1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Timár Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: Timár, Szabadság út 100.

(3) Működési területe: Timár község közigazgatási területe

(4) Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Timár Község Önkormányzat Képviselő-testülete

(5) A Képviselő-testület bizottságainak elnevezése:

(6) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Tiszanagyfalui Közös Önkormányzati Hivatala (a továbbiakban: Hivatal).

2. § Az önkormányzat jelképei:

(1) A település címere: Az önkormányzat címere csúcstalpú, ívelt oldalú, hármas hasítású tárcsapajzs. A hasítások (a pajzs mögött álló szemszögéből) bal oldalt kék mező, jelképezve a Tisza vizét; jobb oldalt zöld sáv, értelmezve a szárazulat növényvilágát és mezőgazdasági haszonterületét. A középütt hasított Árpád-sávos kettős kereszt és az 1773-ból datált községi pecsétnyomat fedi.

(2) A település zászlaja: A zászlólap-arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap – osztatlan fehér színű, rajta középvonalon, mint tengelyen foglal helyet az önkormányzat címere. A zászlólap vége arannyal rojtozott.

(3) Az önkormányzat jelképei használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik: a település

4. § A képviselő-testület egyes hatáskörét a polgármesterre ruházza. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

5. § (1) A Képviselő-testület választáskori létszáma 7 fő.

6. § (1) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze.

(2) Az alakuló képviselő-testületi ülés kötelező napirendi pontjai:

(3)¹ Az alpolgármester választását az Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. Az alpolgármester választásával kapcsolatos titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet az alakuló ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

7. § (1) A képviselő-testület tagjait meghívóval, írásos előterjesztés csatolásával kell az ülésre összehívni.

8. § (1) A rendes ülés napirendjére a polgármester – ülés elnöke – tesz javaslatot az előzetesen írásban kiküldött meghívóban részletezettek szerint. Abban az esetben, ha azt módosítja, indoklási kötelezettsége van.

(2) A meghívóban nem közölt, de az ülésen – képviselői indítványként – előterjesztett napirendek tárgyalásának elfogadásához minősített többségű szavazat szükséges. Elutasítás esetén az indítványozó csak abban az esetben élhet ugyanabban a témában képviselői indítvánnyal, ha azt előzetesen a polgármester által megjelölt bizottság megtárgyalta és javaslatát megtette a képviselő-testület felé a döntésre vonatkozóan.

(3) Az ülés napirendjének tárgysorozatát a képviselő-testület határozza meg, egyszerű szótöbbséggel.

(4) A tárgysorozat elfogadása előtt az előterjesztőnek megfelelő indok esetén joga van a napirendről levetetni az előterjesztést.

(5) A (3) bekezdésben írt esetben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. A napirendről így levett témákat a képviselő-testület soron következő rendes ülésére kell előterjeszteni.

9. § (1) A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de évente legalább hat ülést tart a községháza tanácskozó termében. Üléseit más szervvel közösen, vagy ünnepélyes formában is megtarthatja.

(2) A képviselő-testület munkatervet nem készít, akkor tart ülést, amikor az arra jogosult összehívja.

(3) A polgármester minden ülésen beszámol a lejárt határidejű határozatok, bejelentések végrehajtásáról, a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről.

10. § (1) Előterjesztést kell készíteni, ha az adott kérdésben a képviselő-testület döntése szükséges. Előterjesztésnek minősül a tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet, határozat-tervezet, beadvány, kezdeményezés. A tájékoztató valamely kérdésről, területről tájékoztatást ad. Ha a napirend ténybeli és jogi elbírálása egyszerű, szóbeli előterjesztés alapján kerül tárgyalásra.

(2) Az alábbi ügyekben kizárólag írásban készül előterjesztés:

(3) Az előterjesztés készítését az előadónak olyan időpontban kell megkezdenie, hogy a tervezet egyeztetésére, véleményezésére, valamint a jegyző által történő törvényességi felülvizsgálatra elegendő idő álljon rendelkezésre, és a képviselők azt az előírt határidőre megkapják.

