CAKÓHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2012. (XII.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

CAKÓHÁZA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Hatályos: 2016. 08. 16 - 2018. 02. 24

CAKÓHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2012. (XII.28.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

CAKÓHÁZA KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

2016.08.16.

Cakóháza község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdés a), d) pontjában kapott át nem ruházható hatáskörében eljárva és a 16. § (1) bekezdése felhatalmazása birtokában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 13. §- ába és a végrehajtására kiadott Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. §-ában foglaltak alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet területi hatálya és értelmezése

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Cakóháza község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A település területének szabályozása az OTÉK vonatkozó előírásai és fogalom meghatározásai, illetve az OTÉK 2.sz. mellékletében található jelkulcs alapján nyugszik és eszerint értelmezendõ.

(3) Az (1) bekezdés alatti területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni kizárólag jelen rendelet (továbbiakban: HÉSZ), valamint a rajzi mellékleteit képező alábbi mellékleteknek és szabályozási terveknek megfelelően lehet:

1. sz. melléklet: KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERV M=1: 4.000 (továbbiakban: SzT- 1)

2. sz. melléklet: BELTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERV M=1: 2.000 (továbbiakban: SzT-2)

(4) A jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Étv. illetve az OTÉK (továbbiakban: általános szabályok) előírásait kell figyelembe venni.

2. Szabályozási elemek

2. § (1) (1) A rendelet kötelező és egyéb szabályozási elemeket tartalmaz, melyek a rendelet és a mellékletét képző szabályozási terv szerint alkalmazandók.

a) kötelezõ erejû szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szerkezeti terv és a Szabályozási terv együttes módosítása esetén lehetséges

aa) belterületi határvonal ab) szabályozási vonal

ac) területfelhasználási egység határa

ad) területfelhasználási egység besorolása ae) védett területek

af) védõtávolságok

b) kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

ba) övezetek és építési övezetek határa és paraméterei bb) helyi építészeti értékvédelem

bc) építési hely, építési határvonal bd) beültetési kötelezettség

c) az a) és b) pontban nem említett egyéb szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési tevékenység során irányadóként veendők figyelembe.

3. Telekalakítás és építés engedélyezése

3. §

A beépítés megengedett módja

(1)Az adott övezet beépítésének megengedett módjai – az OTÉK és a sajátos karakterű helyi beépítési minták figyelembe vételével – a következők lehetnek (1 sz, függelék):
a)szabadon álló (SZ) beépítés;
b)oldalhatáron álló (O) beépítés
(2)Az egyes beépítési módokra vonatkozó általános övezeti előírástól eltérni kivételesen akkor lehet, ha: a) az övezetben már meglévő, az előírttól eltérő módon beépített telkek az (3) bekezdésnek megfelelően azt szükségessé teszik,
(3)Ha a beépítésre tervezett telekkel szomszédos telek meglévő beépítésének beépítési módja eltér az övezetre előírttól, akkor a tervezett beépítést olyan beépítési móddal kell megvalósítani, hogy az
a)segítse a telekhatárokon álló szomszédos épületek tűzfalainak takarását,
b)illeszkedjen a környezetéhez,
c)ne korlátozza számottevően a szomszéd telek használhatóságát.
(4)Kiegészítő épület hátsókertben csak a fő rendeltetésnek megfelelő épület takarásában.
(5)Már beépült övezetben már beépült telken álló épület átépítése, bővítése, újjáépítése – ha a kialakult oldalkertek mérete nem felel meg az övezetre érvényes beépítési módra vonatkozó általános előírásoknak – abban az esetben engedhető meg, ha az eredeti állapothoz képest nem nő meg az építési munkák miatt:
a)az előírásoknak nem megfelelő oldalkertnek az oldalsó telekhatárral párhuzamos mérete,
b)a tervezett épület oldalkertre néző homlokzatának (építmény) magassága.
(6)Az előkertek méretét az szabályozási terven szereplő tervezett szabályozási vonal, mint tervezett telekhatár figyelembe vételével kell megállapítani.

Szabadon álló (SZ) beépítés

(7)A szabadon álló beépítés esetében az épület helye az OTÉK-ban és e rendeletben meghatározott építési hely, vagy a szabályozási terven jelzett építési hely.
Oldalhatáron álló (O) beépítés
(8)Oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala – egyéb előírás hiányában: a már túlnyomó részben beépített telektömbben a kialakult tájolású telekhatár legyen, egységesen a telektömb érintett utcaszakaszán, de legalább az építési övezet területén.
(9)Az (1) bekezdés b) pontjában leírt esetben, ha a telek oldalhatárai mentén szomszédos telkek beépítési módja egymástól eltérő, akkor – a vonatkozó egyéb előírások betartása mellett – olyan beépítési módot kell választani, hogy a tervezett beépítés
a)segítse a telekhatárokon álló szomszédos épületek tűzfalainak takarását,
b)illeszkedjen a környezetéhez,
c)ne korlátozza számottevően a szomszéd telek használhatóságát.
(10)Az (1) bekezdés b) pontjában leírt esetben a tervezett épület az övezetben a telkek többségénél kialakult, az OTÉK-ban előírtnál kisebb oldalkert mérettel is elhelyezhető, amennyiben be lehet tartani az OTÉK tűztávolságra vonatkozó előírásait.

A megengedett legnagyobb beépítettség

(11)A beépítettség tervezett mértékét a telek tervezett övezeti határokon belüli területének figyelembe vételével kell kiszámítani.
(12)Lakóterületen (lakóövezetben) az övezetben megengedett legkisebb teleknél kisebb, már kialakult építési telken az elbontott lakóépület helyett egy, legfeljebb 100 m2 alapterületű egylakásos lakóépület építhető, vagy a meglévő lakóépület a lakásszám növelése nélkül bővíthető az épület-elhelyezésre vonatkozó egyéb övezeti szabályok betartásával akkor is, ha a telek beépítettsége – legfeljebb 5%-kal – meghaladja az övezetben előírt beépítettséget.

A zöldfelület megengedett legkisebb aránya, az egyes építési övezetek és övezetek zöldfelületeinek kialakítására vonatkozó előírások

(13)A zöldfelület legkisebb arányára vonatkozó előírást az építési teleknek az építési övezeten belüli részéhez, illetve az építési övezeten belül építési jogot adó részéhez viszonyítva kell betartani.
(14)A telek zöldfelületének számításakor a telek OTÉK-ban meghatározott aktív zöldterülete
mellett figyelembe vehető:
a)a növényzettel fedetten kialakított és fenntartott tetőkert területének 25%-a, legalább 0,2 m vastag-; 50%-a 0,2 – 1,0 m-es-; 75%-a, 1,0-1,5 m-es; 100%-a 1,5 m-nél vastagabb termőföld takarás esetén;
b)a vízfelület teljes területe az úszómedencék kivételével;
c)a vízáteresztő felületű sportpályák felületének 25%-a (füves pálya esetén 100 %-a).
(15)A zöldfelület számításakor nem vehető figyelembe a parkoló és a parkolóhoz vezető út területe.
(16)Falusias lakóterületen új lakó- vagy szállás célú épület létesítése, vagy meglévő épület lakó- vagy szállás célú használati mód változása esetén az övezeti előírás keretein belül biztosítani kell, hogy az építési telken belül a lakó, vagy szállás célú rendeltetési egységek alapterületéhez viszonyítva legalább a 60%;
(17)Részben már beépült telek továbbépítése esetében a zöldfelületi mérleg készítése során a meglévő használatra vonatkozóan is ki kell elégíteni jelen előírást.
(18)Falusias lakóterületen még többszintes növényállomány telepítésével sem csökkenthető az előírt legkisebb zöldfelület mértéke.
(19)Az allergiát okozó növényfajok telepítése egészségügyi intézmények, bölcsődék, óvodák, oktatási intézmények kertjében, közparkokban tilos.
(20)1
(21)Többszintes növényállománynak tekinthető legalább:
a)100 m2-ként 1 lombos fa elhelyezésével és
b)a terület egyharmadán cserjékkel, talajtakaró-cserjékkel való borítással tervezett, ill. kialakított zöldfelület.
(22)Belterületi utak mentén létesülő fasor az útburkolattal párhuzamos, legalább 1m széles zöldsávba telepítendő. A zöldsávba lehetőség szerint cserjeszint telepítése is javasolt.
(23)4 férőhelynél nagyobb gépkocsi-várakozóhely csak fásított parkolóként alakítható ki, 4 db parkolóhelyenként 1 db fa telepítésével. A fákat ütközésgátlóval kell megvédeni, a parkoló-felületet szegéllyel kell körülvenni. A műszaki terveknek tartalmazniuk kell a benzin és olajszennyezés altalajba jutásának megakadályozásra vonatkozó megoldás(oka)t.

A megengedett építménymagasság

(24)Az épület oldalsó telekhatáron álló homlokzatának – az építménymagasság számításánál figyelembe vehető – tényleges magassága sehol sem haladhatja meg az adott övezetben megengedett legnagyobb építménymagasságot.

A megengedett szintszám

(25)A megengedett szintszám a csatlakozó terepszint feletti padlóvonalú szintek számát határozza meg, beleértve a tetőtérben lévő szinteket is.

Telekalakítás, a megengedett telekméret beépítésre szánt területeken

(26)Beépítésre szánt területeken építési telket az 1. számú mellékletben meghatározott méretekkel, illetve a szabályozási terv szerinti „tervezett szabályozási vonal”, „tervezett és megszűnő telekhatár” figyelembe vételével lehet kialakítani.
(27)Váltakozó szélességű és/vagy mélységű telek esetében
a)az előírt legkisebb szélességet legalább az utcavonalon,
b)a legkisebb mélységet legalább a telek egyik oldalhatárának az övezeten belüli részén be kell tartani.
(28)Telekalakítás során – a (28) bekezdésben foglaltakon túl – kivételesen kialakítható olyan építési telek, amelynek szélessége vagy mélysége nem éri el az övezeti előírásban szereplő méretet, feltéve, hogy a teleknek az övezeti határokon belüli területe és beépítettsége megfelel az övezetre vonatkozó előírásoknak, és
a)a már beépített telek eredeti szélességét vagy mélységét tartja meg, vagy
b)a tömb formája miatt a kialakuló telek formája nem téglalaphoz vagy paralelogrammához közeli formájú.
(29)Telekcsoport újraosztása esetén olyan építési telek is kialakítható, amelynek szélessége, vagy mélysége az övezeti előírásban szereplő legkisebb szélesség vagy legkisebb mélység értékénél legfeljebb kettő méterrel kisebb, amennyiben a telek az övezeti előírásnak megfelelő területű, és
a)az újraosztás az SZT-n jelölt, új útterület kialakításával is jár;
b)nem alakul ki az eredeti telekosztásnál keskenyebb telek;
c)összességében nem alakul ki több telek, mint amennyit az övezeti előírás szerinti legkisebb telekméretek betartásával ki lehetett volna alakítani a telekalakítással érintett területen; és
d)nem alakul ki – az eltérési lehetőség alkalmazása miatt – 14 méternél kisebb szélességű telek.
(30)A megengedett legkisebb telekszélességnél több, mint 50%-kal szélesebb építési telek kivételesen csak akkor alakítható ki, ha
a)az a szabályozási terven jelölésre került, vagy
b)a telekalakítás – lakó övezet esetén alapfokú – közintézmény elhelyezése céljából történik.
(31)Ha a kialakítható telek legkisebb telekterület kialakultként van szabályozva, akkor az övezeten belüli telekterület – a (53) bekezdésben foglalt kivétellel – nem lehet kisebb az övezetben meglévő építési telkek területének átlagánál.
(32)Kivételesen a kialakuló építési telek övezeten belüli területe az övezetben meglévő építési telkek területének átlagánál kisebb is lehet, ha
a)az a szabályosabb telekrend érdekét szolgálja vagy
b)a telek csökkentésére útlejegyzés vagy kisajátítás miatt kerül sor,
(33)Ha a kialakítható telek legkisebb méretei kialakultként kerültek szabályozásra, akkor szélessége, illetve mélysége nem lehet kisebb a tömbben előforduló legkisebb szélességnél vagy mélységnél, kivéve, ha a telek csökkentésére útlejegyzés vagy kisajátítás miatt kerül sor.
(34)Nyeles telek nem alakítható ki.
(35)Az övezeten belül önálló telekként kialakíthatók közlekedési célú (út, parkoló, stb.) és közmű területek az övezeti előírásban szereplőtől eltérő méretű telken is, ha a kialakítás az övezet tervezett felhasználását nem teszi lehetetlenné.
II. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁS

1. Területfelhasználás elemei

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megne- vezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók. Az 1. § (1) bekezdés szerinti tervezési terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET:
LAKÓTERÜLETEK
falusias lakóterület Lf
GAZDASÁGI TERÜLETEK
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet Gksz Mezőgazdasági major (gazdasági) övezet Gmg
KÜLÖNLEGES TERÜLETEK
Temetők különleges övezet Kte
Sportolási célú különleges övezet Ksp BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET:
KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK
Közúti közlekedési terület KÖu
ZÖLDTERÜLET Zkp
ERDŐTERÜLETEK
Védő erdő övezete Ev
Gazdasági erdő övezete Eg
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK
Általános mezőgazdasági terület Má
(2)A terület-felhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.
(3)Az övezetek, építési övezetek területe telkekre, építési telkekre és ezek megközelítését biztosító kiszolgáló köz-, illetve magánutakra bontható.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

2. Falusias lakóövezet (Lf)

5. § (1) A falusias lakóövezet kis laksűrűségű, kertes terület, amely telkenként egy, elsősorban legfeljebb négy rendeltetési egységet, köztük legfeljebb kettő lakást magában foglaló lakóépület és azon kívül kiegészítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben a lakóépület helyett elhelyezhető egy legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületű

a) szálláshely szolgáltató épület,

b) helyi igazgatási-,egészségügyi-, egyházi-, oktatási épület

c) kiskereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,

d) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

(3) Az övezetben nem helyezhető el:

a) sportépítmény,

b) üzemanyagtöltő.

(4) Az övezetre vonatkozó részletes előírásokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

3. Kereskedelmi, szolgáltató (gazdasági) övezet (Gksz)

6. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató övezet elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál, kivéve a 1000 m2-nél nagyobb árusítóterű kiskereskedelmi épületeket.

(2) A területen az (1) bekezdésben felsorolt épületeken túl elhelyezhető:

a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás,

b) igazgatási, egyéb irodaépület,

c) parkolóház, üzemanyagtöltő,

d) sportépítmény.

(3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

a) egyházi épület,

b) oktatási épület,

c) egészségügyi épület,

d) szociális épület,

e) egyéb közösségi szórakoztató épület,

f) lakó- és szálláshely szolgáltató épület a (4) bekezdésben foglalt feltételekkel.

(4) A területen lakó- és szálláshely szolgáltató épület csak meglévő lakó, vagy iroda rendeltetésű épület újrahasznosításával helyezhető el, feltéve, ha a környezeti viszonyok a lakófunkció működését nem akadályozzák. Amennyiben a telken csak lakóház és kiegészítő épületei állnak, úgy a lakóépület bővíthető, átépíthető, bontható és újraépíthető, feltéve, ha a korábbi lakásszám nem növekszik.

(5) Az övezetre vonatkozó részletes előírásokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

4. Gazdasági (Mezőgazdasági major) övezet (Gmg)

7. § (1) A mezőgazdasági major övezet a mezőgazdasághoz kapcsolódó

a) gazdasági (feldolgozó, termesztő, tenyésztő, raktározó, karbantartó) tevékenység céljára szolgáló építmény,

b) segédüzemi építmény,

c) adminisztrációs épület,

d) szociális épület elhelyezésére szolgál.

(2) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:

a) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgálati lakás

aa) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül,

ab) a gazdasági tevékenységi célú épülettel egy időben vagy később épülő egy, legfeljebb két lakásos lakóépületben,

b) legfeljebb 1000 m2 összes alapterületű, nem jelentős zavaró hatású, más gazdasági tevékenységi célú épület.

(3) Az övezetre vonatkozó részletes előírásokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

KÜLÖNLEGES ÖVEZETEK

5. Temetők különleges övezet (Kte)

8. § (1) A temetők különleges övezetében elhelyezhető

a) temetési helyek,

b) a temető kegyeleti céljával és közegészségügyi rendeltetésével kapcsolatos épület,

c) egyházi épület,

b) egészségügyi épület,

c) szociális épület.

(2) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor a területen elhelyezhető halotthamvasztó.

(3) Ha a SZT az előírt 30 méteresnél keskenyebb fásított védősávot jelöl a temető körül, akkor azt többszintes növényzettel kell kialakítani a temető megnyitása feltételeként.

(4) Az övezetre vonatkozó részletes előírásokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

6. Sportolási célú különleges övezet (Ksp)

9. § (1) A nagykiterjedésű, sportolási célú különleges övezet elsősorban sportolási célú építmények:

a) sportpálya,

b) öltöző épület,

c) adminisztrációs épület

elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetre vonatkozó részletes előírásokat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

7. Közúti közlekedési övezet (KÖu)

10. § (1) Közlekedési terület a szabályozási terven a „Köu” jellel jelölt területfelhasználási egység, melyhez közlekedést szolgáló területek, közlekedési területek tartoznak.

(2) A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az érvényben lévő jogszabályok szerinti érintett szervek bevonásával lehetséges.

(3) Utat létesíteni, átalakítani, megszüntetni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, Útügyi Műszaki Előírások az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.

(4) A közforgalom elől elzárt magánutak kialakítását telekalakítási terv készítése során kell meghatározni, jelen előírások figyelembe vételével. A település területén 6,0 m szélesség alatt magánút nem alakítható ki.

(5) A közforgalom elől el nem zárt magánút létesítése engedély köteles tevékenység, így az csak abban az esetben engedélyezhető, ha azt a község Településrendezési Terve tartalmazza.

(6) Magánút kialakítása esetén az út- és közműépítési terveket engedélyeztetni kell az eljáró hatósággal.

(7) Az építési (szabályozási) szélességen belül a – a közlekedésbiztonságot figyelembe véve - közmű létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(8) A település közlekedési területeinek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv (belterületi SZT-1 és külterületi SZT-2 tervlap) tartalmazza:


Út

Közlekedési terület jele


kategória

Közlekedési terület szélessége

Védőtávolság

belterüle t


külterület

8509 j. össze- kötő út


Köu-2

összekötőút K.V.A.

Meglévő (14-16 m)


-


50m-50m

utca (85103
j. bekötő út)


Köu-4

bekötőút B.VI.c-C,D.

Tervezett (14 m)


-


-

Cakóháza – Bősárkány
közötti összekötő út


Köu-2


összekötőút K.V.A.


Tervezett (22 m)


-


50m-50m


Lakó és kiszolgáló utak


Köu-10


lakóút
B.VI. d-A,B,C.

Meglévő (8-12 m)
Tervezett (12m)


-


-

Egyéb feltáró mezőgazdasági
és ipari kiszolgáló utak


Köu-8

Egyéb kiszolgáló út
K.VI. B,C


Meglévő (8-12 m)


-


-

(9)Az országos utak külterületi szakaszai mentén a védőtávolságon belül bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az az érvényben lévő jogszabályok szerinti érintett szervek hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.
(10)A mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak mentén a tengelytől mért 6,0-6,0 m sávon belül építmény, műtárgy nem helyezhető el.
(11)Új mező- és erdőgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dűlőutak létesítése, illetve meglévők felújítása csak a mindenkori útügyi műszaki előírásoknak megfelelően, jelen szabályzat előírásaival, valamint annak mellékletét képző Szabályozási tervvel (belterületi SZT-1 és külterületi SZT-2 tervlap) összhangban történhet.
(12)Meglévő épületek funkcióváltásával létrejövő új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem megoldható, vagy csak aránytalanul nehezen lenne megvalósítható, a parkolás, helyi parkolási rendelet alapján, közterületek közlekedésre szánt területén is lehetséges.
(13)A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.
(14)A parkolási rendelet megalkotásáig parkolóhelyet a telken belül kell biztosítani.
(15)A koncentrált parkolási igények kielégítése érdekében a település közterületein csak az alábbi helyeken létesíthetők parkolók:
- Bolt (2 hrsz) előtt 5 parkoló állás,
(16)A tűzoltóság vonulása és működése céljára az építményekhez olyan utat, ill. területet kell biztosítani, amely alkalmas tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére, megfordulására.
(17)Az utak burkolatának kialakításakor és a tűzcsapok elhelyezésekor figyelemmel kell lenni, hogy a tűzcsapról a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.

8. Zöldterület övezete (Zkp)

11. § (1) Zöldterületen a pihenést, szabadidő eltöltést és testedzést, valamint az ismeretterjesztést, vendéglátást szolgáló építmény, valamint a zöldfelületek fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(2) A közpark legnagyobb beépítése a 2%-ot nem haladhatja meg.

(3)2

(4) A „Zkp” övezet területet legalább 80%-ban növényzettel fedetten kell kialakítani. A közparkba csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – emberi betegséget nem okozó – növények telepíthetőek.

(5) A közkertek és közterek növényzetének és állagának védelmére létesítendő parkrácsok és kerítések színe és formavilága legyen összhangban a környező épületek vagy tér jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival.

(6) Az utcai burkolatok átépítése során az egyik oldalon fasort vagy egyéb növényzetet kell telepíteni és fenntartani, kivéve, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, vagy ha a növényzet kihelyezését műszaki indok akadályozná.

9. Erdőterület

12. § (1) Cakóháza szabályozási tervén erdőterület az „E” jellel szabályozott erdő művelési ágú, illetve a terv szerint erdősítésre javasolt ingatlanok területe.

(2) A közigazgatási területen lévő erdőterületek elsődleges rendeltetésük szerint:

- védelmi (Ev),
- gazdasági (Eg) erdők lehetnek.
(3)Az erdősítésre javasolt területeken az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.
(4)Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági vagy egyéb tevékenység folytatható, amely az erdő rendeltetését nem zavarja.

10. Erdőterület – védelmi erdők területe (Ev)

13. § (1) A védelmi rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven „Ev” jellel jelölt területek, melyek elsődlegesen a természeti környezet és különleges környezeti elemek, valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2)3 Az „Ev” övezeti jelű védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el é mesterséges felületek sem létesíthetők. Az OTÉK 32. §-ban felsorolt építmények akkor helyezhetők el, ha az erdő értékeit és védelmi rendeltetését nem zavarják.

(3) A védelmi rendeltetésű erdőterületeken bánya nem nyitható. Csak természet-szerű, az erdő többcélú rendeltetését figyelembe vevő kíméletes erdőgazdálkodás és természetes módszerű erdőfelújítás végezhető.

(4) A védelmi rendeltetésű területeken csak honos fafajok telepíthetőek és leg-kevesebb 85%-ban zárt faállományú erdők alakíthatók ki. Tarvágás csak havaria esetén engedélyezhető.

11. Erdőterület – gazdasági erdők területe (Eg)

14. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven „Eg” jellel jelölt területek, melyeken a gazdálkodás céljai a fakitermelés, valamint egyéb erdei termékek hasznosítása.

(2)4 Az „Eg” jelű gazdasági rendeltetésű erdőterületen az erdő rendeltetésének megfeleerdő- és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el. Az épület elhelyezés feltételei: - beépíthető telek területe legalább 100.000 m2 (10 ha), - beépítés módja: szabadon álló, - beépítés mértéke legfeljebb 0,5 %, - az építmény magasság legfeljebb 4,5 m.

(3) A gazdasági rendeltetésű erdőterületen szakszerű, természetkímélő és természetközeli erdőgazdálkodást kell folytatni.

12. Mezőgazdasági övezetek közös szabályai

15. § .

(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint meghatározott esetekben lakó funkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.

(2) A mezőgazdasági területet a termelési adottságok és a termelési hagyományok, a gazdasági és településrendezési szempontok érvényesítése, valamint a tájkarakter, a természeti értékek megőrzése, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából a településrendezési terv általános mezőgazdasági terület (Má) területfelhasználási egységbe sorolja.

(3) Az egyes mezőgazdasági övezetekben az övezeti szabályozásnál kisebb telkeken épület nem helyezhető el és az építmények közül is csak az OTÉK 32. §-ban felsorolt építmények helyezhetők el.

(4) A mezőgazdasági területen kizárólag a helyi építési hagyományoknak meg-felelő, tájba illő épületek, építmények építhetők. A lakóépületek építmény-magassága nem haladhatja meg a 4,5 métert.

(5) A mezőgazdasági területen az új épületek körül takaró fásítást kell létesíteni.

(6) A mezőgazdasági területen a szélerózió elleni védelem és a helyi klíma javítása céljából mezővédő erdősávok, fasorok telepítendők a szabályozási terv szerint. Az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerinti pótlásukról gondoskodni kell. Törekedni kell a nagy felületű szántóterületek erdő, illetve cserjesávval történő további megosztására.

(7) Az övezetben lévő meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható.

(8)5 Az általános mezőgazdasági területen az illetékes hatóságok egyetértése esetén gyep, erdő, vízfelület, sportolási célú gyep létesíthető.

13. Általános mezőgazdasági övezet (Má)

16. § (1) Általános mezőgazdasági területbe az „Má” jellel szabályozott, árutermelésre alkalmas szántó, gyümölcsterületek, egyéb ültetvényterületek, illetve az elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyepterületek tartoznak.

(2) Az általános mezőgazdasági területek a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás szerint:

a) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má1)

b) általános mezőgazdasági terület – szántó (Má2),

c) általános mezőgazdasági terület – gyep (Má3),

Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben bármely épület csak a környezeti hatásokat feltáró eljárás szerint helyezhető el.

(3) Az „Má1” általános mezőgazdasági terület

a) a szabályozási tervlapon „Má1” jellel jelölt övezet szántóföldi művelésre alkalmas terület,

b) az „Má1” jelű övezetben a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, a nö- vénytermesztés és az azzal kapcsolatos szolgáltatás, terményfeldolgozás, tárolás építményei, valamint lakófunkciójú épület létesíthető,

c) az „Má1” jelű övezetben az építmény elhelyezés feltételei a következők:

 a legkisebb beépíthető telek 20.000 m2 (2 ha),
 a beépítés módja szabadon álló (több épület létesíthető),
 a beépítés mértéke legfeljebb 0,5%,
 a megengedett építménymagasság 4,5 m.
(4)Az „Má2” általános mezőgazdasági terület
a)a szabályozási tervlapon „Má2” jellel jelölt övezet elsősorban szántóföldi művelésre alkalmas terület,
b)az „Má2” jelű övezetben épületek, építmények elhelyezése tilos.
(5)Az „Má3” általános mezőgazdasági terület
a)a szabályozási tervlapon „Má3” jellel jelölt övezetben elsődlegesen a gyepművelés, legeltető állattartás javasolt,
b)az „Má3” jelű övezetben a gyepgazdálkodás a környezetet nem károsító állattartás, továbbá az állattartáshoz kapcsolódó szolgáltatás, tárolás, termékfeldolgozás építményei elhelyezhetők el,
c)az „Má3” jelű övezetben az épület elhelyezés feltételei a következőek:
 a beépíthető telek területe legalább 30.000 m2 (3 ha),
 a beépítés módja szabadon álló (több épület is építhető),
 a beépítés mértéke legfeljebb 1%,
 a megengedett építménymagasság 4,5 m,
 terepszint alatti építmény nem építhető.
III. Fejezet

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

1. Építészeti örökség védelme

17. § (1) A régészeti lelőhely területének lehatárolását a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. A régészeti lelőhely területén csak a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet földmunkával járó beruházást megvalósítani. Amennyiben régészeti lelőhelynek nem minősülő területen földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a 2001. évi LXIV tv. 24. §-ába foglaltak szerint eljárva haladéktalanul értesíteni kell a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(2) A helyi védelemre tervezett épületeket és területeket a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat 3. számú melléklete tartalmazza. Az ezekkel kapcsolatos építési munkát csak Cakóháza község helyi építészeti értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai figyelembe vételével lehet végezni.

2. Helyi védelem alá tartozó épületekre vonatkozó különleges rendelkezések

18. § (1) Egyedi védelem alatt álló épületet érintő bármilyen átalakítás, felújítás esetén az eredeti tervek szerinti állapotnak megfelelően, és/vagy bővítés esetén, azokkal összhangban lévő építészeti kialakítást kell megvalósítani.

(2) Az eredeti épületnek megfelelő építménymagasság vagy homlokzatmagasság akkor sem növelhető, ha egyébként azt az övezeti előírások lehetővé teszik.

(3) Meglévő épület tetőtere, padlása az eredeti kubatúrán belül beépíthető és bővíthető, de az épület emelet szinttel történő magasítása, tetőtér térdfallal, vagy térdfalmagasítással járó beépítése nem megengedett.

(4)6

(5) Meglévő homlokzat átalakításakor a nyílászárók elhelyezése, azok ritmusa, egymáshoz való távolsága és osztásuk nem változtatható meg. Új nyílászáró nyitása, csak olyan homlokzaton létesíthető, mely nem érinti a főhomlokzatot.

(6) Az épületek színezése lehetőleg az eredeti színvilágnak megfelelő, vagy ahhoz hasonló legyen. Ez vonatkozik a nyílászárók, ácsszerkezetek, díszítések színezésére is.

3. Régészeti lelőhelyek védelme

19. § (1) A régészeti védelem szempontjából háromféle terület különböztethető meg :

a) külön jogszabály által védetté nyilvánított lelőhely területe,

b) nyilvántartásba vett ex lége lelőhely területe és

c) régészeti érdekű terület, ahol régészeti lelet előkerülése várható vagy feltételezhető.

(2)7

(3) Az (1) bekezdésben megnevezett területeket a 4. számú melléklet tartalmazza

4. Az épületeken elhelyezhető reklámokra, hirdetésekre, vonatkozó általános rendelkezések

20. § (1) Cakóháza területén hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést nem lehet elhelyezni a építési telkek területén, az épületek homlokzatain - beleértve az oromfalakat, a tűzfalakat és tetőzetet is -, valamint az ingatlanok kerítésein, támfalain.

(2) A kulturális és oktatási intézmények épületein az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezéseken a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok elhelyezhetők.

(3) Reklámcélú falfestmények nem létesíthetők az építmények homlokzatain. Nem reklám jellegű falfestmény céglogóként, vagy díszítésként létesíthető, engedélyezett terv alapján. Épület tetőzetének eltérő színű, vagy anyagú héjalásával reklámcélú felirat nem létesíthető.

(4) A1-es (594 x 841 mm), vagy ezt meghaladó ívméretű plakát, vagy A1-es méretnél kisebb elemekből létrehozott plakát, óriásplakát nem helyezhető el az építési terület lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken sem.

(5) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el. A választási kampányok plakátjai és falragaszai – az erre vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével - csak külön erre a célra rendszeresített, mobil hirdetőfelületeken alkalmazhatók.

5. A homlokzaton elhelyezhető cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, céglogók egyéb előírásai

21. § (1) Cégéreket, cégtáblákat, cégfeliratokat, és céglogókat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti észletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem megengedett.

(2) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, festésének rikító színű kialakítása, vagy összképében zavaró hatása nem engedhető meg.

(3) Homlokzatra szerelt táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg a 1,0 m2-t. Védett területen vagy védett épületen táblaszerűen kialakított cégér nem helyezhető el.

(4) Homlokzatra szerelt világító cégtábla nem létesíthető. Fényreklámként – Ófalú kivételével - csak önálló világító betűs cégfelirat, céglógó, vagy rejtett világítással ellátott, önálló betűkből kirakott cégfelirat helyezhető el.

(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégérek kialakításánál a kábeleket a falon belül kell vezetni, a betűket külön összefogó tartószerkezet a homlokzati síkon kívül nem helyezhető el.

(6) Ha az épület építészeti kialakítása lehetővé teszi, - az Ófalú kivételével - megengedhető a falra festett cégér kialakítása is, melynek színét az építési engedély színezési tervében kell meghatározni.

(7) A falsíkra merőleges kialakítással csak fa, kovácsoltvas kerámia anyagú cégér létesíthető. A cégér:

a) falsíkra merőleges egyoldali felülete 0,5 m2-nél,

b) magassága 0,8 m-nél,

c) a homlokzati falsíktól számított kinyúlása 0,6 m-nél,

d) szerkezeti vastagsága 0,3 m-nél nem lehet nagyobb.

(8) A cégér közterület fölé kinyúló magasságát az OTÉK vonatkozó előírása szerint kell meghatározni. A megvilágítást szolgáló elektromos vezetékek csak a berendezésen belül és rejtetten alakíthatók ki, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethetők. Utólagos elhelyezésnél a felszerelés és homlokzatjavítás után a homlokzat színével azonos festést el kell végezni.

6. A homlokzatokon elhelyezhető egyéb technikai- és tájékoztató berendezések

22. § (2) Cakóháza területén a légkondicionáló berendezés és annak kifolyója a homlokzaton kívülre – közterületről látható módon - nem vezethető.

(3) Cakóháza területén Parabolaantenna a homlokzaton nem, de épületek tetőzetén – a közterületről nem látható módon – elhelyezhető.

(4) Árusító automata berendezés a közterület felől is láthatóan nem helyezhető el. Bankjegy automata csak épületen belül helyezhető el.

7. Táji-, természeti értékek és a tájkép védelme

23. § (1) Az utak (közlekedési utak, dűlőutak, kerékpárutak) mentén fasorok telepítendők.

(2) Cakóháza területén az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges. A meglévő természeti értékeket –felszíni formák, tájjelleg – fokozott védelemben kell részesíteni.

(3) A táj esztétikai megjelenése érdekében a tájképet kedvezőtlenül befolyásoló állattartó épületek előtt takarófásítás szükséges.

(4)8

(5) Az ökológiai hálózatba tartozó területeken új külszíni művelésű bánya nem nyitható, távközlési, energetikai magas építmény nem helyezhető el.

