Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és a közterületek használatának rendjéről
Hatályos: 2022. 01. 01- 2022. 01. 01Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének 37/2021. (XI. 10.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és a közterületek használatának rendjéről
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) illetékességi területén található, az Önkormányzat tulajdonában álló közterületre, továbbá az egyéb, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 54. § (7) bekezdésében foglalt, a tulajdonos által közhasználat céljára átadott olyan területrészre, amely az Önkormányzat kezelésében és üzemeltetésében áll.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díjakról szóló rendelet hatálya alá tartozó közutakra, a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) által szabályozott gyűlésekre, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) által szabályozott, a választásokkal kapcsolatos, politikai célú közterület-használatra, amennyiben a Ve. másként rendelkezik.
(3) Az Önkormányzat közterületeit városszerkezeti, városképi, ellátottsági, közlekedési adottságai, valamint használatának intenzitásával összefüggő piaci értéke szerint közterületi övezeti kategóriába kell sorolni:
a) „A” kategória (kiemelt jelentőségű közterületek)
b) „B” kategória (általános elbírálású közterületek)
(4) Az egyes közterületi kategóriákban a közterület-használat engedélyezése eltérő feltételekhez köthető, illetve tiltható.
(5) A közterületek kategóriákba sorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(6) A közterület reklám célú használata során figyelemmel kell lenni a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzat Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletében foglalt szabályokra, valamint a mindenkor hatályos koncessziós szerződés rendelkezéseire.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Fülke: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló huzamos emberi tartózkodásra alkalmas 2 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű építmény.
2. Lakossági jellegű őrzött parkoló: ideiglenes jellegű parkoló, amely kizárólag az adott területen lakó népesség parkolási igényeit elégíti ki.
3. Nyílt szerkezetű pult, illetve állvány: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet.
4. Pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.
5. Tömegközlekedési (autóbusz, HÉV) megálló: a tömegközlekedési járműre történő fel- és leszállás lefolytatására, illetve a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített terület, amely, ha kiépítése (így járdasziget jellege, korlátokkal való ellátása stb.) jellegéből vagy egyéb jelzésből más nem következik, a megállót, állomást jelző táblától a járda területéből
a) autóbusz esetén 2 m széles és 18 m hosszú, egyéb jármű esetén 2 m széles és 12 m hosszú, kettős megálló esetén 2 m széles és 36 m hosszú terület,
b) HÉV járműveknél 2 m széles és 120 m hosszú terület, valamint a megállóhelyeknél létesített utasváró.
6. Szórólaposztás: kis terjedelmű, hirdetési (terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő) vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő ingyenes átadása.
3. § (1) A közterület-használati engedéllyel kapcsolatos ügyek önkormányzati hatósági ügyek.
(2) A közterület használatának engedélyezésével kapcsolatos eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései az irányadók, így a döntéssel szemben az Ákr. 112. §-ában foglaltak szerinti jogorvoslatnak van helye a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 142/A. §-ában foglaltak figyelembevételével.
3. A közterület használata és a közterület-használati engedély
4. § (1) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.
(2) Gépjármű közterületen való parkolása a közterület olyan használatának minősül, amelynek egyes kérdéseiről külön jogszabály rendelkezik.
(3) Rendeltetésétől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.
5. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához engedély (a továbbiakban: közterület-használati engedély) szükséges.
