Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2019 (XI.29..)
önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 11. 24- 2022. 10. 06Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2019 (XI.29..)
önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról
Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 52. § vonatkozásában a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Hivatalos megnevezés
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Városlőd Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 8445 Városlőd, Templom tér 4.
(3) Az Önkormányzat jogi személy, melynek feladat- és hatáskörei Városlőd Község Önkormányzatának Képviselő-testületét (a továbbiakban: Képviselő-testület) illetik.
(4) Az Önkormányzat illetékességi területe: Városlőd község közigazgatási területe.
(5) Az önkormányzat hivatalának megnevezése: Városlődi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal). A Közös Hivatalhoz tartozó települések: Városlőd, Csehbánya és Farkasgyepű
(6) Az önkormányzat a - hatályos társulási megállapodás alapján, az abban foglalt feladatok ellátására –
a) az Észak-balatoni Térség Regionális Települési Szilárd hulladék Kezelési Önkormányzati Társulás és
b) a Herend Környéki Önkormányzatok Család és Gyermekjóléti Szolgálatot Fenntartó Társulása tagja.
2. Az önkormányzat jelképei
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.
(2) Városlőd község címerének leírását, használatának rendjére vonatkozó szabályokat Városlőd Község Önkormányzat Képviselő testületének az Önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról szóló rendelete (a továbbiakban: SzMSz) 1. melléklete rögzíti.
(3) Városlőd község zászlajának leírását, használatának rendjére vonatkozó szabályokat az SzMSz 2. melléklete rögzíti.
3. Bélyegző használat
3. § (1) A Képviselő-testület, a polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén a Magyarország címere van, a köríven
a) a Képviselő-testület pecsétjén a „Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete”,
b) a polgármester pecsétjén a „Városlőd Község Polgármestere”,
c) a jegyző pecsétjén a „Városlődi Közös Önkormányzati Hivatal”
felirat olvasható.
(2) A képviselő-testület bélyegzőjét kell használni:
a) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
b) a képviselő-testület által alkotott rendeleteken és
c) a képviselő-testület által adományozott okleveleken.
(3) A fenti bélyegzők lenyomatait az SzMSz 3. melléklete tartalmazza.
(4) A bélyegzők használatának részletes szabályait külön szabályzat tartalmazza.
4. Az önkormányzat által adományozott kitüntetések
4. § A helyi önkormányzati kitüntetés alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.
Alakuló ülés
5. A képviselő-testület megalakulása
5. § A képviselő-testület megalakulására, az alakuló ülés vezetésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény (a továbbiakban: Mötv.) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. Az alakuló ülés napirendje
6. § (1) Nyilvános ülés keretében:
a) A Helyi Választási Bizottság Elnöke – a polgármester felkérésére - tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és a polgármester választásának eredményéről.
b) A képviselők leteszik a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti esküt, és aláírják az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.
c) A Helyi Választási Bizottság Elnöke átadja az önkormányzati képviselők részére a megbízólevelet.
d) A polgármester leteszi a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti esküt, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a jegyző olvassa elő.
e) A Helyi Választási Bizottság Elnöke átadja a polgármester részére a megbízólevelet.
f) A polgármester ismerteti programját, amely tartalmazza a képviselő-testület településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági- és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseit, valamint feladatait a ciklus időtartamára.
g) A Képviselők tiszteletdíjának megállapítása
h) Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testület bizottságainak felállítása, a bizottságok elnökének és tagjainak megválasztása, amennyiben a Képviselő-testület az alakuló ülés előtt meglévő bizottsági struktúrán változtatni nem kíván.
i) A Társadalmi megbízatású alpolgármester megválasztása, amelyet eskütétel követ
j) A Társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíjának megállapítása.
7. § A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt leteszik a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti esküt. Az eskü szövegét a polgármester olvassa elő.
Együttes képviselő-testületi ülések
8. § (1) Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Farkasgyepű Község Önkormányzat Képviselő-testületével és Csehbánya Község Önkormányzat Képviselő-testületével – mindhárom önkormányzatot érintő ügyek tárgyalására – az együttes képviselő-testületi ülést a feladatok aktualitásának megfelelően tartja.
