Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testületének

12/2004. (VIII. 26.) számú rendelete

a talajterhelési díjról

Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 21. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

1. §

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya kiterjed arra a környezethasználóra, aki (amely) a helyi vízgazdálkodási hatósági engedélyhez kötött környezethasználata során a környezet terhelésével járó anyagot bocsát a környezetbe (a továbbiakban: kibocsátó).

2. §

Talajterhelési díj fizetési kötelezettség

1. A talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt az 1. § szerinti kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és vízfelhasználási szolgáltatást vesz igénybe.
2. Nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót, aki külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaz, illetve akinél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számára rendelkezésre.

3. §

A talajterhelési díj mértéke

1. A talajterhelési díj mértékét a talajterhelési díj 4. §-ban meghatározott alapja, az 5. §-ban meghatározott egységdíj, valamint a területérzékenységi és a veszélyeztetési szorzó határozza meg.

2. A talajterhelési díj számításának részletes szabályait e rendelet melléklete határozza meg.

4. §

A talajterhelési díj alapja

1. A talajterhelési díj alapja a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezés esetében a szolgáltatott víz mennyisége, csökkentve az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott és a vízszolgáltató által elismert, illetve külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel.

2. A talajterhelési díj alapján csökkenteti kell azzal a számlákkal igazolt mennyiséggel, amelyet a kibocsátó a szennyvíztárolójából, olyan arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely a folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.

5. §

Egységdíj mértéke

A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120,- Ft/m³.

6. §

Díjfizetési kötelezettség keletkezése

Az új létesítményt üzemeltető kibocsátó az üzemelés első évében fizetendő díjat egy összegben, a tárgyévet követő év március 31-ig fizeti meg.

7. §

A díjfizetési kötelezettség bevallása

1. A kibocsátó a díjfizetési kötelezettségről évente, a tárgyévet követő év március 31-ig tesz bevallást, az erre a célra szolgáló nyomtatványon az önkormányzati adóhatóságnál.

2. Ha a kibocsátó több telephelyet működtet, vagy ingatlannal rendelkezik, bevallásában az adatokat telephelyenként, illetve ingatlanonként tünteti fel.

3. A kibocsátó köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből a díjfizetés alapja, valamint összege telephelyenként megállapítható.

8. §

1. A kibocsátó talajterhelési díj fizetési kötelezettsége azzal a nappal megszűnik, amely napon:

1. a vízszolgáltatási szolgáltatás igénybevétele a vízszolgáltató igazolása szerint megszűnt,
2. a 2. § (2) bekezdésben foglalt berendezések üzembe helyezése megtörténik,
3. a kibocsátó a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt és azt a szolgáltató igazolja.

2. A kibocsátó a talajterhelési díj fizetési kötelezettségének megszűnéséről annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül bevallást tesz az önkormányzati adóhatósághoz.

9. §

A talajterhelési díjelőleg megállapítása, a díj megfizetése

1. A kibocsátó negyedévenként díjelőleget köteles fizetni, melyet késedelmi pótlék mentesen a negyedév utolsó napjáig fizethet meg.

2. Az adóhatóság a fizetendő díjelőleg összegét az éves bevallás alapján fizetési meghagyásban közli a tárgyévre, illetve az azt követő év első negyedévére vonatkozóan.

3. A díjelőleg éves összege:

1. ha a kibocsátó által benyújtott bevallás 12 hónapnál nem rövidebb időszakra vonatkozik, a tárgyévet megelőző év talajterhelési díj kötelezettségének megfelelő összeg;
2. ha a kibocsátó által benyújtott bevallás 12 hónapnál rövidebb időszakra vonatkozik, akkor a tárgyévet megelőző év talajterhelési díja egy napra számított átlagának évesítése alapján történik a díjelőleg megállapítása.

4. Díjelőleg módosítást kérhet az esedékességet megelőzően, illetve legkésőbb a vízfelhasználási számla átvételét követő 15 napon belül az a kibocsátó, aki folyamatosan működtet kibocsátás mérő rendszert, a mérések alapján, a folyó negyedévre irányadó díjelőlegre vonatkozóan.

