BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

5/2019. (II. 1.)

önkormányzati rendelete

a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló

16/2007. (III. 30.) önkormányzati rendelet módosításáról

Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, továbbá a temetőkről, és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (továbbiakban: törvény) 41. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a törvény végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet előírásaira, a következőket rendeli el:

1. § A Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének a temetőkről és a temetkezés rendjéről szóló 16/2007. (III. 30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a következő 2. melléklettel egészül ki:

„2. melléklet

Szentháromság Plébánia

5630 Békés, Széchenyi tér 3.

Tel: 06 66/633-473

E-mail: bekes.plebania@gmail.com

TEMETŐSZABÁLYZAT

a temető használatának rendjéről

A békési Szentháromság Plébánia a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia által 2015. július 1-jén hatályba léptetett, a Magyarországi Egyházközségi Képviselőtestületek szabályzata, (továbbiakban: MEKSZ) temetőiről, temetési tevékenységéről és a katolikus egyházi szertatás szerinti temetkezésről szóló 11. § (1) bekezdése, valamint az 1999. évi XLIII. törvény – a temetőkről és a temetkezésről – (továbbiakban: Ttv.) 4. § (4) bekezdése alapján, és annak végrehajtásáról szóló 145/1999.(X. I.) Korm. rendelet (továbbiakban Vhr.) szerint az alábbi Temetőszabályzatot alkotta meg:

Általános rendelkezések

1. A Temetőszabályzat célja, hogy a békési Római Katolikus temetőben a helyi viszonyok figyelembevételével biztosítsa a zavartalan temetkezési tevékenységet, e temető szent jellegének védelmét, az elhunytak illő és tisztességes eltemetését, emlékük méltó megőrzését, ápolását, szabályozza a temetők működésének rendjét, a kegyeleti funkciók érvényesítését, valamint megteremtse a temetés lebonyolításában résztvevők együttműködésének feltételeit.

2. A tisztességes és méltó eltemetés, valamint a halottak nyughelye előtt a tiszteletadás joga mindenkit bármely megkülönböztetés nélkül megillet.

A Temetőszabályzatot ügyfélfogadási idő alatt minden érdekelt személy megtekintheti a plébánián.

I. FEJEZET

A TEMETŐ

Általános szabályok

Békés város közigazgatási területén belül található a Szentháromság Plébánia tulajdonában és fenntartásában álló, 3722 hrsz. 4.2658 hektár területen elhelyezkedő, 5630 Békés, Szarvasi utca 27. szám alatti, az ingatlan-nyilvántartás szerint kivett temető megjelölésű ingatlan, a Római Katolikus Temető.

A Tulajdonos a temető üzemeltetéséről Üzemeltető útján gondoskodik a Tulajdonossal megkötött üzemeltetési megállapodás alapján.

Jelen Temetőszabályzat a hatályos jogszabályok keretei között a temető használatának rendjét és működésével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza.

Fogalom-meghatározások

1.§ E szabályzat alkalmazásában:

1. Használati idő: a temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama.
2. Temetési hely: koporsós és urnás temetésre szolgáló temetési hely, amely a betemetések számától függően lehet egyes, vagy kettes sírhely, a megváltás időpontjától függően megváltott vagy a betemetéssel egy időben váltott sírhely, illetve a kialakítás módjától függően hantolt, hantolatlan, fedett sírhely.
3. Keretezett sírhely: a szilárd építési anyagból körülépített, de nem fedett sírhely.
4. Fedett sírhely: a szilárd építési anyagból körülépített és lefedett sírhely (e két fogalom együtt a továbbiakban: keretezett sírhely.)
5. Sírbolt (kripta): a sírhelyen létesített terepszint alatti és feletti vagy kizárólag terepszint feletti részből álló, legalább négy koporsó elhelyezését biztosító temetési hely.  A sírbolt felszíni mérete legalább a kettes sírhely mérete, egyedi megállapodás alapján lehet nagyobb. A sírbolt temetőn belüli elhelyezését a temető tulajdonosa jelöli ki. A temető tulajdonos hozzájárulásával, a sírbolt helyének megváltásával külön jogszabályban meghatározott estekben az építési hatóság engedélyével építhető (mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 méter magasságot).
6. Urnafal: a hamvakat tartalmazó urna elhelyezésére szolgáló terepszint feletti építmény, amely fülkékre van osztva.
7. Betemetés: a koporsónak földbe vagy sírboltba temetése, illetve urnának sírhelybe, vagy urnasírboltba való helyezése.
8. Sírhelyváltás (megváltás): a temetési hely feletti rendelkezési jog megszerzése határozott időre díjfizetés ellenében; e jogról annak rendelkezője lemondhat más kedvezményezett javára; meghosszabbítás: a használati idő meghosszabbítása; újraváltás: a lejárt és meghirdetett sírhely megváltása.
9. Sírnyitás: a sírhelynek, sírboltnakazilletékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal által rátemetés, hamvasztás, máshová temetés vagy egyéb okból engedélyezett felnyitása.
10. Sírgödör: a sírhelyen a koporsó elhelyezésére szolgáló legalább két méter (rátemetés esetén 1,6 m) mélyre ásott gödör, amelyet a sírhely hossztengelyével párhuzamosan úgy kell kiásni, hogy a sírhelyen betemetni szándékolt koporsók egymás mellett elhelyezhetők legyenek.
11. Sírjel: a temetési hely megjelölésére szolgáló jel (kereszt), síremlék vagy létesítmény.
12. Rátemetés: koporsóval már betemetett sírhelyre történő koporsós temetés. Nem rátemetés urnának a koporsóval betemetett sírba helyezése vagy urnatartónak a sírra helyezése.
13. Exhumálás: a holttest-maradványok kivétele céljából történő sírnyitás.
14. Újratemetés: eltemetett koporsónak, urnának exhumálás utáni eltemetése más temetési helyen.
15. Beszámítás: a temetési hely újraváltásakor (átalakításakor, ill. újabb temetéskor) a le nem járt használati időre eső arányos megváltási díj.
16. Rendelkezési jog: azt a személyt illeti meg, aki a sírhelyet megváltotta, vagy aki javára más megváltotta. A nyilvántartásban több rendelkező is rögzíthető, ez esetben a rendelkezők együtt gyakorolják a rendelkezési jogot. A nyilvántartásban rögzített rendelkező halála esetén az elhunyt egyenes ági leszármazottjai, illetve a rendelkező által írásban meghatározott személy gyakorolhatja a rendelkezési jogot.

2. § A temetők fenntartója a temető tulajdonosa: a Szentháromság Plébánia, 5630 Békés, Széchenyi tér 3., üzemeltetője a Szent Gellért Egyházi Kegyeleti Kft (székhely: 6722 Szeged, Szentháromság u. 19.)

3. § A temető tulajdonosa a tulajdonjogának és a temető felekezeti jellegének veszélyeztetése nélkül a temetőben a viszonosság alapján más felekezetekhez tartozók részére is - de csak az Országgyűlés által elismert egyházak szertartása szerint és a polgári búcsúztatókkal - biztosítja a temetést.

4. § A Temetőszabályzat hatálya a temetőre, a temetőlátogatókra, a temetőüzemeltetőre, a temetőben munkát végző vállalkozókra, a temetkezési szolgáltatókra, a szolgáltatások igénybe vevőire terjed ki és rendelkezéseit minden szerződő félre alkalmazni kell a temetőre vonatkozó jogviszonyokban.

A temető részei, a temetési helyek méretei, temetési helyek betemethetősége

5. § A temetési helyek kijelölése, méreteinek meghatározása, a temetésre szolgáló parcellák kijelölése a tulajdonos hatáskörébe tartozik.

6. §

1. Egyes sírhelyre egy koporsós betemetés, egy koporsós rátemetés és négy urna betemetése engedélyezhető.
2. Kettes sírhelyre két koporsós betemetés, két koporsós rátemetés és nyolc urna betemetése engedélyezhető.
3. A sírhelyen történő mindennemű munka elvégzését (tisztítás, keretezés, lefedés) a sírgondozás kivételével a temető üzemeltetővel engedélyeztetni kell a munka megkezdése előtt, vázlatterv benyújtásával.

A kőfaragó, kőműves, és műkőkészítő munkákat csak szakirányú képesítéssel és a vállalkozás végzéséhez szükséges jogosultsággal rendelkező szakember végezhet (a rendelkezni jogosult illetve családtagjai, továbbá vállalkozási tevékenység végzésére nem jogosult személy nem). A jogosultság igazolását a tevékenység elvégzése előtt be kell mutatni, valamint a temető fenntartási hozzájárulást be kell fizetni a temető üzemeltető irodájában.

A munka végeztével a vállalkozónak át kell adni a területet a temető üzemeltetőnek.

Az engedély kiadása kizárólag a temető arculatára, esztétikai szempontok figyelembe vételére vonatkozik. A tulajdonos, valamint az üzemeltető nem vizsgálja a technológiai, kivitelezési szempontokat, azok hibáiból eredő károkért nem vállal semminemű felelősséget.

Munkavégzés kizárólag külön megállapodás megkötését követően történhet.

7. § Sírbolt a temető területén csak a békési Szentháromság Plébánia engedélye alapján létesíthető. Az új sírbolt építésére irányuló írásos kérelem benyújtása esetén – amely tartalmazza a vázrajzot is –, a temető tulajdonos 15 napon belül dönt a kérelemben foglaltak elfogadásáról vagy elutasításáról anyagi érdekének, illetve a temető fejlesztése érdekének megfelelően.