(4) Magánszemély, jogi személy kérelmében mérlegelés alapján hozott döntést követően ugyanazon napirend ismételten három hónap eltelte után terjeszthető a képviselő-testület elé.

(5) Az előterjesztés tartalmi elemei:

(6) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(7) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról.

11. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja a határozatképességet.

(2) A polgármester az ülés további szakaszában is köteles vizsgálni a határozat-képességet.

(3) Határozatképtelenség okából elmaradt képviselő-testületi ülés pótlásáról tíz napon belül gondoskodni kell. A képviselő-testületi ülésen az előzetesen kitűzött napirend változtatható.

(4) Az ülés megnyitása után a polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok, bejelentések végrehajtásáról, az előző ülést követően tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről, majd javaslatot tesz az ülés napirendjére. A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, illetve javasolhatja egyes napirendek összevonását.

(6) Az írásbeli előterjesztést az előadó szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.

(7) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre a vita előtt kell választ adni.

(8) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(9) Az előterjesztő a javaslatát, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(10) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(11) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat vagy indítvány törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

(12) A Képviselő-testület esetenként a jelenlévő képviselők több mint felének egybe-hangzó szavazata alapján dönt arról, hogy az ülésen megjelent állampolgároknak hozzászólási jogot ad.

12. § (1) A képviselő a képviselő-testület ülésén a napirendek lezárása után

(2) A kérdést, az interpellációt szóban vagy írásban lehet megtenni.

(3) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a kérdező a választ nem fogadta el.

(4) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, majd vita nélkül dönt arról a képviselő-testület is.

(5) A képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet, illetőleg hozzájárulhat ahhoz is, hogy az interpellációra az illetékes 15 napon belül írásban adjon választ.

13. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata.

(2) A polgármester a testület döntése alapján:

(3) A nyilvános ülésen megjelent polgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

14. § (1) A polgármester illetve a képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A bejelentési kötelezettség első ízben történő elmulasztása esetén figyelmeztetés alkalmazására kerül sor, további esetben a mulasztónak a bejelentési kötelezettség elmulasztásáról való tudomásszerzéskor érvényes havi illetménye, tiszteletdíja – a mulasztások számától függetlenül – 10 %-kal csökken. A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt a jogkövetkezmény a mulasztás tudomásra jutásától számított 30 napon belül, de legkésőbb a tény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül állapítható meg.

(2) A Képviselő-testületi döntés hozatalából kizárható az, akit, vagy akinek közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(3) A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(4) A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

15. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás történhet nyíltan vagy titkosan.

(2) A szavazás módjára – nyílt vagy titkos – bármely képviselő javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

16. § (1) A szavazás kézfeltartással történik. Szavazni „igen”-nel vagy „nem”-mel vagy „tartózkodom”-mal lehet. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredményéről kétség merül fel, vagy valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást megismételtetheti.

(2) A szavazás számszerű eredményét a jegyzőkönyvben az alábbiak szerint kell rögzíteni:

17. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt a képviselők egynegyede indítványozza.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként olvassa a képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavazhatnak.

(3) A név szerinti szavazásról külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

18. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tart az alpolgármester megválasztásakor.

(2) A szavazás – bélyegzővel ellátott – szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(3) Titkos szavazásnál az Ügyrendi Bizottság, mint 3 tagú szavazatszámláló bizottság jár el.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza:

19. § (1) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint:

20. § (1) A rendeletalkotást kezdeményezheti:

(2) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata. A rendelet-tervezet előkészítésében a közös önkormányzati hivatal tárgy szerint érintett munkatársai vesznek részt.

(3) A polgárok szélesebb körét érintő egyes rendelet-tervezetek érdemi vitája előtt a képviselő-testület lakossági közvélemény-kutatás végett:

(4) A rendeletet évenként 1-től kezdődően folyamatosan kell számozni.

(5) A rendeletek kihirdetése a Tiszanagyfalui Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik meg.

21. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 eredeti példányban készül jegyzőkönyv, amelyet a Hivatalban őriz meg. A rendeletet elektronikus formában megküldi a Nemzeti Jogszabálytár részére.

(2) A jegyző a jegyzőkönyvhöz mellékeli a meghívót, írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, szabályzatokat.

(3) A település polgárai a képviselő-testület dokumentumait (zárt ülés kivételével) a Hivatal Timári Kirendeltségén hivatali idő alatt tekinthetik meg.

(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

22. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett tárgyhoz kötött és/vagy általános közmeghallgatást tart, melyen lehetővé teszi az állampolgároknak és helyi szervezeteknek a közérdekű kezdeményezések és javaslatok előterjesztését.

(2) A közmeghallgatáson a polgárok, társadalmi szervezetek, egyéb jogi személyek képviselői tanácskozási joggal vesznek részt.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben megjelölteket a közmeghallgatás helyéről, idejéről, témájáról a rendezvény előtt legalább nyolc nappal kell tájékoztatni meghívó és hangos híradó útján.

23. § (1) A képviselő-testület kötelező feladatainak eredményesebb előkészítésére, döntései végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, esetenkénti feladatokra állandó és ideiglenes bizottságot választ.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságai:

24. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik, belső működési szabályait maga állapítja meg.

(2) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati (üzleti) titkot megőrizni.

(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze, az ülés előtt legalább két nappal.

(4) A bizottsági ülést össze kell hívni:

(5) Az elnök rendkívüli bizottsági ülést is összehívhat a sürgős, halasztást nem tűrő esetekben. Ilyenkor az ülés előtt egy nappal is kiküldhető a meghívó, illetőleg a bizottság ülése telefonon is összehívható a sürgősség okának közlésével.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(7) A bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti, akadályoztatása esetén a jelenlévő tagok több mint felének egybehangzó szavazata alapján megbízott személy.

(8) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(9) Titkos szavazásra a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(10) A bizottság ülésének vezetésére, működésére egyebekben a képviselő-testület ülésének vezetésére, működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

(11) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül.

(12) A bizottság döntését a bizottság elnöke, a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá.

25. § (1) A települési képviselő köteles:

(2)² Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3)³ A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi; nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatot.

(4)⁴ Az Ügyrendi Bizottság látja el a méltatlanság megállapításával kapcsolatos feladatokat.

26. § (1) A polgármester főállású választott tisztviselőként látja el feladatát.

(2) A rendelet 1. melléklete tartalmazza azokat a hatásköröket, amelyeket a képviselő-testület a polgármesterre átruház.

27. § A képviselő-testület két fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

28. § (1) A jogszabályban rögzítetteken túl az alábbiak is a feladatai:

(2) A jegyző jogszabálysértő döntés, működés esetén köteles azonnal jelzést tenni a Képviselő-testület felé.

28/A. § A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – az adóügyi ügyintéző látja el a jegyzői feladatokat. Tartós akadályoztatásnak minősül a folyamatos, harminc napon túli távollét.

29. § (1) A közös önkormányzati hivatal jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A közös önkormányzati hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, a működési és fenntartási költségeket a Tiszanagyfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének költségvetéséről és a gazdálkodás rendjéről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

30. § (1) A képviselő-testület társulási tagsági viszonyait, a részvételével működő társulások felsorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatok felvételét, megállapodások megkötését képviselő-testületi határozatával hagyja jóvá.

31. § (1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

(2) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

32. § A képviselő-testület a rendelet 21. § (1) bekezdésében meghatározott közmeghallgatás, képviselő-testületi ülés útján tartja a lakossággal a kapcsolatot.

33. § Az önkormányzat pénzügyi, gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.

34. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzatok munkáját a hivatal segíti.

(2) Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok működésének feltételeit és ellátja az azzal kapcsolatos feladatokat, így különösen: postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása.

35. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

36. § Hatályát veszti

37. §⁵ A szabályzat mellékletei:

38. § A szabályzat függeléke: