BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

29/2004. (VIII. 27.)

r e n d e l e t e

A HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVRŐL^[1]

Békés Város Önkormányzata A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1.§.

A helyi hulladékgazdálkodási tervet e rendelet 1. sz. melléklete határozza meg.

2. §.

Ez a rendelet a  k i h i r d e t é s e  napján lép hatályba.

Békés, 2004. augusztus 26.

         Pataki István s.k.                                            Molnárné dr. Tarkovács Márta s.k.

            polgármester                                                                        jegyző

A rendelet kihirdetésre került: 2004. augusztus 27-én

Molnárné dr. Tarkovács Márta s.k.

                        jegyző

1. sz. melléklet

Békés Város

Hulladékgazdálkodási Terve

2003-2008

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék. 3

I. A tervkészítés általános adatai 5

1. Általános adatok. 5

2. A település bemutatása. 5

2.1.      Békés város bemutatása. 5

2.2.      Helyzetelemzés. 6

2.2.1.       Domborzati viszonyok. 6

2.2.2.       Éghajlat 6

2.2.3.       Vízrajz. 7

2.2.4.       Talajjellemzők. 8

2.2.5.       Növényzet és állatvilág. 9

2.2.5.1.        Növényzet 9

2.5.2.2.        Állatvilág. 10

2.2.6.       Sajátos táji-települési adottságok. 11

2.2.7.       A térség környezeti állapotának bemutatása és a jelentősebb környezeti  problémák áttekintése  12

2.2.7.1.        Sajátosságok. 12

2.2.7.2.        A környezet állapotát befolyásoló átalakulások, folyamatok. 13

2.3.      A város környezeti elemeinek értékelése, környezetterhelés tényezői 14

2.3.1.       Levegő, levegőtisztaság állapota. 14

2.3.2.       Vizek. 15

2.3.3.       Mezőgazdaságból eredő terhelések. 17

2.3.4.       Talajerózió és defláció. 17

2.3.5.       Zaj- és rezgés hatása, közlekedés. 18

2.3.6.       Épített környezet, zöldfelület ellátottság. 18

2.3.7.       Élővilág és a táj állapota, védett természeti értékeink. 20

2.3.8.       Energiagazdálkodás. 20

2.4.      A térség környezet-ökológiai állapota. 20

3. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai 21

4. Tervezésbe bevont szervezetek, véleményformálási lehetőségek. 22

II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete  22

1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége. 22

1.1.      Nem veszélyes hulladékok. 24

1.2.      Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

1.3.      Csomagolási hulladék. 25

2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége. 25

2.1.      Nem veszélyes hulladékok. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2.2.      A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok. 25

2.3.      Csomagolási hulladékok. 25

3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége. 25

3.1.      Nem veszélyes hulladékok. 25

3.2.      A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok  26

4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása. 27

4.1.      Nem veszélyes hulladékok. 27

4.2.      Kiemelten kezelendő hulladékáramok. 27

4.3.      Csomagolási hulladékok. 28

III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények. 28

1.     A jogszabályban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése. 28

IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések. 29

V. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások  29

1. A hulladékok gyűjtése és szállítása. 29

A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában  33

1.1. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése. 34

1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése. 35

2. A települési szilárd hulladékgazdálkodási helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők  35

2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és hasznosítás aránya a tervezési területen. 35

2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése. 36

3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése. 36

3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés  37

3.2. A települési folyékony hulladék kezelése. 37

4. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése. 37

4.1. A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége. 37

4.2. A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya. 38

VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása. 38

1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele. 38

1.1.      A képződő hulladék mennyiségének alakulása. 38

1.2.      Csökkentési célok. 39

1.2.1.       Települési szilárd hulladék. 39

1.2.2.       Települési folyékony hulladékok. 40

1.2.3.       Kommunális szennyvíziszap. 40

1.2.4.       Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék. 40

2.     Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése. 40

VII. A kijelölt célok elérést, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program.. 41

1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kulturális-fejlesztési programok. 41

2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program.. 41

2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása, a szelektív hulladékgyűjtés mint prioritás: 41

2.2. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai 42

VIII. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje. 42

I. A tervkészítés általános adatai

1. Általános adatok

Hulladékgazdálkodás tervezési szintje: helyi hulladékgazdálkodási terv.

A terv elkészítéséért felelős szerv:     Békés Város Önkormányzata.

                                                           5630 Békés, Petőfi S. u. 2.

Terv készítéséért felelős személy: Pataki István polgármester.

Tervkészítését végző személy: Ilyés Péter

A tervezés bázis éve: 2002.

Tervezési időszak: 2003-2008.

A tervkészítés alapja: A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. (továbbiakban Hgt.) 35. §-a rendeli el a helyi hulladékgazdálkodási tervek elkészítését, amelynek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37. § (4) és (5) bekezdései határoznak meg, míg a részletes szabályozást a hulladékgazdálkodási terv részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003 (VIII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. Az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (OHT) az országgyűlés a 110/2002. (XII.12)  OGY határozattal fogadta el. Az OHT-t és az annak alapján készülő egyéb különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket, (a helyi hulladékgazdálkodási terveket (HHT) is) hat évre kell elkészíteni, és kétévente kell felülvizsgálni.

Az OHT rögzíti, hogy a Területi Hulladékgazdálkodási Tervek (THT) kihirdetését 270 nappal követően a települési önkormányzatok kötelesek Helyi Hulladékgazdálkodási Tervet készíteni és azt helyi rendeletben kihirdetni. A THT kihirdetésére a 15/2003 (XI. 7.) KvVM rendelettel került sor.

Az elkészült HHT választ kíván adni az elkövetkezendő évek hulladékgazdálkodási prioritásainak meghatározására, feladatok komplex rendszerben való egységesítésére, kezelésére.

2. A település bemutatása

2.1.      Békés város bemutatása

Békés, mint település az alföldi nagytájon, a Körös-Maros közének északkeleti részén, a Kis‑Sárrét peremén fekszik. A megye névadó települése. A terület felszínének lejtése egészében véve kelet‑nyugati irányú, arányaiban egységes terepviszonyokkal rendelkezik, átlagos tengerszint feletti magassága 90 métert nem haladja meg. A Körösök vidéke hazánk legmélyebb fekvésű területe, süllyedési folyamata napjainkban is tart. A Körösök árvizei formálták, alakították a tájat, az 1850-es folyószabályozás előtt a Fehér- és a Fekete-Körös Békés központjában folyt össze. Napjainkban a várost másodlagos táj, növény- és állatvilág veszi körül. A Békés város belterületi határa mentén folyó Kettős-Körös vize az országos átlagnál tisztább, vízjárása ingadozó. Fontos megemlíteni, hogy gazdag gyógyhatású rétegvízbázissal rendelkezik a terület

Békés város belterületén és városközponti részén keresztülhalad a Szeged-Debrecent összekötő 47-es főút. A város elhelyezkedéséből adódóan közel van a romániai országhatárhoz, a legközelebb elhelyezkedő határátkelőhely a gyulai (18 km). A Budapest‑Arad vasútvonal mentén megközelíthető vasúton is.

Közigazgatási területe 12.723 ha. Lakosságszáma (2002. 01. 01.) 21.663. fő. Népsűrűsége 170,3 fő/km². Vándorlási különbözet ‑3,4 ‰/év teljes lakossághoz viszonyítva, természetes szaporodás –5,4 ‰/év teljes lakossághoz viszonyítva. Öregedési index 1,14 (15 éven aluli aránya a 60 éven felüliekhez). Lakónépesség nemenkénti megoszlása országos átlaggal egyező. A Békés környéki településhálózatra jellemző, hogy nem elaprózódott, természetes vonzáskörzetei az alábbi környező települések: Murony, Kamut, Tarhos, Bélmegyer, Doboz. A falusias- városias környezet egyszerre van jelen, megfelelően kiépített középfokú egészségügyi és oktatási intézményhálózattal rendelkezik a település.

2.2.      Helyzetelemzés

2.2.1.   Domborzati viszonyok

A Körösök Vidéke, így Békés városa hazánk egyik legmélyebben fekvő területén 84-87 m tengerszint feletti magasságban sík vidéken fekszik a Tiszántúlon. Amely enyhén a Tisza-völgy irányába lejtő, a Maros hordalékkúpjához kapcsolódó tökéletes síkság. A felszínfejlődés következtében felbecsülhetetlen értékű termálvíz kincs alakult ki, párosul ezzel az üledék rétegtani képződésével kapcsolatos kedvező geotermikus gradiens alakulása is. Míg az átlagos érték 33-35 m/⁰C addig itt 18 m/⁰C érték tapasztalható.

Békés városa a Körös-közén helyezkedik el, melyen még napjainkban is gyakori áradások hatására felszíni üledékképződés megy végbe, ma már csak elsősorban a hullámtéren.

A térség mai sík felszínével szemben az alaphegység (kristályos kőzetek) több ezer méter mélységben) nagyon változatos felszínformákat mutat.

A terület folyamatos süllyedésével párhuzamosan a környező hegységi területekről szállított anyag tengeri, később pedig folyóvízi üledékképződés révén töltötte fel a vidéket, tengeri üledékre elsősorban a folyók rakták le hordalékaikat, valamint vizeikkel, árvizeikkel uralták a térséget mocsár- és nádvilágot alakítva ki a vidéken. Az ártéri szintű részeket morotva ‑ mederroncsok hálózatával, valamint elgátolással keletkezett mocsár – és lápmaradványok borították. A térség alapvető jellemzője a felszín alatti és felszíni vizek nagy aránya, melyek az emberiség fejlődése során, valamint a jelenben is jelentős felszín – és életmódformáló erőként jelentkeztek-jelentkeznek. A Körösök Vidékének holtág rendszere az év nagy részében jelentős vízfelületet alkotott, mely az élővilágra meghatározó erővel hatott. A medreket a környezetük fölé 1-3 méterrel is kiemelkedő folyóhátak kísérték, melyek régebben is ármentes felszínek voltak, s a táj településeinek jelentős része ezeken a magasabban fekvő részeken épült. Jól megfigyelhető ez a jelenség a városhoz vezető főút vonalvezetésében is.

Az egykori folyóhálózat maradványai, a sokáig titokzatos eredetűnek tartott ún. kunhalmok, a magassági változatlanság ellenére jól tagolják a vidéket, egyedi képet nyújtva ezáltal az itt élőknek és az ide látogatóknak. A domborzat tehát a fenti felszínformáló erők hatására a jelenben vertikálisan gyengén tagolt, az átlagos relatív relief 1,5 m/km.

2.2.2.   Éghajlat

Békés városára elhelyezkedéséből adódóan fokozottan a kontinentális éghajlati viszonyok jellemzőek, melyet elsősorban a hőmérsékleti szélsőségek jellemeznek, de időszakosan mediterrán és óceáni hatások is érvényesülnek. Az évi középhőmérséklet 10,6 °C. A tenyészidőszak hőösszege Magyarországon itt a legnagyobb, 3300 C fok feletti. A napi középhőmérséklet 197-200 napon keresztül (ápr. 8-10 és okt. 24-25 között) meghaladja a 10 °C-ot. Április 10-e körül megszűnnek a tavaszi fagyok, az őszi fagyok pedig október 24-e körül jelentkeznek először. Ez évente 197 nap körüli fagymentes időszakot jelent. A legmagasabb nyári hőmérsékletek sokévi átlaga 34,6-34,8 °C, a legalacsonyabb téli hőmérsékletek átlaga ‑17,0 °C. A hőségnapok és a téli napok száma egyaránt 30 – 35 nap. A napsütéses órák száma évi 2400 óra. A tenyészidőszakban 300-350 mm vagy még kissé több csapadék valószínű. A hótakarós napok átlagos évi száma 30-31, az átlagos maximális hóvastagság 18 cm. Békésen és környékén az éves csapadék összege sok év átlagában 500-550 mm körül alakul, amelyből a tenyészidőszakban átlagosan 340-370 mm hull, jellemző azonban az egyenlőtlen csapadékeloszlás. Aszályos és belvizes időszakok váltakozása évente eltérő, kiszámíthatatlan és bizonytalanságot okozó tényező. Az ariditási index 1,17 körüli. Tehát a vegetációs időben lehulló csapadék nem fedezi a növényzet víz igényét, a biztonságos termesztéshez öntözés szükséges. Az uralkodó É-i mellett gyakoriak még a DK-i irányú szelek is. Az átlagos szélsebesség nem éri el a 3 m/s értéket. Húsvét táján viszont a gyakran viharos, déli irányú ún. böjti szelek a meghatározóak, jelentős károkat okozva a mezőgazdaságban. Fontos megjegyezni, hogy a térség éghajlatában a szélsőségekre való hajlam az utóbbi két évtizedben erősödött. Ez elsősorban a nagyon rapszodikus csapadék – eloszlásban nyilvánul meg, mind egy éven belül, mind különböző években. Tíz egymást követő évből legalább 3‑4‑ben számítanunk kell aszályra vagy extrém mennyiségű csapadékra és az egyszerre lehulló csapadék is lehet nagy mennyiségű, akár 50 – 60 mm is. A csapadékosabb években 700 mm feletti az aszályosokban 400 mm alatti évi csapadék hullik. A települést szinte minden évben sújtja kisebb-nagyobb arányú jégeső.

