Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (VII.1.) önkormányzati rendelete

Balmazújváros Városi Önkormányzat

Hatályos: 2021. 11. 12

Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2021. (VII. 1.) önkormányzati rendelete

Balmazújváros Városi Önkormányzat

2021.11.12.

Képviselő-testületének

12/2021. (VII.01.) sz. önkormányzati rendelete

BALMAZÚJVÁROS VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Balmazújváros Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9/B. § (2) bekezdés b) pontjában és a 62. §. (6) bekezdésének 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében és a 42. § (4) meghatározott feladatkörében eljáró:
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság
- Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat (Területi Vízvédelmi Hatóság)
- Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat (Területi Vízügyi Hatóság)
- Országos Vízügyi Főigazgatóság
- Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság
- Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály
- Budapest Főváros Kormányhivatala Közlekedési Főosztály Útügyi Osztály
- Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkár
- Innovációs és Technológiai Minisztérium Légügyi Szakterület
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Közlekedési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Útügyi Osztály
- Miniszterelnökség Örökségvédelmi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály
- Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály
- Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály (honvédelemért felelős miniszter)
- Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala
- Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály 1.
valamint
a Korm. rendelet 42. § (4) szerint előírt érintett területi, települési önkormányzatok megkereséséhez biztosított véleményezési jogkörében eljáró:
- Hajdú-Bihar Megye Önkormányzat Hivatala
- Hajdúböszörmény Város önkormányzata
- Debrecen város önkormányzata
- Nagyhegyes Község önkormányzata
- Hortobágy Község önkormányzata
- Tiszacsege Város önkormányzata
- Újszentmargita Község önkormányzata
- Görbeháza Község önkormányzata
továbbá
a Korm. rendelet 29. § a) pontjában a partnerségi egyeztetésben meghatározottak szerint a partnerségi egyeztetés szereplői véleményének kikérésével,
és
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 42. § (6) bek. meghatározott feladatkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal záró szakmai véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

A) Á L T A L Á N O S E L Ő Í R Á S O K

I. Fejezet

HATÁLY ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) Átmenő telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, melynek két – egymással nem szomszédos – telekhatára közterülettel, vagy közforgalom céljára megnyitott magánúttal határos.

b) Kismélységű telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, mely átlagos telekmélysége kisebb, mint 30 méter.

c) Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással –legfeljebb 135°-os) szöget bezáró határvonalon érintkezik.

d) Zártsorú épület elhelyezés: olyan zártsorú beépítési móddal szabályozott építési helyen belüli épületelhelyezés, mely a városközpontban és a városközpont külső oldalához csatlakozó kisvárosias lakóövezetben került szabályozásra, ahol az ingatlanok számottevő része a korábbi szabályok szerint oldalhatáron álló beépítési mód szerint épült be. A teljes zártsorúsítás elérése- és az épület-elhelyezés hézagokkal történő tagolásának lehetővé tétele érdekében, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletáltal megengedett épület elhelyezési lehetőségeken kívül az épület-elhelyezés helyi szabályokkal is kiegészült.

e) Lakózóna: Lk, Lke, Lf lakóövezetekben az építési telek utcavonaltól mért 20 méter mélységig tartó része, ahol az építési övezetben megengedett (lakókörnyezetet nem zavaró hatású) rendeltetések építményei elhelyezhetők, de állattartó épület nem helyezhető el. Az állattartó épületeket a lakózóna mögötti gazdasági zónában kell elhelyezni. A lakózóna kijelölése a telek e részén megfelelő biztonságot jelent, az egyébként elhelyezhető épületekkel szemben. A lakózóna kijelölése ugyanakkor nem zárja ki a mögötte lévő gazdasági zóna ugyancsak lakó funkcióként való használatát, lakóépület építését sem!

f) Szabadonálló épület elhelyezés: Az oldalhatáron álló beépítési mód által lehatárolt építési helyen belül történő olyan épületelhelyezés, amikor az épület nem az építési oldalt jelentő telekhatáron, vagy attól „csurgó távolságra” kerül elhelyezésre, hanem attól legalább 3 méter távolságra. Amennyiben az építési oldalt jelentő telekhatár felé néző homlokzaton huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség ablakai néznek, akkor legalább az építési övezetben meghatározott legnagyobb épületmagasságnak megfelelő távolságot kell tartani.

g) Csurgó távolság: Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, az oldalhatáron történő épületelhelyezés sajátos módjának fogalma, amikor az épület nem közvetlenül az építési oldalt képező telekhatáron, hanem attól 0,5- 1,0 méter távolságra kerül elhelyezésre. Ebben az esetben elegendő, ha az épület egy pontja illeszkedik legalább e meghatározott vonalra, és az épület oldalfalának többi pontja, ettől mindenütt távolabb van.

2. Bevezető előírások

2. § (1) A város igazgatási területén építési telket és területet alakítani, területet felhasználni, épületet, építményt bontani, építeni, átalakítani, felújítani, e tevékenységekre hatósági engedélyt adni a magasabb szintű jogszabályok mellett a város Településképének védelméről szóló (továbbiakban TvR) Rendelete és jelen Helyi Építési Szabályzata (a továbbiakban: HÉSZ) alapján szabad.

(2) E rendeletet az „országos településrendezési és építési követelményekről” alkotott 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelettel, és „Balmazújváros Város Településképének védelméről” alkotott 13/2018.(VI.29.) sz. önkormányzati rendelettel együtt kell alkalmazni.

(3) JELEN RENDELET

1. melléklete: Sz-1 Külterület szabályozási terv (M= 1:20 000);

2. melléklete: Sz-2 Belterület szabályozási terv (M= 1: 4 000);

3. melléklete: Építési övezetek előírásai (1-5 táblázat)

4. melléklete: Országos- és térségi övezetek lehatárolása (A/3 méretű tervlap)

5. melléklete: Előkertek szabályozása (A/3 méretű tervlap)

6. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek

7. melléklet: Egyes sajátos jogintézmények (Építési tilalmak, településrendezési kötelezések)

(4) A szabályozási terven ábrázolt vonalas szabályozási elemek helyzete, méretezés, vagy egyértelmű térképi vonalhoz való kapcsolódás hiányában, digitális méréssel állapítandó meg, az önkormányzatnál tárolt digitális szabályozási terven.

II. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

3. A város területének felhasználása

3. § (1) Beépítésre szánt területek

a) lakóterület, ezen belül

aa) kisvárosias lakóterület Lk

ab) kertvárosias lakóterület Lke

ac) falusias lakóterület Lf

b) vegyes terület

ba) településközpont vegyes terület Vt

bb) intézmény terület Vi

c) gazdasági terület, ezen belül

ca) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Gksz

cb) általános gazdasági terület

cc) ipari gazdasági terület Gip

d) különleges terület K, ezen belül

da) Rekreációs célú különleges terület Krek

db) Mintafarm különleges terület K-mf

dc) Városgazdálkodási célú különleges terület K-vg

dd) Állatmenhely különleges terület K-ám

de) Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület Kid

df) Közmű különleges terület K-köz

dg) Folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére és hulladékudvar kialakítására szolgáló terület Ksz

dh) Mezőgazdasági üzemi különleges terület Kmü

di) Hétvégiházas üdülőterület Üh

kerültek kijelölésre, melyek besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.

Az építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető épületmagasság mértékét a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban Hész) 4. melléklete tartalmazza.
(2)Beépítésre nem szánt területek
a)közlekedési területek, ezen belül
aa)kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület KÖk
ab)közúti közlekedési terület KÖu
b)zöldterületek, ezen belül
ba)közpark Z-kp
bb)közkert Z-kk
c)erdőterület, ezen belül
ca)védelmi erdő Ev
cb)gazdasági erdő Eg
cc)közjóléti erdő Ek
d)mezőgazdasági területek, ezen belül
da)Mezőgazdasági terület (HNP Világörökségi helyszínen) M-VH
db)Többségében gyep, legelő művelésű terület (HNP védőövezetében) Mgy-V
dc)Többségében szántó művelésű terület (HNP védőövezetében) Msz-V
dd)Többségében szántó művelésű terület Msz
de)Többségében gyep, legelő művelésű terület Mgy
df)Kertgazdálkodásra szolgáló terület Mk
e)vízgazdálkodási terület V
f)Különleges terület Kb, ezen belül
fa)Temető, kegyeleti park, különleges terület Kb-tem
fb)Kegyeleti park különleges területe Kb-kegy
fc)Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület Kb-id
fd)Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület Kb-id/VH
fe)Napelempark, különleges terület Kb-En
ff)Burkolt köztér Kb-Kt
fg)Burkolt fásított köztér Kb-Ktf
fh)Lovas turizmus/ lovarda területe Kb-Lov
kerültek kijelölésre, melyek besorolását a Szabályozási Terv határozza meg és határolja le.

4. Szabályozási elemek

4. § (1) A szabályozási elemek jelkulcsát a Szabályozási Terv (jelen rendelet) mellékletét képező Szabályozási tervlapok) tartalmazzák.

(2) A szabályozási terven megjelenő szabályozási előírások, követelmények megváltoztatásához, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a Szabályozási Terv módosítása szükséges.

(3) A szabályozási terven meghatározott két telek között kijelölt építési övezethatár a szabályozási terv módosítása nélkül telekalakítás során elmozdítható, de az elmozdítás következtében nem állhat elő egyik telek vonatkozásában sem építési övezetváltás. (Az építési övezethatár úgy mozdítható el, hogy a területében ezáltal csökkenő telek területe ne csökkenjen az adott övezetben előírt legkisebb alakítható terület, telekszélesség, telekmélység alá.)

5. Az épület elhelyezés beépítési módokhoz kapcsolódó helyi szabályai

5. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód:

Oldalhatáron álló beépítés esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatára, vagy attól 0,5-1,0 m közötti távolságra „csurgó távolságra” kell elhelyezni.
(2)Zártsorú beépítési mód:
a)A Zártsorú épület-elhelyezés esetén az épületek zárt sora helyenként (kivéve, ha a szabályozási terv ettől eltérő módon intézkedik), a megengedett épületmagasság 2/3-a, de minimum 10,0 m-es épületközzel megszakítható. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 30 %-ának, és 4,0 m széles résznek egy telekre kell esnie.
b)Ha az építéssel érintett telekkel közvetlen szomszédos telken álló épület oldalhatáron áll, és a zártsorú csatlakozás tűzfalas kialakítás hiányában nem biztosított - az épület rendeltetésszerű használhatóságának megtartása érdekében - a tervezett épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a szomszédos épület felé eső telekhatártól legalább 4,0 m-re álljon. A szemben lévő telekhatár melletti homlokzatot ebben az esetben nem kell nyílás nélküli határfalként kialakítani, de csak nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséghez tartozó nyílások helyezhetők el, ezen a homlokzaton.
c)Az utcavonalon előírt kötelező építési vonal esetében az utcafrontra kerülő épületet utcafronti homlokzatának homlokvonalra vetített vetületi hosszának legalább 80 %-ban ténylegesen utcavonalon állóan kell elhelyezni. A hátrább helyezkedő épületrész az utcavonaltól 3,0 m-nél több, és 1,50 m-nél kevesebb távolságra nem kerülhet.
d)A fokozatos vagy utólagos zártsorúsítás érdekében, az építési vonaltól számított max. 12 méter mélységig az épületet a zártsorú beépítésére vonatkozó általános szabályok betartásával, az építési hely teljes szélességében el lehet helyezni. Tűzfal építése az oldalhatáron e mélységig kötelező. Az e mögött lévő építési helyen belül udvari épületszárny is építhető, de ennek huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek nyílászáróit magába foglaló homlokzatát, a szemben lévő szomszédos ingatlanon elhelyezkedő épülettől legalább az előírt épületmagassággal megegyező távolságra kell elhelyezni.
e)Az építési hely meghatározását tekintve a beépítés előkert nélküli, az utca felöli kötelező építési vonal az utcai telekhatár, kivéve ahol a szabályozási terv (kötelező építési vonallal) vagy e rendelet 5. „Előkertek szabályozása” melléklete ettől eltérően intézkedik. Ugyancsak az építési hely meghatározását tekintve, hátsó kert a „Vt”- jelű (településközpont vegyes) övezetekben nincs és az épületet a hátsó telekhatárra tűzfallal csatlakozva lehet elhelyezni, vagy a hátsó telekhatártól legalább 6,0 távolságra helyezhető el.

6. Az építési övezetekre vonatkozó általános előírások

6. § (1) Az új magánutak létesítésének szabályai:

a) A beépítésre szánt telektömbök belsejének feltárására a szabályozási tervben szereplő utakon kívül közforgalom elől el nem zárt magánutak is létesíthetők. Ezen esetekben az útterület-szélességet az adott út révén megközelítendő építési telkek beépíthetőségéhez szükséges út és közműigények egységes figyelembe vételével kell meghatározni.

b) Az új magánutak (szabályozási) szélessége 80 m hosszúságig legalább 8,0 m, 150 m hosszúságig legalább 10,0 m, 150 m hosszúság felett legalább 12,0 m lehet. A 100 m hosszúságot meghaladó zsákutca csak méretezett, a közforgalmú városüzemeltetést és a katasztrófavédelmet is kiszolgáló fordulási sugarat biztosító végfordulóval alakítható ki.

c) Az ingatlan-nyilvántartásban magánútként bejegyzett telek használati módja nem változtatható meg, kivéve, ha csak olyan tel(k)ek megközelítését szolgálja, amely(ek)nek közterületi kapcsolata a változtatás után is biztosított marad. Ezen magánutak megszüntetése esetén a tulajdonosnak a meglévő közműveket szükség esetén át kell helyezni, a felszíni csapadékvíz-elevezető árkot ki kell váltani, vagy a part élétől számított 3,0 m-es karbantartási sávval együtt önálló telekként kell megtartani.

7. §

Személygépkocsik elhelyezésére vonatkozó szabályok:

(1)Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges személygépkocsi várakozóhelyeket az építési övezetek előírásai szerinti módon, a hatályos jogszabályokban meghatározott mennyiségben, telken belül kell biztosítani, a Parkolóhelyek kialakításáról szóló 15/2002.(XII.3.) önkormányzati rendelet figyelembe vételével, azzal a kiegészítéssel, hogy minden lakás és üdülőegység önálló rendeltetési egysége után, telken belül, legalább egy személygépjármű elhelyezését kell biztosítani.
(2)Személygépkocsi elhelyezési kötelezettség nem keletkezik:
a)önálló parkolóház földszintjén lévő kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésnél,
b)közforgalmú személyközlekedés végállomásának utasforgalmat szolgáló épületében lévő kereskedelmi, szolgáltató létesítménynél,
c)a meglévő beépítés földszintjének vagy pinceszintjének kereskedelmi, szolgáltatási rendeltetésre történő módosulása esetén az Lk-1x, Lk-1, Vt-1- jelű építési övezetekben.
d)közkerteknél
e)kereskedelmi, szolgáltató önálló rendeltetési egység árusítóterénél 100 m2 bruttó szintterületig a Vt-1, Vt-2 építési övezetekben
f)vendéglátó önálló rendeltetési egység közterületi terasza esetén.
(3)Rendeltetésszerű használatot biztosító személygépkocsi tároló rendeltetése akkor módosítható, ha a személygépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül továbbra is kielégíthető. Amennyiben egyéb előírás a személygépkocsi elhelyezését építményben teszi kötelezővé, akkor az előírt személygépkocsi - elhelyezési igényt továbbra is épületben, a meglévő személygépkocsi tárolókkal kell biztosítani.
(4)Az egymással szomszédos sport, strand, kulturális és közösségi szórakoztató, jelentős zöldfelületet igénylő közösségi kulturális önálló rendeltetési egység rendeltetésszerű személygépkocsi elhelyezési kötelezettségének biztosításához meglévő létesítmény személygépkocsi várakozóhely kapacitásának és meglévő szomszédos P+R parkoló kapacitásának 50%-a beszámítható.
III. Fejezet

KÖZTERÜLET- ÉS TELEK ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ

ELŐÍRÁSOK

7. Közterület-szélesítés, utak-szabályozása

8. § A közterület-szélesítéssel érintett teleksávon, valamint az utak szabályozási vonallal kijelölt szélesítési sávjában új közműbekötést a szabályozási vonal, mint jövőbeni közterületi telekhatár figyelembevételével kell létesíteni.

8. Telekalakítás általános előírásai

9. § (1) Telkek kialakítása, telekrendezés (telekcsoport újra osztás, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár rendezés) csak a HÉSZ előírásaival összhangban történhet. Az építési övezeteknél feltüntetett telekterület a telekrendezés, telekalakítás esetén kialakítható legkisebb telekterületet jelenti.

(2) A meglévő telkeket több önálló telekké lehet osztani, ha a telekmegosztás után mindegyik új és visszamaradó telek eléri az építési övezetben előírt telekterületet és szélességet. Az előírt telekterület betartása mellett az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) 10 %-kal csökkenthető, ha a telek megosztására más mód nincs.

(3) Nyeles telek alakításának szabályai:

a) Kertvárosias lakóövezetekben, ha a telek területe az övezeti előírások szerint egyébként megosztható lenne, de utcai homlokvonalának hossza ezt másként nem teszi lehetővé nyúlványos (nyeles) telek is kialakítható.

b) Kisvárosias és falusias övezetekben, az a) pont szerinti feltételek teljesülése esetén, csak akkor alakítható nyeles telek, ha a telek végének megközelítésére vonatkozóan a szabályozási terv új utca nyitását irányozza elő.

c) A telek nyúlványos része legalább 3,0 m szélességű és legfeljebb 50 m hosszúságú. A nyúlványos telekrész a telek beépítettségének számításakor telekterületként nem vehető figyelembe.

10. § (1) Telekhatár rendezés abban az esetben is engedélyezhető, ha az ily módon kiegészülő telek előírás szerinti paraméterei kiegészítés után is kisebbek maradnak az övezetben, építési övezetben előírt minimumnál, de az előírt mértéket jobban megközelíti. Telekrész csak akkor csatolható el, ha a megmaradó telek területe és szélessége az előírtaknak megfelelő marad.

(2) Az előírástól kisebb telekmélységgel már kialakult telek felosztása akkor engedélyezhető, ha a területe és legkisebb telekszélesség megfelel az előírásoknak.

(3) Meglévő telek esetén, a szabályozási terven feltüntetett, utcanyitást, utcaszélesítést jelentő telekalakítás abban az esetben is engedélyezhető, ha a meglévő telek területe ezzel a telekalakítással (vagy már a tervezett telekalakítás előtt is) kisebb lesz, az előírt legkisebb alakítható telekterületnél, de továbbra is beépíthető marad.

IV. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET

ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9. Régészeti területek

11. § A településen található nyilvántartott régészeti lelőhelyeket az illetékes államigazgatási szerv adatszolgáltatásának felhasználásával a szabályozási tervlapok tüntetik fel.

10. Kerítés építés helyi szabályai

12. § (1) A teljes közigazgatási területre meghatározott, általános építészeti követelmények:

a) A lakást tartalmazó ingatlanokat, a szabályozási terv szerinti közterület határán kerítéssel kell lezárni. Ez alól kivételt képeznek, a mezőgazdasági övezetben elhelyezkedő tanyák, ahol nem kötelező kerítést építeni, illetve a művelésből kivett terület határvonalán is el lehet a kerítést helyezni.

b) A belterületen elhelyezkedő, közterülettel határos kerítésmezők kialakítására deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakításon és a c) pont feltételeit kielégítő fémlemezen kívül, más anyag nem alkalmazható.

c) Belterületen elhelyezkedő, közterülettel határos kerítés lábazat és osztás (mezőkre való osztás nélküli), tömör lemezkerítés nem építhető. Fémlemezből kerítés abban az esetben készíthető, ha osztásrendszerében, felületi struktúrájában, színében magán hordozza a deszkakerítés településképi jellemzőit.

d) Belterületen elhelyezkedő, közterülettel határos kerítések színének az épület homlokzatával összehangolva kell készülnie.

e) A kerítésben, annak részeként hulladéktartály tároló elhelyezhető.

(2) A településképi szempontból meghatározó területnek minősülő Településközpont vegyes és Kertvárosias építési övezetekben, közterület határán elhelyezkedő kerítésekre, kapukra vonatkozó követelmények:

a) A településképi szempontból meghatározó területeket a TvR határozza meg.

b) A kapukat és a kerítéseket a környezetében kialakult magassághoz illeszkedően, nem kialakult beépítésű területek esetében 1, 8 m magasságúra kell építeni. Ettől eltérni, a közintézmények áttört- vagy jelzésszerű kerítései kivételével nem megengedett.

c) A közösségi-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenység esetén, az előkertet nem kötelező a közterülettől kerítéssel lehatárolni, ilyen esetekben fedett, vagy nyitott terasz is kialakítható.

V. Fejezet

A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET

ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

11. Természet- és tájképvédelem

13. § (1) A településen található országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket a szabályozási terv ábrázolja.

(2) A településen található európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (NATURA 2000) területeket a szabályozási terv ábrázolja.

(3) Országos jelentőségű természetvédelmi terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az országos előírásokban, a védett területekre vonatkozó rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak szerint.

(4) Ökológiai hálózat magterületén lévő beépítésre nem szánt területeken az övezetben egyébként elhelyezhető építmények közül, csak természetvédelmi fenntartási célú, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeretterjesztési célú, ökoturisztikai illetve a táj hagyományaival összefüggő mezőgazdasági építmények helyezhetők el.

12. A Hortobágy Nemzeti Park – A Puszta Világörökségi Helyszínére vonatkozó külön előírások:

14. § (1) Műemléki értékek és környezetük fenntartása, helyreállítása, védelme:

a) A Világörökségi Helyszínen (a következőkben VH-n) lakóépület csak beépítésre szánt területen, meglévő lakóövezetben építhető, ahol ezt más előírások egyébként nem zárják ki (kivett szérűskert, gazdasági udvar stb.). A korlátozás nem vonatkozik pásztorszállásokra, mezőgazdasági telepeknél az őrző személyzet szállására, meglévő tanyákon a tulajdonos vagy személyzet számára szolgáló legfeljebb egy db lakás/ lakóépület építésére.

b) A VH területén a beépítésre szánt területeken (lakóövezetek, mezőgazdasági központok, mezőgazdasági üzemi területek) kívül, építmény csak természetvédelmi vagy legeltetéses állattartási célból (állattartás építményei és állattartáshoz kapcsolódó egyéb építmény) helyezhető el, az építési övezeti előírások keretei között.

(2) Hagyományos pásztorépítmények megőrzése - új építmények hagyományőrző kialakítása:

a) A beépítésre nem szánt területekre vonatkozó külön előírások:

aa) Legeltetéses állattartás céljára új építmény csak abban az esetben helyezhető el, ha az érintett, egy gazdálkodó által legeltetésre használt területen nincs a szükséges rendeltetés céljára megfelelő, vagy alkalmassá tehető meglévő hagyományos pásztorépítmény.

ab) Állattartó telepek nem használhatók állattartáson és az ahhoz kapcsolódó, illetve azt kiegészítő rendeltetéseken kívül más tevékenységre (tároló, gépállomás, gépszín stb.)

ac) Szilárd alapzatú épület körüli járdát kivéve gyalogutak kialakítására csak téglaburkolat alkalmazható.

13. A Tájképi illeszkedésre vonatkozó külön szabályok:

15. § A tájképi illeszkedésre vonatkozó szabályokat a TvR szabályozza.

VI. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

14. Környezetterhelési határértékekkel kapcsolatos előírások

16. § (1) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeket (környezetterhelési határértékeket) a hatályos országos és helyi jogszabályok alapján kell meghatározni.

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítmény, berendezés számára szolgáló építményt csak akkor és úgy szabad elhelyezni, hogy a zaj- és rezgésterhelés a területre, illetve létesítményre megállapított határértékeket ne haladja meg.

(3) Zaj- és rezgésvédelemi határérték túllépéssel már érintett területen az új védendő létesítményt csak műszaki védelemmel lehet megépíteni.

(4) A nyári időszakban rendezett, legfeljebb 8 napig tartó rendezvények esetében betartandó zajterhelési határértékeket a magasabb rendű jogszabályok tartalmazzák.

(5) A szállópor terhelés mérséklésére az új utak mentén, ill. a meglevő utakon – ha a szabályozási szélesség lehetővé teszi – háromszintes növényzetből álló védő zöldsávot kell kialakítani.

(6) Zajvédelmi szempontból csendes övezet a temető körül 30 méter széles védőövezet. Ezen védőövezetben építmény nem helyezhető el.

15. A fényszennyezés elkerülését szolgáló külön előírások

17. § (1) A HNP Világörökségi Helyszín területén és annak tervezett védőövezetében (Mkor-VH és Mkor-V mezőgazdasági övezetek), a fényszennyezés elkerülése érdekében az alábbi előírások, világítási szabályok betartása szükséges.

a) Általános előírás, hogy a VH-t övező területeken létesített tartós használatú mesterséges világítótestek ne rontsák észrevehető mértékben a fényforrás 500 méteres sugarán kívül az éjszakai égbolt és az éjszakai táj képét. Ezen szabályozás tekintetében az észrevehető mérték a fényforrás közvetlen látványát, és/vagy az égbolt mért fénysűrűségének 1%-os növekedését jelenti.)

b) A VH-t övező területeken állandó kültéri világítást csak a közlekedés biztonsága érdekében, valamint járdák és parkolók esetében lehet létesíteni.

c) Indokolt, tartós kültéri megvilágításhoz (ha az nem eleve oldalirányú megvilágítás) csak teljesen ernyőzött, síkbúrás világítóeszközöket lehet használni, amelyeket olyan módon kell kialakítani és karbantartani, hogy fényük a vízszintes sík fölé közvetlenül ne vetülhessen. A világító szerelvényenkénti legnagyobb megengedett fényáram 1600 lumen. Előírás, hogy meleg fényű LED-ek vagy lámpák kerüljenek alkalmazásra. A lámpatestekben alkalmazott fényforrás sárgás fényű, meleg színhőmérsékletű (legfeljebb 3.300 Ko) legyen.

d) A külterületi telephelyeken folyamatosan működő kültéri világítást nem szabad használni.

(2) Új világítás tervezésénél betartandóak a 211/2012. Korm. sz. rendelet 4. § (2) d) előírásai.

16. Zöldfelületekre vonatkozó helyi előírások

18. § (1) Építési Övezeten belüli ökológiai zöldterület:

Építési övezetekben, a természetes vízfolyások medrére lenyúló telekvégeket lekeríteni nem lehet. Használata korlátozott annak érdekében, hogy a természetes vízfolyás kezelhető és környezeti károsodása elkerülhető legyen. A szabályozási terven jelölt területen belül épület nem helyezhető el. A területet kertgazdálkodási, mezőgazdasági-növénytermesztési, erdőművelési céllal, vagy pihenő- rekreációs- sportolási célú zöldterületként lehet hasznosítani.
(2)Telken belüli kötelező védő zöldterület:
A szabályozási terv meghatározott területeken, elsősorban gazdasági (Gip, Gksz) és különleges mezőgazdasági üzemi (Kmü) övezetekben környezetvédelmi, és (vagy) környezetalakítás miatt, telken belüli, méretezett kötelező védő zöldterület kialakítását jelöli. A kijelölt területre vonatkozóan a tulajdonost legalább 16 m2/fa sűrűségű kötelező védő zöldfelület kialakítása terheli. E terület az előírt zöldterületbe beszámítandó.
(3)Telken belüli védőzóna:
A szabályozási terv környezetvédelmi indokok alapján, a gazdasági övezetekhez csatlakozó, vagy közvetlen közelében lévő lakóterületek védelme érdekében telken belüli, korlátozott használatú védőzónát jelöl. A kijelölt védőzónában legalább 60 %-os zöldterületi fedettséget (legalább 16 m2/fa sűrűséggel fásított területet) kell létesíteni. A területen belül az övezetben megengedett építmények közül termelő tevékenységnek, vagy a környezetet zaj, talaj vagy légszennyezéssel terhelő egyéb tevékenységnek helyet adó épület nem helyezhető el. Adminisztrációs, szociális épület, raktárépület, fásított parkoló a területen elhelyezhető, a telken belüli védőzóna területének legfeljebb 15%-os beépítettségével.
VII. Fejezet

AZ EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

17. Elővásárlási jog

19. § (1) A szabályozási tervben és Hész-ben meghatározott településrendezési célok megvalósíthatósága érdekében Balmazújváros Városi Önkormányzatát megillető elővásárlási jog jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba:

(2) Elővásárlási jog: jelen rendelet 6. mellékletében felsorolt ingatlanokra.

