Békés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (II.26.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL, VALAMINT A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAP- ÉS SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK TÉRÍTÉSI DÍJÁRÓL

Hatályos: 2020. 10. 02

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

6/2015. (II. 26. )

önkormányzati rendelete


A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL, VALAMINT A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAP- ÉS SZAKOSÍTOTT ELLÁTÁSOK TÉRÍTÉSI DÍJÁRÓL[1]


Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pontjában, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésének b) pontjában, a 26. §-ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 92. § (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében és a 132. § (4) bekezdés d) pontjában, valamint Békés Város Önkormányzata és Tarhos Község Önkormányzata között 2013. május hó 31. napján létrejött Társulási Megállapodás 8. a. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Békési Kistérségi Intézményfenntartó Társulásban résztvevő Tarhos Község Önkormányzata Képviselő-testülete hozzájárulásával a következőket rendeli el.


I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja


1. § E rendelet célja, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseinek megfelelően meghatározza a Békés Város Önkormányzata által biztosított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások részletes szabályait, valamint a Békési Kistérségi Intézményfenntartó Társulás (a továbbiakban: Társulás) által – a Társulási Megállapodás alapján - biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások térítési díját.


2. A rendelet hatálya


2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Békés város közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, az Szt. 3. § (1) bekezdés és a (3) bekezdés a) pontjában, valamint az Szt. 6. §-ában meghatározott személyekre.

(2) A rendelet hatálya - a Társulási Megállapodás 12. pont b) pontja kivételével – a Társulás által nyújtott személyes gondoskodást nyújtó ellátások és a fizetendő térítési díjak vonatkozásában kiterjed a Tarhos község közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, az Szt. 3. § (1) bekezdés és a (3) bekezdés a) pontjában, valamint az Sz. 6. §-ában meghatározott személyekre.

(3)[2] Az egyéb illetékességi okokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezései az irányadók.


3. Értelmező rendelkezések


3. § E rendelet alkalmazásában

a) jövedelem: az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelem,

b) vagyon: az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyon,

c) család: az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek közössége,

d) közeli hozzátartozó: az Szt. 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személy,

e) egyedül élő: az Szt. 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott személy,

f) háztartás: az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyek közössége,

g) rendszeres pénzellátás: az Szt. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározottak szerinti ellátás,

h) keresőtevékenység: az Szt. 4. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározottak szerinti tevékenység,

i) aktív korú: az Szt. 4. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott személy, 

j) egyedülálló: az Szt. 4. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott személy,

k) hajléktalan: a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező személy, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás,

l)[3] rendkívüli élethelyzet: a kérelmezőnél, illetve családjában betegség, baleset, közeli hozzátartozó halála, elemi kár, munkahely elvesztése folytán kialakult élethelyzet,

m) kritikus élethelyzet: a testi épséget, az egészséget, az alapvető szükségletek kielégítését veszélyeztető helyzet.


4. Az ellátások formái


4. § (1) E rendelet szabályozza Békés városban a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások egyes formáit, az igénybevétel feltételeit, az egyes támogatások mértékét, valamint a szociális ellátásokra való jogosultság megszűnési módjait és a térítési díjakat.

(2)[4] Az Szt. 45. §-a szerinti települési támogatásnak minősül az önkormányzati ápolási díj, az önkormányzati lakásfenntartási támogatás, az önkormányzati gyógyszerköltség támogatás és az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatás, rendkívüli települési támogatásnak minősül az önkormányzati segély és az önkormányzati temetési segély.

(3) Békés Város Önkormányzatának e rendeletben szabályozott szociális ellátásai:

a)[5] pénzbeli szociális támogatások

  1. önkormányzati ápolási díj,
  2. önkormányzati segély,

c.[6]

d. önkormányzati temetési segély.

b) természetben nyújtott szociális támogatások

  1. önkormányzati lakásfenntartási támogatás,
  2. önkormányzati gyógyszerköltség támogatás,
  3. önkormányzati adósságkezelési szolgáltatás,
  4. önkormányzati segély
  5. köztemetés,
  6. otthoni szakápolás,
  7. közművesítési támogatás,
  8. kommunális adó támogatás,[7]
  9. rekreációs támogatás.[8]

c) személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

  1. étkeztetés,
  2. támogató szolgáltatás.


5. Feladat- és hatáskör átruházása


5. § (1)[9] Az e rendeletben meghatározott, alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskört a polgármester gyakorolja:

  1. önkormányzati segély,

  2. köztemetés,
  3. közművesítési támogatás,
  4. az Szt. 7. § (1) és (2) bekezdései alapján az arra rászorulónak – tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére - önkormányzati segélyt, étkeztetést, illetve szállást biztosít, amely megtérítését követelheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől,

f)[10] önkormányzati temetési segély.

(2)[11] Az otthoni szakápolás vonatkozásában a feladat- és hatáskört Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán és Szociális Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) gyakorolja.

(3) Az e rendeletben meghatározott, alábbi szociális ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskört a jegyző gyakorolja:

  1. önkormányzati lakásfenntartási támogatás,
  2. önkormányzati ápolási díj,
  3. önkormányzati gyógyszerköltség támogatás,
  4. önkormányzati adósságkezelési szolgáltatás
  1.    kommunális adó támogatás,[12]
  2.  rekreációs támogatás.[13]


II. Fejezet

Eljárási rendelkezések


6. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmeket az e célra rendszeresített nyomtatványok felhasználásával - a (2) bekezdés kivételével - a Békési Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) szociális feladatokat ellátó szervezeti egységéhez kell benyújtani.

(2) Az önkormányzati segély és az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatás iránti kérelmet a Békés Város Szociális Szolgáltató Központnál kell benyújtani.

(3) A kérelemben szereplő személyi- és lakcímadatokat érvényes hatósági igazolvány bemutatásával kell igazolni.

(4) A kérelmező a pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló eljárások során köteles személyesen eljárni.

(5) Amennyiben kérelmező igazolja, hogy alapos okból személyesen nem tud eljárni, helyette meghatalmazottja járhat el. A meghatalmazást legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.