(2) Együttes ülést kell tartani:
a) a Közös Hivatal költségvetésének elfogadásához,
b) a közös beruházás indításának jóváhagyásához,
c) a közös beruházáshoz igényelhető támogatás benyújtásakor,
d) az intézmény-fenntartási hozzájárulások mértékének megállapodására
e) amely döntéshez jogszabály együttes ülés tartását írja elő.
(3) Az együttes képviselő-testületi ülést Csehbánya, Farkasgyepű és Városlőd Községek polgármesterei az általuk aláírt, írásbeli meghívóval hívják össze.
(4) A meghívót a képviselők részére legalább 5 nappal a testületi ülés előtt el kell juttatni.
(5) Az együttes ülés helye a polgármesterek előzetes szóbeli megállapodása alapján, az együttes ülés tárgyának függvényében:
a) Csehbánya Önkormányzat tanácsterme (8445 Csehbánya, Fő u. 39.) vagy
b) Városlőd Önkormányzat tanácsterme (8445 Városlőd, Templom tér 4.) vagy
c) Farkasgyepű Önkormányzat tanácsterme (8582 Farkasgyepű, Petőfi Sándor u. 42.)
(6) A meghívó tartalmára és a meghívó mellékleteire a 18-19. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(7) Az együttes ülést az ülés helyéül jelölt település polgármestere vezeti.
(8) Az együttes ülés tanácskozási rendjének fenntartására az SzMSz 27. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy az intézkedésre a testületi ülést vezető polgármester jogosult.
(9) Az együttes ülés határozatképes, ha az önkormányzatok képviselő-testületei külön-külön határozatképesek.
(10) Az együttes testületi ülésen hozott döntéseket mindegyik önkormányzat képviselő-testülete külön-külön határozatába foglalja. A határozatokat jelen SzMSz 32. §-ában foglaltak szerint kell jelölni és nyilvántartani.
9. § Amennyiben egy adott ügy (pld.: intézményalapítás, -fenntartás, szervezeti tagsággal kapcsolatos döntés, több települést érintő infrastrukturális beruházás, -fenntartás, közműtársulattal kapcsolatos döntés, stb.) több települési önkormányzat képviselő-testületének közös döntését – így együttes testületi ülés megtartását – igényli, úgy az együttes ülés tartására a 8. §-ban foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a 8. § (5) bekezdésében foglaltak helyett a gesztor önkormányzat székhelyén, vagy az érintett települési önkormányzatok polgármestereinek előzetes megállapodása alapján kijelölt helyen kerülhet sor az ülés megtartására.
A képviselő
7. A képviselő jogai és kötelezettségei
10. § (1) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az Mötv.-ben meghatározottakon túl a képviselő:
a) Előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
b) A képviselő-testület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban.
c) A tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.
8. A kizárás szabályai
11. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv.-ben meghatározott szabályok az irányadók.
(2) Az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettség bejelentésének elmulasztása esetén a mulasztó települési képviselő egy havi tiszteletdíjának 10%-a megvonásra kerül.
(3) A személyes érintettség bejelentésének elmulasztásával kapcsolatos ügyeket az Ügyrendi Bizottság vizsgálja ki.
9. Az összeférhetetlenségi eljárás
12. § (1) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést 8 napon belül az Ügyrendi Bizottság elé terjeszti kivizsgálás végett, és erről az érintett képviselőt írásban tájékoztatja. Felkéri egyben, hogy 8 napon belül nyilatkozzon az összeférhetetlenségi ok fennállásáról, illetve kezdeményezze annak megszüntetését.
(2) Ha a képviselő az összeférhetetlenség megszüntetésének megtörténtét bejelentette és az összeférhetetlen tisztségről szóló lemondásának másolatát az Ügyrendi Bizottságnak az (1) bekezdésben megjelölt határidőn belül átadta, az Ügyrendi Bizottság az összeférhetetlenségi eljárást megszünteti.
(3) A továbbiakban a bizottság tagját érintő összeférhetetlenségi eljárásra az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
A képviselő-testület működése
13. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő
(2) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, évente legalább hat ülést tart, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő-testület üléseit az önkormányzat székhelyén tartja.
(4) Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja, úgy a rendes- és rendkívüli nyilvános testületi ülés az önkormányzat székhelyén kívül máshol is összehívható.
10. A képviselő-testület munkaterve
14. § (1) A munkaterv tervezetet a polgármester tárgyév december 31-ig, új képviselő-testület megválasztását követő első alkalommal pedig a ciklusprogrammal együtt terjeszti a képviselő-testület elé.
(2) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) az alpolgármestertől,
d) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől és
e) a jegyzőtől
(3) A munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,
b) az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint a jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét,
c) az előterjesztő, közreműködő megnevezését,
d) az egyes napirendi pontot megtárgyaló bizottság megnevezését és
e) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását.
(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:
a) az önkormányzati képviselőknek,
b) a bizottság(ok) nem képviselő tagjainak és
c) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőinek.
(6) A jegyző gondoskodik a munkaterv az SzMSz 36. § szerinti közzétételéről.
11. A képviselő-testület rendkívüli ülése
15. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülést tart, ha azt
a) az önkormányzati feladatellátás,
b) az önkormányzati hatáskör-gyakorlás vagy
c) más időközben felmerülő ok
szükségessé teszi. (pld. munkatervben előre nem tervezhető, de határidőhöz kötött feladat elvégzése)
12. Az ülés összehívása
16. § (1) A képviselő-testület nyilvános üléseinek időpontjáról, helyéről és javasolt napirendjéről a jegyző az ülés előtt legalább 3 nappal tájékoztatja a lakosságot az SzMSz 36. § (1) bekezdésében rögzített módon, a 17. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt esetek kivételével.
(2) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés időpontját, helyét legalább tizenöt nappal az ülés előtt, a helyben szokásos módon, az SzMSz 36. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közzé kell tenni.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze.
(4) A képviselő-testület üléseit a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség együttes betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
17. § (1) A képviselők részére a testületi ülést megelőzően öt nappal meg kell küldeni a – polgármester által aláírt – meghívót és az ülés írásos előterjesztéseit. Késedelem esetén a napirendi pontok tárgyalásáról a képviselő-testület dönt. A meghívottak részére a testületi ülést megelőzően öt nappal meg kell küldeni a – polgármester által aláírt – meghívót és az ülés meghívottra vonatkozó írásos előterjesztéseit.
(2) A képviselő-testület rendkívüli esetben elektronikus úton, vagy távbeszélő útján (telefon, fax, e-mail, stb.) is összehívható.
(3) Rendkívüli esetnek minősül:
a) azonnali döntést igénylő ügy, illetve
b) a központi jogszabály által elrendelt és határidőhöz kötött feladat ellátásához szükséges döntéshozatal.
18. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit.
(2) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjain kívül:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
b) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
c) a jegyzőt
(3) Az önkormányzat feladatai körében együttműködik a lakossági önszerveződő közösségekkel. A képviselő-testület az önszerveződő helyi közösségek képviselőjét a tevékenységi kört érintő napirend tárgyalásához esetileg tanácskozási joggal meghívja.Városlőd Községben tevékenykedő önszerveződő közösségek megnevezését tartalmazó lista az SzMSz 11.számú mellékletét képezi.
13. Az ülés vezetése
19. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk esetén az ülést az Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti.
(2) A képviselő-testület ülését vezető:
a) megnyitja az ülést,
b) megállapítja az ülés határozatképességét és azt az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri,
c) előterjeszti az ülés napirendjét,
d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben hozott döntésekről, valamint a két ülés között történt fontosabb eseményekről.
e) az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó napirendi előterjesztések felett a vitát megnyitja, vezeti, lezárja,
f) megadja a szót a megjelent állampolgároknak,
g) szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,
h) megállapítja a szavazás eredményét és kihirdeti a testület döntését,
i) az ülés lezárása előtt a képviselők kérdéseire, felvetéseire megadja a lehetőséget.
(3) A képviselő-testület az ülés napirendjéről – egyszerű szótöbbséggel – vita nélkül határoz.
(4) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet, de
a) a javaslattevő köteles az indítványát indokolni és
b) az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
14. Napirend előtti témák
20. § (1) A képviselő-testület – vita nélkül – dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról.
(2) Vita nélkül tudomásul veszi a képviselő-testület két ülése között történt fontosabb eseményekről szóló tájékoztatást.
(3) Napirend előtt kerülhet sor az interpellációra, illetve az interpellációra tizenöt napon belül írásban adott válaszról szóló tájékoztatásra.
15. Az előterjesztés
21. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) minden a munkatervbe felvett és új – tervezett napirenden kívüli – anyag és
b) az előterjesztés benyújtására jogosult által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a témakör szerint illetékes bizottság(ok) elnöke(i),
d) a képviselő-testület tagja,
e) a jegyző
(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző tíz napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki jogszerűségi észrevételt tehet és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról a testületi ülés meghívottjainak. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni a napirendek közé.
(5) Szóbeli előterjesztés esetén a határozati javaslatot írásban kell megfogalmazni.
(6) Szóbeli előterjesztés nem tehető olyan ügyekben, amelyekben jogszabály – beleértve jelen SzMSz-t is – a képviselő testület minősített többségű döntését rendeli el.
(7) Az előterjesztés két részből áll:
a) az első rész tartalmazza:
aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket,
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat,
ac) az előkészítésben részt vevők véleményét,
ad) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetővé teszik a minősítést, és a döntést indokolják.
b) a második rész tartalmazza:
ba) határozati vagy rendeletalkotási javaslatot
bb) a végrehajtásért felelős személy megnevezését
bc) a határidő megjelölését (ha szükséges részhatáridők rögzítését)
(8) A munkatervben az előterjesztés elkészítésére kötelezett – a testületi ülés előtt legalább tíz nappal – köteles bejelenteni a polgármesternek, ha az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.
16. Interpelláció
22. § (1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testületi ülésen, annak napirendje előtt.
(2) A képviselő a testületi ülésen
a) a polgármesterhez,
b) az alpolgármesterhez,
c) a bizottságok elnökeihez valamint
d) a jegyzőhöz
szóban vagy írásban interpellációt terjeszthet elő.
(3) Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet.
(4) Interpellációt előterjeszteni valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén is lehet.
(5) Az interpellációt a polgármesternél az ülést megelőző három nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek
(6) Az interpellációra a képviselő-testületi ülésén kell választ adni.
(7) Amennyiben az interpelláció benyújtására a képviselő-testületi ülést megelőző három napon belül kerül sor, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő tizenöt napon belül írásban kell azt megválaszolni és ennek tartalmáról a soron következő ülésen – a napirend előtt – tájékoztatást kell adni.
(8) A képviselő az interpellációt visszavonhatja. Ha a képviselő az interpelláció elhangzásának a napirend szerint várható időpontjában nincs jelen, és távolmaradását előzetesen nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció ismertetésére a polgármester új időpontot tűz ki.
(9) A képviselő-testületi ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik.
(10) Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt az elfogadásról vagy további napirenden tartásról.
(11) Ha a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, amelybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
(12) Az interpellációkról a jegyző nyilvántartást vezet.
17. Kérdés
23. § (1) A képviselő a képviselő-testületi ülésen az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tájékozódásként kérdést tehet fel
(2) A kérdésre a megkérdezettnek a testületi ülésen kell választ adni.
(3) Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó, a válaszadásra a képviselő-testület vita nélküli, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján, a soron következő testületi ülésen kerülhet sor.
18. Napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása
24. § (1) A képviselő-testület ülését vezető a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön vitát nyit. Ennek során az előterjesztő a napirendhez – a vita előtt – szóbeli kiegészítést tehet. A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, az írásbeli előterjesztéshez képest új adatokat, tényeket és módosító információkat kell tartalmaznia.
