Alsóörs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014 (XI.28.) önkormányzati rendelete

14/2014.(XI.28) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Hatályos: 2021. 12. 02- 2022. 12. 31

Alsóörs Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2014 (XI.28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

2021.12.02.

Alsóörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 5. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § A Képviselőtestület határozatlan időre építményadót, telekadót, idegenforgalmi adót és helyi iparűzési adót vezet be.

2. § A rendelet hatálya az Önkormányzat illetékességi területén a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 3. §-ában meghatározott adóalanyokra terjed ki.

3. § A Htv. adókötelezettségre, adómentességre vonatkozó szabályait az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

2. Építményadó

4. § Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

5. § (1) Az évi adó mértéke: 1100 Ft/m2.1

(2)2

(3)34

6. § (1)56 A Htv. 13. §-ában foglaltakon felül mentes az adó alól:

a) 100 m2 adóköteles hasznos alapterületig az a magánszemély tulajdonában levő lakás, amelyet a tulajdonos, vagy haszonélvező, vagy azok egyeneságbeli hozzátartozója legalább 10 éve lakás céljára használ,

b) a magánszemély tulajdonában levő olyan építmény, amelyet a tulajdonos vagy haszonélvező, illetve ezek közeli hozzátartozója életvitelszerűen lakás céljára használ, személyenként 25 m2 adóköteles alapterületet figyelembe véve

c) a lakáshoz tartozó garázs alapterületéből 16 m2

d) a lakás kiegészítő helyiségei, valamint a közlekedő helyiségei alapterületéből legfeljebb 10 m2

e) vállalkozás üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze , valamint azok kiegészítő helyisége, garázsa után a mentesség nem állapítható meg

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szempontjából:

a) kiegészítő helyiségek: kazánház, tüzelőtér, tüzelő és salaktároló, pince, be nem épített

padlástér, mosó-, szárítóhelyiség, szerszámtároló, zöldség-,gyümölcstároló
b) közlekedő-helyiség: a folyosó, átjáró, belépő, belső lépcsőház és lépcsőfeljáró.
(3) A 6. § alkalmazásában életvitelszerű lakáscélú használatnak minősül: ha a természetes személy adózó, vagy annak közeli hozzátartozója
a) az adóhatóság felé adótárgyként bejelentett épületet használja otthonául, ebből az ingatlanból szervezi az életét, rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, és ide is tér haza,
b) ezen adótárgy vonatkozásában naptári éven át folyamatosan közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe (víz, csatorna, gáz, villany, hulladékszállítás), ezt hitelt érdemlően, számlamásolatokkal igazolni tudja, és a közüzemi számlákon valamint a hatóságoknál az alsóörsi adótárgy ingatlan-nyilvántartás szerinti címe szerepel értesítési, levelezési címként és
c) nem rendelkezik más olyan ingatlannal, melyet életvitelszerűen használ, valamint
d) az a)-c) pontokban foglaltak szerinti, az adótárgy életvitelszerű használatának tényét az önkormányzati adóhatóság felé hitelt érdemlően igazolja.
(4) Az ingatlan életvitelszerű használatának igazolása történhet különösen lakcímkártya bemutatásával, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozattal, jogerős bírósági határozattal, amennyiben abból a közös háztartás helye, valamint annak életvitelszerű használata megállapítható.
(5) A mentesség igénybevételének feltételei:
a) adózó legkésőbb az adóév január 15. napjáig kérelmezheti a kedvezmény/mentesség megállapítását építményadó adatbejelentésre szolgáló nyomtatvány benyújtásával és
b) a tulajdonoson kívüli közeli hozzátartozókra való tekintettel kérelmezett mentesség esetén, a nyomtatványon felsorolja azok nevét, természetes azonosító adatait, valamint az adóalanyhoz fűződő rokonsági viszonyt
c) a kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő (adóév január 15.) elmulasztása jogvesztő és a kedvezmény megállapítására irányuló kérelem automatikus elutasítását vonja maga után.
Az adatok valódiságát az adóhatóság célellenőrzés keretében a helyszínen ellenőrzi.”

7. § (1)789 Adókedvezmény illeti meg az adózót az építményadóból az ivóvíz-, szennyvízcsatorna-, elektromos hálózat bővítése (együttesen: közmű) céljára befizetett önkéntes közműfejlesztési hozzájárulás után.

(2) A kedvezmény mértéke a befizetett hozzájárulás támogatással csökkentett összegének 50 %-a, amelyet a befizetést követő év adójának előírásakor kell figyelembe venni, a befizetés teljesítésének igazolása alapján.