7. § (1) A szociális ellátások iránti igény benyújtásakor a kérelmező köteles saját, illetve – az ellátás típusától függően – családja vagy háztartása vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni az Szt. 10. § (1)-(2) bekezdésének rendelkezései alapján.

(2) A kérelemhez csatolni kell – az ellátás típusától függően – a család vagy háztartás tagjainak

  1. jövedelméről szóló igazolását az alábbiak szerint:
    1. havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolást,
    2. nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő kérelmező esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által kiállított, a megállapított ellátás összegéről szóló igazolást,
    3. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a lezárt adóévről az állami adóhatóság által kiadott igazolást, a le nem zárt időszakra vonatkozóan könyvelői igazolást vagy a vállalkozó nyilatkozatát,
  2. álláskereső vagy álláskeresési járadékban részesülő személy esetén az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolást,
  3. a gyermektartásdíj vagy egyéb jellegű tartás megállapításáról szóló jogerős határozatot, és a teljesítés igazolásáról szóló iratot,
  4. a 18. életévét betöltött, illetve az 1997. június hó 1. napja után született 16. életévét betöltött, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek vagy fiatal felnőtt tanulói- vagy hallgatói jogviszonyáról az oktatási intézmény által kiállított igazolást.


8. § (1) E rendelet alkalmazásában nem minősülnek jövedelemnek az Szt. 4. § (1a) bekezdésében felsoroltak.

(2) A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

(3) Az e rendelet 7. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben az egy főre vagy egy fogyasztási egységre jutó jövedelem számításánál a család vagy háztartás tagjának jövedelmét csökkenteni kell a bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

(4) A jövedelemszámításnál irányadó időszak az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

(5) A vagyoni helyzet vizsgálata - az ellátás típusától függően - kiterjed a család vagy háztartás tagjainak vagyonára is.


9. § (1) Amennyiben a kérelmező e rendelet 7. § (1) bekezdésben meghatározott adatokat nem szolgáltatja, a kért igazolásokat nem csatolja és a hiánypótlási kötelezettségének sem tesz eleget, úgy a rendelkezésre álló adatok alapján kell dönteni, vagy a kérelmet el kell utasítani.

(2) Az igények elbírálása során a Hivatal a kérelmező által közölt adatokat, tényeket valamint a szociális helyzetet környezettanulmány során ellenőrizheti. Környezettanulmány készítésére a Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ is felkérhető.

(3) Az önkormányzati lakásfenntartási támogatásban, az önkormányzati ápolási díjban, az önkormányzati gyógyszerköltség támogatásban, az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatásban, az otthoni szakápolásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

(4) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati hatósági ügyekben a hatósággal való elektronikus kapcsolattartás nem lehetséges.

(5)[14] A pénzbeli és a természetben nyújtott ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni. 


10. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátások megállapítására irányuló kérelemről az e rendelet 5. §-ában meghatározott I. fokú hatóság határozattal dönt. A határozatban rendelkezni kell a kifizetés, illetve a folyósítás módjáról.

(2) Az I. fokú hatóság elrendelheti, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátás a jogosult javára, de közvetlenül a közüzemi szolgáltató részére kerüljön utalásra.


11. § Az e rendeletben szabályozott ellátások kifizetése

a) az önkormányzati lakásfenntartási támogatás és az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatás vonatkozásában a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a közüzemi szolgáltató vagy a Békési Városgondnokság folyószámlájára utalással,

b) az önkormányzati ápolási díj vonatkozásában a tárgyhónapot követő hó 5. napjáig a jogosult lakossági folyószámlájára utalással vagy postán való kiutalással,

c)[15] a pénzbeli ellátásként megállapított önkormányzati segély vonatkozásában haladéktalanul, de legkésőbb a támogatás megállapítását követő 8 napon belül a jogosult folyószámlájára vagy a közüzemi szolgáltató számlájára utalással, vagy a jogosult részére a Hivatal házipénztárából való kifizetéssel,

d)[16] az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként haladéktalanul, de legkésőbb a támogatás megállapítástól számított 8 napon belül a Hivatal házipénztárából való kifizetéssel, vagy a támogatott folyószámlájára való utalással,

e) a természetben nyújtott önkormányzati segély vonatkozásában a Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának közreműködésével, a megállapítástól számított 8 napon belül,

f) az önkormányzati gyógyszerköltség támogatás vonatkozásában a számla benyújtását követő 8 napon belül az azt érvényesítő, az önkormányzattal megállapodást kötött gyógyszertár folyószámlájára utalással,

g) otthoni szakápolás vonatkozásában utólag, a támogatási időszak végét követő hónap 5. napjáig az otthonápolási feladatokat ellátó, az önkormányzattal megállapodást kötött szolgáltató folyószámlájára utalással,

h) köztemetés vonatkozásában a számla benyújtását követő 8 napon belül az Önkormányzattal megállapodást kötött temetkezési vállalat folyószámlájára utalással

történik. 

i)[17] a rekreációs támogatás vonatkozásában a számla benyújtását követő 8 napon belül a Békési Gyógyászati Központ és Gyógyfürdő folyószámlájára utalással,

j)[18]


12. § (1) A Békés Város Önkormányzata által biztosított rendszeres ellátásokat

a)[19] meg kell szüntetni az adatközlésre nyitva álló határidő utolsó napján, ha a jogosultsági feltételek felülvizsgálatakor a támogatott a szükséges adatokat nem szolgáltatta, az igazolásokat nem csatolta, vagy nem működött együtt a Hivatallal a környezettanulmány készítésekor,

b) meg kell szüntetni, és a támogatottat kötelezni kell a megállapított támogatás teljes összegének megtérítésére, ha az igénylő szándékosan valótlan adatok közlésével, vagy olyan körülmény elhallgatásával tévesztette meg az önkormányzatot, amelynek figyelembevételével nem lett volna jogosult a támogatásra,

c) meg kell szüntetni, és a támogatottat kötelezni kell az ellátás azon részének megtérítésére, melyet jogosulatlanul és rosszhiszeműen vett igénybe, ha a támogatást nem rendeltetésszerűen használta fel vagy a támogatott nem tett eleget a 9. § (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségének.

