Sóstófalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019(XI.12..)önkormányzati rendelete
Sóstófalva község Önkormányzatának 7/2019 (XI.12.) önkormányzati rendelete Sóstófalva község Önkormányzata Képviselő- testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 12- 2019. 11. 13Sóstófalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019(XI.12..)önkormányzati rendelete
Sóstófalva község Önkormányzatának 7/2019 (XI.12.) önkormányzati rendelete Sóstófalva község Önkormányzata Képviselő- testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2019-11-12-tól 2019-11-14-ig
Sóstófalva község Önkormányzatának
7/2019 (XI.12.) önkormányzati rendelete
Sóstófalva község Önkormányzata Képviselő- testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Sóstófalva község Önkormányzata Képviselő-testületének az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján eljárva a következőket rendeli el.
Általános rendelkezések
1.§
- Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Sóstófalva község Önkormányzata
- Az önkormányzat székhelye, pontos címe:
3563 Sóstófalva, Kossuth u 48.
- Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos elnevezése:
Sóstófalva község Önkormányzata Képviselő-testülete
- A képviselő-testület hivatala Gesztelyi Közös Önkormányzat Hivatal
Székhelye: 3715 Gesztely, Szabadság tér. 2.
Sóstófalvai Kirendeltsége: 3563 Sóstófalva, Kossuth u 48..
A Képviselő-testület működése
A Képviselő-testület ülései
2.§
(1) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
(2) A Képviselő-testület évente a munkaterv szerinti ülésezik.
(3) A munkatervet minden év február 15-ig a polgármester terjeszti elő.
(4) A munkaterv tartalmazza:
- az ülések várható időpontját.
- az adott ülésen tárgyalandó napirendet és előadóját.
A Képviselő-testületi ülések összehívása
3.§
A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze a Képviselő-testületet és vezeti a Képviselő-testületi ülést.
4.§
- A Képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
- A meghívónak tartalmaznia kell:
- az ülés helyét,
- az ülés időpontját,
- a tervezett napirendeket,
- a napirendek előadóit,
- a Képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
- A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket. A polgármester felmentést adhat az előterjesztések írásban történő kiadása alól. Amennyiben az előterjesztések postázásra nem a meghívóval egyidejűleg kerül sor, azokat olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy tárgyalható legyen.
- A meghívót és az előterjesztéseket a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
- A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni:
- képviselőknek,
- jegyzőnek, aljegyzőnek,
- nem állandó meghívottaknak:
ca) előterjesztőknek,
cb) akiket az ülés összehívója megjelöl,
cc) intézményvezetőnek, amennyiben az intézményt érinti az előterjesztés és költségvetés, tájékoztató, zárszámadás tárgyalásakor,
cd) szakértőnek.
5.§
(1) Amennyiben az ülés összehívását a települési képviselők egynegyede vagy a képviselő-testület bizottsága indítványozza, az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni.
(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.
(3) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kell elektronikus formában kézbesíteni. Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, e-mail stb.).
(4) A képviselő-testületi ülés összehívására telefonon keresztül szóbeli meghívással is sor kerülhet.
6. §
A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
- a jegyzőt,
- az aljegyzőt,
- előterjesztőt,
- szakértőt,
- nemzetiségi önkormányzat elnökét.
7.§
A Képviselő-testület üléséről a lakosságot az ülés előtt tájékoztatni kell.
A tájékoztatás formája a meghívó kifüggesztése az önkormányzati hirdetőtáblára, valamint a közösségi hirdetőtáblákra.
A Képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok
8.§
- A polgármester feladata:
- képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
- javasolt napirend előterjesztése, elfogadtatása,
- tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
- az ülés jellegének (nyílt, zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
- tárgyalt napirendként:
ea) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) vita összefoglalása,
ec) indítványok szavazásra való feltevése,
ed) határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés (ek) kihirdetése.
f) a rend fenntartása,
g) időszerű kérdésekről tájékoztatás,
h) az ülés bezárása.
- A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
- rendre utasítja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
- figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
- a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót,
- amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést a polgármester az általa meghatározott időre felfüggeszti.
- Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek tetszésüket vagy nemtetszésüket nem nyilváníthatják ki, az ülést nem zavarhatják. rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.
A döntéshozatali eljárásról a szavazás módjáról
A határozatképesség megállapítása
9.§
- A Képviselő-testület tagjainak választáskori létszáma: 5 fő.
- A Képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
- Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 10 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
Napirendi javaslat előterjesztése és elfogadtatása
10.§
- A polgármester előterjeszti a javasolt napirendi pontokat. A képviselők javaslatot tehetnek a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, javasolt napirendi pontok törlésére.
- A napirend elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
- A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát és bocsátja szavazásra.
A Képviselő-testület döntései
11.§
- Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata szükséges.