(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni különösen, de nem kizárólagosan:
1. közterületbe nyúló védőtető, előtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, fennmaradásához;
2. hirdető-berendezés, reklámhordozó közterületen vagy közterületbe nyúló módon történő elhelyezéséhez, fennmaradásához;
3. árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, illetve a már meglévő árusítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, árubemutató kihelyezéséhez, fennmaradásához, mozgó árusítóhely létesítéséhez, fennmaradásához;
4. a közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyeken létesített fülke és várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, üzemanyag-egységárat jelző berendezés és iparvágány létesítéséhez, fennmaradásához;
5. a Duna partvonalával közvetlenül határos területeknek hajók, úszólétesítmények vagy mederhasználati vízilétesítmények kikötése céljából történő igénybevételéhez, így különösen a hajók, úszólétesítmények vagy mederhasználati vízilétesítmények kikötését szolgáló rögzítőeszköz (kikötőbak, támdorong), feljáró vagy bármely egyéb kikötői létesítmény igénybevételéhez, vagy ilyen rögzítőeszköz (kikötőbak, támdorong), feljáró vagy bármely egyéb kikötői létesítmény létesítéséhez, fennmaradásához;
6. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai;
7. a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához;
8. utcabútor, figyelmeztető és tájékoztató tábla, köztéri óra, kivetítő- és videofal-berendezés elhelyezéséhez, fennmaradásához;
9. az utcai árusító és egyéb automaták (például: pénzváltó, ital, BKV-jegy, telefonkártya, bankautomata, ATM stb.) felállításához, fennmaradásához;
10. építési munkával kapcsolatos létesítmények (például: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, irodakonténer, konténer és tartozékai stb.), valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához;
11. alkalmi és mozgóárusításhoz, szórólap osztásához, szolgáltató tevékenység végzéséhez, szórakoztató tevékenység folytatásához, valamint a portrérajzoláshoz;
12. film-, fénykép-, televízió-, video- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza, kivéve a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) IV. fejezete szerinti közterületi filmforgatást;
13. sport-, kulturális és családi eseményekkel kapcsolatos rendezvények, kiállítások, vásárok, piacok (a továbbiakban együtt: rendezvények) megtartásához szükséges közterületi helyszín használatához, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, továbbá az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, elhelyezéséhez, fennmaradásához;
14. a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (például: vendéglátó-ipari terasz, előkert);
15. fák és zöldterületek védelmét szolgáló berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;
16. települési szilárdhulladék-gyűjtő konténernek a közterületen 24 órát meghaladó időtartamra való kihelyezéséhez;
17. lakossági jellegű őrzött parkoló létesítéséhez, fennmaradásához;
18. a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII.20.) MT rendelet 7. § (4) bekezdésében, valamint a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 59. § (3) bekezdésében foglalt esetben, valamint az üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása esetében;
19. utcazenéléshez;
20. az alkalmankénti rakodáshoz, költözéshez szükséges közterületi helyszín kizárólagos használatához;
21. civil és egyéb szervezetek érdekében végzett adománygyűjtéshez szükséges építmények, berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;
22. ételosztáshoz szükséges építmények, berendezések elhelyezéséhez, fennmaradásához;
23. a közterületen álló kerítések és egyéb felépítmények fennmaradásához;
24. politikai tevékenységgel kapcsolatos, 1 m2 -t meghaladó közterület használathoz;
továbbá az 1-24. pontokba nem tartozó rendeltetéstől eltérő közterület-használat esetén.
(3) A Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának tulajdonában lévő közterületek reklámcélú igénybevétele esetén, tekintettel az Önkormányzat Képviselő-testületének 64/2009. (III. 17.) számú határozata alapján 2009. március 25. napján kötött (és 2010. május 17. napján módosított) szolgáltatási koncessziós szerződésre, a közterület-használatáért fizenető díjat a koncesszió jogosultjának részére kell megfizetni. A díj mértékének megállapítására a jelen rendelet 2. mellékletében foglaltak az irányadók.
6. § Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni:
1. 8.00 és 20.00 óra között olyan ingyenes rendezvényekre, amely a lakosság közművelődését, kulturális értékeinek gyarapítását szolgálja (különösen a térzene, hangverseny);
2. a közterület állagának megváltoztatásával járó munkák elvégzéséhez;
3. az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez;
4. elektronikus hírközlési építmények, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárításához szükséges munkák elvégzéséhez;
5. a kizárólag kézi hordozású eszközökkel végzett, továbbá a 30 percet meg nem haladó időtartamú film-, fénykép-, televízió-, video- és hangfelvételek készítéséhez;
6. a közérdekű célokat szolgáló (különösen oktatási, tudományos és ismeretterjesztő témájú) filmalkotások forgatásához;
7. előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha annak közterülettel érintkező felülete a 2 négyzetmétert nem haladja meg;
8. az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez;
9. futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához;
10. közparkban tartott rendezvények kapcsán a résztvevők által használt zöldterületekre, kivéve az elkerített területek igénybevételéhez;
11. a HÉV járművek szabályszerű közlekedését biztosító épületek, építmények létesítéséhez és működtetéséhez;
12. élelmiszer és alkoholmentes ital ingyenes osztásához.
7. § (1) Nem adható közterület-használati engedély:
1. „A” kategóriájú terület esetén gépjármű, pótkocsi és üzemképtelen jármű tárolására a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII.20.) MT rendelet 7. § (4) bekezdésében, valamint a KRESZ 59. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel;
2. „B” kategóriájú terület esetén üzemképtelen jármű tárolására, a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII.20.) MT rendelet 7. § (4) bekezdésében, valamint a KRESZ 59. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel 2 hónapot meghaladó időre;
3. Autóbusz, vontató, nyerges vontató, tehergépkocsi, mezőgazdasági vontató, lassú jármű, pótkocsi, félpótkocsi, trolibusz, járműszerelvény, veszélyes anyagot szállító jármű tárolására;
4. „A” kategóriájú terület esetén göngyöleg tárolása;
5. Közösségi járművek megállóinak területére, ha az a közösségi közlekedési eszközök megközelítését, a fel- és leszállást, vagy egyébként az utasforgalmat más módon zavarja;
6. Olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná;
7. Közutak, hidak, felüljárók területén gazdasági reklámtevékenységre;
8. Zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve, ha az igénybevétel a területen húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatok miatt szükséges;
9. Főútvonalak mentén árusító és az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület létesítésére, kivéve a virág- és hírlapárusítást és a tömegközlekedési eszközök igénybevételére szolgáló jegyárusítást, továbbá az alkalmi könyvárusítást;
10. Közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához;
11. Árusító, kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató célokat szolgáló és 12 négyzetméter alapterületet meghaladó zárt szerkezetű épületek létesítéséhez, kivéve, ha a hatályos kerületi építési szabályzat ezt lehetővé teszi;
12. Olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné;
13. Olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg;
14. Jármű javítására vagy olyan ipari tevékenységre, amely a közterület igénybevétele nélkül is végezhető;
15. azoknak, akiknek az Önkormányzattal szemben az adótartozás kivételével fennálló és lejárt fizetési kötelezettségük van, valamint a Polgári Perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdés 6. pontjában felsorolt gazdálkodó szervezeteknek, akik a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényben szabályozott csőd- vagy felszámolási eljárás, illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvényben szabályozott kényszertörlési eljárás hatálya alatt állnak, illetve működését felfüggesztették;
16. ipari raktározási objektumok elhelyezésére;
17. törmelék lerakására a konténeres lerakás kivételével;
18. ha a közterület-használati engedély iránti kérelmet elutasították, az elutasító döntéstől számított hat hónapon belül ugyanannak a kérelmezőnek ugyanazon közterület használatára és ugyanazon tevékenységre vonatkozóan;
19. ha a közterület-használati engedély iránti kérelmet hiányosan nyújtották be és a kérelmező az erre vonatkozó hiánypótlási felhívásnak határidőben sem tett eleget;
20. olyan közterületre, ahol a használat a helyi lakosok magán- és családi életének, nyugalmának megzavarására alkalmas lehet, ingatlanuk rendeltetésszerű használatát sértheti;
21. tárgyév október 1. – november 30. között a Temető sor, valamint a Tartsay utca Nyír utca és Temető sor közötti szakaszára, kivéve virág, koszorú, és gyertya közterületen történő értékesítésére;
22. külön jogszabályban foglalt esetekben.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó közterületeken állatforgalmazási tevékenység nem végezhető.
