Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 8.) önkormányzati rendelete

Deszk Község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 01. 08

Deszk Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2021. (XII. 8.) önkormányzati rendelete

Deszk Község Helyi Építési Szabályzatáról

2022.01.08.

Deszk Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 38. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda; Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi, és Hulladékgazdálkodási Főosztály Környezetvédelmi és Természetvédelmi Osztály; Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság; Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály; Országos Vízügyi Igazgatóság; Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság; Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Népegészségügyi Osztály; Budapest Főváros Kormányhivatala Országos Közúti és Hajózási Főosztály Gyorsforgalmi Útügyi Osztály, Innovációs és Technológiai Minisztérium Vasúti Hatósági Főosztály, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Hajózási Hatósági Főosztály, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Léginavigációs és Repülőtéri Hatósági Főosztály, a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály, Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Műszaki Hatósági Főosztály Közlekedési és Útügyi Osztály; Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Építéshatósági és Örökségvédelmi Főosztály Építéshatósági Osztály; Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály 1; Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály; Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály Településrendezési Hatósági Osztály; Csongrád-Csanád Megyei Rendőrfőkapitányság; Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Szegedi Hatósági Iroda; Országos Atomenergetikai Hivatal; Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály1.; Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzati Hivatal; Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata; Kübekháza Község Önkormányzata; Kiszombor Község Önkormányzata; Ferencszállás Község Önkormányzata; Klárafalva Község Önkormányzat, valamint a Partnerségi Szabályzat szerinti résztvevők véleményének kikérésével – az alábbi rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Általános előírások

1. A rendelet hatálya, alkalmazása, értelmező rendelkezések

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Deszk község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A község közigazgatási területén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti építési tevékenységet folytatni és ezekre hatósági engedélyt adni e rendeletben és annak

a) 1. melléklet: SZT-1 1:8000 léptékű külterületi szabályozási tervben,

b) 2. melléklet: SZT-2 külterületi jelmagyarázatban,

c) 3. melléklet: SZT-3/1-2 1:2000 léptékű belterületi szabályozási tervekben,

d) 4. melléklet: SZT-4 belterületi jelmagyarázatban,

e) 5. melléklet: SZT-5 építési helyek kijelölési lehetőségei tervben, foglaltak szerint szabad (továbbiakban összefoglaló néven: Szabályozási terv).

(3) Az Étv., valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2021. július 15-én hatályos (a továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(4) A főépületek az épületek azon csoportja, melyek az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetések befogadói. A főépületektől a jelen rendelet megkülönbözteti a melléképületeket.

(5) A melléképületek a telek és a telken álló főépület(ek) rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület. Az építési helyen belül és a hátsókertben a hátsó telekhatártól min. 2,0 m-es távolságban épülő melléképületek legfeljebb 3,0 m épületmagassággal és magastető esetén legfeljebb 5,0 m gerincmagassággal épülhetnek.

2. A táj- és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

2. § (1) A Szabályozási terven jelölt a „Nemzetközi Natura2000” és az „Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó” övezetének területén az alábbiakat kell betartani:

a) a védett területeken bármilyen építési tevékenység csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával végezhető;

b) a védett területek határától 50 m-en belül trágyatárolót, komposztálót elhelyezni, birtokközpontot kialakítani tilos.

(2) A Szabályozási terven jelölt Kunhalmok ex-lege védett területén építkezni, földmunkát végezni nem szabad.

(3) Energiatermelő szélkerék – amennyiben teljes magassága a 18,0 m-t meghaladja – lakott területtől min. 300 m-re helyezhető el az egyéb országos előírások figyelembe vételével.

(4) A K-Mü; K-Mü* jelű mezőgazdasági üzemi építési övezetekben, és a Má2 és Má3 jelű övezetben történő új gazdasági célú építmények elhelyezése során a használatba vételi engedély kiadásáig a beépített terület minden 100 m2-re után 1 db, de minimum 3 db lombos fát kell telepíteni az építménytől számított minimum 5 m és maximum 15 m-es távolságon belül. Telken belül invazív növények nem telepíthetők.

3. Régészeti és építészeti értékek védelme

3. § A Szabályozási tervlapokon és a 1. függelékben (6. melléklet) helyrajzi számokkal felsorolt, nyilvántartott régészeti lelőhelyek térségében sorra kerülő földmunkával járó beruházások tekintetében ki kell kérni az örökségvédelemi hatóság előzetes állásfoglalását és a szakhatóság engedélyét be kell szerezni.

4. Környezetvédelmi előírások

4. § (1) A felszíni vízelvezető árokba és csapadékvíz tározóba szennyvíz nem vezethető és nem üríthető.

(2) A szabályozási területen levő ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül környezetszennyezést és környezetveszélyeztetést kizáró módon kell gyűjteni.

(3) A szennyvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni.

(4) Amennyiben a beépítésre szánt területek lévő telkek előtti közterületen vagy dűlőúton 20 m belül nincs csapadékvíz elvezető csatorna, akkor a csapadékvíz elhelyezését az ingatlanon belül kell megoldani.

5. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

5. § Ha az ingatlan tulajdonosa a község külterületén a dűlőút felől fákat kíván ültetni, akkor azokat a telekhatártól 2,0 m-re telepítheti, de az új fasor a dűlőút tengelyétől 8,0 m-nél közelebb nem lehet.

II. Fejezet

Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

6. Tilalmak, elővásárlási jog

6. § (1) Építési tilalom áll fenn a tervezett közutak és közterületek terület biztosítása érdekében.

(2) A tervezett közutakkal érintett telkek esetében Deszk Község Önkormányzatát (a továbbiakban: Önkormányzat) elővásárlási jog illeti meg.

7. A telekalakításra vonatkozó előírások

7. § Az előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek közműépítmények (például transzformátorház, szennyvízátemelő) részére bármelyik építési övezetben és övezetben kialakíthatók.

8. Beültetési kötelezettség

8. § (1) Beültetési kötelezettségű telekrészen épület nem létesíthető.

(2) A beültetési kötelezettségre jelölt terület min. 75%-át többszintes növényállománnyal kell betelepíteni. A min. 75%-os területi nagyságon belül a teljes kötelezettségre jelölt területet alapul véve 100 m2-ként 1 db fa és 40 db cserjét kell ültetni. A nem burkolt, fennmaradó résen gyep vagy gyeppótló növények helyezendők el.

(3) Ha a Gipe1 jelű, egyéb ipari gazdasági területen szabályozási vonalakkal körülhatárolt teljes tömb egy építési telekként kerül összevonásra, akkor közterületi útcsatlakozáshoz két helyen burkolt útcsatlakozás építhető a Köu2 jelű közterület felől, a beültetési kötelezettségű területen keresztül. Amennyiben a Gipe1 jelű tömbben több építési telek kerül kialakításra, akkor telkenként egy-egy útcsatlakozás építhető a Köu2 jelű közterület felől, a beültetési kötelezettségű területen keresztül.

9. Településrendezési szerződés, együttműködési megállapodás

9. § (1) A fejlesztési terület tulajdonosa bővítés vagy új beruházás esetén településrendezési szerződést, vagy együttműködési megállapodást köt az Önkormányzattal, amelyben rögzíteni kell a tervezett létesítményekhez szükséges közterületi fejlesztések költségviselésének és kezelésbe vételének feltételeit.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződésben/megállapodásban meghatározott közterületi létesítményeket az Önkormányzat vagyonátadási/átvételi eljárás keretében térítésmentesen tulajdonába veszi és működteti.

III. Fejezet

Közművek előírásai

10. A közművek elhelyezésre vonatkozó előírások

10. § (1) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a közművek szükség szerinti, egyidejű megvalósításáról – felújításáról –, valamint fák elhelyezéséről és zöldsávok kialakításáról gondoskodni kell.

(2) Szennyvízszikkasztó létesítése csak ott engedélyezhető, ahol 20 m-en belül szennyvízcsatorna nincs és a talaj szikkasztásra alkalmas.

(3) Külterületen a közművek részére az alábbi védőterületeket – biztonsági zónákat – kell kijelölni a vonatkozó jogszabályok szerint:

a) elektromos légvezeték - 20 kV 5,0 – 5,0 m,

b) csapadékvíz elvezető csatorna vagy öntözőcsatorna 6,0 – 6,0 m,

c) vízellátó vezeték 2,0 – 2,0 m,

d) 6-20 bar közötti nyomású gázvezeték mentén 5,0 - 5,0 m,

e) csapadékvíz elvezető csatorna vagy öntözőcsatorna 6,0 – 6,0 m,

f) MOL szénhidrogén vezeték GOÜ 28,0 – 28,0 m,

g) olajkutak körül 50,0 m,

h) lezárt olajkutak körül 10,0 m,

i) katód kábel 1,0 -1,0 m.

(4) Az előző pont szerinti védőterületeken új tanya vagy egyéb, emberi tartózkodásra szolgáló épület, illetve más, védőtávolságot igénylő létesítmény építési tevékenysége csak az illetékes szakhatóságok hozzájárulása esetén kezdhető meg.

11. Építési övezetek/övezetek közművesítettségének mértékére vonatkozó előírások

11. § (1) Teljes közműellátottság szükséges a „Lakó”- (Lf2t; Lf4), a „Településközponti (Vt1; Vt2; Vt3; Vt4;), „Intézmény” (Vi1; Vi2; Vi3; Vi4), és a különleges egészségügyi épületek elhelyezésére szolgáló (Eü) területen a következők szerint:

a) energia (villamos energia és gáz) közüzemi, közcélú, vagy alternatív energiaforrásból való biztosítása,

b) ivóvíz közüzemi biztosítása,

c) közüzemi szennyvízelvezetés biztosítása,

d) közterületi csapadékvíz-elvezetés kiépítése szükséges.

(2) Legalább részleges közműellátottság szükséges a „Lakó”- (Lf1; Lf2; Lf2*; Lf3; Lf6), az „Egyéb ipari” (Gipe1) területen következők szerint:

a) villamos-energia közüzemi, közcélú, vagy alternatív energiaforrásból való biztosítása,

b) ivóvíz közüzemi vagy közcélú biztosítása, ha a funkcióhoz szükséges,

c) közterületi csapadékvízelvezetés

d) a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban.

(3) Ha az Lf1; Lf2; Lf2*; Lf3; Lf6 építési övezet valamely telkén történik építkezés és a telekhez kapcsolódó közterületen nincs csapadékvíz elvezető rendszer, akkor a (2) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettséget figyelmen kívül kell hagyni.

(4) Legalább hiányos közműellátottság szükséges a Lakóterületen (Lf5), a „Kereskedelmi és szolgáltató” területen (Gksz1-3); az „Egyéb ipari” területen (Gipe2-4), a különleges beépítésre szánt „Nagy kiterjedésű sportolási célú” területen (K-Sp), a „Temető” területen (K-T), a „Mezőgazdasági üzemi” területeken (K-Mü; K-Mü*), az egyéb különleges beépítésre szánt „Szabadidős és rekreációs” területen (K-Szi1-3) és az Ifjúsági táborozó hely területen (K-It) következők szerint:

a) villamos-energia közüzemi, közcélú, vagy alternatív energiaforrásból való biztosítása,

b) ivóvíz közüzemi vagy közcélú biztosítása, ha a funkcióhoz szükséges,

c) közüzemi szennyvízelvezetés, ha 20-m-en belül nem adott, akkor a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban,

d) a csapadékvíz-elvezetést/megtartást telken belül szikkasztással vagy záportározóban való gyűjtéssel is meg lehet oldani.

(5) Az Mk, az Má2 és az Má3 terület huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiséget is magába foglaló épületet (pl. lakóépület) építeni villamosenergia, illetve csak a népegészségügyi hatóság által vegyi és biológiai komponensekre is kiterjedő ivóvíz-vizsgálati jegyzőkönyv alapján elfogadott ivóvíz-ellátás és szakszerű szennyvízelhelyezés megléte esetén lehet.

IV. Fejezet

Építési, telekhasználati és katasztrófavédelmi előírások

12. Az építés és a telekhasználat általános szabályai

12. § (1) Az SZT-1 és az SZT-3/1-2 terveken lehatárolt „Belvízzel veszélyeztetett terület”-en a huzamos emberi tartózkodású helyiségeket tartalmazó épületrész földszinti padlószintje a telek előtti járda vagy útburkolat, ezek hiányában a csatlakozó terepszinthez képest min. 0,6 m-rel magasabbra kell, hogy épüljön.

(2) Az építési tevékenység megkezdésének feltétele a „Belvízzel veszélyeztetett terület” telkein belül legalább egy helyről, az SZT-3/1-2 szabályozási terven lehatárolt „Fejlesztési terület”-eken a „Javasolt talajmechanikai fúráspontok” helyéről vett mintákból készült talajmechanikai szakvélemény(ek) megléte, melyet a fejlesztési terület tulajdonosa kell, hogy biztosítson a lakótelkek tulajdonosainak a lakóépületek tervezéséhez.

(3) Az SZT-3/1-2 szabályozási terven lehatárolt „Fejlesztési terület”-eken az építési tevékenység megkezdésének feltétele

a) a szükséges közművek (víz, csatorna, csapadékvízrendszer, gáz-, elektromos és távközlési vezetékek földalatti elhelyezése) és

b) a min. 4,0 m szélességű szilárd burkolatú közút és szabvány szerinti járda kiépítése.

(4) A település területén pincét építeni csak talajmechanikai szakvélemény alapján lehet.

(5) Deszk község teljes közigazgatási területén közterületről és a magánútról egyaránt telkenként csak egy-egy darab gépkocsi behajtásra alkalmas bejáró (áthajtó, kapu) útcsatlakozás alakítható ki max. 4 m-es szélességgel. Saroktelek esetében mindkét útról nyitható egy - egy bejáró. Ha a közterületi beálló hossza (járda külső széle és az út telek felőli széle közötti szakasz) nem elegendő két autó egymás mögé történő parkolásához (min. 10,0 m), akkor 5,0 m széles bejáró is építhető (7) bekezdés előírása szerint.

(6) Amennyiben a telken álló fő,- vagy melléképületben garázs is kialakításra kerül, mely közvetlenül, vagy előkerten át a közterületre (magánútra) nyílik, és az ehhez építendő bejáró nem használható a telek kertjébe történő beközlekedésre – úgy egy telekhez max. 2 db, egyenként max. 4 m széles bejáró (áteresz) alakítható ki. Saroktelek esetében ez a kivétel nem növeli az építhető bejárók számát. Ha a közvetlenül, vagy előkerten át a közterületre (magánútra) nyíló garázshoz építendő beálló hossza (járda külső széle és az út telek felőli széle közötti szakasz) nem elegendő két autó egymás mögé történő parkolásához (min. 10,0 m), akkor 5,0 m széles bejáró is építhető (7) bekezdés előírása szerint.

(7) Amennyiben, a telken álló – vagy odatervezett – fő-, vagy melléképületben dupla garázs létesül, mely közvetlenül vagy előkerten át a közterületre (magánútra) nyílik, úgy ehhez 1 db, max. 6 m széles bejáró építhető. Amennyiben az ehhez építendő bejáró nem használható a telek kertjébe történő beközlekedésre – úgy egy ingatlanhoz további 1 db, max. 4 m széles bejáró alakítható ki. Amennyiben a telek előtti közterületen csapadékvíz elvezető, vagy szikkasztó árok van, úgy a 6 m széles bejáró kialakítása esetében a bejáró közepén egy tisztítónyílást kell kialakítania az ingatlan tulajdonosának, vagy használójának.

(8) A bejárókhoz tartozó, azok szélein, vagy az azokat a csapadékvíz árok felől lezáró támfalak közötti távolságnak meg kell egyezni az építhető bejáró maximális szélességével, mely max. 4; 5 vagy 6 m lehet.

(9) Új lakás és üdülő rendeltetési egységek után telken belül egy személygépkocsi elhelyezését biztosítani kell.