(2) Az (1) bekezdés b-c) pontjaiban foglaltak esetén az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összeg visszafizetésére kell kötelezni.

(3)[20]


13. § (1) A rendszeres pénzbeli vagy természetbeni szociális ellátás felhasználásának ellenőrzése a Hivatal köztisztviselőinek közreműködésével, szükség esetén környezettanulmány lefolytatásával történik.

(2) Az önkormányzati segély és önkormányzati adósságkezelési szolgáltatás vonatkozásában az (1) bekezdésben leírtakra a Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ is felkérhető.

(3) Az ellátásban részesülő köteles az ellenőrzést tűrni és az ellenőrzést végzővel együttműködni, a kért adatokat rendelkezésre bocsátani és a szociális ellátás cél szerinti felhasználását igazolni. 


III. Fejezet

Az egyes szociális ellátásokra vonatkozó részletes rendelkezések

6. Települési támogatás


14. §[21] Békés Város Önkormányzata az arra rászorulóknak

  1. rendszeres települési támogatás keretein belül

aa) önkormányzati lakásfenntartási támogatást,

ab) önkormányzati ápolási díjat,

ac) önkormányzati gyógyszerköltség támogatást,

ad) önkormányzati adósságkezelési szolgáltatást,

  1. rendkívüli települési támogatás keretein belül

ba) önkormányzati segélyt,

bb)

bc) önkormányzati temetési segélyt

nyújt.


7. Önkormányzati lakásfenntartási támogatás


15. § (1)[22] Az önkormányzati lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy a nem lakóépületként nyilvántartott, de igazoltan lakhatási célt szolgáló épület fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Rendszeres kiadás a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szociális jellegű önkormányzati bérlakás lakbére, valamint közös költsége.

(2) Az önkormányzati lakásfenntartási támogatás természetbeni szociális ellátás formájában, a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz nyújtható, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Önkormányzati lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(4) Az önkormányzati lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

  1. a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
  2. a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
  3. a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
  4. a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
  5. a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(5) Ha a háztartás

  1. (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
  2. (4) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(7) Az önkormányzati lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani. A feltételek fennállása esetén a kérelmezőt a támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.


16. §

(1) Az önkormányzati lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összeg.

(2) Az önkormányzati lakásfenntartási támogatás esetében - komfortfokozatra tekintet nélkül - elismert lakásnagyság

  1. ha a háztartásban egy személy lakik 35 m2,
  2. ha a háztartásban két személy lakik 45 m2,
  3. ha a háztartásban három személy lakik 55 m2,
  4. ha a háztartásban négy személy lakik 65 m2,
  5. ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság minden további személy után 5-5 m2-el növelve,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(3) Az önkormányzati lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

  1. a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
  2. a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet több, mint 6.000 Forint, és nem lehet kevesebb, mint 2000 Forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:


TM = 0,3 –

J– 0,5 NYM

x 0,15


NYM



ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.


17. § (1) Önkormányzati lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.


18. § A támogatás megállapításához

  1. a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,
  2. a lakás nagyságának hitelt érdemlő igazolása,
  3. a szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adat igazolására szolgáló irat bemutatása vagy csatolása

szükséges.


19. § (1) Az önkormányzati lakásfenntartási támogatás folyósítása az önkormányzattal szerződést kötött szolgáltató részére történik, annak összegét a támogatással érintett költségek tekintetében a szolgáltató írja jóvá. A jogosultságot megállapító határozatban rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadás(ok)hoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az e rendelet 18. § c) pontja szerinti azonosító adatokat.

(2) A jegyző a szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján az önkormányzati lakásfenntartási támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a szolgáltató részére – a jogosultság megállapítását követő hónaptól kezdődően minden hónap 5. napjáig – elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az adatszolgáltatás hónapjában folyósításra került támogatásokról. Az adatszolgáltatás tartalmi elemeit az önkormányzat és a szolgáltató közötti szerződés szabályozza. 

(3) Az önkormányzati lakásfenntartási támogatással támogatott szolgáltatást szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, illetve a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti, a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában.

(4) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlá(k)ban a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.


20. § Azon személy részére, akinél előre fizetős készülék működik, az önkormányzati lakásfenntartási támogatás a mérőóra elektronikus úton történő feltöltésével is nyújtható.


21. § (1) Ha az önkormányzati lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást a teljes összegben kell folyósítani, majd a további folyósítást meg kell szüntetni.

(2) A szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási támogatás esetében ugyanazon lakás tekintetében bekövetkezett szolgáltatóváltás esetén a változás hónapjára járó támogatást teljes összegben a korábbi szolgáltatónak, míg a változást követő hónapra járó támogatást az új szolgáltatónak kell folyósítani.


8. Önkormányzati ápolási díj


22. § Az a hozzátartozó, akinek 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása okán 2012. december hó 31. napjáig elbírált kérelem alapján méltányossági ápolási díj került megállapításra, és jogosultsága 2014. március hó 1. napján fennáll, ezen időponttól önkormányzati ápolási díjban részesül.


23. § (1) Az önkormányzati ápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását évente legalább egyszer felül kell vizsgálni, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást tovább kell folyósítani. A felülvizsgálat során az ápolt személynél környezettanulmányt kell lefolytatni.

(2) A felülvizsgálat lefolytatásához csatolni kell a család tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását, illetve a felülvizsgálati nyomtatvány részét képező, a háziorvos által kiállított igazolást és szakvéleményt az ápolás szükségességéről. 

(3) A felülvizsgálat során alkalmazott egy főre számított jövedelem család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, egyedülálló esetén annak 150%-a.   


24. § (1) Az önkormányzati ápolási díjat meg kell szüntetni, ha

a) az ápolást végző személy keresőtevékenységet folytat,

b) az ápolást végző személy rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az ápolási díj összegét,

c)[23] az ápolást végző személy részére a járási hivatal az Szt. szerint ápolási díjat állapít meg,

d) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, kivéve, ha a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

e) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,

f) az ápolt személy meghal.