(6) Az ökológiai hálózatba tartozó területen művelési ág változás, illetve más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, illetve a

tájkarakter erősítése, valamint közmű, közút, kerékpárút építése érdekében engedélyezhető.
(7)2 méternél nagyobb mértékű tereprendezés csak a vízháztartás kedvezőbbé tétele céljából végezhető.
(8)A település területén a tájjelleg megőrzése, illetve visszaállítása céljából – az árutermelő mező- és erdőgazdasági területeket kivéve – csak a tájra jellemző, honos növényfajok telepíthetők. A könnyen törő, szemetelő, illetve allergia keltő fafajok telepítése tilos.
(9)A település külterületén a szerkezeti jelentőségű utak, időszaki vízfolyások, árkok mellé
– a tervben jelölt helyeken – fasorokat, védősávokat kell telepíteni.
(10)Az erdőtelepítés során a természetszerű erdősítést kell előtérbe helyezni.

8. A természet és a növényzet védelme

24. § (1)9 Új épületet elhelyezni, meglévőt bővíteni csak akkor lehet, ha az nem jár a meglévő fák kivágásával, kivéve, ha a terepviszonyok vagy egyéb korlátozások miatt az épület elhelyezése csak a telek egy adott területén lehetséges.

(2) Amennyiben a fa még átültethető korú, fajú és átmérőjű és azt kertészeti szakvélemény igazolja, akkor az átültetendő.

(3) Az (1)-(2) bekezdések rendelkezései a diófa kivételével a gyümölcsfákra nem vonatkoznak.

(4) Az (1) bekezdés szerint kivágott fa pótlásáról az érintett terület tulajdonosának kell gondoskodnia. A pótlás során annyi előnevelt, kertészeti faiskolából származó fát kell ültetni, hogy azok törzsátmérőjének összege a kivágott fák törzsátmérőjének összegét legalább 50 %-kal meghaladja. A törzsátmérőt a föld felszínétől 1,0 m magasságban kell mérni.

(5) Az (1) bekezdés szerint kivágott fa pótlásáról fél éven belül kell gondoskodni. Amennyiben a fák pótlását a saját ingatlanon nem lehet elvégezni, úgy Cakóháza közigazgatási területén lévő közparkokban vagy utcai fasorokban kell elültetni a fákat. A fafajtákat, a faültetés helyét és módját az önkormányzat határozza meg.

(6)10 Újonnan kialakított közterületek mentén az egyes utca vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében.

(7) A zöldterületekbe (ZKP övezet) sorolt területek, vagy már parkosított közterületek növényállományának folyamatos fenntartásáról, növény-egészségügyi állapotának 5 évenkénti felméréséről és a szükséges intézkedések megtételéről (növényállomány- rekonstrukció, fasor rekonstrukció, stb.) a közterület vagy a telek tulajdonosának gondoskodnia kell.

(8)11

9. Kerítés létesítése

25. § (1) A faluban tömör kerítés nem létesíthető. A kerítések felületének járdaszinttől mért 0,8 m és 1,3 m magasság közötti sávja, legalább 75 %-ban áttört és átlátható felületként alakítandó ki. A kerítés magassága legfeljebb 1,3 m lehet.

(2) A település területén, az utcai telekhatáron 1,20 méternél magasabb tömör kerítés kizárólag előkert nélküli beépítéseknél illetve gazdasági szerepkörű övezetekben létesíthető.

(3) Új kerítés a tervezett szabályozási vonalon építhető. Nem számít új kerítésnek – a korábban épített kerítésen – új bejárat kialakítása, a meglévő bejárat lezárása, vagy a kerítés vonalának részleges, a kerítés teljes hosszának legfeljebb 20%-át érintő módosítása

(4) A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától számított 6-6 m-en belül - a látóháromszögbe eső szakaszon - a kerítéseket 0,8 m feletti teljes magasságukban átláthatóan kell kialakítani. Ezen szakaszokon csak alacsonynövésű sövény ültethető.

KÖRNYEZETVÉDELEM

10. A levegő védelme

26. § (1) Cakóháza területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(2) Cakóháza területén a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló rendelet szerint telken kívüli védelmi övezetet igénylő tevékenység nem engedélyezhető.

(3) A levegő védelme érdekében a rendeletben előírt légszennyezettségi ökológiai határértéket kell figyelembe venni.

(4) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság- védelmi előírásokat, valamint a (3) bekezdésben jelzett határértéket.

11. A termőföld védelme

27. § (5) Cakóházan a mezőgazdasági rendeltetésű terület, kert, zöldterület szennyvízzel történő öntözése tilos.

(6)12

(7) Épületek, létesítmények elhelyezésekor a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(8) A deflációnak kitett szántóterületeken a talajelhordását a földhasznosítás és művelés talajt megtartó megválasztásával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával tovább fasorok és mezővédő erdősávok telepítésével kell megakadályozni.

12. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

28. § (9) A beépítésre szánt területen új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a szennyvizek megfelelő tisztítása biztosított. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők.

(10) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos, ezért nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát károsan befolyásolják.

(11) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, gyepek, ligetes fás társulások) védelmét, illetve létrehozását a vízfolyások két oldalán 50-50 méteres sávban biztosítani kell.

(12) A felszíni vizek elvezetésének módját – legalább az összefüggően kezelendő vízgyűjtő területre vonatkozóan – a tereprendezésre, a felszíni vízelvezető-rendszerre és a szivárgó-rendszerre vonatkozó terv(ek)ben kell meghatározni.

13. Környezeti zaj és rezgés elleni védelem

29. § (13) A gazdasági tevékenységből, illetve a közlekedésből származó környezeti zaj- és rezgésszint a lakóépületek környezetében a rendeletileg meghatározott határértéket nem haladhatja meg.

(14) A tényleges zajszintet, valamint a rezgésszintet rendszeres mérésekkel ellenőrizni kell és a rendeletben meghatározott érték túllépése esetén a rendeletet alkotó hatóságok együttes intézkedésével a terhelt állapot megszüntetendő.

(16) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

(17) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.

14. Hulladékelhelyezés

30. § (18) A hulladékkezelés a hulladékgazdálkodásról szóló törvény alapján végezhető.

(19) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell.

(20) A veszélyes hulladékokkal a vonatkozó kormányrendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

(21) Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenység a település területén nem folytatható.

(22) Veszélyes hulladék tárolása – az elszállításig a keletkezés helyén történő átmeneti tárolás kivételével – nem megengedett.

(23) Telken vagy közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, annak kitermelése után a folyamatos elszállításától a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. Új épület elhelyezésére, meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására engedély csak az esetleges talajszennyezettség megszüntetésének feltételével adható.

15. A környezetvédelemmel kapcsolatos, helyi sajátosságoknak megfelelő előírások

31. § .

(1) A jövőbeni fejlesztések nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. A levegőtisztaság-védelem, valamint a zaj- és rezgés elleni védelem biztosítására, a vonatkozó jogszabályokban előírt határértéket meghaladó tevékenységű rendeltetési egység, építmény nem létesíthető, tevékenység nem folytatható.

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

(3) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különösen a szennyvíz- csatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése kötelező.

(4)13 A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodni kell.

(5) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

(6) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.

(7) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat

(8) A földmozgatással járó munkavégzések során:

a) a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni.

b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezése során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell(takarással, füvezéssel, nedvesítéssel.)

c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni.

d)14

(9( Csak a szennyezetlen csapadékvizek szikkaszthatók el vagy vezethetők el a befogadóba. A felszínen - pl. parkoló felületen, kültéri raktározó felületeken - összefolyó csapadékvizek szennyezésének (pl. olajszennye zés, egyéb folyékony vagy szilárd környezetkárosító anyag, hordalék) potenciális veszélye esetén az összegyűjtött csapadékvíz közcsatornába juttatása csak előtisztító berendezés (pl. olajfogó) alkalmazása mellett engedélyezhető.

(10) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a területelőkészítés során el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

16. A védőterületekkel kapcsolatos, helyi sajátosságoknak megfelelő előírás

32. § (1) Huzamos emberi tartózkodásra alkalmas építményt (lakóépületet, üdülőépületet, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási épületet, kivéve a telepítésre kerülő-, illetve már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt) és telepet elhelyezni csak a megfelelő településhigiéniai feltételek biztosítása esetén, az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával szabad:

a) ökológiai hálózat által érintett területeken.

17. Közlekedési és közmű létesítmények térségében betartandó korlátozások

33. § (1) A szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken építmények kizárólag a vonatkozó jogszabályokban előírt feltétekkel helyezhetők el.

(2) A szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken építmények a közművek védőtávolsága, védőterülete miatt kizárólag a vonatkozó jogszabályokban előírt feltétekkel helyezhetők el.