8. § Egyéb temetői létesítmények és használatuk:

1. A ravatalozói célokat szolgáló kápolna építménye a békési Szentháromság Plébánia tulajdonában van, használatáért meghatározott díjat köteles fizetni a szolgáltatást igénylő.
2. A kerítés és az utak a temető részei, karbantartásukról a temető tulajdonosa gondoskodik.
3. A sírjel a megváltott sírhelyen helyezhető el, az elhelyezéséről a sírhely felett rendelkező köteles gondoskodni temetőüzemeltető útján. A sírjellel az rendelkezik, aki a sírhellyel rendelkezik. A megváltási idő lejárta után 6 hónap múlva a lejárt sírhely értékesíthető. A meg nem váltott sírhelyeken lévő sírjelek elbontásáról és elszállításáról a sírhely felett rendelkező köteles gondoskodni. Amennyiben a sírhellyel rendelkező nem lelhető fel, illetve annak elbontásáról, elszállításáról nem gondoskodik, a sírhellyel, síremlékkel továbbiakban a temető tulajdonosa rendelkezik.
4. A vezetékes vízkifolyót víznyerés céljából a kegyeleti jogot gyakorlók ellenérték fizetése nélkül használhatják.
5. Sírhelyet előre megváltani nem lehet. A még meg nem váltott temetési helyek, a temetésre igénybe nem vett parcellák és egyéb területek, utak, fák, sövények a temetőtulajdonos használatában vannak. Annak karbantartásáról a tulajdonos gondoskodik.
6. A sírbolt, síremlék karbantartásáról annak létesítője (örököse) vagy a sírhellyel egyébként rendelkezni jogosult köteles gondoskodni. A temető tulajdonosa (üzemeltetője) a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a biztonságos használatot veszélyeztető sírjel vagy a sírbolt helyreállítására köteles felhívni, a felhívással egyidejűleg a sírhelyet körbe kell kerítenie. A felhívást – a temetési hely megjelölésével – a temető hirdetőtábláján 60 napra ki kell függeszteni, és a felhívás közlését a rendelkezésre jogosult ismert lakcímén is meg kell kísérelni. Ha a sírjel felett rendelkezni jogosult a felhívás ellenére nem állítja helyre és az életet is fenyegető közvetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkezni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg. A sírjel vagy sírbolt helyreállításáig a költségek rendezéséig a temetési helyre további temetkezés nem történhet.
7. Új sírjel létesítése esetén:

• A sírjel (síremlék) tervét (vázlatát) vagy leírását az építtető a temető tulajdonosának (üzemeltetőjének) az elhelyezés előtt köteles bemutatni.
• A 150 cm-nél magasabb sírjelet (síremlék) a temetőben felállítani nem lehet.
• Sírbolt jogszabályban meghatározott esetekben építésügyi hatósági engedély nélkül is létesíthető.
• Sírjel (síremlék), sírbolt köré maximum 30 cm szélességű szilárd burkolatú szegély építhető.
• A sírhely használati ideje alatt a sírjelet (síremléket) eltávolítani vagy arról a halott nevét törölni tilos. Mindez nem vonatkozik a meglévő sírjel átépítésére, helyette új sírjel állítására. A sírjelen a sírban eltemetettek teljes nevét, születési és halálozás évszámát fel kell tüntetni.
• A sírjel (síremlék) szabályszerű felállítását, átépítését, lebontását a temető tulajdonosa (üzemeltetője) ellenőrzi. A sírjel balesetmentes, biztonságos felállításáért, bontásáért, az építéskor keletkezett hulladék temető területéről történő elszállításáért a sírhellyel rendelkező, a munka megrendelője a felelős. A sír környezetét a munkák befejezését követően rendezetten kell hagynia.

Lejárt, elhagyott sírhelyek újrahasznosítására a temető tulajdonosa jogosult. Minden esetben fel kell hívni a korábbi eltemetésekre az új sírhely megváltójának a figyelmét, valamint arra, hogy a temetés alkalmával a sírban fellelt maradványok illő módon elhelyezve ott maradnak, a felmerülő költségek az új tulajdonost terhelik.

Az elhagyott, meg nem váltott síron lévő síremlékkel a temető tulajdonosa rendelkezik. A betonkeretek, fedlapok újra felhasználása, vagy elbontása a tulajdonos joga és kötelessége.

