Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2004. (III. 26.) önkormányzati rendelete

„Szentgáloskér helyi építési szabályzatá”-ról

Hatályos: 2004. 04. 01 - 3000. 01. 01

Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2004. (III. 26.) önkormányzati rendelete

„Szentgáloskér helyi építési szabályzatá”-ról

2004.04.01.

Szentgáloskér község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdés a./ pontjában (továbbiakban: Étv.) kapott felhatalmazás alapján, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban: OTÉK) figyelemmel, az építés helyi rendjének biztosítása érdekében – az országos szabályozásnak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telekhez fűződő helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan – az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános előírások

1. § (1) E rendelet hatálya Szentgáloskér község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A tervezési területen területet felhasználni, építési telket, építési területet (közpark, véderdő esetén területet) kialakítani, építési tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedély adni az országos érvényű jogszabályok mellett – a szabályozási tervben és e rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3)1 E rendelet a mellékletét képező m= 1:2000 méretarányú belterület, és az m= 1:10.000 méretarányú külterület szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.

(4) A szabályrendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

2. § (1) A szabályozási tervek kötelező elemei:

- külterületi, belterületi és beépítésre szánt terület határvonal;
- szabályozási vonalak;
- 2területfelhasználási módok és határok;
- övezeti és építési övezeti határok, jelek;
- övezeti és építési övezeti előírások;
- építési határvonalak;
- az e rendelettel védetté nyilvánított természeti és művi értékek;
- sajátos jogintézmények;
- infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei;
- 3az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség;
- kertépítészeti terv készítési kötelezettség.
4 A kötelező erejű elemek módosítása – a helyi védelem alatt álló művi értékek kivételével – csak a rendezési terv módosításával lehetséges. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája a rendezési terv módosítása nélkül, önkormányzati rendelettel módosítható.
5 Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon – konkrét beruházási szándék esetén - az ingatlan egészére készített, a hosszú távú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés paramétereit és feltételeit meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
6 Szaktervező által tervezett kertépítészeti tervet kell készíteni a „kertépítészeti terv készítési kötelezettség”-gel érintett területre. A területek kialakítása csak annak megfelelően történhet.
Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti – értékvédelmi követelményeknek.
A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
7 Ha a terület-előkészítési- és építési munkák a község közigazgatási területén – építés vagy művelés kapcsán - régészeti emlék illetve lelet kerül elő, kötelesek a vonatkozó jogszabályok szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszteni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.
A 200 m2 bruttó alapterületű családiház nagyságrendjét meghaladó területfejlesztési szándék esetén – mivel a község belterületén a nyitott kőzetfalak, a rendezetlen állapotú bevágások és a mesterségesen kialakított építési területek a földtani felépítés, vízföldtani adottságok és a morfológiai jellemzők alapján felszínmozgások kialakulására hajlamosak – az építészeti tervek földtani megalapozásához az érintett területrészre olyan, a geotechnikai, mérnökgeológiai és a vízföldtani jellemzőket meghatározó szakvélemény készítendő, mely értékelően feltárja az építési adottságokat, és tisztázza a várható hatásokat. A vizsgálat során tisztázni kell a nyitott állapotú falak, meredek rézsük és bevágások lábvonala előtt és azok peremvonala mögött kialakítandó védősáv (nem beépíthető területsáv) kiterjedését, valamint a pincékkel, üregekkel gyengített állapotú kőzettér változásokra való hajlamának mértékét és várható hatásait.
8 A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként az építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások során be kell vonni az alábbi esetekben:
- 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás);
- 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél;
- meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor;
- ha a lakosság, a tervezők vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
9 Az ásványi nyersanyag – a külön jogszabályban meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással és az állattartó épületekkel kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
10 Az új beépítésre szánt területen építeni csak az építési telkek kialakítását követően szabad.
11 A település beépítésre nem szánt területein a HÉSZ övezeti előírásaiban meghatározottnál kisebb telket – a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közmű-elhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület kivételével – kialakítani nem szabad.
II. Fejezet