(10) A szükséges parkolók telken belüli létesítésétől kizárólag akkor lehet eltekintetni, ha a telken közhasználatú épület (középület) létesül. A szükséges parkolóigény közterületen vagy másik telken elhelyezni kívánt részét a telektől légvonalban mért 500 m-es távolságon belül kell megoldani.

13. § (1) Új, nagy létszámú állattartó telep a település külterületén 43. sz. főúttól délre és a 0341 hrsz-ú dűlőúttól keletre, a belterületi lakóterülettől legalább 500 m-re Má2 jelű, normál használatú, általános mezőgazdasági terület lévő, legalább 3,0 ha nagyságú földrészleten helyezhető el.

(2) Trágyadomb telekhatártól legalább 5,0 m-re, lakóépülettől legalább 10,0 m-re, intézmény telkétől legalább 20,0 m-re helyezhető el.

(3) Nem közterülettel határos telekhatár mentén a legkisebb növénytelepítési távolság az ingatlan határától:

a) 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs-bokor és díszcserje: 1,5 m;

b) 3,0 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb díszfa: 2,0 m;

c) 3,0 m-nél magasabbra növő gyümölcs- és díszfa, valamint gyümölcs-bokor és díszcserje (élősövény): 5,0 m.

d) egyéb bokrosodó, futó konyhakerti növények: 1,0 m.

13. Katasztrófavédelem

14. § (1) A Község területe katasztrófavédelmi szempontból III. osztályba, árvízvédelmi szempontból „enyhén veszélyeztetett: C” kategóriába tartozik.

(2) Az elégséges védelmi szint követelményei:

a) Riasztás: a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása feltételeinek biztosítási módja lakosság körében a szórólapozás, hirdetmények a települési hirdetőtáblákon, kereskedelmi egységekben és intézményekben való kihelyezése.

b) Lakosságvédelmi módszer: a kockázatviselésben megállapított ár- és belvíz főveszélynek megfelelően kitelepítés és kimenekítés.

c) Felkészítés: a lakosság 3 évente történő aktív tájékoztatása, a lakosság passzív tájékoztatása nyomtatott és elektronikusan elérhető információs anyagok biztosításával, a lakosság felkészítése a riasztás módszerének és jelének felismerésére, valamint annak megfelelő magatartási szabályokra.

d) Védekezés: települési polgári védelmi szervezet gyakoroltatás és szükség szerinti bevonása a védekezésbe, járási mentőcsoport bevonása, a karitatív és más önkéntes, humanitárius feladatot ellátó szervek bevonásának tervezése.

e) Induló katasztrófavédelmi készlet: teljes induló katasztrófavédelmi készlet megléte.

MÁSODIK RÉSZ

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

V. Fejezet

Deszk területhasználati felosztása

14. A területhasználat

15. § (1) Az 1. § (1) bekezdés szerinti tervezési terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket foglal magába.

(2) A beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege szerint:

a) lakóterület,

b) vegyes terület,

c) gazdasági terület,

d) különleges terület lehet.

(3) A beépítésre nem szánt területek általános használatuk jellege szerint:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület,

c) erdőterület,

d) mezőgazdasági terület,

e) vízgazdálkodási terület,

f) természet közeli (nádas) terület,

g) különleges terület lehet.

VI. Fejezet

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

15. Beépítésre szánt építési övezetek

16. § A rendelet hatálya alá tartozó területen a Szabályozási terv a beépítésre szánt területeken a sajátos építési használatuk szerinti az alábbi építési övezeteket jelöli ki:

a) falusias lakóterület Lf1; Lf2; Lf2*; Lf2t; Lf3; Lf4, Lf5, Lf6

b) vegyes terület

ba) településközpont terület Vt1; Vt2; Vt3; Vt4,

bb) intézmény terület Vi1; Vi2; Vi;3; Vi4,

c) gazdasági területen belül lehet

ca) kereskedelmi és szolgáltató terület Gksz1; Gksz2; Gksz3,

cb) egyéb ipari terület Gipe1; Gipe2; Gipe3; Gipe4,

d) különleges területen belül lehet

da) egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület K-Eü,

db) nagykiterjedésű sportolási célú terület K-Sp,

dc) nyersanyag-kitermelés, nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület K-B,

dd) temető területe K-T,

de) mezőgazdasági üzemi K-Mü; K-Mü*,

df) szabadidős és rekreációs terület K-Szi1-3,

dg) ifjúsági táborozó hely K-It.

16. Falusias lakóterület

17. § (1) A Falusias lakóterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK vonatkozó paragrafusa tartalmazza.

(2) Az építési övezet besorolás jele: Lf1; Lf2; Lf2*; Lf2t; Lf3; Lf4, Lf5, Lf6.

(3) Az Lf1 jelű, falusias lakóterületek építési használatának megengedett határai a következők:

a) Beépítési mód: utcavonalon, oldalhatáron álló

b) Legnagyobb beépítettség: max. 30%,

c) Épületmagasság: max. 6,50 m,

d) Legkisebb zöldfelület: min. 40,0%,

e) Telekterület: kialakult, vagy új telek kialakítása esetén a telek méret min. 800 m2.

(4) Az LF1 jelű építési övezetben a meglévő főépületeket adottságnak kell tekinteni, amely az építési helyen belül tovább bővíthető.

(5) Az Lf1 jelű építési övezetben az új főépület utca felőli homlokzatának 1/3 részét utcavonalra kell építeni.

(6) Az Lf2; Lf2*; Lf2t és Lf5 jelű, falusias lakóterületek építési használatának megengedett határai a következők:

a) Beépítési mód: előkertes, oldalhatáron álló

b) Legnagyobb beépítettség: max. 30%,

c) Épületmagasság: max. 6,50 m,

d) Legkisebb zöldfelület: min. 40,0%,

e) Telekterület: kialakult, illetve min. 800 m2 kivéve (8) előírásban foglaltak.

(7) Azon Lf2 jelű építési övezetben, ahol meglévő főépület utcavonalon áll, az felújítható, átépíthető, vagy bővíthető, de új főépületet csak 5,0 m-es elkerttel lehet elhelyezni.

(8) Az Lf2* jelű építési övezetben kialakításra kerülő telekméret min. nagysága 600 m2, a telekszélessége nem lehet 13 m-nél kisebb.

(9) Az Lf3 jelű, falusias lakóterületek építési használatának megengedett határai a következők:

a) Beépítési mód: utcavonalon, kialakult oldalhatáron álló építési helyen belül,

b) Legnagyobb beépítettség: max. 30%,

c) Épületmagasság: max. 6,50 m,

d) Legkisebb zöldfelület: min. 40,0%,

e) Telekterület: kialakult vagy telekalakítás esetén min. 1200 m2

(10) Az Lf4 jelű, falusias lakóterületek építési használatának megengedett határai a következők:

a) Beépítési mód: szabadon álló,

b) Legnagyobb beépítettség: max. 30%,

c) Épületmagasság: max. 6,50 m,

d) Legkisebb zöldfelület: min. 40,0%,

e) Telekterület: min. 1500 m2.

18. § (1) Az Lf6 jelű (hrsz.: 458, 459), falusias lakóterületek építési használatának megengedett határai a következők:

a) Beépítési mód: ikres építési helyen belül,

b) Legnagyobb beépítettség: max. 30%,

c) Épületmagasság: max. 6,50 m,

d) Legkisebb zöldfelület: min. 40,0%,

e) Telekterület: min. 650 m2.

(2) Az Lf6 jelű építési övezetben, ha a két telek összevonásra kerül, akkor a szabályozási terven jelölt építési helyet egy telken belüli, szabadon állónak kell tekinteni.

17. Falusias lakóterület további előírásai

19. § (1) Az Lf1; Lf2; Lf2*; Lf5 jelű építési övezetbe tartozó telek beépítésekor az építési hely kijelölésénél a környezetben kialakult beépítési oldalt kell figyelembe venni. Az Alkotmány utca Béke utca és Ősz utca közötti szakaszán az építési oldal Ék-i.

(2) Az Lf2; Lf2*; Lf2t; Lf4; Lf6 jelű építési övezetben előkert mérete 5,0 m. Az Lf5 jelű építési övezetben a Szegfű utca Süllő és Kárász utca közötti szakaszán 10 m, a többi részen 5 m.

(3) Az Lf2; Lf2*; Lf2t; Lf4; Lf5 jelű építési övezetben lévő telek beépítése vagy átépítése esetén az előkertbe kerülő szilárd burkolat nagysága – az előkert nagyságára vetítve – nem lépheti túl a 60 %-ot. Szilárd burkolatnak kell tekinteni a kavics, zúzott kő, gyephézagos burkolatokat is.

(4) Az Lf1; Lf2; Lf2*; Lf2t; Lf3; Lf4, Lf5, Lf6 jelű építési övezetekben az oldalkert legkisebb mérete 5,0 m.

(5) Az Lf2t jelű építési övezetben az építési helyek lehetséges kialakítási lehetőségét az 5. sz. melléklet mutatja.

(6) Az Lf2; Lf2*; Lf2t; Lf4; Lf5 jelű építési övezetben lévő telekre a tervezett épület utca felőli –saroktelek esetén legalább az egyik utca felőli- homlokzatának minimum 1/3-át az előkert határvonalára kell elhelyezni. Előkert határvonalán állónak kell tekinteni azt a homlokzatot, amely a telek belseje felé mért, legfeljebb 0,5 m távolságon belül van.

(7) Az Lf2; Lf2t jelű építési övezetben, ahol a telken belül építési vonalat jelöl a szabályozási terv, azon a telken az új főépület legalább egy pontját kell az építési vonalra helyezni.

(8) Az Lf1; Lf2; Lf2*; Lf2t; Lf5 jelű építési övezetben az oldalhatáron álló, utcavonalas vagy oldalhatáron álló előkertes beépítési mód esetén, amennyiben a telek utcafronti szélessége min. 18 m, akkor tervezett főépület a meghatározott építési helyen belül, az oldaltelekhatártól min. 4 m elhagyásával is elhelyezhető. Mindkét esetben a (6) és (7) bekezdés előírását figyelembe kell venni.

(9) Az Lf2; Lf2*; Lf3; Lf4; Lf5 jelű építési övezetben meglévő főépületeket adottságnak kell tekinteni, azok építési helyen bővíthetők, ekkor a (6) és (7) bekezdésben meghatározottak figyelmen kívül hagyandók.

20. § (1) Az Lf1; Lf2; Lf2*; Lf2t; Lf3; Lf4 jelű építési övezetekben az utcavonalra, vagy az előkert vonalára kerülő főépületekben mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú funkciók nem kerülhetnek, azok csak az építési helyen belül, második főépületként épülhetnek meg.

(2) Az Lf1; Lf2; Lf2*; Lf2t; Lf3; Lf4 jelű építési övezetekben második főépületben gazdasági funkció min. 1000 m2-es telken helyezhető el, és az épület nagysága nem lehet nagyobb az utcavonalon vagy előkert vonalán álló főépület alapterületének kétszeresénél és az épületmagassága nem lépheti túl az 5,50 m-t. Második főépület csak akkor építhető a telken, ha az utcavonalon vagy az előkert vonalán van főépület.

(3) Az Lf1; Lf2; Lf2*; Lf2t; Lf3; Lf4 jelű építési övezetekben 800 m2 - 1000 m2 teleknagyság között lakóépület építése esetén legfeljebb 2 lakás helyezhető el, majd 1000 m2 felett minden további 500 m2 telekterületenként 1-1 lakás építhető meg. Több épületben is elhelyezhetők a lakások, de az adott telkeket tovább osztani csak használati szempontból osztatlan közös tulajdon jogi kategóriával lehet.

(4) Az 1. § (5) bekezdéstől eltérően a hátsó telekhatáron épülő félnyeregtetős melléképület szomszéd felőli tűzfala 4,00 m-nél magasabb nem lehet. A hátsókertben a hátsó telekhatártól mért 2,0 m-es sávban melléképület nem építhető.

(5) Az Lf1; Lf2; Lf2*; Lf2t; Lf3; Lf4; Lf5 jelű építési övezetekben nyeles telek nem alakítható ki.

18. Településközpont terület

21. § (1) A Településközpont területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK vonatkozó paragrafusa tartalmazza.

(2) Az építési övezet besorolás jele: Vt1; Vt2; Vt3; Vt4.

(3) A Vt1 jelű építési övezetbe sorolt területeken a megengedett határértékek a következők:

a) Beépítési mód: kialakult

b) Legnagyobb beépítettség: max. 50%

c) Épületmagasság: min. 4,50 m, max. 7,50 m

d) Legkisebb zöldfelület: min. 30 %

e) Telekterület: kialakult, telekalakítás esetén a telekméret min 800 m2 lehet.

f) A hátsókert mérete az övezetben 0 m.

(4) A Vt1 jelű övezetbe tartozó telekre épülő épületben max. 2 db lakás építhető.

(5) A Vt2 jelű építési övezetbe sorolt területeken a megengedett határértékek a következők:

a) Beépítési mód: kialakult, vagy oldalhatáron álló,

b) Legnagyobb beépítettség: max. 50%,

c) Épületmagasság: min. 4,50 m, max. 6,50 m,

d) Legkisebb zöldfelület: min. 25,0%,

e) Telekterület: kialakult.

(6) A Vt2 jelű építési övezetben jelölt építési helyen belül több főépület is építhető. A telek teljes átépítése esetén az utcavonalon jelölt építési hely határának vonalát min. 70%-ig be kell építeni.

(7) A Vt2 jelű építési övezetben a jelölt építési helyen belül meglévő, megmaradó vagy abból kilógó épületeket adottságnak kell tekinteni, azok az épületek felújíthatók, szükség esetén bővíthetők a tűzvédelmi előírások betartása mellett, az épületmagasság minimumot meglévő épületek esetében nem kell figyelembe venni.

(8) A Vt2 jelű építési övezetben lakásokat tartalmazó épület csak a telek méretének 15 %-ban lehet, és maximum 15 db lakás egység helyezhető el.

(9) A Vt2 jelű építési övezetben nyelestelek nem alakítható ki.

22. § (1) A Vt3 jelű építési övezetbe sorolt területeken a megengedett határértékek a következők:

a) Beépítési mód: előkertes, szabadon álló,

b) Legnagyobb beépítettség: max. 50%,

c) Épületmagasság: min. 4,50 m, max. 7,50 m,

d) Legkisebb zöldfelület: min. 30,0%,

e) Telekterület: min. 3000 m2.

(2) A Vt3 jelű építési övezetben lakás és lakóépület nem építhető.

(3) A Vt4 jelű építési övezetbe sorolt területeken a megengedett határértékek a következők:

a) Beépítési mód: a telkeken történű új építkezés esetén oldalhatáron álló építési helyen belül, sarokteleknél az utcák csatlakozásánál kell az építési helyet kijelölni

b) Legnagyobb beépítettség: max. 50%,

c) Épületmagasság: max. 6,50 m,

d) Legkisebb zöldfelület: min. 30,0%,

e) Telekterület: kialakult, szükség esetén összevonhatók.

19. Intézmény terület

23. § (1) Az Intézmény területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK vonatkozó paragrafusa tartalmazza. Ezen építési övezetbe tartozó telken megvalósuló vagy meglévő épület(ek)ben max. 2 db lakás alakítható ki.

(2) Az építési övezet besorolás jele: Vi1; Vi2; Vi3; Vi4.

(3) A Vi1 (iskola és tornacsarnok) jelű építési övezetbe sorolt területeken a megengedett határértékek a következők:

a) Beépítési mód: szabadon álló,

b) Legnagyobb beépítettség: max. 55%,

c) Épületmagasság: min. 4,50 m, max. 7,50 m,

d) Legkisebb zöldfelület: min. 25,0%,

e) Telekterület: kialakult.

(4) Az építési helyet 4 m-es előkertekkel, 6,0 - 6,0 m-es oldal-, és hátsókerttel kell meghatározni.

