Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 23/2017 (IX.28..) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2022. 01. 01

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 23/2017 (IX.28..) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2022.01.01.

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az 1/A. § tekintetében a a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében és 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, NMHH Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, a partnerségi egyeztetés szabályai szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.2 Értelmező és hatáskörgyakorlási rendelkezések

1. § E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:

1.3 Átlátható kerítés: tömör felületeinek (lábazat, oszlopok, tömör kerítésszakaszok, egyéb tömör részek) aránya nem haladja meg a kerítés teljes felületének 50%-át, a tömör részek (kerítésoszlopok) külön nem szélesebbek 0,5 m-nél, kivéve a kerítéssel egybeépített hulladék-tároló utca felőli falát, amely legfeljebb 2,5 m széles lehet

2.4 Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma, hőszivattyú kültéri egysége, parabola antenna, közművezeték, mérőóra, napelem, napkollektor).

3. Értékvédelmi dokumentáció: értékvizsgálat alapján, a műemlékvédelmi érték dokumentálása szakterületen jogosult szakértő által készített, szöveges és fényképes dokumentáció.

4. Fenntartható tájhasználat: a táj olyan módon és ütemben való használata, amely nem haladja meg a természeti erőforrások megújuló képességét, nem gyakorol az ott található természeti értékekre és biológiai sokféleségre negatív hatásokat.

5. Háromszintű takaró növényzet: füves beültetés, talajtakaró- és bokor telepítés, valamint fa kiültetés egyidejű alkalmazása

6. Helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezete: az az ingatlan, amelyen a helyi egyedi védettségű építmény található.

7. Helyi értékvédelmi terület: Az 1. mellékletben lehatárolt, településszerkezeti és épített értéket hordozó területi védelem alatt álló terület.

8. Helyi jelentőségű egyedi érték:

a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese vagy valamely részlete (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

b) az építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor,

d) egyedi tájérték

9. Az információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla.

10.5 Információs, vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (citylight, kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla), amely részben reklámnak nem minősülő információs célú, vagy egyéb tájékoztatási célú közérdeket szolgál.

11.6

12.7 Kilátásvédelem: adott nézőpontból feltáruló panoráma, tájkép láthatóságának védelme

13. Kitelepülés: közterületen, közforgalom számára megnyított magánúton, vagy ezekhez közvetlenül csatlakozó magánterületen szabadtéri vendéglátási-, kereskedelmi célú tevékenységet kiszolgáló bútorzat, berendezés kihelyezése

14. Látványterv: a tervezett létesítmény adott helyszínre illesztett, a környezethez való viszonyát több nézőpontból bemutató rajzos vagy képi megjelenítés.

15. Rálátás: épületek tetőfelületeinek és a tág horizont látványának érvényesülése

16. blás burkolat: minden olyan magastetőn alkalmazott fedés, amely az anyagszerűségétől eltérő formában, méretben és textúrában jelenik meg, pld: bitumenes zsindelylemez cserép-, palafedésű mintázattal, bitumenes hullámlemezek, fém anyagú ún. cserepeslemez cserépfedés utánzattal.

17. Tájba illesztés: Az építmények és a létesítmények a táji adottságokhoz igazodó elhelyezése és kialakítása, amely magában foglalja a létesítmény, az építmény elhelyezésére alkalmas helyszín meghatározását, az esztétikai megjelenést kedvezően befolyásoló kialakítását (táji adottságokhoz illő forma-, anyag- és színhasználat), illetve a létesítmény, építmény környezetének rendezését.

18. Telepszerűen beépített terület: Úszótelkes rendszerben beépített terület, vagy legalább három, vagy több főrendeltetésű épülettel beépített telek.

18/A.8 Totemoszlop: legalább 1:3 arányú, álló formátumú, több önálló rendeltetési egység információs megjelenítését biztosító, cserélhető elemeket tartalmazó hirdető berendezés.

19.9 Vendéglátó terasz: köz- és magánterületen közönség számára, étel és/vagy ital fogyasztására létesített és berendezett területrész.

1/A. §10 Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. §-ában foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai

2. § (1) A helyi területi védelem az 1. mellékletben lehatárolt, helyi értékvédelmi területre terjed ki.

(2) A helyi egyedi védelem kiterjed a 1. mellékletben ábrázolt, a 2. mellékletben felsorolt helyrajzi számokon lévő építmények és építmény-együttesek egészére, vagy csak azok jelzett részleteire.

(3) A város épített értékei (a továbbiakban: érték) - tulajdonformára való tekintet nélkül - a város kulturális kincsének részei, ezért megőrzésük, fenntartásuk, méltó használatuk és bemutatásuk közérdek.

(4) Helyi védelem akkor szüntethető meg, ha a védetté nyilvánításkor fennálló értékek elpusztultak, vagy helyre nem állíthatóan károsodtak és ezt értékvizsgálat alátámasztja.

(5)11 A helyi védelem módosítását - egyedi védelem alá helyezést vagy védelem megszüntetését - bármely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a városi főépítésznél.

(6) A kezdeményezőnek a módosítási kérelméhez a műemlékvédelmi érték dokumentálása szakterületen jogosult szakértő által készített értékvédelmi dokumentációt kell csatolnia, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) az érintett érték megnevezése, leírása, ismertetése,

b) a módosítás indoklása,

c) az érintett építmény helyének adatai (utca, házszám, helyrajzi szám, telken belül az épület megjelölése),

d) az érintett érték korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumai,

e) terület érintettsége esetében, annak pontos körülhatárolása,

f) fotódokumentáció,

g) a szükséges szakvélemények,

h) a kezdeményező neve és címe.

(7)12 A hiánytalan módosítási kérelemről Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése előzetes döntést hoz. A Közgyűlés támogató döntése esetén valósulhat meg az egyedi védelem alá helyezés vagy szüntethető meg a helyi védelem.

3. Az Önkormányzat döntésével összefüggő feladatok

3. § (1)13 Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza

a) védettségi kategóriát,

b) fotót,

c) területi helyi védelem esetén a helyrajzi számokat és helyszínrajzot,

d) egyedi helyi védelem esetén a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),

e) az egyedi helyi védelem alá tartozó érték rendeltetését és használatának módját.

(3)14 Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett épület” feliratú – az Önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelölheti meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

4. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége kiterjed a helyi védelem alatt álló elem minden alkotórészére.

(3) Helyi védelem alatt álló építményt egészében elbontani, növény-egyedet, növény-együttest kivágni tilos, kivéve akkor, ha az közvetlen életveszély elhárítása érdekében elkerülhetetlen. Bontás, csak a védettség törlése után, részleges bontás értékvizsgálati dokumentáció alapján végezhető.

(4) A helyi védelmet jelölő önkormányzati tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

5. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

a) A vár területe

b) Történeti beépítésű városközpont

c) Történeti beépítésű lakóterület (Dózsaváros, Jeruzsálemhegy és Gyulafirárót, valamint Kádárta hagyományos, falusias beépítésű területei)

d) Terület, amelyre a várból rálátás adódik

e) Újabb beépítésű városközpont

ea)15 Városias vegyes funkciójú terület

f) Jellemzően telepszerű és társasházas beépítésű lakóterület

g)16 Jellemzően kertvárosias lakóterület

h) Gazdasági, szolgáltató terület

i) Parkok, egyéb zöldterületek

j) Temetők (a működő Vámosi úti, Dózsavárosi, Kádártai, Gyulafirátót alsó, Gyulafirátót felső, a részben lezárt Alsóvárosi, valamint a lezárt Alsóvárosi izraelita, Jutaspusztai, Jeruzsálem-hegyi)

k) Különleges, nagy zöldfelületű területek (állatkert, sportterületek, horgásztó, honvédségi területek)

l) Kertes mezőgazdasági terület

la)17 Általános mezőgazdasági terület

m) Védett táji-, természeti területek: Natura2000 terület (Papod és Miklád, Kádártai dolomitmezők, Szentkirályszabadja, Csatár-hegy és Miklóspál-hegy), országos jelentőségű védett természeti terület (Mikládi láprét és tó), ex lege védett lápok (Kádárta külterületén), ex lege védett források (összesen 33 db.), ex lege védett barlang (Csatár-hegy, Jutaspusztai, Kálvária-dombi, Benedek-hegyi, stb.), országos ökológiai hálózat (magterület övezete, ökológiai folyosó övezete, pufferterület övezete), tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, helyi jelentőségű védett természeti területek, emlékek.

(2) A meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

6. Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények

6. § (1) Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a korszerű igények és a környezet arculatához való illeszkedés együttes figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Meglevő épületek átalakítása, bővítése, felújítása során az épület jellegéhez, építészeti megjelenéséhez illeszkedő, annak látványát előnyösen befolyásoló szempontok alapján kell az alkalmazott anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát meghatározni.

(3) Törekedni kell az épületek külső felületeinek meghatározásakor az egyes anyagokra jellemző, természetes hatású színek használatára, kerülni kell a nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő építészeti- és színezési megoldásokat.

(4) Épületek, építmények homlokzatán, homlokzati üvegfelületein, nyílászáróin színes öntapadó fólia sem a belső, sem a külső oldalon látható módon nem helyezhető el, kivéve az áttetsző savmaratott, opál, vagy csiszolt üveg hatású monokróm fóliát, amely kizárólag az üvegfelületek belső oldalára erősíthető fel.

(5)18 Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat, egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez, építészeti részletmegoldásaihoz illeszkedő formai megoldásokkal, anyaghasználattal és színezéssel kell kialakítani.

(6)19 Bármely településkarakter területén újonnan épülő vagy bővítésre, átépítésre kerülő társasházat, többlakásos épületet érintő építési tevékenységeknél a 14. § (1)-(4) bekezdése és (6) bekezdése előírásait be kell tartani.

(7)20 Mobil házat, valamint konténer szerkezetű, modul rendszerű vagy építési rendszerű, tartós használatú épületegyüttest, épületet az építési területre jellemző homlokzati megjelenéssel, anyaghasználattal kell kialakítani- kivéve a műemléki és helyi védett területeket, amelyeken elhelyezésük tilos.

