Rábakecöl Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2005. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

Hatályos: 2011. 06. 01- 2016. 06. 28

Rábakecöl község képviselő-testületének 11/2005 (XI.29.) önkormányzati rendelete

A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

2011.06.01.

Rábakecöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdése a) pontjában és a 7. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott településrendezési feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. § A képviselő-testület ezen rendeletben Rábakecöl Község Helyi Építési Szabályzatát (továbbiakban: HÉSZ), mellékleteivel, valamint a Belterület Szabályozási Tervlapját és a Külterületi szabályozási tervet közzéteszi, és kötelező alkalmazását elrendeli. A rendelet a DIAMANT Kft által 2004-ben készített TT-06/2003. munkaszámú SZ1 jelű szabályozási tervvel és a rendelet 5. számú mellékletét képező Szabályozási és övezeti helyszínrajz (külterület) című, SZ-J2 rajzszámú, Rp.I.255-1 munkaszámú tervvel együtt alkalmazandó.

2. §

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya Rábakecöl község (a továbbiakban: község) közigazgatási területére terjed ki. A község területén állandó vagy ideiglenes jelleggel a területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet, továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani, korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, használatba venni, valamint ilyen célokra hatósági engedélyt adni csak a tárgyra vonatkozó hatályos jogszabályok, a HÉSZ, valamint a szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad.

3. §

A község területének tagolása jogalkalmazási szempontból

A község területe jogalkalmazási szempontból belterületre és külterületre osztott, a bel- és külterület határát a szabályozási tervek tartalmazzák. Külterületi földrészlet belterületbe vonására a jóváhagyott szabályozási terv hatályba lépése után kerülhet sor.

4. §

A község területének tagolása építési szempontból

A község területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre osztott. A szabályozási terv a beépítésre szánt területeket sajátos építési használatuk szerint
a) Lakóterület
a1) falusias lakóterület jele: Lf
a2) falusias lakóterület jele: Lf1
a3) falusias lakóterület jele: Lf2
b) vegyes terület
b1 településközponti vegyes terület jele: Vt
c) gazdasági terület
c1) kereskedelmi-szolgáltató-mg-i terül. Jele: Gkszm
c2) kereskedelmi-szolgáltató terület jele: Gksz
c3) ipari-mezőgazdasági terület jele: Gipm
d) különleges terület
d1) temető területe jele: Kt
d2) sportpálya területe jele: Ksp
d3) vendégváró terület jele: Kv terület felhasználási egységekbe sorolja.
A szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeket sajátos építési használatuk szerint:
a) közlekedési és közmű terület jele: Kö
b) zöldterület jele: Z
c) erdőterület
c1) Gazdasági erdő jele: Eg
c2) Védelmi erdő jele: Ev
c3) Turisztikai erdő jele: Ee
d) mezőgazdasági terület
d1) általános mezőgazdasági terület jele: Má
d2) kertes mezőgazd-i terület jele: Mk
e) vízgazdálkodási terület jele: V terület felhasználási egységekbe sorolja.
(4) Minden telekre és területre a szabályozási terven jelölt terület felhasználási egységre vonatkozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni, a terület jelenlegi használatától, belterületi vagy külterületi fekvésétől függetlenül.
II. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

5. §

Engedélyhez kötött építési munkák

(1) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló rendeletben * meghatározott, engedélyhez kötött építési munkák körét nem bővíti.
(2) A építési engedélykérelemhez az (1) bekezdésben hivatkozott KTM rendeletben meghatározott túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni.

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

6. § (1) Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyek számára a rendelet * kötelezően meghatároz.

7. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építési előírások a szabályozási terven jelöltek szerint megváltoznak, építési és telekalakítás is csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület felhasználás esetében akkor engedélyezhető, ha:

a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon- vagy közbiztonság, esetleg egészségügyi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz vagy több év) válik esedékessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé.