Településszerkezet, területfelhasználás

3. § (1) A település igazgatási területének:

a/ Beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:
1./ Falusias lakóterület (Lf)
2./ Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
3./ Ipari gazdasági terület:
egyéb ipari terület az energiaellátás (gázfogadó) területe
(Gip-Kg)
jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (mezőgazdasági üzemi
terület) (Gip-M)
4./ Különleges terület : temető (KÜ-T)
sportterület (KÜ-S)
idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I)
b./ Beépítésre nem szánt területei:
1./ Közlekedési és közműterület (KÖu)
2./ Zöldterület: közpark (Z)
3./ Erdőterület: gazdasági (E-G)
védelmi (E-V)
turisztikai (E-T)
4./ Mezőgazdasági terület: szántó (M-SZ)
gyep, legelő, rét (M-GY)
kert, szőlő, gyümölcsös (M-K)
belterületi kert (M-BK)
5./ Vízgazdálkodási terület:
- vízellátás területigényes létesítményei: (V-vt)
(vízmű, víztározó)
- folyók és állóvizek medre és parti sávja (V)
12 A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az építési övezetek és övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre szánt területek

Falusias lakóterület

4. § (1) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(2) A falusias lakóterület (Lf) elsősorban családiházas jellegű, 1-2 egységes- lakó és/vagy üdülő – pihenő funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(3)13 A területen az OTÉK 14. § (2) és (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el az üzemanyagtöltő kivételével.

(4)14 A telekalakítások és építések során az építményeket a helyi építészeti karakterhez igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, a meglévő településstruktúra, a helyi építészeti karakter /telekméretek, beépítési mód, jellegzetes épülettömegek és tetőformák/ figyelembe vételével. Nyeles telek nem alakítható ki.

(5) A területen kialakítandó építési telkek megengedett legkisebb átlagos szélessége 18 m. A korábban kialakított, - az övezeti előírásokban meghatározottól kisebb és 18 m-nél keskenyebb -meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb vonatkozó előírások betarthatók.

(6)15 Az épületek tetőidoma a helyi építészeti karakterhez igazodó legyen. A lakó- és intézményi épületek tetőfedése cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30°-45º lehet. (Bitumenes zsindely tetőhéjazat alkalmazásához a tűzvédelmi hatóság egyedi engedélye szükséges.) A mezőgazdasági (üzemi) és egyéb gazdasági épületek és építmények alacsony hajlásszögű (minimum 100-os) tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(7) A területen elhelyezhetők az OTÉK 1. számú melléklete 54. pontjában felsorolt melléképítmények, a kirakatszekrény és föld feletti gáztartály kivételével.

(8) Az elő- oldal – és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:

- az előkertet – az építési határvonal figyelembe vételével – a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni.
- az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az OTÉK 35. § előírásai alapján kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy a (6) bekezdésben előírtak nem csak az „elő – és oldalkert előírt legkisebb méretén belül” érvényesek, hanem az elő- és oldalkert egészére vonatkoznak. A jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti mérettel rendelkező épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásába a tűzrendészeti szakhatóságot be kell vonni.
- a hátsókertet az építési határvonal figyelembevételével kell biztosítani.
16 A lakóterület az alábbi övezetekre tagolódik:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építménymagasság
maximum

Telekterület
minimum

Lf1

O

25

5,5

1000

Lf2

O

25

5,5

1500

Lf3

O

20

5,5

2000

Lf4

O

20

5,5

2500

Lf5

O

20

5,5

3000

Lf6

SZ

20

5,5

K

A mezőgazdasági (üzemi) és egyéb gazdasági épület és építmény építménymagassága – ha az alkalmazott üzemtechnológia szükségessé teszi – max 6,5 m lehet.
A lakóterületen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.
A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni.
A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 50 %-a.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

5. § (1) A területre (Gksz) vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építménymagasság
maximum

Telekterület
minimum

Gksz

SZ

35

7,5

3500

A területen az OTÉK 19. § -ában felsorolt építmények helyezhetők el az OTÉK 19. § (2) bekezdés 4. 5. pontja és (3) bekezdésben felsoroltak kivételével.
17 Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. (Bitumenes zsindely tetőhéjazat alkalmazásához a tűzvédelmi hatóság engedélye szükséges.) A nagyfesztávú csarnokszerkezetek, tárolók stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.
A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.
A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 40 %-a.
18 A területen a beültetési kötelezettség a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.
19 A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a továbbakban fejlesztés csak környezetvédelmi hatósággal folytatott egyeztetés alapján, az általa előírtak figyelembevételével történhet.