9. § A temetési helyek méretei – amelynél nagyobb helyet a síremlék sem foglalhat el – a következők:

1. Sírhelyek:

• egyes sírhely 100 cm×200 cm,
• kettes sírhely 160 cm×200 cm,
• keretezett sírhely körül 30 cm széles járda létesíthető,
• egymással szemben elhelyezkedő sírhelyek szélei közötti távolság 80 cm,
• az egymás mellett lévő sírhelyek közötti távolság 60 cm,
• sírgödör mélysége 200 cm, rátemetés esetén 160 cm,
• urna rátemetése esetén 50 cm.
• urnasírhely 80 cm

2. Sírboltok (kripták) mérete, helye: a temető tulajdonossal kötött egyedi megállapodás alapján.
3. Urnafal: a temető tulajdonossal kötött egyedi megállapodás alapján.

A sírhelyek méretének be nem tartása esetén a temető tulajdonos (üzemeltető) a rendelkezőt felszólítja a méret módosítására; ha ő a felszólításnak határidőig nem tesz eleget, a temető tulajdonos a sírjelet határozatban foglaltaknak megfelelően elbontatja, ennek költségét a rendelkezőre terheli; ill. a sírhely újraváltását is megtagadja.

A sírgödröt kifalazni, oldalfülkével ellátni tilos.

10. § Halvaszületett magzatok, csonkolt testrészek, emberi szervek, szervmaradványok eltemetésével összefüggésben az 1999. évi XLIII. törvény, valamint a 145/1999.(X.1.) kormányrendelet rendelkezései az irányadók.

11. § A temetési helyekről a nyilvántartást a temető tulajdonos a temető üzemeltető által vezeti. A temetőtérkép elkészítése a temetőtulajdonos kötelezettsége.

A nyilvántartás elektronikus úton is vezethető, de gondoskodni kell a biztonságos megőrzéséről (elektronikus másolat, írott, nyomtatott formában) is. A temető feltérképezése, a sírhelyek nyilvántartásba vétele után a sírhely táblák (parcellák) a helyszínen is jelölésre kerülnek.A rátemetést a nyilvántartó könyvben jegyezni kell.

A temető és a temetési hely megszűnése, megszüntetése

12. § Ha a temető betelt, a temető tulajdonos jogosult azt lezárni. Lezárt temetőbe további temetés nem végezhető és a használati idő lejártával a temető kiüríthető. A lezárt temetőben is gondoskodni kell a sírhely táblák megközelítésére alkalmas út karbantartásáról.

Ha a temetési hely használati ideje lejárt, a temetési hely megszüntethető a Vhr. 19.§-ban foglaltakra tekintettel.

II. FEJEZET

A TEMETŐ HASZNÁLATA ÉS MŰKÖDÉSE

Általános szabályok

13. §

1. A temetőt és létesítményeit kegyeleti jogok gyakorlására és ezzel összefüggő munkák végzésére csak rendeltetés-szerűen lehet használni, a temető nyitvatartási ideje alatt.
2. A temetési hely ápolását és gondozását végző rendelkezni jogosult, a kegyeleti jogát gyakorló temető látogató, a temetési szertartás és a kegyeleti ünnepekkel és megemlékezésekkel kapcsolatos szertartások résztvevői kivételével a temetőt és létesítményeit csak a tulajdonos engedélye alapján lehet használni.
3. Temetési hely használatára megváltás útján csak határozott időre lehet jogot szerezni (rendelkezési jog).

Temetési hely váltása

14. §

1. Temetési helyet megváltani, kijelölni csak a temető tulajdonostól a temető üzemeltető által lehet, a temettetővel közösen egyeztetve.
   

Időtartama:

• sírhely (koporsós, urnás temetés) esetén 25 év
• urnahely esetén 25 év
• sírbolt (kripta) esetén 60 év
  

A megváltási díjról a temető tulajdonosa számlát ad, amely mellé a díjat fizető nevére, vagy az ő írásos nyilatkozatában megjelölt személy nevére a rendelkezési jogról igazolást állít ki.

2. Kettes temetési hely csak együttesen váltható meg és ugyanígy váltható újra.
3. Amennyiben a rendelkező elhunyt, a sírt törvényes örököse(i) válthatja(ák) újra.
4. Koporsós rátemetés esetén a korábban megváltott sírhely rendelkezési idejét meg kell hosszabbítani a rátemetés napjától számított 25 évre.
5. Amennyiben a rendelkezésre jogosult - vagy ha elhunyt az örököse(i)- nem kívánják a sírhelyet újraváltani, arról írásban lemondhatnak. Ebben az esetben a sírhely újra hasznosítható.
6. A lemondott sírhelyről a síremléket a lemondónak el kell bontania, és 15 napon belül el kell szállíttatnia. Ha a felszólítás ellenére azt nem viszi el, a temető tulajdonosa szabadon hasznosíthatja.

A temető működése

15. § A temető működését a temető tulajdonosa köteles folyamatosan biztosítani.