(3) Amennyiben az éves adó összege nem éri el a megállapított adókedvezmény összegét, úgy a kedvezményt a megállapítását követő, maximum 4 naptári évben esedékes adó előírásánál lehet érvényesíteni.

(4) Vállalkozás üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze után a kedvezmény nem állapítható meg.

3. Telekadó

8. § (1) Az adó alapja: a telek m2-ben számított területe.

(2) Az évi adó mértéke: 200 Ft/m2.10

9. § (1)11 A Htv. 19. §-ában foglaltakon felül mentes az adó alól:

a) az a telek, amelynek tulajdonosa jogerős építési engedély vagy az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII. törvény 33/A § (1) bekezdése szerinti egyszerű bejelentés birtokában, nyilatkozatban vállalja a telek beépítését, lakóépület építése esetén az építési engedély kiadását vagy az egyszerű bejelentés megtételét követő év január 1-től számított 4 éven belül, üdülőépület építése esetén 3 éven belül. A kedvezmény ugyanazon ingatlanra egy alkalommal vehető igénybe.12

b) vállalkozás üzleti célt szolgáló telke után a mentesség nem állapítható meg

c) adózó tulajdonában lévő építményadó fizetési kötelezettséggel terhelt, építménnyel fedett telek 900 m2 területig, az adóalany részére megállapított építményadó fizetési kötelezettség keletkezése évének január 1. napjától

d) A 9. § (1) a) pont szerinti nyilatkozat és a telekadóról szóló adatbejelentés egyidejű benyújtásával az adózó legkésőbb az adóév január 15. napjáig kérelmezheti a mentesség megállapítását. A határidő elmulasztása jogvesztő és a kedvezmény megállapítására irányuló kérelem automatikus elutasítását vonja maga után.

(2) Az (1) bekezdésben biztosított mentességek esetén az adózó a mentességi idő lejárta előtt 15 nappal jogerős használatbavételi engedéllyel vagy az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII. törvény 33/A § (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni a beépítési kötelezettség teljesítését. Ennek elmulasztása esetén az adót visszamenőleg köteles megfizetni az adóhatóság kivetése alapján.13

10. § (1) Adókedvezmény illeti meg az adózót a telekadóból az ivóvíz-, szennyvízcsatorna-, elektromos hálózat bővítése (együttesen: közmű) céljára befizetett önkéntes közműfejlesztési hozzájárulás után.

(2) A kedvezmény mértéke a befizetett hozzájárulás támogatással csökkentett összegének 50 %-a, amelyet a befizetést követő év adójának előírásakor kell figyelembe venni, a befizetés teljesítésének igazolása alapján.

(3) Amennyiben az éves adó összege nem éri el a megállapított adókedvezmény összegét,úgy a kedvezményt a megállapítását követő,maximum 4 naptári évben esedékes adó előírásánál lehet érvényesíteni.

(4) Vállalkozás üzleti célt szolgáló telke után a kedvezmény nem állapítható meg.

3/A. Külterületi földadó14

10/B. § (1) Adóköteles - a nádas, a fásított terület és az erdő kivételével – az önkormányzat illetékességi területén lévő, külterületi föld.

(2) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján a termőföld tulajdonosa, kivéve azt a tulajdonost, aki egyben egyéni vállalkozóként, mezőgazdasági őstermelőként, avagy jogi személy tagjaként vállalkozási tevékenységet folytat a tulajdonában álló termőföldjén. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az ingatlant az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

(3) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

(4) Mentes az adó alól

a) az a külterületi föld, amely a művelési ágának megfelelően, vagy szőlőként rendszeresen meg van művelve, vagy

b) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú földrész.

(5) E rendelet alkalmazásában:

1. művelési ágnak megfelelő művelés: A művelési ágnak megfelelő művelésnek két módon lehet eleget tenni. Egyrészt a művelési ágnak megfelelő termeléssel történő hasznosítással, másrészt nem a művelési ágnak megfelelő hasznosítással, a terület tisztán tartásával, oly módon, hogy a gyomnövények, cserjék, bokrok megtelepedése és terjedése megakadályozásra kerüljön. A gyomnövények, cserjék, bokrok borítottságának átlaga az ingatlanon az 5 %-ot nem haladhatja meg.

2. gyomnövény: a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet 1. §(1) bekezdés a) pontja szerint az adott terület rendeltetésével, hasznosítási céljával ellentétesen előforduló, tömeges jelenlétével gazdasági kárt okozó, ember vagy állat egészségét veszélyeztető vagy egyéb veszélyhelyzetet okozó növény (a továbbiakban: gyomnövény).

