Zalacséb Község Önkormányzati Képviselőtestületének 5/2011. (IV.13.) önkormányzati rendelete
Zalacséb Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2020. 05. 18Zalacséb Község Önkormányzati Képviselőtestületének 5/2011. (IV.13.) önkormányzati rendelete
Zalacséb Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
1Zalacséb Község Önkormányzati Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv) 20. § (2) bekezdésében, 21. §-ában, 34. § (1) bekezdésében, 47. § (1) bekezdés d) pontjában, 47. § (2) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében és 50. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv) 32. § (2) bekezdésében, 33. §-ában, 37. § (1) bekezdésében, 39. § (3) bekezdésében 41. § (4) bekezdésében, 43. § (3) bekezdésében, 44-45. §-ában, 46. § (3) bekezdésében, 48. §-ában, 49. § (2) bekezdésében, 50. §-ában, 51. § (2) bekezdésében, 52. § (1) bekezdés n) pontjában, 53. §-ában, 54. §-ban, 57. §-ában, 59. § (2) bekezdésében, 62. § (1) bekezdésében, 64. § (2) bekezdésében, 68. § (2) és (3) bekezdésében, 82. § (3) bekezdésében, 84. § (2) bekezdésében, 120. § (1) bekezdés d) pontjában, 143. § (4) bekezdés a) pontjában, a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 14. § (1) bekezdésében és 17. § (1) bekezdésében, a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdésében és 10/A. § (3) bekezdésében, valamint az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Zalacséb Község Önkormányzati Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következőket rendeli el.:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye: Zalacséb Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) 8996 Zalacséb, Rákóczi u. 43.
(2) Az Önkormányzat jogállása: jogi személy.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testülete
(4) Működési-illetékességi területe: Zalacséb község közigazgatási területe
(5)2 A Képviselő-testület hivatalának elnevezése: Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal), székhelye: 8994. Zalaszentgyörgy Kossuth út. 72.
(6) Az önkormányzat honlapjának címe: www.zalacseb.hu
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat címeréről, zászlajáról, pecsétjéről, illetve azok használatának rendjéről külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
(3) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: köralakú, a Magyar Köztársaság hivatalos címerét és Zalacséb Község Önkormányzat feliratot tartalmazza.
(4) Az önkormányzat pecsétjét kell használni
a) a testület által adományozott okleveleken,
b) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon,
c) az önkormányzat által kötött szerződéseken, megállapodásokon.
(5) A Képviselő-testület pecsétje: köralakú, a Magyarország hivatalos címerét és a Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testülete feliratot tartalmazza. Ezt a pecsétet kell használni a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvek, határozati kivonatok hitelesítésére.
(6)3 A képviselő-testület hivatalának pecsétje, amely a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Zalacsébi Kirendeltségén (továbbiakban Zalacsébi Kirendeltség) használatos: köralakú, a Magyar Köztársaság hivatalos címerét, a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal feliratot és a címer alatt a 6. sorszámot tartalmazza.
(7) A képviselő-testület hivatalának ügyintézése során a Zalacsébi Kirendeltségen az alábbi fejléc bélyegző használatos: Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal 8994 Zalaszentgyörgy, Kossuth út 72.
(8) A polgármester hivatalos, köralakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Zalacséb Község Polgármestere
(9) Az önkormányzat helyi kitüntetéseket adományoz. A helyi kitüntetések alapításáról és adományozásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
2. Az önkormányzat feladata és hatáskörei
3. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja az Mötv. és más jogszabályok, valamint e szabályzat és egyéb önkormányzati rendeletekben meghatározott módon.
(2) A nem kötelező önkormányzati feladatok ellátásának módjáról a képviselő-testület dönt.
(3) Az önkormányzat feladatai ellátásának szintjét a képviselő-testület az önkormányzat gazdasági programjában, valamint az éves költségvetésében határozza meg.
(4) Az Önkormányzat önként vállalt feladatai körében gondoskodik:
a) A falugondnoki szolgálat működtetéséről
b) a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatásáról,
c) egyesületek és civil szervezetek támogatásáról,
d) a község életében kiemelt jelentőséggel bíró rendezvények támogatásáról,
e) a társulások létrejöttének ösztönzéséről, a kistérségi társulás támogatásáról,
f) a kötelező körbe nem tartozó község infrastrukturális ellátáshoz szükséges beruházásokról és felújításokról,
g) a sportegyesületek, a sportolás, illetve az egészséges életmódra való törekvés támogatásáról.”
4. § (1) A képviselő-testület – megbízatásának időtartamára – gazdasági programot készít.
(2) A programot a polgármester javaslatára, az alakuló ülést követő fél éven belül készíti el a képviselő-testület.
3. Az önkormányzat szervezete és működése
5. § (1) A képviselőtestület létszáma öt fő, tagja a polgármester és a megválasztott négy települési képviselő.
(2) A képviselők névsorát a szabályzat 1. számú függeléke tartalmazza.
(3) A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá önkormányzati társulás.
(4) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg, ezek gyakorlását - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - önkormányzati rendeletben bizottságaira, a polgármesterre, jegyzőre, önkormányzati társulásra ruházhatja.
