Zalacséb Község Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2018. (II. 15.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati követelések elengedésének eseteiről

Zalacséb Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikkének (1) a) és e) pontjában kapott feladatkörében, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában, az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a Zalacséb Község Önkormányzatára (továbbiakban: Önkormányzat) és az általa fenntartott költségvetési szervekre.

2. §

1. Követelések azok a különféle szerződésekből eredő, pénzben kifejezhető fizetési igények, amelyek az Önkormányzat és költségvetési szervei által teljesített és a másik szerződő fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, visszatérítendő támogatás nyújtásához vagy előleg fizetéséhez kapcsolódnak, így különösen:

1. az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjával,

2. az önkormányzati vagyon részletfizetés mellett történt átruházásával (értékesítésével), részletfizetés mellett történő egyéb hasznosításával,
3. közterület-használati díjakkal,

4. földhaszon-, illetve egyéb bérleti díjakkal,
5. első lakáshoz jutók helyi támogatásával,
6. munkáltatói kölcsönnel,
7. az arra jogosultak számára nyújtott egyéb támogatásokkal,
8.  szociális támogatásokkal,
9. térítési díjakkal,
10. egyéb részletfizetéssel kapcsolatos követelések.

2. Az Önkormányzat – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

1. ha az nem veszélyezteti az önkormányzat likviditását,
2. az adós meghalt,
3. bizonyított, hogy a követeléssel érintett szervet, személyt nem lehet elérni vagy fellelni,
4. olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel a követelés kötelezettjénél, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen: a kötelezett rendszeres jövedelemmel önhibáján kívül legalább 6 hónapja nem rendelkezik, egészségi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a kedvező változás a jövőben sem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely méltányos követelésről való lemondást indokolttá teszi,
5. a követelés – a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján – behajthatatlannak minősül.

3. A behajthatatlan követeléseket a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a saját tőkével szemben le kell írni. A behajthatatlan követelés meghatározását az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésének 1. pontja és az Önkormányzat számviteli politikája, értékelésének szabályait az eszközök és források értékelési szabályzata rögzíti. A behajthatatlannak minősített követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek.
4. A számviteli szabályok előírásai szerint, az éves zárás előtt valamennyi költségvetési szerv minősíti a kintlévőségeket és szükség esetén javaslatot tesz a behajthatatlan követelések leírására, az értékvesztés elszámolására.

3. §

1. A 2. § (2) bekezdésében foglalt esetekben a jegyző előterjesztése alapján a követelés részbeni vagy teljes elengedése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
2. A követelések elengedésére vonatkozó eljárás során alaposan mérlegelni kell a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítőképességét, az elengedés előnyeit és hátrányait. Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni. (Így különösen: jövedelemigazolásokat, az üggyel kapcsolatos szerződéseket, számlákat, pénzügyi mérlegeket, más hatóságok, szervek határozatait, ítéleteit, döntéseit, tulajdoni lapot, stb.)
3. A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.
4. A követelés kiegyenlítéseként a képviselő-testület megállapodhat a kötelezettel (adóssal) az önkormányzat részére felajánlott szolgáltatás teljesítésében. Biztosíthatja a részletfizetés vagy a követelés beszedésének teljesülését más polgári jogi szerződéssel is (beszámítási megállapodás, tartozásátvállalás, kezesi szerződés, zálogszerződés, stb.).

4. §

E rendelet nem terjed ki az adókra és az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokkal kapcsolatban a jegyző önkormányzati adóhatóságként az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényekben meghatározottak szerint jár el.

5. §

Ez a rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

            Erdei Csaba                                                                                        Vigh-Tardi Valéria

             polgármester                                                                                            jegyző

Kihirdetve: 2018. február 15.

                                                                                                                            Vigh-Tardi Valéria

                                                                                                                          jegyző