18. Beültetési kötelezettség

20. § A beültetési kötelezettség jogintézménye a közérdekű környezetalakítás érdekében rendelhető el. Ennek értelmében az ingatlan növényzettel történő beültetését rendelheti el a polgármester, hatósági döntéssel. Beültetési kötelezettség érinti a szabályozási terven megjelölt ingatlanokat.

19. Útépítési és közművesítési hozzájárulás

21. § Amennyiben a beépítésre szánt területekre kiszolgáló utakat, közműveket szükséges megvalósítani, annak létesítési költségeit az Önkormányzat az érdekelt tulajdonosokra átháríthatja. A hozzájárulás mértékét és módját az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

VIII. Fejezet

KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI

20. A közművesítés területei és létesítményei

22. § (1) Az egyes beépítésre szánt terület felhasználási egységek közműellátásának mértéke:

a) Kisvárosias és kertvárosias lakóterület és üdülőterület: teljes közművesítés,

b) Településközponti vegyes és központi vegyes terület: teljes közművesítés,

c) Gazdasági területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen részleges közművesítettség

d) Különleges területek: belterületen teljes közművesítés, külterületen legalább részleges közművesítettség.

(2) Általános előírások

a) Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. Közművezetékek átépítésénél, új nyomvonal létesítésénél a közművek elrendezésénél a közterületek fásíthatóságát, a meglévő fák védelmét és a további fásítási igényt is figyelembe kell venni.

b) A rekonstrukciók során feleslegessé vált közműveket el kell bontani, a terület helyreállítását el kell végezni.

c) A közművek hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közterületen kell helyet biztosítani.

d) Újonnan több telket kiszolgáló közmű gerincvezetékeket (víz, csatorna, gáz, elektromos, hírközlés) csak közterületen szabad elhelyezni, építési telken nem. Ebből a célból szolgalmi jog sem létesíthető

(3) Ivóvízellátás

a) A tűzcsapok a vonatkozó előírásokban rögzített távolságokra telepítendők.

b) A védőtávolságon belül épület, építmény nem helyezhető el.

(4) Szennyvízelvezetés és - tisztítás

a) A szennyvízcsatorna kiépítéséig zárt rendszerű szennyvíztároló is elhelyezhető. Ahol a szennyvízcsatorna kiépült az ingatlanokat kötelezően rá kell kötni.

(5) Felszíni vízelvezetés

a) A csapadékvíz-elvezetést a városközpont területén zárt rendszerű csapadékcsatornával kell megoldani.

IX. Fejezet

ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

21. Az építési telkek beépítésének általános előírásai

23. § (1) Belterületen állattartó épület (az idegenforgalmi célú lótartás épületének kivételével) csak főépítménnyel rendelkező telken építhető.

(2) A lakótelken az előírt számú gépjármű elhelyezését biztosítani kell:

a) a fő funkciót jelentő épület szerves részeként;

b) a kiszolgáló gazdasági épület, építmény részeként vagy

c) gépjárművel megközelíthető, min. 3,0 x 5,0 méter nagyságú szabad területen.

Külön épületben gépjárművet csak 400m2-nél nagyobb telken lehet elhelyezni.

(3) Építési vonal

a) Az építési vonalat jelen rendelet részletes övezeti előírásai határozzák meg, mely alól eltérést a szabályozási terven ábrázolt kötelező építési vonal adhat.

b) A kötelező építési vonal használatának értelmezése:

ba) Az utcavonalon meghatározott építési vonalon létesíteni kívánt épület szélességének legalább 80% a-nak a kötelező építési vonalra kell illeszkednie.

bb) A már kialakult nyúlványos telek esetében a terven jelölt építési vonalat nem kell megtartani, az épület az építési helyen belül szabadon elhelyezhető. A kötelező építési vonalon az utcaképet javítandó kapuzat, vagy egyéb építmény megjelenhet. Ezt a szabályt kell alkalmazni azokban az esetekben is, amikor az oldalhatáron álló beépítésre szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felöli, építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését.

bc) Az utcavonaltól hátrébb, a Hész szöveges rendelkezésében meghatározott (előkert vonalát jelentő) építési vonalra, elegendő az utcai homlokzat legalább egy pontjával illeszkedni, de az utcai homlokzat többi pontja az építési vonal elé nem kerülhet.

22. Előkertek, oldalkertek, hátsókertek építési szabályozása

24. § (1) Az előkertek szabályozását e rendelet 5. melléklet „Előkertek szabályozása” tartalmazza. Az előkert méretét (3,0 m, vagy 5,0 m, vagy 0,0 m) az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) Előkert nélküli beépítés – utcavonalon álló épület elhelyezéssel

b) Előkert nélküli beépítés - választható (utcavonalon álló, vagy attól 3,0 m távolságra álló épület elhelyezéssel)

c) Előkertes beépítés.

Az előkertek mérete:
ca)Kialakult állapot esetén, a környezetéhez illeszkedve 3,0- 5,0 méter közötti, új beépítésű területek esetében 5,0 méter, kivéve, ahol a szabályozási terv ettől eltérő méretet határoz meg.
cb)Gazdasági területeken 10,0 méter, kivéve ahol a szabályozási terv mást nem ír elő,
cc)Új oktatási létesítmények esetében: 10,0 m.
cd)Egyéb övezetek esetében az övezeti előírás határozza meg
(2)Az oldalkert legkisebb szélessége nem lehet kisebb:
a)Szabadon álló és ikresen csatlakozó beépítési mód esetén az előírt (megengedett) legnagyobb épületmagasság mértékének felénél, de legalább 3,0 m.
b)Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, 5 m-nél nagyobb előírt épületmagasság esetén, az előírt (megengedett) legnagyobb épületmagasság mértékénél,
c)Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, 5 m-nél kisebb előírt épületmagasság esetén, 4,0 m.
(3)A hátsókert legkisebb mélysége nem lehet kisebb:
a)sem 6,0 m-nél,
b)sem az előírt legnagyobb épületmagasságnál.
c)sem a hátsókertre néző épületrész épületmagasságánál.
d)A a,b,c) pontokban meghatározott esetektől eltérően, jelen rendelet 29. §-ban foglalt esetekben, nem építési oldalhoz csatlakozó hátsó telekhatárral rendelkező „kismélységű telkek” esetében, hátsókert nincs. Az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik.
(4)Amennyiben az oldalhatáron álló beépítési módra szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felőli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 6,0 méter szélességű épület elhelyezését akkor az épület olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol az elvárható minimális (6,0 m) szélességű épület megépíthető.
(5)Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, építési helyen belül, az alábbi feltételek teljesülése esetén szabadonálló (a telekhatártól legalább 3,0 m-re lévő) épület elhelyezés is engedélyezhető az utcában kialakult előkert mélységének biztosításával,
a)saroktelek esetén
b)18,0 métert elérő vagy meghaladó szélességű telek esetén, vagy
c)ha az építési oldal változása miatt az épület a telek egyik oldalán sem volna elhelyezhető az építési helyen belül az övezetben előírt épületmagasság megtartása mellett.
d)Saroktelek esetében, ha az építési oldal az utcai telekhatárral egyezik meg, az épület a telekhatárra, vagy az utcában előírt előkert távolságra helyezhető el.
(6)Hátsó kertben az Oték szerinti melléképítmények közül, a kerti építmények helyezhetők el.

25. §

§

(1)A közterület felöl minden önálló építési telek hátsó kertjének gépjárművel való közvetlen megközelítését biztosítani kell.
(2)Az előkertben terepszint feletti építmény – közmű műtárgyak kivételével – nem helyezhető el. Az építési helyen kívül az egyébként elhelyezhető építmények közül az üvegházakat vagy fóliasátrakat a hátsókertben a szomszéd telekkel közös határtól legalább 1,50 m távolságra szabad telepíteni.
(3)Az Lk, Lke, Lf lakóövezetekben és a Vt vegyes építési övezetekben, az önálló rendeltetési egységekhez tartozó egyéb, kiegészítő helyiségek (tárolás, állattartás, a fő rendeltetési egység működtetéséhez kapcsolódó tevékenységek) különálló épületben akkor helyezhetők el az önálló rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött, azzal azonos oldali építési oldalon építési helyen belül, ha az építési telek területe eléri a 400 m2-t, állattartó melléképítmények esetében pedig az 500 m2-t.
(4)Lakózóna kijelölése:
a)Lk, Lke, Lf lakóövezetekben az építési telek utcavonaltól mért 20 méter mélységig tartó része lakózónának minősül, ahol állattartó épület nem helyezhető el. Ezeket a lakózóna mögötti gazdasági zónában kell elhelyezni.
b)Saroktelek esetében, amennyiben a hátsókertként használt telekrész a szomszédos telek lakózónájához csatlakozik, a telekhatártól mért 20 méter távolságig a lakózóna előírásait kell alkalmazni, azontúl azonban a másik utca felöl biztosítandó lakózónáig gazdasági zónaként lehet a telket használni. (40 méternél nem mélyebb olyan saroktelek, melynek hosszabbik vége másik telek lakózónájához csatlakozik, az előírásból adódóan csak lakózónával rendelkezik.)

23. Az épületmagasságra vonatkozó egyedi előírások

26. § (1) Abban az esetben, ha a meglévő épület kialakult épületmagassága nagyobb, mint a szabályozásban megengedett legnagyobb épületmagasság értéke úgy az átalakítás, bővítés, rendeltetés megváltoztatása esetén megtartható, de nem növelhető. Lapostetős épületre – az (a) pont szerintiek betartásával– magastető építhető.

a) A jelenleg megengedettnél magasabb lapostetős épületnél magastető építése esetében a bővítés legfeljebb 1,0 m-rel növelheti a meglévő épületmagasságot.

b) Az e rendelet hatálybalépése előtti, előírásoknak megfelelően épült épületek az épületmagasság növelése nélkül, illetve az a) pont szerinti engedmény figyelembe vételével bővíthetők.

(2) Az előírt minimális épületmagasság követelménye nem vonatkozik az egyes építési telkeken elhelyezhető különálló melléképítményekre.

(3) Lakóterületen középület (oktatási, egészségügyi, igazgatási) esetében, az erre a célra kialakított telken az épületmagasság 8,5 m-re növelhető szabadonálló épületelhelyezés mellett.

24. Terepszint alatti építmények elhelyezésének helyi előírásai

27. § A terepszint alatti építmények elhelyezésének szabályai:

a) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, csak épület alatt helyezhető el. Önállóan épület nélkül, a földalatti parkoló vagy garázs és nyilvános illemhely, zöldségverem, trágyatároló kivételével terepszint alatti építmény nem építhető.

b) Terepszint alatti építmények a lakóterületeken csak az építési helyen belül, de a hátsó telekhatártól legalább 1,5 m távolságra építhető.

25. A város közterületi beépítésére vonatkozó helyi előírások

28. § (1) Közterület fölé nyitott épületrész (erkély, oldalfolyosó, előtető 60 cm-nél nagyobb kiülésű, eresz, stb.) csak abban az esetben nyúlhat, ha az a közterület rendeltetésszerű és biztonságos használatát, az esetleges légvezetékek biztonsági zónáját nem érinti, valamint a közterületi fák, növényzet lombozatát, állagát nem veszélyezteti, a közterület szélessége a 12,0 m-t eléri, vagy meghaladja. Zárt erkély közterület felé nyúló része a homlokzati hossz 4/5-ét foglalhatja el, a telekhatártól legalább 3,0 m kivételével, 3,0 m fölötti űrszelvény biztosításával. A kiülése a közterület felé legfeljebb 1,0 m lehet.

(2) Vendéglátó terasz közterületen történő elhelyezésének szabályai:

a) Vendéglátó terasz közterületen - a burkolt köztér kivételével- csak közterület alakítási terv alapján helyezhető el

b) Vendéglátó terasz zárt kialakítással közterületen nem létesíthető.

c) Vendéglátó terasz közterületen csak akkor létesíthető, ha a terasz ülőhelyeit is számításba véve a szükséges illemhely kapacitás 20 m-es körzeten belül biztosított.

d) Vendéglátó teraszok csak akkor létesíthetők a közterületi járdákon, ha a terasz által elfoglalt terület mellett visszamaradó gyalogos járófelület szélessége legalább
1,6 m.

26. Az általános előírásoktól eltérő mélységű és elhelyezésű telkek beépítésének sajátos szabályai

29. § (1) A kismélységű telkek beépítése:

a) Ha a telek vége nem a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, hátsó kertet nem kell tartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet a hátsó telekhatárig tűzfallal ki lehet építeni, vagy ha a szomszédos telken már épület található, legalább 3 m távolságot vagy a szabályozott épületmagasság felét kell tartani.

b) Ha a telek vége a szomszédos telek építési oldalához csatlakozik, az előírt oldalkert jelenti a betartandó hátsó kert méretét.

c) Amennyiben a hátsó telekhatárhoz csatlakozó telek is jelen előírások szerinti kismélységű teleknek minősül, legalább 3 m távolságot vagy a szabályozott épületmagasság felét kell tartani.

(2) A vasúti területre lenyúló telkek beépítése:

a) Az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik (hátsókert nincs).

(3) Lakóházakra, utcákra telekvéggel forduló telkek (kétutcás telek) beépítése:

a) A szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok beépítésénél az előírt előkertet kell tartani.

b) Két utcára néző telkeken mindkét utca felől építhető főrendeltetésű épület is, előírás szerint.

c) Állattartó melléképítmény mindkét utca felől 20,0 m távolságnál közelebb nem helyezhető el.