(2) Az ápolási kötelezettség megszegésének minősül, és a megállapított ellátás megszüntetését vonja maga után, ha az ápolást végző személy

a) az ellátott étkeztetéséről nem gondoskodik,

b) az ellátott ápolásáról nem gondoskodik,

c) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményeinek megtartásában nem működik közre.

(3) Az önkormányzati ápolási díjat az arra okot adó feltétel bekövetkezésének napjától, az ápolt személy halála esetén a halál időpontja hónapjának az utolsó napjával kell megszüntetni.


25. § Az önkormányzati ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott ápolási díj alapösszegének 80%-a.


9. Önkormányzati gyógyszerköltség támogatás


26. § Az önkormányzati gyógyszerköltség támogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás.


27. §[24] Önkormányzati gyógyszerköltség támogatásra jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetében annak 400 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át, továbbá nem jogosult alanyi- vagy normatív jogcímen megállapított közgyógyellátásra.


28. § (1) A jogosult számára kizárólag a személyes szükségletének kielégítéséhez rendelt gyógyító ellátás költségeként a kérelmező krónikus betegségéhez igazodó, egyhavi mennyiségre számolva legalacsonyabb költségű, a közgyógyellátásra jogosult gyógyszerkeretének megállapításához szükséges készítmények kiválasztásának szabályairól szóló 25/2006. (VI. 26.) EüM rendelet szabályai szerint elsőként választandó, legalacsonyabb napi terápiás költséggel alkalmazott készítményeket kell alapul venni. A gyógyszerköltség megállapításához a háziorvos által feltüntetett adagolásnak megfelelő havi mennyiségű, de legalább egy doboz gyógyszer térítési díját kell számítani.

(2) A gyógyszerköltség támogatás iránti kérelemhez csatolni kell

  1. a kérelmező és családtagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását,
  2. a háziorvos által kiadott igazolás alapján az önkormányzattal szerződéses kapcsolatban álló gyógyszertár által az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiállított igazolást a gyógyító ellátás költségéről, és

c)[25] a járási hivatal közgyógyellátás megállapítása iránt benyújtott kérelem elutasítása tárgyában hozott határozatát.


29. § (1) Az önkormányzati gyógyszerköltség támogatásra való jogosultságot egy év időtartamra kell megállapítani. A jogosultság kezdő időpontja - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő hónap 1. napja.

(2) Az önkormányzati gyógyszerköltség támogatás iránti kérelem a jogosultság időtartama alatt legkorábban a lejárat hónapját megelőző hónapban nyújtható be. Ebben az esetben az új jogosultság kezdő időpontjaként a korábbi jogosultság lejártát követő napot kell megállapítani.

(3) A jogosultság lejártát követően vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem (a továbbiakban: további kérelem) benyújtásakor nem kell csatolni a járási hivatal közgyógyellátás megállapítása iránt benyújtott kérelem elutasítása tárgyában hozott, jogerőre emelkedett határozatát, kérelmezőnek írásban kell nyilatkozatot tennie, hogy vonatkozásában alanyi- vagy normatív közgyógyellátás nincs megállapítva, és a megállapítás iránt nincs eljárás folyamatban a járási hivatalnál.

(4) További kérelem esetén a (3) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozat akkor alkalmazható, ha az előző jogosultság végétől legfeljebb 60 nap telik el.


30. § (1) Az önkormányzati gyógyszerköltség támogatás összege

  1. 3.000 Forint/hó, ha a gyógyító ellátás költsége nem haladja meg a 7.000 Forintot,
  2. 6.000 Forint/hó, ha a gyógyító ellátás költsége meghaladja a 7.000 Forintot,

amely a támogatás időtartama alatt háromhavi időarányos keretben vehető igénybe.  

(2) Amennyiben a támogatás időtartama alatt a támogatás havi összege az adott havi gyógyszerköltséget meghaladja, a fennmaradó különbözeti összeg a következő havi gyógyszerköltségnél kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő hónapban teljes mértékben nem érvényesíthető, azt a további hónapokban, de legfeljebb a jogosultság időtartamának végéig lehet érvényesíteni.


31. § Az önkormányzati gyógyszerköltség támogatásra való jogosultságot az arra okot adó feltétel bekövetkezése hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni, ha a támogatásban részesülő vonatkozásában 

  1. az egy főre számított jövedelem meghaladja az e rendelet 27. §-ában meghatározott összeget,
  2. a járási hivatal alanyi- vagy normatív közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg.


32. § Az önkormányzattal szerződést kötött gyógyszertár minden hónap 5. napjáig értesíti az önkormányzatot, hogy az értesítést megelőző hónapban kik vonatkozásában és milyen összegben került érvényesítésre a gyógyszerköltség támogatás. 


10. Önkormányzati adósságkezelési szolgáltatás


33. § Békés Város Önkormányzata a szociálisan hátrányos helyzetben lévő, eladósodott, de fizetőkészséget mutató családok adósságterheinek enyhítése és lakhatási feltételeik megőrzése, körülményeik javítása céljából az e rendeletben foglalt feltételekkel önkormányzati adósságkezelési szolgáltatást nyújt.


34. § (1) Önkormányzati adósságkezelési szolgáltatásra jogosult az adóssággal érintett ingatlanban bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a közüzemi szolgáltatónál fogyasztóként, a Békési Városgondnokságnál bérlőként megnevezett személy, illetve több szerződő fél esetén a kérelem nyomtatványon az adósok által felhatalmazott személy

a) akinek háztartásában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetében annak 150 %-át, és

b) akinek az adóssága meghaladja az ötvenezer forintot, és akinek a (2) bekezdésben meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, vagy közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, és

c)[26] aki - komfortfokozattól függetlenül - az e rendelet 16. § (2) bekezdésében meghatározott minimális lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik, feltéve, hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt, illetve a családsegítővel történő feltétel nélküli együttműködést.