(2) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek. E kérdésekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.
(3) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, a javaslat felett a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(4) A felszólalásokra (hozzászólásokra) a jelentkezés sorrendjében kerül sor. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a képviselő-testület ülését vezető a második és a további hozzászólások időtartamát korlátozza.
(5) Az előterjesztésre jogosult a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító vagy kiegészítő indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.
(6) Ha a napirendi ponthoz több hozzászólás nincs, a képviselő-testület ülését vezető a vitát lezárja.
(7) A napirend vitáját az előterjesztő foglalja össze, és egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.
(8) A képviselő-testület ülését vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító vagy kiegészítő indítványok, majd az előterjesztésben szereplő javaslatok felett kell dönteni.
25. § (1) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(2) Ügyrendi javaslat esetében a képviselő-testület ülését vezető soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal szavazásra bocsátja.
26. § (1) A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntési javaslatuknál vagy döntésüknél jogszabálysértést észlel
19. Az ülés rendje
27. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülést vezető gondoskodik, amelynek keretében:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
b) rendreutasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak.
(3) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a képviselő-testület ülését vezető rendre utasíthatja vagy kiutasíthatja azt a hallgatóság köréből, aki a Képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsít.
20. Zárt ülés
28. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el az Mötv.-ben meghatározott esetekben
(2) A zárt ülés teljes anyagába a zárt ülés résztvevői tekinthetnek be.
(3) Az érintett és a szakértő kizárólag a zárt ülés anyagának rá vonatkozó részébe tekinthet be.
(4) A külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
(5) A zárt ülés lebonyolítására az Mötv. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
21. Döntéshozatal
29. § (1) A képviselő-testület határozatképességéről, illetve a javaslat elfogadásáról az Mötv. 47. § (1)-(2) bekezdése rendelkeznek.
(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületet nyolc napon belül újra össze kell hívni.
(3) A képviselő-testület minősített többséggel dönt az Mötv. 50. §-ában foglaltakon kívül a következő ügyekben:
a) fegyelmi eljárás során hozott határozat elfogadásáról,
b) hitelfelvételről,
c) alapítványhoz történő hozzájárulásról,
d) az önkormányzat tulajdonában lévő telek és felépítmény feletti rendelkezésről,
e) a képviselő-testület hatáskörének átruházásáról,
f) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásáról
g) a polgármesterrel szemben fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén annak elrendeléséről,
h) helyi népszavazás elrendeléséről
i) ha jogszabály a képviselő-testület minősített többségű döntését írja elő.
22. Szavazás
30. § (1) A képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) A képviselő-testület titkos szavazással dönt, illetve titkos szavazást tarthat az Mötv.-ben meghatározott esetekben.
(3) Titkos szavazás tartását az adott ügy tárgyalásakor a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja, amely indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(4) A titkos szavazás lefolytatását, a szavazatok összeszámlálását a képviselő-testület tagjai közül az ülést vezető javaslatára egyszerű szótöbbséggel három tagú szavazatszámláló bizottságot választ.
(5) A bizottság elnökét a megválasztott három tag közül az ülést vezető javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel választja.
(6) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, az arra kijelölt helyiségben történik. A képviselők a szavazólapokat tartalmazó borítékot lezárt urnában helyezik.
(7) A titkos szavazásról a bizottság elnöke külön jegyzőkönyvet készít, amely a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv mellékletét képezi. A külön jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszámláló bizottság elnökének és tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket,
d) a szavazás számszerű eredményét, az érvényes és érvénytelen szavazatok számának feltüntetésével.
(8) Az ülésvezető a külön jegyzőkönyv alapján hirdeti ki a szavazás eredményét.
31. § (1) A képviselő-testület név szerinti szavazással dönt azokban az ügyekben, amelyekben jogszabály név szerinti szavazás tartását rendeli el.
(2) A polgármester, valamint bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(4) A név szerinti szavazás eredményét a polgármester megállapítja és kihirdeti.