(8)21 Abban az esetben, ha az adott településkarakterben a jellemző karaktertől eltérő beépítés, épület, épületegyüttes található, úgy a Helyi Építési Szabályzatban szereplő építési övezetre vonatkozó előírásokat kell mérvadónak tekinteni, oly módon, hogy a tervezett fejlesztés az adott településkarakterbe illeszkedjen.

7. A vár területére és a történeti beépítésű városközpont területére vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

7. § (1) Bármilyen új épület építése, meglevő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén figyelembe kell venni a műemlék- és értékvédelmi szempontokat - a Vár látványát megzavaró, vagy előnytelenül befolyásoló építési beavatkozás nem végezhető.

(2) Épületfelújítást a védettség alatt nem álló épületek vagy épületrészek esetében is körültekintően, a történeti háttér vizsgálatára alapozva indokolt végezni.

(3) Szabadonálló és oldalhatáron álló új beépítés esetén az előkert mérete a tömb érintett utcai oldalán kialakult jellemző állapothoz, zártsorú csatlakozás esetén meglévő szomszédos épülethez igazodjon.

(4) Zártsorú beépítés esetén az új épület magastetős tömege csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tűzfalait, tetőidoma igazodjon a szomszédos tetősíkokhoz.

(5) Közterületen építeni, vagy azt átalakítani, felújítani csak közterület alakítási terv alapján lehet.

8. § (1) Épület újraépítése esetén meg kell tartani az eredeti beépítési módot, utcai beépítési síkot, igazodni kell a szomszédos épületek tömegéhez, épületmagasságához, tetőidomához, a területre jellemző hagyományos anyaghasználathoz, homlokzati felületképzéshez, színezéshez.

(2)22 Meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése során az építéskori állapotokat, arányokat, homlokzati megoldásokat, tetőformákat meg kell őrizni, az eredetitől eltérő, tetősíkból kiugró tetőfelépítmény csak egy tetősíkon, és annak legfeljebb 20 %-os felületén készíthető, ezen kívül tetőtérbeépítés csak a tető tömegén belül, az épület tetőzetének településképi látványát előnytelenül nem megbontó, tetősíkban fekvő, bevilágító megoldással történhet.

(3)23 Az új, vagy cserére szoruló nyílászárók homlokzati megjelenés felőli külső szárnyai csak hagyományos, fa anyagúak lehetnek, meglevő épület esetén az építés korából származó osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemekkel. Műanyagból készült, illetve műanyag külső felületű nyílászáró nem alkalmazható.

(4)24 A meglévő és új épületeken, melléképületen, az eredeti építési korban is alkalmazott vagy a környezetében jellemzően használt anyagú és színárnyalatú tetőhéjazat alkalmazható, csillogó, mázas bevonatú cserépfelület nem.

(5)25 Meglevő épület homlokzatára külső, hőszigetelő réteg csak kizárólag tagolatlan és díszítés nélküli, egyszerű homlokzatú-és párkánylezárású épület esetében rakható fel, amennyiben az eredeti homlokzati megjelenés változatlan formában és méretekkel visszaállítható.

(6) Tagozatos, díszítéssel ellátott, falazott, húzott párkányú épület felújításakor az építészeti tagozatok, homlokzati felületek helyreállítása, javítása, színezése csak az eredeti megjelenéssel azonosan, az eredeti anyagokkal és építési megoldásokkal kompatibilis módon készülhet.

(7)26 Napelem és napkollektor a magastetős épületek közterület és utca felőli, valamint a Várból felülről látható tetőfelületein nem helyezhető el.

(8)27 Utca, közterület felőli telekhatáron létesülő kerítések, kapuk hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal, falazott natúr kő, vakolt tégla, vakolt vagy látszóbeton felülettel, fa vagy acél anyagú betétekkel, kapuzattal alakíthatók ki.

(9) Előkertes beépítés esetén a kerítéseket, kapukat átlátható módon, alacsony lábazattal kell kialakítani, a belső oldalon sövény, vagy futónövény telepítéssel.

(10)28

8. A történeti beépítésű lakóterületre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

9. § (1) A területek beépítési- és építészeti karaktere megőrzendő.

(2) Gyulafirátót- és Kádárta városrész vonatkozó területein a hagyományos falusias beépítési karaktert meg kell őrizni.

10. § (1) Zártsorú beépítés esetén új tetőidomot a szomszédos tetősíkokhoz igazodva kell kialakítani, magastető hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tetősíkjának lejtésszögével és az új magastető tömege minél nagyobb mértékben takarja a csatlakozó szomszéd épület(ek) takaratlan tűzfalait.

(2)29 Új építés esetén legalább 30, legfeljebb 45 fokos hajlásszögű magastetős épülettömegek építhetőek, legfeljebb kisebb méretű, zöld- vagy járható lapostetős, esetleg korcolt fémlemezfedésű kishajlású kiegészítő épületelemekkel, melynek aránya a tető felületének legfeljebb 20 %-a lehet.

(3)30 Az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú valamint natúr színvilágú lehet, főépületen és utcákról, közterületről, Várból látható melléképületen, kerti építményen táblás jellegű fedés nem alkalmazható.

(4)31 Hagyományos falusias beépítésű területen (a 3. melléklet szerint Gyulafirátót, Kádárta történeti beépítésű lakóterületein):

a) az utcai telekhatárra jellemzően merőleges gerincvonalú, nyeregtetős új épületek létesíthetők,

b) magastető legalább 30 fokos legfeljebb 45 fokos hajlásszöggel létesíthető és

c) a területen az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és 50 m2-nél nagyobb felületű, utcáról, közterületről látható melléképületen táblás jellegű fedés nem alkalmazható.

(5) Tetőtér beépítése legfeljebb egy szintben megengedett.

(6) Az érintett tetősíkfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy tetőfelépítménnyel.

(7) Közterület felőli tetőfelületen csak fekvő ablak létesíthető, tetőfelépítmények csak az udvarra néző tetőfelületeken alakíthatók ki.

(8)32 Napelem napkollektor a magastetős épületek, melléképületek, kerti építmények utca és közterület felőli, valamint a Vár irányából látható tetőfelületein, homlokzatain nem helyezhető el.

(9)33 Az utca, közterület felőli kerítésszakaszok, kapuk kizárólag a környezetre jellemző, hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal, falazott natúr kő, vakolt tégla, vakolt vagy látszóbeton felülettel, lábazattal, fa vagy acél anyagú betétekkel, kapuzattal készülhetnek telekhatáron elhelyezve.

(10)34 Előkertes beépítés esetén a kerítéseket, kapukat átlátható módon, alacsony lábazattal kell kialakítani, a belső oldalon sövény, vagy futónövény telepítéssel.

(11)35 Klímaberendezés, hőszivattyú kültéri egysége az épületek utca és közterület felőli, valamint Vár irányából látható homlokzati felületein, magastetőn nem helyezhető el, lapostetős épületen csak takarással helyezhető el.

9. Azon területekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények, amelyekre a várból rálátás adódik

11. § (1) Kizárólag a kialakult beépítési struktúrába illeszkedő új beépítés valósítható meg, a környezetéből kiugróan nagy tömegű- és magasságú új épület nem létesíthető.

(2) Zártsorúan beépült, védelem alatt nem álló épülettel közös telekhatáron a meglévő épület tűzfalának hosszát az új, vagy bővített épület csatlakozó tűzfala legfeljebb 5 m-rel haladhatja meg.

12. § (1)36 Jellemzően legalább 30, legfeljebb 45 fokos hajlásszögű magastetős épülettömegek építhetőek, esetenként a környezetbe illesztett, kilátást segítő, kisebb méretű, lapostetős vagy kishajlásszögű korcolt fémlemez fedésű kiegészítő épületelemekkel. A lapostetős részeket a kiegészítő épületelemekkel, amelyeket a Várból való rálátás esetén zöldtetős, vagy járható tetős megoldással kell kialakítani. Kivételt képez ez alól a nagyméretű, nagy léptékű intézmények, középületek tömegalakítása, amelynek illeszkedését a Vár felőli látványban vizsgálni kell.

(2)37 A magastetős épületek meghatározó tetőhéjazata kizárólag a területre jellemző, pikkelyszerű és hagyományos anyagú, illetve natúr színvilágú lehet, főépületen és utcákról, közterületről, Várból látható melléképületen, kerti építményen táblás jellegű fedés nem alkalmazható.

(3) Az érintett tetősíkfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy környezetbe illeszkedő tetőfelépítménnyel.

(4) Közterület felőli tetőfelületen csak tetősíkban fekvő ablak létesíthető, tetőfelépítmények udvarra néző tetőfelületeken alakíthatók ki.

(5)38 Napelem és napkollektor a magastetős épületek közterület és utca felőli, valamint a Várból felülről látható tetőfelületein, homlokzatain nem helyezhető el.

(6)39 Az utca, közterület felőli kerítésszakaszok, kapuk kizárólag a környezetre jellemző, hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal, falazott natúr kő, vakolt tégla, vakolt vagy látszóbeton felülettel, lábazattal, egyszerű kialakítású fa vagy acél anyagú betétekkel, kapuzattal készülhetnek, telekhatáron elhelyezve.

(7) Előkertes beépítés esetén a kerítéseket, kapukat átlátható módon, alacsony lábazattal kell kialakítani, a belső oldalon sövény, vagy futónövény telepítéssel.

(8)40 Klímaberendezés, hőszivattyú kültéri egysége az épületek utca és közterület felőli, valamint Vár irányából látható homlokzati felületein, magastetőn nem helyezhető el, lapostetős épületen csak takarással helyezhető el.

10. Újabb beépítésű városközponti területekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

13. § (1) Új beépítések esetében törekedni kell a karakteres (jellegzetes), középvárosi léptéket megtartó, tagolt tömeg- és homlokzatalakítású, a városközpont jelleget erősítő, komplex szemléletű építészeti megoldásokra.