(5) A Vi2 jelű építési övezetbe sorolt területeken a megengedett határértékek a következők:

a) Beépítési mód: kialakult vagy a szabályozási terven jelölt építési helyen belül

b) Legnagyobb beépítettség: max. 55 %,

c) Épületmagasság: min. 4,00 m, max. 7,50 m,

d) Legkisebb zöldfelület: min. 25,0%,

e) Telekterület: kialakult.

(6) A Vi2 jelű építési övezetben a szabályozási terven jelölt építési hely utcavonalainak 25-25%-án kell, hogy álljanak a tervezett épület utcai homlokzatai.

(7) A Vi3 jelű építési övezetbe sorolt területeken a megengedett határértékek a következők:

a) Beépítési mód: utcavonalon, oldalhatáron álló, kivéve a szerb templom telkét, ahol előkertes, oldalhatáron álló építési helyen belül.

b) Legnagyobb beépítettség: max. 50%,

c) Épületmagasság: min. 4,50 m, max. 7,50 m, a helyi védett templomra a felső határérték nem vonatkozik,

d) Legkisebb zöldfelület: min. 25,0%,

e) Telekterület: kialakult

(8) A Vi4 (katolikus templom) jelű építési övezetbe sorolt területeken a megengedett határértékek a következők:

a) Beépítési mód: szabadon álló,

b) Legnagyobb beépítettség: max. 30%,

c) Épületmagasság: kialakult,

d) Legkisebb zöldfelület: min. 50,0%,

e) Telekterület: kialakult, tovább nem osztható fel.

(9) A Vi4 jelű (templom) telken új épületet építeni csak szabályozási terv módosításával lehet.

20. Kereskedelmi, szolgáltató terület

24. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK vonatkozó paragrafusa tartalmazza.

(2) Az építési övezet besorolás jele: Gksz1; Gksz2; Gksz3.

(3) A Gksz1; Gksz2; Gksz3 jelű építési övezetben a területek beépítési módját és építési használatának megengedett határait a következők szerint kell biztosítani:

a) Beépítési mód: szabadon álló építési helyen belül,

b) Legnagyobb beépítettség: 50,0%,

c) Épületmagasság min. 3,00 m, max. 8,00 m azzal, hogy a legnagyobb épületmagasság 200 m2 szintterületig max. 5,50 m, 400 m2 szintterületig max. 7,00 m, 400 m2 szintterület felett max. 8,00 m,

d) Telepítendő legkisebb zöldfelület: 20,0%.

(4) A Gksz1 jelű építési övezetben a telekmérete kialakult, telekalakítás esetén min. 5000 m2 nagyságú, a Gksz2 jelű építési övezetben a meglévő telek nem osztható fel. A Gksz3 jelű építési övezetben a telkek mérete kialakult, vagy telekalakítás esetén min. 3000 m2 nagyságú.

21. Egyéb ipari terület

25. § (1) Az egyéb ipari területre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK vonatkozó paragrafusa tartalmazza, továbbá a területen elhelyezhetők az ipari tevékenységhez kapcsolódó raktározási és adminisztratív épületek is.

(2) Az építési övezet besorolás jele Gipe1; Gipe2; Gipe3; Gipe4.

(3) A Gipe1 és Gipe2 jelű övezetben a területek beépítési módját és építési használatának megengedett határait a következők szerint kell biztosítani:

a) Beépítési mód: szabadon álló,

b) Legnagyobb beépítettség: 40,0%,

c) Épületmagasság min. 3,00 m – max. 8,00 m, azzal, hogy legnagyobb épületmagasság 200 m2 szintterületig max. 5,50 m, 400 m2 szintterületig max. 7,00 m, 400 m2 szintterület felett max. 8,00 m.

d) Telepítendő legkisebb zöldfelület: 25,0%.

(4) A Gipe1 jelű építési övezetben az új tömb telkekre osztása esetén a telek minimális mérete 6000 m2. A Gipe2 jelű építési övezeten a telkek kialakultak, vagy telekosztás (felosztás, átosztás) esetén a telekméret min. 3000 m2.

(5) A Gipe1 és Gipe2 jelű építési övezetben, ha a telekosztásnál új közterület kialakítására van szükség, akkor módosítani kell a szabályozási tervet. A Gipe1 jelű övezet előírásának megváltoztatása esetén a településrendezési eszközök módosítását a Jakabb Gyula utca – meglévő belterületi határ – 035 hrsz-ú csatorna - 43. sz főút által határolt területre, mint célterületre kell készíteni, annál kisebb a tervezési terület nem lehet.

(6) A Gipe1 területen épülő épületeket a 43. sz út felől is homlokzatát főhomlokzatként kell kezelni.

(7) A Gipe3 jelű övezetben (vízműtelep) a területek beépítési módját és építési használatának megengedett határait a következők szerint kell biztosítani:

a) Beépítési mód: oldalhatáron álló,

b) Legnagyobb beépítettség: 30,0%,

c) Épületmagasság min. 3,00 m – max. 6,00 m,

d) Telepítendő legkisebb zöldfelület: 25,0%,

e) Telekterület: kialakult.

f) A víztorony építménymagasságára nincs felső határ, a technológia és egyéb szakmai jogszabályok határozzák azt meg.

(8) A Gipe4 jelű övezetben a területek beépítési módját és építési használatának megengedett határait a következők szerint kell biztosítani:

a) Beépítési mód: szabadon álló,

b) Legnagyobb beépítettség: 30,0%,

c) Épületmagasság min. 3,00 m – max. 6,00 m,

d) Telepítendő legkisebb zöldfelület: 25,0%,

e) Telekterület: kialakult, vagy telekalakítás esetén min. 2500 m2.

(9) A (8) bekezdésben felsorolt határértékek közül a max. 8,00 m épületmagasságnál technológiai kötöttségek miatt magasabb építmény is elhelyezhető az építési övezetben max. 15 m-es magasságig.

22. Különleges terület – egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület

26. § (1) Az egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló különleges építési övezetben a szakkórház építményei, valamint a gyógyászathoz kapcsolódó igazgatási, oktatási, szociális, dolgozóknak és az egészségüggyel érintetteknek szállás jellegű, egészségüggyel kapcsolatos kereskedelmi, szolgáltató épületek, valamint a működéshez szükséges kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezet besorolás jele: K-Eü.

(3) Az K-Eü jelű (szakkórház) a terület beépítési módját és építési használatának megengedett határait a következők szerint kell biztosítani:

a) Beépítési mód: a teljes telket építési helynek lehet tekinteni, a szükséges tűz-, és védőtávolságok megtartása mellett,

b) Legnagyobb beépítettség: max. 35%,

c) Épületmagasság: min. 4,50 m, max. 10,00 m,

d) Legkisebb zöldfelület: min. 50,0%,

e) Telekterület: kialakult, tovább nem osztható fel.

(4) A K-Eü jelű terület telkén építkezni a védelemre javasolt növényállomány figyelembe vételével, szakági tervező bevonásával lehetséges.

23. Különleges terület – nagykiterjedésű sportolási célú terület

27. § (1) A különleges beépítésre szánt nagykiterjedésű sportolási célú területen sportcsarnok, külterületi sportoláshoz kapcsolódó öltöző és kiszolgáló épületek, lelátók, lovardák, lótartáshoz szükséges kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezet besorolás jele: K-Sp.

(3) Az építési használat megengedett határai a következők:

a) Beépítési mód: szabadon álló,

b) Legnagyobb beépítettség: 40,0%,

c) Épületmagasság: min. 3,00 m, max. 7,50 m,

d) Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0%,

e) Telekterület: kialakult, vagy telekfelosztása esetén min. 10.000 m2.

(4) Az K-Sp jelű építési övezetben a szabályozási terven megadott építési helyen belül kell az építményeket elhelyezni.

(5) Az építési helyből kilógó, meglévő épületet adottságnak kell tekinteni, az felújítható, az építési hely irányába bővíthető.

24. Különleges terület – nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló terület

28. § (1) A K-B jelű építési övezetbe a nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló földrészletek tartoznak.

