Nemeskolta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 9.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól

Hatályos: 2022. 01. 01 - 2022. 03. 02

Nemeskolta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 9.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól

2022.01.01.

Nemeskolta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában, az 5. § (1) és (2) bekezdés a), b) és c) pontjában, 11. § (16) bekezdésében, 13.§ (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés j) pontjában és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§ szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Nemeskolta Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra,

b) pénzügyi eszközökre,

c) vagyoni értékű jogokra,

d) az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete, valamint azok elidegenítése esetén az e rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

2. Az önkormányzat vagyona

2. § (1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen törzsvagyon elemeit és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elemeit az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat üzleti vagyonának elemeit a 3. melléklet rögzíti.

3. A rendelkezési jog gyakorlása

3. § A képviselő-testület a vagyon hasznosítása érdekében az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre vagy költségvetési szervet alapíthat, továbbá a hasznosítás jogát időlegesen, szerződéssel másnak átengedheti.

4. § Az ingóság tulajdonjogának ingyenes átruházására 300.000 Ft egyedi értékhatárig kerülhet sor.

5. § (1) Ingatlanok értékesítése esetén – jogszabályban meghatározott egyéb feltételek mellett – hivatalos értékbecslést kell készíttetni. Az értékbecslés díjával a vételárat meg kell emelni.

(2) Az 1.000.000 Ft értékhatár feletti és Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdése szerinti értékhatárt el nem érő vagyont hasznosítani vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti értékhatárt el nem érő vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak pályáztatás útján a rendelet 10. §-ában foglalt szabályok figyelembevételével, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(3) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdése szerinti értékhatárt meghaladó vagyont hasznosítani vagy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti értékhatárt el nem érő vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak versenyeztetés útján a rendelet 9. §-ában foglalt szabályok figyelembevételével, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

6. § (1) Önkormányzati vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása esetén átutalástól eltérő fizetési mód csak a képviselő-testület ilyen tartalmú döntése esetén lehetséges. A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjogot az önkormányzat fenntartja magának.

(2) Részletfizetést vagy fizetési halasztást a képviselő-testület – rendkívül indokolt esetben, különösen kötelező önkormányzati feladat ellátása érdekében értékesített, hasznosított vagyon esetén – engedélyezhet.

7. § Önkormányzati követelésről egészben vagy részben lemondani csak az alábbi esetekben lehet:

a) csőd- vagy felszámolási eljárás esetén,

b) bíróság által jóváhagyott egyezség keretében,

c) ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg és a követelés további érvényesítésére – igazoltan – nincs lehetőség,

d) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

e) ha a követelés kötelezettje nem lelhető fel, s ez okirattal hitelt érdemlően bizonyítható,

f) önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet részére.

4. Az önkormányzat költségvetési szervei használatában lévő vagyon

8. § (1) Az önkormányzat költségvetési szervei részére a képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei jogosultak és kötelesek a használatukba adott vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére.

(3) A költségvetési szerv vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.

(4) Az önkormányzat költségvetési szervei a használatukban lévő, átmenetileg vagy tartósan kihasználatlan ingó és ingatlan vagyontárgyakat az alapfeladataik ellátásának veszélyeztetése nélkül – a képviselő-testület hozzájárulásával – hasznosíthatják.

5. A versenyeztetésre vonatkozó szabályok

9. § (1) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény szerinti értékhatárt meghaladó vagyont hasznosítása vagy tulajdonjogát átruházása esetén versenyeztetés lebonyolítására kerül sor. Az önkormányzat

a) a versenyeztetési felhívást a honlapján legalább tizenöt napra közzéteszi;

b) a versenyeztetés lebonyolításának rendjét, a részvétel feltételeit és az ott alkalmazott ügymenetet az önkormányzat a versenyeztetési felhívásban rögzíti.

(2) A versenyeztetési felhívás a következőket tartalmazza:

a) a versenyeztetés helyét, idejét,

b) a kikiáltási árat, az induló bérleti vagy használati díjat,

c) a versenyeztetésen alkalmazott licitösszeg emelésének mértékét,

d) a meghirdetett vagyontárgy adatait,

e) a hasznosítás idejét,

f) a szerződéskötés helyét,

g) a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.