(6) Az adó alapja a külterületi föld m2-ben számított területe.

(7) Az adó mértéke: 20,-Ft/m2.

(8) Az adó összegét az adóalany adatbejelentése alapján az önkormányzati adóhatóság állapítja meg az ingatlan-nyilvántartásban a tárgyév első napján nyilvántartott adatok alapján. Az adatbejelentést – az adókötelezettséget érintő változás esetén –a rendelet 2. melléklete szerinti nyomtatványon az adóév április 15. napjáig kell benyújtani a január 1-jei állapotnak megfelelően.

(9) Az adót félévenként, két egyenlő részletben kell megfizetni az adóév május 31-ig és szeptember 15-ig.

(10) Az adókötelezettség a tulajdonjog, vagyoni értékű jog megszerzését követő év első napján keletkezik és a külterületi föld elidegenítés évének utolsó napján szűnik meg.

(11) Az adókötelezettségben bekövetkező változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.

(12) Az (4) bekezdés a) szerinti adómentességi feltétel teljesülését az Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője évente az adóalany naptári év április 30 – május 30-ig benyújtott, e rendelet 3. melléklete szerinti kérelme alapján lefolytatott adóigazgatási eljáráskeretében megvizsgálja, és dönt az adómentességről.

4. Idegenforgalmi adó

11. §15 A tartózkodás utáni idegenforgalmi adó mértéke: 580 Ft/fő/vendégéjszaka.,1617

11/A. § (1) A szálláshely-szolgáltatónak a szállást igénybevevők vonatkozásában nyilvántartás kell vezetnie.

(2) A szálláshely-szolgáltató köteles olyan szálláshely-kezelő szoftvert használni, mely alkalmas a vendégnyilvántartás vezetésére és a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ számára adatok továbbítására. Ezen túl tartalmazza az idegenforgalmi adóbevallás, vagy nyilatkozat elkészítéséhez, a vendég és az adóbeszedő azonosításához, az idegenforgalmi adóalap, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 31. §.-ában biztosított adómentességek, az idegenforgalmi adó alapja és összege megállapításához szükséges adatokat.

(3) A nyilvántartás vezetése nem helyettesíti az idegenforgalmi adó bevallást. A bevallási kötelezettség minden olyan hónap vonatkozásában fennáll, amelyben a szálláshelyen vendégéjszakát töltöttek el.

(4) A szállásadónak az adómentességre jogosító tartózkodásról a 4. sz. mellékletben lévő nyilatkozatot kell beszereznie, mely mellett a mentességi okot alátámasztó dokumentumnak is szerepelnie kell.

(5) A mentesség igazolására, a szállásadónak a bevallással együtt be kell nyújtania az adómentesség igénybevételéről szóló nyilatkozatot és igazolást.

(6) A nyilatkozat és az igazolások hiányában az adót, az adó beszedésére kötelezett szállásadónak meg kell fizetnie.”

5. Helyi iparűzési adó

12. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke: az adóalap 1.9 %-a.

(2)18

(3) Mentes a helyi iparűzési adó megfizetése alól a háziorvos, védőnő vállalkozó, amennyiben annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adókedvezmény formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.
(5) A kedvezményezett az adókedvezmény következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével – nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.
(6) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(7) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]
(8) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.
(9) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.
(10) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
(11) A csekély összegű támogatásról szóló nyilatkozatot a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
Az 1. melléklet szerinti nyilatkozatot első alkalommal a 2016.évről benyújtott iparűzési adóbevallás mellékleteként 2017. május 31.-ig kell a vállalkozónak az önkormányzati adóhatósághoz benyújtania. Anyilatkozat kitöltési útmutatóját az 1. függelék tartalmaza.
(12) Állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás. Egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.

6. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Alsóőrs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 9/2005 (XII.16) önkormányzati rendelete.

Hebling Zsolt Báró Béla
polgármester jegyző
Kihirdetés dátuma: 2014. november 28.
Báró Béla
jegyző

1. melléklet a helyi adókról szóló 14/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelethez [16]
Módosította a 2/2016.(III.02.) önkormányzati rendelet
Igazolás csekély összegű támogatásról
Alulírott ……………………………………. a ………………………….… mint támogatást nyújtó képviseletében eljárva ezúton igazolom, hogy a … mint kedvezményezett ………………………. bizottsági rendelet (HL ………………, dátum, oldal) (a továbbiakban: …………….. bizottsági rendelet) alapján a következő csekély összegű támogatásban részesül:
Projekt megnevezése:
Támogatást nyújtó döntésének száma:
Támogatás odaítélésének időpontja:
A támogatás bruttó támogatástartalma jelenértéken:
A jelen támogatással érintett célra a(z) ……………………..…..… bizottsági rendelet alapján …………………. eurónak megfelelő forintösszeg nyújtható.
Jelen igazolást a(z) … bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján állítottam ki.
Kelt, …
…………………………………………………………..
Támogatást nyújtó szervezet (aláírás, pecsét)
2. melléklet a helyi adókról szóló 14/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelethez

Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal

8226 Alsóörs, Endrődi S. u.49.

Telefon: 87/447-192

e-mail: ado@alsoors.hu

Azonosító : _____________ (Adóhatóság tölti ki!)