5. Az év folyamán befizetett díjelőleg és az éves tényleges díj különbözetét a kibocsátónak a tárgyévet követően, vagy a díjfizetési kötelezettség megszűnését követően benyújtott bevallásában kell elszámolni.

6. A fizetési kötelezettséget az önkormányzat talajterhelési díj beszedési számlájának javára kell teljesíteni.

10. §

Egyes eljárási szabályok

1. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóság látja el.

2. A talajterhelési díj megfizetésére, bevallására, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításához és beszedéséhez való jog elévülésére, pénzügyi ellenőrzésére, valamint végrehajtására e rendelet, és a környezetterhelési díjról szóló törvény, az ott nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. §

Adatszolgáltatás

1. Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a víz- és csatornamű üzemeltetését végző szolgáltatót – Zalavíz Rt. – a rendelet hatálya alá tartozó kibocsátókra vonatkozóan; kibocsátónként a szolgáltatott víz mennyisége, és a locsolási célú víz mennyisége, valamint az ivóvíz vezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz mennyisége tekintetében.

2. Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a folyékony hulladék szállítására feljogosított közszolgáltatót az elszállított szennyvíz mennyiségéről kibocsátónként.

3. Az (1)-(2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás benyújtási határideje a naptári év március 31., mely adatszolgáltatás a naptári évet megelőző év adatait tartalmazza.

12. §

Értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

1. környezethasználó:

az a természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki/amely a környezett igénybe vevő, terhelő, veszélyeztető, illetőleg szennyező tevékenységet folytat, és az általa kibocsátott szennyvízmennyiség évente az 500 m³-t nem haladja meg.

2.) egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény:

olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel – és tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energiabevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik – a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén – a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést.

3. egyedi szennyvíztisztító kisberendezés:

 olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvíz-elvezetéssel és –tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energia-bevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó.

4. egyedi zárt szennyvíztároló:

olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított.

5.) folyékony hulladék szállítására feljogosított szervezet az a szakvállalkozó, aki e tevékenység gyakorlására a települési folyékony hulladék szállításáról és ártalmatlanításáról szóló önkormányzati rendelet feljogosít.

13. §

Átmeneti és záró rendelkezések

Ez a rendelet 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.

14. §

1. A kibocsátónak 2004. évi várható talajterhelési díjfizetési kötelezettségéről 2004. szeptember 20-ig kell bejelentést tennie a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok alapján, az egy naptári évre számított talajterhelési díj felének megfelelő összegről.

2. A 2004. évi díjelőleget egy összegben kell megfizetni, 2004. december 31-ig. A 2005. I. negyedévi részletet 2005. március 31-ig, e rendelet 3. §-ában megállapított számítási mód szerint és a 15. §-ban meghatározott összeg alapján kell pénzügyileg rendezni.

3. Az adóhatóság a fizetési kötelezettségről fizetési meghagyásban rendelkezik.

15. §

A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó e rendelet alapján megállapított talajterhelési díjnak 2004-ben 20%-át, 2005-ben 40 %-át, 2006. évtől 50 %-át, 2007. évben 75 %-át, 2008-ban 90 %-át, 2009. évtől 100 %-át köteles megfizetni.

16. §

(1) A rendelet 11. §-ában meghatározott adatszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségüknek 2004-ben szeptember 20-ig kötelesek eleget tenni.

Zalacséb, 2004. augusztus 25.

Pecsics Zoltán                                                P. H.                                           Nagy Szilvia

 polgármester                                                                                                        körjegyző

Melléklet

A talajterhelési díj mértéke

A talajterhelési díj mértéke:

T T D = E x A x T x V

Ahol

TTD: a fizetendő éves talajterhelési díj

E:       az egységdíj (Ft/m³)

A:       a díjfizetési alap (m³)

T:       területérzékenységi szorzó értéke: 1,5

V:       veszélyeztetési szorzó értéke:   1