B) RÉSZLETES ÖVEZETI- ÉPÍTÉSI ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

X. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

27. A LAKÓTERÜLETEK TAGOZÓDÁSA

30. § (1) A lakóterületek sajátos építési használatuk és általános jellegük szerint a következő terület felhasználási egységekre tagolódnak:

a) Lk-1 Kisvárosias lakóterület, (belvárosi többszintes, „telepszerű”)

b) Lk-1g Kisvárosias lakóterület (garázsok építésére szánt terület)

c) Lk-1x Kisvárosias lakóterület (5,0-12,5 m épületmagasság)

d) Lk-1xx Kisvárosias lakóterület (6,0-12,5 m épületmagasság)

e) Lk-1B Kisvárosias lakóterület (Intenzív beépítésű új lakóterület)

f) Lk-2A Kisvárosias (zártsorú beépítési móddal, max. 1 emeletes)

g) Lk-2B Kisvárosias (oldalhatáron álló beépítési móddal, földszintes)

h) Lk-2C Kisvárosias (oldalhatáron álló beépítési móddal, max.1 emeletes)

i) Lk-3 Kisvárosias (oldalhatáron álló, földszintes, általános)

j) Lk-3x Kisvárosias (oldalhatáron álló, földszintes, apró telkes)

k) Lke-1 Kertvárosias (oldalhatáron álló beépítési móddal, max.1 emeletes)

l) Lke-2 Kertvárosias (oldalhatáron álló beépítési móddal, földszintes)

m) Lke-2x Kertvárosias (oldalhatáron álló, földszintes, HNP panoráma)

n) Lke-3 Kertvárosias (oldalhatáron álló, földszintes, általános)

o) Lf-3 Falusias (általános)

p) Lf-4 Falusias (nagy telkes)

28. Lk-1, Lk-1g, Lk-1x, Lk-1xx építési övezetek

Kisvárosias lakóterület

(belvárosi többszintes, telepszerű)

31. § (1) Az építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 12,5 m épületmagasságú épületek elhelyezésére szolgál. Az övezetbe a városközpont többszintes beépítésű „lakótelepe”, a Bocskai István- Dózsa György - Kossuth tér-Illyés Gyula utcák által határolt terület tartozik.

32. §

Lk-1 építési övezet

Kisvárosias lakóterület, lakásépítésre szánt terület

(1)a) A területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül-:
aa)Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely jellegű épület
ab)Hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
ac)Sportépítmény
ad)Igazgatási, irodai
ae)Igazgatási, iroda és
af)A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
rendeltetést is tartalmazhat
a)Nem helyezhető el:
aa)önálló parkoló terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára,
ab)üzemanyagtöltő, autómosó
(2)Az építési övezet telkeinek beépítése zártsorú, előkert nélküli.
(3)Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket jelen rendelet 3. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.
(4)A meglévő, lakóépület alatt elhelyezkedő garázsok rendeltetését megváltoztatni nem lehet.
(5)A meglévő megvalósult lakóépületek magastetővel való ellátása, tetőtér beépítése és lift létesítése esetén az övezetben egyébként előírt legkisebb beépítettséget nem kell igazolni, mindez a meglévő telken, illetve a szükséges telek kiegészítéssel megvalósítható.

33. §

Lk-1g építési övezet

Kisvárosias lakóterület, garázsok építésére szánt terület

(1)Az építési övezet a lakótelepen élők személygépjármű elhelyezését szolgáló garázsok elhelyezésére szolgál.
(2)Az építési övezetben elhelyezhető:
- Személygépkocsi tároló (garázs)
- kereskedelmi, szolgáltató rendeltetési egység (kizárólag az övezetben külön megjelölt területeken)
(3)Az épületelhelyezés építési övezetre vonatkozó szabályai:
a)Az előírt beépítési mód oldalhatáron álló.
b)Amennyiben a telek hosszabbik és rövidebb oldala mentén is közterülettel határos, előkertet csak a rövidebb telekhatárnál kell biztosítani, 3,0 méter mélységben. A hosszabbik telekhatár felöl az épület előkert nélkül helyezhető el.
c)A hatályos Helyi építési szabályzat „kismélységű” telkekre vonatkozó 6. §.(1) általános előírása jelen övezetben is alkalmazható. Ennek értelében, a 30 méternél nem mélyebb telek esetében hátsó kertet nem szükséges biztosítani, az építési hely a telek végéig tart.
d)A Helyi építési szabályzat előírásait figyelembe véve, saroktelek, vagy 18 méternél szélesebb telek esetében az építési helyen belül, szabadonálló épületelhelyezés is megengedett.
(4)Az építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, jelen rendelet 3. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.
(5)Az építési telek nem keríthető le. A garázsépületek (a kijelölt helyeken elhelyezhető kereskedelmi- szolgáltató egységek) körüli telekrészen járda, beton- aszfaltozott, vagy díszburkolattal, gyephézagos burkolattal ellátott közlekedőfelület, parkosított terület alakítható.
(6)Az építési övezetet legalább elektromos energia közművel, csapadékvíz elvezetéssel kell ellátni. Amennyiben az erre külön kijelölt helyeken kereskedelmi, szolgáltató egységek létesülnek, azok esetében teljes közművesítettséget kell biztosítani.

29. Lk-1B építési övezetek

Kisvárosias (belvárosi intenzív) lakóterület

34. § (1) Az övezetbe a városközpont új intenzív beépítésű lakóterülete tartozik, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méter épületmagasságot meg nem haladó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) a) A területen elhelyezhető épület - a lakó rendeltetésen kívül-:

1) A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, ill. rendeltetési egység.
aa)Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, ill. rendeltetési egység.
ab)A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)
a)Elhelyezhető továbbá:
aa)sportlétesítmény
ab)Igazgatási épület
ac)szálláshely jellegű épület
b)Az építési övezetben nem helyezhető el:
1) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
ba)üzemanyagtöltő
(3)Az övezet telkeinek beépítése szabadon álló előkertes.
(4)Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető építménymagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, jelen rendelet 3. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.
(5)Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

30. Lk-2A, Lk-2B, Lk-2C építési övezetek

Kisvárosias lakóterület

35. § (1) Több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 6,5 méter épületmagasságú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) a) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület –a lakó rendeltetésen kívül-:

aa)kereskedelmi, szolgáltató
ab)hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
ac)kulturális, közösségi szórakoztató,
ad)szállás jellegű,
ae)igazgatási, iroda és
af)sport
rendeltetést is tartalmazhat
a)Elhelyezhető továbbá: A sajátos (lakóterületi) használatot nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.
b)Az építési övezetben nem helyezhető el:
ba)önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára,
bb)üzemanyagtöltő.
(3)a) A telkek beépítési módja oldalhatáron álló, a Hész. 5. mellékletében meghatározottak szerint előkert nélküli, illetve „választható” utcavonali vagy az utcavonaltól 3,0 méter távolságra kijelölt építési vonalon történő épület elhelyezéssel.
a)Tömbbelsőbe bevezető kiszolgáló utcára néző saroktelek esetén a tömbbelsőt feltáró utca felé az épületeket 3,0 m-es előkerttel kell elhelyezni.
(4)Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket jelen rendelet 3. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.
(5)Az épületek teljes közművesítettség esetén helyezhetők el.
(6)Az építési övezetbe tartozó telkeken lakásonként, valamint egyéb rendeltetések esetén minden megkezdett 50 m² nettó szintterületre jutóan a telekhányad nem lehet kisebb 120 m²-nél, sarok- és átmenő telek esetén 100 m2-nél.

31. Lk-3, Lk-3x építési övezetek

(Kisvárosias lakóterület földszintes, oldalhatáron álló beépítési móddal)

36. § (1) Az építési övezetbe a városközponthoz csatlakozó, vagy attól távolabb elhelyezkedő kisvárosias, földszintes beépítésű lakóterületek tartoznak, ahol több önálló rendeltetési egység is elhelyezhető.

(2) a) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető épület –a lakó rendeltetésen kívül-:

aa)kereskedelmi, szolgáltató
ab)hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
ac)kulturális, közösségi szórakoztató,
ad)szállás jellegű,
ae)igazgatási, iroda és
af)sport
rendeltetést is tartalmazhat
a)Az övezetben nem helyezhető el:
aa)önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára,
(3)Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket jelen rendelet 3. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.
(4)Az épületek teljes közművesítettség esetén helyezhetők el.
(5)Az építési övezetbe tartozó telkeken lakásonként, valamint egyéb rendeltetések esetén minden megkezdett 50 m² nettó szintterületre jutóan a telekhányad nem lehet kisebb 120 m²-nél, sarok- és átmenő telek esetén 100 m2-nél.

32. Lke-1, Lke-2, Lke-2x, Lke-3 építési övezetek

(Kertvárosias lakóterület)

37. § (1) Az építési övezetbe a kisvárosias lakóterületekhez csatlakozó, kertvárosias lakótömbök tartoznak, ahol az egy telken, elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb 2.

(2) a) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület –a lakó rendeltetésen kívül-:

aa)a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató
ab)hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
ac)kulturális
ad)szállás jellegű,
ae)sport
rendeltetést is tartalmazhat
a)Az építési övezetben nem helyezhető el:
aa)önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára,
ab)üzemanyagtöltő.
(3)a) Az építési övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló
a)Az előkert méretét, vagy az előkert nélküliséget e rendelet 5. melléklete határozza meg.
(4)Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket e rendelet 3. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.
(5)A telek zöldfelületének legkisebb arányát e rendelet 3. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.
(6)Az épületek teljes közművesítettség mellett helyezhetők. A vezetékes szennyvízhálózat megépítéséig átmenetileg zárt szennyvíztároló, vagy más engedélyezett közműpótló létesítése is alkalmazható.

33. Lf-3, Lf-4 építési övezet

(Falusias lakóterület)

38. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es beépítési magasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál. A város szélén elhelyezkedő, falusias használatú területeken került kijelölésre, ahol az egy telken, elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb 2.

(2) a) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül-:

aa)mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
ab)kereskedelmi, szolgáltató,
ac)szállás jellegű,
ad)igazgatási, iroda,
ae)hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
af)kulturális, közösségi szórakoztató és
ag)sport
rendeltetést is tartalmazhat
a)Elhelyezhető továbbá:
aa)A sajátos (lakóterületi) használatát nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.
ab)önálló parkolóterület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek számára,
ac)önálló üzemanyagtöltő
(3)Az építési övezet telkeinek beépítése oldalhatáron álló, az adott utcára, vagy utcaszakaszra jellemző 3,0 vagy 5,0 m újonnan kialakított lakóterületek esetén 5,0 m mélységű előkertes, vagy előkert nélküli (utcavonalon álló) beépítéssel. Az előkertek méretét a Hész 5. melléklete határozza meg.
(4)Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, valamint az építési telekelőírt legkisebb zöldfelületét, jelen rendelet 3. mellékletének 1. táblázata tartalmazza.
(5)Az építési övezetben teljes közművesítettség kötelező. A vezetékes szennyvízelvezetés megvalósításáig zárt szennyvíztároló vagy más, engedélyezett közműpótló létesítése is alkalmazható.
(6)Az állattartó építmények és melléképítmények csak a lakózóna mögötti kertben, (az utcavonaltól mért 20 méternél távolabb) és a lakóépület mögött helyezhetők el, a hátsó telekhatártól legalább 6,0 m távolságra, 500 m2-nél nagyobb vagy a Hész. előírás szerinti, meglévő legkisebb méretű telekterületen.

34. TELEPÜLÉSKÖZPONT, ÉS INTÉZMÉNY TERÜLETEK TAGOZÓDÁSA

39. § (1) Balmazújváros területén a lakóterületek és intézmények, vegyesen történő elhelyezésére, elsősorban a városközponton belül,

Vt: településközpont területek és
Vi: intézmény területek kerültek kijelölésre,
a)Vt-1 Településközpont terület (zártsorú, 6,0-9,5 m közötti épületmagassággal)
b)Vt-2 Településközpont terület
(oldalhatáron álló, 6,5 m-nél kisebb épületmagassággal)
c)Vt-2x Településközpont terület (zártsorú, 6,0-9,5 m közötti épületmagassággal)
d)Vi-1 Intézmény terület (zártsorú, 6,0-9,0 közötti épületmagassággal)
e)Vi-1x Intézmény terület (szabadonálló, egyházi rendeltetésű)
f)Vi-2 Intézmény terület (oldalhatáron álló, 4,5-6,5 m közötti épületmagassággal
g)Vi-2x Intézmény terület
(oldalhatáron álló, 4,5-12,5 m közötti épületmagassággal)

35. Vt-1, Vt-2 építési övezetek

Településközpont terület

40. § (1) A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) a) A településközpont területen elhelyezhető épület – a legfeljebb 16 lakásos lakó rendeltetésen kívül-:

aa)igazgatási, iroda
ab)kereskedelmi, szolgáltató, szállás
ac)a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
ad)hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
ae)kulturális, közösségi szórakoztató,
af)sport
rendeltetést is tartalmazhat
a)Elhelyezhető továbbá: Az építési övezet sajátos (lakóterületi) használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő egyéb gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.
b)Nem helyezhető el:
ba)önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb
tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
bb)üzemanyagtöltő,
bc)különálló melléképítmény
bd)állattartó melléképítmény.
(3)A telkek beépítési módja jellemzően zártsorú, vagy oldalhatáron álló, a Hész 3. mellékletében meghatározottak szerint, az épület-elhelyezés előkert nélküli, vagyis az utcavonal a kötelező építési vonal.
(4)Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, valamint a telek előírt legkisebb zöldfelületének arányát, e rendelet 3. mellékletének 2. táblázata tartalmazza.
(5)Az övezetben az épületek teljes közművesítettség esetén helyezhetők el. Közműpótló nem alkalmazható.