18. Zaj- és rezgés elleni védőterületek

34. § (1) Környezeti zaj ellen védendő épületek, létesítmények tervezésekor, a területek beépítésekor – azon a területeken, ahol a közlekedési környezeti zajterhelési határértékek meghaladják a területre vonatkozó zajterhelést – a ténylegesen megvalósult zajvédő létesítmények és az egyéb megvalósult építmények zajárnyékoló hatásának figyelembevételével kell az épület zajterhelését és a védekezés módját meghatározni, annak érdekében, hogy a tervezett használat során a vonatkozó előírásokat be lehessen tartani.

19. Közművellátás

35. § (1) A meglévő és tervezett közcélú hálózatok és biztonsági övezetei számára közműterületen vagy közterületen kell helyet biztosítani, eltérő esetben a helyigényüket szolgalmi jog vagy közérdekű használati jog bejegyzésével kell fenntartani.

(2) Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél, a fásítási terv figyelembe vételével, mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A fejlesztési területeken egyidejűleg készülő tervek alapján kell

meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezetéket.
(3)Vezetékes ivóvízellátás csak egyedi szennyvíztisztító közműberendezéssell egy időben létesíthető.
(4)A részleges közművesítés keretében kiépülő egyedi szennyvíztisztítás hatásfokának olyannak kell lenni, hogy a tisztított szennyvíz akár élővizekbe bevezethető legyen. Az egyedi szennyvíztisztítás során keletkező szennyvíziszap ártalommentes elhelyezéséről igazoltan gondoskodni kell.
(5)Egyedi közműberendezéssel ártalmatlanított, tisztított kommunális szennyvizet szikkasztani kizárólag külterületen és egyéb befogadó hiányában lehet.
(6)Cakóháza beépítésre szánt területein, telken belül kizárólag elválasztott rendszerű csatorna létesíthető.
(7)A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépjármű behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.
a)Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az vízvisszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen.
b)Egy telekhez, egy utcai telekhatáron, a gépjármű és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve létesíthető áteresz
ba)összes hossza legfeljebb a telekhatár hosszának egynegyede szélességű, de legalább 3,5 méter széles lehet,
bb)egyenként 3,5 méternél szélesebb nem lehet.
c)Az áteresz kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a behajtó felszínéről és 10 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély.
d)A nyílt árok fenekét és legalább 50 cm magasságig, az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. A talajminőség függvényében 1- 3%-ot meghaladó lejtésű árkot csak teljes szelvényében burkolt árokként szabad kialakítani a meder erózió elkerülése érdekében. Ezt meghaladó lejtésű terepen árok csak lépcsőzéssel alakítható ki.
(8)Nyílt árkos felszíni vízelvezetésű területen az árok (5) bekezdésben megengedettnél hosszabb szakaszon történő lefedése, illetve zárt csatornás elvezetésűvé alakítása nem engedélyezhető parkolási, közlekedésfejlesztési cél érdekében sem.
(9)A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (0,5 ha-t meghaladó telekterületű) beruházás esetén. A vízrendezés miatt szükséges tereprendezést a csapadékvíz- elvezetés részeként úgy kell elvégezni, hogy pangó vizes medencék ne keletkezzenek.
(10)A település teljes közigazgatási területén új közműveket légvezetéken vezetni tilos.
(11)Ha a 0,4 kV-os villamos energia és a hírközlési közmű vezetése légvezetéken is megengedett, akkor ez kizárólag közös oszlopsoron lehetséges. A közvilágítással ellátott utak mentén ezen az oszlopsoron kell a közvilágítás lámpatesteit is elhelyezni.
(12)Beépítésre szánt területen a villamosenergia bekötés házi hálózati csatlakozását földkábellel kell kiépíteni.
(13)Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett egyedi szabályozókat – lehetőség szerint – felszín alatti elhelyezéssel kell építeni. Ettől eltérően telepített berendezések a telkeken növényzet takarásában helyezhetők el, illetve az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők.
(14)Új földgázvezetéket fektetni közterületen és telken belül is csak felszín alatti elhelyezéssel szabad.
(15)Meglévő hírközlési és villamos hálózatok illetve vezetékek cseréje és felújítása csak felszín alatti elhelyezéssel történhet.
(16)Terepszint alatti építménnyel a talaj- és rétegvíz áramlás útját nem szabad lezárni.
(17)Az épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét – a kezelhetőség biztosításával – az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.
(18)Feleslegessé vált közműhálózatokat, közműlétesítményeket (kutakat) fel kell számolni, vagy szakszerűen úgy üzemen kívül helyezni, hogy későbbi ráépítés esetén semmilyen szennyeződést vagy baleseti kockázatot se jelentsenek.
IV. Fejezet

1. A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények

36. § (1) A település területének rendezése során a következõ sajátos jogintézmények alkalmazandók:

a) helyi közút céljára történõ lejegyzés

b) útépítési és közművesítési hozzájárulás

c) beültetési kötelezettség

(2) Telekalakítás és helyi közút céljára történő lejegyzés:

a) A beépítésre szánt területen kialakítandó építési telkek előírás szerinti megközelítésének biztosítása érdekében a szabályozási terven jelölt kiszolgáló utak igény szerint fokozatosan kiépíthetők, az Étv. 27. § (1) bekezdése szerinti lejegyzést követően.

b) A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítás csak az érintett telek kiszolgálásához szükséges út egyidejű kialakítása idején engedélyezhető.

(3) Útépítési és közművesítési hozzájárulás

a) a szabályozási tervben a területre tervezett kiszolgáló utakat és közműveket az újonnan beépítésre szánt területeken a tervezett épületek építési engedélyének kiadása előtt, illetve rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

b) a megvalósítás költségeit az Önkormányzat jelen rendeletével a mindenkori érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A kiépítés módjáról, ütemezéséről az érintett tulajdonos és az Önkormányzat külön megállapodást kötnek.

(4)15

2. Záró rendelkezések

37. § (1) E rendelet elfogadását követõ 60. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Cakóháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község helyi építési előírásairól és egyes építési munkák engedélyezéséről szóló 5/1996.(V.31.) számú rendelete.

(3) A rendelet előírásait a kihirdetés napjától kezdődően a folyamatban lévő és a kihirdetés napjáig határozattal el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

1. melléklet

FOGALOM MEGHATÁROZÁS
Jelen szabályzat alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ában, illetve az OTÉK 1. számú mellékletében meghatározott fogalomértelmezéseket kell használni.

1. Autómentes övezet: olyan terület, ahol a kedvezőbb környezeti állapot érdekében az egyéni járműközlekedést különleges intézkedések korlátozzák, illetve a gyalogos- és kerékpár közlekedést különleges intézkedések támogatják. Az autómentes övezet lehatárolását a szabályozási tervnek tartalmazni kell.

2. Dűlőút: mező- és erdőgazdálkodási területeket feltáró, jellemzően nem szilárd burkolatú út.

3. Építési hely határvonala: a szabályozási terven jelölt, az építési helyet az OTÉK és a HÉSZ elő-, oldal- hátsókertre vonatkozó általános előírásaitól eltérően lehatároló vonal.

4. Építési hely javasolt határvonala: irányadó építési hely határvonal, melynek betartása nem kötelező, csak ajánlás.

5. Építési övezet építési jogot adó részének határa: az a vonal, mely a teleknek az építési övezeten belüli területén belül leválasztja azt a területrészt, melyhez az övezeti jelben lévő mutatókat viszonyítani kell a mutatatók értékének meghatározásakor. Az építési hely, a hátsókert meghatározása szempontjából ezt a vonalat kell hátsó telekhatárnak tekinteni. Az építési övezet építési jogot adó részének lehatárolására akkor kerül sor, ha az övezetben a telkek mélysége nagy mértékben eltér egymástól, vagy tervtávlaton túl , új tömbfeltárással, új építési telkek kialakítására lehet számítani.

6. Épület homlokzatának megváltoztatása, módosítása: a homlokzat felületének megváltoztatása (pl.: sima vakolat helyett fröcskölt), színének megváltoztatása, nyílászáróinak az eredetitől eltérő anyagúra, osztásúra, csomóponti kialakításúra, üvegezésűre (pl.: színes üveg, leragasztott üveg) való cseréje, külső árnyékoló szerkezetek, reklámtartó -, hirdető szerkezetek felszerelése.

16

7. 8. Ideiglenes építmény, konténer: a talajjal legfeljebb szerelt, oldható kötéssel összeépített, könnyűszerkezetes építésű, időjárás elleni védelemre szolgáló szerkezet.