(2) A K-B jelű övezetbe tartozó ingatlanon építeni, meglévő épületet bővíteni, vagy funkcióváltása esetén a területek beépítési módját és építési használatának megengedett határait a következők szerint kell biztosítani:

a) Beépítési mód: szabadon álló,

b) Legnagyobb beépítettség: 10,0%,

c) Épületmagasság max. 5,50 m,

d) Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0%.

(3) A bányászattal érintett területen végezhető tevékenység a vonatkozó általános szabályok szerint engedélyezhető.

(4) Új bánya nyitásához akkor nem szükséges a szabályozási terv módosítása, ha a külszíni bányászattal érintett területen a bányászatról szóló vonatkozó jogszabályok alapján megállapított bányatelek van és együtt teljesülnek a következő feltételek:

a) a bánya telek jogosítottja (bányavállakozó) a bányászati tevékenységre (lefedés, kitermelés) egyidejűleg 5,0 hektárnál kisebb területet vesz igénybe, továbbá

b) a bányászati tevékenységgel igénybe vett területeket 2 éven belül eredeti művelési ágába, vagy kivett hely megnevezése szerint visszaállítják (rekultiválás, tájrendezés).

(5) Ásványi nyersanyagot csak a vonatkozó jogszabályban megállapított bányatelek területéről szabad kitermelni.

25. Különleges terület – temető

29. § (1) A temető területén csak a funkcióhoz kapcsolódó építményeket (pl. kriptákat), emlékműveket, vagy funkciót kiszolgáló épületeket (pl.: ravatalozó, vizesblokk, raktár) lehet elhelyezni.

(2) Az építési övezet besorolás jele: K-T.

(3) Az építési használat megengedett határai a következők:

a) Beépítési mód: szabadon álló,

b) Legnagyobb beépítettség: 10,0%,

c) Épületmagasság: kialakult, illetve max. 5,50 m,

d) Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0%,

e) Telekterület: kialakult.

26. Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület

30. § (1) A mezőgazdasági üzemi területen

a) a mezőgazdasághoz és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó terményfeldolgozás, tárolás, állattartás, gépjavítás építményei, valamint

b) a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenység építményei,

c) lovasturizmus építményei,

d) vendéglátóegység,

e) szálláshely vendéglátó vagy dolgozók számára,

f) napelempark helyezhető el.

(2) A mezőgazdasági üzemi területen

a) Az (1) bekezdés a-e) pontjaiban megfogalmazott funkciójú épületen belül egy lakás max. nettó 200 m2 alapterületig építhető,

b) a telek tulajdonosnak különálló lakóépületben max. 2 lakás építhető, melyeknek összes nettó alapterülete nem lépheti túl a 200 m2-t, ezen felül építhető max. 40 m2 nettó alapterületű gépjárműtároló (garázs) a lakóépület kubatúráján belül.

(3) Az építési övezet besorolás jele: K-Mü; K-Mü*.

(4) Az építési használat megengedett határai a következők:

a) Beépítési mód: szabadon álló,

b) Legnagyobb beépítettség: 40,0%,

c) Épületmagasság: min. 3,00 m, max. 8,00 m. azzal, hogy legnagyobb épületmagasság 200 m2 szintterületig max. 5,50 m, 400 m2 szintterületig max. 7,00 m, 400 m2 szintterület felett max. 8,00 m.,

d) Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0%,

e) Telekterület: kialakult, vagy telekosztás esetén min. 2.000 m2.

(5) Az K-Mü* jelű építési övezetben lévő, a jelenlegi 748 hrsz.-ú telek akkor építhető be, ha a szabályozási terven ábrázolt telekegyesítéssel közterületi csatlakozást kap. Az Mü* jelű övezetben szintterület nagyságtól függetlenül az épületmagasság max. 5,50 m lehet. Különálló lakóépület építése esetén 1 db lakás és 1 gépjárműtároló építhető összesen nettó 200 m2 nagyságig.

(6) Az K-Mü* jelű építési övezetben a telkek új beépítése esetén a 749 hrsz.-ú telekkel közös határvonalon, a saját telekre esően, 2,00 m magas, tömör kerítés építendő az épületek hatósági bizonyítványának vagy használatbavételének kiadásáig. A 2,00 m magasságot a magasabb terepszinthez képest kell kialakítani.

(7) A K-Mü jelű építési övezetben a (4) bekezdésben felsorolt határértékek közül a max. 8,00 m épületmagasságnál technológiai kötöttségek miatt magasabb építmény is elhelyezhető az építési övezetben max 15 m magasságig.

27. Különleges szabadidős és rekreációs terület

31. § (1) A szabadidős és rekreációs területen strand és kemping, horgásztó, vízisporthoz vízfelületek, lovaspálya, agárverseny pálya, sport, szabadidős tornapályák, horgásztó pavilonjai stégekkel, lovaspálya lelátóval, agárverseny pálya nézőtere és boxai, illetve az ezekhez a felsorolt funkciókat kiszolgáló és vendéglátó egységek, továbbá szállás jellegű épületek helyezhetők el. A tulajdonos számára lakóépület is megépíthető a területen.

(2) Az építési övezet besorolás jele: K-Szi1; K-Szi2; K-Szi3.

(3) A K-Szi1 jelű építési övezeten belül építési használat megengedett határai a következők:

a) Beépítési mód: előkertes, oldalhatáron álló, szabályozási terven jelölt építési helyen belül,

b) Legnagyobb beépítettség: 15,0%,

c) Épületmagasság: min. 2,50 m – max. 6,00 m. azzal, hogy a legnagyobb épületmagasság 400 m2 szintterületig max. 4,50 m, 400 m2 szintterület felett max. 6,00 m,

d) Telepítendő legkisebb zöldfelület: 60,0%.

e) Telekméret: kialakult, telekalakítás esetén min: 6.000 m2.

(4) A K-Szi2 és K-Szi3 jelű építési övezeten belül építési használat megengedett határai a következők:

a) Beépítési mód: szabadon álló, jelölt építési helyen belül,

b) Legnagyobb beépítettség: 10,0%,

c) Épületmagasság: min. 2,50 m – max. 6,00 m. azzal, hogy a legnagyobb épületmagasság 400 m2 szintterületig max. 4,50 m, 400 m2 szintterület felett max. 6,00 m,

d) Telepítendő legkisebb zöldfelület: 60,0%.

(5) Az K-Szi2 jelű területen a kialakításra kerülő telkek mérete minimum 10.000 m2. Az K-Szi3 jelű területen a kialakításra kerülő telkek mérete min. 2400 m2.

28. Különleges ifjúsági táborozó hely

32. § (1) Az Ifjúsági táborozó hely területén szállás jellegű épületek, közösségi, vendéglátó épületek, sportoláshoz szükséges épületek és ezek a funkciókat kiszolgáló épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezet besorolás jele: K-It.

(3) Az építési használat megengedett határai a következők:

a) Beépítési mód: szabadon álló,

b) Legnagyobb beépítettség: 40,0%,

c) Épületmagasság: max. 5,50 m.,

d) Telepítendő legkisebb zöldfelület: 40,0%,

e) Telekterület: kialakult, vagy két telek összevonható.

VII. Fejezet

Beépítésre nem szánt építési övezetek előírásai

29. Beépítésre nem szánt építési övezetek

33. § A rendelet hatálya alá tartozó területen a Szabályozási terv a beépítésre nem szánt területeken a sajátos építési használatuk szerinti az alábbi övezeteket jelöli ki:

a) közlekedési és közműterület

aa) közúti közlekedési és közműterület KÖu1; KÖu2; KÖu3,

ab) kötöttpályás közlekedési terület Kök,

b) zöldterület

ba) közkert Zkk,

bb) telken belüli zöldterület Ztb,

c) erdőterületen belül

ca) gazdasági erdő terület Eg,

cb) védelmi erdő terület Ev,

d) mezőgazdasági területen belül

da) kertes mezőgazdasági terület Mk,

db) általános mezőgazdasági területen belül
dba) normál használatú Má1; Má2; Má3,
dbb) egyéb használatú Me,

e) vízgazdálkodási terület

ea) általános vízgazdálkodási terület V,

eb) vízgazdálkodás terület gazdasági erdő V-Eg,

ec) vízgazdálkodási terület védelmi erdő V-Ev,

f) természet közeli (nádas, mocsár) Tk,

g) különleges területek

ga) temető (kegyeleti park) Kn-Kp,

gb) nyersanyag-kitermelés, nyersanyag-feldolgozás célú ter. Kn-Bn,

gc) burkolt köztér Kn-Kt-B,

gd) sportolási célú terület Kn-Spn,

ge) rekultivált szeméttelep Kn-Rszt,

gf) hulladékátvevő telep Kn-Hull,

gg) szivattyúház telep Kn-Szh.