(3) Amennyiben rendezvényes illemhelyek telepítése szükséges, úgy a rendezvényen az egyidejűleg résztvevők száma alapján 500 főre vetítve legalább 1 akadálymentesített illemhely kihelyezése is kötelező.
8. § (1) A közterület nem rendeltetésszerű használata, de közterület-használati engedélyt egyébként (a 6. §-ban foglaltak szerint) nem igénylő igénybevételét a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának - lehetőleg az igénybevétel megkezdése előtt 1 nappal, legkésőbb azonban a használat megkezdésével egyidejűleg - be kell jelenteni, a 9. § (7) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel.
(2) A 6. § 4. pontjában foglalt igénybevétel esetén a bejelentést minden esetben haladéktalanul meg kell tenni, és a bejelentéshez csatolni kell a műszaki hiba részletes leírását, az elhárításhoz szükséges intézkedések részletes felsorolásával együtt. A bejelentést és a közterület igénybevételét Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) köztisztviselője a helyszínen is jogosult ellenőrizni.
Eljárási szabályok
4. A közterület-használat időtartama és
a közterület-használati engedély kérelmezése
9. § (1) Közterület-használati engedély csak ideiglenes jelleggel -meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig- adható.
(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére – közterület-használati engedély csak az építési munka végzésének tartamára, csak a műszakilag indokolt területre adható.
(3) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti választással vagy népszavazással kapcsolatos hirdető-berendezések, óriásplakátok elhelyezéséhez a választás vagy népszavazás napjának kitűzését követő naptól a választás vagy a népszavazás napját követő harmincadik napig terjedő időszakra adható közterület-használati engedély.
(4) A közterület-használati engedély nem pótolja a jogszabályokban előírt egyéb – hatósági, illetve szakhatósági – engedélyek (például: építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei), hozzájárulások, vélemények, nyilatkozatok beszerzését.
(5) A közterület-használati engedély megadása kérelemre történik. A kérelmet írásban, személyesen, postai úton vagy -az elektronikus ügyintézés szabályai szerint -elektronikus úton a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani a közterület-használat megkezdése előtt legkésőbb tizenöt nappal.
(6) A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja, illetve a rendezvény szervezőjének vagy a helyi termelői piac üzemeltetőjének. Építési engedélyhez kötött építmény esetében és az építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőnek, vagy az általa meghatalmazott személynek kell a közterület-használati engedélyt beszereznie. Szórólaposztás esetén a közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, akinek érdekében a szórólapot osztani kívánják.
(7) A közterület-használati engedély iránti kérelmet a jelent rendelet 3. mellékletében foglalt formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell különösen:
a) a kérelmező nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, külföldi cég esetén fióktelepének címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát,
c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám vagy közigazgatási cím szerinti megjelölését, pontos területnagyságának, módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését, rendezvények esetén a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek – külön megjelölve az akadálymentesítettek – helyét és darabszámát,
d) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát, amennyiben az közhiteles nyilvántartásban nem szerepel,
e) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben közreműködők (így különösen alvállalkozók, üzemeltetők) nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét,
f) az építési engedélyhez kötött építmény közterületen történő elhelyezése esetén vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében, ha az építtető nem személyesen vagy törvényes képviselő útján jár el, az építtetőtől kapott meghatalmazást és a jogszabályban előírt esetekben a végleges építésügyi hatósági engedélyt,
g) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vállalja az adatiban történt változások 8 napon belüli bejelentését.
(8) Települési szilárd hulladék képződésével járó közterület-használathoz közterület-használati engedély akkor adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a települési szilárd hulladék elszállításáról gondoskodik.
5. A közterület-használati kérelem elbírálása
10. § A közterület-használati engedély tárgyában a döntést a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet alapján a Polgármester hozza.
11. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a kerületi építési szabályzatot, a városképi, városrendezési, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, közegészségügyi és köztisztasági előírásokat, kereskedelmi és turisztikai szempontokat és érvényesíteni kell a jogszabályok előírásait is.
(2) A kérelem elbírálása során elsőbbséget kell biztosítani az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos közterület-használatnak.
(3) Az engedélyezett közterület-használat nem akadályozhatja az állami és önkormányzati ünnepekkel, megemlékezésekkel és az állami és önkormányzati rendezvényekkel kapcsolatos lobogózási kötelezettségek teljesítését és a rendezvények megtartását.
12. § (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell különösen:
a) a jogosult nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, külföldi cég esetén fióktelepének címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig az engedély érvényes,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,
d) utalást arra, hogy az engedély csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,
e) az engedély megszűnése, visszavonása vagy szünetelése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét,
f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,
g) a jogosultnak a közterületen végzett tevékenységében közreműködők (így különösen alvállalkozók, üzemeltetők) nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét,
h) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,
i) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,
j) a közterület-használati jogosultság átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati engedély kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van a közterület-használathoz közreműködőket igénybe venni, de a közterület-használat joga rendezvény és helyi termelői piac üzemeltetésének kivételével tovább nem ruházható.
(2) A közterület-használati engedélyben előírt időtartam kérelemre, indokolt esetben meghosszabbítható, amennyiben a kérelmezőnek nincs közterület-használati díjhátraléka és az engedély kiadására vonatkozó feltételeknek a kérelmező megfelel. A kérelem tárgyában az engedély megadására jogosult dönt.
(3) A közterület-használati engedélyt meg kell küldeni:
a) a kérelmezőnek,
b) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervnek.
(4) A rendezvényekkel kapcsolatban - amennyiben azt jogszabály kötelezővé teszi - a közterület-használati engedélyről értesíteni kell a Budapesti Rendőr-főkapitányságot.
13. § (1) A közterület-használati engedély eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek (22. §) részére, felhívásukra felmutatni.
(2) A közterület-használati jogosultság alapján a közterületet az engedély jogosultja, valamint a 9. § (7) bekezdés e) pontjában felsorolt közreműködők használhatják. A közterület-használati jogosultság harmadik személy részére - rendezvény és helyi termelői piac üzemeltetésének kivételével - át nem engedhető, az kizárólag a jogosult részére szól, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használathoz közreműködőket vegyen igénybe.
(3) Amennyiben a jogosult a közterület-használati engedély alapján a közterületen elhelyezett tárgyak, berendezések, járművek, építmények működtetése, üzemeltetése, vagy a közterületen végzett tevékenységben közreműködők körét utólag bővíti, úgy ahhoz az Önkormányzat előzetes engedélye szükséges.
6. A közterület-használati jogosultság megszűnése, visszavonása és szünetelése
14. § (1) A közterület-használati jogosultság megszűnik:
a) az engedélyben meghatározott idő elteltével,
b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) a jogosult halálával vagy – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén – jogutód nélküli megszűnésével,
d) amennyiben a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik, vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti,
e) ha a jogosult bejelenti az Önkormányzatnak, hogy a közterület használatával – érdekkörében felmerült méltányolható okból – felhagy.
(2) A közterület-használati jogosultság visszavonható,
a) ha a területre üzemzavar-elhárítás miatt, vagy egyéb fontos okból szüksége van az Önkormányzatnak és ez az időtartam meghaladja az engedély lejártának idejét,
b) az engedélyben, a közterület-használatra vonatkozó jogszabályban, továbbá a közterületen végzett tevékenységre vonatkozó jogszabályokban foglaltak megsértése miatt,
c) a használatba adott közterület tulajdonosának vagy rendeltetési módjának megváltozására tekintettel,
d) ha az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn.