- A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
- A név szerinti szavazás alkalmazásával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott válasz (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
- A titkos szavazásról a képviselő testület esetenként dönt, egyszerű szótöbbséggel.
- A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott bizottság gondoskodik.
- Minősített többség szükséges a Mötv.-ben meghatározottakon túl:
- helyi népszavazás kiírásához,
- hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz, kölcsönfelvételhez vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállaláshoz,
- települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárásával kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyben való döntéshez,
- összeférhetetlenség és méltatlanság megállapításához.
- Döntéshozatal során amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és bármely képviselő vagy a polgármester tudomására jut a képviselő személyes érintettsége, első alkalommal a polgármester felszólítja kötelezettsége jövőbeni teljesítésére, következő alkalommal bírság kiszabására kerül sor. A bírság mértéke 1000 Ft.
Önkormányzati határozat
12.§
- A Képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, szükség szerint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.
- Nem kell számozott határozattal ellátni az intézmények szakmai beszámolóit.
- A Képviselő-testület hatósági határozataira a Mötv.-ben foglalt eltérésekkel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
13.§
- A Képviselő-testület által hozott határozatok jelölése a következő formában történik:
Sóstófalva község Önkormányzata Képviselő-testületének sorszám/évszám (hó, nap.) Határozata.
- A jegyző gondoskodik a Képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról.
Önkormányzati rendelet
14.§
- Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:
- polgármester,
- képviselő,
- képviselő-testület bizottsága,
- jegyző, aljegyző.
- A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
- Az önkormányzat rendeletét helyben szokásos módon ki kell hirdetni.
- Helyben szokásos módnak minősül: önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.
15.§
- A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő sorszámmal kell ellátni. A képviselő-testület által alkotott rendelet megjelölése:
Sóstófalva község Önkormányzata Képviselő-testületének …/év (hó, nap) Önkormányzati Rendelete és a rendelet címe „ról” „ről” toldalékkal ellátva.
- A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.
A jegyzőkönyv
16.§
- A Képviselő-testület üléséről a jegyzőkönyvet egy példányban kell készíteni, melyet 15 napon belül aláírásokkal, pecséttel ellátva a Nemzeti Jogszabálytár felületére fel kell tölteni, melyért a jegyző a felelős.
(2) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
- a meghívót,
- a jelenléti ívet,
- előterjesztéseket,
- illetve a képviselők kérése alapján a képviselői beadványokat, hozzászólásokat és írásban benyújtott képviselői hozzászólásokat.
(3) A jegyzőkönyv közhitelességének biztosítása érdekében a jegyzőkönyv oldalát zsinórral át kell fűzni, majd a zsinórt a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárcédulával rögzíteni.
(4) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvébe és mellékleteibe, térítési díj ellenében másolatot kérhetnek.
(5) A jegyzőkönyvek betekinthetőségéről a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvnek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
(6) A Képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti tárolásáról a jegyző gondoskodik.
A képviselők névsora
17.§
A települési képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza.
A képviselők tiszteletdíja
18.§
- A képviselő tiszteletdíjra jogosult.
- A települési képviselők tiszteletdíja havonta 10.000,-Ft.
- A képviselő tiszteletdíjra jogosult abban az esetben is, ha az ülésről igazoltan hiányzott.
- Igazoltnak kell tekinteni a képviselő távolmaradását, ha az ülés megkezdése előtt jelzi indokolt távolmaradását a polgármesternek.
- Indokolt a távolmaradás:
- betegség miatt,
- munkájával kapcsolatos elfoglaltság miatt,
- halaszthatatlan családi esemény miatt.
- A távolmaradás „igazolt” vagy „igazolatlan” tényét a jelenléti íven és a jegyzőkönyvben is rögzíteni kell.
- Ha a képviselő indokolatlanul és előzetes bejelentés nélkül nem vett részt a képviselő-testületi ülésen, a következő hónap képviselő-testületi ülés után járó tiszteletdíja 100 %-ban megvonásra kerül.
- Az ismételt kötelezettség szegés esetén ismételten megállapítható a megvonás.
- A (7)-(8) bekezdésében foglaltak utáni tiszteletdíj megvonás a jelenléti ívek alapján történik.
- A tiszteletdíjak kifizetése utólag a tárgynegyedévet követően kerül sor a tárgynegyedévet követő hó 20-ig.
- A képviselő tiszteletdíjáról írásban lemondhat.
- A tiszteletdíjról történő írásbeli lemondó nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
- mely időtartamra járó tiszteletdíjról kíván lemondani vagy az összeg meghatározása,
- az a) pontban meghatározott tiszteletdíj mely célra kerüljön felhasználásra.
A Képviselő-testület bizottságai
A bizottságok létrehozása
19.§
A Képviselő-testület állandó és ideiglenes bizottságot hoz létre.
A bizottságok működése
20.§
- A bizottsági üléseket a bizottság elnöke hívja össze.
