme esetén bármely képviselő a Képviselőtestülethez fordulhat. A Képviselőtestület az elnököt határozatban figyelmezteti, hogy a jövőben tartózkodjon az ilyen magatartástól. A továbbiakban az elnökre a rendfenntartás szabályai ugyan úgy vonatkoznak, mint bármely képviselőre. 


/3/ Az elnök a rendfenntartás érdekében tett - a szabályzatban meghatározott- intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem szabad.


/4/ Ha az /1/ bekezdés szerinti rendre utasítás eredménytelen, az elnök javaslatot tesz a képviselőtestületnek, hogy a képviselőt határozatban rója meg.


/5/ A javaslatról a képviselőtestület felszólalás és vita nélkül határoz.


/6/ Ha valamely jelenlévő - kivéve képviselőt - ismételten zavarja meg a tárgyalás rendjét az elnök – szükség szerint az ülés félbeszakításával – a rendzavaró tárgyalóteremből való eltávolításáról gondoskodik. A rendreutasításnak tartalmaznia kell a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetést.

Távollét


15. §



/1/ A képviselő köteles részt venni a képviselőtestület ülésén, valamint annak a bizottságnak az ülésén, amelynek tagja.


/2/ Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki:

a./ engedéllyel, (maximálisan évi 3 rendes ülés)

b./ betegség miatt

     volt távol.


/3/A Képviselőtestületi, bizottsági ülésről két egymást követő alkalommal igazolatlanul távol maradó képviselő, bizottsági tag tiszteletdíját három hónap időtartamra 25%-kal csökkenteni kell.


 /4/ Az igazoltan és igazolatlanul távollévők nyilvántartásáról a Tarcali Közös Önkormányzati Hivatal gondoskodik, és évente egy alkalommal – a tárgyév utolsó bizottsági ülésére - adatot szolgáltat a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságnak.


Munkaterv


16. §   


/1/ A Képviselőtestület rendes üléseit a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig határozattal elfogadott munkatervben foglaltak szerint tartja.


/2/ A munkaterv tartalmazza:

a./ Az ülések tervezett, előre ismert napirendi pontjait, előterjesztőjét ( hónap szerint),

b./ A testületi ülések hét napjai szerinti meghatározását,

c./ A testületi ülések általános kezdési időpontját.

Napirendre vétel


17. §


A Képviselőtestület ülése napirendjének tárgyalási sorrendje:

            a./ rendeleti javaslatok,

            b./ határozati javaslatok,

            c./ beszámolók,

            d./ tájékoztatók,

            e./ felvilágosítások,

            f./ indítványok, javaslatok

g./ polgármesteri tájékoztató az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről,

            h./ tájékoztató a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról

18. §



/1/ A képviselőtestület üléseinek napirendjére fel kell venni:

a./a rendeleti javaslatot,

b./a határozati javaslatot,

c./a  beszámolót,

d./ és tájékoztatót.


/2/ A rendeleti javaslat csak írásbeli lehet, s lehetőség szerint a határozati javaslatok is írásban készüljenek. A 300.000,- Ft feletti kötelezettségvállalást eredményező határozati javaslat kizárólag írásban terjeszthető elő.



/3/ Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a./ a tárgyat és a tényállást,

b./ a lehetséges döntési alternatívákat és ezek jogszabályi alapját,

c./ az alternatívák indokait,

d./ a határozati javaslatot

e./ és szükség szerint a felelős és a határidő  megjelölését.


/4/ Valamennyi rendes ülés kötelező napirendje a polgármester 37.§ /3/ bekezdés szerinti tájékoztatója.


/5/ A jegyző évente két alkalommal – a januári és júliusi üléseken – tájékoztatja a képviselőtestületet a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.

Beszámolók


19.§


/1/ A munkatervben szereplő időben vagy a testület határozata alapján a határozatban megjelölt időpontban az alábbi szervezetek írásban beszámolni kötelesek:

a./ a bizottságok évente – munkaterv szerint – a végzett munkáról, a hatáskörükbe  tartozó szervezeteknél folytatott ellenőrzések tapasztalatairól,

b./az önkormányzati fenntartású intézmények vezetői évente az intézmény működéséről,

c./a költségvetési rendeletben támogatást kapott nem önkormányzati fenntartású (civil) szervezetek képviselői, mely  beszámoló része a támogatás felhasználását tartalmazó, iratokkal (pénzügyi dokumentummal) alátámasztott pénzügyi  beszámoló,

           d./ jogszabályban beszámolásra kötelezett szervezetek.


/2/ A beszámoló elfogadásáról a testület határozatot hoz. Amennyiben a beszámolót a testület nem fogadta el, határozatot hoz a beszámoló újbóli előterjesztésének időpontjára. Ezzel egyidőben – pénzügyi támogatást kapott szervezet esetében – határoz a pénzügyi támogatás folyósításának felfüggesztéséről. 