2.2.3.   Vízrajz

Békés város közigazgatási területén a legnagyobb felszínformáló tényezőt a pleisztocén után a felszíni vizek jelentették. A Körösök árvizei folyamatosan formálták, alakították a tájat. A növényvilágra jellemző volt, hogy az egykori mocsár – és nádvilágot hatalmas tölgyesek és fás puszták tarkították. Az 1850-es években végzett folyószabályozás után azonban jelentősen átalakult a tájkép, és kialakult a térség mai természeti képe.

A Fehér Körös többszöri szabályozás következtében közvetlen Gyula alatt Szanazugnál egyesül a Fekete Körössel és Békés mellett Kettős Körös néven folyik el mesterséges ásott mederben. Békésen a Fehér Körös eredeti folyómedre a város belterületét szeli ketté, helyén jelenleg az un. Élővíz csatorna található. A szabályozást a többszöri nagy árvizek tették szükségessé, melyek jelenleg is - főleg a tavaszi hóolvadások során - árhullámokkal fenyegetnek. Jelentős vízhozam változás jellemző a Körös folyóra, szélsőséges száraz, nyári időszakokban előfordul, hogy a meder duzzasztott vízszintje is jelentősen leapad.

Az ásott mederben folyó Kettős-Körös vize az országos átlagnál tisztább I-II osztályú besorolású, kiváló, jó víz több év átlagát figyelembe véve. Kiemelt feladat a Románia felől érkező szennyeződések kezelése. A töltések távolsága egymástól a Kettős-Körösön átlag 300 m. Vízjárása ingadozó, a vízszintet a szabályozásokon kívül a békési (kiterjedése 308 ha) és a békésszentandrási duzzasztó szabályozza, mely öntözési lehetőséget is biztosít a térségben. A folyó közepes kisvízhozama 6,0 ml/s, közepes vízhozama 70,7 ml/s, közepes nagyvízhozama 507 ml/s. A Kettős-Körös békési szakasza tehát ma egy mesterséges folyómeder másodlagos és harmadlagos tájjelleggel, amelyet folyamatosan visszahódít a természet. A Malomasszonykerti körgátárok záportározó funkcióval bír, a mellette lévő töltés hivatott az árvízi helyzetből esetleges bekövetkező töltésszakadás esetén a belső városrész árvízi védelmére. A Kettős-Körösön évente két árhullám figyelhető meg: a tavaszi ún. jeges áradás, illetve a nyári ún. zöldár. Ezek veszélyezettséget jelenthetnek az élővilágnak és a lakosság számára is, bár a folyót körbevevő gátrendszer és vésztározók karbantartása folyamatosan megvalósul.

A közigazgatási területen az egyéb felszíni vizek, holtágak, erek a folyószabályozásokkal eredeti rendszerüket elvesztették, kiszáradtak, vagy mesterségesen szüntették meg, de azért maradt néhány említésre méltó csatorna, holtág-rendszer. Ezek kiemelkedő fontosságúak azon szempontból, hogy az apróvad állomány megtartó és szaporító helyei. A vízminőség a csatornákban átlagosan III. osztályú. A Kettős-Körös mellékági jellegű holtága a Holt Fekete-Körös (Vargahossza-főcsatorna), melynek természetközeli állapotát az idők folyamán sikerült megőrizni. Felső és középső szakasza kiválóan őrzi a folyó szabályozás előtti természetes lefolyási viszonyait, a Sebesfoki erdőn átvezető mintegy 30 kilométernyi szakasz pedig az országban egyedül a gemenci Duna-ághoz hasonlítható hangulatú. A meder ugyanakkor jórészt elláposodott, a vízi ökoszisztéma pedig az elmocsarasodás jellegét mutatja (eutrofizáció), az öblítő víz hiánya miatt a holtág erősen degradálódott, illetve a kidőlt fák több esetben gátolják a vízen való haladást. Az Élővíz-csatorna természetes módon köti össze Békéscsabát, Békést és Gyulát a Közép Békési Centrum városait, hossza 37,35 km, torkolati vízszállítása14,0 m³/s, vízgyűjtő területe 452 m². Elsősorban Békéscsaba nagymértékű szennyezése miatt jelenleg csak igen korlátozottan használható, tehát veszélyt jelent mind a természeti környezet mind az ember számára, amit a csatorna alsó szakaszán Békésen jelent problémát, ahol IV-V osztályú a vízminőségi besorolás, pontszerű szennyezőforrásként megemlíthetőek a fürdőkben hasznosított termálvízek, melyek magas szervesanyaggal, sótartalommal rendelkeznek. A Bodzászugi holtág a Körös szabályozások utáni lefűzött jobb parti mellékága, melynek állapota a Fekete-Körös holtágánál is rosszabb. A Krisztina-zugi holtág a Körös bal partján a szabályozások által lefűzött morotva típusú holtág, melyek a hetvenes évek végéig állandó vízborítású, kiváló horgászvíz volt. A nyolcvanas évek meliorációs tevékenysége során azonban vizüket lecsapolták, így jelenleg csak időszakos vízborítottságúak.

A Békés város területén a felhagyott agyag-, kavics és homokbányák helyén létrejövő bányatavak nagy része záportározó jelleg betöltése mellett horgásztóként üzemel, ezek infrastrukturális jobb kiépítése kedvező lenne turisztikai szempontból is.

Körösmenti-síkon a rétegvízkutak becsült vízhozama. 0,5 l/s km Az artézi kutak átlagos mélysége meghaladja a 200 métert, de vízhozamuk nem ér el a 100 l/p-t sem. A geotermikus gradiens nagy szerepet játszik a termálvizek létrejöttében, melyben igen gazdag geotermikus energia halmozódott fel, Békési Gyógyfürdő termálvizét kémiai összetétele miatt 1996-ban gyógyvízzé nyilvánították, reumotólogiai és nőgyógyászati panaszok kezelésére ajánlott. 2003.-ban új kút fúrása történt 1021 m mélyről, 530 l/min vízhozammal, 53,8 ºC hőmérséklettel. A talajvíz a térség egészében magasan van, (1-3 m) veszélyeztetve az épített és természeti környezet. A hegyvidék lejtőjéhez kapcsolódó hordalékkúpokban hidrosztatikai nyomás alatt álló talajvíztömegek találhatók. A talajvízszint alakulása az éghajlati tényezőkkel szoros összefüggésben van. A másik fontos befolyásoló tényező a Körösök felszíni vízjárása. Árvizes években a talajvíz emelkedése komoly károkat okozhat. Kémiai jellege változatos, de nagyobb a nátriumos, mint a kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos típus területe. Sajátos vízrajzához tartozik a térségnek, hogy az erdélyi vízfolyások tartós áradása és belvízi elöntés esetén a rétegvizek nyomása esetén fakadó vizek lépnek fel. Az ásott kutak is ilyen fakadóvízforrások ezekben az időszakokban. A település alatt elhelyezkedő szennyvízlencse szikkasztáson alapuló szennyvízelhelyezés miatt alakult ki, ezzel is mesterségesen emelve a talajvízszintet. A belvízi csatornahálózat kiépítése és karbantartása folyamatos, mivel a belvízcsatorna hálózat rendszeres karbantartást igényel, ennek kiemelt jelentősége van a belvíz által fokozottan veszélyeztetett településrészek esetében. A belvízrendezés hiányossága - különösen az elmúlt csapadékos évek hatására - gyakran okoz problémát, elhúzódnak a belvizes időszakok

2.2.4.   Talajjellemzők

A Békési területen a réti talajok találhatók döntően, fizikai féleségük agyagos vályog. Szikesedésre hajlamosak. A réti talajokra a közepes víznyelés, gyenge vízvezető képesség, erősen víztartó jelleg a jellemző, összességében tehát – különösen az átlagosnál csapadékosabb periódusokban – a réti talajok kedvezőtlen vízgazdálkodásúak, „vendégmarasztaló a békési sár”. Meghatározó még a csernozjom talaj: réti csernozjom, mélyben szolonyeces réti csernozjom, ezek fizikai félesége vályog, a talajképző kőzet löszös üledék. Ez a mezőgazdaság számára legkedvezőbb talajtípus. A csernozjom talajok jó víznyelésűek, jó a vízvezető- és víztartó képességük is. Az 1 m alatti rétegek szikes tulajdonságai miatt viszont nagy a szikesedére való hajlam. Az altalaj helyenként homokos, de jellemzően szikes. A talajban a vízzáró agyagréteg magasan helyezkedik el. Ezzel összefüggésben a talajvíz eleve magasan van, és nagy a belvíz-érzékeny területek aránya. Az utóbbi néhány – az átlagosnál jóval csapadékosabb – év feltalaj tömörítő hatása miatt jelenleg a belvíz-veszélyes területek aránya nőt. Ez elsősorban a felszíni vízrendezés hiányának vagy elégtelen voltának következménye. Az altalajból a megemelkedett talajvíz káros sókat – elsősorban nátriumot – hoz fel a termőrétegbe, ezzel tartósan romlik a talajminőség (másodlagos szikesedés). A nagyüzemi gazdálkodás során kialakított nagy, tagolás nélküli táblák, az erdősávok hiánya felerősítette a széleróziót, deflációt, a védőfasorok visszatelepítése fontos feladat. Sok esetben a muszáj gazdálkodásból adódó nem megfelelő agrotechnika, parlagon hagyás is talajdegradációt idézhet elő. Békés környékén a ’70-es és a ’80-as években meliorált területek karbantartása többnyire elmaradt, ezért a talajállapot itt is fokozatosan romlik.1998-ban végeztek egyes békési területeken savanyú talajjavítást.

2.2.5.   Növényzet és állatvilág

Békés város közigazgatási területén a természetes növény és állatvilága az északi mérsékelt övi flóra és faunabirodalomhoz tartozik. A Holarktikus flórabirodalom része a közép-európai flóraterület, melynek délkeleti részében találjuk a Pannóniai flóratartományt, az Alföldi flóravidéket, ezen belül a Körösvölgyi flórajárásba tartozó terület, így Békés városa is ide tartozik, ahol napjainkban, egy átalakult urbanizált tájat lelhetünk fel.

2.2.5.1.  Növényzet

A régmúlt időkben változatosság jellemezte a tájat. Az elmúlt évszázadokban különböző emberi beavatkozások hatására átalakult a táj, s szinte nyomtalanul eltűntek az egykori legendás vadvízországok. Az ősi tájat már a bronzkori erdőirtások, majd a török hódoltság idején történt szinte teljes faállomány megsemmisítése alakította. A másik mélyreható változást a XIX. század vízrendezési munkái képezték, melynek hatására alakult át a puszta véglegesen agrárkörnyezetté. Az emberi tevékenység nem csupán szántóföldeket hódított, hanem kialakított két olyan másodlagos tájat, mint a szikes pusztát és a szabályozott folyók hullámtereit. Ma tehát a szántók, szikes legelők mellett a másodlagosan kialakult ártéri erdők jelentenek üde színt és búvóhelyet a közép-európai sztyeppékre, fás pusztákra jellemző állatok számára. A növényvilág eredetisége már csak szigetszerűen, vagy egyedi állapotban lelhető fel. A magyar flóratartomány, alföldi flóravidéke, Körösvölgyi flórajárásba tartozó terület természetes növénytársulásaira a puha- és keményfás ártéri és ligeterdők, valamint pusztákra jellemző növények dominanciája a jellemző. A holtágak vizét az úszó-lebegő hínár növényzet uralja. A mélyebb vizekben már csak nagyon ritkán lelhető fel a tündérrózsa, és a vízitök. A Körösök mentett és mentetlen holtágait hajdan elborító kolokán mára ritka növény lett ezen a vidéken. A vizek szélét nád, gyékény és sásfajok szegélyezik, a morotvákat néhol teljesen elborítja a sulyom. A vízhez közel puhafatársulások, fűznyár ligeterdő foltjai váltakoznak telepített erdőfoltokkal. A Körösök ármentesítésének egykori megoldásából kialakult növénytársulás, a fűzfás-nyárfás galéria erdő sajátosan magyar adottság. A fehér fűz, parti fűz, rekettye fűz mellett a fehér nyár uralja a faféleségek közül a tájat. Maradványként megtalálható az éger és a magyar kőris is. A füzeket, fehér nyárakat őszre befonja liánjaival a vadszőlő és a vadkomló. A sűrű aljnövényzetet a hamvas szeder, veresgyűrű-som és a gyomként elszaporodott, tájidegen gyalogakác teszi változatossá. Mélyebb, nedves helyeken a sásos-harmatkásás növényzetet a boglárkafélék és a virágkáka, ritkábban a sárga nőszirom tarkítja. A magasabb térszínformákat, gátoldalakat a lágyszárú növények közül a réti füzény és a zsálya félék teszik (lilul a gátoldal) változatossá. A gilisztaűző varádics, seprence, őszirózsafélék nyárutón virágoznak. A kozmopolita növények közül a gyermekláncfű, katángkóró, vadmurok, néhány helyen a csalánféleségek, pillangósok jelennek meg tömegesen. Külön kategóriát képeznek az ún. „hagyás fák”, mint pl. a „Krisztina-zug”-ban helyrajzi számmal védett fehér nyár, vagy a közigazgatási határnál lévő Bandika-fa Sikkonynál. Kis számban található szigetszerűen maradvány erdő, mint pl. az Ó-Ludadi erdőfolt, melynek uralkodó fái a kocsányos tölgy, az akác, elvétve a juhar és a kőris. Cserjéi közül a bodza, som és kökény tarkítja a növénytársulást. Belterületi egyedi védettségű természeti értékek a helyrajzi számmal nyilvántartott páfrányfenyő, japánakác, kocsányos tölgyek, eperfák. Az erdősültségi arány egyébként alacsony (mint Békés megye egészében) 3,1%, de a belterületre kedvező hatást fejt ki a belterület határán lévő zártkertek (Szécsényi kert, Jégvermi, Nagykert, Sebők-kert, Malomassznykert, Kis-Borosgyány). A mezőgazdasági utak menti fasorok és a tanyák körüli fák tömegesen kerültek kivágásra az elmúlt évtizedekben. Az elszikesedett szolonyecmezőkre a juhcsenkesz, ürmös és cickóros társulásai jellemzőek. Megtalálható a sziki fátyolvirág, a mikrodomborzat mélyebb, nedvesebb részein a pénzlevelű lizinka. A nyári ezüstösen zöld színfoltokat kora ősszel a sziki jelleg sóvirágai váltják halványlilára. A legelők mellett húzódó utakat kökény és vadrózsa bokrok szegélyezik. Ezeket tarkítja a részben ültetett olajfűz és nemes nyárfák.

2.5.2.2.  Állatvilág

A természetbe történő emberi beavatkozás pusztító, átformáló hatása az állatvilág esetében is megfigyelhető, azonban az utóbbi időben pozitív irányú folyamatok is megindultak. Az elmúlt tíz évben a nagyüzemi parcellák feldarabolása és a gazdálkodás bizonyos mértékű hanyatlása folytán a határban még meglévő természetes élőhelyek (erdőfoltok, galéria erdők, holtágak) mint ökofolyosók mentén olyan ritkaságszámba menő védett fajok jelentek ismét meg, melyeket már teljesen kipusztultnak véltünk. Ilyenek többek között a réti csík, borz, vidra, vadmacska. A kistérség rovarokban igen gazdag, melyek jelentősége kiemelkedő a természeti környezet egyensúlyához, szabóméhek, poszméhek mint indikátorok jelenlétükkel a környezeti állapot jó minőségét jelzik. Számos indikátorként jellemezhető kétéltű faj is található még itt (védettek), igaz ezek száma csökken az élőhelyük folyamatos átalakulásával. Az ártér rendezése előtt még a „kubiktavakban”, gátépítések agyaggödreiben tarajos gőték sokasága élt, melyek száma napjainkra, minimálisra csökkent. A kecskebéka, tavi béka és levelibéka, ugyanakkor ma is nagy számban található a Körös mentén. Az ártéri erdőkben ritkábban előfordul a barna varangy és az erdei béka, a belterületi nyílt vízfolyások, árkok mentén pedig a vöröshasú unka és a zöld varangy a gyakori. Hüllők kevés számban élnek a kistérségben. A szikes legelőkön, erdőszéleken, gátoldalakon, temetőkben, száraz bokros helyeken gyakori a fürge gyík. Nagyon ritkán előfordul a vidéken a zöld gyík is. Jóval nagyobb számban található azonban meg a Körösök mentén a mocsári teknős és vízisikló. Madárvilága is gazdag a területnek, az ártéri erdők faunája gazdag, de kiemelkedő szaporodási-fészkelési telepekkel nem rendelkezik. Jelentősebb a vonuló madarak táplálkozás miatti rövidebb itt tartózkodása, valamint ezek szórványos megjelenése. A szikes legelők fészkelő madarai közül jellegzetes a bíbic és a sziki pacsirta. Táplálkozásuk miatt sokat köröznek az egerész ölyvek, télen pedig rokonaik, a gatyás ölyvek. Vízparton, folyóparton fészkelnek a szárcsák, vízityúkok, nádasokban a nádi rigó és a nádiposzáta. A tőkés réce fészkelőhelyet is talál a vízládák, az Élővíz-csatorna és a Körösök mentén, enyhébb teleken pedig át is telel nálunk. A vízi életmódhoz kötött bakcsók, gémek, kócsagok, vöcskök és a jégmadár a tavaszi-nyári időszakban tartózkodnak területünkön. E madarak élőhelyének védelme érdekében Békés Város Önkormányzata az Élővízcsatorna Felső-Körgáti zsilipjénél lévő területet 17/2003 (IX) KT. sz. rendelete alapján helyi védettségű természetvédelmi területnek nyilvánította, ez lett Békés Megye 200. helyi védettségű területe. Az ártéri és a szórványosan előforduló erdőfoltokban fészkel a vadgerle és a kék galamb is. Mint ahogyan a tövisszúró gébics, csíz, tengelic, barátposzáta, cinkék és csaláncsúcsok, billegetők és szarkák is ezeket a helyeket választják fészkelési helyüknek, a harkályfélék számos faja, a kakukk és ritkábban a sárgarigó is lakóhelyéül választja ártéri erdeinket. Fészkelő ragadozók közül az erdei fülesbagoly és a vörösvércse figyelhető meg, azonban a kuvik és a macskabagoly is szívesen költözik térségünkbe. Az urbanizáció következtében jelentős a házi veréb, balkáni gerle, seregély és fülesbagoly megjelenése. Fehér gólyából csak néhány fészkel a településen, de a molnárfecskék jelentős számban élnek itt. A régi ereszek, istállók számának csökkenésével csökkent a füsti fecskék száma is. A ligetek, zöld parkok a feketerigó, erdei pinty, szürke légykapó és kerti rozsdafarkú fészkelési helyei. Telente nagy számban vonulnak át a vetési varjak néhány dolmányos varjúval együtt. Emlősök esetében inkább az apró élőlények előfordulása a gyakori. Az agrárterületek nem mindig szívesen látott lakói a mezei egerek, pockok, hörcsögök és a vakondok. A szárazabb réteken jelentős még az előbbiek mellett a mezei nyulak állománya. A vizek, vízpartok mentén gyakran találkozhatunk vízicickánnyal, kószapocokkal és pézsmapocokkal, ritkábban hermelinnel. A városokban megfigyelhető a nyest, a menyét és a görény, valamint az urbanizációs folyamat részeként a sün. A lakóházak, középületek lakói a denevérek, elsősorban patkósorrú. A térség apróvadállománya igen értékes, ezen belül elsősorban a mezeinyúl és fácán mennyisége volt figyelemre méltó, sajnos az elmúlt néhány évben ez hanyatló tendenciát mutatott, erről pontos számszerű adatokkal nem rendelkezünk, csak a vadászok elmondása alapján állítható. A vadásztársaságok ezt felismerve, telepítéssel próbálnak ezen az állapoton javítani. A nagyobb testű emlősök közül csupán a róka és az őz található meg nagyobb számban a területen. A tényekből adódóan, vadászat szempontjából kedvező helyzetben van a település és környéke, akárcsak halászat-horgászat szempontjából, hiszen a folyó- és holtágvizek halállománya gazdag, bár az elmúlt évek időnkénti rossz vízminősége miatt a Körösökben elszaporodott a busa és amur, ami rossz hatással volt az őshonos halakra. A Körösökön a selymes durbincs, vagy az Élővíz-csatornában előforduló csíkhal védettséget érdemlő vízi élőlények, melyek száma a horgászat miatt folyamatosan fogy.

2.2.6.   Sajátos táji-települési adottságok

Sajátos táji adottság a térségben az emberi beavatkozás hatására kialakult kettős táj, a szikes puszták, valamint az ártéri galériaerdők, melyet kiegészítenek a vizek mély fekvésű terület együttesei. Kiváló, bár időnként szeszélyes természeti adottságokkal rendelkezik, mely a mezőgazdasági termelés és idegenforgalom számára a gazdag vízrendszerrel párosulva kedvező. Növény- és állatvilága gazdag, és bár az emberi beavatkozás hatására alakult, csökkent az élővilág, mégis a mai folyamatok azt mutatják, hogy a természet eredeti állapotának visszaállítása, az élővilág rehabilitációja nem reménytelen vállalkozás a kistérségben. Talaja, vizei nem kiemelkedően szennyezettek, kivéve az Élővíz-csatorna alvízi szakaszát a békéscsabai szennyvíztisztító-műtől. Tudatos odafigyeléssel a termelés és a turizmus számára kedvező feltételeket biztosítanak. A természeti értékek védelméről az önkormányzat a 3/2000 KT. rendeletével gondoskodik. A város közigazgatási területén 18 db a törvény erejénél fogva védett Kunhalom található, ezek közül a legismertebb a Bódisné-halma. A város belterülete 90-95 %-ban beépített, a belterületen főleg intézmények, lakóházak, üzletek és építési telkek találhatók. Helyrajzszám szerint 8840 db lakóingatlan található a városban, melyből 1850 db tömblakás és 6990 családi házas lakóingatlan. A város lakásállományának kétharmada 1960 után épült. A teljes lakásállományon belül az önkormányzati lakások száma csupán 2,6 %. A város szerkezete ún. nőtt halmaz szerkezetű, a központból az utcák szerkezete sugarasan halad kifelé, keresztutcákkal szabdalva. A város zöldfelületi rendszerét kül- és belterületi zöldfelületek alkotják. Külterületi zöldfelületek: különböző rendeltetésű erdők, gyepek, vízfolyásokat kisérő zöldsávok, mezővédő erdősávok, fasorok. Belterületi zöldfelületek: közhasználatú parkok, kertek, zöldfelületi intézmények (temetők, sportpályák), intézményi zöldfelületek intézményi, utcafásítások, vízfolyásokat kisérő zöldsávok. Békés város tengelyét É-D-i irányvonalú Élővíz csatorna zöldfolyosója képezi, amelyre felfűzve figyelhetők meg a zöldfelületek, parkok, egy-két kivételt eltekintve, A település esetében a zöldfelületetek gondozottsága nagyban hozzájárul a lakosság közérzetének javításához

2.2.7.   A térség környezeti állapotának bemutatása és a jelentősebb környezeti
 problémák áttekintése

A Békés város gazdasági-társadalmi életét a település nagysága, szerepe, valamint eltérő tulajdonságai mellett a felszíni vizek jelentéséből származó környezeti-ökológiai értékek, feladatok és a mezőgazdasági termelés határozza meg. A gazdaság életét, a lakosság életminőségét a változatos környezeti viszonyok és az ebből származó eltérő gazdasági ágazati megoszlás jellemzi. A város 13.195 fő 15-60 év közötti korosztályából 6.303 fő foglalkoztatott, ebből helyben foglalkoztatottak száma csak 4.121 fő. Szolgáltatási szektorban 2.445 fő, iparban és építőiparban 1295 fő és 381 fő a mezőgazdaságában dolgozik (2.010 fő őstermelő)ami megoszlásilag előnyős, de kedvező eloszlására még törekedni kell. A mezőgazdasági termelés, a közlekedés és az ipar több ponton befolyásolja a meglévő környezeti tényezőket. A környezet állapotának ismerete, az abból való következtetések levonása elősegíti a fenntartható mezőgazdasági, vidékfejlesztési, települési környezetvédelmi programok megvalósítását, a gazdasági beruházások és a természeti értékek megóvása közötti összhang megteremtését, a környezeti tényezőkhöz való alkalmazkodást és a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást. Ennek a fenntartható fejlődéshez is igazodó elemei a következők:

• A rendelkezésre álló erőforrások körültekintő hasznosítása,
• Az erőforrások és adottságok védelme és megőrzése a későbbi hasznosítás érdekében,
• A környezet sokoldalúan elemzett átalakítása – gyakran a már bekövetkezett károsítások helyreállítása – a jövőbeli hasznosítás érdekében.

2.2.7.1.  Sajátosságok

A jó minőségű, igen magas AK értékkel bíró talajok a szántóföldi és a hajtásos kultúrák számára is alkalmasak, a gyengébb területeken a kedvezőtlen szerkezetű talajokon, magas a szántó aránya a rét, legelő rovására (a ráfordítás nagyobb, mint a teljesülő eredmény). Az erősültség mértéke igen alacsony, 3,1 %. A nem szakszerű mezőgazdasági termelés és felelőtlen környezethasználatok a talajok degradációs folyamatait válthatják ki, a defláció a másodlagos szikesedés, a folyékony és szilárd hulladékok szennyező hatásai a talajok pusztulását eredményezhetik. Az agyagbányákból visszamaradó agyaggödrök jól hasznosítható összefüggő vízfelületeket eredményeztek záportározó és horgásztó szerep betöltése mellett. A vízviszonyokat a meglévő felszíni vizek, a Fekete- és Fehér-Körös egyesüléséből létrejött Kettős-Körös, és az ezekbe torkolló mellékágszerű holtágak és a mesterséges csatornák határozzák meg. A folyamatosan erősített árvízvédelmi töltések heves és szélsőséges állapotoknak vannak kitéve, a nagyvizek mennyisége több százszorosa is lehet a kisvizekének. A békési és a békésszentandrási duzzasztó biztosítja nyáron az ökológiai és mezőgazdasági vízhasznosítási szempontból szükséges minimális vízkészletet, de a mederben lévő, magas hőmérsékletű duzzasztott víz érzékenysége a szennyezésekre rendkívül megnő az állóvíz jelleg kialakulásával. A vízfolyásokat kísérő ártéri erdők a talajvíz ingadozása miatt helyenként kezdenek elvékonyodni.

A térség és a település is geotermikus energiában gazdag. A különféle hőfokú és ásványi sókat tartalmazó termálvíz-kutak, a gyógyfürdő a gyógy- idegenforgalom lehetősége mellett alternatív erőforrásként is hasznosíthatóak lennének.