36. Vi-1, Vi-1x, Vi-2, Vi-2x építési övezetek

Intézmény terület

41. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, egyházi, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) a) Az intézmény területen elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül:

aa)iroda,
ab)kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
ac)kulturális, közösségi szórakoztató,
ad)hitéleti és
ae)sport
rendeltetést is tartalmazhat.
a)A területen nem helyezhető el:
aa)Az építési övezetben nem helyezhető el a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és ilyeneket szállító járművek részére parkoló terület, garázs, valamint állattartó épületek.
ab)üzemanyagtöltő.
(3)Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, valamint a telek előírt legkisebb zöldfelületének arányát, e rendelet 3. mellékletének 2. táblázata tartalmazza.
(4)A telkek beépítési módja a Hész 3. mellékletében meghatározottak szerint, az épület utcavonalhoz viszonyított elhelyezése, a Hész 5. melléklete –előkertek szabályozása- szerint.
(5)Az épületek teljes közművesítettség esetén helyezhetők el. Közműpótló nem alkalmazható.

37. GAZDASÁGI TERÜLETEK

42. § (1) A gazdasági területek tagozódása:

A város területén, elsősorban ipari-kereskedelmi, szolgáltató célú építmények elhelyezésére:
a)Gksz-1 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (általános)
b)Gksz-2 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (intenzív)
c)Gá-1 Általános gazdasági terület
d)Gip-1 Ipari gazdasági terület (lakóterületek közelében)
e)Gip-2 Ipari gazdasági terület (különálló iparterületen)
f)Gip-3 Ipari gazdasági terület (Mezőgazdasági)
g)Gip-4 Ipari gazdasági terület (Településgazdálkodási)
került kijelölésre.
(2)A telkek beépítésének általános szabályai:
a)a gépjárműveket elsősorban az előkertben, fásított parkolóban kell elhelyezni,
b)a teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező,
c)a védőterületet annak terhére és annak a telkén kell kialakítani, akinek a tevékenysége azt szükségessé teszi,
d)A melléképítmények közül csak az üzemeltetéshez szükséges épületek és építmények helyezhetők el.
e)az (1) bekezdés a) ~ d) építési övezetben (a Gmg-1 építési övezet kivételével) állattartó épületek és melléképítményei, (kivéve a kereskedelmi, szolgáltató jellegű lótartás épületeit) valamint növénytermesztést szolgáló építmény nem helyezhető el.

38. Gksz-1, Gksz-2 építési övezetek

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

43. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) a) Elhelyezhető:

aa)mindenfajta, nem jelentősen zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató gazdasági tevékenységi célú épület,
ab)a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások (annak legfeljebb 50%-ig),
ac)Elhelyezhetők a gazdasági rendeltetés céljára szolgáló építmények működéséhez szükséges, azokat kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények.
ad)Az építési övezetben elhelyezhető kereskedelmi, szolgáltató gazdasági rendeltetéshez kapcsolódó szállás jellegű rendeltetési egység is.
(3)Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket jelen rendelet 4. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.
(4)A telkek minimális zöldterületi fedettsége 20 %.
(5)Az építési övezetben a teljes közművesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.

39. Gá-1 építési övezet

Általános gazdasági terület

44. § (1) Az általános gazdasági terület környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari és gazdasági tevékenységi célú, továbbá kereskedelmi, szolgáltató és raktár rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

Gá-1 (Általános gazdasági terület)
(2)Az általános gazdasági területen lakó rendeltetés nem helyezhető el.
(3)Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, valamint a telek előírt legkisebb zöldfelületének arányát, e rendelet 3. mellékletének 2. táblázata tartalmazza.
(4)Az előkert mérete 10 méter.

40. Gip-1, Gip-2 építési övezetek

Ipari gazdasági területek

45. § (1) Az építési övezet olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az építési övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges (nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes) üzemek helyezhetők el.

(3) Az ipari gazdasági területen kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

(4) Teljes közművesítettséggel lehet az épületeket elhelyezni az ipari szennyvizek előtisztítása mellett.

(5) Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket jelen rendelet 3. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

(6) A szabályozási terv a lakóterületekkel határos ipari gazdasági területeken, a lakóterület védelme érdekében, IG-Z-jelű „Telken belüli védőzónát” jelölt ki. A védőzónára vonatkozó rendelkezéseket, a Hész 19. § (3) bekezdése tartalmazza.

(7) Az IG-2 jelű építési övezetben szabályozási tervben kijelölt „Ipari gazdasági területen belüli védő zöldterület” „IG-Z*”jelű telken belüli védőzóna, egyben beépítési lehetőség nélküli, beültetési kötelezettséget is jelent. E terület a telek zöldterületi fedettségébe beszámítható.

41. Gip-3 építési övezet.

Mezőgazdasági ipari terület

46. § (1) Az építési övezetbe, azok az ipari területek tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása folyik, melyek mezőgazdasági és mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység befogadására alkalmasak.

(2) Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, valamint a telek előírt legkisebb zöldfelületének arányát, e rendelet 3. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

(3) A szakhatósági előírások alapján – amennyiben szükséges – védőterületet kell kialakítani. A védőterületet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtető köteles azt biztosítani. A védőterületen belül a szolgálati lakás kivételével lakó és szállás épület nem építhető, azok részére telek nem alakítható.

(4) A gépjárművek elhelyezését az építési telkeken belül szükséges biztosítani.

(5) A teljes közművetítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelező. Közműpótló berendezések a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően létesíthetők abban az esetben, ha a keletkező szennyvizek gyűjtése, ártalmatlanítása környezetterhelési problémákat nem okoz.

42. Gip-4 építési övezet.

Településgazdálkodási ipari terület

47. § (1) Az övezetbe az szerinti olyan egyéb ipari területek tartoznak, ahol a településgazdálkodással kapcsolatos, gazdasági tevékenységek is folytathatók, ahol ennek érdekében kiegészítő környezetvédelmi szabályokat is be kell tartani.

(2) Az övezet az ipari, az energiaszolgáltatási, és a településgazdálkodás (bontott építési törmelék és építési hulladék hasznosítását végző üzem) építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) Az övezetben (az Oték. 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével) kivételesen elhelyezhető a gazdálkodási tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 db lakás, szociális épületek.

(4) Az övezet telkeinek azon részén, mely IG-3 –jelű (mezőgazdasági –ipari) övezettel határos, a telek szélétől számított 15,0 m távolságig kétszintű védő zöldterületet kell kialakítani. Toxikus porszennyezéssel járó technológia nem helyezhető el, szilárd, nem toxikus porszennyezéssel járó technológia csak az IG-3 övezetben elhelyezhető tevékenységekre is figyelemmel, a vonatkozó környezetvédelmi előírásokat betartva helyezhető el.

(5) Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, valamint a telek előírt legkisebb zöldfelületének arányát, e rendelet 3. mellékletének 3. táblázata tartalmazza.

43. (BEÉPÍTÉSRE SZÁNT) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

48. § (1) A város területén azon létesítmények számára, melyek különlegességük miatt helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett hatásaitól is védelmet igényelnek, vagy településrendezési adottságuk a fejlesztési célok illetve helyi sajátosságok figyelembevételével egyedi.

(2) Beépítésre szánt különleges területek:

a) Krek-1 Rekreációs célú különleges terület (Strand- és gyógyfürdő,

sportolási célú terület)
b)Krek-1x Rekreációs célú különleges terület (Sportolási célú terület)
c)Kid-1 Idegenforgalmi szereppel is rendelkező, gazdasági- szolgáltató különleges terület (pálinkafőzde)
d)Kid-2 Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület,
e)Kid-3 Idegenforgalmi hasznosítású, (a biotermesztés bemutatására és hasznosítására szolgáló) különleges terület
f)K-köz Közmű különleges terület
g)K-vg Városgazdálkodási célú különleges terület
h)K-mf Mintafarm különleges terület
i)K-ám Állatmenhely különleges terület
j)Ksz Szennyvízkezelés- tisztítás különleges területe
k)Kmü Mezőgazdasági üzemi különleges terület
l)Kmü-VH Mezőgazdasági üzemi különleges terület, Világörökségi Helyszínen
(3)Az építési telkek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, valamint a telek előírt legkisebb zöldfelületének arányát, e rendelet 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

44. Krek-1 jelű építési övezet

Rekreációs/ Strand, gyógyfürdő, sportolási célú - különleges terület

49. § (1) Az építési övezet elsősorban a strand- és gyógyfürdő, sport és rekreációs célú, valamint kapcsolódó idegenforgalmi, szállás jellegű, építmények elhelyezésére szolgál.

(2) a) Az építési övezetben elhelyezhető épület a- strand- és gyógyfürdő, sport valamint kapcsolódó idegenforgalmi, szállás jellegű és rekreációs célú rendeltetésen kívül:

aa)kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató,
ab)kulturális, közösségi szórakoztató,
ac)nevelési- oktatási,
ad)a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás,
rendeltetést is tartalmazhat
a)Elhelyezhető továbbá: Az építési övezet sajátos használatát nem korlátozó vagy attól védelmet nem igénylő, az övezet sajátos céljaival összefüggésben álló egyéb gazdasági tevékenység célját szolgáló épület.
(3)Az előírás szerinti parkolóhelyek elhelyezését közterületen és e célra kijelölt parkoló övezetben, az Oték. 42. §. előírásai és a Hész. 9. sz. mellékletének figyelembe vételével kell biztosítani.
(4)Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.
(5)A meglévő építési telkek felosztása nem megengedett, de telek kiegészítés telekösszevonás a szabályozási tervvel összhangban lehetséges.

45. Krek-1x jelű övezetek

Rekreációs/ Sportolási célú különleges terület

50. § (1) Az építési övezet elsősorban a sport és rekreációs célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) a) Az építési övezetben elhelyezhető épület a sport és rekreációs célú rendeltetésen kívül:

aa)irodai- adminisztrációs,
ab)kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató,
ac)kulturális, közösségi szórakoztató,
rendeltetést is tartalmazhat
a)Elhelyezhető továbbá: A személyzet számára szolgáló legfeljebb 1 lakás.
(3)Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

46. Kid-1 jelű építési övezet

Idegenforgalmi szereppel is rendelkező, gazdasági- szolgáltató

különleges terület (pálinkafőzde)

51. § (1) Az idegenforgalmi jelentőségű gazdasági övezetbe (továbbiakban: KÜ-id-1) Vásártér utca- Nádudvari út- Szoboszlói utcák közötti tömb szabályozási terven kijelölt önálló tömbrésze tartozik.

(2) Az építési övezetben olyan idegenforgalmi jelentőséggel, helyi hagyományokkal is rendelkező mezőgazdasági termékfeldolgozó, hasznosító kisüzem építményei helyezhetők el, olyan területhasznosítás engedhető meg, mely megjelenését tekintve alkalmazkodik a szomszédos nemzeti parki területek látványához, a hagyományos népi feldolgozó tevékenység fejlődésének, múltjának látogatók számára történő bemutatását is lehetővé teszi, és az alkalmazott technológiát figyelembe véve nincs zavaró hatással a szomszédos lakóterületre sem. Az egy ingatlanon elhelyezhető rendeltetési egységek száma nem korlátozott.

a) Az építési övezetben elhelyezhető:

- A idegenforgalmi jelentőséggel, helyi hagyományokkal is rendelkező mezőgazdasági termékfeldolgozó, hasznosító kisüzem építményei.
- A hagyományos népi feldolgozó tevékenység fejlődésének, múltjának látogatók számára történő bemutatását lehetővé tevő építmények, ehhez kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó tevékenység építményei.
b)Elhelyezhető továbbá:
- A létesítményt, működtetők, a tulajdonosok számára szolgáló, lakás.
(3)Az építési övezetben alkalmazandó beépítési mód szabadonálló, előkert nélküli. Az építési helyet ennek megfelelően kell kialakítani. Az épületek elhelyezésére vonatkozóan kötelező építési vonalat nem határoz meg az előírás. Az épületek az építési helyen belül bárhol elhelyezhetők.
(4)Az előírások szerint szükséges parkolóhelyeket saját telken belül, fásítottan kell kialakítani.
(5)Az építési övezetben a teljes közművesítettség kötelező.
(6)Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

47. Kid-2 jelű építési övezet

Idegenforgalmi hasznosítású, beépítésre szánt különleges terület

52. § (1) Az idegenforgalmi jelentőségű övezetbe a Balmazújvárosi út- Keleti utca és a Hortobágyi Nemzeti Park területéhez tartozó „Nagyszik” közötti, szabályozási terven kijelölt belterületi ingatlanok tartoznak.

(2) Az övezetben olyan építmények helyezhetők el, olyan területhasznosítás engedhető meg, mely összhangban áll a természettel, az ember és természet egészséges kapcsolatának nagyközönség előtti bemutatását is lehetővé teszi. Az egy ingatlanon elhelyezhető rendeltetési egységek száma nem korlátozott.

a) Az építési övezetben elhelyezhető:

- Az ember és természet egészséges kapcsolatának bemutatását segítő, szemléltető létesítmények és építményei
- A létesítményt, (létesítményeket) működtetők, a tulajdonosok számára szolgáló lakások, illetve lakóépületek.
- Az ökológiai bemutató funkcióval összhangban, annak szellemiségével megegyezősen megtervezett, elhelyezett, kialakított lakóépületek.
- Szálláshely szolgáltató épület,
- Vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató épület,
- Az elhelyezhető funkciók ellátását szolgáló melléképületek. Állattartó épület csak az ökológiai bemutató terület alapvető funkciójával összhangban lévő állattartás számára helyezhető el. (lovas turizmus, őshonos állatfajok bemutatása.)
- Lótartással, lovas turizmussal kapcsolatos építmények,
- Igazgatási, egyházi, oktatási, szociális épületek,
- Sportolási célú építmények,
b)Elhelyezhető továbbá:
- Kézműipari építmény, amennyiben a tevékenység összhangban áll az ökológiai bemutató terület alapvető funkciójával, és a körülötte elhelyezkedő ellátó- lakó- idegenforgalmi- bemutató funkciót nem zavarja.
- Megfigyelő torony (a védett és őshonos állatfajok tanulmányozása, a természeti környezet megfigyelése céljából.)
(3)Az épületek elhelyezésére vonatkozóan kötelező építési vonalat nem határoz meg az előírás. Az épületek az építési helyen belül bárhol elhelyezhetők.
(4)Az övezetben az előírások szerint szükséges parkolóhelyeket saját telken belül, fásítottan kell kialakítani.
(5)Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.
(6)A (2) b) pont szerint elhelyezhető, nem épületnek minősülő „megfigyelő tornyok” megengedett legmagasabb pontja 9,0 m.
(7)Az építési övezet közművesítettsége.
a)Az övezetben a teljes közművesítettség kötelező.
b)A városi szennyvízhálózatra való rákötési kötelezettség mellett, bemutatási- szemléltetési céllal saját alternatív szennyvízkezelő (pl: nádgyökérzónás) is elhelyezhető, a környezet zavarása nélkül, a szükséges védőtávolságok biztosíthatósága esetén.