23. A határozatok nyilvántartása
32. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámozással és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
24. Közmeghallgatás rendje
33. § (1) A képviselő-testület az Mötv.-ben foglaltak szerint közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás idejét és az első részének témáját a képviselő-testület határozza meg a tárgyévi munkaterv elfogadásakor.
(3) A közmeghallgatást – lehetőség szerint – Városlődi Kossuth Lajos Művelődési Ház (8445 Városlőd, Templom tér 4.) nagytermében kell megtartani. Amennyiben a közmeghallgatás a fenti helyszínen előreláthatólag nem tartható meg, a képviselő-testület legalább harminc nappal a közmeghallgatást megelőzően dönt a helyszínéről.
(4) A közmeghallgatáson felvetett közérdekű kérdésekre és javaslatokra lehetőleg azonnal szóban, vagy legfeljebb tizenöt napon belül írásban választ kell adni.
(5) Az írásban adott választ az SzMSz 36. § (1) bekezdésében foglaltak szerint közzé kell tenni.
(6) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb, az SzMSz 36. §-ának megfelelően tájékoztatni kell.
25.Lakossági Fórum
34. §
93. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.
(3) A lakossági fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot.
(4) A lakossági fórumról feljegyzés készül. A feljegyzés elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
26. Az önkormányzati rendeletek alkotásának főbb szabályai
35. § (1) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselő-testület tagja,
d) a képviselő-testület bizottsága,
e) a jegyző
f) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.
(2) A rendelet-előkészítés során a Képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendelkezések előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg, meghatározhatja, hogy a tervezetet mely szervekkel kell egyeztetni, milyen vitafórumo(ko)n kell megvitatni. A Képviselő-testület a munkatervben határozza meg azt, hogy mely rendelet kerüljön egy vagy két olvasatban megtárgyalásra.
(3) Az Ügyrendi Bizottság ülésére a jegyzőt és szükség szerint más külső szakembert is meg kell hívni.
(4) Az állampolgárok széles körét érintő rendelet-tervezetet – a tárgyalását megelőzően – az önkormányzat hirdetőtáblájára legalább 5 napig ki kell függeszteni.
(5) Az önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról, költségvetéséről és zárszámadásáról valamint a településrendezési tervekről szóló rendelet-tervezeteket a polgármester, az egyéb rendelet-tervezeteket a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
(6) A rendelet-tervezet előterjesztője tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
27. Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja
36. § (1) Az önkormányzati rendeletet Városlőd Község Önkormányzat hirdetőtábláján (8445 Városlőd, Templom tér 4.) történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.
(2) A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját.
(3) A kihirdetés időpontján a kifüggesztés napját kell érteni.
(4) Az (1) és (3) bekezdésekben foglalt feladatok ellátásáról a jegyző gondoskodik.
(5) A Közös Hivatalban a rendeletek egy-egy példányát el kell helyezni. A Közös Hivatal köteles gondoskodni a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
28. Jegyzőkönyv
37. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a jelenléti ívet, az ülés meghívóját, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.
(3) Ha a képviselő a hozzászólását írásban nyújtotta be, úgy azt is mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – annak mellékleteivel együtt – a jegyző kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.
29. A képviselő-testület bizottságai
38. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására, illetve jogszabály rendelkezése alapján – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hoz létre.
(2) A képviselő-testület ideiglenes bizottságokat meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra alakíthat.
(3) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről és működésének időtartamáról a bizottság megalakításakor dönt. E döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.
(4) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően, illetve működése időtartamának lejártával megszűnik.
(5) A képviselő-testület egy három fős állandó bizottságot, az Ügyrendi Bizottságot hozza létre.
(6) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg.
(7) A bizottság képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(8) A képviselő több bizottság tagjának, de egy bizottság elnökének választható meg.
(9) A bizottság részletes feladatait az SzMSz 8. melléklete tartalmazza.
39. § (1) Az állandó vagy ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és az SzMSz keretei között maga állapítja meg, amelyet az elnöke tájékoztatás céljából a képviselő-testület elé terjeszt.