(3) a 7.§ (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetőleg az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

8. § Azokon a beépítésre szánt területen, melyeknek az építési feltételei (például terület-előkészítés, hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

*jelenleg: a 46=1997 (XII.29.) KTM

9. § Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

10. § (1) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához az OTÉK 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

(2) Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál a állattartási rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

III. Fejezet

A beépítésre szánt terület felhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és telekalakítási szabályai

11. §

LAKÓTERÜLET

Általános előírások:
a) A lakóterületeken az OTÉK 10. § (1) és 14. §-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.
b) Az épületek csak magas tetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30 foknál alacsonyabb, 50 foknál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként tábláslemez és palafedés alkalmazása nem megengedett. Az Lf2 jelű övezetre 15. §-ban foglalt előírások érvényesek.
c) Az övezet telkeit a közterületek felől legfeljebb 1,8 m magas átlátható kerítéssel, ill. élő-sövénnyel lehet bekeríteni.
d) Építési telkeken a be nem épített és burkolattal el nem látott területeket kertszerűen kell kialakítani és fenntartani.
e) A beépítés feltételének közművesítési mértéke: víz, villany, zárt szennyvíz tároló, zárt vagy nyitott csapadékvíz csatorna.

12. §

Falusias lakóterület

(1) A falusias lakóterület legfeljebb, a mező-és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. ( OTÉK 14. § (1) )
(2) Lf jellel ellátott falusias lakóterület az SZ 1 szabályozási terv szerinti 1,2,3,4,5,6,7,8,919,21,22,23,25,27,30,31. sz. tömb.
(3) Lf1 jellel ellátott falusias lakóterület az SZ 1 szabályozási terv szerinti 11, 12/a, 15. sz. tömb.
(4) Lf2 jellel ellátott falusias lakóterület az SZ 1 szabályozási terv szerinti 11/a, 12, 17. sz tömb.

13. § A 12. §.(2) bekezdésben meghatározott, Lf jelű övezetre vonatkozó előírások:

a) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: kialakult, általában oldalhatáron álló beépítési mód.

b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2-nél, a szélessége 16,0 m-nél, a mélysége 30m-nél

c) Az övezetben megengedett építési használat határértékei:

ca) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,6

cb) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

cc) Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m

cd) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

ce) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

cf) Oldalkert min.6,0 m (oldalhatáron álló beépítéskor) ill. 3,0 m.(szabadon-álló beépítés esetén)

d) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek az állattartási rendelet szerint létesíthetők.

e) Terepszint alatti építmények, az építési hely területén létesíthetőek.

14. § A 12. § (3) bekezdésben meghatározott, Lf 1 jelű övezetre vonatkozó előírások:

a) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: oldalhatáron álló beépítési mód.

b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2-nél, a szélessége 16,0 m-nél, a mélysége 30 m-nél.

c) Az övezetben megengedett építési használat határértékei:

ca) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,6

cb) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30 %

cc) Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m

cd) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

ce) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50 %

cf) Oldalkert min. 6 m

d) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek az állattartási rendelet szerint létesíthetők.

e) Terepszint alatti építmények, az építési hely területén létesíthetőek.

15. § A 12. §. (4) bekezdésben meghatározott, Lf 2 jelű övezetre vonatkozó előírások:

a) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: kialakult, általában oldalhatáron álló beépítési mód.

b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1000 m2-nél, a szélessége 16,0 m-nél, a mélysége 30 m-nél.

c) Az övezetben megengedett építési használat határértékei:

ca) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,6

cb) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

cc) Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m

cd) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

ce) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

cf) Oldalkert min. 6,0 m (oldalhatáron álló beépítéskor) ill. 3,0 m. (szabadon-álló beépítés esetén)

d) Állattartás céljára szolgáló gazdasági épületek, épületrészek az állattartási rendelet szerint létesíthetők.

e) Terepszint alatti építmények, az építési hely területén létesíthetőek.

f) Épületek csak magastetővel létesíthetők a kialakult utcaképhez igazodóan. A tető hajlásszöge 42°-nál alacsonyabb, és 48°-nál meredekebb nem lehet. Tetőfedésre vörös árnyalatú cserép alkalmazható.

16. §

VEGYES TERÜLET

Településközponti vegyes terület

(1) A településközponti vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelynek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. (OTÉK 16. §.(1) 1)
(2) Településközponti vegyes terület besorolású az SZ 1 szabályozási terv szerinti 13, 16, 18., jelű tömb.
(3) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló beépítési mód.
(4) Az övezetben telekalakítás és új épület építése esetén előzetesen elvi építési engedélyben kell az építési helyet meghatározni, m=1:500 léptékű helyszínrajzon az egész tömb ábrázolásával.
(5) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 4000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél.
(6) A területen megengedett építési használat határértékei:
a.) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,0
b.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%
c.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5ó6 m
d.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%
(7) Állattartás céljára szolgálógazdasági épületek, épületrészek nem létesíthetők.
(8) Az építési engedély dokumentációval kötelező kiegészítő munkarésze a terület kertépítészeti terve.
(9) A használatba vételi eljárás során 100%-os készültséget csak a kertépítés befejeztével lehet elérni.