48. Kid-3 jelű építési övezet

Idegenforgalmi hasznosítású, beépítésre szánt

(a biotermesztés bemutatására és hasznosítására szolgáló) különleges terület

53. § (1) A település belterületétől ÉK-i irányban, a 3317 sz. közút és a Keleti Főcsatorna között kijelölt terület sajátos használatának és építési lehetőségeinek szabályozása érdekében került meghatározásra.

(2) Az övezet úgynevezett „biogazdaság” és megújuló energiaforrások hasznosításának építményei valamint az ehhez kapcsolódó kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál, zöld, parkosított környezetben.

a) Az építési övezetben elhelyezhető:

- lakóépület
- kereskedelmi-szolgáltató és vendéglátó épület,
- szálláshely-szolgáltató épület,
- oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- mezőgazdasági feldolgozásra alkalmas kisüzem,
- mezőgazdasági tároló épület.
(3)Az országos mellékút felöl, 20 m mélységű előkertet kell biztosítani. Az építési helyen belül, az építmények tetszőleges helyen elhelyezhetők.
(4)Az ingatlan nem osztható tovább.
(5)Az építési övezet területén haszonállat tartására szolgáló építmény nem helyezhető el.
(6)Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.
(7)Az építési övezetre vonatkozó egyéb előírások:
a)Az ingatlan beépítésre szánt területén kívül legalább kétszintes zöldfelületet
kell kialakítani.
b)A 0461/30b és részben a 0461/30 c földrészleten fekvő erdőterület építési célú igénybevételére nem kerülhet sor (csak azon kívül és a szabályozási terv építési vonalain belül feltüntetett területén).

49. K-köz jelű építési övezet

Közművek beépítésre szánt különleges területe

54. § (1) Az építési övezet a területigényes közmű létesítmények (pl: szennyvízátemelő, fűtőmű, trafó állomás, stb.) számára került kijelölésre.

(2) Csak kiszolgáló épület építhető, melyen belül a személyzet szociális ellátását is biztosítani lehet.

(3) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

50. K-vg jelű építési övezet

Városgazdálkodási célú, beépítésre szánt különleges területe

55. § (1) A település üzemeltetéséhez szükséges tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgáló terület.

(2) a) A település üzemeltetéséhez szükséges tevékenység építményei közül azon tevékenységek építményei helyezhetők csak el, melyek a közelben lévő vízműkutakat, védett ivóvízbázist, lakóterületet nem veszélyeztetik, azokra semmilyen káros hatással nincsenek.

a) Az építési övezetben a hulladékgazdálkodás, feldolgozás építményei nem helyezhetők el.

(3) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

51. K-mf jelű építési övezet

Mintafarm beépítésre szánt különleges területe

56. § (1) Az építési övezetbe a mezőgazdasághoz kapcsolódó, környezetet nem zavaró hatású gazdasági tevékenység, a tulajdonos számára szolgáló különálló lakóépület és szociális célú létesítmény elhelyezésére kijelölt terület tartozik.

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők a mezőgazdasági üzemi tevékenység építményei a védőtávolságot igénylő mértékű állattartás, trágyatárolás építményeinek kivételével.

a) Az építési övezetben a fentieken kívül elhelyezhető:

- A tulajdonos, használó vagy a személyzet számára szolgáló lakások
- A fő rendeltetéshez kapcsolódó oktatási, iroda, egészségügyi és szociális épületek.
b)Az övezetben nem helyezhető el:
- Nagyüzemi (közegészségügyi védőtávolságot igénylő) állattartás építményei
(3)Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

52. K-ám jelű építési övezet

Állatmenhely különleges területe

57. § (1) Az építési övezet az állat menhely létesítmények számára biztosít helyet.

(2) A funkciónak megfelelő épületek, építmények és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(3) A terepszint alatti építmények közül pinceszint, az építési helyen belül a beépítési százalékot meg nem haladó mértékben építhető. Önállóan, épület nélkül nem építhető.

(4) Az építési övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.

(5) Az épületek az építési helyen belül bárhol elhelyezhetők.

(6) A telket minden oldalon zajterhelést gátló, legalább 1,8 méter magasságú kerítéssel kell körül határolni.

(7) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

53. Ksz- jelű építési övezet

Szennyvízkezelés- tisztítás különleges területe

58. § (1) A települési kommunális létesítmények elhelyezésére (folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére valamint hulladékudvar kialakítására) szolgáló területek. A területen csak a technológia működtetéséhez szükséges valamint az őrzéshez szükséges karbantartásához építmények helyezhetők el. A területet védő fásítással kell körbevenni, legalább 10 méter szélességben.

(2) A létesítmény körül a tevékenység és az alkalmazott technológia függvényében a szabályozási terven feltüntetett védőterületet biztosítani kell.

(3) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

54. Kmü -jelű építési övezet

Mezőgazdasági üzemi különleges terület

59. § (1) Az építési övezetbe a mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás céljára szolgáló épületek elhelyezésére biztosít területet,

(2) a) Az építési övezetben elhelyezhető:

A mezőgazdasági és mezőgazdasági tevékenységhez kapcsoló gazdasági tevékenységek építményei
a)Az építési övezetben a fentieken kívül elhelyezhető:
aa)A tulajdonos, használó vagy a személyzet számára szolgáló lakások
ab)A mezőgazdasági-üzemi területen végezhető tevékenységhez szükséges, ahhoz kapcsolódó Oktatási, iroda, egészségügyi és szociális épületek.

55. Kmü-VH jelű építési övezet

Mezőgazdasági üzemi különleges terület, Világörökségi Helyszínen

60. § (1) Az övezetbe a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszínén elhelyezkedő mezőgazdasági üzemek (majorok) területei tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a saját tevékenységet szolgáló mezőgazdasági gépek, és szállítóeszközök javítása, üzemi vagy nagyüzemi állattartás folytatható.

(2) Az építési övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, a megengedett legnagyobb épületmagasság mértékét, valamint a kialakítható telek legkisebb területét a HÉSZ 3. mellékletének 4. táblázata tartalmazza.

(3) A Világörökségi Helyszín (VH) területén elhelyezkedő mezőgazdasági üzemi területekre vonatkozó egyedi előírások. A Hész. 14,§. – 15. § szerint.

56. ÜDÜLŐ TERÜLETEK

61. § (1) A város igazgatási területén üdülési, pihenési célokat szolgáló építmények elhelyezése céljából, üdülőterületi építési övezetek kerültek kijelölésre, a következők szerint:

a) Üh-1 Hétvégi házas (Sziki horgásztó- Keleti- főcsatorna melletti)

b) Üh-2 Hétvégi házas (Kadarcsi tó partján lévő)

57. Üh-1, Üh-2 jelű építési övezetek

Hétvégiházas üdülőterületek

62. § (1) Az építési övezetben legfeljebb egy üdülőegységes üdülőépületek, kerti építmények, helyezhetők el. Elhelyezhető továbbá a terület rendeltetésével összhangban álló kiszolgáló építmények, valamint a horgászathoz, vízi sportoláshoz kapcsolódó építmények is.

(2) Az üdülőterületen állattartó épület nem helyezhető el. Ez alól kivételt jelent, a lovas turizmus célját szolgáló lóistálló létesíthető.

(3) A területen épületet csak részleges közművesítettség birtokában lehet elhelyezni.

(4) A Keleti Főcsatorna és a Kadarcsi víztározó már beépített part menti területein a beépítettség legnagyobb mértékén kívül az össze s többi építési övezeti paraméter szabályozatlan, ezért az Étv. Településrendezési illeszkedési követelményei alkalmazandók, e paraméterek megállapításánál.

XI. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

58. (BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT) KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

63. § Azokban az esetekben, amikor az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek, de a területek igényelt beépítése nem haladja meg az 5%-ot, különleges beépítésre nem szánt területek kerültek kijelölésre.

a) Kb-tem Temető különleges területe

b) Kb-kegy Kegyeleti park különleges területe

c) Kb-id Idegenforgalmi hasznosítású -beépítésre nem szánt- terület

d) Kb-id/VH Idegenforgalmi hasznosítású -beépítésre nem szánt- terület

e) Kb-En Napelempark különleges területe

f) Kb-Kt Burkolt köztér

g) Kb-Ktf Burkolt fásított köztér

h) Kb-Lov Lovas turizmus/ lovarda területe

59. „Kb-tem”-jelű övezet

Temető különleges terület

64. § (1) Az övezetbe a temetők tartoznak.

(2) A temetők területén, kegyeleti építmények (ravatalozó, családi sírkamrák, sírboltok) helyezhetők el.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló.

a) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 5 %-a.

b) A létesíthető maximális épületmagasság 6,0 méter.

60. „Kb-kegy”- jelű övezet

Kegyeleti park különleges terület

65. § (1) Az övezetbe a kegyelet parkok tartoznak.

(2) A kegyeleti parkok területén, kegyeleti építmények helyezhetők el, de új temetések nem engedélyezhetők.

(3) a) A beépítés módja szabadonálló.

a) A legnagyobb beépíthetőség mértéke, a telekterület 2 %-a.

(4) A létesíthető maximális épületmagasság 6,0 méter.

61. Kb-id jelű övezet

Idegenforgalmi hasznosítású, beépítésre nem szánt különleges terület

66. § (1) A területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, kereskedelmi, vendéglátó, és szolgáltató, szálláshely szolgáltató létesítmények helyezhetők el.

(2) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 2 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 6,0 méteres épületmagassággal.

(3) Épületeket legfeljebb 2 ha egybefüggő területen lehet elhelyezni.

(4) A terepszint alatti építmények közül pince, pinceszint nem létesíthető.

62. Kb-id/VH jelű övezet

Idegenforgalmi hasznosítású, beépítésre nem szánt különleges terület,

Világörökségi Helyszínen

67. § (1) A területen az idegenforgalomhoz kapcsolódó építmények, pihenő, sport, vendéglátó, létesítmények helyezhetők el.

(2) Az épületeket szabadonállóan, a terület max. 2 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 6,0 méteres épületmagassággal.

(3) Épületeket a meglévő, egybefüggő területen, telekmegosztás nélkül lehet elhelyezni.

(4) A terepszint alatti építmények közül pince, pinceszint nem létesíthető.

63. Kb-En jelű övezet

Napelempark különleges területe

68. § (1) A szabályozási tervben megújuló energia termelésére felhasználható területeket a szabályozási terv tünteti fel.

(2) Az övezetben a napelempark műtárgyai és működtetéséhez szükséges járulékos építmények helyezhetők el.

(3) A megengedett legnagyobb épületmagasság: 4,5 méter.

64. Kb-Kt, Kb-Ktf jelű övezetek

Burkolt köztér, Burkolt fásított köztér

69. § (1) Az övezet azon beépítésre nem szánt közterületekre került kijelölésre, melyek jelentős mértékben burkoltak, kisebb- nagyobb mértékben fásított, parkosított területek, de a környezetükben elfoglalt helyzetük miatt a pihenés- kikapcsolódás, szórakozás célját szolgáló építmények elhelyezése is igény.

(2) a) az övezetben elhelyezhető

aa)pihenés- kikapcsolódás, szórakozás,
ab)sportolás
ac)kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás,
ad)egyéb idegenforgalom kiszolgálását szolgáló
célú épületek / építmények.
a)az övezetben a fentieken kívül elhelyezhető (kialakítható)
aa)gyalogos út, gyalogos tér,
ab)kerékpárút,
ac)parkosított terület
(3)A terület megengedett legnagyobb beépíthetősége: 5 %
(4)A „Kb-Ktf „- jelű övezetben előírt legkisebb zöldfelület arány 20 %.
(5)Az épületet közterület alakítási terv alapján lehet elhelyezni.
(6)Az övezetben elhelyezésre kerülő épületek megengedett legnagyobb épületmagassága 3,5 méter.

65. Kb-Lov jelű övezet

Lovas turizmus/ lovarda területe

70. § (1) A területen a lovas turizmushoz, lovas sport építményei, lovarda, pihenő, sport, és ezekhez kapcsolódó vendéglátó rendeltetés építményei helyezhetők el.

(2) Az épületeket a telekhatártól legalább a meghatározott épületmagasság felénél távolabb, a terület max. 10 %-os beépítettségével lehet elhelyezni, legfeljebb 8,0 méteres épületmagassággal.

(3) Épületeket a meglévő, egybefüggő területen, telekmegosztás nélkül lehet elhelyezni.

66. Közlekedési és közműterületek

71. § (1) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A tervben a következő közlekedési területek lettek kijelölve:

a) Köu-1 Közúti közlekedési terület – országos fő- és mellékút

b) Köu-2 Közúti közlekedési terület – települési gyűjtőút

c) Köu-3 Közúti közlekedési terület – mezőgazdasági fődűlőút

d) Köu-4 Közúti közlekedési terület – kiszolgáló utca

e) Köu-5 Közúti közlekedési terület – Gyalogos és vegyes használatú út,

f) Kerékpár utak

g) KÖk Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület.