34. § Beépítésre nem szánt területen történő építményelhelyezés, illetve a beépítés általános előírásait az Étv. és az OTÉK vonatkozó paragrafusai tartalmazzák. Felhatalmazásával élve a Képviselő-testület a beépítésre nem szánt területen belüli övezetekben a telkek megengedett beépítettségének mértékét legfeljebb 10%-ban határozza meg e rendelet további előírásaiban foglaltak alapján.

30. Közúti közlekedési és közműterület

35. § (1) A közúti közlekedési és közműterületekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK vonatkozó paragrafusa tartalmazza.

(2) Az övezeti besorolás jele: a meglévő közterület Köu1 jellel; a tervezett lakóutcák KÖu2 jellel; KÖu3 külterületi magánút.

(3) A meglévő, KÖu1 jelű, belterületi utak, utcák szabályozási szélességét csökkenteni nem lehet.

(4) A tervezett, KÖu2 jelű utcák szabályozási szélessége a szabályozási terv szerinti.

(5) A KÖu1 jelű, meglévő belterületi utcák felújításánál és a Köu2 jelű, tervezett utcák építésénél, azok mentén – a meglévő és tervezett közműnyomvonalaktól, légvezetékek védőtávolságait betartva, gáztól legalább 2,00 m, egyéb közművek esetén 1,50 m távolságot tartva kertépítészeti terv alapján fákat kell telepíteni.

(6) Az utak melletti zöldsávban a gyalogos, illetve a közúti közlekedést akadályozó növényzetet telepíteni nem lehet.

(7) A belterületi utak keresztszelvényeinek kialakítását az 2. függelék (7. melléklet) mutatja be.

(8) A külterületi utak/dűlőutak külön jelölést nem kapnak. A jelenlegi külterületi utak szélessége változatlanul marad. Szükség esetén átépülő, illetve új dűlőút min. 12,00 m szabályozási szélességgel alakítható ki, szabályozási szélességen belül egy oldali dűlőfásítást kell telepíteni.

(9) Az SZT-3/1-2 szabályozási terven feltüntetett, önálló területfelhasználási egységet nem képző, védőtávolságot, biztonsági területet igénylő közmű-nyomvonalak (pl.: elektromos, ill. szénhidrogén szállítóvezetékek) által érintett területek felhasználását megelőzően az illetékes hatósággal, illetve közmű-üzemeltetővel egyeztetni kell.

36. § (1) A Gipe1 jelű övezetben magánút nem alakítható ki.

(2) A szabályozási terven jelölt szennyvízátemelők és trafók helyei tájékoztató jellegűek, azok helye a közmű kiviteli tervek készítésekor pontosítandó.

31. Kötöttpályás közlekedési terület

37. § (1) A kötöttpályás közlekedési területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK vonatkozó paragrafusa tartalmazza.

(2) Az övezeti besorolás jele: Kök.

(3) A Szeged-Makó vasútvonal területe az állomásterülettel együtt változatlanul megtartandó.

(4) A közúti-vasúti kereszteződésben biztosítani kell a balesetek megelőzéséhez szükséges belátási háromszögek területét és folyamatos karbantartását.

(5) A 0222/16 hrsz.-ú telken álló, meglévő vasútállomás épülete felújítható, elbontása esetén új építhető a terven bejelölt építési helyen belül. Az épületmagassága 3,00 m – 5,50 m között lehet.

(6) A tervezett országos törzshálózati vasúti pályájának építésekor szükséges új szabályozási (kisajátítási) szélességek biztosítása érdekében a szabályozási terv módosítása.

32. Zöldterület – Közkert

38. § (1) A Közkert zöldterület általános előírásait az OTÉK vonatkozó paragrafusa és annak 1. melléklete tartalmazza.

(2) Az övezeti besorolási jele: Zkk.

(3) A szabályozási terven kijelölt közkert területek felújítása, ill. kialakítása kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(4) A közkert területén épületet építeni nem lehet, azon csak közmű műtárgyak (pl. transzformátor, szennyvízátemelő) helyezhetők el.

33. Erdőterület

39. § (1) A területfelhasználás általános jellege szerint erdőterület, elhelyezkedése és sajátos használata alapján védelmi erdő (Ev), gazdasági erdő (Eg) besorolású területek általános előírásait az OTÉK vonatkozó paragrafusa tartalmazza.

(2) Védelmi célú, Ev jelű erdőterület alakítandó a belterületi szabályozási terven jelölt helyeken.

(3) Gazdasági célú erdőt telepíteni – az Eg jelű erdőterületeken túl az igazgatási terület mezőgazdasági területein – az Me jelű területek kivételével bárhol – a szabályozási terv módosítása nélkül, a település készítendő hosszútávú erdőtelepítési programjának megfelelően – lehetséges. Az OTÉK-ban meghatározott épület építése esetén az épületmagasság max. 5,50 m.

(4) Új erdőterületek kijelölésére, telepítésére, meglévő erdőterületek megszüntetésére vonatkozó előírásokat az erdőkről, erdők védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény tartalmazza.

34. Mezőgazdasági terület

40. § (1) A mezőgazdasági besorolású területek általános előírásait az OTÉK vonatkozó paragrafusa tartalmazza. A területfelhasználás általános jellege szerint mezőgazdasági terület, elhelyezkedése és sajátos használata alapján kertes (Mk) és általános lehet. Az általános területhasználatban további alövezetek kerültek kijelölésre: normál használatú (Má1), (Má2), (Má3) és egyéb (Me) használatú övezetek.

(2) Az övezeti besorolás jele: Mk; Má1; Má2; Má3; Me

(3) Az Mk jelű, kertes mezőgazdasági övezetbe tartozó területeken az (1) bekezdésben hivatkozott általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesítendők:

a) Az Mk jelű terület telkein az építményeket (gazdasági épületet, vagy zártkertes művelésből való kivonást követően lakóépületet) szabadon álló építési helyen belül kell elhelyezni, min. 5,0 m előkert, 3,0 m oldalkert és 6,0 m hátsókert biztosításával. Az előkert mérete a közvetlen szomszédos beépített telkek előkertjéhez kell elsősorban igazodnia, ha két különböző közé illeszkedik, akkor eldönthető az előkert mérete. Az épület utcai homlokzatának min. 1/3-a az előkert építési helyének határán kell, hogy álljon, akkor, ha az épület e rendelet hatályba lépése után valósul meg, egyéb esetben ezen előírást figyelmen kívül kell hagyni.

b) Új telek kialakításával érintett ingatlanok telekszélessége min 16,0 m, területe min. 800 m2 kell, hogy legyen.

c) WC, illetve árnyékszék űrgödre vízhatlanul zárt kivitelben létesítendő.

d) Az övezetben az OTÉK előírása szerint építhető gazdasági és lakóépület épületmagassága nem lépheti túl 5,50 m-t.