17. §

GAZDASÁGI TERÜLET

Kereskedelmi-szolgáltató - gazdasági terület

(1) A Gksz1 jellel ellátott kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület az SZ 1 szabályozási terven jelölt 10 sz. tömb.
(2) A Gksz2 jellel ellátott kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület az SZ 1 szabályozási terven jelölt 35.sz. tömb.
(3) A Gksz3 jellel ellátott kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület az SZ 1 szabályozási terven jelölt 29, 32.sz. tömb.

18. § A 16. §. (1) bekezdésben meghatározott Gksz1 jelű övezetre vonatkozó előírások:

a) Az övezetben parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 19. §. (2)(3) pontjában körülírt épületek helyezhetők el a kialakult beépítési módnak megfelelően.

b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége 30 méternél.

c) A területen megengedett építési használat határértékei:

ca) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,0

cb) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

cc) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

cd) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

d) Állattartó épületek, épületrészek nem létesíthetők.

19. § A 16. §. (2) bekezdésben meghatározott Gksz2 jelű övezetre vonatkozó előírások.

a) Az övezetben parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 19. §. (2)(3) pontjában körülírt épületek helyezhetők el a kialakult beépítési módnak megfelelően.

b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 1500 m2-nél., átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége 40 méternél.

c) A területen megengedett építési használat határértékei:

ca) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 1,0

cb) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

cc) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m

cd) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

d) Állattartó épületek, épületrészek nem létesíthetők.

20. § A 16. §. (3) bekezdésében meghatározott Gksz3 jelű övezetre vonatkozó előírások.

a) Az övezetben parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével az OTÉK 19. §. (2)(3) pontjában körülírt épületek helyezhetők el a kialakult beépítési módnak megfelelően.

b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 30 méternél, mélysége 50 méternél.

c) A területen megengedett építési használat határértékei:

ca) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,6

cb) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

cc) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

cd) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

d) Állattartó épületek, épületrészek nem létesíthetők.

21. §

Ipari – mezőgazdasági terület

(1) A Gipm 1 jellel ellátott egyéb ipari – mezőgazdasági terület a T1 szerkezeti terven jelölt tömb (Miklós major)
(2) A Gipm 2 jellel ellátott egyéb ipari – mezőgazdasági terület a T1 szerkezeti terven jelölt tömb (Haraszti major).
(3) A Gipm 3 jellel ellátott egyéb ipari – mezőgazdasági terület a T1 szerkezeti terven jelölt tömb (Tehenészeti telep).

22. § A 22. §. (1) bekezdésben meghatározott Gipm 1 jelű övezetre vonatkozó előírások:

a) Az övezetben a nagyüzemi állattartás, feldolgozás, az azokat kiszolgál létesítménye, tárolók, raktárak és szolgálati lakások helyezhetők el.

b) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló beépítési mód.

c) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél.

d) A területen megengedett építési használat határértékei:

da) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5

db) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

dc) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6 m

dd) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

23. § A 22. §. (2) bekezdésében meghatározott Gipm 2 jelű övezetre vonatkozó előírások:

a) Az övezetben a nagyüzemi állattartás, feldolgozás, az azokat kiszolgáló létesítménye, tárolók, raktárak és szolgálati lakások helyezhetők el.

b) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló beépítési mód.

c) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél.

d) A területen megengedett építési használat határértékei:

da) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5

db) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

dc) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6 m

dd) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

24. § A 22. §. (3) bekezdésében meghatározott Gipm 3 jelű övezetre vonatkozó előírások:

a) Az övezetben a nagyüzemi állattartás, feldolgozás, az azokat kiszolgáló létesítménye, tárolók, raktárak és szolgálati lakások helyezhetők el.

b) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló beépítési mód.

c) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 3000 m2-nél, átlagos szélessége nem lehet kevesebb 20 méternél, mélysége nem lehet kevesebb 30 méternél.

d) A területen megengedett építési használat határértékei:

da) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5

db) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

dc) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6 m

dd) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50%

e) A jelenlegi állatlétszám nem növelhető.