(2) A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

a) Országos mellékút 30 m

aa) 3318 sz. út (Böszörményi utca menti szakasza)

ab) 3316 sz. út (Csegei utca menti szakasza, Debreceni utca Keleti utcától

Debrecen felé eső szakasza, kivéve a szab. terven jelölt 25 m szélességű szakasz, Veres P. utca Bimbó köz és Kossuth tér közötti szakasza)

Országos mellékút megmaradó, kialakult szabályozási szélességgel
ac)3316 sz. út (Veres Péter út és a Debreceni út Kossuth tér és Keleti utca közötti szakasza.)
ad)3321 sz. út (Nádudvari út)
ae)3316 sz. út (Kastélykert utca menti szakasza)
b)Települési gyűjtőút tervezett 22 m, illetve kialakult- megmaradó szabályozási szélességgel
ba)A város északkeleti- északi- északnyugati szélén tervezett külső gyűrű.
bb)Hortobágyi utca (terv: 25 m a szabályozási terven jelölt helyen)
bc)Bólyai János utca
bd)Bethlen utca
be)Szoboszlói út
bf)Tamási Áron utca
bg)Sarkadi Imre utca
Települési gyűjtőút kialakult, megmaradó szabályozási szélességgel
bh)Keleti utca
bi)Kossuth utca
bj)Szoboszlói út
bk)Gábor Áron utca
bl)Arany János utca
bm)Vasút sor
bn)Nap utca
c)Mezőgazdasági fő dűlőutak esetén 14 m
d)Kiszolgáló utak esetén 12 m
e)gyalogos és vegyes használatú utak esetén
f)Kerékpárút esetén 3 m
(3)A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:
a)közlekedési létesítmények
b)közművek és hírközlési létesítmények
(4)A vasúti területeket a szabályozási terv tünteti fel. Az újonnan létesülő iparvágány számára legalább 24,0 m szélességű területsávot kell biztosítani.
Megmaradó szintbeli vasút- közút kereszteződés
a)A Csegei utca keresztezésénél
b)A Bójai- Hortobágy utca vonalán
c)A Kastélykert utca- Böszörményi utca vonalán
Tervezett szintbeli vasút- közút kereszteződés
d)A Debreceni út bevezető szakaszából induló keleti külső gyűjtőút gyűrű kereszteződésében.
(5)Pavilonok közterületi elhelyezésének szabályai:
a)Pavilonokat közterülten elhelyezni, csak közterületalakítási terv alapján lehet, a Településképi Rendeletben lehatárolt területeken, az ott meghatározott településképi követelmények, és e rendelet jelen bekezdés b) pont rendelkezéseinek figyelembe vételével.
b)A pavilonok kialakításának szabályai:
ba)Kialakítható bruttó alapterület: 10 m2
bb)Max. épületmagasság: 2,70 m
bc)Szerelt, szükség esetén elszállítható, (mobil)
bd)Alapozás és közműcsatlakozás készíthető.
be)Ahol több pavilon elhelyezését teszi lehetővé a szabályozási terv, ott a teljes kijelölt területet és a pavilonokat egységesen megjelenéssel kell kialakítani.
(6)Kiszolgáló- és parkoló utcák kialakítására.
a)Az övezet olyan kiszolgáló, közterületi utak kialakítására szolgál, mellyel lakóépületek alatt lévő garázsok, önálló garázsépületek közelíthetők meg. Az övezet azon területein, melyek az épületek, garázsok megközelítését nem zavarják, személygépkocsi parkolóhelyek is kialakíthatók. (E területrészeket a szabályozási terv is feltünteti.)
b)Az utak szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
c)Új építésű garázsok esetében csak billenő rendszerű kapuk létesíthetők az övezetről megközelíthető garázshelyiségeken.
(7)Gyalogos zóna kialakítására.
a)Az övezet gyalogos zóna, sétány kialakítását szolgálja.
b)A gyalogos zóna szabályozási szélességét a szabályozási tervnek megfelelően kell biztosítani.
c)Az övezet meghatározó részét kitevő gyalogos zónát díszburkolattal kell ellátni. Az erre kijelölt felületen célforgalommal (akár időbeli korlátozással is) járműforgalom is megengedhető, (árufeltöltés) ezért a burkolatot és annak alapját megfelelő teherbírásúra kell megépíteni. Az övezet burkolattal el nem látott részét parkosítani kell.
d)Az övezetben csak funkciójával összefüggő és közmű építmények helyezhetők el. (Felszín alatti közműépítmények, térbútorok, szökőkút, esőbeálló és napvédő tető, a kijelölt útvonalú gépjármű közlekedésre is alkalmas terület zavarása nélkül.)
e)Az övezetben (A helyi rendeletben meghatározott helyeket kivéve) elárusító pavilonok nem helyezhetők el.
(8)A közlekedési területen az épületek elhelyezése céljából építési telket kialakítani nem kell.

67. Z-kp, Z-kpx, Z-kk – jelű övezetek

Zöldterületek – Közparkok, Közkertek

72. § (1) A „Z-kp”- jelű övezetbe a nagyobb kiterjedésű közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok, míg a „Z-kk”-jelű övezetbe a kisebb kiterjedésű közkertek tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. Gyermekkocsival, kerekes székkel is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(3) A „Z-kp”és „Z-kpx”-jelű övezetben elhelyezhető:

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér)

b) vendéglátó épület, újságot, ajándéktárgyat, édességet, virágot árusító kereskedelmi rendeltetésű épület, nyilvános illemhely

c) a terület fenntartásához szükséges épület (ek).

(4) a (3) bekezdés c) pont szerinti építmények, a „Z-kpx” jelű övezetben, csak a közparkban már megvalósult épületekhez kapcsolódóan helyezhetők el.

(5) A „Z-kk”-jelű övezetben elhelyezhető:

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér)

(6) Épületek a terület max. 3%-os beépítettségével helyezhetők el, a „Z-kk”-jelű övezetben legfeljebb 3,0 m, a „Zkp”- jelű övezetben 4,5 m legnagyobb épületmagassággal.

(7) A legkisebb zöldfelület aránya „Z-kp”-jelű övezetben 70%, a „Z-kk”-jelű övezetben 60%.

68. Ev, Eg, Ek övezetek

Erdőterületek

73. § (1) Az erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterületek az erdő területfelhasználási célja szerint:

a) Ev Védelmi erdő

b) Eg Gazdasági erdő

c) Ek Közjóléti erdő

övezetek kerültek lehatárolásra

(3) Az erdőövezetben elhelyezhető építmények:

a) A védelmi erdőben (Ev- jelű övezetben) –az erdei kilátó, a magasles, továbbá a honvédelmi rendeltetésű erdőben a honvédelmi és katonai épületek kivételével- épületet elhelyezni nem lehet.

b) A gazdasági célú erdőterület telkén (Eg-jelű övezetben) legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

c) A közjóléti erdőterület telkén (Ek-jelű övezet) legfeljebb 5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(4) Az épületek elhelyezésére, kialakítására vonatkozó előírások:

a) a beépítés legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal történhet.

b) Az épületeket 10 m-es elő-, oldalkert, és hátsókert szabadon hagyásával lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább 5 méter távolságra.

69. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

74. § (1) A város külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattartást, állattenyésztést, és halászatot továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2) A mezőgazdasági területeken a következő övezetek kerültek kijelölésre:

a) M-VH Mezőgazdasági terület - HNP Világörökségi Helyszínen

b) Mgy-V Mezőgazdasági terület - többségében gyep, HNP védőövezetében

c) Msz-V Mezőgazdasági terület - többségében szántó, HNP védőövezetében

d) Mgy-1 Mezőgazdasági terület - többségében gyep, általános

e) Msz-1 Mezőgazdasági terület - többségében szántó, általános

f) Mk Kertgazdálkodásra szolgáló terület is.

(3) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

70. M-VH övezet

Mezőgazdasági terület - HNP Világörökségi Helyszínen

75. § (1) Az övezetbe a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszínen lévő, (emiatt korlátozottnak számító) mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a VH Kiemelkedő egyetemes értékeinek védelme érdekében a VH Kezelési terv egyedi szabályozást alkalmaz, és ennek megfelelő helyi szabályozás kidolgozását írja elő.

(2) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 3%, mely alól kivételt képeznek a művelésből teljes területével udvar céljára kivont telkek, ahol a megengedett legnagyobb beépítettség 10%.

(3) Az övezetben (a VH területén) az Oték. 29. §. (1) bekezdése szerinti építmények csak a legalább 300 000 m² (30 ha) nagyságú és legalább 200m szélességű földterületen, illetve a meglévő (korábban, vagy jelenleg is beépített) tanyahelyeken, a kezelő (Világörökségi Gondnokság) véleményének kikérésével, a területi építészeti-műszaki tervtanács (tájegységi tervtanács) ajánlása (elfogadó véleménye) esetén, a VH kiemelkedő egyetemes értékeinek sérelmét nem okozó helyen és módon lehet.

(4) Birtokközpont alakítása csak a meglévő majorok beépítési lehetőségeinek növelése érdekében történhet.

(5) Az épületeket szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,0 m épületmagassággal lehet elhelyezni, a telekhatártól a megengedett legnagyobb épületmagasság felének megfelelő, közterülettől pedig legalább 5 méter távolságra.

(6) Az épületek/építmények elhelyezése során jelen a Hész 14. §. VH területére vonatkozó külön előírásait is be kell tartani.

(7) A világörökségi helyszínen a fényszennyezés elkerülése érdekében Hész. 17. §.-ában megfogalmazott előírásait is be kell tartani.

71. Mgy-V övezet

Mezőgazdasági terület - többségében gyep, HNP védőövezetében

76. § (1) Az övezetbe a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszín tervezett védőövezetében lévő, (emiatt korlátozottnak számító), többségében szántó művelésű, mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a VH Kiemelkedő egyetemes értékeinek védelme érdekében a VH Kezelési terv ajánlásainak figyelembe vételével egyedi szabályozás bevezetése vált szükségessé. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

(3) Épületeket a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével.

(4) A (3) bekezdés előírása alól kivételt képeznek a művelésből teljes területével udvar céljára kivont telkek, ahol az építmények elhelyezhetőségének alsó korlátja 3000 m2, és a megengedett legnagyobb beépítettség 10%.

(5) Birtokközpont nem alakítható.

(6) Az épületeket maximum 4,5 m épületmagassággal lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább a megengedett legnagyobb épületmagasság felének megfelelő, közterülettől pedig legalább 5 méter távolságra (A Világörökségi Helyszín határától 500 m-nél távolabb, a technológiai építményeket a épületmagasság számításánál, ha azt egyéb jogszabály nem korlátozza, nem kell figyelembe venni.)

72. Msz-V övezet

Mezőgazdasági terület - többségében szántó, HNP védőövezetében

77. § (1) Az övezetbe a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszín tervezett védőövezetében lévő, (emiatt korlátozottnak számító), többségében gyep-legelő művelési ágba tartozó mezőgazdasági területek tartoznak, ahol a VH Kiemelkedő egyetemes értékeinek védelme érdekében a VH Kezelési terv ajánlásainak figyelembe vételével egyedi szabályozás bevezetése vált szükségessé. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Az övezetben az Oték. 29. §. (1) bekezdése szerinti építmények, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét. A fentiekben felsorolt építmények a 6000m2-nél nagyobb telkek esetében helyezhetők el, a földterület legfeljebb 3%-os beépítettségével.

(3) A (2) bekezdés előírása alól kivételt képeznek a művelésből teljes területével udvar céljára kivont telkek, ahol az övezetben megengedett tevékenységet szolgáló építmények a telekterület legfeljebb 10%. beépítettségével helyezhetők el.

(4) Birtokközpont nem alakítható.

(5) Az épületeket maximum 8,0 m épületmagassággal lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább a megengedett legnagyobb épületmagasság felének megfelelő, közterülettől pedig legalább 5 méter távolságra. (A Világörökségi Helyszín határától 500 m-nél távolabb, a technológiai építményeket a épületmagasság számításánál, ha azt egyéb jogszabály nem korlátozza, nem kell figyelembe venni.)

73. Mgy-1 övezet

Többségében gyep, legelő művelésű mezőgazdasági terület

78. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon - viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület által elfoglalt terület nem haladhatja meg, az előírt beépíthetőség által elfoglalt terület felét. Az övezetben elhelyezhető továbbá a helyben megtermelt áru értékesítésére szolgáló kereskedelmi, szolgáltató valamint mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó falusi turizmust szolgáló szállásjellegű épületek is.

(3) Épületeket szabadon álló beépítési móddal, legfeljebb 4,5 m épületmagasságú épületekkel, a telekterület legfeljebb 3 %-os beépítésével lehet elhelyezni, mely szabály alól kivételt képeznek a művelésből kivett területek, az alábbiak szerint:

a) A legalább 2000 m2-t meghaladó, de 10000 m2 területet el nem érő művelésből udvar célára kivett telek a telekterület legfeljebb 10% mértékben építhető be. Ahol mezőgazdasági, (gazdálkodási) tevékenységet folytatnak, ott a tulajdonos, vagy a használó számára szolgáló lakóépület a 6000 m2-t meg nem haladó területű ingatlanon is elhelyezhető.

b) Az 1 hektárt meghaladó területnagyságú művelésből kivett telek a birtokközpont alakítására vonatkozó lehetőség kihasználásával, e rendelet és az országos előírások figyelembe vétele mellett, vagy birtoktest hiányában a telekterület legfeljebb 10% mértékben építhető be.

74. Msz-1 övezet

Többségében Szántó művelésű mezőgazdasági terület

79. § (1) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolság igénye miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület által elfoglalt terület nem haladhatja meg, a beépíthető terület felét.

(3) Épületek legalább 0,6 ha (6000m2) nagyságot elérő területen helyezhetők el, 3% beépíthetőség mellett, melyből lakóépület 1,5% beépíthetőséggel építhető, mely szabály alól kivételt képeznek a művelésből kivett területek, az alábbiak szerint:

a) A legalább 2000 m2-t meghaladó, de 10000 m2 területet el nem érő művelésből udvar célára kivett telek a telekterület legfeljebb 10% mértékben építhető be. Ahol mezőgazdasági, (gazdálkodási) tevékenységet folytatnak, ott a tulajdonos, vagy a használó számára szolgáló lakóépület a 6000 m2-t meg nem haladó területű ingatlanon is elhelyezhető.

b) Az 1 hektárt meghaladó területnagyságú művelésből kivett telek a birtokközpont alakítására vonatkozó lehetőség kihasználásával, e rendelet és az országos előírások figyelembe vétele mellett, vagy birtoktest hiányában a telekterület legfeljebb 10% mértékben építhető be.

(4) Az épületeket maximum 8,0 m épületmagassággal lehet elhelyezni, a telekhatártól legalább a megengedett legnagyobb épületmagasság felének megfelelő, közterülettől pedig legalább 5 méter távolságra.