(2) A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartására a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
(4) A bizottságok működése ügyviteli feladatainak ellátása keretében a Közös Hivatal az elnök közreműködésével:
a) elkészíti a képviselő-testület munkaterve alapján a bizottság ülésterv-tervezetét,
b) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről és
c) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, melyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából.
40. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.
(2) Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző három nappal kézhez kapják a meghívottak.
(3) A bizottságot három napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselő-testület határozata alapján, illetve a polgármester, vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(4) A bizottsági ülésekre meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert és a jegyzőt.
(5) A képviselő-testület és a bizottság(ok), valamint a bizottságok egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.
(6) A bizottságok működési rendjére az Mötv. vonatkozó rendelkezéseit az SzMSz-ben foglalt kiegészítésekkel megfelelően kell alkalmazni.
30. Német Nemzetiségi Önkormányzat
41. § (1) A Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.
(2) Az önkormányzat – a Német Nemzetiségi Önkormányzattal kapcsolatos – feladataira a nemzetiségek jogairól szóló törvény (a továbbiakban: Njt.) vonatkozó rendelkezései irányadóak.
(3) Az önkormányzat a Német Nemzetiségi Önkormányzat részére biztosítja a testületi működésének feltételeit, ennek keretében:
a) biztosítja a Német Nemzetiségi Önkormányzat testületi működéséhez igazodó helyiséghasználatot az önkormányzat székhelyén,
b) a Közös Hivatal közreműködésével biztosítja a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, a szakmai segítségnyújtást, amellyel kapcsolatos költségeket az önkormányzat viseli.
(4) Ha a Német Nemzetiségi Önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület vagy szervének döntése szükséges, a Német Nemzetiségi Önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult képviselő-testület a következő ülésén napirendre tűzni, illetőleg a kezdeményezés benyújtásától számított harminc napon belül döntést hozni.
(5) A képviselő-testület a Njt. törvényben szabályozott körben önkormányzati rendeletet csak a Német Nemzetiségi Önkormányzat egyetértésével alkothat.
(6) A nemzetiségi intézmények vezetőinek kinevezésére (felmentésére, vezetői megbízás visszavonására), illetőleg a nemzetiséghez tartozók képzésére is kiterjedő helyi önkormányzati döntés meghozatalára csak az érintett települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor.
(7) A Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke által benyújtott együttműködési megállapodást Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete harminc napon belül jóváhagyja.
42. § (1) A Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 41. § (5)-(6) bekezdéseiben meghatározott esetekben a kézhezvételétől számított harminc napon belül nyilatkozik. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(2) A Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének feladat- és hatásköre ellátásához szükséges, Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének tulajdonában lévő vagyont a Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének használatába kell adni, ez azonban nem akadályozhatja a települési önkormányzat feladat-és hatáskörének ellátását.
43. § (1) Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületének írásbeli kérelme szerint köteles biztosítani, hogy rendeleteinek kihirdetése, hirdetményének közzététele a nemzetiség anyanyelvén is megtörténjék.
31. Roma Nemzetiségi Önkormányzat
44. § (1) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.
(2) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testület működésére, az ezzel kapcsolatos önkormányzati feladatokra a Njt. törvény vonatkozó rendelkezéseit jelen SzMSz 41-43. §-aiban foglalt kiegészítésekkel megfelelően kell alkalmazni.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
32. A polgármester
45. § (1) Városlőd Község Polgármestere főállásban tölti be tisztségét.
(2) A polgármester képviseli a képviselő-testületet, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(3) A polgármester tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(4) A polgármester feladatai különösen:
a) Városlőd település fejlődésének elősegítése,
b) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása,
c) az önkormányzati gazdálkodás feltételeinek megteremtése,
d) a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése,
e) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása,
f) az önkormányzati intézmények működésének segítése, azok ellenőrzése,
g) a képviselő-testület tulajdonosi képviselete maga, vagy az általa megbízott személy útján az önkormányzat vállalkozásaiban a külön rendeletben meghatározottak szerint,
h) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése,
i) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése,
j) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése és a
k) képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, az elfogadott munkaterv végrehajtása.