A temető tulajdonosának, fenntartójának feladata:

• a temetők területén a sírok és a ravatalozó megközelítéséhez szükséges utak kialakítása
• ravatalozó épület és annak eszközökkel való biztosítása
• a temető bekerítése
• az üzemeltetéssel kapcsolatos, megfelelő körülmények megteremtése
• ügyfélfogadásra alkalmas helyiség biztosítása
• vízvételi lehetőséges biztosítása
• illemhely kialakítása
• biztosítja a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével a fenntartást, működtetést lehetővé tevő, szükséges munkák, javítások, beszerzések időben történő tervezését és végrehajtását, a temetők területének hatékony és gazdaságos kihasználását
• a temető nyitvatartási idejének meghatározása, a temető nyilvántartásának megőrzése

A temető üzemeltető feladata:

• köteles a szerződéskötéskor és évente legalább egy alkalommal vizsgálni, hogy a vállalkozók a szolgáltatás végzése során rendelkeznek-e a jogszabályokban előírt követelményekkel (vállalkozói engedély, 30 napnál nem régebbi cégkivonat, aláírási címpéldány, a tevékenység végzését lehetővé tevő, szakképesítést igazoló dokumentumok, stb.)
• meghatározza a temetkezési szolgáltatás és a vállalkozási tevékenységek végzésének rendjét
• biztosítja az eltemetés feltételeit:

• sírásás és visszahantolás,
• sírhelynyitás,
• ravatalozás
• újratemetés,
• exhumálás,
• intézkedik síremlék szétszedése, visszaállítása iránt, vagy megbízás alapján elvégzi

• biztosítja a kegyeletgyakorlás feltételeit és ellenőrzi annak betartását
• biztosítja a temető és létesítményei takarítását, tisztán tartását, az utak szükség szerinti tisztítását, síkosság mentesítését, a hó eltakarítást, a szemét elszállítását
•  az egyenlő bánásmód betartásával biztosítja a temetői létesítmények használatát, a temetések zavartalan lebonyolítását
• felügyeli a temetői szabályzat betartását és annak megszegőivel szemben a szükséges intézkedéseket megteszi
• a temető üzemeltetési feladatellátás körébe tartozik a temetkezési szolgáltatóktól a temetés napján az elhunyt, kegyeleti kellékek átvétele, a temetőn belüli, az elhunyt hűtésével, ravatalozásával, a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállításával, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórásával, urnaelhelyezéssel, sírásással, sírhelynyitással, sírba helyezéssel, visszahantolással, újratemetéssel és exhumálással kapcsolatos feladatok ellátása (üzemeltető által biztosított szolgáltatások).

16. § A temető üzemeltetését a tulajdonos-fenntartó a választása szerinti üzemeltetővel, szerződés útján biztosítja.

III. FEJEZET

A TEMETŐBEN VÉGEZHETŐ MUNKÁK

17. §

1. A temetőbeli munkavégzés rendjét a Temetőszabályzat, illetve ennek alapján a temető tulajdonosával, illetve üzemeltetőjével kötött megállapodás állapítja meg.
2. A temetőben végzett munkálatok: új síremlék építése, régi síremlék felújítása, átépítése vagy gépi tisztítása engedély köteles, ezért ezeket csak érvényes engedéllyel rendelkező vállalkozók végezhetik.
3. A temetkezési szolgáltatók és más vállalkozók a kötelező szakmai előírásokat kötelesek betartani, munkavállalójukkal betartatni, a temetőben végzett tevékenységük során.
4. A kegyeleti jogok gyakorlói engedély nélkül végezhetik a temetési hely gondozása körébe tartozó munkákat - mások jogainak sérelme nélkül. Sövények és fák ültetéséhez ill. kivágásához, valamint műtárgyak elhelyezéséhez a temető tulajdonosának (üzemeltetőjének) írásos engedélye szükséges.
5. A temetőn belül az üzemeltető által biztosított szolgáltatások (lsd.15. § utolsó bekezdése) igénybevétele kötelező.
6. A temetőben vállalkozási tevékenységet csak a kegyeleti jogok sérelme nélkül lehet végezni. Vasárnap és ünnepnapon a temetőben a temetési hely gondozását kivéve munkát végezni tilos. Ez vonatkozik a temetésekre, az egyházi temetésekre és a polgári szertartásokra vagy a családi körben történő búcsútatásokra is.

18. § A temetkezési szolgáltatások közül az alábbiakat a temetőn belül, illetve a templomban a tulajdonossal kötött temető üzemeltetői megállapodás alapján a mindenkori temető üzemeltető végzi:

-    üzemeltető által biztosított szolgáltatások (15. § utolsó bekezdése),

• a temetkezési szolgáltatóktól a temetés napján az elhunyt és a kegyeleti kellékek átvétele.