(2) A beépítések kialakításánál - fontos településképi szempontként - minden esetben vizsgálni kell a Vár látványának érvényesülését, ezt megzavaró és lerontó beavatkozást nem lehet végezni.

(3) A közterületek kialakítása, átépítése, felújítása során törekedni kell a pihenőhelyek komfortos kialakítására (növényzet, árnyék, víz biztosítása), ezzel is növelve a közterületek megtartó erejét.

(4) Az új épület építése, meglevő épület felújítása, átalakítása, bővítése során a már meglevő beépítésekhez igazodó, jó minőségű, egymással összhangban levő, színeiben és textúrájában harmonizáló anyaghasználatot kell alkalmazni.

(5)41 Utca és közterület felőli telekhatáron kerítéseket a lábazatok, oszlopok, tömör felületei esetében falazott natúr kő, vakolt, látszó tégla és beton felülettel, az áttört részeken fa, fém anyagú átlátható betétekkel, kapuzattal kell kialakítani.

(6) Előkertes beépítés esetén a kerítéseket, kapukat átlátható módon, alacsony lábazattal kell kialakítani, a belső oldalon sövény, vagy futónövény telepítéssel.

(7)42

10/A.43 Városias vegyes funkciójú területekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

13/A. § (1) Új beépítések esetében törekedni kell a karakteres (jellegzetes), kisvárosi léptéket megtartó, tagolt tömeg- és homlokzatalakítású, a városközpont jelleget erősítő, komplex szemléletű építészeti megoldásokra.

(2) A közterületek kialakítása, átépítése, felújítása során törekedni kell a pihenőhelyek komfortos kialakítására (növényzet, árnyék, víz biztosítása), ezzel is növelve a közterületek megtartó erejét.

(3) Az új épület építése, meglevő épület felújítása, átalakítása, bővítése során a már meglevő beépítésekhez igazodó, jó minőségű, egymással összhangban levő, színeiben és textúrájában harmonizáló anyaghasználatot kell alkalmazni.

(4) Ahol kerítés készül, ott az utca és közterület felőli kerítésszakaszok falazott natúr kő, vakolt, vagy látszó tégla és beton felülettel, egyszerű kialakítású fa, vagy acél anyagú, áttört betétekkel, kapuzattal készülhetnek, telekhatáron elhelyezve.

(5) Előkertes beépítés esetén a kerítéseket, kapukat átlátható módon, alacsony lábazattal kell kialakítani, a belső oldalon sövény, vagy futónövény telepítéssel.

11. Jellemzően telepszerű és társasházas beépítésű lakóterületekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

14. § (1) Új csoportos beépítések esetén az egységes kialakításra, meglévők esetében az eredeti összhang megőrzésére kell törekedni.

(2) Az egy telken álló társasház, vagy azonos időben épült, de különálló telken megvalósult sorház, láncház esetében

a) homlokzat felújítása, hőszigetelése homlokzat színezési terv alapján lehetséges, melyben igazolni kell a szomszédos épületekhez, épületrészhez való igazodást - az egyes épületek, épületrészek egymással harmonizáló, egységes anyag- és színhasználatát kell kialakítani és fenntartani.

b) homlokzatszínezéskor a feltűnő, kirívó és bántóan harsány színhasználatot kerülni kell

c) épület, épületegyüttes részleges színezése nem megengedett

d) épületenként csak egységes színű, anyagú, azonos osztású nyílászárók alkalmazhatók

e) csak egységes kialakítással, egyformán valósíthatók meg az

ea) előtetők

eb) mellvédek és szélfogók

ec) árnyékoló ernyők

ed) redőnyök.

(3) Erkély és loggia társasházak, többlakásos épületek, sorházak esetében egyenként nem beépíthető, csak a társasház közös döntése alapján, a teljes épületre, épületegyüttesre kidolgozott egységes, arculatváltó homlokzati tervek szerint.

(4) Társasházak, többlakásos épületek, sorházak esetében a korlátok eredeti jellege, színe, átláthatósága nem változtatható meg, kizárólag új arculati terv alapján egységes kialakítással, egy időben történő megvalósítással.

(5)44

(6)45 Egyéb műszaki berendezés kültéri egysége:

a) meglévő épület esetén a teljes homlokzaton egységes módon és helyen, építészeti homlokzati terv alapján, takartan, illetve erkélyen és loggián nem látható módon,

b) új épület esetén kizárólag erre a célra tervezett, takart felületek mögött helyezhető el.

(7) Hulladékgyűjtő edények épületben, vagy oldalról takaró, igény esetén felülről is fedett építményben tárolhatók.

(8)46 Kerítés a tömbben kialakult módon, átláthatóan alakítható ki.

(9)47 Kisebb tömegű épületek esetében a 15.-16. § előírásai az irányadóak.

12.48 Jellemzően kertvárosias lakóterületekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

15. § (1) Telkek összevonása esetén is követni kell az adott tömbben, vagy környezetében a területre jellemző beépítési módot.

(2) Kerti építményeket – garázs kivételével – a fő rendeltetésű épület(ek) mögött, közterületről nem láthatóan kell elhelyezni.

(3)49 Utcai, közterületi telekhatáron csak alacsony beton, kő, vakolt lábazatú, átlátható acél, fa vagy vasbeton kerítés létesíthető telekhatáron elhelyezve.

16. § (1)50 Új épületet építése és meglévő épület átalakítása, bővítése, valamint felújítása esetén az építési tömbre és a településrészre jellemző és meghatározó tetőzettel kell kialakítani, jellemzően magastetős megjelenéssel. Lapostetős vagy kishajlású tetővel fedett épület akkor létesíthető, ha környezetében már létesültek ilyen épületek.

(2)51 Magastető legalább 30 és legfeljebb 45 fokos kialakítású lehet, kisebb méretű lapostetős vagy kishajlású kiegészítő épületrészekkel, melynek aránya a tető felületének 50 %-a lehet.

(3)52 Az épületek héjazataként jellemzően pikkelyes jellegű cserép, pala, korcolt fémlemez használata szükséges.

(4) Az érintett tetősíkfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy tetőfelépítménnyel.

(5) Homlokzatot vakoltan, vagy natúr anyagú burkolt falazatokkal kell képezni, faburkolatot legfeljebb a homlokzati felületek 30%-án lehet alkalmazni.

(6)53 Épületgépészeti elemek közterületről láthatóan nem helyezhetők el.

(7) A telek legkisebb zöldfelületét elsődlegesen elő-, oldal- és hátsókertben, háromszintes növényzettelepítéssel kell kialakítani.

13. Gazdasági-, szolgáltató területekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

17. § (1) A tornyok és toronyjellegű technológiai építmények építménymagassága kivételesen meghaladhatja az építési övezetben megengedett épületmagasságot, de helyüket, méreteiket és formájukat úgy kell meghatározni, hogy azok illeszkedjenek a környezet (a környező épületek, az utcakép, a várossziluett, a növényzet, a domborzat, a táj) adottságaihoz.

(2) Környezetéből kiugró, 10 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani.

(3)54 A Tömör kerítés nem létesíthető, csak átlátható, alacsony lábazatú, vagy lábazat nélküli kerítés létesíthető.

18. § (1) Az építmények, épületek tömegformálásának, homlokzatképzésének, anyaghasználatának, részletmegoldásainak illeszkedniük kell az építési övezetben, illetőleg övezetben, tömbben, utcában, szűkebb környezetben, illetőleg tájban kialakult megoldásokhoz.

(2) 200 m-nél hosszabb épület csak technológiai igénnyel alátámasztva építhető.

(3)55 50 m-nél hosszabb homlokzatokat építészeti elemekkel tagolni kell.

(4) Épületek 200 m2-nél nagyobb homlokzati felületeinek egyhangúságát előtetőkkel, síkból kilépő negatív, vagy pozitív tagozatokkal, anyagváltással, különböző textúrák használatával oldani kell.

(5) Épület tetején épületgépészeti kültéri egységek, csoportosított elrendezésben, takaró szerkezet által rejtve helyezhetők el.

(6) Az épületek színezésénél kerülni kell az erőteljes és harsány megoldásokat, az élénk színezés csak kisebb homlokzati felületeken, kiegészítő elemeken alkalmazható.

(7) A telek oldal- és hátsó telekhatárai mentén háromszintű takaró növényzetet kell telepíteni.

(8) A legkisebb zöldfelület kialakítása során minimális követelmény, hogy a zöldfelület területének minden megkezdett 100 m2-ére:

a) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és

b) legalább 35 db lombhullató vagy örökzöld cserje és

c) a további nem burkolt felületet gyep vagy talajtakaró növényzet fedjen.

14. Parkokra, egyéb zöldterületekre, valamint közterületekre, közlekedési felületekre vonatkozó területi-és egyedi építészeti követelmények

19. § (1) A környezethez való illeszkedést az alábbi szempontokat figyelembe véve kell megvalósítani:

a) terepalakítást, csapadékvízelvezetést és növényzettelepítést egymással összhangban, harmonikus megjelenéssel kell megoldani,

b) a közterületeket gazdaságosan, jól használhatóan, megfelelő utcabútorzattal ellátva kell kialakítani,

c) a telkek előtti járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, fa telepítésre is alkalmas méretű zöldsáv településképi szempontból rendezetten, megfelelő ritmusban kerüljön kialakításra,

d) az új épületek építése során azok utcai- és közterületi megközelítési helyét és módját, a kapcsolódó út, zöldfelület és közterületi viszonyok vizsgálatával, ahhoz igazodva kell megoldani,

e) a közlekedési rendszerek fejlesztésekor figyelembe kell venni a település kialakult zöldfelületi és közterületi teherbíró képességét és jellemzőit.

(2) A közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.

(3) A közmű fejlesztés tervezésekor keresztszelvényen is be kell mutatni a távlati közmű elhelyezést, mind a felszín alatti, mind a felszín feletti útszelvény elemeit elhelyezve. Földkábeles villamos hálózat kiépítés esetén a növényállomány megőrzése kiemelt szempont, annak pótlásakor a helyszíni elhelyezésre kell törekedni.

(4) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet (zöldsávot) keresztező, az útkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében (ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében) létesíthető csak burkolt felület, amelyet személygépjármű és kistehergépjármű behajtója esetén kiselemes útburkolattal kell kialakítani.

(5)56

(6)57 Parkok, közcélú zöldfelületek, játszóterek, rekreációs övezetek, és egyéb zöldfelületi területek esetében csak átlátható kerítés létesíthető.

(7) A közpark területén meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozásnál a korábbi homlokzatot eredeti állapotának megfelelően kell visszaállítani.

(8) Helyi védettségű építészeti örökség telkén törekedni kell az értékes táj- és kertépítészeti alkotások (kerítés, támfal, tereplépcső, kerti pavilon, medence, pergola, filagória, stb.) megőrzésére.

(9) Az új kertépítészeti kialakítás során törekedni kell a helyi védettségű építészeti örökség kiemelését szolgáló, azzal harmonikus egységet alkotó megoldásokra.

(10) A Színházkert magasan kvalifikált pihenőkert és kulturális agora jellege, valamint értékes növényegyüttese karakterében megőrzendő.

(11)58

(12)59 Közterületek kialakítása, felújítása, rehabilitációja során törekedni kell a kivágott fák kétszeres mennyiségű pótlására. Kerülni kell a tájidegen és invazív növényzet ültetését.

(13)60

15. Temetőkre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

20. § (1) A temető 20 m-es körzetében reklámok, hirdetőtáblák, valamint köztárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, stb.) csak a kegyeleti méltóság tiszteletben tartásával helyezhetők el.

(2) A temető területén tilos bármilyen reklám és hirdető-berendezés elhelyezése, kivéve – az erre a célra kijelölt helyen – a temetkezési szolgáltatásra utalókat.

(3)61

(4) A temető kerítése mentén legalább dupla fasort kell telepíteni, vagy többszintű növényzet telepítendő.

16.62 Különleges és nagy zöldfelületű területekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

21. § (1) Kittenberger Kálmán Növény- és vadaspark területén:

a) a meglevő őshonos, növényállományt minél nagyobb mértékben meg kell őrizni, új növényzet telepítésekor a talaj- és táji adottságokat figyelembe kell venni,

b) a látogatók által használt-, valamint az állattartó épületek, építmények, kifutók hagyományos, a kialakult természeti környezetre, funkcióra és költséghatékonyságra figyelmet fordító szerkezettel, anyagokból készüljenek.

(2)63 Vízparti területen:

a) a vízközeli növényállomány által kialakított „tájkép” jellegét meg kell őrizni,

b)64 a terület fenntartása során honos növényfajok telepítése szükséges.

(3)65 Sportterületen, egyéb rekreációs és nagy zöldfelülettel rendelkező területen:

a) korszerű, egyszerű tömegalakítású épületek és építmények helyezhetők el,

b) élénk színű épületburkolat és tetőhéjazat nem alkalmazható,

c) kizárólag áttört kerítés létesíthető belátást gátló növényzettel.

16/A.66 Általános mezőgazdasági területekre vonatkozó építészeti követelmények

21/A. § (1) A létesítendő funkciókat összevontan, a lehető legkevesebb számú épületben kell elhelyezni.

(2)67 A tájjelleghez illeszkedő, egyszerű megjelenésű, jellemzően nyeregtetővel fedett épületek létesíthetőek.

(4) Élénk, a környezetétől elütő, rikító színű épületburkolat és tetőhéjazat nem alkalmazható.

(5) Lakókocsi, fém konténer nem helyezhető el.

(6) Területek, csak vadhálóval, vagy tömör lábazat nélküli, átláthatóan kialakított fa kerítéssel keríthetők be.

16/B.68 Kertes mezőgazdasági területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

21/B. § (1) A tájjelleghez illeszkedő, földszintes, legfeljebb beépített tetőterű gazdasági épület létesíthető.

(2) Egyszerű, téglatest elemekből összeállított épülettömegű, jellemzően nyeregtetővel fedett épület létesíthető.

(3)69 Épületburkolat és tetőhéjazat csak természetes anyagú és színű lehet.

(4) Falazott, vakolt, vagy natúr kő megjelenésű támfalak alakíthatók ki.

(5)70 A kerítések csak átlátható, tömör lábazat nélkül építhetők.

(6)71 Lakókocsi, fém konténer nem helyezhető el.

17. Védett táji-, természeti területekre vonatkozó területi-és egyedi építészeti követelmények

22. §72 (1) Ezeken a területeken:

a) tömör kerítés nem építhető, továbbá tilos a természetes talaj- és terepszint 1,0 m-nél nagyobb méretű megváltoztatása. A kerítés csak átlátható jelleggel, acél pálcás, dróthálós kivitelben létesíthető mögötte élősövény, vagy futónövény telepítéssel, legfeljebb 20 cm magas, beton, tégla, kő anyagú lábazattal,

b) A területen parabolaantenna, klímaberendezés kültéri egysége látható módon nem helyezhető el.

c) a meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületeket, építményeket növényzet telepítésével takarni kell.”

(2)73 A Csatár-hegyen lévő Csatár-hegyi kilátó, a Csatári kápolna környezetében a kilátás és rálátás lehetőségét és helyzetét fenn kell tartani, azt a látványban zavaróan megjelenő épület, építmény elhelyezéssel, illetve takaró növénytelepítéssel ellehetetleníteni nem lehet, ezért:

a) a területen építeni csak magastetős, a táj képébe illeszkedő (hagyományos kő, tégla, beton, fa) anyagokból lehet, táblás tetőfedések nem alkalmazhatóak, és

b) az épület szélessége az 5,0 m-t nem haladhatja meg, a tető hajlásszöge legalább 30 fokos, legfeljebb 45 fokos lehet, tetőtérbeépítést csak a tető kontúrján belül, oromfali megnyitással lehet kialakítani, kiugró tetőablak, tetőfelépítmény nem létesíthető.

18. A helyi védelemmel érintett területekre, épületekre és elemekre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények

23. § (1) A területen, a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti, építészeti megoldások nem alkalmazhatóak.

(2) A kialakult településszerkezetet és a területre jellemző sajátos telekstruktúrát meg kell őrizni és ezt a telekalakítások, beépítések meghatározása során védeni kell.

(3) A területen új épületek elhelyezése, a meglévő épületek átalakítása, illetve bővítése esetén a történeti (kialakult) beépítési vonalat kell követni, ehhez igazodva kell kialakítani és meghatározni:

a) az épületmagasságot,

b) a tető hajlásszögét, a tetőgerinc irányát,

c) a tetőgerinc irányát,

d) a nyílászárók anyagát, méretét és formáját,

e) a kerítés anyagát, kialakítását,

f) az alkalmazott egyéb építőanyagokat,

g) az épületek, építmények színezését.

(4) A területen egyedi helyi védelem alatt nem álló épület részleges, vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a beépítés kialakításánál a történeti építési vonalakra az elhelyezéssel, tömegalakítással, homlokzatképzéssel, tagolással utalni kell.

(5) Zártsorú beépítésű területen – a kialakult utcakép védelme érdekében – új épület elhelyezése esetén épület-hézag létesítése is megengedett

(6)74 Új épületeken jellemzően magastetőt kell kialakítani, olyan módon, hogy az épület meghatározó tömegén a tetőfelületek környezetében levő tetőzetek hajlásszögével azonos, vagy közel megegyező, de legfeljebb 45° legyen. Kisebb méretű, lapostetős vagy kishajlásszögű kiegészítő épületelemek az épület részeként építhetőek, csak egy tetősíkon, és annak legfeljebb 20 %-os felületén készíthető. A Várból való rálátás esetén a lapostetős részeket zöldtetős vagy járható tetős megoldással kell kialakítani.

(7) Zártsorú beépítés esetén a magastető tömegét úgy kell kialakítani, hogy csökkentse a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tűzfalait, és a tetősík(ok) hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos a takarandó tűzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével.

(8) Helyi védelemmel érintett területen épülő épületek esetében az udvari szárnyak épületmagassága nem haladhatja meg az utcaiét, valamint az épületek tömegeinek jellemző szélessége a tömbben található épülettömegek jellemző szélességének átlagos méretét legfeljebb 10 %-kal haladhatja meg.

(9) Helyi védelemmel érintett területen önálló antenna, antennatartó szerkezet, torony nem létesíthető, épületen történő elhelyezés esetén a városképi- és történeti látványba való illeszthetőséget előzetesen meg kell vizsgálni.

(10)75 Napelem és napkollektor a magastetős épületek közterület és utca felőli, valamint a Várból felülről látható tetőfelületein, homlokzatain nem helyezhető el.

(11)76 Klímaberendezés, hőszivattyú kültéri egysége az épületek utca és közterület felőli, valamint Vár irányából látható homlokzati felületein, magastetőn nem helyezhető el, lapostetős épületen csak takarással helyezhető el.

(12)77 A helyi védelemmel érintett területen belül - az egységes és harmonikus településkarakter megőrzése érdekében - az építések során indokolt hagyományos anyagok és szerkezetek használata (vakolt architektúra, festett homlokzatfelület, fa külső felületű nyílászárók, falazott kő vagy vakolt lábazatok, natúr színű tetőhéjazat), figyelembe véve a szomszédos és környező épületek jellegét, építészeti megjelenését és anyaghasználatát.

(13)78 Új épület építése során kivételes esetekben a területre általánosan jellemző homlokzati felület kialakításától el lehet térni, hagyományos és természetes megjelenésű rakott, falazott, natúr felülettel megjelenő kő, tégla, szálcement külső burkolat alkalmazásával az illeszkedés szempontjainak figyelembe vételével.

(14)79 A hírközlési és energiaellátási sajátos építmények, műtárgyak (pl. transzformátor állomások, elosztószekrények, mérőhelyek) csak egységes kialakítással és természetes anyagú burkolattal ellátottan kerülhetnek kihelyezésre – kivéve a „vár területe” településkaraktert, ahol csak és kizárólag épületeken belül helyezhetőek el ilyen jellegű építmények.

24. § (1)80

(2)81

(3) Helyi védett épület nyílászáróinak cseréje esetén

a) az épületen meglevő, eredeti nyílászárók külső osztásrendjét meg kell tartani,

b) az új nyílászárók kövessék az eredeti nyílászárók osztását, ritmusát, jellemző profil kialakítását, a homlokzati megjelenés felőli, külső szárnyak esetében csak az építés korában alkalmazott osztásrendű, anyagú és szerkezetű elemek építhetők be, műanyagból készült, illetve műanyag külső felületű nyílászáró nem alkalmazható,

c) homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatóak.

(4) Helyi védelemmel érintett épületek felújítása, átalakítása, bővítése esetén:

a) az épület eredeti formavilágának megtartása érdekében az épületek szerkezeteinek, homlokzatainak, tetőzetének részleteit, tartozékait meg kell őrizni, hiány esetén eredeti formában újra kell építeni,

b) részleges homlokzati felújítás – kivéve az állagmegóvást - nem megengedett,

c) a tagozatos díszítésű homlokzati felületek, falazott, húzott párkányok, nyílászárók helyreállítása, javítása, színezése csak az eredeti megjelenéssel azonosan, az eredeti anyagokkal és megoldásokkal kompatibilis módon készülhet,

d) a homlokzati felületre külső, vastag hőszigetelő réteg csak a kizárólag tagolatlan és díszítés nélküli homlokzat, egyszerű párkánylezárás esetében alkalmazható, amennyiben az eredeti homlokzati megjelenés változatlan formában és méretekkel visszaállítható,

e) klímaberendezés kültéri egysége az utca, közterület felől látható módon nem, az egyéb homlokzatokon takartan, egységes megjelenéssel helyezhető el.

(5) Helyi védelemmel érintett épület, melléképület tetőzetének felújítása, újraépítése, tetőhéjazat cseréje esetén:

a)82 az építéskori anyaghasználattal megegyező - attól legfeljebb árnyalataiban eltérő színű és megjelenésű – 2 cm hullám méretet nem meghaladó égetett agyagcserép, vagy vékony, hornyolt betoncserép, síkjellegű fedés (hornyolt vagy kettős fedés) alkalmazható, kivéve a csillogó mázas bevonatú elemeket.

b) az eredetitől eltérő tetőfelépítmény alkalmazását kerülni kell, tetőtérbeépítés esetén tetőfelépítménnyel vagy tetősíkban elhelyezett nyílászáróval, egyedi tetősíkban levő bevilágítóval a vonatkozó tetősík felületének legfeljebb 20 %-át szabad megbontani.

c) az új és/vagy meglevő kémények külső felületét, burkolatát hagyományos anyaghasználattal kell kialakítani, fém, műanyag külső anyagú, vagy külső fémvázas elemeket vakolható burkolattal kell ellátni, kivéve a gázüzemű berendezések 15 cm-nél nem nagyobb átmérőjű égéstermék elvezetőjét.

(6)83 Napelem és napkollektor a magastetős épületek közterület és utca felőli, valamint a Várból felülről látható tetőfelületein nem helyezhető el.

(7)84 Klímaberendezés, hőszivattyú kültéri egysége az épületek utca és közterület felőli, valamint Vár irányából látható homlokzati felületein, magastetőn nem helyezhető el.

19. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

25. § (1)85 Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen új (120 kV-os nagyfeszültségű, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat átépítésével járó rekonstrukciót végezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(2) Távhő- és földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(3) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, valamint az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.

(4) Új közműkiépítéseknél a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat föld alatt kell kiépíteni.

(5)86 A teljes település ellátását biztosító föld feletti elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a város területén csak a gazdasági, szolgáltató terület településkarakterben helyezhetőek el. A további elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak (többek között föld alatti alépítmények, alagutak, kapcsolószekrények) a város területén - a vár területe és a történeti beépítésű városközpont területe, valamint a Temetők és a védett táji, természeti területek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területek kivételével - bármely településkarakterben elhelyezhetőek.

20. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

26. § (1) Reklámok, reklámhordozók kialakítása, elhelyezése a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet előírásainak figyelembe vételével lehetséges.

(2) A reklámoknak, reklámhordozóknak az építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie és még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(3) A vár területén rendeltetési egységenként legfeljebb egy legfeljebb 1,5 m² méretű közművelődési célú hirdetőeszköz helyezhető el közvetlenül a rendeltetési egységen.

(4) Egyéb területeken, ahol a törvény alapján korlátozva megengedett reklám elhelyezése

a) utasvárón, kioszkon, valamint információs vagy más célú berendezésen (citylight) összesen egy darab, legfeljebb 2,1 m² felületen lehet reklámot elhelyezni, azt ragasztás útján nem lehet rögzíteni

b) utasváró tetején reklám nem helyezhető el,

c) információs, vagy más célú berendezés olyan önállóan elhelyezett citylight lehet, melynek egyik oldalán reklám, másik oldalán pedig közérdekű információk tehetők közzé, amelyek ragasztás útján nem rögzíthetők

d) Közművelődési célú hirdetőoszlop kizárólag közművelődési tevékenységet folytató intézmény/ek közvetlen környezetében helyezhető el.

(5) Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, nem kirívó színezésű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el.

(6) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóban igazoltan.

(7) A város szempontjából a közművelődésről és a művészeti tevékenység támogatásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti kiemelt fesztiválokról, valamint a város által támogatott kulturális programokról, rendezvényekről való tájékoztatás érdekében reklám és reklámhordozó az alábbiak szerint helyezhető el:

a) a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódó helyszínen, ideiglenes elhelyezésű kioszkok, pavilonok, sátrak egy oldalfelületén,

b) a rendezvény környezetében lévő közterület – a közúti közlekedésről szóló törvényben leírtak figyelembe vétele mellett - felett átfeszített molinón, legkorábban a rendezvényt egy héttel megelőzően, és legkésőbb a rendezvényt követő egy hétig.

(8) Állandó elhelyezésű kioszk, pavilon esetében, annak legfeljebb egyik oldala alakítható ki reklámfelelületként.

(9)87 Utasváró esetében – az erre a célra kijelölt helyen - legfeljebb egy, kétoldalról látható reklámfelület alakítható ki.

(10) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 1 m2 felületű ideiglenes reklámhordozón helyezhető el.

(11)88 Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen jellemzően benzinkutak, autószalonok, nagyobb kereskedelmi-szolgáltató intézmények, nagyméretű irodaházak esetében legfeljebb 1 db, az építménytől függetlenül elhelyezett, a környezet léptékéhez igazodó mértékű, de 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.

(11a)89 Utak mentén, közterületen ipari és kereskedelmi létesítmények helyét jelző legfeljebb 1 db, a környezet léptékéhez igazodó mértékű, de 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett, több egységet is magába foglaló totemoszlop helyezhető el.

(12) A város területén a 4. melléklet 1.pontjában szereplő totemoszlop az alábbiak szerint helyezhető el és alakítható ki:

a) a totemoszlop egyes felületei önálló reklámozási célra nem használhatóak,

b) egy rendeltetési egység csak egy cserélhető oszlopfelületen jelenhet meg,

c)90 a cserélhető információs felületeket indokolt esetben összevonhatóak

(13) A belvárosi rehabilitációs projekttel érintett területen totemoszlop elhelyezése csak a 4. melléklet 2. pontjában megjelölt helyeken lehetséges

21. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények

27. § (1) Az információs kiegészítő elemek (cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla) méretének, kialakításának, anyaghasználatának az épület, építmény karakteréhez, tagozataihoz, színezéséhez, arányrendszeréhez igazodónak kell lennie.

(2) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lenniük.

(3) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.

(4)91 Az építményen elhelyezett, az ingatlan elidegenítésére és munkaerő felvételre vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m2 felületű lehet.

28. § (1) A város területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő elemek elhelyezésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

a) lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m2 felületet nem meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el,

b) több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába foglaló üzletközpont, hipermarket esetében, - az a) pontban meghatározottakon túl - az osztás és nyílás nélküli, jellemzően tömör homlokzat szerves részeként kialakított, az épület léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető tartalmú információs elem helyezhető el,

c) üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el.

(2) A rendelet 1. mellékletében szereplő és a város helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében lehatárolt műemléki- és helyi értékvédelmi területen és azon álló épületeken, építményeken, valamint műemléki (M) és helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken – a homlokzatok meglévő, vagy tervezett, vízszintes és függőleges tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületek arányaihoz és méretéhez illeszkedő - cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el, illetve alakítható ki:

a) egy épületben több rendeltetési egység esetében egymással összhangban kialakított, egységenként legfeljebb 1-1 db hirdető-berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel,

b) portál, vagy kirakat erre a célra kialakított felirati mezőjén önálló betű és logó, ragasztva, vagy a háttértől eltartottan felerősítve, igény esetén élben, háttérből, vagy kívülről derítő fénnyel megvilágítva,

ba) festett, polisztirol, öntött, anyagában színezett műanyag,

bb) fa, festett gipsz, kerámia,

bc) festett fém, rozsdamentes acél, réz, szálcsiszolt alumínium,

bd) natúr, savmaratott, pasztellszínű edzett üveg anyagokból.

c) vakolt, vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az emelettől elválasztó osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban, illetve földszintes épület esetében az épített párkány, vagy ereszvonalig terjedő sávban – az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,

ca) homlokzatra festett kivitelben,

cb) fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett, vagy keretezés nélküli - táblára festve vagy ragasztva,

cc) a homlokzat síkjától eltartott, kifeszített, impregnált fény- és vízálló szövetre festett kivitelben,

cd) homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,

ce) pasztell árnyalatú színes, vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett, vagy ragasztott kivitelben - igény szerint hátulról derített megvilágítással.

d) kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett hirdető-berendezésen túl, épületenként legfeljebb 1db. - falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m2 befoglaló méretű cégér, a tevékenység, vagy logó ábrázolásával, igény szerint élben, vagy kívülről megvilágítva,

da) impregnált fa, festett fém, rozsdamentes acél, kovácsoltvas,

db) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg anyagokból.

(3) A rendelet 3. mellékletében meghatározott - a város főközlekedési útjai mentén húzódó területeken, valamint ezek csomópontjainak környezetében elhelyezkedő épületeken - a homlokzatának meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületeinek arányaihoz illeszkedő - cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el, illetve alakítható ki:

a) egy épületben több rendeltetési egység megléte esetén a (2) bekezdés a) pontban meghatározottak alapján,

b) az övezetben a (2) bekezdés b)-c) pontban meghatározottakon túl kialakítható:

ba) műanyagból készült, önálló elhelyezésű, világító, vagy világítás nélküli dobozbetű, neoncsőből készült felirat,

bb) homlokzattól eltartott, merevített kerettel, vagy keret nélkül készült műanyagtábla, ragasztott térbeli betűkkel, logóval, vagy festett kivitelben,

bc) műanyagból készített, derített belső világítású doboz kivágott, vagy kitakart betűkkel, logóval.

c) a (2) bekezdés c) pontjában felsoroltakon kívül, a homlokzati felületre merőleges, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m2 felületű:

ca) műanyag világító, vagy világítás nélküli doboz konzolra szerelve,

cb) erősített műanyag lapból kivágott, a tevékenységre jellemző logó, vagy ábra.

28/A. §92 (1) Útbaigazító tábla csak az önkormányzati megrendelés alapján, ellenőrzött módon kerülhet kihelyezésre.

(2) Az útbaigazító táblára vonatkozó előírásokat a 4. melléklet 3. pontja tartalmazza.

22. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

29. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a) azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,

b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,

c) legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le,

d) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(1a)93 Nem háztartási célú napelemrendszer bármely gazdasági- szolgáltató terület, különleges, nagy zöldfelületű terület és védett táji-, természeti terület településkarakterbe tartozó területen helyezhető csak el, állványokra szerelten, egységes kialakítással.

(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4) Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.

(5) Épületek tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az építmény legmagasabb pontjánál legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.

(6) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületen utca felől takart módon helyezhető el.

(7)94 Egyéb műszaki berendezések:

a) meglévő épület esetén a homlokzaton egységes módon és helyen, építészeti homlokzati terv alapján, takartan, illetve erkélyen és loggián nem látható módon,

b) új épület esetén kizárólag erre a célra tervezett, takart felületek mögött helyezhető el.

22/A.95 Vendéglátó teraszok, fedett nyitott árusító építmények és pavilonok kitelepülésekre vonatkozó településképi követelmények

29/A. §96 (1) Településképi szempontból meghatározó területeken, közterületen és közterületről látható magánterületeken a vendéglátó-egységek időszakos kitelepülése az alábbiak szerint valósítható meg:

a) vendéglátó terasz kizárólag mobil rendszerű, vászon árnyékolóval fedhető, függőleges elemekkel nem keríthető be;

b) csak fém, fa vázszerkezetű, illetve szövet, rattan, fém, illetve fa betétes, natúr színű székek és asztalok kerülhetnek kihelyezésre, műanyag berendezések használata tilos;

c) csak natúr színű (homokszürke, bézs, világosszürke, mogyorószín), legfeljebb a vízszintes szegélyen megjelenő reklámfelirattal, logóval ellátott napernyő kerülhet elhelyezésre;

d) a bútorokat és a napernyő tartószerkezetét közterületen kizárólag mozgatható leterhelő elemekkel lehet rögzíteni, a burkolathoz nem lehet hozzáerősíteni;

e) a vendéglátó-egység napi bezárása után a használattal érintett közterületi vagy magánterületi szakaszt a használónak bérlőnek, vagy a tulajdonosnak meg kell tisztítania, közterület használat esetén az esetleges károkat helyre kell állítania;

f) mobil reklám- és információs elemeket (pl. megállító tábla) nem lehet kihelyezni

g) a kitelepülések helyén a kihelyezendő asztalok számával megegyező számú, 30-40 cm dézsaátmérőjű, virágzó dísznövény kihelyezése szükséges

(2) Településképi szempontból meghatározó területeken, közterületen és közterületről látható magánterületeken a kereskedelmi- és szolgáltató egységek általi időszakos, szezonális, 10 m2 felületet nem meghaladó, nyitvatartási időn kívül eltávolításra kerülő kitelepülés az alábbiak szerint valósítható meg:

a) a kitelepülés kizárólag könnyen bontható, mobil kialakítású, natúr színű, fa szerkezetű, natúr színű ponyvás, vagy ponyva nélküli, az 4.A melléklet szerint kinéző – sorolással bővíthető - stand használatával lehetséges

b) a kitelepüléshez maximum 2 db fém, illetve fa vázszerkezetű, illetve szövet, rattan, fém, illetve fa betétes, natúr színű szék használható

c) a gyümölcs és zöldségárusító kitelepüléshez további legfeljebb 2 db, 1 m2 befoglaló méretet nem meghaladó, natúr színű, fa szerkezetű, tárolóláda kerülhet elhelyezésre,

d) az építmény információs rendszerének kialakítására 27. § és 28. § előírásai vonatkoznak, mobil jellegű reklám- és információs elemeket (pl. megállító tábla) nem lehet kihelyezni.

(3) Településképi szempontból meghatározó, erre a célra kijelölt területeken, közterületen, valamint közterületről látható, ahhoz kapcsolódó, kereskedelmi-, szolgáltató létesítményt tartalmazó magánterületeken a kereskedelmi- és szolgáltató funkciójú, időszakos használatú, 10 m2 felületet meghaladó kiterjedésű, részben zárható, részben nyitott, fedett, hőszigetelés nélküli pavilonszerűen kialakított árusító építmény elhelyezésére alkalmas kitelepülés az alábbiak szerint valósítható meg:

a) kizárólag könnyen bontható kötésekkel megépített, fa-, vagy fémszerkezetű elemekkel kialakított, kis hajlásszögű, korcolt fémlemez, vagy műanyag fólia fedésű, egyszerű tömegalakítású, településképben színvonalasan megjelenő építmény alakítható ki,

b) az épület fedett részén túl tároló láda, árusító pult, asztal, és egyéb bútor, áru nem helyezhető el, illetve nem tárolható,

c) használati időn túl az építmény erre a célra kialakított része, tömör-, vagy kis mértékben áttört, mozgatható térelhatároló elemekkel lezárható,

d) az építmény információs rendszerének kialakítására 27. § és 28. § előírásai vonatkoznak, mobil jellegű reklám- és információs elemeket (megállító tábla, járműre, vagy utánfutóra felszerelt hirdető-, vagy reklámberendezés) nem lehet kihelyezni.

(4) Településképi szempontból meghatározó, erre a célra kijelölt közterületi részeken, valamint közterületekhez kapcsolódó vendéglátó-, kereskedelmi-, szolgáltató létesítményt tartalmazó magánterületeken a vendéglátó-, kereskedelmi- és szolgáltató funkciójú, állandó használatú, téliesített kialakítású pavilonok elhelyezésére alkalmas kitelepülés az alábbiak szerint valósítható meg:

a) a településképbe illeszkedő, egyszerű tömegű, lapostetős kialakítású, fém-, kompozit lemez-, illetve szálcement anyagú burkolattal ellátott, szerelt szerkezetű, igény szerint fedett-nyitott térrel is rendelkező építmény alakítható ki,

b) a pavilon területén kívül tároló láda, árusító pult, asztal, egyéb bútor és áru nem helyezhető el, illetve nem tárolható,

c) az építmény egyik, kisebb kiterjedésű oldalfalán – szükség esetén cserélhető kivitelű - információs és reklámfelület kialakítható,

d) a pavilon egyéb információs rendszerének kialakítására 27. § és 28. § előírásai vonatkoznak, mobil jellegű reklám- és információs elemeket (pl. megállító tábla) nem lehet kihelyezni.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

23. Rendelkezés a szakmai konzultációról

30. § (1)97 Településképvédelmi szakmai konzultáció és ezen belül szakmai tájékoztatás bármely építési tevékenység esetén kérhető, melyet az ügyfél vagy az általa meghatalmazott tervező az 5. mellékletben szereplő kérelem benyújtásával kezdeményezhet a városi főépítésznél.

(2)98 Szakmai konzultációt kötelező kérni az alábbi esetekben:

a) a 31. §. szerinti településképi véleményezési eljárás hatálya alá tartozó ügyekben – kivéve a Tervtanácsi véleményezéssel érintett eseteket -,

b) a 34. § szerinti településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó ügyekben

c)99 a jogszabályok által meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén, a bejelentést megelőzően a város teljes közigazgatási területén:

ca) új lakóépület építése esetén vagy

cb) meglévő épület bővítése esetén, ha az épület hasznos alapterülete legalább 25 %-kal növekszik,

d) a közterületi zöldfelületeket érintő beavatkozások.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI,- BEJELENTÉSI ELJÁRÁS ÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

24. A településképi véleményezési eljárás

31. § (1)100 Településképi véleményezési eljárást folytat le a polgármester építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához e rendelet 6. mellékletében meghatározott esetekben.

(2) A polgármester településképi véleményét e rendelet 6. mellékletében foglaltak szerint, az önkormányzati főépítész (továbbiakban főépítész), vagy a helyi Építészeti-műszaki Tervtanács (továbbiakban tervtanács) szakmai véleményére alapozza.

(3) Amennyiben a tervtanács határozatképtelensége esetén szakmai véleményét a rendelkezésre álló határidőn belül nem tudja megadni, a településképi véleményt a polgármester a tervtanácsi vélemény helyett a főépítész szakmai véleménye alapján alakítja ki.

(4)101 Amennyiben vegyes funkció valósul meg egy beruházás során, úgy mindegyik funkcióra vonatkozó előírást figyelembe kell venni és a szigorúbb feltételeket tartalmazó funkció szerint kell eljárni a tervezés során.

(5)102 A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.

(6)103 A 7. melléklet szerinti kérelmet papír alapon kell benyújtani az önkormányzat részére. Természetes személy kérelmező a kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációt - melynek kötelező tartalmi elemeit a kérelem tartalmazza - is papír alapon nyújtja be, míg nem természetes személy kérelmező a kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációt az „ÉTDR rendszer” elektronikus tárhelyére tölti fel.

32. § (1) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel és építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a) a tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,

c) figyelembe veszi-e a rálátásból adódó városképi igazodás helyi jellegét és követelményeit,

d) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkező városrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,

e) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:

ea) biztosított lesz- vagy megmarad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

eb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,

ec) amennyiben az építési tevékenységet ütemezetten kívánják megvalósítani, az egyes befejezett ütemek megfelelnek-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek

f) a tervezett megoldás megfelel-e a településrendezési eszközökben szereplő előírásoknak, megfelelően illeszkednek-e az átalakuló épített környezethez,

g) az alaprajzi elrendezés, a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően nem korlátozza, vagy nem zavarja a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

(2) Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenység esetén a határoló közterületekkel való kapcsolat vizsgálatával összefüggő részletes szempontok:

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata,

aa) nem korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát, figyelembe veszi-e azt az igényt, hogy a telek közterületről lehetőség szerint csak egy kapubehajtóval legyen megközelíthető,

ab) nem korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,

ad) indokolt esetben a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetlegesen szükségessé váló – közterületet érintő – beavatkozásokra,

b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.

33. § Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő építészeti- műszaki terv munkarészei:

a) az épület helyét, zöld- és burkolt felületeket, alapvető kertészeti megoldásokat, méreteket, építési helyet, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,

b) eltérő szintek alaprajzai,

c) legalább kettő, egymással szöget bezáró metszet,

d) minden eltérő megjelenésű homlokzat,

e) műszaki leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével

f) a megértéshez szükséges számú színezett modellkép,

g) környezetbe illesztett fotorealisztikus utcakép(ek)

h) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet, úgy a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata

i)104 az építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírás.

25. A településképi bejelentési eljárás

34. § (1)105 Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester építési tevékenység megkezdése előtt a rendelet 8. mellékletében meghatározott esetekben, illetve a város teljes közigazgatási területére kiterjedően megvalósítandó rendeltetésmód változások esetében.

(2) A polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a főépítész szakmai véleményére alapozza.

(3)106 A településképi bejelentési eljárás a kérelmező bejelentésére indul.

(4)107 A bejelentési kérelmet a Polgármesterhez kell benyújtani 1 példány papír alapú dokumentációként a 9. melléklet szerinti kérelem mellékleteként.

(5)108 A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott önkormányzati hatósági döntése ellen Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésénél lehet fellebbezéssel élni.

(6)109 A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésének ellenőrzését az önkormányzati főépítész közreműködésével látja el.

35. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,

b) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.

c) megfelel-e a város szabályozási tervének és helyi építési szabályzata előírásainak,

d) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői városrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,

e) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,

f) a rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek,

(2)110

36. § A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:

a) a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,

b) épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor - esetében

ba)111 alaprajzok, elrendezési rajzok,

bb)112 megértéshez szükséges számú metszet, ha szükséges,

bc)113 minden eltérő megjelenésű homlokzat vagy nézet, ha releváns,

c) műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével

d) a bejelentés tárgyától függően

da)114 színezett modellkép vagy

db)115 környezetbe illesztett fotó vagy látványterv,

e)117 amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet, úgy az ingatlan tulajdonosának / lakásszövetkezet vagy társasház esetén a döntéshozó szerv hozzájáruló nyilatkozata.

25/A.118 Hatósági bizonyítvány kiállítása rendeltetési egységekkel összefüggésben

36/A. § (1) A Polgármester a rendeltetési egységek változását, módosítását követően hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárást folytat le az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából.

(2) Az eljárás az építtető/tulajdonos kérelmére indul.

(3) A kérelmet és a hozzá tartozó dokumentációt a Polgármesterhez kell benyújtani 1 példányban papír alapon a 10. melléklet szerint.

(4) A Polgármester ezen eljárásban hozott önkormányzati hatósági döntése ellen Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésénél lehet fellebbezéssel élni.

36/B. § A hatósági bizonyítvány kiállításával kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

a) a rendeltetésváltozás megfelel a helyi építési és országos építési követelményeknek,

b) a rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének, c) a rendeltetésváltozás során figyelembe vételre kerültek a településképi bejelentési eljárás során tett kikötések, vállalások.

26. A településképi kötelezési eljárás

37. §119 (1) Településképi kötelezési eljárást folytat le és bírságot szab ki a polgármester az alábbi esetekben:

a) a helyi építészeti- és településkép védelem érdekében, ha az építmény- és környezete műszaki, esztétikai állapota nem felel meg a településképi rendelet előírásainak, különösen ha:

aa) műszaki állapota nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

ab) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus városképet lerontja,

ac) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,

ad) a telek szabad területét a nem a területfelhasználási előírásoknak megfelelően, településképet lerontó módon használják,

b) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:

ba) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása ellenére megvalósították,

bb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították,

bc) nem a településképi bejelentés során kiadott határozatnak megfelelően valósul meg.

37/A. §120 (1) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a kötelezettet a polgármester településkép védelmi bírsággal sújtja, melynek kiszabása ismételhető.

(2) A településkép védelmi bírság mértéke:

a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása legalább 100.000 forint,

b) a polgármester elutasító döntése ellenére végzett építési tevékenység esetén legalább 200.000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén, az eltérés mértékétől függően legalább 200.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,

d) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000 forint, de legfeljebb 1.000.000 forint.

(3)121 A Polgármester döntését a Főépítészi Önálló Csoport készíti elő és gondoskodik annak végrehajtásáról.

(4)122 Ha a Polgármester hivatalból vagy kérelemre lefolytatott eljárása során észleli, hogy az ingatlan tulajdonosa:

a) településképi bejelentési eljárás nélkül vagy

b) a településképi bejelentési eljárásban hozott döntéstől, illetve a záradékolt tervektől eltérően

valósította meg az építési tevékenységet, és a polgármester felhívásában meghatározott határidőn belül a bejelentési dokumentációt vagy a bejelentéstől eltérően végzett tevékenységre vonatkozó, módosított bejelentési dokumentációt utólagosan benyújtja, és annak tartalma alapján megállapítható, hogy az elvégzett tevékenység az e rendeletben foglalt és az egyéb követelményeknek megfelel, azt a polgármester utólagosan tudomásul veszi, és egyidejűleg az ingatlan tulajdonosát egyszeri, 100.000,- Ft-ig terjedő településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(5)123 A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelni kell különösen:

a) a jogsértéssel okozó hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, valamint

f) a jogsértést elkövetőnek a jogsértés felszámolását segítő együttműködő magatartását.

(6)124 A polgármester a településképi bírságot az ingatlan tulajdonosával szemben szabja ki.

(7)125 A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló döntésben előírt kikötések, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a településképi bírság ismételten kiszabható.

37/B. §126 (1) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.

(2) A polgármester:

a) a településképi bejelentési eljárásban hozott döntés végrehajtásának ellenőrzése során vagy

b) a településképi bejárás során

az észleléstől számított 15 napon belül megindíthatja a települési kötelezési eljárást.

(3) A polgármester az eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát az eljárás megindításáról, és felhívja nyilatkozattételre.

(4) A településképi kötelezési eljárást az építési tevékenységgel érintett magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság a polgármesterhez írásban benyújtott beadványban kérheti.

(5) A kérelemben meg kell jelölni

a) a kérelmező nevét, cégnevét, lakcímét, székhelyét,

b) a bejelentés tárgyát képező tevékenység megnevezését és

c) a bejelentés tárgyát képező tevékenység címét természetben vagy helyrajzi számmal.

(6) A polgármester végzésében a jogszabálysértés megszüntetésére megfelelő határidőt, de legfeljebb 120 napot biztosít. (7) A kiszabott településkép-védelmi bírságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni a határozatban megjelölt bankszámlaszámra.

VII. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

38. § Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

39. § (1)127

(2)128

4. melléklet

4.A. melléklet

8. 135melléklet a 23/2017. (IX.28.) önkormányzati rendelethez135

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSOK ESETEI

1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a településképi szempontból meghatározó területek karaktertérképén, illetve a szabályozási terven jelölt

a) helyi értékvédelmi területen,

b) helyi védettségű telken és közvetlen szomszédságában,

c) főközlekedési utak és azok csomópontjai mentén,

d) országos jelentőségű védett természeti, és NATURA 2000 előírással érintett területen,

e) önkormányzati tulajdonú területen helyezkedik el.

f) olyan területen, amelyre a várból rálátás adódik

2. Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek az 1. pontban felsorolt területeken:

2.1. minden meglevő épület, építmény homlokzatfelületének utólagos hőszigetelésére, színezésére, héjazat cseréjére, homlokzati felületképzésének, tömegformálásnak megváltoztatására irányuló építési tevékenység esetében, kivéve az utcáról, közterületről és vári látványból nem látható melléképületeket,

2.2. minden meglevő építmény homlokzati nyílászáró cseréje esetében, amennyiben a tervezett megoldás anyaghasználatában, osztásában, színében eltér a meglevőtől (eredetitől), kivéve az utcáról, közterületről és vári látványból nem látható melléképületek nyílászáróit,

136

2.3. 2.4. minden meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetében,

2.5. nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény, kiegészítő épület, vagy kerti építmény építése, bővítése, átalakítása és felújítása esetében, amelynek mérete az építési tevékenység után meghaladja a nettó 25 m3 térfogatot, vagy a 2,5 m gerincmagasságot, vagy 10 m2 bruttó alapterületet, de nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és a 4,5 m gerincmagasságot,

2.6.137 mobilház, lakókocsi elhelyezése,

138

2.7. 2.8. 40 évesnél idősebb, az ingatlan fő funkcióját ellátó épület bontása esetén,

2.9. utcafronti, közterület és magánút felől megjelenő kerítés építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése esetén,

2.10. pavilon jellegű - kereskedelmi,- szolgáltató,- turisztikai,- vendéglátó rendeltetésű - épület építése, bővítése esetében, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20 m2 alapterületet,

2.11. 2 hét időtartamot meghaladó vendéglátó-ipari-, kereskedelmi célú kitelepülés, vendéglátó terasz, kerthelyiség építményeinek, építmény részeinek építése vagy kihelyezése esetén,

2.12. temető területén sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése esetén, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

2.13.139 emléktábla elhelyezése, illetve szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetében, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

2.14. emlékfal építése esetében, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

2.15. megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítmény-nyilatkozattal rendelkező park,- játszótér,- sportpálya műtárgyainak építése esetén,

2.16. megfelelőség igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítmény-nyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi valamint előadás tartására szolgáló építmény; kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény; levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek); ideiglenes fedett lovarda építése esetében,

2.17. növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása esetében, amelynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után meghaladja beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, beépítésre szánt területen a nettó 100 m2 alapterületet és a 4,5 m építmény/ épület magasságot,

2.18. növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása esetében, amelynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után meghaladja beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t, beépítésre szánt területen a nettó 500 m2 alapterületet és a 4,5 m építmény/épület magasságot,

2.19. 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztett anyag tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése bővítése esetében,

140
141
142
143

2.23. 2.24. építménynek minősülő, szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, és -tároló létesítése, elhelyezése, bővítése és áthelyezése esetében,

144

2.25. 2.26. nem építési engedélyköteles elektronikus hírközlési építmény, antennatartó szerkezet, antenna elhelyezése,

2.27. transzformátor állomások, kapcsolószekrények elhelyezése, vagy cseréje esetében,

2.28.145 egyéb műszaki berendezések, vezetékek, megújuló energiaforrás berendezései (napelem, napkollektor, szélkerék) építményen, ingatlanon való elhelyezése esetében, csak utcára néző vagy utcáról látható homlokzatokra,

2.29. önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetében,

2.30. utcáról, közterületről, magánútról látható homlokzatokon megjelenő, valamint kirakat, portál, üvegfelület mögött elhelyezett reklám-, információs kiegészítő elem esetében,

2.31. utcabútorok (kioszk, utasváró, közművelődési célú hirdetőoszlop, információs, vagy más célú berendezés) elhelyezése, beleértve a rájuk kerülő reklámhordozó elemeket,

146

2.32. 2.33.147 bármely építmény esetében, amely településképi véleményezési eljárásban korábban részt vett, azonban a véleményezési eljárásban beadott tervdokumentációhoz képest olyan módosításra kerül sor, amely nem tartozik az építési engedély köteles tevékenységek körébe,

2.34.148 bármely közterületről látható vagy önkormányzati tulajdonú falon elhelyezett egyedi alkotás, díszítő festés 1,0 m2 meghaladó esetben,

2.35.149 zajvédő fal vagy domb építése esetében.

1

A bevezető a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

Az 1. alcím címe a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

4

Az 1. § 2. pontja a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

5

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

6

Hatályon kívül helyezte a 18/2019.(VI.27.) Ör. 36.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

7

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

8

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

9

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 1.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

10

Az 1/A. §-t a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

11

A 2. § (5) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 2.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.. A 2. § (7) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

13

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

14

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 3.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától..

15

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 4.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

16

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 4.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

17

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 4.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

18

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

19

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 6. § (6) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

20

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

21

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 5.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

22

A 8. § (2) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

23

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 6.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

24

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 6.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 8. § (4) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

25

A 8. § (5) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

26

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 6.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

27

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 6.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 8. § (8) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 7. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

28

Hatályon kívül helyezte a 18/2019.(VI.27.) Ör. 36.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

29

A 10. § (2) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

30

A 10. § (3) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

31

A 10. § (4) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

32

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 7.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

33

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 7.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 10. § (9) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

34

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 7.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

35

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 7.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

36

Módosította a 18/2019.(VI.29.) Ör. 8.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

37

Módosította a 18/2019.(VI.29.) Ör. 8.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 12. § (2) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

38

Módosította a 18/2019.(VI.29.) Ör. 8.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

39

Módosította a 18/2019.(VI.29.) Ör. 8.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 12. § (6) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

40

Kiegészítette a 18/2019.(VI.29.) Ör. 8.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

41

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 9.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

42

Hatályon kívül helyezte a 18/2019.(VI.27.) Ör. 36.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

43

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 10.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

44

A 14. § (5) bekezdését a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

45

A 14. § (6) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

46

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 11.§-a. Hatályos június 28. napjától. A 14. § (8) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

47

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 11.§-a. Hatályos 2019.június 28. napjától.

48

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 12.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

49

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 13.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 15. § (3) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

50

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 14.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 16. § (1) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

51

A 16. § (2) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

52

A 16. § (3) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

53

A 16. § (6) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

54

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 15.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

55

A 18. § (3) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.

56

Hatályon kívül helyezte a 18/2019.(VI.27.) Ör. 36.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától..

57

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 16.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

58

A 19. § (11) bekezdését a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

59

A 19. § (12) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

60

A 19. § (13) bekezdését a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

61

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 17.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 20. § (3) bekezdését a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

62

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 18.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

63

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 19.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

64

A 21. § (2) bekezdés b) pontja a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.

65

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 19.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

66

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 20.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

67

A 21/A. § (2) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.

68

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 20.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

69

A 21/B. § (3) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

70

A 21/B. § (5) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

71

A 21/B. § (6) bekezdését a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 17. § (3) bekezdése iktatta be.

72

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 21.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

73

A 22. § (2) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.

74

A 23. § (6) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

75

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 22.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

76

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 22.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

77

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 22.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 23. § (12) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

78

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 22.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

79

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 22.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

80

Hatályon kívül helyezte a 18/2019.(VI.27.) Ör. 36.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

81

Hatályon kívül helyezte a 18/2019.(VI.27.) Ör. 36.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

82

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 23.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

83

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 23.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

84

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 23.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

85

A 25. § (1) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 20. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

86

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 24.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 25. § (5) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 20. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

87

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 25.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

88

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 25.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

89

A 26. § (11a) bekezdését a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 21. §-a iktatta be.

90

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 25.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

91

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 26.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

92

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 27.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

93

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 28.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

94

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 28.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 29. § (7) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 22. §-ával megállapított szöveg.

95

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 29.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

96

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 29.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

97

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 30.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 30. § (1) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

98

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 30.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

99

A 30. § (2) bekezdés c) pontja a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 23. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

100

A 31. § (1) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 24. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

101

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 31.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

102

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 31.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

103

Kiegészítette a 8/2019.(VI.27.) Ör. 31.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 31. § (6) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 24. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

104

A 33. § i) pontját a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 25. §-a iktatta be.

105

A 34. § (1) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 26. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

106

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 32.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

107

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 32.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

108

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 32.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától. A 34. § (5) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 26. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

109

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 32.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

110

Hatályon kívül helyezte a 18/2019.(VI.27.) Ör. 36.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

111

A 36. § b) pont ba) alpontja a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

112

A 36. § b) pont bb) alpontja a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

113

A 36. § b) pont bc) alpontja a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 27. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

114

A 36. § d) pont da) alpontja a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

115

A 36. § d) pont db) alpontja a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 27. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

116

A 36. § d) pont dc) alpontját a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

117

A 36. § e) pontja a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 27. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

118

A 25/A. alcímet (36/A. §, 36/B. §) a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 27. § (4) bekezdése iktatta be.

119

Módosította a 18/2019. (VI.27.) Ör. 33. §-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

120

Kiegészítette a 18/2019.(VI.27.) Ör. 34.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

121

A 37/A. § (3) bekezdése a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 28. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

122

A 37/A. § (4) bekezdését a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 28. § (2) bekezdése iktatta be.

123

A 37/A. § (5) bekezdését a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 28. § (2) bekezdése iktatta be.

124

A 37/A. § (6) bekezdését a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 28. § (2) bekezdése iktatta be.

125

A 37/A. § (7) bekezdését a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 28. § (2) bekezdése iktatta be.

126

A 37/B. §-t a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 29. §-a iktatta be.

127

A 39. § (1) bekezdését a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

128

A 39. § (2) bekezdését a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

129

A 3. melléklet a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

130

Módosította a 18/2019.(VI.27.) Ör. 35.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

131

Az 5. melléklet a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

132

A 6. melléklet a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.

133

A 7. melléklet a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.

135

Módosította a 18/2019.(VI.27.)Ör. 35.§-a. Hatályos 2019. június 28. napjától.

136

A 8. melléklet 2.3. pontját a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

137

A 8. melléklet 2.6. pontja a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

138

A 8. melléklet 2.7. pontját a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

139

A 8. melléklet 2.13. pontja a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

140

A 8. melléklet 2.20. pontját a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

141

A 8. melléklet 2.21. pontját a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

142

A 8. melléklet 2.22. pontját a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

143

A 8. melléklet 2.23. pontját a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

144

A 8. melléklet 2.25. pontját a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

145

A 8. melléklet 2.28. pontja a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

146

A 8. melléklet 2.32. pontját a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 31. § k) pontja hatályon kívül helyezte.

147

A 8. melléklet 2.33. pontja a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (6) bekezdésével megállapított szöveg.

148

A 8. melléklet 2.34. pontját a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (6) bekezdése iktatta be.

149

A 8. melléklet 2.35. pontját a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (6) bekezdése iktatta be.

150

A 9. melléklet a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (7) bekezdésével megállapított szöveg.

151

A 10. mellékletet a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete 30. § (1) bekezdése iktatta be.