(3) A közterület-használati jogosultság megszűnése vagy visszavonása esetén a jogosult által már befizetett használati díj időarányos részét - a közterület-használati engedélyben foglaltak szerint - vissza kell fizetni a jogosult részére.
15. § (1) Amennyiben az Önkormányzatnak a területre üzemzavar-elhárítás miatt, vagy egyéb fontos közérdekből szüksége van, a közterület használatának szünetelését rendelheti el az erről szóló végzésben megjelölt időtartamra.
(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába és nem lehet hosszabb, mint az engedély lejártáig még hátralévő idő.
(3) A közterület-használat szünetelésének idejére a már befizetett közterület-használati díj időarányos részét vissza kell fizetni - a közterület-használati engedélyben foglaltak szerint - a jogosult részére.
16. § (1) Ha a közterület-használati jogosultság megszűnése, visszavonása, illetve szünetelése esetén, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – legfeljebb 3 napon belül helyreállítani.
(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek – így különösen a közterület-használati díj megfizetése – szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
(3) Amennyiben a közterület-használója a (2) bekezdésben írt határidőben a közterület eredeti állapotát nem, vagy nem megfelelő módon állítja helyre, e rendelet 21. §-ában meghatározott közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(4) A közterület-használati engedély megszűnésétől, visszavonásától vagy szünetelésétől számított legfeljebb 3 napon belül történő eredeti állapot helyreállításának időtartama alatt a közterület használója a közterület-használatáért az általános szabályok szerint fizetendő díjat köteles fizetni.
7. A közterület-használati díj
17. § (1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(2) A közterület-használat nem reklámcélú díjtételeit kategóriánkénti és tevékenységenkénti bontásban a 4. melléklet tartalmazza. A díjakat általános forgalmi adó nem terheli.
(3) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított területét, valamint azt a területet is figyelembe kell venni, amely a kialakítása miatt akadályozza a közterület rendeltetésszerű használatát (különösen a közterületrész lehatárolását szolgáló eszközök által lekerített területet).
(4) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter, folyóméter egész négyzetméternek, folyóméternek számít.
(5) A kézből történő utcai árusítás, továbbá a szórólaposztás esetében a fizetendő díj szempontjából az 1 fő által elfoglalt terület egységesen 1 négyzetméternek tekintendő.
(6) A közterület-használati díjak havi, napi vagy rendezvény díjak formájában kerülnek megállapításra.
18. § A közterület használatára jogosult az engedélyben rögzített díjat a következők szerint köteles megfizetni:
8. Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól és
közterület-használati díj kedvezmények
19. § (1) A közterület-használati díj megfizetése alól állandó jellegű alanyi mentesség illeti meg:
a) a helyi védettség, vagy műemlékvédelem alatt álló építmény felújítási munkálataival összefüggésben az építtetőt vagy a kivitelezőt,
b) az Önkormányzat érdekében végzett építési, felújítási munkálatok végzőit,
c) az Önkormányzat saját szerveit, a kerületi nemzetiségi önkormányzatokat az általuk szervezett rendezvények vonatkozásában,
d) az Önkormányzattal közösen szervezett rendezvények vonatkozásában azon szervezeteket, amelyekkel az Önkormányzat külön partnerségi együttműködési megállapodást kötött,
e) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a Katasztrófavédelem és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért.
(2) A közterület-használat ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátására jogszabály vagy szerződés alapján kötelezett részére adható használatba, a közfeladat ellátáshoz szükséges mértékben.
(3) A közterület-használat nem reklámcélú díjtételeit tartalmazó, a 4. mellékletben meghatározott díjtételekhez képest kisebb összegben is megállapítható, illetve részletekben is megfizethető a kérelmező személyi, vagyoni és szociális helyzetére tekintettel, ha a kérelmező azt kéri és a kedvezmény megalapozottságát igazolja.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott kedvezmény mértéke nem lehet több az eredeti díjtétel 50 százalékánál.