Ipari gazdasági terület

6. § (1) A településen

- ipari gazdasági terület az energiaellátást biztosító területigényes létesítmény /gázfogadó (Gip-Kg)/ területe, valamint a
- jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület (mezőgazdasági üzemi terület) (Gip-M).
Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. § előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhetők el az OTÉK 20 §. (5) bekezdés szerinti létesítmények.
A mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, megengedett legnagyobb építménymagasság, megengedett legnagyobb beépítettség, megengedett legkisebb kialakítható telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:

Jel

Beépítési mód

Beépítési %
maximum

Építménymagasság
maximum

Telekterület
minimum

Gip-M

SZ

20

7,5

10.000

20Gip-M2

SZ

20

14,0

10.000

21 Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
22 A mezőgazdasági üzemi területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. (Bitumenes zsindely tetőhéjazat alkalmazásához a tűzvédelmi hatóság engedélye szükséges.) A nagyfesztávú csarnokszerkezetek, tárolók stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
23 A mezőgazdasági üzemi területen további fejlesztés csak a környezetvédelmi hatósággal folytatott egyeztetés alapján, az általa előírtak figyelembevételével történhet.
A területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.
A parkolási igényt az OTÉK 42. §-a alapján, teljes egészében telken belül kell kielégíteni, csak fásított parkoló alakítható ki.
A telken belüli zöldfelület megengedett legkisebb mértéke a telekterület 40 %-a.
24 A területen a beültetési kötelezettség a teljes telekméret minden 200 m2-e után 1 db, min. 16/18 törzskörméretű fa. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni.
Az ipari gazdasági területek lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Különleges terület

7. § (1)25 A település területén különleges területek a meglévő temetők területei (KÜ-T), a sportterület (KÜ-S), valamint az idegenforgalmi fogadóhelyek területei (lapapusztai lovasfarm területe(KÜ-I) és a volt Kladnigg kastély és környezetének területe (KÜ-I2)).

(2) A temetők (0121 hrsz, 0193 hrsz) területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők, a terület 30 %-os beépítési lehetőségével. A megengedett legkisebb zöldfelület 50 %.

(3) Urnás temetés elsődlegesen urnasírba javasolt, urnafal csak a meglévő ravatalozó falához csatlakozóan, vagy zárt kerítésként alakítható ki.

(4) Az idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I) területén a lakóterület kialakult építészeti karakteréhez igazodóan legfeljebb 35 %-os beépítési lehetőséggel, legfeljebb 7,5 m-es építménymagassággal, szabadonálló beépítési móddal lehet épületet kialakítani. A megengedett legkisebb zöldfelület 50 %.

(5)26 Az idegenforgalmi fogadóhely (KÜ-I2) területén legfeljebb 15 %-os beépítési lehetőséggel, legfeljebb 7,5 m-es építménymagassággal, szabadonálló beépítési móddal, minimum 3000 m2 –es telken – kivétel a közműlétesítmények védőtávolsága által meghatározott védőtávolság – lehet épületet kialakítani. A megengedett legkisebb zöldfelület 50 %.

(6)27 Konkrét beruházási szándék esetén – az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó – elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.

(7)28 A különleges területen az épületek tetőfedése – a nagyfesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30-45° közötti lehet. (Bitumenes zsindely tetőhéjazat alkalmazásához a tűzvédelmi hatóság engedélye szükséges.) A nagyfesztávú csarnokszerkezetek, lovarda, sportcsarnok stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.

(8) A sportterületen a megengedett legnagyobb beépítési százalék 10 %, a megengedett legnagyobb építménymagasság 5,5 m, a megengedett legkisebb zöldfelület 70 %.

(9) A különleges területen legalább részleges közműellátást és burkolt útfelületet kell biztosítani.

(10)29 A parkolószükségletet az OTÉK 42. §-a alapján telken belül kell kielégíteni.

(11) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

8. § (1) A közlekedési és közműterületeket (KÖu), azok szabályozási szélességét a szabályozási tervek tartalmazzák.

(2) A közlekedési- és közműterületekre vonatkozóan az utak elhelyezésére szükséges területeket a kialakult állapot figyelembevétele mellett az OTÉK 26. §-ban előírtak alapján kell biztosítani.

(3) A közlekedési- és közműterületen csak a közmű üzemeltetéséhez szükséges építmények és az OTÉK 26. § (3) bekezdésében felsorolt építmények helyezhetők el az OTÉK 26. § (3) bekezdés 2., 3., 4., pontja kivételével.

(4) A közlekedési – és közműterületen – a védőtávolságokra is figyelemmel – a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat elhelyezhető legyen.

(5) Az utak mentén a beültetési kötelezettség alapján – külterületen min. 8 m tőtávolsággal fasorok ültetendők. A meglévő fák, fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki, abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.

Zöldterület

9. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni.