Felszólalás a képviselőtestület ülésén


20.§


A felszólalások típusa:

a./ napirend előtti felszólalás,

b./ felszólalás ügyrendi kérdésben,

c./ napirendhez kapcsolódó felszólalás.


Felszólalás az ügyrendhez


21. §


A tárgyalt napirendet érintő kérdésben bármelyik képviselő, bármikor szót kérhet és javaslatot tehet, a  képviselőtestület a  javaslat felett vita nélkül határoz.

Napirendhez kapcsolódó felszólalás


22.§


/1/ A napirendi ponthoz való hozzászólásra az ülés elnökénél kell kézfelemeléssel jelentkezni.


/2/ Az ülés során egy felszólaló egy napirendi ponthoz legfeljebb két esetben szólhat hozzá.


/3/ Az előterjesztő, a közös önkormányzati hivatal napirendben érintett dolgozója, a   polgármester, az alpolgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhatnak.


23. §.



/1/ A hozzászólók sorrendjét - figyelembe véve a jelentkezés sorrendjét - az elnök határozza meg.


/2/ Ha a képviselő a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni, 2 perces hozzászólásra kérhet szót. A felszólalást az elnök engedélyezi. Ez esetben viszontválasznak és vitának helye nincs.


/3/ A felszólalások során a korábban tett módosító javaslatot annak előterjesztője visszavonhatja.


/4/ Az előterjesztőt megilleti a zárszó joga, melyben összefoglalja az elhangzottakat. Amennyiben módosító javaslat hangzott el, azok támogatásáról ill. elutasításáról indokoltan nyilatkozik. Nem kell arra a módosító javaslatra reagálni, melyet annak előterjesztője a zárszót megelőzően visszavont.

Rendeletalkotás, határozathozatal


24. §


 Rendelet alkotását, határozat meghozatalát kezdeményezheti:

            a./ bármely képviselő

            b./ bármely bizottság.


25. §


/1/ Az önkormányzat rendeletét a Közös Önkormányzati Hivatal székhelyének  hirdetőtábláján ki kell hirdetni.


/2/ A kihirdetett önkormányzati rendeletet az önkormányzat honlapján (www.tarcal.hu)  közzé kell tenni.


A szavazás rendje


26. §


/1/ A  képviselőtestület a napirendi pont vitájának lezárása és a zárszó után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz.


/2/ A szavazás előtt a jegyző jelzi, ha véleménye szerint az elfogadni tervezett  rendelettervezet, vagy határozati javaslat jogszabályt sért.


/3/ A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.


/4/ Közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.


/5/ A képviselő személyes érintettségét köteles bejelenteni.


/6/ A kizárásról a képviselő kezdeményezésére, vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített szótöbbséggel dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.


/7/ A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester –a polgármester személyes érintettsége esetén a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság  – javaslatára a képviselő-testület a mulasztó képviselő-testületi tagot, vagy a polgármestert figyelmeztetésben részesíti.


/8/ Az ülés elnöke a napirendi pont során előterjesztett és a vitában elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő határozat, rendelet egészéről dönt a testület.


27. §


/1/ Szavazni „igen”-nel, vagy „nem”-mel lehet.


/2/ Amennyiben egy javaslat nem kapja meg az elfogadásához szükséges szavazati arányt, úgy a polgármester szünet elrendelése után újból szavazásra bocsáthatja a javaslatot.


/3/ Ha a Képviselőtestület a (2) bekezdésben  szabályozott eljárásban újból nem hoz döntést, akkor  az eredeti javaslatot a legközelebbi ülésen ismételten napirendre kell tűzni, feltéve, hogy a döntésre:

a./ törvényi kötelezettség, vagy

b./ szerződésből eredő kötelezettség teljesítése miatt van szükség.


Név szerinti szavazás


28. §


/1/ Név szerinti szavazást kell tartani

a./ bármely képviselő indítványára,

b./ bármely bizottság indítványára.


/2/ Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként felolvassa  a jelenlévő képviselők nevét ( ABC sorrendben ). Az a képviselő, akinek a nevét felolvassák, érthetően „igen” vagy „nem” kifejezéssel nyilvánítja ki véleményét.

Titkos szavazás


29. §


/1/ A titkos szavazás elrendelésére indítványt tehet:

a./ az ülés elnöke

b./ bármely képviselő,

c./ bármely bizottság.


/2/ A szavazás borítékba helyezett az önkormányzat bélyegzőjével ellátott szavazólapon, szavazófülke (ill. külön helyiség) és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, mely a testületi ülés jegyzőkönyvének része.


/3/ Titkos szavazásnál a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, mint szavazatszámláló bizottság jár el.