9.17 „K” kialakult állapot. Kialakult állapot azt jelenti, hogy a terület kialakult rendezettsége megfelelő, új építés, vagy bővítés esetén a spontán módon kialakult szabályokat kell betartani, építési engedélyt az illeszkedés elvének figyelembevételével lehet kiadni.Amennyiben az alkalmazandó jellemzők nem magától értetődőek, azokat elvi engedély keretében kell meghatározni. Kialakult állapotra vonatkozó előírást kell használni az épületnek a „K” betűvel meghatározott jellemzőivel kapcsolatban.

10. Kerti nem épület jellegű építmény: A telken elhelyezett mindazon, terepszintből kiemelkedő felépítmények, amelyek épületekre jellemző építőanyagokból és technológiával épültek, de jellegükből, kialakításukból eredően még ideiglenes emberi bent tartózkodásra sem alkalmasak ( kültéri kemence, támfal, szobormű, plasztika és azok talapzata stb )

11. Kerti tető: Olyan, más felépítményektől független, azoktól elkülönülő, önálló tömegként megjelenő építmény, amely pontszerűen alátámasztott, tömör héjazatú lefedéssel rendelkezik, pontszerű alátámasztásai között fal- illetve nyílászáró közbeiktatása nélkül szabadon átjárható

12. Kiegészítő épület: A telken, vagy az építési telken elhelyezett, az övezeti előírásoknak megfelelő épület működését kiegészítő önálló épület; járműtároló, kerti szerszám-, kerti kisgép-, tüzelő- és terménytároló, lomtároló, nyári konyha, 30 m2-nél nem nagyobb barkácsműhely.

13. Korlátozott használatú út: az, az út, amelyen a gépjármű közlekedés időben, vagy célban korlátozva van.

14. Nyúlványos (nyeles telek): olyan telek, mely telekmegosztás során jön létre, úgy hogy a megosztást követően kialakul egy, a közterülettel továbbra is homlokvonalával kapcsolódó telek (visszamaradó telek) és egy „hátsó” telek (nyeles telek), mely a közterülethez mindössze egy, min. 3 m széles teleknyúlvánnyal kapcsolódik.

15. Óriásplakát: elemeiben vagy összességében a DIN AO méretet meghaladó méretű plakát.

16. Övezeti határvonal: körülhatárolja a területeknek, telektömböknek azon részét, melyre vonatkozóan az övezeti jellel bemutatott telekalakítási és építési előírások azonosak. Az övezeti határvonal egyúttal javasolt telekhatár.

17. Övezeti jel: az övezetekben érvényes használati, telekalakítási és építési előírásokra utaló; az övezet sorszámából és jeléből álló jelölés.

18. Reklámcélú falfestmény: Olyan, az épület, felépítmény külsőoldali, tömör homlokzati felületein megjelenő, annak fizikailag részét képező, önállóan nem eltávolítható, de annak általános színétől, mintájától, textúrájától elkülönülő, elsősorban ornamentikus, figurális ábrázolás, amely esetleges szöveges kiegészítésekkel az épületben folytatott vagy azzal kapcsolatban lévő kereskedelmi tevékenységre illetve eladás céljára készített termékre, szolgáltatásra utal, vagy annak megvételére, alkalmazására hív fel.

19. Szintterület-sűrűség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma.E számítás során nem kell figyelembe venni a tetőtér 1,90 m- nél kisebb belmagasságú részét és a pinceszintet.

20. Tervezett szabályozási vonal: a tervezett közterületek illetve közhasználatra megnyitott magánterületek és az egyéb területek közötti határvonal. A tervezett szabályozási vonalat tervezett övezeti határként is kell értelmezni. A tervezett szabályozási vonalakon belül a közhasználatra megnyitott, meglévő és tervezett magánutakat a közutaktól eltérő színezés jelöli.

18

21. 22. Túlnyomórészt beépített terület: olyan telektömb vagy építési övezet területe, melyhez korábban már kiépült az összes technikai infrastruktúra és az építési telkek több mint felén az érvényes területfelhasználási besorolásnak megfelelő épületek állnak.

23. Új épülettel nem beépíthető terület: becsülhetően a tervtávlaton túl megvalósuló átépülés után a közterület bővítésére javasolt terület. Erre a telekrészre az épület meglévő tömegét növelő önálló rendeltetési egység építése esetén, illetve a meglévő épület bontása után nem engedélyezhető beépítés. A rendezési tervek szerinti későbbi funkció (például: szervizút, parkoló, sávszélesítés, stb.) részletekben is megvalósítható, ha a kiépülő ütem nem lehetetleníti el a rendezési terv szerinti kiépítés későbbi megvalósítását.

24. Újonnan beépítésre szánt terület: az olyan új fejlesztési terület (legalább egy építési övezet és a hozzá tartozó út és közműterületek), amely a fejlesztés megkezdése előtt túlnyomórészt még nem volt beépítve.

2. melléklet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÖVEZETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI
Egyéb: A település karakter-védelme érdekében új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni.

AZ ÖVEZET JELE

O 30 %
LF-1 4,5 1000

BEÉPÍTÉSI MÓD

Oldalhatáron álló

ÉPÍTÉSI VONAL /előkert/

3 m

OLDALKERT

OTÉK szerint

MAX.

BEÉPÍTETTSÉG

30 %

MAX.

SZINTSZÁM

Földszint + Tetőtér

MAX.

SZINTTERÜLETSŰRŰSÉG

0,5

MAX.

ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

4,5 m

MAX.

UTCAI HOMLOKZATMAGASSÁG

4,5 m

MAX.

LEJTŐRE NÉZŐ HOMLOKZATMAG.

-

MIN.

TELEKTERÜLET

Min: 1000 m2

MIN.

TELEKSZÉLESSÉG

20 m

MIN.

TELEKMÉLYSÉG

25 m

TETŐGERINC JELLEGE

Utcára merőleges

TETŐ HAJLÁSSZÖGE

40-42°

MAX.

TETŐGERINC MAGASSÁG

7,5 m

TETŐFEDÉS ANYAGA

Piros, barna, antracit cserép

MAX.

LAKÁSSZÁM

1

KÖZMŰVESÍTETTSÉG

Teljes

MELLÉKÉPÜLET

Építhető

KERÍTÉS

max. 1,80 magass, 70%-ban áttört

GÉPKOCSITÁROLÁS

Teleken belül

MIN.

ZÖLDFELÜLET

60 %

MLOKZATI ANYAGHASZNÁLAT

jellemzően vakolt, valamint tégla, fa ill. kő burkolat

AZ ÖVEZET JELE

O 30 %
LF-2 4,5 1400

BEÉPÍTÉSI MÓD

Oldalhatáron álló

ÉPÍTÉSI VONAL /előkert/

3 m

OLDALKERT

OTÉK szerint

MAX.

BEÉPÍTETTSÉG

30 %

MAX.

SZINTSZÁM

Földszint + Tetőtér

MAX.

SZINTTERÜLETSŰRŰSÉG

0,5

MAX.

ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

4,5 m

MAX.

UTCAI HOMLOKZATMAGASSÁG

4,5 m

MAX.

LEJTŐRE NÉZŐ HOMLOKZATMAG.

-

MIN.

TELEKTERÜLET

Min: 1400 m2

MIN.

TELEKSZÉLESSÉG

20 m

MIN.

TELEKMÉLYSÉG

25 m

TETŐGERINC JELLEGE

Utcára merőleges

TETŐ HAJLÁSSZÖGE

40-42°

MAX.

TETŐGERINC MAGASSÁG

7,5 m

TETŐFEDÉS ANYAGA

Piros, barna, antracit cserép

MAX.

LAKÁSSZÁM

1

KÖZMŰVESÍTETTSÉG

Teljes

MELLÉKÉPÜLET

Építhető

KERÍTÉS

max. 1,80 magass, 70%-ban áttört

GÉPKOCSITÁROLÁS

Teleken belül

MIN.

ZÖLDFELÜLET

60 %

MLOKZATI ANYAGHASZNÁLAT

jellemzően vakolt, valamint tégla, fa ill. kő burkolat

Egyéb: A település karakter-védelme érdekében új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni.

AZ ÖVEZET JELE

SZ 30%
GKSZ-1 4,5 1500

BEÉPÍTÉSI MÓD

Szabadon álló

ÉPÍTÉSI VONAL /előkert/

10,0-15,0 m kialakult állapot szerint

OLDALKERT

OTÉK szerint

MAX.

BEÉPÍTETTSÉG

30 %

MAX.

SZINTSZÁM

Földszint + 1 emelet + tetőtér

MAX.

SZINTTERÜLETSŰRŰSÉG

0,9

MAX.

ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

4,5

MAX.

UTCAI HOMLOKZATMAGASSÁG

4,5

MAX.

LEJTŐRE NÉZŐ HOMLOKZATMAG.