(2) A közparkok területén az OTÉK 27. §-ában felsorolt létesítmények helyezhetők el az OTÉK 27. § (4) bekezdés b. és c. pontja kivételével

(3) A területen közlekedési, közmű- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével - valamint reklámtáblák nem helyezhetők el.

(4) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell hogy legyen, melyet többszintesen kell kialakítani, úgy, hogy a fával való fedettség minimum 60 % legyen.

(5) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

Erdőterület

10. § (1)30 Az erdőterületre vonatkozóan az OTÉK 28. § előírásai közül a gazdasági (E-G), védelmi (E-V) és a turisztikai (E-T) rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal, hogy az építmények elhelyezéséhez az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulása is szükséges.

(2)31 Az erdőterületeken a művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságát is.

(3) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

Mezőgazdasági terület

11. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. § előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a./ Az OTÉK 29. § (4) bekezdés szerint létesíthető lakóépület megengedett legnagyobb építménymagassága 7,5 m helyett 5,5 m.
b./ Lakóépület:
1./ az M-GY, M-K és M-BK övezeti jelű területen nem helyezhető el;
2./ az M-SZ övezeti jelű területen minimum 20.000 m² nagyságú területen helyezhető el.
32 A mezőgazdasági területen az új épületeket, építményeket szabadon állóan kell elhelyezni és kialakítani. Az épületek tetőfedése – a nagy fesztávú csarnokszerekezetek kivételével- cserép, betoncserép és bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 30º-45º közötti lehet. (Bitumenes zsindely tetőhéjazat alkalmazásához a tűzvédelmi hatóság engedélye szükséges.) A nagy fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek stb. alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel (pl. LINDAB cserepeslemez, stb.) vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák

Vízgazdálkodási terület

12. § (1)33 Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § valamint a vonatkozó külön jogszabályok(1),(2) előírásait kell alkalmazni.

(2) A vízfolyások, vízfelületek jókarbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások, vízfelületek mellett 6 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmények és növényzet nem helyezhető el.

(3) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.

(4) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.

III. Fejezet

Közhasználatra szolgáló területek

13. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a közforgalom elől el nem zárt magánutak, a zöldterületek és a turisztikai rendeltetésű erdőterületek a közhasználatra szolgáló területek.

(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.

IV. Fejezet

Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények

14. § (1) A beépítésre szánt területeken legalább részleges közműellátást kell biztosítani, az alábbiak szerint:

a./közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia és vezetékes gáz)
b./közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek keretében a szükséges oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal);
c./közüzemi szennyvízelvezetés (annak megvalósulásáig átmenetileg a kommunális szennyvíz saját telken – vízzáróan szigetelt, zárt szennyvíztárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő);
d./ közterületi nyílt árkos csapadékvíz-elvezetés
megoldott legyen.
A zárt tárolóba összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet az Önkormányzat által kijelölt szennyvíztisztító telepre kell szállítani.
34 A terület felszínmozgásos hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Az igazgatási területen a vízgazdálkodással összefüggő tevékenység folytatása vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabályok szerint.
A település közigazgatási területén táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) a belterületen, a helyi jelentőségű természetvédelmi területen, a kert, szőlő, gyümölcsös, valamint a gyep, rét, legelő mezőgazdasági területeken nem létesíthetők.
A község közigazgatási területén áthaladó 120 Kv-os és 400 Kv-os villamoshálózat, az Adria szénhidrogénszállító vezeték, a nagyközépnyomású földgázvezeték nyomvonalát és védőtávolságokat a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Kommunális ellátás, kommunális létesítmények

15. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kaposvári szeméttelepre – megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken belül kell biztosítani.

(2) Az esetleges állati tetemeket az Önkormányzat által kijelölt feldolgozóhelyre kell szállítani.

V. Fejezet

Környezetvédelem

16. § (1) A tervezési területen bármely tevékenység végzése során ügyelni kell a környezetterhelés, környezetszennyezés és környezetkárosítás kizárására illetve minimalizálására.

(2)35 Levegő – védelmi szempontból, a levegő – védelme érdekében az érvényes jogszabályokban(3),(4),(5) foglaltakat be kell tartani. A település jelenleg az „F” zónacsoportba tartozik. A közigazgatási területen csak olyan tevékenység folytatható és olyan építmény üzemeltethető, építhető, amelynek szennyezőanyag kibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl.

(3)36 A levegő tisztaságának védelme érdekében külön rendeletben kell meghatározni az avar és kerti hulladék égetésének szabályait.

(4)37 A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről s ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok(6),(7) és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).