25. §

KÜLÖNLEGES TERÜLET

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő építmények különlegessége miatt a rendelet 11-19. §-ai szerinti területekről eltérő területek.
(2) Kt jellel ellátott terület az SZ 1 szabályozási terven szereplő 34. sz. tömb, a temető területének övezete. A területen csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el.
(3) Ksp jellel ellátott terület az SZ 1 szabályozási terven szereplő 33. sz. tömb. A területen sportcélú, vendéglátó funkciójú épületek és ezek rendeltetés célú működéséhez tartozó építmények helyezhetők el.
(4) A Kv jellel ellátott terület a T1 szerkezeti terven szereplő tömb a Szunyog major területe,
a) A területen kialakított jóléti tavak környezetében a turizmust szolgáló vendéglátó, szálláshely szolgáltató és az ezeket kiszolgáló létesítmények helyezhető el szabadon álló beépítési móddal.
b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kevesebb 1500 m2-nél, a szélessége 20 m-nél, a mélysége 40 m-nél.
c) A területen megengedett építési használat határértékei:
ca) Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,2
cb) Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
cc) Megengedett legnagyobb építmény magasság: 6,0 m
cd) Megengedett legkisebb zöldfelület: 80%
d) Állattartás céljára szolgáló épületek lóistálló kivételével nem létesíthetőek

26. §

Sport terület

A21. §. (3) bekezdésben meghatározott Ksp jelű övezetre vonatkozó előírások:
a) Az övezetben alkalmazható beépítési mód: szabadon álló.
b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek: területe nem lehet kisebb 10.000 m2-nél, a mélysége 60 m-nél, a szélessége 40 m-nél.
c) A területen megengedett építési használat határértékei:
ca) Megengedett legnagyobb szintterület sűrűség: 0,15
cb) Megengedett legnagyobb beépítettség: 10%
cc) Megengedett legnagyobb építmény magasság: 7,5 m
cd) Megengedett legkisebb zöldfelület: 80%
IV. Fejezet

A beépítésre nem szánt terület felhasználási egységek építési övezeti tagolása, építési és

telekalakítási szabályai

27. §

Közlekedési és közterületek

A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülű telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés, továbbá közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

28. § A közlekedési területekre vonatkozó szabályok:

a) A közlekedési területeken az OTÉK 26. §. (3) bekezdésében meghatározott épületek, építmények helyezhetők el.

b) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.

c) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.

d) A területsávon belül csak ideiglenes építmény (reklámtábla, újságárus pavilon, stb.) helyezhető el, építési engedély alapján, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelmébe vételével.

e) A (3) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység –csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, -az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető.

f) A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve a szabályozási, terven jelölt építési szélességű területeket kell biztosítani. Az utak besorolását a rendelet I.sz. melléklet tartalmazza.

g) Az OTÉK 26. §. (2) bekezdésében szereplő építési területektől kisebb szélességű utcák esetében a felmentésből adódóan kártérítési igény az útkezelő felé nem érvényesíthető.

h) A gépjármű forgalom lebonyolítására tervezett utakat úgy kell kialakítani, hogy azok alkalmasak legyenek tűzoltó- és hulladékszállító gépjárművek közlekedésére.

i) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 3-3 méteres lesarkítás szükséges.

j) A közlekedési területen közlekedési műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozzák.

k) A lakófunkció és a közösségi létesítmények parkolási igényeit saját telken belül kell kielégíteni, a parkolók területére való közlekedési kapcsolatot biztosítani kell.

l) Az SZ-J2 terven jelölt tervezett szabályozási vonalak útépítési tervekkel pontosítottan legfeljebb ±5,0m mértékkel elmozdíthatók.

m) Az SZ-J2 terven megszüntető jellel megjejölt telekhatárú telkeket a gyorsforgalmi út telkének kialakításával egyidőben össze kell vonni.