Az áthaladó főúton (47. sz. másodrendű főútvonal) nagy tranzit gépjárműforgalommal lehet számolni, hiányzik a települést elkerülő út, igaz a kerékpáros közlekedést elősegítő kerékpárutak a belterületi szakasz nagy részén kiépültek vagy kiépülésükre a tervek részben rendelkezésre állnak, de még nem megoldott a településeket összekötő kerékpárút-hálózat kiépítése, de az erre irányú törekvések jelen vannak. Az átmenő forgalomból adódó zaj- és légszennyezés a környezetterhelés eleme a fokozott balesetveszély jelenléte mellett.

A felszíni és felszín alatti vizek, valamint a levegő tisztasága is szoros kapcsolatban áll a határközelséggel. A rendszerváltás után néhány, korábban jelentősen szennyező ipari üzem működése leállt, így a vizek és a levegő állapota is javuló tendenciát mutat, bár a tranzitútvonal jelentősége nőt és várhatóan nőni is fog. Komoly környezeti veszélyt jelenthet, ha a munkanélküliséggel sújtott területek (a határ mindkét részén) környezetvédelmi szempontból nem megfelelő technológiájú beruházásokat kénytelenek befogadni, illetve továbbfolytatni.

2.2.7.2.  A környezet állapotát befolyásoló átalakulások, folyamatok

Az 1990-es évektől a mezőgazdaság újbóli átalakulása és a tulajdonos váltások eredményeként megnőtt a 3 ha alatti földterülettel rendelkező gazdaságok száma. Ezeken az erősen tagolt területeken a korszerű agrotechnika nehezen, vagy egyáltalán nem valósítható meg. A városokban a lakások egy része nem kertes ingatlan, jelentős az igény a kiskertekben folytatott saját szükségletre történő mezőgazdasági termelésre. A környezetvédelmi szempontok figyelembe vételét, a növényvédő szerek, a veszélyes anyagok felhasználását, a hulladék és veszélyes hulladék elhelyezését gyakorlatilag képtelenség nyomon követni. Noha a jogi háttér már megvan, a nyilvántartás és adatszolgáltatás alól éppen a kis parcellaméretek miatt a gazdálkodók többsége mentesül A mezővédő erdősávok, külterületi fasorok hiánya deflációz okoz, ami talajdegradációhoz és légszennyezéshez vezet.

A településen átmenő 47-es főút jelentős forgalma és az elkerülő út hiánya, az egyre erőteljesebben növekedő forgalom zaj-, rezgés- és levegőt terhelő hatása sem elhanyagolható.

A településen jelentős környezetterhelést folytató ipari tevékenység nincs. A nem megfelelő szennyvízelhelyezés komoly környezetkárokat okozott-okozhatott, a város alatti szennyvízlencse káros anyagait az utóbbi időszak belvizei és talajvízmozgásai a felszínre hozhatták-hozhatják. 2003. július 31.-vel befejeződött az a 10 éves beruházás, amelynek következtében 99,6%-os lett a szennyvízrendszerrel ellátott ingatlanok aránya. Az Élővíz-csatorna vízminősége Békéscsabán áthaladva jelentősen romlik a jelenlegi szennyvíztisztító-mű technológiája, kapacitás túlterheltség miatt. A békéscsabai pályázati szinten lévő korszerű szennyvíztisztító-mű megépülését mindenféleképpen támogatni kell, hogy minél hamarabb csökkenjen az Élővízcsatorna terheltsége.

A gazdasági tényezők mellett a lakosság környezettel szembeni felelőssége sem megfelelő, a helyi társadalom környezeti szemlélete messze elmarad a kor követelményeitől. Az illegálisan lerakott, elhagyott hulladékok, a talajba szikkasztással bejuttatott, vagy a szennyvízcsatornába beengedett hígtrágya, az utcai csapadékelvezető árkokba, használaton kívüli ásott kutakba történő szennyvíz illetve hígtrágya elvezetések, a kommunális hulladéklerakókban elhelyezett veszélyes hulladékok és az engedély nélkül fúrt kutak szennyez(het)ik a környezeti elemeket, ezek az alacsony környezetpotenciállal bíró területek jelentős veszélyforrásai, amelyek felderítésére és tettenérésére a közterület felügyelet megléte jelenthet segítséget.

Fontos feladat a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése a településen, amelyhez elengedhetetlen a szakszerű tájékoztatás. A jelenlegi hulladéklerakó használata megszűnik 2006. december 31.-vel, a rekultivációját meg kell valósítani melyhez a tervet el kell készíteni, csakúgy, mint a jogszabályi előírásoknak megfelelően a Települési Hulladékgazdálkodási Tervet.

Folyamatos információáramlás, kommunikáció, PR munka létrehozása a településen lakó polgárok, vállalkozások, nonprofit szervezetek (NGO), civil szervezetek számára.

2.3.      A város környezeti elemeinek értékelése, környezetterhelés tényezői

2.3.1.   Levegő, levegőtisztaság állapota

Elemezve a főbb szennyezőanyag kibocsátásokat és a sajátos terjedési viszonyokat (szélirányok, szélsebességek) -a mért adatok és összefüggések alapján- megállapítható, hogy a város levegő minősége megfelelő tisztaságú. Az átlagos imissziós állapot jó, a légszennyező anyagok az országos átlag alatti mértékben okoznak szennyezettséget. Békésen folyik imissziós mérés 3 mérőponton Polgármesteri Hivatal, Levéltár, „Mezgé”.

A légszennyezés bejelentésére kötelezett tevékenységet folytatók által kibocsátott szennyező anyagok mértéke általában nem éri el a határértékeket. A 2002. január 1-től érvényes, új technológiai kibocsátási határértéket több telephelyen, az ott folytatott tevékenység következtében (téglagyártás, textiltisztítás, szilárd tüzelés, felületkezelés) túllépték, ezzel környezetszennyezést okoztak. A hatályos jogszabályok alapján a határérték felett kibocsátó tevékenységet végzőknek legkésőbb 2007. október 30-ig teljesíteni kell a határértékeket, ellenkező esetben a tevékenységüket be kell szüntetni. Békés városában a lakások nagyobb része kapcsolódott földgáztüzelési rendszerhez. Pontosan azonban nem lehet nyomon követni, hogy a lakásokat szociális megfontolásból, és a hajtatásos növénytermesztési telepeket esetenként a rossz minőségű szénen kívül milyen más anyagokkal is fűtik, de a tapasztalatok szerint a fóliasátrakban és a háztartások kazánjaiban jelentős mértékű a háztartási szemét, a hulladék műanyag fólia és a használt gumiköpeny eltüzelése. Jellemző, hogy a használtruházatot értékesítőktől a lakosság olcsó hulladékhoz (rongy, cipő, műanyag) juthat, amelyet a vegyestüzelésű kazánokban éget el, jelentős légszennyezést okozva különösen a téli időszakban. Az elmúlt években jelentősen csökkent az össz-szervesoldószer, és a füstgázkomponensek kibocsátott mennyisége. Az alábbi grafika bemutatja a légszennyező anyagok kibocsátását 1998-ban és 2001-ben, a feldolgozott „Légszennyezés mértéke” éves bevallás táblázat alapján (kg/év). Feltételezhetően a korom, a kén-dioxid feltűnő csökkenése a gáztüzelésre és fatüzelésre való folyamatos áttérés eredménye lehet, illetve a szilárd, nem toxikus porok mennyiségének növekedése a folyamatban lévő szennyvízhálózat építése során végzett földmunkákból is adódhatott. Forrás: KÖRKÖFE, Gyula.

A közúti közlekedésből eredő légszennyezés a közlekedés intenzitása révén elsősorban a nitrogén-oxidok és a szálló por koncentrációja emelkedhet. A levegő szennyezettsége a mért paraméterek esetében néhány esettől eltekintve határérték alatti. A várost a környező településekkel összekötő kerékpárút csak Békéscsaba és Békés között épült ki 2004-ben, de csak a Borosgyáni Horgásztavakig, a belterületi kerékpárhálózat kiépültsége 2/3-osnak mondható, de fejleszteni szükséges ha azt vesszük figyelembe, hogy a helyi tömegközlekedés csak 2003. júniusában indult be és még nem igen szokott rá használatára az utazóközösség, elmondható, hogy a lakosság helyi közlekedése 40- %-ban kerékpárral történik. A városok közötti kerékpárutak kiépülésével jelentősen növelhető az ingázó kerékpárforgalom biztonsága, és csökkenthető a gépjárműforgalomból adódó egészségkárosító hatás intenzitása. Még mindig van a településen útalap nélküli földút, javított földút, ahonnan a pormentesített aszfalt utakra sárfelhordás történik ezzel is növelve a szálló por mennyiségét.

A településen jellemző a belterületi állattartás, a mezőváros jellegből adódóan is hagyományai vannak a háztáji gazdálkodásnak. Ahol egyszerre nagyobb mennyiségben tartanak nem megfelelő tartási mód szerint, főleg sertést vagy baromfit, az állattartásból eredő bűzhatás nem elhanyagolható. Békés városában az új jogszabályoknak megfelelő Szerkezeti terv elfogadása folyamatban van, ezt követően az állattartási rendelet elfogadása megoldást jelenthet a probléma kezelésére. A mezőgazdasági tevékenységből eredő légszennyezés másik tényezője a külterületről szálló ülepedő és a szálló por. A mezővédő erdősávok hiánya, a zöldfelületek általában csekély volta, és kismértékben a talajok deflációjából származó terhelés a közlekedésből származó porszennyezéssel együtt már jelentős szennyezettséget eredményezhet.

Az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül az allergiás panaszokat előidéző gyomok /parlagfű, üröm, libatop és disznóparéj félék, lórum, útifű, kender és komló, csalánfélék, pázsitfüvek/, elszaporodása, valamint a lakosság nagyobb fokú pollenérzékenysége. Több cserje, fa is jelentős pollentermelő, amely allergiás panaszokat válthat ki: mogyoró, éger, kőris, nyírfa, platán. E fajok esetén a közterületre fásítási akció keretében történő ültetés megfontolandó. A pollenkoncentráció időjárástól függően márciustól októberig vált ki a lakosság növekvő hányadánál allergiás tüneteket, a parlagfű visszaszorítását KT rendelet szabályozza.

2.3.2.   Vizek

Békés Város környezetének alakulásában kiemelt szerepet töltenek be a felszíni és felszín alatti vizek. A város mentén folyó Kettős-Körös vízjárása ingadozó, az országos átlagnál tisztább minőségű folyó. Az egyéb felszíni vizek, erek a folyószabályozásokkal eredeti szerepüket elvesztették, kiszáradtak vagy mesterségesen szüntették meg. A holtágmedrekeket csak érintőlegesen érintik a holtágrendszerek. Az Élővíz-csatorna részben természetes részben mesterséges módon köti össze a Gyulát, Békéscsabát és Békés városát. A békéscsabai szennyvíztisztító kedvezőtlen hatást gyakorol a vízminőségre, ami elsősorban Békés városát érinti a legjobban (IV-V. vízminőségi osztály, nagy bűzhatás stb.), folyamatos vízutánpótlással, vízkormányzással a vízminőség javítható, de árvízi vagy egyéb helyzetben az öblítés, hígítást nem lehet kivitelezni, ami a magas szervesanyag dúsulás miatt a víz virágzásához, bűzőssé válásához, élővilágának pusztulásához vezet. Békésen lévő gyógyfürdő használt termálvize a Fekete-Körös holtágrendszerén keresztül szintén az Élővíz-csatornába jut, igaz jelentős hőterheléssel már nem bír, mivel a csapadékvízcsatorna szerepét betöltő holtágrendszeren keresztül haladva a hő jelentős részét leadja.

Békéscsaba esetén, nem kellően tisztított szennyvíz kerül az Élővíz-csatornába, ami az Élővíz-csatorna békési szakaszára jelentős terhelést, vízminőség romlást eredményez.

Az 1990-es évek csapadékszegény időjárása elterelte a figyelmet a belvízveszélyről. Elmaradt a csapadékelvezető árkok és átereszek szükség szerinti kialakítása, és a meglévők karbantartása. Az utóbbi időszak erősen csapadékos időjárása felhívta a figyelmet ezeknek a munkáknak a fontosságára. A közigazgatási terület egy részén évente több alkalommal is belvízkárra lehet számítani. Az elmúlt években és az idén is közmunka és közhasznú munkavégzés keretén belül csapadékelvezető csatornatisztítást végeztek, ezzel azonban koránt sincs megoldva a csapadékvíz elvezetésének kérdése, ugyanis a rendszer folyamatos karbantartást igényel, fontos lenne az 1973-as csapadékvíz elvezetési kiviteli terv felülvizsgálata és a kor igényének megfelelő digitalizált terv elkészítése is aktuálissá vált.

A rétegvizek minőségére általában jellemző a magas metán, mangán vagy arzén tartalom. Az ivóvizek szerves anyag, ammónia, és nátrium tartalma, valamint pH értéke is magas.

A folyóvizeink minőségét és mennyiségét a határon túlról érkező, belépő állapothoz hozzáadódó hazai hatások határozzák meg. A Kettős-Körös egy rendkívül heves vízjárású és szélsőséges vízrendszer középső eleme. A vegetációs időszakban duzzasztott vízterek – a Kettős-Körös vize is – állóvíz jelleget öltenek, és fokozottan érzékennyé válnak minden külső hatásra.

Az Élővíz-csatorna a Körösök szabályozása során, részben természetes folyómederben, részben mesterséges, ásott mederben létrejött felszíni víztér. A településen keresztül folyó Élővíz-csatorna két alapfunkciója – a belvízelvezetés és a vízhasznosítás – mellett a települések arculatformálásában, a természeti környezet létrehozásában, a turizmusban is igen fontos szerepet tölt be, tölthet be.