(5)38 A zaj és rezgés elleni védelem érdekében be kell tartani a vonatkozó külön jogszabályokban(8) előírt határértékeket.

(6) Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint az összekötő út menti lakóterületen 55/45 dB, a település egyéb lakóterületein, a lakófunkciójú beépítésre szánt területeken és a temető területén 50/40 dB.

(7)39 A terület a vonatkozó külön jogszabály(9) alapján – szennyeződésérzékenységi szempontból – „B” érzékeny terület.

(8) A tervezési területen a 20 fh-t elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-t elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(9)40 A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési és gazdasági területen helyezhető el a külön jogszabályban(3) foglaltak alapján akkor, ha az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.

(10) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek vízszennyezésének megakadályozásáról.

Természet- és tájvédelem

17. § (1)41 A településen – az e rendelettel védetté nyilvántartott – egyedi természeti értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(2) A helyi természeti értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(3) Táj és településkép-védelmi okokból:

a./ a belterület szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos faluképhez illeszkedő cserjékkel;
b./ útsorfásítást kell végezni a meglévő és tervezett új utak mentén;
c./ nem létesíthető közmű és energia, táv- és hírközlési vezeték a területen meglévő és településszerkezeti tervben javasolt fasorok nyomvonalában.
42 A településen védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területeket – tájékoztató jelleggel – a külterület szabályozási terv tartalmazza.

Kulturális örökségvédelem

17/A. §43 [18. §]

(1)44 A településen országos védelem alatt álló műemlék az 1749-ben épített barokk stílusú római katolikus templom (Akácfa u., hrsz 29, M 4495)).

(2)45 Az országos védelem alatt álló műemlék templomot és a műemléki környezet lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.

(3)46 Az e rendelettel helyi védetté nyilvánított művi értékeket a szabályozási tervek és e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(4)47 A helyi jelentőségű művi értékek fenntartásával, védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet(10) állapítja meg.

(5) A község területén nyilvántartott régészeti lelőhely és régészeti érdekű területek egyaránt találhatók. Ezeket a szabályozási tervek is jelölik.

VI. Fejezet

Sajátos jogintézmények

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

17/B. §48 [19. §]

(1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

17/C. §49 [20. §]

A helyi közutat, illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzat létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

Településrendezési kötelezések

17/D. §50 [21. §]

(1) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.

(2) A tervezési területen lévő ingatlanokat beültetési kötelezettség terheli az alábbiak szerint:

a./ a lakóterületen és a gazdasági területeken a használatbavételi engedély csak a növényültetési kötelezettség teljesítését követően adható ki.
b./ az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken az üzembe helyezés csak a – kertészeti terv alapján megvalósuló – növényültetési kötelezettség teljesítését követően engedélyezhető.
VII. Fejezet

Záró rendelkezések

17/E. §51 [22. §]

(1)52 Aki e rendelet 1. § (2), 4. § (11) (12), 5. § (6) (7) (8), 6. § (8) (9) (10), 12. § (2), 13. § (2), 14. § (2) 15. § (1) (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseit megszegi – amennyiben más jogszabályokban meghatározott szabálysértést nem valósít meg – szabálysértést követ el, és a külön jogszabályban meghatározott mértékig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) E rendelet 2004.április 1-én lép hatályba.

(3)53 E rendelet előírásait a hatályba lépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szentgáloskér Képviselőtestülete 5/1993.(III. 12.) sz. rendeletével jóváhagyott „Szentgáloskér Összevont Rendezési Terve”, valamint „Az építészeti örökség védelméről” szóló 10/2000. (VI. 2.) sz. rendelet 1. sz. melléklete helyébe jelen rendelet 2. sz. melléklete lép.