A közlekedési területek zöldfelületeire vonatkozó szabályok:
a) A 22 m szabályozási szélességű főút mentén kétoldali, a lakó utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni.
b) A közlekedésbiztonság érdekében 90 cm-nél magasabbra növő növényt telepíteni a közlekedési területek zöldsávjaiban csak z útkereszteződések szabályozási vonalától 10 m-nél távolabb szabad.
c) A közlekedési területek zöldsávjaiban a fatelepítési távolságnak min. 8 m-nek kell lennie.
d) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadó képességű felszíni parkoló helyeket fásítani kell.
A fásítást minden megkezdett 4 db parkoló hely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros fa telepítésével kell megoldani.

29. § A közmű területekre vonatkozó szabályok:

a) Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el. Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhetők, az egyéb hatályos jogszabályok figyelembe vételével.

b) Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell. A közműkiváltásra a kezelő nem kötelezhető.

c) A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.

d) Új épületet, építményt közműves, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elhelyezése zárt tárolóban megoldott.

e) Tilos szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, a csapadékvíz-elvezető rendszerbe gyűjteni, illetve bevezetni.

f) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

g) A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.

h) A település csapadékvizét nyílt árokhálózatban, vagy csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezetni.

i) Közhasznú közműterületen (árkok, vízfolyások, vízmedre, vízgazdálkodási területek) építményeket lehelyezni nem lehet. A területen csak a működés és fenntartás műtárgyai helyezhetők el.

30. §

Zöldterületek

(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark)
( OTÉK 27. §. (1))
(2) A Z jelű zöldterületi rendeltetésű területeket a szabályozási terv tünteti fel.
(3) A szabályozási tervalapok szerinti zöldterületeket, valamint a jelentős zöldfelületű intézmények zöldfelületeit más célra felhasználni nem szabad.
(4) A területen agresszív pollentermelő növényt (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos.
(5) Fák kivágásánál a vonatkozó jogszabályok - ….….….….. – rendelkezéseit be kell tartani
(7) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertészeti tervet kell készíteni, és építéshatósági eljárás keretében engedélyeztetni kell.
(8) A közparkban vendéglátó-, sport-, szabadidő, illetve a terület fenntartását szolgáló épületek helyezhetők el, legfeljebb 2 %-os beépítettséggel és maximum 4,5 m-es építménymagassággal.
(9) A közpark területét intenzív zöldfelületként, háromszintes növénytelepítéssel kell kialakítani. Ez 150 m2-ként min. 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növelő lombos fa, min. 40 db cserje és a burkolatlan területeken gyep ill. talajtakaró telepítését jelenti.

31. §

Erdőterület

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület. (OTÉK 28. §. (1))
(2) Az erdőterületet a szabályozási terv határolja körül.
(3) A (2) bekezdés szerinti terület felhasználási egység:
- gazdasági erdő jele: Eg
- védelmi erdő jele: Ev
- turisztikai erdő jele: Ee
(4) Az Eg és Ev övezet területén a 100.000 m2-t (10 ha-t) meghaladó területnagyság esetén az OTÉK 28. §. (4.) bekezdése 1. pontja szerinti 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
(5) Az Ee jelű turisztikai erdő területén elhelyezhető építmények:
1. csónakkikötő
2. kiszolgáló építmények: vizesblokk, csónakház, kerékpártároló és szerviz
3. a terület fenntartását szolgáló épület
4. pihenést szolgáló épület
a) beépítési mód: szabadon álló
b) minimális telekméret: 100.000 m2
c) az építési használat határértékei:
ca) megengedett legnagyobb beépítettség: 5%
cb) megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,1
cc) megengedett legnagyobb építmény magasság: 4,5 m
cd) megengedett legkisebb zöldfelület: 0,8
d) az építmények kialakításánál tekintettel kell lenni az erőszakos árvízi elöntésekre

32. §

Mezőgazdasági terület

(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és- tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági hasznosítás) építményei helyezhetők el. (OTÉK 29. §. (1))
(2) A mezőgazdasági területet a szerkezeti és a szabályozási terv határolja le.
(3) Az (1) bekezdés szerinti terület felhasználási egység övezetei:
a) Általános mezőgazdasági terület jele: Má
b) Kertes mezőgazdasági területek jele: Mk

33. § Az jelű övezetre vonatkozó előírások:

(1) Az övezetben az OTÉK 29. §. (1) bekezdésében meghatározott épületek, építmények helyezhetők el az alábbiak szerint:

a) Az övezetben a 10.000 m2-t el nem érő területen építményt elhelyezni nem szabad.

b) Az övezetben a 10.000 m2-t elérő nagyságú területen (a nádas, és a gyep művelési ágban nyilvántartottak kivételével) 3%-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el.