A D A T B E J E L E N T É S

Települési adó megállapításához
I. AZ ADATBEJELENTÉS FAJTÁJA:
 Megállapodás alapján benyújtott adatbejelentés
 Nem megállapodás alapján benyújtott adatbejelentés
II. ADATBEJELENTŐ ADATAI:
Név:______________________________________________________________________
Születési név:_______________________________________________________________
Anyja neve:________________________________________________________________
Születési hely, idő:___________________________________________________________
Adóazonosító jel/adószám:____________________________________________________
Lakcím:___________________________________________________________________
Levelezési cím:______________________________________________________________
Telefonszám,e-ail:__________________________________________________________
III. AZ ADATBEJELENTŐ TULAJDONJOGA, VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGA:
1. Az adatbejelentő tulajdonos , tulajdoni hányada …../…..
2. Az adatbejelentő vagyoni értékű jog jogosítottja: , jogosultsági hányada…../…..
2.1. Az adatbejelentő vagyoni jellegű jogának jellege:
2.2. Kezelői jogVagyonkezelői jogHaszonélvezeti jogHasználat joga
IV. ADÓKÖTELEZETTSÉG KELETKEZÉSÉRE OKOT ADÓ KÖRÜLMÉNY ÉS IDŐPONTJA:
1. Új termőföld
2. termőföld szerzése (pl: adásvétel, öröklés, ajándékozás)
3. Vagyoni értékű jog alapítása
4. Vagyoni értékű jog megszűnése
5. Adóbevezetés
Adókötelezettség keletkezésére okot adó körülmény időpontja: ……….év……hó……nap
V. ADÓKÖTELEZETTSÉG VÁLTOZÁSÁRA OKOT ADÓ KÖRÜLMÉNY ÉS IDŐPONTJA:
1.  Az adóalap változása
2. Egyéb:……………………………………………………………………………………
Adókötelezettség változására okot adó körülmény időpontja:……….év………hó …….nap
VI. ADÓKÖTELEZETTSÉG MEGSZŰNÉSÉRE OKOT ADÓ KÖRÜLMÉNY ÉS IDŐPONTJA:
1.  A termőföld megszűnése
2. A termőföld elidegenítése (pl.: adásvétel, ajándékozás)
3. Vagyoni értékű jog alapítása
4. Vagyoni értékű jog megszűnése
5. Egyéb: ………………………………………………………………………………
Adókötelezettség megszűnésére okot adó körülmény időpontja:……….év………hó …….nap
VII. A TERMŐFÖLD INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBAN SZEREPLŐ ADATAI:
Helyrajzi szám: ……………………………………………………………………………….
Művelési ág:
szántó,
szőlő,
gyümölcsös,
kert,
rét,
legelő (gyep),
zártkert,
egyéb:………………………..
1. Telek teljes területe: ……………………m2
2. Az építmény hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész: …………..m2
3. A földadó hatálya alá tartozó terület (1-2): ……………..m2
VIII. NYILATKOZAT ALANYI ADÓMENTESSÉGRŐL:
Törvényi mentesség
Kijelentem, hogy a közölt adatok a valóságnak megfelelnek és a fenti földterületek vonatkozásában a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény 52. §. 26. pontja alapján, mely szerint vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő,
feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt
állnak;
vállalkozónak minősülök
IX. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETI MENTESSÉGET KÍVÁNOK IGÉNYBE VENNI: 
A mentesség igényléséhez a kérelem formanyomtatvány benyújtása is szükséges.
IX. TULAJDONOSVÁLTÁS ESETÉN:
Előző / új tulajdonos
Neve:______________________________________________________________________
Címe: _____________________________________________________________________
Kelt: ________________________, 20____év, ____________________hónap _____nap
_____________________________________

az adózó vagy képviselőjének aláírása

4. melléklet a helyi adókról szóló 14/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelethez

Alsóörsi Közös Önkormányzati Hivatal

8226 Alsóörs, Endrődi S. u.49.

Telefon: 87/447-192

e-mail: ado@alsoors.hu

Azonosító : _____________ (Adóhatóság tölti ki!)