A technológiai építményeket a épületmagasság számításánál, ha azt egyéb jogszabály nem korlátozza, nem kell figyelembe venni.

75. Birtokközpont alakítása mezőgazdasági területen

80. § (1) Birtokközpont kialakításának feltételei:

a) Birtokközpont csak az Mgy-1 és Msz-1 mezőgazdasági övezetekben alakítható, a b) pont szerinti korlátozások figyelembe vételével.

b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, Natura 2000 különleges természetmegőrző területen, az országos ökológiai hálózat magterület és ökológiai folyosó övezetében birtokközpont csak művelésből kivett területen alakítható.

76. Mk- jelű övezet

Kertgazdálkodásra szolgáló, mezőgazdasági terület

81. § (1) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt zöldség-, szőlő- és gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zárkertnek parcelláztak, vagy a hagyományos szőlőskertek.

(2) Az övezetben a telkek legfeljebb 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális épületmagassága 4,0 m, max. gerincmagassága 5,5 m, a padlóvonal max. 0,3 m lehet. A legkisebb beépíthető terület legalább: 720 m2. 10 m-es minimális telekszélesség mellett.

(3) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

(4) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház (a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

(5) Az épületeket a kialakult építési oldalt képező telekhatártól 1,5 méter csurgó távolságra kell elhelyezni.

77. V-1, V-2, V-3 -jelű övezet

Vízgazdálkodási területek

82. § (1) A város igazgatási területén lévő, vízgazdálkodással összefüggő területek. A vízfolyások, csatornák medre, a vízművek, a halastavak és árvízvédelmi töltések területe.

V-1 Vízgazdálkodási övezet- általános
V-2 Vízgazdálkodási övezet – Keleti-főcsatorna, Hortobágy folyó
V-3 Vízgazdálkodási övezet - állóvizek
(2)V-1 -jelű övezetbe tartoznak, az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom). Területükön – ha jogszabály másként nem rendelkezik - a közforgalmú vízi közlekedési építményeken túlmenően a vízkár-elhárítási, vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el az övezet legfeljebb 1 %-os beépítettségével.
(3)V-2 -jelű övezetbe tartozik a Keleti –Főcsatorna és a Hortobágy folyó, azok partja és közvetlen környezete.
a)Területükön a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló szezonjellegű közösségi építmények helyezhetők el, és alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával. A rendelkezésre álló terület legfeljebb 1%-án helyezhető el építmény.
b)A Keleti- főcsatorna területén újonnan építési telek nem alakítható ki,
c)A már korábban kialakult, de építési telekként nem nyilvántartott területen,
ca)Újonnan épület nem helyezhető el,
cb)A meglévő épületek állagmegóvási, felújítási munkálatai engedélyezhetők, de csak az esetben bővíthetők, ha az építési telket az előírt módon kialakítják. Ez esetben is
3) A telekrész beépítettsége nem haladhatja meg a 15 %-ot
cc)Az épület épületmagassága a töltés koronaszintjéhez képest legfeljebb 3,5 m lehet.
(4)V-3 -jelű övezetbe tartoznak a település állóvizei.
a)Területükön a vízisport és a sporthorgászás célját szolgáló szezonjellegű közösségi építmények, vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el legfeljebb a terület 2%.ban,

78. Természetközeli terület (Tk-1) övezet

83. § (1) A város igazgatási területén lévő, beépítésre alkalmatlan mocsaras, nádas területek természetközeli övezetbe tartoznak.

(2) A természetközeli területeken épületet elhelyezni nem lehet.

XII. Fejezet

EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI

79. A város igazgatási területét érintő országos- és térségi övezetek és kiegészítő előírásai

84. § (1) Az országos – és megyei területrendezési tervben meghatározott térségi övezetek településrendezési tervben történő pontosítását, lehatárolását, e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Az egyes térségi övezetekre vonatkozó sajátos előírások:

a) Ökológiai hálózat magterületének övezetére vonatkozó előírások:

aa) Az övezetben a tájképi illeszkedésre vonatkozó szabályokat is be kell tartani, melyeket a TvR tartalmaz.

ab) Az övezetben új külszíni bányatelek és bánya nem létesíthető, meglévő bánya és bányatelek nem bővíthető.

b) Ökológiai hálózat pufferterületének övezetére vonatkozó helyi előírások:

Nincs meghatározva.
c)Erdők övezetére vonatkozó külön helyi előírások:
Nincs meghatározva.
d)Tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó kiegészítő előírások
da)A tájképi illeszkedésre vonatkozó külön szabályokat, a TvR tartalmazza.
db)Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
dc)Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges.
e)Országos vízminőségvédelmi terület övezetére vonatkozó előírások
A felszín alatti vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme érdekében szükséges az épületek tetővizeinek gyűjtése és hasznosítása, a települések burkolt felületeire hulló csapadékvizek késleltetéssel való elvezetése, használt vizek kezelése, tisztítást követő hasznosítása.
f)Rendszeresen belvízjárta terület övezetére vonatkozó előírások
Nincs meghatározva.
XIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

85. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezései a folyamatban lévő, de még érdemben el nem bírált ügyekben – az ügyfél kérelmére – alkalmazhatók.

(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti: Balmazújváros város szabályozási tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról alkotott, több alkalommal módosított 46/2000.(IV.28.) Önk. rendelete.

80. melléklet: Külterület szabályozási terv – SZ-1

81. melléklet: Belterület szabályozási terv – SZ-2

82. melléklet: Építési övezetek beépítésének előírásai

ÉPÍTÉSI övezetek beépítésének előírásai

83. táblázat

Lakó övezetek beépítésének előírásai

A

B

C

D

E

F

G

H

1

A z é p í t é s i t e l e k

legkisebb-legnagyobb
épület-
magasság
(m)

2

övezeti jele

beépítési módja
/jele/

legkisebb
területe
(m2)

legkisebb
szélessége
(m)

legkisebb
mélysége
(m)

legnagyobb
beépítettsége
%

legkisebb zöldfelülete
%

3

Kisvárosias lakó övezetek

4

Lk-1

Z

300

-

-

60

20

9,0*-12,5

5

Lk-1g

O

300

-

-

60

20

< 3,0

6

Lk-1x

Z

300

-

-

60

20

4,5*-12,5

7

Lk-1xx

Z

300

-

-

60

20

6,0*-12,5

8

Lk-1B

SZ

2000

-

-

60

20

< 12,5

9

Lk-2A

Z

300

10

30

50**

20

< 6,5

10

Lk-2B

O

420

14

30

50**

20

< 5,0

11

Lk-2C

O

360

12

30

60

20

< 6,5

12

Lk-3

O

500

14

30

40**

30

< 5,0

13

Lk-3x

O

400

14

20

50**

20

< 5,0

14

Kertvárosias lakó övezetek

15

Lke-1

O, Ikr

350

14

-

35

45

< 7,0

16

Lke-2

O, Ikr

350

14

-

35

45

< 5,0

17

Lke-2x

O, Ikr

350

14

-

35

45

< 5,0

18

Lke-3

O

500

14

-

35

45

< 5,0

19

Lf-3

O

500

14

35

30

40

< 5,0

20

Lf-4

O

700

14

50

30

40

< 5,0

Saroktelek, valamint közbülső telek esetében, ha annak szélessége a 18 métert eléri, szabadonálló épületelhelyezés is engedélyezhető, az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építésin helyen belül.
* Melléképületekre, melléképítményekre az előírt legkisebb épületmagasság nem vonatkozik.
** Kisvárosias építési övezetben elhelyezkedő Saroktelek megengedett legnagyobb beépítettsége, az építési övezeti előírástól függetlenül, 60 % lehet.

84. táblázat:

Vegyes övezetek beépítésének előírásai

A

B

C

D

E

F

G

H

1

A z é p í t é s i t e l e k

legkisebb-legnagyobb
épület-
magasság
(m)

2

övezeti jele

beépítési módja
/jele/

legkisebb
területe
(m2)

legkisebb
szélessége
(m)

legkisebb
mélysége
(m)

legnagyobb
beépítettsége
%

legkisebb zöldfelülete
%

3

Településközpont vegyes övezetek

4

Vt-1

Z

300

10

30

70

20

6,0*- 9,5

5

Vt-2

O

300

10

30

70

20

> 6,5

6

Vt-2x

SZ

300

10

30

70

20

6,0*- 9,5

7

Intézményi vegyes övezetek

8

Vi-1

Z

300

10

30

50**

§

6,0*- 9,0

9

Vi-1x

SZ

300

10

30

50

§

6,0*- 9,0

10

Vi-2

O

300

50

-

40

§

4,5*- 6,5

11

Vi-2x

O

300

50

-

40

§

4,5*-12,5

*A fő rendeltetést kiszolgáló, azt kiegészítő funkciójú épületekre az előírt legkisebb épületmagasság nem vonatkozik.
**Saroktelken a megengedett legnagyobb beépítettség 70%

85. táblázat:

Gazdasági övezetek beépítésének előírásai

A

B

C

D

E

F

G

H

1

A z é p í t é s i t e l e k

legkisebb-legnagyobb
épület-
magasság
(m)

2

övezeti jele

beépítési módja
/jele/

legkisebb
területe
(m2)

legkisebb
szélessége
(m)

legkisebb
mélysége
(m)

legnagyobb
beépítettsége
%

legkisebb zöldfelülete
%

3

Kereskedelmi- szolgáltató gazdasági építési övezetek

4

Gksz-1

SZ

1000

18

-

50

20

< 6,5

5

Gksz-2

SZ

3000

25

-

50

20

< 7,5

6

Általános gazdasági építési övezetek

7

Gá-1

SZ

1500

25

-

50

20

< 7,5

8

Ipari gazdasági építési övezetek

9

Gip-1

SZ

1000

20

-

40

25

< 12,0

10

Gip-2

SZ

4000

30

50

40

25**

< 9,0*

11

Gip-3

SZ

1500

30

50

40

25

< 7,5*

12

Gip-4

SZ

1500

30

50

40

25

< 9,0*

* A technológiai építmények épület tömegéből kiálló részeivel a épületmagasság növelhető, ha azt egyéb jogszabály másként nem szabályozza.
**Az IG-2x jelű építési övezetben szabályozási tervben kijelölt „Ipari gazdasági területen belüli védő zöldterület” „IG-Z*”jelű területrész, egyben beépítési lehetőség nélküli, beültetési kötelezettséget is jelent. E terület a telek zöldterületi fedettségébe beszámítható.

86. táblázat:

Különleges építési övezetek beépítésének előírásai

B

A

C

D

E

F

G

1

Az építési telek

Előírt
Max.
épület
magasság
(m)

2

Övezeti
jele

Beépítési módja
/jele/

Legkisebb területe
(m2)

Legkisebb szélessége
(m)

Legkisebb mélysége
(m)

Legnagyobb beépítettsége
(%)

Legkisebb
zöldfelület
%

3

Krek-1

Szabadon álló

2000

-

-

30

50

9,0

4

Krek-x

Szabadon álló

1 Ha

-

-

20

60

12,5

5

Kid-1

Szabadon álló
/SZ/

1 Ha

50

-

30

40

6,0

6

Kid-2

Szabadon álló
/SZ/

1 Ha

50

-

20

60

6,0

6

Kid-3

Szabadon álló
/SZ/

2000

50

-

20

30

7,5*

7

K-köz

Szabadon álló
/SZ/

100

-

-

40

40

6,0*

8

K-vg

Szabadon álló
/SZ/

2000

-

-

40

40

7,5*

9

K-mf

Szabadon álló
/SZ/

1 Ha

-

-

10

40

7,0*

10

K-ám

Szabadon álló
/SZ/

1000

-

-

40

40

4,5

11

Ksz

Szabadon álló
/SZ/

400

20

-

40

40

6,0*

12

Kmü

Szabadon álló
/SZ/

2000

20

-

40

40

9,0*

13

Kmü-VH

Szabadon álló
/SZ/

K

K

-

40

40

7,0*

*Az épület részét képező, annak tömegéből kiálló technológiai építmények, műtárgyak és sajátos építményfajták magasságával az épületmagasság szabályozott legnagyobb mértéke, ha azt egyéb előírás nem korlátozza, növelhető.
** Sajátos építményfajták miatt a szükséges technológia szerint.
Beépítésre szánt különleges területek:
a)Krek-1 Rekreációs célú különleges terület (Strand- és gyógyfürdő, sportolási célú terület)
b)Krek-1x Rekreációs célú különleges terület (Sportolási célú terület)
c)Kid-1 Idegenforgalmi szereppel is rendelkező, gazdasági- szolgáltató különleges terület (pálinkafőzde)
d)Kid-2 Idegenforgalmi hasznosítású különleges terület,
e)K-köz Közmű különleges terület
f)K-vg Városgazdálkodási célú különleges terület
g)K-mf Mintafarm különleges terület
h)K-ám Állatmenhely különleges terület
i)Ksz Szennyvízkezelés- tisztítás különleges területe
j)Kmü Mezőgazdasági üzemi különleges terület
k)Kmü-VH Mezőgazdasági üzemi különleges terület, Világörökségi Helyszínen

87. táblázat:

Üdülő övezetek beépítésének előírásai

B

A

C

D

E

F

G

1

Az építési telek

Előírt
max.
épület
magasság
(m)

2

Övezeti
jele

Beépítési módja
/jele/

Legkisebb területe
(m2)

Legkisebb szélessége
(m)

Legkisebb mélysége
(m)

Legnagyobb beépítettsége
(%)

6

Hétvégi házas üdülőterület építési övezetei

7

Üh-1

K

K

„K”

„K”

20

K

8

Üh-2

K

K

K

K

20

K

88. melléklet: Országos- és térségi övezetek lehatárolása

89. melléklet: Előkertek szabályozása

90. melléklet: Elővásárlási joggal érintett területek

A szabályozási tervben és Hész-ben meghatározott településrendezési célok megvalósíthatósága érdekében Balmazújváros Városi Önkormányzatát megillető elővásárlási jog jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba:
- 5159, 5160, 5161, 5162 Hrsz ingatlanokra a strandfürdő fejlesztése céljából
1

A 3. melléklet a Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2021. (XI. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.