A temetés és a hozzá kapcsolódó tevékenység

19. §

1. Temetés csak koporsóban vagy hamvasztásos temetés esetén urnában történhet. A temetés méltóságának biztosítása érdekében a szükséges megrendeléseket az eltemettetőnek olyan időben kell megtennie, hogy a temető tulajdonos, a temető üzemeltető és a temetkezési szolgáltató felkészülése biztosítható legyen.
2. A temetési szertartást a halott végakaratának tiszteletben tartásával az eltemettető választja meg. Az elhunyt felravatalozására a temető ravatalozójában (kápolnában), valamint a templomban van lehetőség. A sírhelynél ravatalozni NEM lehet. A temetési szertartás rendjét a temetőben folyó munkával megzavarni tilos.
3. A halott eltemetéséhez a halott-vizsgálati bizonyítvány átadása, szükséges, ha pedig a halál körülményeinek kivizsgálására hatósági eljárás indult, a hatóság engedélye is szükséges.
4. A temetéshez szükséges engedélyek beszerzése a temettető által megbízott temetkezési szolgáltató feladata, míg a sírnyitási engedélyt a temetőüzemeltető szerzi be. A beszerzett engedélyeket a temetkezési szolgáltató legkésőbb a temetés előtti napon köteles leadni a temetőüzemeltető irodájában.
5. A temető üzemeltető a szükséges ügyintézésekhez a sírhelyről dokumentációt köteles kiadni.
6. Az eltemetés megváltott sírhelybe történhet, a sírhely felett rendelkező beleegyezésével.
7. A halottvizsgálati bizonyítvány és - amennyiben rendelkezésre áll - a halotti anyakönyvi kivonat egy másolati példányának megőrzéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik.

20. § A sír kiásását az eltemettető rendeli meg az üzemeltetőtől. A sír kiásását megkezdeni csak azt követően lehet, hogy a megrendelő igazolja annak megváltását és felmutatja az erre kiadott engedélyt. A sírt szabályos méretek szerint úgy kell kiásni, hogy a sírgödörbe a betemetés biztonságosan végrehajtható legyen, ne veszélyeztesse az élet- és vagyonbiztonságot, vagy mások érdekeit.

A sírgödör visszatemetésére az üzemeltető köteles. A visszatemetés más temetési helyek károsítása nélkül a sírhely környezetének rendezését is jelenti. Ha ez a temetéskor nem végezhető el az üzemeltető legkésőbb 3 napon belül gondoskodik annak elvégeztetéséről.

A koporsó (urna, urnatartó) temetőn belüli szállításáról a temetkezési szolgáltató köteles gondoskodni. A szállítás gépkocsival, kerekes targoncával, vagy kézben történhet.

A ravatalozó és felszerelései (asztalok, állványok, világítás, stb.) a tulajdonos, illetve az üzemeltető tulajdonában vannak, igénybevételük kötelező. Máshonnan hozott felszerelésekkel a temetőben temetni tilos. A ravatalozó és a felszerelések, kellékek stb. tisztításáról, karbantartásáról az üzemeltető köteles gondoskodni.

21. §

a) A temető tulajdonosa hűtővel nem rendelkezik.

b) A holttest hűtéséről és a temetés helyére történő szállításáról annak a temetkezési szolgáltatónak kell gondoskodnia, aki a temetés ügyintézését felvállalta, akit a temettető ezzel megbízott. A holttest elhelyezése a kegyeleti jogok sérelmével nem járhat.

c) Az eltemetésre kerülő holttest a temetés időpontja előtt 1,5 – 2 órával ravatalozható fel; ezen időpontra köteles a temettető által megbízott temetkezési szolgáltató az elhunytat és a kegyeleti kellékeket a temetőbe szállítani és az üzemeltetőnek ravatalozásra átadni.

22. § Sírnyitás, sírboltnyitás munkáit elkezdeni – amennyiben ezt jogszabály előírja – csak az illetékes népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyének birtokában lehet. A sírnyitáshoz a rendelkezési jog jogosultjának hozzájárulása is szükséges, kivéve, ha azt nyomozó hatóság rendelte el, ilyenkor a jogosult értesítése is elég. (145/1999. (X. 1.) kormányrendelet 35. §. (2) bekezdése).

Urnának betemetett sírhelybe helyezése nem minősül sírnyitásnak.

23. § Újratemetés a sírhely felett rendelkező engedélye alapján történhet, a rátemetés szabályainak alkalmazásával.

24. § Rátemetés csak jelen temetőszabályzatban írt feltételek fennállta esetén, sírnyitási engedély alapján végezhető. Az eltemetéstől számított tizenöt éven túl a sírnyitáshoz nem kell a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatal engedélyét beszerezni.