(2) Nem állapítható meg önkormányzati adósságkezelési szolgáltatás, ha a kérelmező vagy az ingatlanban bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy

  1. a lakott és támogatni kért lakáson kívül további forgalomképes ingatlannal rendelkezik,
  2. a lakás egészét vagy egy részét bérbe, albérletbe adja, használatra átengedi, nem lakás céljára használja,
  3. a lakásra tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződést kötöttek,
  4. önkényesen elfoglalt lakásban laknak,
  5. az általa lakott lakáson kívüli, részben vagy egészben a tulajdonát képező lakáshoz kéri a támogatást,
  6. gépjármű tulajdonnal rendelkezik,

g)[27] szándékosan valótlan adatok közlésével, vagy olyan körülmény elhallgatásával tévesztette meg az önkormányzatot, amelynek figyelembe vételével nem lett volna jogosult a támogatásra,

h)[28] elutasítja, illetve nem működik együtt a családsegítővel.

(3) A (2) bekezdés a), e) és f) pontjaiban meghatározott vagyon akkor tekinthető az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatást kizáró okként, ha annak értéke az e rendelet 3. § b) pontjában meghatározott összeget meghaladja. 


35. § Az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatás körébe vonható adósságtípus

  1. a víz- és csatornahasználati díjtartozás,
  2. az áramdíj tartozás,
  3. a gázdíj tartozás.


36. § Az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatás iránt előterjesztett kérelemhez csatolni kell

a) a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását,

b) a közüzemi szolgáltató által kiállított iratot az adósság jogcíméről és összegéről, vagy a közszolgáltatás kikapcsolásának tényéről,

c)[29] az adósságkezelési tanácsadó javaslatát a kérelmező adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonására, amely tartalmazza a családsegítő javaslatát is.


37. § Az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatás időtartama legfeljebb tizenkét hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.


38. § (1) Önkormányzati adósságkezelési szolgáltatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.


39. § (1) Az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll.

(2) Az adósságcsökknetési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 50%-át, és összege legfeljebb 100.000 Forint lehet.

(3) A 34. § (1) bekezdés c) pontja szerint meghatározott önrész megfizetése történhet

  1. egy összegben vagy
  2. legfeljebb 12 havi részletben, mely az adósságkezelési tanácsadó javaslata alapján indokolt esetben egy alkalommal 6 hónapra meghosszabbítható, ha az adós a fizetési kötelezettségének rajta kívülálló okok miatt (pl. hosszabb betegség, munkanélkülivé válás, tűzeset, haláleset, stb.) átmenetileg nem tud eleget tenni, de reális esély van arra, hogy a módosított feltételekkel az adósságkezelés eredményes lesz.

(4) A támogatás folyósításának időtartama megegyezik az önrész megfizetésének időtartamával.

(5) A támogatás egyösszegű átutalására csak az önrész befizetését követően kerülhet sor.


40. § (1) Amennyiben az adósnak több adóssága van és az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonás kritériumai legalább az egyik adósságtípus vonatkozásában fennállnak, e rendelet 35. §-a szerinti bármelyik adósságtípusba tartozó adósság kezelhető.   

(2) Ha az adós egyidejűleg többféle adósság kezelését kéri, akkor az adósságcsökkentési támogatást a kezelt adósságok arányának figyelembevételével kell meghatározni. Ekkor arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely típusú adósságok csökkentéséhez és milyen összegben nyújtják.

(3) Az önkormányzati adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy nem kötelezhető azon adósságtípusba tartozó adósság visszafizetésére, amelyhez kapcsolódóan adósságcsökkentési támogatásban nem részesül.

(4) Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt a tartozása megfizetéséről.


41. § (1) Az adósságkezelési tanácsadást a Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ adósságkezelői tanfolyamot végzett családgondozója látja el. 

(2) Az adósságkezelési tanácsadás keretében a tanácsadó

  1. tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,
  2. az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását, fizetési kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az adósságkezelési szolgáltatásba történő bevonásra,
  3. az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást köt,
  4. az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal kapcsolatot tart és legalább havonta egy személyes találkozás útján folyamatosan figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban foglaltak betartását,
  5. szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó döntés módosítását.

(3) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval. Az együttműködés során az adós köteles

  1. hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi megismeréséhez és nyilvántartásához,
  2. aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,
  3. havonta legalább egy alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az adósságkezelési megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.


42. § (1) Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

  1. az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy
  2. az általa vállalt adósságtörlesztés három havi részletét nem teljesíti, illetőleg
  3. az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt azon adósságtípusokba tartozó lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének, amelyekhez kapcsolódóan adósságcsökkentési támogatásban részesül, három hónapig nem tesz eleget,

(2) Az adósságcsökkentési támogatás az (1) bekezdésben foglaltak szerinti megszüntetéstől számított 36 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(3) Ugyanazon személy vagy háztartásának tagja az adósságkezelési szolgáltatás lezárásától - ide nem értve az (1) bekezdés szerinti megszüntetést - számított 24 hónapon belül nem részesülhet adósságkezelési szolgáltatásban.

(4) A (2) és (3) bekezdések alkalmazásában az ott jelzett időtartamot a tárgyi ügyben hozott megállapító határozatban az adósságkezelési szolgáltatás záró időpontjaként megjelölt napot követő első munkanaptól kell számítani


43. § (1) A megállapított adósságcsökkentési támogatásnak a követelés jogosultja részére történő folyósításáról a jegyző gondoskodik.

(2) Ha az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt az illetékességet érintően megváltozik vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatás folyósítását követően a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni.

(3) A (2) bekezdés szerinti illetékességváltozás esetén a támogatott egy összegben megfizetheti fennálló tartozását. Ennek lehetősége legfeljebb a lakcímváltozást követő második hónapig áll fenn.   


44. § (1) E rendelet 42. § (1) bekezdésének b)–c) pontja alkalmazásában a jogosult nem tesz eleget a kötelezettségének, ha a fizetési határidő leteltétől számított 15 nap eredménytelenül eltelt, és

  1. a b) pont szerinti esetben a fizetési kötelezettség teljesítése során együttvéve háromhavi elmaradás keletkezik,
  2. a c) pont szerinti esetben a jogosult három egymást követő hónapban nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének.