(3) A versenyeztetés szabályai:

a) A versenyeztetést a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – (továbbiakban együttesen: levezető elnök) vezeti, aki felelős a tárgyalási szabályok megtartásáért.

b) A levezető elnök a tárgyalás megkezdésekor megismétli a megbízás tartalmát, az induló licitet, ellenőrzi, hogy a tárgyaláson az ajánlattevők vagy meghatalmazottaik vannak e jelen. A meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja a meghatalmazott.

c) A b) pontban foglaltak elvégzése után a levezető elnök közli az ajánlatokat. A licitálást addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, a levezető elnök a megajánlott legmagasabb összeget (vételárat, bérleti díjat, használati díjat) háromszor bejelenti és közli, hogy a licitet a legmagasabb ajánlatot tevő nyerte el.

d) Ha az induló licitre nem érkezik ajánlat, a levezető elnök a versenyeztetést érvénytelennek nyilvánítja.

e) Érvénytelen versenyeztetés után 15 napon belül a versenyeztetési felhívást újból közzé kell tenni, s az eljárást meg kell ismételni az a) – d) pontokban meghatározottak szerint.

f) Ismételten eredménytelen versenyeztetés esetén – jogszabály által kötelezően előírt versenyeztetés kivételével – a vagyon újabb versenyeztetés tartása nélkül hasznosítható, ez esetben az ellenérték nem lehet kevesebb a kikiáltási árnál. Amennyiben jogszabály versenyeztetés tartását teszi kötelezővé, úgy a versenyeztetési felhívást ismételten ki kell írni.

g) A versenyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

ga) a versenyeztetés helyét, idejét,

gb) a megjelentek nevét, a megjelenés jogcímét,

gc) a versenyeztetésre bocsátott vagyontárgy helyét (ingatlan esetén helyrajzi számát),

gd) az induló licit mértékét,

ge) a megtett ajánlatokat név és összeg megjelölésével,

gf) a legmagasabb ajánlatot tevő nevét és a végleges ajánlatot,

gg) a megjelentek aláírását,

gh) a jelenléti ívet.

h) Ha a nyertes ajánlattevő a szerződést neki felróható okból az eredményhirdetést követő tizenötödik napig nem írja alá, a versenyeztetési felhívás eredménytelenné válik, s ebben az esetben az e) és f) pontok szerint kell eljárni.

6. A pályázatra vonatkozó szabályok

10. § (1) Az 1.000.000 Ft értékhatár feletti és Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény szerinti értékhatárt el nem érő vagyon hasznosítása vagy tulajdonjogának átruházása esetén pályázat lebonyolítására kerül sor. A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján legalább tizenöt napra közzé kell tenni.

(2) A pályázati felhívásra a 9. § (2), (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen

aa) a pályázatok bontásának helyét, idejét,

ab) a kikiáltási árat, induló bérleti vagy használati díjat vagy vételárat jelezve, hogy az ez alatti ajánlatok érvénytelenek,

ac) a hasznosításra meghirdetett vagyontárgy adatait, műszaki állapotát, beépíthetőség esetén a beépítés feltételeit,

ad) óvadék kikötése esetén annak összegét, valamint az óvadék be- és visszafizetésének, illetve beszámításának rendjét,

ae) a szerződéskötéssel kapcsolatos határidőt,

af) a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.

b) A pályázatok bontását a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) vezeti, aki felelős a pályázat szabályainak megtartásáért. A bontáson a pályázók vagy meghatalmazottjuk jelen lehetnek. A meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.

c) A polgármester a pályázatok elbírálása érdekében ellenőrzi, hogy

ca) a pályázatok beérkezése határidőben történt-e,

cb) a beérkezett pályázatok a pályázati felhívásnak megfelelnek-e,

cc) a kikötött óvadék befizetése határidőre megtörtént-e.

d) Az a pályázó jogosult a pályázat elnyerésére, aki a pályázati felhívás feltételeinek megfelelt és a kikötött induló árhoz vagy díjhoz képest a legmagasabb ajánlatot tette. Amennyiben több azonos legmagasabb ajánlat érkezett, akkor az ezen ajánlatot tevő érintetteket tíz napon belüli időpontra meg kell hívni és a 9. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

e) Ha a pályázati felhívásra nem érkezik ajánlat, akkor a képviselő-testület a pályázati eljárást eredménytelennek nyilvánítja.

7. Felajánlott vagyon elfogadása

11. § Ha vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, azt a képviselő-testület elfogadhatja, feltéve, hogy az önkormányzat képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

8. A vagyon nyilvántartása

12. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról nyilvántartást kell vezetni. A vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartását a Sorkifaludi Közös Önkormányzati Hivatal végzi.

(2) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

9. Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a rendelet 2022. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Nemeskolta Község Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 4/2013. (V. 22.) önkormányzati rendelete.