A várost körgátak védik, ezek másodlagos ármentesítő szerepet töltenek be, az É-i részen és az útátvágásoknál ez hiányos, azaz nincs ott a szüksége földmennyiség, aminek pótlása jelenleg folyamatban van illetve részben megtörtént. Az Élővíz-csatorna saját vízgyűjtő területéről befolyó belvizeket és a gyulai és békéscsabai területen beszerzett szennyvizet is szállítva a Kettős-Körösbe torkollik Békés belterület É-i részén a III.-as Szivattyúnál. Törekedni kell a folyamatos vízbepótlás megoldására, fenntartására a magas szervesanyag terhelés csökkentése, hígítása érdekében.

A felszíni vizek jelentős csoportját képezik a Körösök mellékágszerű holtágai. A folyószabályozás előtti állapotok megőrzésében igen fontos szerepet játszó holtágak döntő többsége elhanyagolt állapotban van, a vízi ökoszisztéma az elmocsarasodás és a folyamatos vízcsere hiánya miatt erősen degradálódott, eutrofizáció jelensége.

Természetes fürdő a Dánfoki Üdülőközpont területén lévő (szivornya) szabadstrand, melynek üzemeltetését Ivanics és Társa Humán Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. végzi. A parton kétállásos zuhanyzó és vízkivételezési hely kialakított, WC használat és tisztálkodási lehetőség a tábor vizes blokkjában megoldott. A 273/2001. (XII. 21.) számú a természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és üzemeltetéséről szóló Kormány rendelet alapján a természetes fürdőhely 25 km-es védőterülete nincs meg a fokozottan fertőző szennyvízbevezetés helyétől, ami miatt 2002-2003-ban a szabadstrandok kijelölése nem történt meg, e jogszabály érdemi felülvizsgálata megtörtént, és a kijelölési eljárás megindítható.

Az Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet működtetésében lévő Békési Tisztasági Fürdő és Reumatológiai Szakrendelő Fizikoterápiás egység fedett gyógyvizes medencéi, töltő-ürítő rendszerrel működik. A fürdő bővítése és gyógyászati centrummá történő kialakítása egyik fontos fejlesztési prioritása Békés Város Önkormányzatának uszoda létrehozásával együtt. Itt felmerül a termálvíz elvezetésének további sorsa, illetve elsősorban az itt lakók számára egy környezet-egészségügy szempontjait figyelembe vevő rekreációs miliő kialakítása. Fontos, hogy a nagy embertömeget vonzó programok esetében biztosított legyen a megfelelő számú, minőségű és ártalmatlanítással rendelkező illemhelyek száma.

Ivóvízzel Békés városát a Közép Békési Regionális Vízmű látja el. A folyamatos mintavételezések mérései során előfordult, hogy az összbaktériumszám megemelkedett, de mosatás, fertőtlenítés után vett minták eredményei megfelelőek voltak. A csatornaépítési munkák következtében előfordult, hogy egy-egy területen a víz sárga színű és erősen üledékes volt, hálózatöblítés után a panasz megszűnt. A közterületi két ártézi kút hatósági mintavételezés eredménye tűrhető, illetve kissé emelkedett összbaktérium számot mutat.

2.3.3.   Mezőgazdaságból eredő terhelések

A település mezőgazdaságának összességében legjelentősebb környezetterhelő tényezője az állattartás. Szükséges lenne a pontosabb nyilvántartás bevezetése az állategészségügyi hatóságok és az önkormányzat összehangolásával, hiszen a belterületen tartott állatok mennyiségét csak a mezőgazdasági összeírásból és az önkormányzat becslése alapján ismerjük. A 2000. évben végzett mezőgazdasági összeírás megközelítő értékű az eltelt három év és a nem pontosan közölt adatok miatt. A településen jelentős számban folyik elsősorban sertés és baromfitartás. A sertéstartásból képződő hígtrágya jelentős hányadát szikkasztják, előfordul az is, hogy a szennyvízcsatornába és a csapadékelvezető árkokba engedik be. Ennek megoldására a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól állásfoglalást kérése megtörtént. A baromfi telepek közül a libanevelők okozzák a legjelentősebb környezeti terhelést, mert ezeknél a talajok nagymértékű szennyezése mellett a szaghatás sem hagyható figyelmen kívül. Az önkormányzat nem rendelkezik állattartásai rendelettel. A kívánatos almos sertéstartás bevezetéséről nincs adat, a technológiai fegyelem betartása pedig komoly hiányosságokat mutat. A nagyüzemi sertéstartás az utóbbi években jelentősen csökkent, a néhány felszámolt sertéstartó telepen azonban nincs megnyugtatóan megoldva az évek alatt felhalmozódott hígtrágya elhelyezése. A mezőgazdaság szerkezetének átalakítása következtében jelentősen csökkent a kemikáliák kijuttatása, de a szakszerűtlenül folytatott tápanyag utánpótlás és növényvédelem is vezethet a vizek szennyezéséhez és a talajok savanyodásához, degradációjához. A mezőgazdasági hulladékokat, a házi kertekben keletkezett lombot, avart gyakran szabálytalan módon égetéssel semmisítik meg, figyelmen kívül hagyva a káros égéstermékek levegőbe juttatásának a veszélyeit, ezt a Levegőtisztaság védelméről szóló 21/2001 (II. 14.) Kormányrendelet szabályozza. A levegőszennyezés mezőgazdasági eredetű forrása emellett a nagy területekre kiterjedő tarló égetése is, amit természetesen csak indokolt, engedélyezett esetben lehetne végezni.

2.3.4.   Talajerózió és defláció

A Körösmenti sík kistáj alacsony ártéri szintű síkság, amelyeket lösziszappal magasított folyóhátak tarkítanak. Jellemző az ártéri iszap és agyag, de található lösziszap és ártéri infúziós lösz is. A legnagyobb részt itt a réti és szolonyec talajok teszik ki. Igen sok a csatorna, amelyek főleg hóolvadáskor és a nyári esőzések idején gyakran telítődnek. A jelentős hányadban meglévő szénsavas mész tartalom biztosítja, hogy a talajba kerülő nehézfémsók nehezen válnak oldhatóvá, a talaj szilárd fázisának magas agyagfrakció aránya pedig a szennyeződések abszorbeálásában játszik szerepet. A talajok ilyen jellegű puffer hatása a szennyeződések meghatározott részét megköti. A szennyező anyagok túlzott kijuttatása, a műtrágyák és növényvédő szerek nem megfelelő alkalmazása, a helytelen agrotechnika és az egyre gyakoribb belvíz nyomán kialakuló talajtömörödés és a másodlagos szikesedés a talajok degradációját eredményezi, csökkentve annak pufferkapacitását. A hígtrágya, a szennyvíz és a szennyvíziszap észszerű kijuttatása előzetes talajvizsgálat után a talajtani szakvélemény figyelembe vételével, rendszeres ellenőrzéssel és talajvizsgálattal történhet, amire volt példa és lehet is a hatályos jogszabályok betartása mellett. Békés város belterületén belül a háztáji állattartásból származó kismennyiségű hígtrágya keletkezésekor a hígtrágya hasznosítása, ártalmatlanítása nem megoldott.

Hiányoznak a mezővédő erdősávok, a nem megfelelő agrotechnika és a kedvezőtlen szélviszonyok deflációt válthatnak ki.

2.3.5.   Zaj- és rezgés hatása, közlekedés

A környezet zajterhelése szempontjából ma már egyértelműen a közúti közlekedés a legjelentősebb zajforrás. A 47-es számú főút Szeged-Debrecent összekötő forgalmi zaja jelenti a domináns terhelést, az elkerülő út hiányzik. Békés megye hosszú távú országos közúthálózat fejlesztési tervében szerepel a fejlesztés, megoldásának várható időpontja 2030. A városközpont részletes közlekedési terv alapján történő közlekedésszervezéssel megoldható a belvárosi rész korszerű, a tendenciákat követő, mai igényeknek megfelelő közlekedési feltételrendszerének kialakítása. Továbbiakban is fontos a tömegközlekedés preferálása helyi buszjáratok biztosításával. A Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség adatbázisa alapján Békés településen 11 esetben adtak ki 1998 óta zajkibocsátási határértéket. A településen határértéket meghaladó zajkibocsátásért bírság kivetésére nem került sor, jelentős zajterhelést okozó üzem Békésen nem üzemel. A lakossági bejelentések nyomán zajcsökkentő műszaki eljárást alkalmaznak, vagy önkormányzati hatáskörben történik az eljárás, a KT zajrendelete alapján.

2.3.6.   Épített környezet, zöldfelület ellátottság

Békés Város Önkormányzata önkormányzati rendeletében meghatározta a helyi értékek védelmét, a rendelet meghatározott helyi területi védelmet, helyi egyedi védelmet és épített környezeti, természeti- környezeti területi védelmet. A helyi egyedi védelmen belül meghatározásra kerültek műemlék jellegű épületek, táj és településtörténeti egyedi tájértékek, népi építészeti értékek. Fontos feladat a zöldfelület-fejlesztési koncepció, környezet rendezési terv elkészítése melynek része a fásítási terv is, gondolva a védőerdősávok telepítésére, a szemetelő fák (lomb, pollen) kiváltására belterületen. Fontos a zöldfelület növelése, a kis parkok fennmaradása és játszóterekkel történő ellátása, a meglévő játszóterek felülvizsgálatával intézményi területeken is.

„Békés Város Önkormányzata felelősségi körébe tartózó intézmények:

Bölcsődék:

A hulladékok az intézmény üzemeltetése során keletkeznek.

    -           1. sz. Bölcsőde

                5630 Békés, Jantyik u. 29.

    -           2. sz. Bölcsőde

                5630 Békés, Bajza u. 1.

    -           3. sz. Bölcsőde

                5630 Békés, Rákóczi u. 16.

Óvodák:

A hulladékok az intézmény üzemeltetése során keletkeznek.

    -           Békés Városi Óvoda

                5630 Békés, Petőfi u. 4.

                Összesen 9 tagóvodát foglal magában

                Tagóvodák

                           Baky u. 6.                              

                           Csabai u. 30.                         

                           Hunyadi tér ¹/_1.                      

                           Jantyik u. 33.                         

                           Korona u. 1.                          

                           Móricz Zs. u. 44.                   

                           Nevelő u. 1.                           

                           Ótemető u. 2.                        

                           Teleky u. 26.                         

Általános Iskolák

A hulladékok az intézmény üzemeltetése során keletkeznek.

    -           Békés Városi Eötvös József Általános Iskola

                5630 Békés, Jantyik u. 21-25.

    -           Békés Városi Karacs Teréz Általános Iskola

                5630 Békés, Szánthó A. u. 3.

                           5630 Békés, Rákóczi u. 8. /alsó tagozat/

    -           Békés Városi Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola

                5630 Békés, József A. u. 12.

                Tagintézménye:

                           Csabai u. 18.

    -           Békés Városi Alapfokú Művészeti Iskola

                5630 Békés, Petőfi u. 1.

Művelődési központ, könyvtár és múzeum:

A hulladékok az intézmény üzemeltetése során keletkeznek.

    -           Békés Városi Művelődési Központ

                5630 Békés, Jantyik u. 21-25.

    -           Békés Városi Könyvtár

                5630 Békés, Széchenyi tér 4.

    -           Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum

                5630 Békés, Széchenyi tér 4.

Egészségügy – Szociális:

A hulladékok az emberi egészségügyi ellátásból származnak.

    -           Békés Városi Egyesített Egészségügyi Intézmény

                és Rendelőintézet

                5630 Békés, József A. u. 5.

                           Idegbeteg-gondozó

                           Bőrgyógyászat

                           Tüdőgondozó

                           Fürdő             

    -           Békés Városi Területi Gondozási Szolgálat

                5630 Békés, Jantyik u. 1.

    -           Békés Városi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

                5630 Békés, Jantyik u. 1.

Egyéb:

A hulladékok a közterületek karbantartása során keletkeznek.

    -           Békés Városi Piacfelügyelet

                5630 Békés, Petőfi u. 4.”

/Az intézményi lista a 6/2006. (II. 24.) rendelettel kiegészített szövegrész/

2.3.7.   Élővilág és a táj állapota, védett természeti értékeink

Békés Város Önkormányzata önkormányzati rendeletben meghatározta a helyi jelentőségű természeti értékek védelmét és a helyi értékek védelmét. Így mintegy 38 db védetté nyilvánított helyi természeti érték van Békés belterületi szakaszán. Továbbiakban a helyi érték védelméről szólórendelet meghatározott helyi területi védelmet és helyi egyedi védelmet is, ezen belül többek között Békés Város Közigazgatási határán belül mintegy 18 db Kunhalom került meghatározásra. 2003-ban került helyi védettség alá Békés Megye 200. helyi védettség alá eső területe Békés-Csatárkertben az Élővíz-csatorna mentén.

2.3.8.   Energiagazdálkodás

A Polgármesteri Hivatalban és intézményeiben 88 millió Ft + ÁFA beruházási költség összegben megtörtént a világításrekonstrukció.

Hajnal István Idősek Otthona, Farkas Gyula Szakközépiskola és Gimnázium és a IV. sz. Speciális Szakiskola épületeiben történt ez idáig napkollektor felszerelése használati melegvízellátás céljából. A hálózatfejlesztések, átalakítások során a légvezetékek, bekötővezetékek föld alá helyezését kell szorgalmazni. Támogatni kell a megújuló energia felhasználását, előállítását.