/4/ A szavazni akként lehet, hogy a szóban feltett kérdésre a képviselő olvashatóan „igen” vagy „nem” kifejezést ír. Amennyiben más alternatívák közül kell választani, akkor az alternatíva – Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság által meghatározott – számát ill. jelét kell a szavazólapon feltűntetni.


/5/ A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság a 1. függelék alapján összeállított névjegyzék aláírása után átadja a szavazólapokat, majd a szavazás befejeztével összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, erről a képviselőtestületnek jelentést tesz.

A jegyzőkönyv


30.§


/1/ A Képviselőtestület üléséről egy példányban papír alapú jegyzőkönyv készül.


/2/ A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni, majd a bal felső sarkán tűzőgéppel össze kell fűzni. Ugyanitt a jegyzőkönyv valamennyi lapját zárócímkével kell átragasztani oly módon, hogy az okirat sérelem nélkül ne legyen megbontható. A zárócímkét a jegyzőkönyv első és utolsó oldalán úgy kell bélyegzőlenyomattal ellátni, hogy a lenyomat részben a zárócímkére, részben az okiratra kerüljön.


/3/ A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző mellett jegyzőkönyvhitelesítőként, egy az ülés kezdetén erre megválasztott képviselő is aláírja.

Határozatok nyilvántartása


31.§


/1/ A Képviselőtestület által hozott határozatok nyilvántartásának vezetéséről a jegyző gondoskodik.


/2/ A határozatokat évente, az év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni.


/3/ A határozat megjelölésére a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII.31.) KIM.rendelet 13.§ /1/ bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. 


/4/ A Képviselőtestület jegyzőkönyvben rögzített, de számozatlan határozattal dönt,

a./ ügyrendi kérdésekben,

b./ képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszok elfogadásáról,

c./ név szerinti szavazás elrendeléséről.


Nyilvánosság


32. §


/1/ A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet a községi könyvtárban elektronikus formában és papír alapon 1 példányban, illetve a település honlapján kell elhelyezni.


/2/ A Képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvet a Kormányhivatalnak történő továbbítással egyidejűleg – elektronikus formában vagy papír alapon – az önkormányzati képviselők részére is meg kell küldeni. 


/3/ A Képviselőtestület évente egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket  érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.

Az önkormányzat bizottságai


33. §


 A Képviselőtestület állandó bizottságként


a./ 3 tagú Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottságot, valamint

b./ 3 tagú Szociális, Oktatási, Kulturális és Sportbizottságot


 hoz létre.



34. §


/1/ A bizottságok  összetételét a 2. függelék tartalmazza.



/2/ a./ Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság:


1. javaslatot tesz az önkormányzati bérlakások bérleti díjának megállapítására,

2. figyelemmel kíséri a költségvetési rendeletben meghatározott bevételi és kiadási  tételek teljesülését,

3. évente pénzügyi ellenőrzéseket végez a képviselőtestület hivatalánál és annak intézményeinél, munkaterve szerint,

4. ellenőrzi a támogatást kapott helyi civil szervezeteknél a támogatás pénzügyi

    felhasználását, a hiányosságokat a testület felé írásban jelzi,

5. ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselőtestület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti,

6. véleményezi az önkormányzatnál és intézményeinél az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásáról szóló féléves és éves beszámoló tervezeteit,

7. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát,

8. ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati   fegyelem érvényesítését,

9. a bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő testülettel haladéktalanul közli, ha a képviselő testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek,

10. az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok állagának, nyilvántartásának ellenőrzése, éves fenntartási, felújítási terv kidolgozásában részvétel, majd végrehajtásnak ellenőrzése,  

11. közutak, közvilágítás, köztemetők állapotának figyelemmel kísérése,

12. ingatlan értékesítés esetén javaslattétel az eladási ár megállapítására, a helyszíni bejárást és adó és értékbizonyítvány beszerzését követően,

13. részt vesz a településrendezési, vízrendezési, hulladékgazdálkodási terv előkészítésében,

14. javaslatot tesz a képviselői tiszteletdíj  csökkentésére,

15. végzi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrzését,

16. kivizsgálja az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének, méltatlanságának  megállapítására   irányuló kezdeményezést,

17. titkos szavazás esetén a szavazás lefolytatása, és eredményének ismertetése,

18. évente beszámol a munkájáról, valamint a hatáskörébe tartozó intézményeknél végzett ellenőrzésekről,

19. részt vesz a közmunkaprogramok keretében elvégzendő feladatok meghatározásában, majd végrehajtásának ellenőrzésében.