25. §

1. Sírhely nyitást és exhumálást a sírgödör fokozatos mélyítésével úgy kell elvégezni, hogy az a sírjelben, síremlékben kárt ne okozzon. Ha a sírnyitás előreláthatólag ezeket veszélyezteti, akkor a sírhely rendelkezési jog jogosultja felé ezt jelezni kell.

A sírnyitást folytatni csak a veszélyhelyzet megszüntetése után lehet. A sírnyitás során fokozott gondot kell fordítani a biztonságos munkavégzésre, a munkavédelmi szabályok betartására és a kegyeleti jogok megtartására.

2. Az exhumálás során felszínre kerülő holttest maradványok összegyűjtését az engedélyben írottak szerint, a kegyeleti jogok megtartásával úgy kell elvégezni, hogy az a temetőlátogatókat ne zavarja.
3. Az exhumálás következtében megüresedett temetési hely használati joga megszűnik, hacsak a rendelkezési jog jogosultja annak fenntartásáról nem nyilatkozik. A nyilatkozat csak írásban tehető meg.

IV. FEJEZET

A TEMETŐI DÍJAK

26. § A Tulajdonos hatáskörébe tartozik a temetőben érvényes díjak megállapítása, módosítása és beszedése. Ennek értelmében:

• sírhelyek, sírboltok, urnahelyek, urnafülkék megváltási díja,
• a temetési hely megváltásának és újra-váltásának díja,
• a ravatalozó használati díja,
• a karbantartási hozzájárulás díja
• polgári szónok belépési díja.

Temető üzemeltetői hatáskörbe tartozik az üzemeltetéssel kapcsolatos szükséges és indokolt költségek figyelembevételével a temetőn belüli érvényes alábbi díjak megállapítása a temető tulajdonosával egyeztetve:

• temetőüzemeltetési díj és a járulékos költségek meghatározása, illetve beszedése a temetések alkalmával,
• a sírásás, a behantolás, a fedőlap-mozgatás, a földdeponálás díja,
• az urnaátvétel, a halottátvétel, az urnaelhelyezés díja,
• a kommunális díj beszedése,
• temetőfenntartási hozzájárulás beszedése,
• síremlék-állítási illeték beszedése,
• vállalkozásszerű munkavégzési engedélyek díjainak megállapítása, azok behajtási díjának beszedése.

A temetéssel és a temetőben végzett munkálatokkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos fizetendő díjakat jelen szabályzat 1. és 2. számú melléklete tartalmazza.

V. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

27. §

1. A temető kegyeleti méltóságának megőrzésére mindenki köteles, ennek érdekében tilos a temetőben mindenféle olyan tevékenység, amely a temető kegyeleti méltóságával össze nem egyeztethető, így különösen a hangoskodás, trágár beszéd, szeszes ital fogyasztása, dohányzás, sportolás, játék, kedvtelésből történő kerékpározás és motorozás, lakossági és egyéb szemét behordása a temetőben.
2. A temetőben keletkezett hulladékot, szemetet csak az arra a célra kialakított hulladék kosarakba lehet elhelyezni. Ezek rendszeres ürítéséről és a szemét elszállításáról a temető üzemeltetője köteles gondoskodni.
3. Tilos a temetőbe kutyát bevinni, kivéve a vakvezető és a mozgáskorlátozottakat segítő speciális kutyákat.
4. A temetőbe járművel behajtani és azzal közlekedni tilos. Azonban a mozgássérültek az erre vonatkozó parkolási engedélyük birtokában, az egészségi vagy életkoruk miatt mozgásukban korlátozott személyek a temető üzemeltetőjének írásos engedélye alapján a temetőben kiépített utakat gépjárművekkel ingyenesen használhatják. Továbbá azon temetkezési szolgáltatók, illetve temetői munkát végzők, akik a Tulajdonossal erre vonatkozóan írásos megállapodást kötöttek, s azt az Üzemeltetőnek bemutatják, szintén jogosan és díjtalanul behajthatnak. Egyéb esetekben gépjárművekkel a temetőn kívül, az arra kijelölt parkolóban kell várakozni.
5. A temetőben 14 éven aluli gyermek csak nagykorú személy kíséretében, akkor is csak annak felelősségére tartózkodhat a temető területén.
6. A sírok gondozását, díszítését a hozzátartozók szabad belátásuk szerint végezhetik. A sírhely megváltója (rendelkezési jog jogosultja) köteles a sírhelynek és környékének gondozásáról, gyomtalanításáról gondoskodni; amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, a temető tulajdonosa felszólíthatja. Anyagi juttatás nélkül a temető üzemeltetője is besegít a sírhely tulajdonosoknak a sírhelyek környezetének gondozásába.
7. A temetőben padot elhelyezni nem lehet.
8. A sírra a sírhelynél nagyobb méretűre növő futó növényt, 1 méternél nagyobbra növő fát ültetni nem szabad. A temetőben a fenti méretnél nagyobb olyan fáknak, bokroknak, amelyek veszélyeztetik a körülöttük lévő síremlékeket, megnehezítik vagy gátolják a bejárást a sírokhoz, illetve a sírhely körbejárását, a sírhely tulajdonossal egyeztetve a temető üzemeltető elvégzi a kivágását.
9. Ha a sírhely felett rendelkezőt egy fa vagy bármilyen más növény, engedély nélkül kihelyezett virágtartó, pad akadályozza a sírhely megközelítésében, ill. veszélyezteti a síremléket, jelentenie kell ezt a temető üzemeltetőjének.
10. A temetőben tilos minden olyan tárgy elhelyezése, ami akadályozza a sírok közti közlekedést.
11. Síremlék, ill. sírszegély állítása, felújítása, lebontása stb. kizárólag a temető üzemeltetőjének engedélyével és tudtával végezhető. Építőanyag beszállításáról vagy bontási anyag elszállításáról a temető üzemeltetőjét értesíteni kell. Az építési hulladékot a keletkezésétől számított 3 napon belül el kell szállítani.
12. A temető területéről sírkövet, síremléket és fejfát kiszállítani – vagyonvédelmi okból – csak a temető üzemeltetőjének előzetes értesítése után szabad.
13. A temetőben a hulladékot - csak a temetőben keletkezett növényi részeket, száraz virágot, koszurút, mécsest! - az erre kijelölt helyen lehet és kell elhelyezni.
14. A temető működését, üzemeltetését a temető tulajdonos vagy annak megbízottja ellenőrzi.