34. § Az Mk jelű övezetre vonatkozó előírások:

(1) Az övezeten az OTÉK 29. §.(1) bekezdésben meghatározott épületek, építmények helyezhetők el szabadon álló építési móddal.

a) A 2000 m2-nél kisebb területen építményt elhelyezni nem szabad.

b) Az övezetben telekosztással kialakítható új telek területe nem lehet kisebb 2000 m2-nél, szélessége 20 m-nél, a mélysége 50 m-nél.

c) A területen megengedett építési használat határértékei:

ca) megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,1

cb) megengedett legnagyobb beépítettség: 3%

cc) megengedett legnagyobb építmény magasság: 7,5 m

cd) megengedett legkisebb zöldfelület: 80%

35. §

Vízgazdálkodási terület

(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek:
1. a folyóvizek medre és parti sávja
2. az állóvizek medre és parti sávja
3. a folyóvizekben keletkezett, nyilvántartásba még nem vett szigetek,
4. közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja
5. vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom)
6. hullámterek
7. a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek (OTÉK 30. §. (1))
(2) A területen épületek nem helyezhetők el.
(3) A területen építmények a közúti forgalom biztosítására elhelyezhetők.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott építmények elhelyezésénél, kialakításánál és hatósági engedélyezésénél a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény, továbbá a 123 / 1997 (VII.18.) Korm. Rendelet valamint a 49 / 1999 (III.18.) Korm. Rendelet rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

36. §

Közterületek

(1) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetésétől eltérő célú használatához a tulajdonos önkormányzat képviselő-testületének hozzájárulása szükséges.
(3) A közterület-használat szabályait az Önkormányzat …………….. rendelete tartalmazza.
(4) Amennyiben a közterület rendeltetésétől eltérő célú használata építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő célú használat különösen az alábbi lehet:
a.) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
b.) árusítópavilon (mozgó árusítóhely) létesítése
c.) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek, töltőállomás)
d.) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak)
e.) szobor, diszkút elhelyezése
f.) távbeszélő fülke elhelyezése
g.) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése, építőanyag tárulás
(6) A Kossuth L. utcának az Erkel F. utcától a Petőfi S. utcáig terjedő szakszára közterület alakítási terv készíthető.
V. Fejezet

Környezetvédelmi szabályozási előírások

37. §

Általános követelmények

(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változás (-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
(3) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése.
(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(5) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
(6) A környezetvédelemről szóló sz. Önkormányzati Rendelet előírásait alkalmazni kell.
(7) A csapadékvíz elvezetésére a település területére kiterjedő tanulmányterv készítendő.

38. §

A föld védelmével kapcsolatos szabályok

(1) A beépítésre nem szánt területeken az illegális szemétlerakókat meg kell szüntetni.
(2) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

39. §

A vizek védelmével kapcsolatos szabályok

(1) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szilárd és folyékony tárgya, kommunális hulladék és egyéb hulladék, jogszabályok és hatósági előírások szerinti, ártalommentes átmeneti gyűjtéséről és engedéllyel rendelkező átvevőhelyre szállításáról.
(2) Szennyvíz keletkezésével járó funkciójú épületek építése, átalakítása, bővítése esetén használatbavételi engedély csak a szennyvízcsatornára történő rákötés után adható.
(3) Élővízfolyásokba, csapadék csatornákba, felhagyott kutakba hulladékot lerakni, szennyvizet bevezetni tilos.
(4) Csapadékvíz telken belül elszikkasztható.
(5) Az élővízfolyások partjának élétől 6 m-en belül épület és építmény nem helyezhető el.
(6) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(7) A község nitrát érzékeny területen fekszik, a mezőgazdasági tevékenység végzésénél vonatkozó * rendelet előírásai az irányadóak.