(5) A képviselő-testület átruházott hatásköreit e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(6) A képviselő-testület át nem ruházható feladat- és hatásköreit törvény állapítja meg.
(7)4
6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, együttes ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) Az alakuló ülés napirendje:
a) A választási bizottság tájékoztatója a választás eredményéről
b) Az önkormányzatai képviselők és a polgármester eskütétele.
c) A polgármester bemutatkozása, programismertetés;
d) A polgármester tiszteletdíjának, költségátalányának megállapítása, melyre a korelnök tesz javaslatot;
e) Szavazatszámláló bizottság választása;
f) Alpolgármester választása titkos szavazással, eskütétele.
g) Az alpolgármester, önkormányzati képviselők tiszteletdíjának megállapítása.
h) Megbízás adása az SZMSZ felülvizsgálatára
i) Megbízás adása a gazdaság program elkészítésére
j) Egyebek (szükség szerint napirendre tűzhetők más kérdések is).”
(3)5
(4) A testület üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja. Évente minimum 6 rendes ülést tart.
(5)6 A képviselő-testület a (közmeghallgatást nem tartalmazó) üléseit a Zalacsébi Kirendeltség tanácskozótermében tartja.
7. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) Fő szabályként a polgármester akadályoztatása esetén valamennyi, az ülés vezetésére és összehívására vonatkozó esetben az alpolgármester, vagy – amennyiben a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, illetve mindegyikük tartósan akadályoztatva van - a korelnök jár el.
(3) Az ülés összehívására, az ülés időpontját megelőzően legalább öt nappal, írásbeli meghívót kell kiküldeni a hivatalsegéd útján helyben, egyéb meghívottak esetén postai vagy elektronikus úton. A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendi pontokat, a napirendi pontok előterjesztőit, a napirend zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot. A napirenden szereplő témák írásos előterjesztését elektronikus formában – technikai feltételek hiányában nyomtatásban – kell kiadni a meghívó kiküldésének napján.
(4)7 A képviselő-testület ülésének helyét, kezdési időpontját és napirendjét a meghívónak a Zalacsébi Kirendeltség hirdetőtábláján történő kifüggesztésével (a továbbiakban: helyben szokásos módon), a kézbesítéssel egy időben nyilvánosságra kell hozni.
(5) Az ülés összehívására vonatkozó szabályoktól eltérni csak rendkívül indokolt esetben, halasztást nem tűrő ügy tárgyalása miatt lehet.
(6) Halasztást nem tűrő indokolt esetben a képviselőtestület ülését a polgármester formális meghívó és írásbeli előterjesztés nélkül telefonon vagy elektronikus úton is összehívhatja, azonban a sürgősség okát a meghívottal mindenképpen közölni kell.
(7) Határozatképtelenség miatt elmaradt testületi ülést annak időpontjától számított 15 napon belüli időpontra – azonos napirenddel - össze kell hívni.
8. § (1) A képviselő-testület ülésére minden esetben meg kell hívni a helyi képviselőket.
(2)8 Az ülésekre tanácskozási joggal kapnak meghívót:
a) A napirendi pontok előadói
b) azok a bizottságnak nem képviselő tagjai, amely bizottságokat a tárgyalt napirendi pont érinti,
c) a tárgyalt napirendi pontban érintett azon társadalmi szervezetek vezetői, amelyeknek nincs képviselete a testületben,
d) a napirend tárgya szerint illetékes szerv képviselője, indokolt esetben annak felettes szerve,
e) az a személy, akinek a jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges,
f) az a személy, akinek jelenlétét a polgármester illetve a képviselőtestület indokoltnak tartja
(3)9
(4) A tanácskozási joggal meghívottak akadályoztatásuk esetén helyettesük útján képviselhetik szervezetüket.
9. §10 (1) A képviselőtestület elé döntést igénylő kérdésekben előterjesztés benyújtására jogosult a képviselő, a polgármester, a képviselő-testület bizottsága és a jegyző.
(2) A képviselőtestület ülésére előterjesztés írásban vagy szóban kerül sor. Az előterjesztéseket – kivéve a zárt ülésen tárgyalandó ügyeket – legkésőbb a meghívó kézbesítésével egy időben közzé kell tenni. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Kizárólag írásban terjeszthető elő
a) önkormányzati rendeletalkotás
b) a Polgári Törvénykönyvből eredő jogügyletek;
c) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése
d) helyi népszavazás kiírása
e) a polgármester jutalmazására tett javaslat.
(4) Az írásos előterjesztés tartalmi és formai követelményei:
a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (a téma szerepelt-e már korábban is napirenden, ott milyen döntés született), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s indokolják a döntést.
b) A második rész tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.
(5) Az előterjesztések előkészítéséért, az abban foglaltak megalapozottságáért, az egyeztetésekért a napirend előadója a felelős.
(6) Ha jogszabály, illetve a Szervezeti és Működési Szabályzat bármely ügyben egyeztetési kötelezettséget ír elő, az előterjesztéshez csatolni kell a megjelölt személy, szerv vagy bizottság írásba foglalt véleményét vagy egyetértését.
(7) Amennyiben az előterjesztést nem a jegyző11 készítette, úgy azt legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző 15. napon kell a jegyzőhöz12 eljuttatni, aki vizsgálja a döntéstervezetek jogszerűségét és gondoskodik valamennyi testületi anyag postázásáról
(8) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ez esetben is a jegyző13 észrevételezi.
10. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha a megválasztott képviselők több, mint fele – 3 képviselő – jelen van.
(2) Ha a képviselő-testület ülése nem határozatképes, a polgármester az ülést legfeljebb 10 percre felfüggeszti. Ha a határozatképesség ezt követően sem áll helyre, az ülést berekeszti.
(3) Határozatképtelenség esetén az ülést 8 napon belülre ismételten össze kell hívni.
11. § (1) A képviselő-testület ülései – a zárt ülés kivételével – nyilvánosak. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a kijelölt helyet foglalhatják el.
(2) A polgármester – akadályoztatása esetén a 7. § (2) bekezdés szerinti ülésvezető - az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után terjeszti elő a napirendi tervezetet.
(3) Valamely kérdés napirendre tűzését a meghívó kézbesítésére vonatkozó időpontra is figyelemmel írásban vagy szóban kezdeményezheti a polgármesternél a képviselő, a képviselő-testület bizottsága, illetve a jegyző.14
(4) A meghívók kiküldése és az ülés napja között esetlegesen felmerülő, halaszthatatlan tárgyalást és döntést igénylő ügyek sürgősségi indítványként -- a sürgősség tényének rövid indoklásával -- az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint, az ülést megelőző nap 15:00 óráig a polgármesternél benyújthatók. Az ilyen indítványokat a polgármester köteles bejelenteni a képviselő-testületnek, javaslatot kell tennie azok napirendre tűzésére vagy napirendre tűzésük megtagadására.
(5) A napirendre tűzésről a képviselő-testület -- szükség esetén az előterjesztő meghallgatása után -- vita nélkül határoz.
(6) A képviselő-testület, a polgármester előterjesztése alapján, vita nélkül dönt a napirendről, az előző ülést követő fontosabb eseményekről, intézkedésekről adott tájékoztató elfogadásáról, a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató elfogadásáról.
(7) A polgármester az elfogadott napirendeknek megfelelően, az egyes előterjesztések felett külön-külön vitát nyit, illetve javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását.
(8) A képviselő-testület napirendjeit beszámolók, tájékoztatók és egyéb előterjesztések alapján tárgyalja.
(9) A napirendi pont megvitatása előtt az előadó az írásbeli előterjesztést szóban kiegészítheti. Az előadónak a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, amelyre a vita előtt választ kell adni.
(10) A vita során a polgármester határozza meg a hozzászólások sorrendjét. A polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára a képviselő-testület meghatározhatja a hozzászólások időtartamát, e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(11) Valamely napirend tárgyalása során a polgármester, bármely képviselő javaslatára vagy saját jogkörében szünetet rendelhet el.
(12) Ha az ülésen megjelent állampolgárok a tárgyalt napirendhez hozzá kívánnak szólni, a polgármester megadhatja, vagy megtagadhatja a hozzászólás jogát, illetve időtartamát korlátozhatja. Ha az ülés vezetője az érdeklődő polgárnak nem ad szót, akkor ebben az esetben erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt
(13) A vita lezárására bármelyik képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(14) A vita lezárását követően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. A válasz után a polgármester az elhangzottakat összefoglalja.
(15)15 Ha a jegyző törvényességi észrevételt kíván tenni, neki az ülésvezető a szavazás előtt szót ad. polgármester – akadályoztatása esetén 10. §. (3) bekezdése szerinti ülésvezető - az ülés megnyitása, a határozatképesség megállapítása után terjeszti elő a napirendi tervezetet.
12. § (1)16 Ha a testület az Mötv. 46. § /2/ bekezdés b./ pontja alapján zárt ülést tart, az érintett személyeket legkésőbb az ülésre szóló meghívó kiküldésének napjáig nyilatkoztatni kell írásban arról, hogy a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele.
(2)17 Ha a képviselő-testület az Mötv. 46. § /2/ bekezdés c./ pontja alapján zárt ülést rendel el, az üzleti érdek/ek/ sérelmét az érdekelt/ek/nek kell valószínűsíteni. Ennek érdekében legkésőbb az ülésről szóló meghívó kiküldésének napjáig az érdekelt nyilatkozatát be kell szerezni.
(3) Minden résztvevőt titoktartási kötelezettség terhel a zárt ülésen tudomására jutott személyes adatok és egyéb információk tekintetében.
(4) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester – akadályoztatása esetén a 7. § (2) bekezdése szerinti ülésvezető – adhat, a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával.
13. § (1) A képviselő-testület ülése rendjének fenntartása a polgármester – akadályoztatása esetén a 7. § (2) bekezdése szerinti ülésvezető - feladata.
(2) A polgármester – akadályoztatása esetén a 7. § (2) bekezdése szerinti ülésvezető - az ülés rendjének biztosítása érdekében
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha túllépi a hozzászólásra meghatározott időtartamot, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő megfogalmazást használ,
b) rendre utasítja azt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít,
c) a rendre utasított felszólalótól megvonja a szót,
d) rendre utasítja, illetve a terem elhagyására kötelezi a rendzavarást tanúsító -- nem képviselő -- jelenlévőket,
e) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakítja.
(3) A polgármester a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
14. § (1) A polgármester – akadályoztatása esetén a 7. § (2) bekezdése szerinti ülésvezető - az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat egyenként teszi fel szavazásra. A szavazás előtt az előterjesztő nyilatkozik arról, hogy támogatja-e a módosító, illetve kiegészítő javaslatokat. Ezután a vita során elhangzott kiegészítő és módosító, majd az eredeti javaslatról kell dönteni. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.
(2) A képviselő-testület tagjai "igen"-nel vagy "nem"-mel szavazhatnak, vagy tartózkodhatnak.
(3) A képviselő-testület minősített többséggel (3 igen szavazat) dönt az Mötv-ben18 meghatározottakon túl:
a) képviselő-testület hatáskörének átruházásáról, visszavonásáról,
b) sürgősségi indítvány elfogadásáról,
c) név szerinti szavazásról,
d) díszpolgári cím adományozásáról.
e) A települési önkormányzat kötelező feladatain túli közfeladat önkéntes felvállalása, erről történő lemondás.
f) Hitelfelvétel értékhatárra tekintet nélkül.
g) Kezességvállalás értékhatárra tekintet nélkül.
(4) A nyílt szavazás kézfelemeléssel vagy név szerinti szavazással történhet.
(5) A képviselő-testület - képviselői javaslatra - dönt a név szerinti szavazásról. Név szerinti szavazásnál a jegyző19 névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, akik "igen" vagy "nem" nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a szavazatok összeszámlálása után a polgármester állapítja meg.
(6) A titkos szavazás lebonyolítását a szavazatszámláló bizottság feladatát ellátó Ügyrendi Bizottság látja el. A titkos szavazás szavazólappal történik, a szavazólapok elkészítéséről - a jegyző20 közreműködésével - a bizottság gondoskodik. A szavazást külön helyiségben, a szavazólapnak urnába helyezésével lehet végrehajtani. A titkos szavazásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a szavazás helyét, napját, a bizottság tagjainak nevét és tisztségét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét, a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását.
(7) A szavazás eredményét az átadott jegyzőkönyv alapján a polgármester hirdeti ki.
15. § (1) A képviselő-testület az érdemi döntést nem igénylő tájékoztatókat, bejelentéseket határozathozatal nélkül tudomásul veszi.
(2) A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és dátummal kell ellátni. A képviselő-testületi határozat arab számmal jelölt sorszámát követően a határozat elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni.21
(3)22 A határozatokat az alábbi módon kell jelölni: sorszám/év (hó, nap) önkormányzati határozat (A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja)
(4) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző23 gondoskodik.
(5) A határozatot meg kell küldeni a határozat végrehajtásáért felelős személyeknek, és annak, akit a határozat érint.
16. § (1) A határozatot az ülésről készült jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza.
(2) A határozat magában foglalja a végrehajtásért felelős megjelölését, a végrehajtás határidejét, pénzügyi kihatással járó döntés esetén a pénzügyi fedezet megjelölését.
(3) A képviselő-testület működésével összefüggő, nem ügydöntő határozatokat, illetve a rész szavazások eredményét nem kell alakszerű határozatba foglalni, elegendő a szavazás eredményének rögzítése a jegyzőkönyvben.
(4) A normatív határozatot a megalkotásától számított tizenöt napon belül az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti ki a jegyző.24 A normatív határozat a jegyzőnél25 hivatali időben megtekinthető.26
17. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a Polgármester,
b) bármelyik Képviselő,
c) feladatkörét érintően a Képviselő-testület bizottsága,
d) feladatkörét érintően az Önkormányzat intézményének vezetője,
e) a jegyző
(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki erről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. A képviselő-testület dönt a kezdeményezésről, elfogadása esetén azt a rendelet előkészítése céljából a jegyzőhöz27 továbbítja.
(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésének feladatait a jegyző28 látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.
(4) A jegyző29 gondoskodik a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felülvizsgálatának folyamatos lefolytatásáról.
(5) Ha a rendelet-tervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, akkor a rendelet-tervezet címében ezt jelezni kell.
(6) A rendelet-tervezetet az egyeztetési kötelezettségre vonatkozó szabályok figyelembevételével a polgármester egyezteti a véleményezésre, javaslattételre jogosult szervekkel, s e szervek véleményével, javaslataival együtt a tervezetet a soron következő ülésen a képviselő-testület elé terjeszti.
(7) A lakosság széles rétegeit érintő helyi rendeleteket társadalmi vitára kell bocsátani. Ha a tervezett szabályozás indokolja, gondoskodni kell a kétlépcsős megvitatásról úgy, hogy mind a koncepció mind pedig a tervezet a vita tárgya legyen.
(8) A szervezés során arra kell törekedni, hogy a viták résztvevői a lakosságnak abból a rétegéből kerüljenek ki, amelyet a tervezett szabályozás a leginkább érint.
18. § (1) A rendeletet a megalkotásától számított tizenöt napon belül az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdeti ki a jegyző. A rendelet a jegyzőnél hivatali időben megtekinthető.
(2) A rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a kihirdetés idejét jelző dátummal kell ellátni. A képviselő-testület rendeletének arab számmal jelölt sorszámát követően a rendelet elfogadásának évét, valamint a zárójelben hónapját és napját kell megjelölni. Az ülés évét és napját arab, hónapját római sorszámmal kell jelölni.
(3) A rendeleteket az alábbi módon kell jelölni: Zalacséb Község Önkormányzati Képviselő-testületének Sorszám/ év (hó, nap) önkormányzati rendelete
(4) A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés első napja.
(5)30
19. § (1) A képviselő-testület tagjai a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz31 a képviselő-testület ülésén, a napirendek megtárgyalását követően, szóban vagy írásban, a feladatkörükhöz tartozó ügyekben kérdést és interpellációt intézhetnek.
(2) A kérdésre lehetőség szerint a képviselő-testület ülésén, vagy tizenöt napon belül írásban, a kérdezett köteles felvilágosítást adni.
(3) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely - az önkormányzat irányítása alá tartozó - szervezet hatáskörébe kell tartoznia.
(4) Az interpelláció címzettje az ülésen, vagy a soron következő ülésen írásban köteles érdemi választ adni.
(5) Ha az interpelláció vagy a kérdés benyújtására a képviselő-testület ülését megelőző 5. nap 15.00 óráig kerül sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.
(6) A válasz után az interpelláló képviselő annak elfogadásáról nyilatkozik. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül határoz.képviselő-testület rendkívüli ülésén – fő szabályként – csak az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítvány vonatkozott.
20. § (1) A képviselő-testület üléséről az ülést követő tizenöt napon belül 2 példányban kell elkészíteni a jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyvet az aláírások mellett a képviselő-testület bélyegzőlenyomatával is el kell látni.
(2)32 A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdés a.)-m.) pontjaiban foglaltakon túl tartalmazza:
a) a távol maradt képviselők nevét,
b) napirendi pontonként az előadók nevét,
c) szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, illetve a szóbeli kiegészítés lényegét,
d) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket, azokkal kapcsolatos válaszokat,
e) képviselő kérésére véleményének rögzítését, szó szerinti hozzászólását.
(3) A jegyzőkönyv eredeti példányának mellékleteit képezi:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, a szóbeli előterjesztések lényege, az írásban benyújtott interpellációk teljes szövege,
c) a jelenléti ív,
d) a névszerinti szavazásról készült külön névsor, a leadott
e) szavazatokat rögzítve,
f) a titkos szavazásról készült külön jegyzőkönyv,
g) a Képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
h) a Jegyző törvényességi észrevétele.
i) elfogadott és aláírt önkormányzati rendelet
(4) A jegyzőkönyvbe való betekintést a polgármesternél vagy a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A jegyzőkönyv a Hivatalban munkaidőben tekinthető meg. A jegyzőkönyvről – díjfizetés ellenében - másolat kérhető.
(5) A jegyző az önkormányzat költségvetésének terhére gondoskodik a jegyzőkönyv egy példányának évenkénti beköttetéséről.33
(6)34
(7)35
(8) A zárt ülésen hozott határozatokról az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartása mellett a zárt ülést követően kell tájékoztatást adni.
(9) Zárt ülés tartása esetén is gondoskodni kell a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról – kivéve az állami vagy szolgálati titoknak minősített adatokat – így különösen
21. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, legalább hét nappal előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatásnak olyan témához kell kapcsolódnia, amely a lakosság jelentős részét érinti, érdekli. Közmeghallgatást kell tartani:
a) Új helyi adó bevezetése esetén,
b) közigazgatási területváltozással járó döntés esetén,
c) községben folyó infrasturktúra-fejlesztés estén.
(3) A közmeghallgatás napirendjére a képviselők, a választópolgárok, a helyben érdekelt szervezetek képviselői, valamint a jegyző38 javaslatot tehetnek. A napirendre tűzésről a képviselő-testület - szükség esetén az indítványozó meghallgatása után - vita nélkül határoz
(4) A képviselő-testület a következő ülésén - a polgármester előterjesztésére - a közmeghallgatás során elhangzott és azonnal meg nem válaszolt közérdekű kérdést, hozzászólást, illetve kezdeményezést, javaslatot megvizsgálja és dönt a szükséges intézkedések megtételéről.
(5) A közmeghallgatásra az ülés összehívására, és a tanácskozásra vonatkozó szabályok vonatkoznak azzal a kivétellel, hogy a hallgatóság hozzászólásának időtartama max. 10 perc.
(6) A közmeghallgatás falugyűlés keretében is meghirdethető.
(7) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző39 gondoskodik. A képviselő-testület elé kerülő javaslatok lehetnek:
a) tájékoztatók, melyek tudomásulvételt igényelnek, vagy
b) előterjesztések, melyek határozati, vagy rendeleti formában meghozandó döntést igényelnek.
22. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából – falugyűlést hív össze.
(2) Fontosabb szabályai:
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a Hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal.
b) A falugyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket és a jegyzőt.40
c) A falugyűlésről jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző41 gondoskodik.
4. A képviselő-testület szervei, A települési képviselő
23. § (1) A képviselő a törvényben garantált jogai és kötelezettségei mellett, a képviselő-testület zavartalan működésének biztosítása érdekében köteles írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha az ülésen való részvételben akadályoztatva van. A képviselőt e kötelezettség elmulasztásáért hátrány nem érheti.
(2) A tudomására jutott állami vagy szolgálati titkot köteles megőrizni.
(3) A képviselő köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenteni.
(4)42 A képviselő köteles bejelenteni, ha az előterjesztés magát, vagy hozzátartozóját érinti. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt az ülést levezető jegyzőkönyvben rögzített módon figyelmezteti.
(5) A képviselő-testület a települési képviselőnek tiszteletdíjat nem állapít meg. Az előterjesztések, tájékoztatók a rendes ülést megelőzően legalább 9 nappal, a rendkívüli ülést megelőzően legalább 5 nappal korábban kerülnek az előterjesztést benyújtó részéről a jegyző felé leadásra.
24. § (1)43 A képviselő-testület a polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartási és ellenőrzési feladatainak ellátására, összeférhetetlenség vagy méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására, a titkos szavazások lebonyolítására és települési értéktárral kapcsolatos feladatok ellátására Ügyrendi Bizottság elnevezéssel állandó önkormányzati bizottságot hoz létre.
(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjait és tisztségviselőit a 2. számú függelék tartalmazza.
(3) Az Ügyrendi Bizottság saját maga határozza meg a működésének részletes szabályait, külön részletezve a vagyonnyilatkozatok nyilvántartási rendjét, a nyilvánosság biztosítását, a nem nyilvános adatok védelmét, valamint a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának részletes rendjét, amelyet a 3. számú függelék tartalmaz
(4) A képviselő-testület esetenként, speciális, vagy egyedi feladatok megoldására ideiglenes bizottságot hozhat létre. A bizottság feladatát és létszámát a képviselő-testület a bizottság létrehozásakor állapítja meg.
(5) A bizottság elnökére, tagjaira a képviselők és a polgármester tehetnek javaslatot.
(6)44 A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől, bizottság elnökétől önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű ügyekben kérdezhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – választ kell adni.
25. § A polgármester
a) tisztségét társadalmi megbízatásban látja el;
b) tiszteletdíjára az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot;
c) képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:
ca) segíti a képviselők, bizottságok munkáját,
cb) összehívja és vezeti a testület üléseit,
cc) képviseli az önkormányzatot,
cd) ellátja a képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlásából adódó feladatokat,
ce) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
cf) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát,
cg) együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel,
ch) véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben,
ci) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek;
d) bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:
da) indítványozhatja a bizottság összehívását;
db) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit (a felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz);
dc) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti;
e)45 hivatallal összefüggő főbb jogosítványait az Mötv. 67. § b) és d) pontjai tartalmazzák;
f) ellátja a törvényben meghatározott honvédelmi és polgárvédelmi feladatokat;
g) tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően 8 munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ha az sincs, akkor a legidősebb képviselőnek;
h) köteles keddi napokon 14:00 órától 16:00 óráig ügyfélfogadást tartani Zalacséb, Rákóczi u. 43. szám alatti Hivatal hivatalos helyiségében
i) rendszeresen tájékoztatja a képviselőket a község egész lakosságát érintő minden fontos eseményről, intézkedésről. A tájékoztatás történhet írásban, szóban, személyes felkérés útján vagy az érintett képviselők megbeszélésre való összehívásával.
Az alpolgármester
26. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával, társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester a polgármester tartós távolléte, illetve akadályoztatása esetén annak teljes jogkörében ellátja a polgármester feladatait.
(4)46 Az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége vagy az alpolgármester akadályoztatása esetén a legidősebb települési képviselő jár el.47
27. § (1) A jegyző ellátja az Mötv. 81. §-ában és az egyéb jogszabályokban részére megállapított feladatokat. A képviselő-testületnek és szerveinek szóban vagy írásban köteles jelezni, ha döntésük vagy működésük jogszabálysértő.
(2) A jegyző tekintetében a kinevezési jogkört, valamint az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzatok megállapodása alapján Zalaszentgyörgy Község Polgármestere gyakorolja.
(3) Zalaszentgyörgy Község Polgármestere pályázat alapján határozatlan időre nevezi ki a jegyző javaslatára az aljegyzőt a jegyző helyettesítésére és a jegyző által a Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatok ellátására.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására Zalaszentgyörgy Község Polgármestere jelöli ki a képesítési feltételeknek megfelelő vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőt. A Képviselő-testület ülésének végén nyílik lehetőség interpellációk és kérdések előterjesztésére.
27/A. § [27/A48 § ]
(1) A jegyző a jogszabályokban meghatározott feladatain túl:
a) rendszeresen tájékoztatást ad a Polgármesternek, a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak a munkájukat érintő jelentősebb jogszabályi változásokról,
b) a Polgármester irányításával gondoskodik a Képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztések, döntési tervezetek elkészítéséről, azok törvényességéről,
c) tájékoztatja a Képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről, színvonaláról,
d) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat.
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal köztisztviselői, munkavállalói tekintetében; polgármesterek egyetértése szükséges a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjének, alkalmazottjának kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához. A polgármesterek ezen egyetértési jogukat az érintett jogot vagy kötelezettséget keletkeztető iraton történő aláírásukkal (szignójukkal) gyakorolják,
f) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, valamint dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben.
(2) A jegyző a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben ellátja a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (5) bekezdésében, 31. §-ában, 36. § (1), (3) és (4) bekezdésében, 37. § (2) és (3) bekezdésében, 39. §-ában, 41. § (2) bekezdésében, 42. § (3) bekezdésében és 42/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott helyi közútkezelői feladatokat Zalacséb község területén az útépítési hozzájárulásról szóló önkormányzati rendeletre is figyelemmel. A közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerint dönt közigazgatási bírság kiszabásáról.”
28. § (1) A képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatalt működtet – Zalaszentgyörgy, Babosdöbréte, Kávás, Zalaboldogfa, Zalacséb és Zalaháshágy községek együttműködésével Zalaszentgyörgyi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A Hivatal szervezetére és működésére, az ellátandó feladat- és hatáskörére vonatkozó legfontosabb szabályok a Hivatal szervezeti és működési szabályzatában (a továbbiakban: Műksz.) kerülnek megállapításra.
(2) A hivatal Zalacséb községben állandó kirendeltséget, Zalaháshágy községben állandó ügyfélszolgálati irodát működtet, Zalacséb és Zalaháshágy települések tekintetében az (1) pontban meghatározott feladatok ellátására 3 fő köztisztviselővel.
(3) A hivatal Zalacsébi Kirendeltsége önálló szervezeti egység, melynek működésére vonatkozó – Zalacséb és Zalaháshágy Községek Önkormányzati Képviselő-testülete által is jóváhagyott - szabályok a hivatal szervezeti és működési szabályzatának önálló fejezetét alkotják. Ezen szabályokat az 5. számú függelék tartalmazza.
(4)49
5. Az önkormányzat gazdasági alapjai , Az önkormányzat vagyona
29. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.
(2)50 Ebben a rendeletben kell megállapítani
a) a törzsvagyont, ezen belül
aa) forgalomképtelen törzsvagyont és
ab) korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, valamint
c) a forgalomképes üzleti vagyont és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során.
Az önkormányzat költségvetése
30. § (1) A képviselő-testület költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak az önkormányzatot megillető normatívái, valamint a saját bevételek figyelembevételével évente rendeletében állapítja meg.
(2) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(3) A költségvetés tárgyalása egy fordulóban történik.
(4)51
(5) A költségvetési rendelet tervezetét -- az államháztartási törvényben meghatározott szerkezetben – a jegyző készíti elő és a saját intézményükre vonatkozóan egyezteti az intézményvezetőkkel. Az előterjesztést a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(6) A jegyző által előkészített zárszámadási rendelet-tervezet elkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendelet-tervezetre vonatkozó szabályok az irányadók Az önkormányzati képviselő köteles részt venni a Képviselő-testületi üléseken, valamint azon bizottság ülésein, amelynek tagja.
31. § (1) A képviselő-testület folyamatos tájékoztatási kötelezettség mellett felhatalmazza a polgármestert, hogy -- a jogszabályok előírásainak figyelembevételével -- az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy államilag garantált értékpapír portfoliójú nyílt végű alap szolgáltatásának igénybevételével történő befektetéséről saját hatáskörében döntsön.
(2) Az önkormányzat szabad pénzeszközeinek 12 hónapot elérő, vagy azt meghaladó időtartamú lekötéséről vagy befektetéséről a képviselő-testület dönt.
(3)52 Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal látja el a Zalacsébi Kirendeltségen keresztül.
(4) A hivatal Zalacsébi Kirendeltségének ezzel összefüggő feladata különösen:
a)53 jogszabályokban előírt módon és időben elkészíti az évközi, az év végi költségvetési beszámolót, az időközi költségvetési és mérlegjelentést, valamint a negyedéves pénzforgalmi információt és ezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.
b) a jogszabályok előírása szerint elkészíti a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához kapott támogatásokat, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatások igénylését és elszámolását,
c) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
d) gondoskodik az intézmények pénzellátásáról,
e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét,
f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonkimutatását, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,
h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.
(5)54 Az önkormányzat által ellátott feladatok szakfeladat rendjét a 3. melléklet tartalmazza.
32. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Mötv-ben meghatározott szervezetek is ellenőrizhetik.
(3) A jegyző köteles – a jogszabályok alapján meghatározott – belső kontrollrendszert működtetni, amely biztosítja az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
(4) A jegyző köteles gondoskodni – a belső kontrollrendszeren belül - a belső ellenőrzés működtetéséről az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi belső ellenőrzési standardok figyelembevételével. Az önkormányzat belső ellenőrzése keretében gondoskodni kell a felügyelt költségvetési szervek ellenőrzéséről is.
(5)55
(6)56
(7) A jegyző az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulás útján, a társulás által megbízott, megfelelő képesítéssel rendelkező belső ellenőr közreműködésével, vagy megállapodás alapján egyéb szervezet útján gondoskodik.
33. § (1) Az önkormányzat feladatainak célszerűbb, gazdaságosabb és hatékonyabb ellátása, valamely közszolgáltatás színvonalának javítása érdekében kész együttműködni más települési önkormányzattal, megyei önkormányzattal, kisebbségi önkormányzattal. Az együttműködés kereteit a törvény előírása szerinti konkrét társulási megállapodások rögzítik.
(2) Zalacséb Község Önkormányzata társulásainak jegyzékét jelen rendelet 7. számú függeléke tartalmazza.
34. § (1) Helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezhet a polgármesternél.
(2) A helyi népszavazás kiírását tárgyaló képviselő-testületi ülésre tanácskozási joggal hívja meg a polgármester az aláírást gyűjtők képviselőit.
(3) A helyi népszavazás kezdeményezésére, az aláírásgyűjtésre, az aláírások ellenőrzésére, a népszavazás kezdeményezésének elutasítására, a népszavazás elrendelésére és kitűzésére, a választási szervekre, a népszavazás lebonyolítására, a szavazatok összesítésére és a jogorvoslatra, az ezekkel kapcsolatos eljárásra és határidőkre a választási eljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(4) A helyi népszavazás költségeit az önkormányzat költségvetéséből biztosítja. (1) Név szerinti szavazást bármely képviselő indítványára a képviselő-testület – vita nélkül – elrendelhet.
35. §57
9. Záró rendelkezések
36. § (1) Ez a rendelet 2011. április 20. napján lép hatályba.
(2)58 A Szabályzat mellékletei:
Módosította a 2/2020. (II. 24.) ÖR. 1 §-a. Hatályos 2020. február 24-től.
Módosította a 2/2020. (II. 24.) ÖR. 1 §-a. Hatályos 2020. február 24-től.
Módosította a 2/2020. (II. 24.) ÖR. 1 §-a. Hatályos 2020. február 24-től.
Hatályon kívül helyezte az 5/2013. (IV. 02.) ör., hatálytalan 2013.04.05-től
Hatályon kívül helyezte az 5/2013. (IV. 02.) ör., hatálytalan 2013.04.05-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatályos 2020. február 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2018. (III. 01.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2018. március 1-től
A rendelet szövegét a 2/2018. (III. 01.) ör. 3. §-a módosította. Hatályos: 2018. március 1-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
A rendelet szövegét a 2/2018. (III. 01.) ör. 3. §-a módosította. Hatályos: 2018. március 1-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.9 ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatályos 2020. február 24-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.9 ör Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.9 ör. Hatályos 2013. április 5-től
A rendelet szövegét a 2/2018. (III. 01.) ör. 4. §-a módosította. Hatályos: 2018. március 1-től
A rendelet szövegét a 2/2018. (III. 01.) ör. 4. §-a módosította. Hatályos: 2018. március 1-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.9 ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör Hatályos 2013. április 5-től
Hatályon kívül helyezte a 10/2019 (XI. 25) ör. 4 §-a. Hatálytalan: 2019. november 25-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
A rendelet szövegét a 10/2019 (XI. 25.) ör. 5 §-a módosította. Hatályos: 2019. november 25-től
Hatályon kívül helyezte a 10/2019 (XI. 25.) ör. 5 §-a. Hatálytalan: 2019. november 25-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatályos 2020.február 24-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította a 7/2015. (VI. 01.) ör. Hatályos 2015. június 2-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította a 7/2015. (VI. 01.) ör. Hatályos 2015. június 2-től
Beiktatta az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
A rendelet szövegét a 10/2019 (XI. 25.) ör. 8 §-a módosította. Hatályos: 2019. november 25-től
Beiktatta a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatályos 2020. február 24-től
Módosította a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatályos 2020. február 24-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Hatályon kívül helyezte a 10/2019 (XI. 25.) ör. 9 §-a. Hatálytalan: 2019. november 25-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Módosította az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Beiktatta az 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatályos 2013. április 5-től
Hatályon kívül helyezte a 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatálytalan: 2013. április 2-től
Hatályon kívül helyezte a 5/2013. (IV. 02.) ör. Hatálytalan: 2013. április 2-től
Hatályon kívül helyezte a 12/2017 (X. 06.) ör. 1. §-a. Hatálytalan: 2017. október 7-től
Módosította a 4/2014. (II. 7.) ör., hatályos 2014.02.08-tól
Módosította a 2/2020. (II. 24.) Ör. hatályos 2020. 02. 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatálytalan: 2020. február 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatálytalan: 2020. február 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatálytalan: 2020. február 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatálytalan: 2020. február 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatálytalan: 2020. február 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatálytalan: 2020. február 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatálytalan: 2020. február 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatálytalan: 2020. február 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatálytalan: 2020. február 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatálytalan: 2020. február 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatálytalan: 2020. február 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatálytalan: 2020. február 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatálytalan: 2020. február 24-től
Hatályon kívül helyezte a 2/2020. (II. 24.) ör. Hatálytalan: 2020. február 24-től