b./ Szociális, Oktatási, Kulturális és Sportbizottság


1. dönt a méltányossági ápolási díj kérelmekről,

2. dönt az önkormányzati segélyek odaítéléséről,

3. közreműködik a lakosság szociális helyzetének javítását elősegítő, önként vállalt feladatok  végrehajtásában,

4. figyelemmel kíséri a művelődési és oktatási intézmények működését,

5. a költségvetés megállapításához javaslatot tesz a területét érintő feladatok ellátásához   szükséges költségek tekintetében, különös tekintettel a civil szervezetek (művészi csoportok) tevékenységére,

6. segíti a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítésével kapcsolatos feladatokat, vizsgálja ezek megvalósítását, elemzi a meghatározó és befolyásoló tényezőket,

7. támogatja, felkarolja a művelődéssel, kultúrával kapcsolatos helyi kezdeményezéseket,

8. részt vesz a testnevelési és sport szervezési feladatok ellátásában.

9. évente beszámol a munkájáról, valamint a hatáskörébe tartozó intézményeknél végzett ellenőrzésről.


35. §


/1/ A bizottságok éves munkaterv alapján végzik tevékenységüket


/2/ A bizottságok üléseire tanácskozási joggal a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt és a közös önkormányzati hivatal szakelőadóját meg kell hívni.




36. §


/1/ A  képviselőtestület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hoz létre. 


/2/ Az eseti bizottság megszűnik:

      a./ a feladatát elvégezte és jelentését a testület jóváhagyta,

      b./ a testület a bizottságot határozatával felosztatta,

      c./ a bizottság megalakítását kimondó határozatban megjelölt feltétel bekövetkezett,    határidő eltelt.


A polgármester


37. §


1/ A polgármester megbízatását főállásban látja el.


/2/ A polgármester az önkormányzat nevében bruttó 1.000.000,- Ft egyedi értékig szerződéseket köt, kötelezettséget vállal, 1.000.000-1.500.000,- Ft közötti szerződéskötéseknél előzetesen konzultálni köteles a Pénzügyi és Településfejlesztési bizottság elnökével.


/3/A polgármester a testületi üléseket követő második hét szerdai napján 16.00 órától tájékoztatja a képviselőket – munkájuk elősegítéseként – a testületi ülés óta eltelt időszak legfontosabb intézkedéseiről, tárgyalásairól, különösen a közmunkaprogramok, fejlesztések aktualitásairól, valamint a közeljövőre tervezett önkormányzati rendezvényekről.

Az alpolgármester


38. §


A Képviselőtestület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban  látja el a tisztségét.

A jegyző


39.§


/1/ A Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei által kinevezett jegyző a Közös Önkormányzati Hivatallal azonos ügyfélfogadási időben ügyfélfogadást tart.


/2/ A jegyző köteles a Képviselőtestületnek jelezni, ha annak működése során jogsértést észlel.

40. §


A jegyzői tisztség betöltetlensége, vagy a jegyző akadályoztatása esetén a Közös Önkormányzati Hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei - legfeljebb 6 hónap időtartamra - a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő közös önkormányzati hivatali köztisztviselőt nevezik ki,  bízzák meg a jegyzői feladatok ellátásával.

Társulás


                                                                                                41.§



 /1/ Az önkormányzat az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulásoknak a tagja:

a./ Tokaji Többcélú Kistérségi Társulás

             b./ Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás

c./ Borsod Abaúj Zemplén Térségi Ivóvíz - kezelési Önkormányzati Társulás.



/2/ Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott társulásra átruházott feladat- és hatáskör:


a./   házi segítségnyújtás,

b./ jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

c./ központi orvosi ügyelet


    szervezése, ellátása.


/3/ Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott társulásra átruházott feladat- és hatáskör:

a./  a térség környezeti állapotának megőrzése,

b./  a korszerű hulladékgazdálkodás bevezetése és szervezése.


/4/ Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott társulásra átruházott feladat- és hatáskör: a térség, s benne Tiszatardos  ivóvíz minőségének javítása, ivóvízellátásának biztosítása.


Tarcali Közös Önkormányzati Hivatal


                                                                                            42.§


/1/ A Tarcal Község Önkormányzat Képviselőtestülete, valamint Tiszatardos Község Önkormányzat Képviselőtestülete külön megállapodásával létrehozott Tarcali Közös Önkormányzati Hivatal, a Tarcal Község Önkormányzata által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat alapján működik.


/2/ A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadási rendje:


Tarcal településen


Hétfő: 08-12-ig délután 13-16 óráig

Szerda: 08-12-ig délután 13-17 óráig

Pénteken: 08-12.30-ig.

43.§



/1/ Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


/2/ Hatályát veszti a Képviselőtestület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló

     7/2011.(III.31.) önkormányzati rendelet.





Dr. Kovács Zoltán sk.                                           Butta László sk. 

       jegyző                                                              polgármester