40. §

A levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos szabályok

(1) A község közigazgatási területén a vonatkozó rendelet ** rendelet mellékleteiben közzétett határértéket új létesítmények esetében nem szabad túllépni.
* jelenleg: a 49/2001. (IV.3.) Korm. Rend.
** jelenleg: a 14/2001. Köm-Eüm-FVM

41. §

A táj és az élővilág védelmének szabályai

(1) A község területén az erdőfelület csökkentése tilos, erdőterület igénybevétele esetén a kérelmező az igénybevett erdőfelülettel azonos nagyságú erdőt köteles telepíteni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.
(2) Az erdő használatát tartósan akadályozó létesítmények (közművezetékek, sportpálya, stb.) elhelyezése esetén a létesítmény tulajdonosa a kiesett területtel azonos nagyságú erdőfelület köteles telepíteni az Erdészeti Hatóság engedélyében foglaltak szerint.
(3) A beépítésre szánt területeken előírt zöldfelület legalább 60%-át aktív zöldfelületként kell kialakítani és folyamatosan fenntartani.
(4) Belterületi új, vagy átépítésre kerülő utakon fasorokat kell telepíteni.
(5) Táj- és természetvédelem
a) Védett természeti érték a nemzeti ökológiai hálózat részeként:
1. ökológiai folyosó területként az SZ-J2 terven jelölt terület
2. pufferzónaként az SZ-J2 terven jelölt terület.
b) NATURA 2000 területek:
025, 026, 027/1, 027/2, 027/3, 027/4, 027/5, 027/7, 027/8, 028, 029/1, 029/2, 031, 032/1, 032/2, 033, 034/2, 034/3, 034/4, 034/5, 035, 036/2, 036/3, 037/2, 037/3, 037/5, 037/6, 037/7, 037/8, 037/9, 038/1, 038/2, 038/3, 038/4, 039/1, 039/2, 039/3, 039/4, 082, 083, 084/3, 084/4, 084/5, 084/6, 086/1, 086/2, 086/3, 087, 089, 090, 091/1, 091/2, 091/3, 091/5, 091/6, 091/7
c) A nemzeti ökológiai hálózatba és a NATURA 2000 területbe tartozó területek övezeti besorolását az SZ-J2 terv tartalmazza.”

42. §

Az épített környezet védelme

(1) Biztosítani kell az épített környezetben élők egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, valamint kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonásra.
(2) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.
(3) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

43. §

Művi értékvédelem

(1) Műemléki védettség alá tartozó építmény: Római Katolikus templom, Kossuth L.u.
Hrsz: 150., Kőkereszt Kossuth u. temető Hrsz: 057.
(2) Helyi védelem alá vont épületek, építmények:
Épületek Cím Hrsz
1. Polgármesteri Hivatal Kossuth L. u. 129. 184.
2. Lakóház Kossuth L. u. 97. 139.
3. Kápolna Miklósmajor 0154/2
4. Lakóház Kossuth L. u. 11. 50.
5. Lakóház Kossuth L. u. 92. 136.
6. Lakóház Kossuth L. u. 82. 121.
7. Vendéglő Kossuth L. u. 20-21. 25/1., 27/1.
8. Volt iskola Kossuth L. u. 81. 107.
9. Kápolna Szúnyogmajor
Emlékművek, síremlékek:
1. Szentháromság szobor Kossuth, Petőfi u. sarok
2. Kőkereszt Kossuth L. u. 110.
3. Hősök szobra Kossuth L. u. 33.
4. Szent Antal szobor Kossuth u. 61.
5. Milleneumi emlékmű Kossuth u.
6. Kőkereszt Temető
7. Kőkereszt Rákóczi út vége
8. Hősi sírhely Temető
(3) Műemléki környezet: Kossuth L. u. 33-39. Hrsz: 40, 41, 46, 47, 48, 49.
Kossuth L. u. 102-106. Hrsz: 143, 144, 145/2, 146, 151.
(4) Helyi védelmet élvező építmények esetén az alábbi védelmi előírásokat tesszük:
- A (2) bekezdésben felsorolt területeken a meglévő utcai homlokzatának utcaszakaszok hagyományos beépítési jellegét, a szomszédos épületek tetőformájához illeszkedő (oromfalas, vagy kontyolt tetőforma) tetőalakítást, a külső homlokzaton lévő nyíláskiosztás ritmusát és arányát, a párkányok és vakolat minták elhelyezését kell követni.
- A meglévő épületek megőrizendők, és csak gazdasági számításokon túl is indokolt műszaki avultság esetében bonthatók el.
- Az esetlegesen elbontandó épületről részletes felmérési rajz és fényképes dokumentáció készítendő. (helyszínrajz M = 1 : 200, alaprajz, metszetek, homlokzatok M = 1 : 50, részletrajzok M = 1 : 10)
Védett épületen:
- Toronyszerű tetőalakítás nem megvalósítható.
- Védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb.)
- Nyílások kialakításánál több kisebb nyílás létesítendő.
- Utcai homlokzaton erkély, loggia kialakult állapot kivételével nem létesíthető.
- Tetőfedés anyagaként a hagyományos cserépfedés színárnyalatoktól eltérő héjanyag nem helyezhető el (pl.: zöld, szürke, fekete).
- A homlokzaton a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó, helyreállítandó.
- Közterületeket, azok burkolatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(5) Régészeti örökség
1. Hrsz. 042/15.
2. Hrsz. 07/28.
3. Kossuth L. u. Hrsz. 188? 40, 41, 46, 47, 48, 49.
4. Kossuth L. u. Hrsz. 54-58, 59/2.
5. Felső kert alja. Hrsz. 0215/10-24.
6. Állami erdő Hrsz. 098/1.
7. Haraszti erdő. Hrsz.: 018/2
8. Nagy Rába melléke. Hrsz.: 015/8, 9.
9. Kökényesi-alsó-táblák (0176/45-48 hrsz)
10. Újhidi-alsó-táblák I. (0176/33-34 hrsz.)
11. Újhidi-alsó-táblák II. (0176/13-15 hrsz)
(6) A régészeti területeken a 30 cm-nél mélyebben végzett földmunkákhoz szakfelügyeletet kell kérni.