9. A jogellenes közterület-használat következményei
20. § (1) Aki közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon, különösen az engedélyben rögzített céltól, vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy az engedélyben meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles az Önkormányzat vagy megbízottja felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.
(2) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének minősül az üzemképtelen jármű, a közlekedésben részt nem vevő jármű vagy más eszköz reklámhordozó céllal történő elhelyezése, közterületen.
(4) Amennyiben az engedély jogosultja az engedély megszűnésétől, visszavonásától vagy szünetelésének kezdetétől számított legfeljebb 3 napon belül az eredeti állapotot nem állította helyre, úgy ezen időponttól az eredeti állapot helyreállításáig terjedő időre, az egyébként irányadó díjtétel kétszeresét köteles megfizetni.
21. § (1) Aki az e rendeletben előírt kötelezettségeket elmulasztva a közterületet közterület-használati engedély nélkül, vagy meglévő közterület-használati engedélytől eltérő módon használja, közigazgatási szabályszegést követ el és vele szemben - ha cselekménye egyébként más jogszabályban meghatározott jogsértést nem valósít meg - közigazgatási bírság szabható ki a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint.
(2) A kiszabható közigazgatási bírság mértéke természetes személyek esetén legfeljebb kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig legfeljebb kétmillió forint lehet.
(3) A közterület-felügyelő a közterület használatának ellenőrzése során a (4) bekezdésben meghatározott mértékű helyszíni bírságot szabhat ki, ha a helyszíni intézkedés alkalmával annak törvényi feltételei fennállnak.
(4) A kiszabható helyszíni bírság mértéke természetes személyek esetén legfeljebb ötvenezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetében pedig legfeljebb ötszázezer forint lehet.
(5) Ha az ügyfél a szabályszegést nem ismeri el, a Polgármesteri Hivatal ügyintézője a rendelkezésre álló és megfelelően rögzített adatok jegyzőkönyvvel való megküldésével tájékoztatja a jegyzőt az (1) bekezdés szerinti szabályszegésről.
(6) Az Önkormányzat a hatósági eljárás lefolytatása során tudomására jutott személyes adatokat az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint kezeli, valamint a közútkezelői, rendészeti feladatokat ellátó szervezetek számára a feladatukat meghatározó külön jogszabályok szerinti ellenőrző vagy engedélyező feladataik ellátása érdekében továbbítja.
22. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, illetve a tulajdonos által megbízott egyéb személyek és a polgármesteri hivatal megbízott ügyintézői a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.
10. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény szerinti közterületi filmforgatások jóváhagyásának különös szabályai
23. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeknek az Mktv. szerinti filmalkotás forgatása céljából történő igénybevétele (a továbbiakban: filmforgatási célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Önkormányzat a közterületek filmforgatási célú használatát az Mktv. 3. mellékletében meghatározott díjakkal egyező összeg ellenében biztosítja.
(3) A közterület-használati díj megfizetése alól mentesség - a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény előírásaira figyelemmel - kizárólag akkor adható, ha a közterület használatára közfeladat ellátása céljából és a közfeladat ellátásához szükséges mértékben van szükség.
(4) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események bekövetkezte esetén az Önkormányzat 30 napon belül ingyenesen újra biztosítja a kérelmező részére a közterület-használatot.
Záró rendelkezések
11. Hatálybalépés
24. § (1) Ez a rendelet a 2022. január 1. napján lép hatályba, és rendelkezéseit a hatálybalépéskor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A korábban kiadott közterület-használati engedélyek, megkötött hatósági vagy polgári jogi szerződések, valamint bírósági döntések, a bíróság előtt kötött egyezségek az ott írt határidőig továbbra is hatályosak.
25. § Hatályát veszti Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának a közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 2/2018. (II. 01.) önkormányzati rendelete.
26. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 37/2021.(XI.10.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 37/2021.(XI.10.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 37/2021.(XI.10.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 37/2021.(XI.10.) önkormányzati rendelethez