- A bizottsági ülések meghívóját a képviselő-testületi ülések meghívójának kiküldésével egyidejűleg kell megküldeni az írásbeli előterjesztéssel egyidejűleg.
- A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vesz:
- jegyző, aljegyző,
- A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek:
- képviselők,
- bizottság által meghívott személyek.
- Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.
- A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a Képviselő-testületi zárt ülésre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
- A bizottság üléséről feltétlenül jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles a Nemzeti Jogszabálytár felületén felterjeszteni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatalhoz.
- A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Képviselő-testület hivatala látja el.
A Képviselő-testület állandó bizottságai
21.§
- A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében állandó bizottságot hoz létre. Az Ügyrendi Bizottság tagjainak felsorolását a 2. függelék tartalmazza.
- Az (1) bekezdésben felsorolt bizottság feladatai:
- a képviselő-testület tagjait terhelő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget nyilvántartja, ellenőzi és az ezzel összefüggő kezdeményezéseket vizsgálja
- a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést vizsgálja.
A Képviselő-testület ideiglenes bizottságai
22.§
- A Képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
- meghatározott időre, vagy
- meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.
- A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
- A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor:
- dönt a bizottság elnevezéséről,
- rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról,
- határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azokat, amelyek a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez,
- határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.
- Az ideiglenes bizottságra, az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell – értelemszerűen – alkalmazni.
A polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző
A polgármester
23.§
A polgármester megbízatását főállásban látja el. A polgármesterre átruházott feladatkörök:
- Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás rendjéről szóló 4/2013. (II.18) rendelet 6.§ (3) bekezdése szerint:
„A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:
a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására;
b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadás, a szerződés aláírása;
c) az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszűntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása;
d) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása;
e) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában.”
10.§ (2) bekezdése szerint:
„A polgármester jogosult az 500.000 forint egyedi értéket el nem érő követelés elengedésére.”
- A szociális ellátásról szóló 17/2015. (IX.09) rendelet 5. §-a szerint:
„Települési támogatás:
Települési támogatás:
a) rendkívüli települési támogatás
b) időskorúak és családok támogatása
c.) lakhatási támogatás
d.) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás
e.) a gyermekek családban történő gondozásának költségeihez való hozzájárulás.
ea)óvodáztatási támogatás
eb)beiskolázási támogatás
ec)tanulmányi hozzájárulás
ed)Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatás
f)természetbeni tűzifa juttatás
g)pénzbeli tűzifa támogatás
„A közterület-használati engedély kiadása tárgyában a döntés a polgármester hatáskörébe tartozik.”
24.§
A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:
- döntés azon pályázat benyújtásáról, melynek fedezete a költségvetésben biztosított,
- pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,
- a képviselőtestület által elfogadott szerződések módosítása, melyek nem járnak többletkötelezettség vállalással és nem járhat műszaki tartalom csökkenésével az önkormányzat részéről.
Az alpolgármester
25.§
- A képviselő-testület képviselő –testületi tagjai közül alpolgármestert választ.
- Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
- Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.
A jegyző, aljegyző
26.§
- A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, ill. tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatok ellátásáról - legfeljebb hat hónap időtartamra- a hivatalnak az a közszolgálati dolgozója végzi, aki rendelkezik a jegyzői munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel, és akinek a munkaköri leírásában szerepel.
- Amennyiben a jegyző, aljegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint a jelzést írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.
A Képviselő-testület hivatala
27.§
A hivatal a jegyző által elkészített SZMSZ szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.
A hivatal által ellátandó feladatok kormányzati funkció szerinti felsorolását a 3. függelék tartalmazza.
Közmeghallgatás
28.§
- A Képviselő-testület évente legalább egyszer – előre meghirdetett – közmeghallgatást tart.
- A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni a község hirdetőtábláján, a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 7 nappal.
- A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét, helyét, idejét.
- Közmeghallgatáson az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést vethetnek fel és javaslatot tehetnek, az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban.
- A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
Társulás
29. §
(1) Sóstófalva község Önkormányzata az alábbi társulásoknak a tagja:
- Gesztely és Társult Települések Gyermekvédelmi, Szociális és Óvodai társulása,
- Sajó-Bódva völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás,
- Szerencs Többcélú Kistérségi Társulás
(2) A Társulási Tanácsok ülésén az önkormányzatot a polgármester képviseli, akadályoztatása esetén feladatát a képviselő-testület kijelölő határozata alapján az alpolgármester látja el.
Együttműködés a civil szervezetekkel
30. §
- A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.
- Az önszerveződő közösségeket, civil szervezeteket és egyesületeket - a tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor - tanácskozási joggal a képviselő-testületi ülésre meg kell hívni.
Záró rendelkezések
31.§
- A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
- Hatályát veszti a Sóstófalva község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2019 (VIII.14.) önkormányzati rendelet.