K É R E L E M

a beépítetlen külterületi termőföld települési adó alóli mentességének megállapítására vonatkozóan
Név:…………………………………………………………………………………………..…
Anyja neve:…………………………………………………………………………………………….
Születési helye, ideje: …………………………………………………………..........................
Adóazonosító jel:……………………………………………………………….………………
Lakóhely:………………………………………………………………………………………..
Telefonszám(időpont egyeztetéshez)*:……………………………………………..................
E-mail cím (időpont egyeztetéshez)*:……………………………...............................................
Alsóörs Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 14/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelete 10/B. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti tárgyévi adómentesség megállapítása érdekében, kérem az adóigazgatási eljárás lefolytatását, az alábbi ingatlan/ok vonatkozásában:
Helyrajzi szám:……………………… Közös tulajdon jelölése:…………………..
Művelési ág megnevezése………………………..
Amennyiben a megadott helyrajzi számú ingatlan közös tulajdonban van, kérjük, jelölje X jellel!
Kérjük, valamennyi terület esetében nevezze meg azt a művelési ágat, amelynek megfelelően műveli az ingatlan teljes területét!
………………………., …………év……hónap……nap
………….…………………………….
Kérelmező aláírása
* - megadása nem kötelező
1. függelék a helyi adókról szóló 14/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelethez19
1. Útmutató
Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet [18] szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget [19] , figyelemmel az egyesülésre valamint a szétválásra vonatkozó szabályokra [20] is.
- Mi a bruttó támogatástartalom?
o A több részletben, éven átnyúlóan fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni az odaítélés idején érvényes referencia ráta alkalmazásával.
- Milyen esetekben tekintendő a támogatást igénylő egy másik vállalkozással egy és ugyanazon vállalkozásnak?
o Egyik a másikban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével rendelkezik, vagy
o Egyik a másik igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét jogosult kinevezni vagy elmozdítani, vagy
o Egyik a másik felett szerződés, vagy alapító okiratban vagy társasági szerződés alapján meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy
o Egyik a másik részvényese vagy tagja, a többi részvényessel vagy taggal kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a szavazati jogok többségét
o Amennyiben a támogatást igénylő a fenti kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkezik, úgy azok vonatkozásában is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.
- Milyen esetben kell alkalmazni a támogatást igénylőre az egyesülés, illetve a szétválás szabályait?
o Abban az esetben, ha az egyesülésre vagy szétválásra a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során került sor.
o Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód támogatást igénylő csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad.
o Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között.
o Annak meghatározásához, hogy az újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt, figyelembe kell venni az azon vállalkozások részére nyújtott csekély összegű támogatásokat is, amelyek a kedvezményezettel egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülnek.
Halmozódás:
- Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással [pl. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) alapján nyújtott mezőgazdasági csekély összegű támogatással] az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.
o Például:
Ha egy kizárólag mezőgazdasági és közúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozás mezőgazdasági de minimis támogatásnak minősülő 15.000 euró támogatásban részesül, részére a közúti árufuvarozási tevékenységéhez az alacsonyabb 100.000 eurós értékhatárra figyelemmel, 85.000 euró támogatás nyújtható. Amennyiben ez a vállalkozás egyéb tevékenységet (pl. könyvvizsgálat) is végez, úgy rá, már az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 200.000 eurós értékhatára vonatkozik, így részére 185.000 euró de minimis támogatás nyújtható.
- Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114, 2012.4.26., 8-13. o.) (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) megfelelően nyújtott közszolgáltatási csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott 500.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.
- Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendeletnek (HL L 190., 2014.06.28., 45.o.) megfelelően nyújtott halászati csekély összegű támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.
Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó [21] .
A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.
[18] 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdés
[19] Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.
[20] 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdés
[21] Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. § alapján.
2

Hatályon kívül helyezte a 24/2022.(XI.30.) önkormányzati rendelet

3

Módosította a 15/2017.(XI.01) önkormányzati rendelet

4

Hatályon kívül helyezte a 10/2020.(IX.16) önkormányzati rendelet

8

Hatályon kívül helyezte a 11/2021.(X.18.) önkormányzati rendelet

16

Módosította a 14/2016.(XI.11) önkormányzati rendelet

18

Hatályon kívül helyezte a 13/2020.(XII.16.) önkormányzati rendelet

19

Módosította a 2/2016.(III.02.) önkormányzati rendelet (hatályos 2016.03.03-tól)