-

MIN.

TELEKTERÜLET

Min: 1500 m2

MIN.

TELEKSZÉLESSÉG

Kialakult

MIN.

TELEKMÉLYSÉG

Kialakult

TETŐGERINC JELLEGE

Utcával párhuzamos

TETŐ HAJLÁSSZÖGE

40-42°

MAX.

TETŐGERINC MAGASSÁG

7,5

TETŐFEDÉS ANYAGA

MAX.

LAKÁSSZÁM

1

KÖZMŰVESÍTETTSÉG

Teljes

MELLÉKÉPÜLET

Építhető a főépület takarásában

KERÍTÉS

max. 1,80 magass, 70%-ban áttört

GÉPKOCSITÁROLÁS

Teleken belül

MIN.

ZÖLDFELÜLET

60 %

HOMLOKZATI ANYAGHASZNÁLAT

jellemzően vakolt, valamint tégla, fa ill. kő burkolat

Egyéb:

AZ ÖVEZET JELE

SZ 30 %
GKSZ-2 4,5 4000

BEÉPÍTÉSI MÓD

Szabadon álló

ÉPÍTÉSI VONAL /előkert/

utcafrontos

OLDALKERT

OTÉK szerint

MAX.

BEÉPÍTETTSÉG

30 %

MAX.

SZINTSZÁM

Földszint

MAX.

SZINTTERÜLETSŰRŰSÉG

0,6

MAX.

ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

4,5

MAX.

UTCAI HOMLOKZATMAGASSÁG

4,5

MAX.

LEJTŐRE NÉZŐ HOMLOKZATMAG.

-

MIN.

TELEKTERÜLET

Min:. 4000 m2

MIN.

TELEKSZÉLESSÉG

20

MIN.

TELEKMÉLYSÉG

35

ŐGERINC JELLEGE

Utcával párhuzamos

TETŐ HAJLÁSSZÖGE

40-42°

MAX.

TETŐGERINC MAGASSÁG

7,5

TETŐFEDÉS ANYAGA

MAX.

LAKÁSSZÁM

Nem létesíthető

KÖZMŰVESÍTETTSÉG

Teljes

MELLÉKÉPÜLET

Nem építhető

KERÍTÉS

Nem építhető

GÉPKOCSITÁROLÁS

Teleken belül

MIN.

ZÖLDFELÜLET

60 %

MLOKZATI ANYAGHASZNÁLAT

jellemzően vakolt, valamint tégla, fa ill. kő burkolat

Egyéb:
Egyéb:

AZ ÖVEZET JELE

SZ 20 %
Gmg 4,,5 30000

BEÉPÍTÉSI MÓD

Szabadon álló

ÉPÍTÉSI VONAL /előkert/

10,0-15,0m kialakult állapot szerint

OLDALKERT

OTÉK szerint

MAX.

BEÉPÍTETTSÉG

30 %

MAX.

SZINTSZÁM

Földszint + 1 emelet + tetőtér

MAX.

SZINTTERÜLETSŰRŰSÉG

0,9

MAX.

ÉPÍTMÉNYMAGASSÁG

4,5

MAX.

UTCAI HOMLOKZATMAGASSÁG

4,5

MAX.

LEJTŐRE NÉZŐ HOMLOKZATMAG.

-

MIN.

TELEKTERÜLET

Min: 3000 m2

MIN.

TELEKSZÉLESSÉG

18

MIN.

TELEKMÉLYSÉG

TETŐGERINC JELLEGE

Utcával párhuzamos

TETŐ HAJLÁSSZÖGE

40-42°

MAX.

TETŐGERINC MAGASSÁG

7,5

TETŐFEDÉS ANYAGA

MAX.

LAKÁSSZÁM

1

KÖZMŰVESÍTETTSÉG

Teljes

MELLÉKÉPÜLET

Építhető a főépület takarásában

KERÍTÉS

max. 1,80 magass, 70%-ban áttört

GÉPKOCSITÁROLÁS

Teleken belül

MIN.

ZÖLDFELÜLET

60 %

HOMLOKZATI ANYAGHASZNÁLAT

jellemzően vakolt, valamint tégla, fa ill. kő burkolat

Egyéb:
TEMETŐK KÜLÖNLEGES ÖVEZETE
Az övezet jele: Kte
Kte jelű övezet a temetők területe
A területre beépítési terv készítendő a következő keretfeltételek betartásával:
- az övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,2
- az engedélyezhető maximális beépíthetőség (az övezet egészére vonatkozóan az esetben is érvényes, ha a temető több hrsz. alatti területből áll) 10%,
- az engedélyezhető maximális építménymagasság: 4,5 m,
- a legkisebb zöldfelületi arány az övezetben: 50%
SPORTOLÁSI CÉLÚ KÜLÖNLEGES ÖVEZET
Az övezet jele: Ksp
Ksp jelű övezeten belül a sportoláshoz szükséges építmények (öltöző, lelátó, fedett sportlétesítmény, vendéglátó létesítmény stb.) elhelyezése engedélyezhető.
A területre beépítési terv készítendő a következő keretfeltételek betartásával:
- az övezetben megengedhető maximális szintterületi mutató értéke: 0,4
- az engedélyezhető maximális beépíthetőség (az övezet egészére vonatkozóan az esetben is érvényes, ha a sportolási célú terület több hrsz. alatti területből áll) 20%,
- az engedélyezhető maximális építménymagasság: 4,5 m,
- a legkisebb zöldfelületi arány az övezetben: 60%

3. melléklet

MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME
1) Helyi védelem
Cakóháza területén helyi értékvédelmi terület nem kerül kijelölésre.
2) Helyi védettségre javasolt épületek, építmények
A településen négy országos védelemben nem részesített, de a helyi népi építészeti hagyományokat őrző épület és építmény található, amely vagy építészeti jegyei, vagy helytörténeti jelentősége miatt méltó lehet a helyi védelemre. Ezen épület a település főutcáján elhelyezkedő harangláb és 3 másik lakóépület az alábbi táblázat szerint:
Helyi védelemre javasolható épületek, építmények

Funkció

Cim

Hrsz

Harang torony

utca 16

36

Lakóépület

utca 16

36

Lakóépület

utca 15

74

Lakóépület

utca

62

4. melléklet

Régészeti területek
Védett régészeti lelőhelyek:

1. lelőhely
Lelőhely neve: Cakóháza Belterület, út Lelőhely KÖH azonosító száma: 1630
Lelőhely helyrajzi száma: 8; 13; 16–17; 20–21; 35–36; 63; 80–81; 82/2; 83; 89–91; 95; 99–102; 106.

2. lelőhely
Lelőhely neve: Cakóháza – Városút hossza Lelőhely KÖH azonosító száma: 1636
Lelőhely helyrajzi száma: 020/11–13; 020/18–22; 027; 028/2; 028/6–7.

3. lelőhely
Lelőhely neve: Cakóháza Medgyes-domb Lelőhely KÖH azonosító száma: 1639
Lelőhely helyrajzi száma: 06/20–23, 06/29–30, 06/18, 06/33–34, 06/7–10.

4. lelőhely
Lelőhely neve: Cakóháza Bikafej-domb Lelőhely KÖH azonosító száma: 33014 Lelőhely helyrajzi száma: 012/1–4.

5. lelőhely
Lelőhely neve: Cakóháza Rábcakapi határa Lelőhely KÖH azonosító száma: 35951
Lelőhely helyrajzi száma: 016/15; 016/17; 016/19–23; 016/32–42.

6. lelőhely
Lelőhely neve: Cakóháza – Tárnokréti határa Lelőhely KÖH azonosító száma: 35933 Lelőhely helyrajzi száma: 016/16; 016/42.

7. lelőhely
Lelőhely neve: Cakóháza – Faluszer Lelőhely KÖH azonosító száma: nincs Lelőhely helyrajzi száma: 012/19–21.

8. lelőhely
Lelőhely neve: Cakóháza – Tsz-dűlő Lelőhely KÖH azonosító száma: nincs Lelőhely helyrajzi száma: 020/1.

SzT-1

KÜLTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERV (SzT-1)

SzT-2

BELTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERV
1

Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.

2

Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.

3

Módosította a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016.08.16-tól.

4

Módosította a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016.08.16-tól.

5

Módosította a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016.08.16-tól.

6

Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.

7

Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.

8

Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.

9

Módosította a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016.08.16-tól.

10

Módosította a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016.08.16-tól.

11

Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.

12

Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.

13

Módosította a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016.08.16-tól.

14

Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.

15

Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.

16

Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.

17

Módosította a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2016.08.16-tól.

18

Hatályon kívül helyezte a 4/2016.(VIII.15.) önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2016.08.16-tól.