(5) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:
a) dönt a költségvetési tartalék egyszázezer forintig terjedő felhasználásról,
b) irányítja az önkormányzat nemzetközi tevékenységét, ellátja az önkormányzat nemzetközi kapcsolataival összefüggő protokolláris feladatokat,
c) nyilatkozatot ad a hírközlő szervek részére,
d) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról,
e) részt vesz az önkormányzat tagságával működő társulások, konzorciumok, gazdasági társaságok irányító vagy döntő szervezetének ülésein, ezeken és képviseli az önkormányzat érdekeit.
(6) A Közös Hivatallal összefüggő feladatait az Mötv. vonatkozó rendelkezései tartalmazzák.
(6a) A polgármester az alpolgármester, a költségvetési szervek vezetői esetében az egyéb munkáltatói jogokat, a jegyző esetében a munkáltatói jogokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja.
(7) A polgármester feladat- és hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amelyet jogszabály feladat- és hatáskörébe utal.
(8) A polgármester hétfőn 8.00 órától 10.00 óráig fogadóórát tart.
(9) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével döntést hozhat
a) amennyiben a képviselő-testület –határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, valamint
b) a két ülés között a képviselő-testület hatáskörébe tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyben.
(10) A polgármester tisztsége megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ezek együttes hiányában az Ügyrendi Bizottság elnökének adja át.
33. Az alpolgármester
46. § (1) A Képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármesterre képviselő- testületi hatáskör nem ruházható át.
(3) A polgármesteri tisztség megüresedésekor, a polgármester távollétében (a polgármester által meghatározott mértékben), tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesítési jogkörében ellátja a polgármester valamennyi feladatát, gyakorolja hatásköreit. Tartós akadályoztatásnak minősül a polgármester 3 hét időtartamon túli távolléte.
34. A jegyző
47. § (1) A jegyző a Közös Hivatal székhelyén minden hét hétfői napján 8.00 órától 12.00 óráig, illetve 13.00 órától 15.30 óráig fogadónapot tart.
(2) A jegyző feladat- és hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amelyet jogszabály és a képviselő-testületek döntései hatáskörébe utalnak.
(3) A jegyző és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Közös Hivatal szociális és gyámügyi ügyintézője látja el.
(4) A jegyző az Mötv.-ben meghatározott – a döntés és működés jogszabálysértő voltára vonatkozó – jelzési kötelezettségének a döntés meghozatala előtt vagy ha az később jut tudomására a tudomásra jutástól számítva haladéktalanul tesz eleget.
A közös hivatal
48. § (1) A Közös Hivatal belső tagozódását, létszámát, feladatait és működésének szabályait Közös Hivatal ügyrendje határozza meg, amely jelen SzMSz 9. mellékletét képezi.
(2) A Közös Hivatal működésének ellenőrzése, a feladatok egyeztetése céljából az érdekelt községek polgármesterei rendszeresen tartanak megbeszéléseket a jegyző részvételével.
Az önkormányzat költségvetése, gazdálkodása, vagyona
35. Az önkormányzat költségvetése
49. § (1) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, amelyben dönt arról, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő rendeletet az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei rendelkezésének megfelelően kell megalkotni.
36. Az önkormányzati gazdálkodás szabályai
50. § (1) Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos, a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Közös Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának részletszabályait külön szabályzatok tartalmazzák.
37. Az önkormányzat vagyona
51. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes és a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás előírásait külön rendeletében állapítja meg.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv-ben meghatározott szabályok irányadók.
(3) Városlőd Község Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről megbízási szerződés útján gondoskodik.
Helyi népszavazás
52. § Helyi népszavazást a település választópolgárai legalább huszonöt százalékának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.
X.fejezet
Záró rendelkezések
53. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Városlőd Község Önkormányzat Képviselőtestületének az Önkormányzat Szervezeti- és Működési Szabályzatáról szóló 10/2019.(VIII.12.) rendelete.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
8. melléklet
9. melléklet
10. melléklet
11. melléklet
A 7. melléklet a Városlőd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XI. 23.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.