2.4.      A térség környezet-ökológiai állapota

A Békés város közigazgatási területe kedvező természetföldrajzi adottságokkal, kiváló termőképességű és jelentős felszíni vízfolyásokkal rendelkezik. Nincs jelen a nagy környezetei szennyezésekért általában felelős nehéz- és vegyipar, illetve az erőművek. Jellemző a hévízkutak magas száma. Településen megfigyelhető az elhagyott, üresen álló ingatlanok száma, ezek főleg közegészségügyi szempontból (gyom és rágcsálók elszaporodása) és a városképet rontó hatásuk miatt fontosak.

A légszennyező anyagok kibocsátott mennyisége csökkent, ami a technológiák fejlesztésének és földgáztüzelés egyre nagyobb térhódításának köszönhető, de a lakosságra nehezedő magas költségek miatt várható a vegyestüzelés nagyobb arányban való visszaállása és esetlegesen a hulladékok égetése is. A közúti közlekedésből eredő légszennyezés mértéke változó, a közlekedés intenzitása révén elsősorban a nitrogén-oxidok és a szálló por koncentrációjának a növekedését kell figyelembe venni.

Felszíni vízterek, a Körösök és az abba torkolló mellékágszerű holtágak, valamint mesterséges csatornák vízmennyisége nem mutat statikus képet. Ezen eltérések oka egyrészt a mindenkori éves csapadék- és árvízviszonyokkal, esetleges rendkívüli szennyezésekkel magyarázhatók, de nem hanyagolhatók el a vízminőség védelmi beruházások sem. A határvizekről megállapítható, hogy a nyolcvanas évek második felétől kezdődően jelentős mértékű, kedvező irányú változások figyelhetők meg az országhatári szelvényekben. Ez a jelenség nem a román vízminőség védelmi beruházások eredménye, hanem az ottani gazdasági visszaesésnek tudható be. A szerves és szervetlen mikroszennyezők, valamint a baktériumok mennyisége azonban emelkedő értéket mutat, a vízminőségi paraméterek a Kettős-Körösön II. minőségi osztályba tartoznak. A korszerűbb tisztítótelep építése Békéscsabán, a csatornahálózatra történő rákötések számának az emelkedése, egyaránt a felszíni és felszín alatti vizek védelmét hivatott biztosítani. A felszíni vizek igen jelentős ökológiai értéket képviselnek, degradációs folyamataikat elsősorban a holtágak esetében mérsékelni kell. A felszín alatti vízbázis emberi fogyasztásra nem alkalmas. Ennek oka részben kémiai összetételével, részben pedig erős szennyezettségével magyarázható. A talajvíz szintje eltérő, de általában a magasan elhelyezkedő agyagos vízzáró réteg miatt magasan van. A szennyvizek döntően szikkasztással kerültek elhelyezésre, ezért az utóbbi években az amúgy is magas talajvízszint tovább emelkedett. A talajvíz és a belvíz vízmozgásai a nyitott szennyvízülepítőkből és a talajban lévő szennyvízből kimoshatják a szennyező anyagokat, komoly közegészségügyi és környezeti ártalmakkal fenyegetve. A vízgyűjtő szennyvízbefogadóját tekintve a szennyvízkibocsátás tendenciája emelkedő.

A szilárd kommunális hulladékok gyűjtésének és kezelésének a településen már meglévő szervezet formáját tovább kell fejleszteni a szelektivitás irányába. Jelentős lehet a talajvíz-szennyezés is a hulladéklerakón, de a monitoring rendszer hiányában ez nem ellenőrizhető. A tolólapos rendezésnél és a földtakarásnál nincs bővebb munkavégzés. A háztartásokból kikerülő veszélyes hulladékok és újrahasznosításra alkalmas anyagok majdnem maradéktalanul kerülhetnek ki a szeméttelepre. Szelektált hulladékgyűjtésre már van próbálkozás, de még hiányoznak a feldolgozó általi igényeknek megfelelő előkészítések. További hátrány a másodnyersanyag hasznosítását végző háttéripar gyenge kiépültsége a megyében. Mivel döntően agrár termelés folyik, így a keletkezett veszélyes hulladékok nagyobb részét az állati hulladékok teszik ki. A bejelentett tevékenységet folytatóknál ezek kezelése, ártalmatlanítása, hasznosítása megoldottnak tekinthető. A város területén az elhullott állati tetemek lerakása megoldott, melyet szervezetten gyűjtenek be feldolgozásra. Az olyan állati tetemek, amelyek nem dolgozhatóak fel kijelölt területen ártalmatlanításra kerülnek. Általánosságban megállapítható, hogy a veszélyes hulladékok gyűjtése, ártalmatlanításra történő átadása a bejelentésre kötelezett termelőktől szabályozott keretek között folyamatosan történik, a lakosságnál képződő veszélyes hulladék azonban a szemétlerakókba kerülve jelentős talaj és talajvíz-szennyezést okozhatnak.

A természet védelméről szóló 1996. évi törvény védetté nyilvánított valamennyi kunhalmot és földvárat. Ezek mind egyedi természeti értékek a Kettős-Körös vonalát kísérve fordulnak elő nagyobb számban. Több helyi jelentőségű védett természeti érték van nyilvántartva, de folyamatba kell venni újabbak védetté nyilvánítását is. A megye legnagyobb kiterjedésű jelentős természeti értéket képviselő területei az ártéri erdők. Mivel a mezőgazdasági hasznosítású területek aránya igen magas és itt a biodiverzitás kicsi, gyakorlatilag veszélyeztetett, értékes természetvédelmi területnek tekintendő minden nem beépített vagy szántó művelésű terület. Ezek bármiféle megváltoztatását, a művelési ágnak megfelelő, vagy korábban is folytatott rendeltetésszerű használatától eltérő hasznosítását kerülni kell. Békés Város Önkormányzata 1997 óta rendelkezik Környezetvédelmi Alappal környezetvédelmi célú beruházások forrásának biztosítására.

3. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai

A helyi hulladékgazdálkodási terv készítésénél alapvető volt, hogy mind az országos, mind a területi hulladékgazdálkodási tervekkel összhangban legyen, figyelembe véve a helyi specialitásokat, az érvényben lévő terület– és településfejlesztési-rendezési dokumentumokat és Békés város meglévő Környezetvédelmi Programját (2003-2008).

A stratégia meghatározásnál, kialakításánál fontos szempont volt, hogy prioritásként meghatározzuk, hogy elsődleges cél a lerakással ártalmatlanításra kerülő hulladék minimalizálása a szelektíven gyűjthető hulladékok mennyiségének növelésével, a tisztasági fok növelésével egyetemben. A terv a települési szilárd hulladékok köré helyezi a fő hangsúlyt, a kiemelten kezelendő hulladékáramok között a települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött (papír, műanyag, üveg, biológiailag lebomló szerves anyagok) illetve azzal együtt kezelhető hulladékok szerepelnek. A terv elfogadását követően a tervben foglaltak végrehajtásáról, megvalósulásáról kétévente beszámoló készítését kell elvégezni, és a tapasztalatok alapján szükség szerint módosítani kell azt. A felülvizsgálat eredményeiről a lakosságot tájékoztatni kell.

4. Tervezésbe bevont szervezetek, véleményformálási lehetőségek

Mind a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000 évi XLIII. Tr., mind a Hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 26/2003. (VIII. 15.) sz. Kormányrendelet előírásokat tartalmaz arra, hogy a gazdasági, társadalmi szervezeteknek, hatóságoknak, a civil lakosságnak milyen szerepe van a tervezésben.

A közigazgatási területen egyedi hulladékgazdálkodási tervet készítőket külön megszólítjuk a helyi hulladékgazdálkodási terv készítése során.

A tervdokumentáció elkészítését követően közszemle tételre és közmeghallgatásra kerül sor, az érintettek véleményalkotásának teret biztosítva, ezt követően kerülhet sor a képviselő-testület által történő terv határozatban történő elfogadására és kihirdetésére.

II. A tervezési területen keletkező, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete

1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége

^*irodalmi adatok alapján becsült

A lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag tartalmat 2007. július 1-ig 50 %-ra kell csökkenteni a bázisévhez viszonyítva. Ez Békés esetében 1035 tonna, a cél elérésére komposztálótelepet kell létesíteni.

A településen keletkező hulladékok 16/2001. (VII. 18.) KÖM rendelet szerinti csoportosítása

(Az 1. pont kiegészítve a 6/2006. (II. 24..) rendelettel/

1.1.      Nem veszélyes hulladékok

Nem rendelkezünk mért adatokkal az építési-bontási hulladékok és az egyéb inert hulladékok mennyiségére, de irodalmi adatok alapján ez éves szinten 414 tonna.

Jelentős élelmiszeripari tevékenységet folytató vállalkozás a településen nem található ezért a keletkező nem veszélyes hulladékok mennyisége csekély. Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mennyisége évente 1200 tonna.

n.a. = nem áll rendelkezésre adat”

1.2.        Szelektíven gyűjtött, kiemelten kezelendő hulladékáramok

Békés városában a 2002 évi bázisévre vonatkozóan az önkormányzati felelősségi körbe tartozóan, a települési szilárd hulladéktól elkülönítetten gyűjtött, kiemelt hulladékáramok közül csak az állati hulladék gyűjtése valósult meg a Piacfelügyelet által üzemeltett Gyepmesteri Telepen és az egészségügyi hulladékok gyűjtése a Rendelőintézet és a Fogászat által. A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtése 2005-ben valósult meg, ezért ezt szerepeltetjük bázis adatként.

1.3.      Csomagolási hulladék

A csomagolási hulladék szelektív gyűjtése 2005-ben kezdődött meg ezért bázis adatként ezt szerepeltetjük a következő táblázatban. A begyűjtött mennyiségek várhatóan a következő években növekedni fognak.

(Az 1.1., 1.2., 1.3. pontok a 6/2006. (II. 24.) rendelettel módosított szövegrészek)

2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége

2.1.          Nem veszélyes hulladékok

A településen lévő hulladéklerakó telep a békési 3777/1 hrsz-ú területen 1974-töl 2005. március 31-ig üzemelt. A lerakóba 210 ezer m3 kommunális hulladék lett elhelyezve. A településen ez az egy hulladéklerakó található.

2.2.          A területen felhalmozott, kiemelten kezelendő hulladékáramok

A lakosságnál keletkező állati eredetű veszélyes hulladék a gyepmesteri telepen elhelyezett zárt konténerben kerül tárolásra az elszállításig. Az elszállítás rendszeres, így az állati eredetű veszélyes hulladékok hosszú idejű felhalmozása nem lehetséges.

2.3.          Csomagolási hulladékok

A csomagolási hulladékok szelektív gyűjtését a Békési Hulladékgyűjtő Kft. végzi. A begyűjtött hulladékokat a telephelyén tárolja a bálázásig, majd azokat értékesíti különböző vállalkozásoknak. A településen tehet jelentős mennyiségű felhalmozott csomagolási hulladék nincs.”

(A 2. pont a 6/2006. (II. 24.) rendelettel módosított szövegrész)

3. A településre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége

3.1.      Nem veszélyes hulladékok

3.2.      A településre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok

„

3.3.        Csomagolási hulladékok

(A 3.2., 3.3. pontok a 6/2006. (II. 24.) rendelettel módosított szövegrészek)

4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása

2002-ben hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő, illetve nem kezelt hulladék típusait, mennyiségét, a hulladék hasznosításának arányai kerülnek ebben a fejezetben bemutatásra, külön kitérve a veszélyes és csomagolási hulladékokra.

Elmondható, hogy a nagy tömegben keletkező települési hulladékok közül mindenféleképpen le kell választani a biológiailag lebomló hulladékokat és a csomagolási hulladékokat. Ezek különgyűjtésével lényegesen csökkenthető a hulladéklerakón elhelyezendő hulladék térfogata.

Az alábbi meghatározások alapján kerültek besorolásra Békés közigazgatási területén keletkező és az adott tervezési területre be és kiszállított hulladék mennyiségéből számított hulladékmennyiségek:

Hasznosítás: anyagában történő hasznosításra átadott mennyiség, pl.: komposztálás;

Égetés: energianyerés céljából végzett hasznosítás;

Egyéb kezelt: pl. égetés, ha az nem párosul energiahasznosítással, vagy pl. biológiai stabilizálással kezelt hulladékok szerepelhetnek ebben a kategóriában.

4.1.      Nem veszélyes hulladékok

„

4. 2. Kiemelten kezelendő hulladékáramok:

„

4. 3. Csomagolási hulladékok:

„

(A 4.1., 4.2., 4.3. pontok a 6/2006. (II. 24.) rendelettel módosított szövegrészek)

III. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények

1.     A jogszabályban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ismertetése

A tervezési területen a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat az önkormányzat jegyzője, és a Körös-vidéki Környezetvédelmi felügyelőség látja el, az érintett szakhatóságok bevonásával.

A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek megnevezését és főbb információit az alábbi tábla mutatja be. (Körös-vidéki Környezet, IV. évf. 2. sz.)

IV. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések

Békés Város Önkormányzata Képviselő-Testületének 9/2002. (II. 29.) KT. számú rendelete a Köztisztaság fenntartásáról gondoskodik, hogy a közszolgáltatás keretén belül a nagyobb méretű háztartási felszerelések, lomok összegyűjtése évente minimálisan egy alakommal, csakúgy mint a fenyőfák idényszerű elszállítása megtörténjen. A hulladékszállítási közszolgáltatás a város belterületi szakaszán biztosított és a magánszemélyek számára ingyenes. 2002 bázisévre vonatkozóan egyéb más speciális intézkedések nem fogalmazódtak meg és intézkedések sem lettek foganatosítva (szelektív gyűjtési módok, visszavételi lehetőségek, kiemelt hulladékáramokra vonatkozó kezelési, begyűjtési, elkülönítési megoldások).

V. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások

1. A hulladékok gyűjtése és szállítása

A kommunális hulladékok gyűjtése, tárolása, szakszerű elhelyezése és hasznosítása a település egyik legfontosabb feladata. A település műszaki védelem és engedély nélküli hulladéklerakóval rendelkezik, a környezetvédelmi felülvizsgálat eredménye alapján a működési engedélye 2005. március 31.-ig szól. Ezt követően hulladék lerakása nem történhet az adott területre és a folyamatában rekultivációs terv alapján az utógondozást el kell végezni.

A jelenleg üzemelő hulladéklerakó telep 1974-ben lett üzembe helyezve. A településen szervezett kommunális hulladékszállítás már az 1990 év előtt is volt. Befogadó képessége 210 ezer m³. Gödör feltöltést követően jelenleg dombépítéses technológiával üzemelteti a Saubermacher Békés Hulladékgyűjtő Kft.,(5630 Békés, Verseny u. 4.) a köztisztasági rendelet alapján szabályzott vállalkozási szerződés alapján. A lerakót hiányos erdősáv és töltés övezi. Az egyre nagyobb mennyiségű lerakott hulladék a talajvizet kipréseli a talajból és a védőtávolságon belüli házak belvíz érzékenységét nagyban fokozza. A földtakarást naponkénti végzése általánosnak mondható. A 4 db monitoring kút furása a 2004 júniusában megkapott vízjogi létesítési engedély alapján folyamatban van. 2002. februárjában és októberében végzett hulladékanalízis eredménye az alábbi diagramokon figyelhető meg. Kiemelkedik a műanyag, papír-karton, biológiai hulladék magas aránya, ezek szelektív gyűjtésére kell törekedni mint az prioritásként jeleztük is a stratégia cél megfogalmazásánál.

2002-ben a közszolgáltatás keretén belül beszállított összes hulladék mennyisége 8070 t volt, ebből lakossági 6300 t, ipari és egyéb 1500 t, közterület takarításból származó hulladék mennyisége 7 t és a lomtalanítással begyűjtött 20 t volt. A hulladékgyűjtő edényzetek ürítése laptömörítős célgéppel történik, a zsákos hulladék szállítását és az útalap nélküli, vagy keskeny utcákon az ürítést az MTZ-80-as erőgép végzi pótkocsival. Későbbiekben a hulladék elhelyezését egy hulladék válogató és átrakóállomás kialakításával és a nem hasznosítható hulladék regionális lerakóba történő szállításával lehetne megoldani. Békéscsabán és a 3407. sz. Békési Statisztikai Kistérségünkbe tartozó Gyomaendrőd Önkormányzatának regionális lerakói alkalmasak Békés város kommunális hulladékának a befogadására, a magas lerakási költségek a lerakandó hulladék minimalizálását teszik szükségessé, ennek alapja a szelektív hulladékgyűjtés. 2004-ben 13 db három frakciós (papír, műanyag, üveg) hulladékgyűjtő sziget kialakítására nyílt lehetőség nyertes pályázat keretén belül. A Békéscsabai Regionális Hulladéklerakó felé a városból közvetlen útkapcsolat kiépítését kellene megoldani a szállítási költségek csökkentése érdekében amennyiben az ártalmatlanítási díjtétel alapján ez kerül kiválasztásra.

Békésen a 70 év felettieknek az általa lakott ingatlan esetében nem kell kommunális adót fizetnie, ezen kívül külön hulladékelszállítási díj nem terheli az ingatlan tulajdonosokat. A háztartási hulladékelszállításba be nem kapcsolt lakások által termelt hulladék a talajt, illetve a talajvizet terheli, hiszen vagy elássák, vagy illegális hulladéklerakókba helyezik el, alakítanak ki. Gyakori a kommunális hulladékok égetéssel történő megsemmisítése, ennek a légszennyező hatása jelentős. A kommunális hulladékok szerves anyag tartalma nyáron 40 %, télen pedig 26 % feletti a hulladékanalízis alapján. Ez sokszorosan meghaladja az EU által előírt határértéket. Ezen komposztálással kell javítani.

A nem veszélyes ipari hulladékok egy részét a kommunális települési hulladékokkal kezelik (pl.: építési törmelék, nyomdából kikerülő papírhulladék). A Békési Vasker Plussz Kft. és a Dél Magyarországi MÉH Rt Békési Telepe a fémhulladékokat kohászati beolvasztásra felvásárolja és szállítja.

A veszélyes hulladékok kiemelten, kis mennyiségben is károsíthatják a környezeti elemeket, az élővilágot. A háztartásokból származó veszélyes hulladékok majdnem maradéktalanul kikerülnek a szeméttelepekre. Ezek szervezett gyűjtése csak néhány hulladékféleségre megoldott időszakosan akciók keretén belül, pl. szárazelem.

Az alábbi táblázatban bemutatásra kerül a keletkezett veszélyes hulladékok mennyisége veszélyességi osztály szerint 1998-2001. években (tonna/év).

Forrás: KÖRKÖFE, Gyula

A II. veszélyességi osztályba tartozó hulladékok döntő részét az állattartásból és a feldolgozásból származó húsipari hulladékok és a nem fertőző betegségben elhullott állatok tetemei teszik ki, amelyek elsősorban fertőzésveszélyt jelenthetnek.

2002.-ben 153 t volt az ATEV által a gyepmesteri telepről elszállított állati tetemek súlya. A telep felújítását 2001-ben kezdték meg. A telepet zárhatóvá tették, aszfalt útalapot kapott a bejárat és a telepen belüli útszakasz. A kezelő épületben felszerelésre kerültek a vizesblokk szerelvényei, de még nem befejezett a fejlesztés.

Békésen az Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézetben és Fogászati Rendelőben a veszélyes hulladékok gyűjtése szelektív módon történik, a vállalkozó háziorvosoknál keletkező veszélyes hulladék esetében is. A SAPEX Kft. műanyag dobozaiban gyűjtik az egyszerhasználatos tűket és fecskendőket, gyűjtőedényeiben a kötszereket és külön a fixir vizeket. Elszállításukig külön helyiség biztosított a tárolásra, havonta Dorogra szállítja a Kft. ezt követően. A békési MÉH telep az elhasznált akkumulátorokat átveszi és zárt konténerben gyűjti. Veszélyes hulladékként jelenik meg főleg gépgyártásnál, gépjárművek szerelésénél az olajos hulladék, amelyet nagyobb üzemekben az előírásoknak megfelelően kialakított zártan gyűjtenek, kisebb műhelyekben pedig fedett tároló edényben gyűjtik. Az utóbbi években a környezetvédelmi felügyelőség erélyes fellépésének eredményeként a nagyobb termelő egységeknél képződött veszélyes hulladék tárolása, átadása, illetve kezelése általában megnyugtatóan megoldódott. A korábbi években néhány telephelyen felhalmozott és még mindig tárolás alatt lévő, a rendszerváltás miatt „gazdátlanná” vált hulladékok végleges ártalmatlanítása nem megoldott, de erről pontos adat nincs. A bejelentésre még nem kötelezett kisebb gazdaságokban és a lakosságnál képződött veszélyes hulladék további útja legtöbbször nem ismert, joggal feltételezhetjük, hogy a kommunális hulladékkal együtt a szeméttelepekre vagy elégetésre kerül, jelentősen szennyezve a levegőt, a talajt és a felszín alatti vizeket. A bejelentési kötelezettség és a veszélyes hulladékok kezelésének elmaradásában szerepe van a jogkövetés, az ellenőrzés és a szakértelem hiányának is.

A nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek

(A táblázat a 6/2006. (II. 24.) rendelettel módosított szövegrész)

A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában

A területen működő, egyéb kiemelt hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában:

  DÉL-MAGYARORSZÁGI MÉH RT. 5630 Békés, Szarvasi út.

Fém, olajos hulladékok, papír, textil, akkumulátorok gyűjtése.

  VASKER PLUSSZ KFT. 5630 Békés Szarvasi út

Fém hulladékok (2005 év végétől autóbontó üzemet üzemeltet).

  A.K.S.D Kft. 4031 Debrecen, István út 136.

Fém hulladék, műanyag hulladék, sütőolaj gyűjtés, bőrhulladék, papír, üveg, veszélyes hulladék gyűjtése és újrahasznosítás.

  BIOPETROL Kft. 6726 Szeged, Thököly u. 85.

Fém hulladék, akkumulátor, sütő és fáradt olaj gyűjtése, veszélyes hulladékok gyűjtése és újrahasznosítása.

  HIDROÉP Kft. 6726 Szeged, Anna u. 19.

Olajos hulladékok gyűjtése.

  REMONDIS Kft. 5000 Szolnok, József A. u. 85.

Fém hulladék gyűjtés és hasznosítás, műanyag hulladék, sütőolaj gyűjtés, bőrhulladék, papír, üveg, veszélyes hulladék újrahasznosítás, olajjal szennyezet anyagok, gumi hulladék gyűjtése, mezőgazdasági hulladékok, azbeszt, akkumulátor.

  REWOX Kft. ipari hulladékok hasznosítása, sütőolaj gyűjtés, olajjal szennyezet anyagok, veszélyes hulladék gyűjtés.

  TRANS-GLOBÁL Kft. 1098 Budapest, Epreserdő u. 4. III. lh. Fszt.3.

Fém hulladék gyűjtés, műanyag hulladék, sütőolaj gyűjtés, bőrhulladék, papír, üveg, veszélyes hulladék gyűjtés, olajjal szennyezet anyagok, azbeszt, festékiszap, ólom, növényvédő szeres göngyöleg, mosodai iszap, mezőgazdasági hulladék szállítás.

  DESINGER Kft. 6000 Kecskemét, Ipar u. 6.

Fém hulladék gyűjtés, műanyag hulladék, sütő olaj gyűjtés, bőrhulladék, papír, üveg, veszélyes hulladék gyűjtés és újrahasznosítás, olajjal szennyezet anyagok, , azbeszt, festék iszap, ólom, növényvédő szeres göngyöleg, mosodai iszap, mezőgazdasági hulladék szállítás ártalmatlanítás, gumi hulladék.

  SZOLNOK METÁL KFT. 5000 Szolnok, Véső u. 1.

Alumínium, vas, ólom hulladék, elektronikai alkatrészek gyűjtése.

  INTER METAL RECYCLING Kft. 1211 Budapest Budafoki út. 5-7.

Újrahasznosítható fémek begyűjtése, elektromos és elektronikai berendezések bontása és anyagokban történő újrahasznosítása, képcsöves berendezések hulladékainak kezelése.

  ATEV Rt. Hódmezővásárhely

Veszélyes hulladék szállítása és ártalmatlanítása.

(A fenti szövegrész a 6/2006. (II. 24.) rendelettel módosított szövegrész)

1.1. A területen folytatott hulladékkezelési (hasznosítási, ártalmatlanítási) tevékenység általános ismertetése, értékelése

A hulladékkezelő telepek bemutatása

A tervezés időpontjában működő válogató szervezetek bemutatása

A tervezés időpontjában nincs működő válogató szervezet.

(A 6/2006. (II. 24.) rendelettel módosított szövegrész)

Engedélyezett, illetve hosszabb távon működő lerakók bemutatása

1.3. A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének (problémakörének) ismertetése

Békés város közigazgatási területére vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre adat felhalmozott hulladék jelenlétéről.

2005. évig bezárólag fel kel számolni az engedély nélküli, illegális hulladéklerakókat, az alábbi táblázat ezek megjelenési helyeit tünteti fel, ezek felszámolása folyamatos elmondható, hogy nagyobb mennyiségű felhalmozás nincs:

2. A települési szilárd hulladékgazdálkodási helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetendő tényezők

2.1. A másodnyersanyag visszanyerés és hasznosítás aránya a tervezési területen

A települési szilárd hulladékból történő másodnyersanyag visszanyerés céljából biztosítani kell a hasznosítható papír, fém, üveg, műanyag stb. frakcióknak a hulladék többi részétől történő elkülönített gyűjtését, ennek feltétele a hulladékgyűjtő szigetek kialakítása, kritikus pont lehet a hasznosítási lehetőségek gazdaságos szállításon kívül lévő távolsága, befogadói hálózat nem elégséges volta.

2.2. A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló és egyéb kezelőkapacitás és a későbbiekben le nem rakható mennyiség összevetése

A települési szilárd hulladékban a biológiailag lebontható hányadot a papír, a zöld- (növényi) és háztartási- (konyhai) hulladék mennyisége jelenti, ezért elsődleges feladat ezek képződő mennyiségének meghatározása, ugyanakkor itt kell számba venni azt is milyen állati hulladék mennyiségét kell kezelni.

Tekintettel arra, hogy a házi komposztálókba kerülő biohulladék nem jelenik meg a települési hulladékban, ennek mennyiségét a helyi tervben nem lehet figyelembe venni. A házi komposztálás szorgalmazása az önkormányzat részéről prioritást kell, hogy élvezzen a saját létesítményeinek tehermentesítésének érdekében.