(4) Az Má1; Má2; Má3 jelű, ún. normál használatú mezőgazdasági alövezetbe tartozó területeken az (1) bekezdésben hivatkozott és egyéb vonatkozó általános szabályokon túl a következő helyi szabályok érvényesítendők:

a) Az Má1 jelű területen épületet/építményt építeni nem lehet.

b) Az Má2 jelű területen a 720-3000 m2 közötti nagyságú telkeken építhető gazdasági épület épületmagassága max. 5,50 m, gerincmagassága max. 7,5 m lehet.

c) Az Má2 jelű övezetbe tartozó, 3000 m2 feletti nagyságú telkeken épülő mezőgazdasági épület/ek/ épületmagassága max. 7,50 m, az Má3 jelű területen max. 11,00 m lehet. Az Má2 és az Má3 jelű területen építhető lakóépületek épületmagassága max. 5,50 m.

d) A mezőgazdasági területek határán áttört kerítés – egyéb előírás hiányában – a határoló dűlőút középvonalától -amennyiben a dűlőút szélesség kisebb, mint 12,00 m- 6,00-6,00 m távolságra, 12,00 m-es szabályozási szélesség felett a telekhatárra építhető, max. 1,80 m magasságban. Kerítés a csatorna partvonalától min. 6,00 m távolságba helyezendő.

e) Az Má1, Má2, Má3; jelű területen telekalakítás esetén a telekméret nem lehet kisebb 5.000 m2-nél.

(5) Az Mk és Má1; Má2; Má3 jelű övezetekbe erdőt és szőlőt telepíteni bárhol lehetséges. Ezek nyilvántartásba vétele, valamint a művelési ág megváltoztatása – szőlőterületeken belül erdő és gyümölcsös telepítése – az egyéb vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történhet.

(6) A Má2; Má3 jelű övezetben a (4) bekezdésben b-c pontjában felsorolt épületmagasság határértékeknél technológiai kötöttségek miatt magasabb építmény is elhelyezhető max. 15 m magasságig

(7) Az Me jelű, egyéb mezőgazdasági alövezetbe gyep (rét, legelő) tartozik. Az ide sorolt területeken a meglévő építmények rendeltetésének megfelelő állagmegóvásán (karbantartás, helyreállítás) túl további építési munka végzése (bővítés, átalakítás), illetve új építmények elhelyezése - a (8) bekezdésben foglaltak kivételével – nem végezhető.

(8) Az Me jelű területeken kivételesen elhelyezhető a speciális természetvédelmi igényeket szolgáló létesítmények – magasles, őrbódé, tájékoztató tábla, pad, hulladékgyűjtő, stb. –, vagy a legeltetéshez kapcsolódó épületek elhelyezése, melyhez ki kell kérni a természetvédelmi hatóság szakhatósági engedélyét. Telekosztás esetén a telek legkisebb mérete 10 000 m2-nél kisebb nem lehet.

35. Mezőgazdasági birtokközpontok kialakítása

41. § A birtokközpont telkén építményt telekhatártól min. 5 m elhagyásával kell elhelyezni. A birtokközponton épülő épületek magassága max. 10 m lehet.

36. Vízgazdálkodási terület

42. § (1) A Vízgazdálkodási területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK vonatkozó paragrafusa tartalmazza.

(2) Az övezeti besorolási jele:

a) Általános vízgazdálkodási terület V

b) Vízgazdálkodási terület gazdasági erdő V-Eg

c) Vízgazdálkodási terület védelmi erdő V-Ev.

(3) Deszk község általános vízgazdálkodási területeihez a mellékleteken jelölt Maros folyó, a belvízi és öntözőcsatornák, a tavak, a vízállások, és a töltések telkei tartoznak. Az vízgazdálkodási terület gazdasági erdő és védelmi erdő területébe a Maros folyó hullámtere tartozik.

(4) A vízgazdálkodásról szóló törvény, illetve a vonatkozó kormányrendelet értelmében a szakfeladatok ellátásához az állami kezelésűek tározók, továbbá a belvíz- és öntözőcsatornák partvonalától számítva mindkét oldalon 6-6 m szélességű parti sáv hagyandó szabadon. A közcélú vízi létesítmények partvonalától 3-3 m biztosítandó. A 6 m széles parti sáv szélén szélvédő fásítást kell telepíteni.

(5) A vizek természetes lefolyásának akadályozására alkalmas művek (út, csatorna, üzem, egyéb építmény, nyomvonalas létesítmény, stb.) építtetője, illetőleg fenntartója a természetes lefolyás biztosításáról az illetékes vízügyi szerv előírásainak megfelelően gondoskodni köteles.

37. Természetközeli terület

43. § (1) A természetközeli területbe a mocsár, nádas művelési ágú földrészletek tartoznak.

(2) Az övezeti besorolás jele: Tk.

(3) Természetközeli területekre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK vonatkozó paragrafusa tartalmazza.

38. Különleges terület – Kegyeleti park

44. § (1) A Kegyeleti park területébe a lezárt temetők telkei kerültek besorolásra.

(2) Az övezeti besorolás jele: Kn-Kp.

(3) A Kn-Kp jelű területen épület nem építhető, csak emlékművet, szobrot lehet állítani a Képviselő-testülettel egyeztetett módon.

39. Különleges terület – Nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás célú terület

45. § (1) A Nyersanyag-kitermelés (bánya), nyersanyag-feldolgozás területén a funkciót és technológiát kiszolgáló épület és építmény építhető.

(2) Az övezeti besorolás jele: Kn-Bn.

(3) A telek szükség esetén max. 5%-ig építhető be max. 5,0 m épületmagasságig, az építményt telekhatártól min. 3 m elhagyásával kell elhelyezni.

40. Különleges terület – Burkolt köztér

46. § (1) Burkolt köztér területén épületet elhelyezni tilos.

(2) Az övezeti besorolási jele: Kn-Kt-B.

(3) A Kn-Kt-B jelű terület teljeskörű felújítását komplett kiviteli terv készítésével lehet csak elvégezni.

41. Különleges – Sportolási célú terület

47. § (1) A beépítésre nem szánt Sportolási célú területbe a kisebb szabadtéri sportterületek, horgászásra alkalmas tó és környéke tartozik.

(2) Az övezeti besorolási jele: Kn-Spn.

(3) Az Kn-Spn jelű területen a filagóriák, vizesblokkot és/vagy büfét tartalmazó építmények helyezhetők el.

(4) A telek szükség esetén max. 2%-ig építhető be max. 5,0 m épületmagasságig, az építményt telekhatártól min. 3 m elhagyásával kell elhelyezni. A legkisebb zöldfelület min. 70%-os kell hogy legyen.

42. Különleges – Rekultivált szeméttelep

48. § (1) A Rekultivált szeméttelep területébe 0186/4 hrsz.-ú telek tartozik.

(2) Az övezeti besorolási jele: Kn-Rszt.

(3) Az Kn-Rszt jelű területen a funkcióhoz kapcsolódó építmény helyezhető el.

(4) A telek szükség esetén max. 2%-ig építhető be max. 5,0 m épületmagasságig, az építményt telekhatártól min. 3 m elhagyásával kell elhelyezni.

43. Különleges – Hulladékátvevő telep

49. § (1) A Hulladékátvevő telep területébe a 0186/3 hrsz.-ú telek tartozik.

(2) Az övezeti besorolási jele: Kn-Hull.

(3) A Kn-Hull jelű területen a funkcióhoz kapcsolódó építmény helyezhető el.

(4) A telek szükség esetén max. 2%-ig építhető be max. 5,0 m épületmagasságig, az építményt telekhatártól min. 3 m elhagyásával kell elhelyezni.

44. Különleges – Szivattyúház telep

50. § (1) A Szivattyúház telep területébe a 0151 hrsz.-ú telek kivett tanya (c) és szántó (k) művelési ágba tartozó része és a 093/7 hrsz.-ú telek tartozik.

(2) Az övezeti besorolási jele: Kn-Szh

(3) Az Kn-Szh területén a funkcióhoz kapcsolódó építmény, irodaépület és max. 150 m2-es lakóépület helyezhető el.

(4) A telek szükség esetén max. 2%-ig építhető be max. 5,0 m épületmagasságig, az építményt telekhatártól min. 3 m elhagyásával kell elhelyezni.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

51. § (1) E rendelet az elfogadást követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet szabályait kell alkalmazni a hatályba lépésekor első fokon el nem bírált ügyekben is, amennyiben azok az ügyfél számára kedvezőbbek.

52. §1

1

Az 52. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.