44. §

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

A hulladékok elhelyezéséről, ártalmatlanításáról az Önkormányzat ...sz. rendelete intézkedik.

45. §

Tűzvédelem

(1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembe vételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg.
(2) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(3) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §.-a szerint történik.
(4) A területen a tűzi-vizet vezetékes hálózatról az OTSZ által meghatározott mennyiségben és ,ódon föld feletti tűzcsapok alkalmazásával kell biztosítani.
(5) A területen tűzjelzésre alkalmas, mindenki számára hozzáférhető nyilvános telefonfülkét kell létesíteni illetve üzemben tartani.
(6) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.
VI. Fejezet

Egyéb rendelkezések

A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

46. § Az 1997. évi LXXVIII. törvény 27. § alapján a szabályozási tervben szereplő összes telek út kialakítására szükséges részét az Önkormányzat céljára le kell jegyezni.

47. §

Védőtávolságok

(1) Védőtávolságon belüli építési tevékenység esetén az illetékes hatóság hozzájárulását be kell szerezni.
(2) A tervlap szerinti helyeken az ott megadott szélességekkel az alábbi védőtávolságokat kell megtartani:
a) 20 kV-os távvezeték mentén 3-3 m.
b) A 8611 és 8428. j. bekötő út lakott területen kívüli szakaszán úttengelytől 50-50 m;
c) A gyorsforgalmi út működésével összefüggő építmény kivételével – a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület.
d) A Rába folyó, a Kis-Rába, a Répce árapasztó, és a Keszeg ér part éleitől 6-6 m;
e) A középnyomású gázvezeték védőövezete 4-4 m, a nagy-középnyomásúé pedig 5-5 m, ahol a biztonsági övezeten belül az MSZ 7048/1-3 és az MSZ 7487/2 számú szabványokban előírt tilalmakat és korlátozásokat is figyelembe kell venni.
f) Szennyvízátemelők környezetében OTÉK függelék szerint;
g) Szélerőmű lakott terület 1000 m-es távolságban nem létesítető.
h) Az állattartó telepek védőtávolsága: Miklós major. 1000 m;
Haraszti major. 500 m
(2) Közutak lakott területen kívüli szakaszának védőtávolságánál, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. 42/A. §. (1) bek., ill. a tv. Végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendelet 31. §. (3). Bekezdést figyelembe kell venni.

Záró rendelkezések

48. § (1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Egyúttal a 4/2005 (V.5) sz. rendelet hatályát veszti.

(4) A rendelet mellékletei:

1.sz. melléklet: Útbesorolások
2.sz. melléklet: Mintakeresztszelvények
3.sz. melléklet: A belterületbe vonandó ingatlanok jegyzéke és ütemezése
4.sz. melléklet: Intézkedési terv.