(2) Az adósságcsökkentési támogatás visszafizetését legfeljebb olyan összegű részletekben lehet elrendelni, mint amilyen összegben a támogatást adták.


11. Önkormányzati segély


45. § (1)[30] Békés Város Önkormányzata a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére –ellenőrizhető indoklással ellátott kérelem alapján – önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Önkormányzati segélyt az önkormányzat eseti jelleggel, az alábbi formákban nyújt:

  1. készpénzben,
  2. természetben

ba) közműtartozás esetén a közüzemi szolgáltatóhoz történő utalással,

bb) tartós élelmiszer formájában, a Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ közreműködésével.

bc)[31]


46. § (1)[32] Önkormányzati segély nyújtható, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg:

  1. család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át,
  2. egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) Az önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell az annak indokául szolgáló tényt, és az indokolással alátámasztott rendkívüli körülményt.

(3) A polgármester az önkormányzati segély megállapításról szóló határozatban - a felhasználás ellenőrzésének keretében – a felhasználást alátámasztó dokumentumok (pl.: számla, nyugta) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.


47. § Rendkívüli élethelyzet különösen, ha a kérelmező

  1. betegség,
  2. haláleset,
  3. elemi kár elhárítása,
  4. válsághelyzetben lévő várandós anya és gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítése,
  5. gyermeke vagy a gyámsága alatt álló kiskorú iskoláztatása,
  6. nevelésbe vett gyermekével való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
  7. bűncselekmény sértettje,
  8. nyugdíjkifizetése valamely ok miatt késik (pl.: nyugdíjazás iránti eljárás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása),
  9. megélhetése valamilyen előre nem látható esemény bekövetkezése

okán igazolt módon veszélyeztetve van, és anyagi segítségre szorul.


48. §[33]


49. §[34]


50. § Nem nyújtható önkormányzati segély annak a személynek

  1. aki bentlakásos szociális intézményben él,
  2. aki saját maga vagy családtagja az e rendelet 3. § b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik, kivéve, ha a kérelmező kritikus élethelyzete áll fenn.       


50/A. §[35]


12. Kamatmentes kölcsön formájában biztosított önkormányzati segély


51. §[36]


12/A. Önkormányzati temetési segély[37]


51/A. § (1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot és a temetés költségeiről a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő hozzátartozója nevére kiállított számla eredeti példányát. A kérelmet a haláleset napjától számított 60 napon belül kell benyújtani. E határidő elmulasztása jogvesztő.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10 %-ánál, de minimum 30.000,- Ft.

(3)[38] A polgármester az önkormányzati temetési segély megállapításáról szóló határozatban – a felhasználás ellenőrzésének keretében – a felhasználást alátámasztó dokumentumok (pl. számla, nyugta) becsatolására hívhatja fel a jogosultat.


13. Egyéb szociális ellátások


52. §[39] (1) Békés Város Önkormányzata az arra rászorulóknak egyéb szociális ellátás keretén belül

a) otthoni szakápolást,

b) köztemetést,

c) közművesítési támogatást,

d) kommunális adó támogatást

biztosít.

(2) Békés Város Önkormányzata az egészség megőrzése érdekében rekreációs támogatást biztosít.


14. Otthoni szakápolás


53. § (1) Azon személyek vagy családok részére, akik az otthoni szakápolási szolgálat szolgáltatásait anyagi okok miatt – vagy mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által biztosított támogatás már lejárt – nem tudják igénybe venni, kérelemre, szociális rászorultság alapján 3 hónap időtartamra támogatás nyújtható. Az otthoni szakápolás a beteg otthonában végzett szakápolási feladatokat foglalja magában, amely szolgáltatás díja alkalmanként 1.500 Forint.

(2) Az otthoni szakápolásra való jogosultság a feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtása hónapjának első napjától áll fenn.

(3) A szakápolás igénybevételéhez csatolni kell a szakápolás szükségességét igazoló háziorvos igazolását, valamint – utólag – a szakápolást végző szolgáltató által kiállított igazolást.

(4)[40] A támogatás mértéke:

a) a megállapított látogatási díj 100 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

b) a megállapított látogatási díj 75 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át,

c) a megállapított látogatási díj 50 %-a, ha a kérelmező családjában az egy főre számított jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át

nem haladja meg.

(5) Különös méltánylást érdemlő esetben (pl. egyedülálló kérelmező, tartós egészségromlás, magas gyógyszerköltség) a Bizottság az elbírálás során

  1. a (4) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott támogatás mértékétől 25 %-kal felfelé eltérhet,
  2. a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelemhatártól 50%-al felfelé eltérhet.

(6) Indokolt esetben a támogatás a Bizottság döntése alapján ismételten megállapítható.


15. Köztemetés


54. § (1) Az eltemettetésre köteles személy, ha az eltemettetésről nem gondoskodik, a köztemetés költségeit az önkormányzat részére - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - megtéríteni köteles.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól részben vagy egészben mentesíthető, illetve részletekben fizetheti azt meg, ha családjában az egy főre számított jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át.


16. Közművesítési támogatás


55. §[41] (1) Azon személyek vagy családok, akik ingatlanuk közművesítése (ivóvíz, szennyvízbevezetés, út, útalap építés) miatt nehéz anyagi helyzetbe kerülnek, és családjukban az egy főre számított jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén annak 150 %-át, közművesítési támogatásban részesülnek.

(2) A támogatás mértéke a közművesítés számlával igazolt költségeinek 30%-a, melyet az önkormányzat közvetlenül utal a számlát kibocsátó szolgáltató által megadott számlaszámra.


16/A. Kommunális adó támogatás[42]


56. § (1) Azon személyek vagy családok esetében, akik a magánszemélyek kommunális adó fizetési kötelezettséggel összefüggésben kerülnek nehéz anyagi helyzetbe, kérelemre támogatás nyújtható úgy, hogy az önkormányzat átvállalja az egyébként fizetendő adó összegének 50 %- át.

(2) Kommunális adó támogatás akkor nyújtható, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg

a.           család esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

b.           egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

és a kérelmező vagy családtagja az önkormányzati adóhatóság nyilvántartása alapján hátralékkal nem rendelkezik.

(3) A támogatás egy adóévre szól, a kérelmeket a tárgyévre vonatkozóan március hó 16. napjától április hó 15. napjáig lehet benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. E határidő elmulasztása jogvesztő. A támogatás összegét az adóalany adószámlájára kell átutalni.

(4)[43]


16/B. Rekreációs támogatás[44]


56/A. §[45] (1) Békés Város Önkormányzata a 60. életévét betöltött személyek részére, rekreációs támogatásként 20 alkalmas bérletet biztosít, mely a Békési Gyógyászati Központ és Gyógyfürdőben gyógyvizes gyógymedence használatára és a Békési Uszodában a medencék és a működő szolgáltatások használatára jogosít.

(2)[46] Rekreációs támogatás akkor nyújtható, ha kérelmező jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 900%-át.

(3) A támogatás igénylésekor az életkort és a lakóhelyet, mint a jogosultság feltételeit, személyi igazolvány és lakcímkártya bemutatásával kell igazolni.

(4)[47] A rekreációs támogatás egy évben legfeljebb 3 alkalommal vehető igénybe.

(5)[48] A bérlet a jogosultságot megállapító jogerős határozat bemutatásával a Békési Gyógyászati Központ és Gyógyfürdőnél vagy a Békési Uszodában vehető át. A rekreáció céljának megvalósulása érdekében a bérlet a kiállításától számított 6 hónapon belül használható fel. 

(6)[49] A támogatás nem átruházható, azt a jogosult csak személyesen érvényesítheti.


IV. Fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások

17. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodás formái


57. § (1) Békés városban a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat a Társulás fenntartásában működő Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ látja el.

(2) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

  1. étkeztetés,
  2. házi segítségnyújtás,
  3. családsegítés,
  4. támogató szolgáltatás,
  5. nappali ellátás,
  6. közösségi ellátás.

(3) Az önkormányzat a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátási formák közül az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményben hajléktalan személyek átmeneti szállását biztosítja.

(4) Az ellátásokat a szakmai programokban meghatározottak szerint lehet igénybe venni.


18. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele


58. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás iránti kérelmet az igénylő vagy törvényes képviselője az intézmény, illetve a szolgáltatás vezetőjénél terjesztheti elő. Az intézmény saját használatú nyomtatvány összeállítására jogosult.

(2) A kérelemhez mellékelni kell az ellátásra irányadó központi jogszabályban meghatározott mellékleteket, iratokat. A térítésmentesen biztosítandó ellátások esetén jövedelemnyilatkozatot nem kell csatolni.


19. Étkeztetés


59. § (1) Étkeztetést annak a szociálisan rászoruló személynek kell biztosítani, aki

  1. a 65. életévét betöltötte,
  2. 65 év alatti, de önmaga vagy eltartottja ellátásra csak segítséggel képes,
  3. nyugdíjszerű ellátásban részesülő aktív korú személy,
  4. fogyatékkal élő gyermeket nevel,
  5. fogyatékos, pszichiátriai- vagy szenvedélybeteg,
  6. baleset, sérülés, betegség, rendkívüli élethelyzet miatt nem tudja magát, illetve családtagjait ellátni,
  7. nem hajléktalanszállón lakó hajléktalan,
  8. idős személyek nappali ellátásában részesül.   

(2) A feltételek fennállása

  1. az életkor tekintetében személyazonosító igazolvány bemutatásával,
  2. a rendkívüli élethelyzet fennállása tekintetében a Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálata igazolásának csatolásával,
  3. baleset, sérülés, betegség tekintetében háziorvos vagy szakorvos véleményének csatolásával
  4. fogyatékosság, pszichiátriai- vagy szenvedélybetegség esetén szakorvosi igazolás csatolásával

igazolható.


20. Támogató szolgáltatás


60. § (1) A Támogató Szolgálat alaptevékenysége:

  1. személyi segítség,
  2. speciális személyi szállítás,
  3. információnyújtás, tanácsadás.

(2) A támogató szolgáltatásért az e rendelet 1. mellékletében meghatározott mértékű térítési díjat kell fizetni.

(3) A támogató szolgáltatás térítési díja rendkívüli mérséklésének esetei:

  1. az ügyfél olyan ellátás igénybevétele miatt kéri a szállítást, ami helyben nem biztosítható (pl. speciális orvosi centrumba szállítás),
  2. az ügyfél 100 km-t meghaladó szállítást igényel,
  3. az ellátást igénylő rendkívüli élethelyzete, krízishelyzete indokolja (átmeneti jövedelem-kiesés, betegség),
  4. a térítési díj mérséklése lehetséges oly módon is, hogy az ellátottat kísérő hozzátartozó szállításáért a szolgálat térítési díjat nem számol fel,
  5. a szolgálat a szállítást a Békés Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve által megfizetett útiköltség díjjal azonos összegért vállalja.


21. Térítési díj


61. § (1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért térítési díjat kell fizetni.

(2) A térítési díjak mértékét a Képviselő-testület e rendelet 1. mellékletében foglaltak szerint határozza meg.

(3) A térítési díjat az Szt. 114. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kötelesek megfizetni.

(4) A személyi térítési díj összege az ellátott kérelme alapján

  1. mérsékelhető, ha jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.
  2. elengedhető, ha jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át.

(5) A személyi térítési díj mérséklésére vagy elengedésére irányuló kérelemhez csatolni kell a 7. § (2) bekezdése szerinti jövedelemigazolásokat.  

(6) A hajléktalan személyek átmeneti szállása térítési díja mérsékelhető, illetve elengedhető, ha

  1. az ellátást igénylő rendkívüli- vagy kritikus élethelyzete indokolja,
  2. az ellátott jövedelme jelentős mértékben csökken, vagy tekintetében átmeneti jövedelem-kiesés következik be,
  3. az ellátott betegsége, magas gyógyszerköltsége indokolja. 

(7) A személyi térítési díj mérséklése, elengedése vonatkozásában a feladat- és hatáskört a Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ igazgatója gyakorolja.


22. Az intézményi jogviszony megszűnése és megszüntetése


62. § Az intézményi jogviszony megszűnésére és megszüntetésére az Szt. 100-101. §-ait és a 103-104. §-ait kell megfelelően alkalmazni. 


V. Fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal


63.§ (1) Az önkormányzat az Szt. 58/B. § (2) bekezdése alapján szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek tagjai a jegyző, Békés Város Képviselő-testülete Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottságának elnöke, a Hivatal Igazgatási Osztályának osztályvezetője, a Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ vezetője, a Társulás működési területén lévő szociális intézmények vezetői, a Hivatal ifjúsági referense.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, melynek összehívásáról a polgármester gondoskodik.


VI. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések


64. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 10/2012. (III. 30.) önkormányzati rendelete.

(3) Hatályát veszti Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének az adósságkezelési szolgáltatásról szóló 52/2008. (XII. 19.) önkormányzati rendelete.


Békés, 2015. február 23.


                     Izsó Gábor s.k.                                                     Tárnok Lászlóné s.k.

                      polgármester                                                            jegyző


A rendelet kihirdetésre került: 2015. február hó 26. napján




Tárnok Lászlóné

            jegyző


  1. melléklet a 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez[50]



A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjai


Szolgáltatás megnevezése

Térítési díj mértéke


Szociális étkeztetés Békés

reggeli

55 Ft + ÁFA

ebéd

354,5 Ft + ÁFA

kiszállítás

79 Ft + ÁFA

Szociális étkeztetés Tarhos

ebéd

354,5 Ft + ÁFA

kiszállítás

79 Ft + ÁFA

Házi segítségnyújtás óradíja


300 Ft

Támogató szolgálat térítési díja

rászorulók esetében

személyi segítés

200 Ft/óra

szállítószolgálat

100 Ft/km

Támogató szolgálat térítési díja

nem rászorulók esetében

személyi segítés

300 Ft/óra

szállítószolgálat

200 Ft/km

Közösségi pszichiátriai ellátás

-

0,- Ft

Időskorúak nappali ellátása

-

0,- Ft

Fogyatékos személyek nappali ellátása

étkezéssel

520 Ft

étkezés nélkül

0,- Ft

Demens személyek nappali ellátása Békés

étkezéssel

520 Ft

étkezés nélkül

0,- Ft

Demens személyek nappali ellátása Tarhos

étkezéssel

450 Ft

étkezés nélkül

0,- Ft

Hajléktalanok Átmeneti Szállásának térítési díja

az első 30 napban

0,- Ft

a 30. napot követően

170 Ft/nap

Család- és gyermekjóléti Szolgálat


0,- Ft

Család- és gyermekjóléti Központ


0,- Ft



[1]

Módosították a 38/2015. (IX. 01.), 46/2015. (XI. 02.), 12/2016. (IV. 04.), 27/2016. (X. 03.), 3/2017. (I. 30.), 8/2017. (III. 31.), 18/2017. (VI. 30.), 28/2017. (IX. 29.), 44/2017. (XII. 29.), 5/2018. (II. 02.), a 8/2019. (III. 1.), a 3/2020. (IV. 1.), a 20/2020. (IX. 4.) és a 22/2020. (X. 1.) önkormányzati rendeletek.

[2]

Módosította a 44/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet 1. §-a és a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[3]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

[4]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[5]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 4. §-a.

[6]

Hatályon kívül helyezte a 22/2020. (X. 1.) önkormányzati rendelet 4. §-a.

[7]

Módosította a 38/2015. (IX. 01.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[8]

Módosította a 12/2016. (IV. 04.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[9]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 5. §-a.

[10]

Beiktatta a 22/2020. (X. 1.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[11]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 5. §-a.

[12]

Módosította a 38/2015. (IX. 01.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

[13]

Módosította a 12/2016. (IV. 04.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

[14]

Módosította a 44/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

[15]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 6. §-a.

[16]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 6. §-a.

[17]

Módosította a 3/2017. (I. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[18]

Hatályon kívül helyezte a 3/2017. (I. 30.) önkormányzati rendelet 4. §-a.

[19]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 7. §-a.

[20]

Hatályon kívül helyezte a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 16. §-a.

[21]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 8. §-a.

[22]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 9. §-a.

[23]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 9. §-a.

[24]

Módosította a 27/2016. (X. 03.) és a 8/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[25]

Módosította a 22/2020. (X. 1.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[26]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 11. §-a.

[27]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 11. §-a.

[28]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 11. §-a.

[29]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 12. §-a.

[30]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 13. §-a.

[31]

Hatályon kívül helyezte a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 16. §-a.

[32]

Módosította a 38/2015. (IX. 01.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[33]

Hatályon kívül helyezte a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 16. §-a.

[34]

Hatályon kívül helyezte a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 16. §-a.

[35]

Hatályon kívül helyezte a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 16. §-a.

[36]

Hatályon kívül helyezte a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 16. §-a.

[37]

Beiktatta a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 14. §-a.

[38]

Beiktatta a 22/2020. (X. 1.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

[39]

Módosította a 3/2017. (I. 30.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

[40]

Módosította a 38/2015. (IX. 01.) önkormányzati rendelet 5. §-a.

[41]

Módosította a 38/2015. (IX. 01.) önkormányzati rendelet 6. §-a.

[42]

Módosította a 38/2015. (IX. 01.) önkormányzati rendelet 7. §-a.

[43]

Hatályon kívül helyezte a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 16. §-a.

[44]

Kiegészítette a 12/2016. (IV.04.) önkormányzati rendelet 4. §-a.

[45]

Módosította a 3/2017. (I. 30.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[46]

Módosította a 18/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[47]

Módosította a 8/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

[48]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 15. §-a.

[49]

Módosította a 20/2020. (IX. 4.) önkormányzati rendelet 15. §-a.

[50]

Módosította a 28/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a, a 8/2019. (III. 1.) önkormányzati rendelet 3. §-a és a 3/2020. (IV. 1.) önkormányzati rendelet 1. §-a.