3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése

A városban a kommunális szennyvíz gyűjtése, megfelelő tisztítása és elhelyezése biztosítja a vizek és a talaj védelmét. A szennyvíztisztító III. fokozatú, részbiológiai tisztítóművel rendelkezik. Békésen 1994 évben beüzemelt, módosított A²/0 technológiával kiépített 2600m³/nap kapacitású szennyvíztisztító telep működik, üzemeltetője a Békés Megyei Vízművek Vállalat. Jelenleg a szennyvíz mennyiség –2003. 01 - 2003. 07. közötti adatok alapján- 2221 m³/nap. A tisztított szennyvíz befogadója a Kettős-Körös. A víztelenített szennyvíziszap elhelyezése jelenleg a telepen történő tárolással valósul meg. A beton tároló építése folyamatban van, egy éves tárolást követően toxikológiai mérés után termőföldön kihelyezhető, az előírások betartása mellett a pihentetett szennyvíziszap. A telep nagy-karbantartását elvégezték, ami a műtárgyak leürítésével és a mechanikailag tisztított szennyvíz befogadóba vezetésével járt. Az önkormányzat a szennyvízcsatorna hálózat kiépítését pályázatokkal, társulások kialakításával igyekezett megoldani, önerőből ilyen volumenű beruházást nem tud végezni a település. A szennyvízelvezető a rendszer 99,6 %-os kiépítése 2003 júliusában befejeződött. A 10 éves fejlesztés alatt megépült a már fent jelzett III. tisztítási fokozatú szennyvíztisztító telep, 9 db új átemelő és kiépült 9566 fm szennyvízcsatorna. Eddig a lakosságnál keletkezett szennyvíz nagy része nem zárt szennyvíztárolóba kerül, így érthető, hogy a város alatt egy szennyvizet tartalmazó réteg terül el. A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról 33/2000. (III. 17.) Kormány rendelet a területek szennyeződés érzékenységi besorolása tekintetében Békés a „C” kevésbé érzékeny területekhez tartozik, ahol az intézkedési határérték C₃. A talajvíz a magasan lévő vízzáró agyagréteg miatt néhány településrészen igen magas, majdnem 1 m-en található, a szikkasztás miatt ez az érték folyamatos emelkedést mutatott az eddigiekben. Az elmúlt időszak belvizes évei miatt illetve a szennyvízhálózat kiépítése miatti talajvíz csökkenéséből adódóan a régi alapozású illetve a még meglévő alappal nem rendelkező épületek állagromlása, repedezése már most jelentkezik. Ez néhány év múlva beáll, de addig is épület felújításokra önkormányzati elkülönített pénzalapot kellene létrehozni. Továbbiakban várható a szennyvíztáplálásból származó kiegyenlítő vízmennyiség megszűntét követően az aszályos években az aggregátumok fokozott zsugorodásával az altalaj intenzív mozgása, amely fokozhatja az épületekben keletkező károk mennyiségét. Még mindig sok az űrgödrös árnyékszék és az állattartásból eredő felhalmozott trágya amelyek nagymértékben szennyezik a talajt és talajvizet. A Békési Szennyvíztisztító Telep négy lakossági szennyvízszállítóval és két intézményi szállítóval van szerződésben.

3.1. A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége, lerakóhelyi gyűjtés

A hulladékgazdálkodásról szóló törvény rendelkezése alapján azokat a alakosságnál hulladékká vált folyadékokat, amelyeket nem vezetnek el, és nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül, folyékony hulladéknak kell tekinteni és arra a törvény rendelkezései az érvényesek. Békés Város Önkormányzata biztosítja a közszolgáltatást, a köztisztaság fenntartásától szóló 9/2002 (II. 29.) sz. rendeletében rögzíti a feladat ellátására jogosultak névsorát, a leürítés helyét, a kötelezően betartandó előírásokat, a közszolgáltatás díját.

A településen keletkező települési folyékony hulladék mennyisége

(A fenti táblázat a 6/2006. (II. 24.) rendelettel módosított szövegrész)

3.2. A települési folyékony hulladék kezelése

A települési folyékony hulladék jelenlegi kezelési módja, kezelt mennyisége

4. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése

4.1. A településen keletkező települési szennyvíziszap mennyisége

4.2. A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya

A települési szennyvizek, valamint a kezelésükből származó szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosításának feltételeiről az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet intézkedik.

A települési szennyvíziszap hasznosítása

A települési szennyvíziszap ártalmatlanítása

VI. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása

1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele

1.1.A képződő hulladék mennyiségének alakulása

A képződő hulladék mennyiségének alakulása

A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége

A képződő csomagolási hulladék tervezett mennyisége

(A 6/2006. (II. 24.) rendelettel módosított táblázatok)

1.2.Csökkentési célok

Az OHT-val és a területi tervvel összhangban az alábbi csökkentési célok fogalmazódtak meg Békés Város közigazgatási területére vonatkozóan:

1.2.1.Települési szilárd hulladék

A hulladéklerakóban lerakott hulladékok- szabványnak megfelelően mért- összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását és ezen belül a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmat a tervdokumentáció tartalmazza, ezen mért értékekhez viszonyítva kell a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag tartalmat:

• 2004. július 1 napjáig             75 %-ra
• 2007. július 1 napjára             50 %-ra
• 2014 július 1 napjára              35 %-ra csökkenteni.

A hulladékká vált csomagolóanyagok esetében a 2005. július 1. napjáig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok:

• legalább 50%-a hasznosításra kerüljön,
• ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen.

Az egészben történő gumihulladék mellett 2005-ben a darabolt gumihulladék lerakás teljes körű tiltása valósul meg.

1.2.2.Települési folyékony hulladékok

A tengelyen szállított folyékony hulladékok mennyisége folyamatosan csökken, az esetlegesen még rá nem kötött ingatlanok csatlakozásával ez tovább is fog csökkenni. Az oncsai városrész ingatlanjainak egyedi szennyvízelhelyezési megoldási lehetőségeit a jogszabályi környezet változásával és támogatási lehetőségek bővülését követően felül kell vizsgálni.

1.2.3.Kommunális szennyvíziszap

A kommunális szennyvíziszap mennyisége várhatóan folyamatosan növekedni fog. A keletkező és hasznosítandó iszapmennyiségek relatív csökkentése a szennyvíztisztítási és iszapkezelési technológiákkal lehetséges lesz. A hasznosításra nem alkalmas iszapok mennyiségét fokozatosan csökkenteni kell az ipari szennyvizek minőségének ellenőrzésével, korlátozásával.

1.2.4.Építési-bontási hulladék és egyéb inert hulladék

A lerakandó inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, hasznosítói kapacitás növelésével lehetséges.

2.Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése

Az önkormányzatnak közvetlen módon nem feladata a területén keletkező hulladék hasznosítása, a hasznosító létesítmények kialakítása, azonban a jogszabályok ismeretében terveznie kell a területén keletkező hulladék jövőbeni hasznosítási céljait, amelyet a szelektív gyűjtés után hasznosító szervezeteknek történő átadással teljesít. Feladat továbbiakban, hogy a hasznosítási célok és a jelenleg lehetőségre álló létesítmények ismeretében lehet helyi vagy regionális szinten a hasznosítási kapacitások bővítését, kialakítását. Fontos feladat a mérhetőség, a számszerűség a monitoring megvalósulása, ennek kiépülése.

2008-ig elsődleges prioritásnak kell lennie a zöld- és biohulladékok komposztálásának.

A hasznosítható hulladékok tekintetében az előkészítő rendszert helyi szinten kell kialakítani, míg a feldolgozó és hasznosító rendszert tekintve területi vagy országos rendszerekhez kell kapcsolódni.

A területen keletkező szennyvíziszap hasznosítási aránya 2008-ra minimálisan 56% kell, hogy legyen, amely állapotot csak tovább fenn kell tartani és fejleszteni.

A veszélyes hulladékok mennyiségének 30%-a 2008-ig hasznosításra kell, hogy kerüljön, ennek elérése érdekében a települési szilárd hulladék veszélyes komponenseinek elkülönített gyűjtési rendszerét ki kell alakítani, és a település számára elérhető hasznosító szervezet számára át kell adni.

VII. A kijelölt célok elérést, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program

1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kulturális-fejlesztési programok

Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kulturális-fejlesztési programok megvalósítása elengedhetetlen feladat a komlex hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása során, azzal folyamatosan harmonizálónak kell, hogy legyen és fontos, hogy kövesse az események, fejlesztések változását, az aktualitását folyamatosan megtartva.

2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program

2.1. A hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása, a szelektív hulladékgyűjtés mint prioritás:

A fejlesztés előtti állapot: Az adott, pályázó településen, Békésen a szilárd települési hulladék gyűjtésére, szállítására, ártalmatlanítására közszolgáltatási szerződése van a Saubermacher, Békés Hulladékgyűjtő Kft. -vel (5630 Békés, Verseny u. 4. sz.). Békés város belterületén van a muronyi út és a vasúti töltés által határolt területen a hulladéklerakó, aminek környezetvédelmi felülvizsgálata megtörtént.. Békés városában 2003. év márciusától próba jelleggel két hulladékgyűjtő sziget került kihelyezésre városközponti helyen, a cél az volt, hogy a lakosság megismerkedhessen a különböző hulladékfajták külön gyűjtési módjáról, tudatosítani, hogy ez a módszer elősegíti az újrafeldolgozást, újrahasznosítást a különböző hulladékfajták esetében. Jelen pillanatban papír, műanyag és üveg szelektív gyűjtését végezzük. A lakosság tájékoztatása a havonta megjelenő, minden lakásba eljutatott, ingyenes önkormányzati lapban, a Városházi Krónikában történt, részletes felsorolása a gyűjteni kívánt hulladékfajtáknak szintén megjelent, de rendszeres jelleggel meg is fog jelenni amennyiben további hulladékgyűjtő sziget kerül kialakításra, illetve a felvásárló által igényként jelentkező hulladékgyűjtési szempontok figyelembevételével, rögzítésével valósul meg az újságban a gyűjthető hulladékok listájának közlése.

Békés város esetében 110, 120,140, 240 l-es műanyag (elsősorban kertes házakban) és , 1100 l-es fém gyűjtőedény, 5 m³ zárt konténer és 4 m³-es nyitott konténer van használatban, begyűjtőjármű a 14 tonnás tömörítőlapos MERCEDES és IFA-UNITECH konténerszállító jármű, az ürítés gyakorisága heti egy alkalom, illetve heti két alkalom, szerződés szerint.

Mellékletként csatolva a település 9/2002. (II. 29.) Kt. sz. Köztisztaság fenntartásáról szóló rendelete, amelyben rögzítve van települési szilárdhulladék gyűjtésére, szállítására ártalmatlanítására vonatkozó közszolgáltatási tevékenység szabályzása.

A 2004. évben: A településen továbbiakban összesen 11 db hulladékgyűjtő sziget, gyűjtőpont kialakítását valósult meg a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet alapján. A tervezett hulladékgyűjtő szigetszám meghatározása 2000 fő lakosságszám / hulladékgyűjtő sziget alapján történt. A Saubermacher, Békés Hulladékgyűjtő Kft. szerződés szerint fogja végezni a szelektíven gyűjtött hulladékok szállítását, speciális begyűjtő- szállítójárművel. A megvalósuló szolgáltatás illeszkedik a helyi és térségi hulladékkezelési rendszerbe.

A környezetvédelmi eredmény: A fent említett településen, ami mintegy 22.000-es lakosságszámot jelent, elsősorban a háztartásokban keletkezett szilád települési hulladékok közül kiválasztásra kerülnek azon hulladékfajták melyek újra feldolgozhatóak. A nagy mennyiségű szelektív begyűjtés elősegíti a hulladék eladását, mint nyersanyag kerül a piacra a hulladék és így a sokat emlegetett „fenntartható fejlődéshez” való kapcsolódás egyik elemként megvalósul, illetve települési hulladéklerakókba kevesebb hulladék kerül ki.

Fontos feladat, hogy a biológiailag lebomló hulladékok szelektív gyűjtését, házi komposztását erősítsük, fejlesztését szem előtt tartsuk.

Mindenféleképpen a hulladéklerakó működési engedélyének megszűnését, a bezárást követően (2005. március 31.) a hulladék ártalmatlanításáról gondoskodni kell, és fel kell venni a kapcsolatot a két érintett térségi (Békéscsaba, Gyomaendrőd) hulladéklerakóval a regionalitás és a közelség elvének szem előtt tartása mellett. A komplex hulladékgazdálkodási rendszer megvalósulása érdekében törekedni kell a komposztáló létesítmény mellet egy átrakó-válogatómű kialakításán és legalább egy hulladékudvar létesítésén. E feladatok, tervek megvalósításához, elvégzéséhez feltétlenül szükségesek tervdokumentációk és lehetőség szerint jogerős tervek, hogy a pályázati kiírások lehetőségeit maximálisan ki lehessen használni, illetve célszerű rendelkezni árajánlatokkal tervkészítésre vonatkozóan amennyiben a pályázati lehetőség a erre a jogcímre vonatkozik.

2.2. A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának feladatai

Békés Város Önkormányzatának tulajdonában lévő hulladéklerakó rekulivációjának elvégzését jogszabályi előírások alapján el kell végezni. A szűkös anyagi források kihasználása érdekében meg kell találni az alkalmat mind a tervkészítés, mind a rekultiváció elvégzésére vonatkozóan a megvalósulás pályázati úton történő támogatására.

Továbbiakban törekedni kell arra, hogy csak a a nem hasznosítható hulladék kerüljön lerakásra, a szennyező fizet elv szem előtt tartásával.

VIII. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje

(A VIII. rész a 6/2006. (II. 24.) rendelettel módosított szövegrész)

Békés, 2004. augusztus 26.

                                                                                              Bartyik Zsuzsanna Tünde s.k.

                                                                                                       Tervkészítést végző