28. § A temető nyitvatartási rendje:

• nyáron (április 1-től szeptember 30-ig)                  7:00 - 20:00 óráig
• télen (október 1-től március 31-ig)                        8:00 - 17:00 óráig

A temető teherbejáratát zárva kell tartani. A teherbejáratot csak arra jogosult részére lehet kinyitni.

29. § A temetőben reklámot elhelyezni tilos. Hirdetményt csak a fenntartó helyezhet ki!

30. § A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által a 258/2010. (XI. 12.) Kormányrendelet alapján védettnek nyilvánított sírhelyeken sírnyitás, sírjelen végzett munka csak a NÖRI engedélyével lehetséges. Sírhelyet a temetőtulajdonos helyi védelem alá helyezhet az oda eltemetett érdemeire való tekintettel. E sírok nem számolhatók fel és betemetés csak a temető tulajdonos engedélyével történhet.

31. § Jelen temetőszabályzat 2018. december 17. napján lép hatályba. Minden korábbi szabályzat, rendelkezés ezzel egyidejűleg hatályát veszti. A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 2015. július 1-jén hatályba lépett, a Magyar Katolikus Egyház temetőiről, temetési tevékenységéről és a katolikus egyházi szertatás szerinti temetkezésről szóló szabályzata, az 1999. évi XLIII. törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott 145./1999. (X.1.) kormányrendelet szabályai az irányadók.

Békés, 2018. december 10.

A békési Szentháromság Plébánia Temető szabályzatának

1. számú melléklete

A temetésekkel, sírhelyekkel, síremlékek állításával, a temetőben végzett vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos költségekről

1. Sírhely és temető árak

A koporsós temetésnél az adott sírhelybe az utolsó temetéstől számítva időarányosan minden esetben sírhelyváltási díjat számítunk fel úgy, hogy a 25 éves nyugvási idő biztosítva legyen.

Az urna koporsós temetési helyre is betemethető, viszont ilyenkor a sírhely érvényességi ideje nem hosszabbodik meg (nincs megváltási díj).

2. Egyéb díjak

Polgári szónok, illetve más szertartást végző személy temetőbe hajtási díja: 4.000,- Ft + ÁFA

A békési Szentháromság Plébánia Temető szabályzatának

2. számú melléklete

1. Temető üzemeltetési díjak

2. Temető fenntartási hozzájárulás

A járulékos költségek fedezése a vállalkozókat terheli, amely az 1999. évi XLIII. törvény 40 §. (4) bekezdése értelmében az aktuális sírhelyárak számtani átlagának maximum 5 %-a (50.000 + 75.000 + 90.000 + 162.500 + 37.500 = 415.000 * 5% = 4.145 forint

A feltüntetett árak NEM tartalmazzák a 27 %-os ÁFA összegét!”

2. § E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

B é k é s, 2019. január 31.

   Izsó Gábor s.k.                           Tárnok Lászlóné s.k.

    polgármester                                        jegyző

A rendelet kihirdetésre került: 2019. február hó 1. napján.

Tárnok Lászlóné s.k.

         jegyző