1. melléklet

Művi értékek védelme
54Országos védelem alatt álló műemlék
1./ Római katolikus templom Akácfa u. 29 hrsz
Helyi védelem alatt álló művi értékek
1./ Lakóház Akácfa u. 3. 26 hrsz
2./ Volt Swastich-kúria Akácfa u. 1/b. 30 hrsz
3./ Gazdasági épület Kossuth L. u. 8. 38/2 hrsz
4./ Gazdasági épület Kossuth L. u. 16. 42 hrsz
5./ Lakóház és nyári-konyha Kossuth L. u. 50. 96/1 hrsz
6./ Lakóház Kossuth L. u. 57. 106 hrsz
7./ Lakóház Kossuth L. u. 59. 107 hrsz
8./ Lakóház Kossuth L. u. 61. 108 hrsz
9./ Lakóház Kossuth L. u. 65. 110 hrsz
10./ Lakóház Kossuth L. u.67. 111 hrsz
11./ Kőkereszt Kossuth L. u. 213 hrsz
12./ Kőkereszt Kossuth L. u. 43.45. 220 hrsz
13./ Lakóház Kossuth L. u. 35. 224/1 hrsz
14./ Gazdasági épület Kossuth L. u. 9. 240 hrsz
15./ Kőkereszt Virág u. 248 hrsz
16./ Volt kastélyépület Lapapuszta 0103/8 hrsz
17./ Harangláb Lapapuszta 0105 hrsz
18./ Lakóház Lapapuszta 0106/2 hrsz
19./ Lakóház Lapapuszta 0106/5 hrsz
20./ Kőkereszt Temető 0121 hrsz
21./ Kőkeresztek Temető 0193 hrsz
22./ Kőkereszt Külterület 0198 hrsz
23./ Szt. Vendel szobra Külterület 054/15 hrsz
24./ Volt Kladnigg - kastély Külterület 058 hrsz
5525./ Római katolikus kápolna Külterület 078 hrsz

1. függelék

JELENLEG HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK
(1) A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet
(2) A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Kormányrendelet
(3) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról” szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet
(4) „A levegő védelméről” szóló 306/2010 (XII.23.) Kormányrendelet
(5) A levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről” szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet
(6) „A veszélyes hulladékokról” szóló 102/1996.(VII.12.) Kormányrendelet
(7) „A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről” szóló 98/2001.(VI.15.) Kormányrendelet
(8) „A környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról” szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet
(9) „A felszín alatti vizek védelméről” szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet
(10) 56„Az építészeti örökség védelméről” szóló 10/2000. VI. 2.) önkormányzati rendelet

2. függelék

TERMÉSZET ÉS TÁJVÉDELEM
1. Védelemre javasolt helyi jelentőségű természetvédelmi területek helyrajzi számai:
058;
080, 081, 082, 083, 084/1b, 084/1c, 086, 087, 088, 089, 090, 091, 092, 093b;
110/1b, 110/3-4b (megosztva), 0126 (megosztva), 0129b, 0132, 0164/2b, 0164/2c, 0164/2d, 173/1b, 173/2b;
140, 141, 142, 143, 144, 145, 146, 147, 149, 150, 151, 152, 155 (megosztva), 157, 158, 159, 160;
203c, 0208/3, 0208/4, 0209, 0210, 0211, 0216, 0217, 0218/1;

3. függelék

Országos védelem alatt álló műemlékek:
1./ Római katolikus templom (M 4495) Akácfa u. 29 hrsz
A templom műemléki környezetét képező ingatlanok helyrajzi számai:
28/1-2, 30, 32, 266, 267, 268, 269, 332 egy része (út)
2./ Svastits-Bogyay sírkápolna (M 11308) külterület 076 hrsz
A sírkápolna műemléki környezetét képező ingatlanok helyrajzi számai:
061/2, 062, 063, 071, 075, 078, 080, 081, 083, 084/1, 087, 088
Nyilvántartott régészeti lelőhelyek helyrajzi számai:
1./Szentgáloskér-Lapapuszta (KÖH azonosító: 49164):
0109, 0110/1, 0112, 0113, 0126, 0127, 0164/2, 0164/10, 0168, 0173/1, 0174
2./Szentgáloskér Külső-Várdombi dűlő (KÖH azonosító: 49166):
0202, 0203, 0207, 0208/2, 0208/3
3./Szentgáloskér 3. lelőhely (KÖH azonosító: 54695):
0208/1
4./Szentgáloskér 4. lelőhely (KÖH azonosító: 54696):
0197/9, 95
1

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

2

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

3

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

4

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

5

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

6

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

7

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

8

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

9

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

10

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

11

Beiktatta Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

12

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

13

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

14

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

15

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

16

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

17

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

18

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

19

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

20

Beiktatta Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

21

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

22

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

23

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

24

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

25

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

26

Beiktatta Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

27

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

28

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

29

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2008. (XI. 28.) önkormányzati rendelete

30

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

31

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

32

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

33

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

34

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

35

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

36

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2016. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

37

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

38

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

39

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

40

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

41

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

42

Beiktatta Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

43

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

44

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

45

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

46

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

47

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

48

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

49

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

50

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

51

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

52

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

53

Módosította Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

54

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

55

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2013. (III. 20.) önkormányzati rendelete

56

Hatályon kívül helyezte Szentgáloskér Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelete