Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2022. évi költségvetéséről

Hatályos: 2022. 01. 01 - 2022. 05. 19

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2021. (XII. 16.) önkormányzati rendelete

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2022. évi költségvetéséről

2022.01.01.

Kecskemét Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. melléklet 1.4.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Esélyteremtési Bizottság, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. melléklet 2.4.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Értékmegőrzési Bizottság, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. melléklet 3.4.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Környezetvédelmi, Városrendezési és Agrár Bizottság, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. melléklet 4.4.3. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Jogi és Ügyrendi Bizottság, Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. melléklet 5.4.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városstratégiai és Pénzügyi Bizottság, és Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2013. (II. 14.) önkormányzati rendelete 2. melléklet 6.4.1. pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Városüzemeltetési és Fejlesztési Bizottság, továbbá a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 83. § (8) bekezdés b) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Közművelődési Kerekasztal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A RENDELET HATÁLYA

1. § A rendelet hatálya kiterjed Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésére (a továbbiakban: közgyűlés) és szerveire, valamint az önkormányzat által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények).

II. Fejezet

KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI

1. A költségvetés főösszegei

2. § (1) A közgyűlés az önkormányzat 2022. évi

a) költségvetési bevételeinek összegét 33.625.149.079 Ft-ban

b) költségvetési kiadásainak összegét 53.532.845.554 Ft-ban

c) költségvetési egyenlegének összegét -19.907.696.475 Ft-ban

ca) ezen belül működési célú összegét -8.206.219.883 Ft-ban

cb) ezen belül felhalmozási célú összegét -11.701.476.592 Ft-ban

állapítja meg.

(2) A közgyűlés az önkormányzat 2022. évi költségvetésének

a) finanszírozási kiadásait 478.234.340 Ft-ban

b) likvid hitel halmozott visszafizetését 0 Ft-ban

c) értékpapír vásárlását 0 Ft-ban

d) államháztartáson belüli megelőlegezés visszafizetését 0 Ft-ban

e) kiadási főösszegét 54.011.079.894 Ft-ban

f) összesített egyenlegét -20.385.930.815 Ft-ban

fa) ezen belül működési célú hiányát -8.206.219.883 Ft-ban

fb) ezen belül felhalmozási célú hiányát -12.179.710.932 Ft-ban

állapítja meg.

(3) A közgyűlés a (2) bekezdés f) pontjában szereplő költségvetési hiány finanszírozását

a) belső forrás

aa) költségvetési maradvány igénybevételével 20.385.930.815 Ft-ban

ab) éven belüli betét halmozott visszaváltásával 0 Ft-ban

ac) értékpapír beváltásával 0 Ft-ban

b) külső forrás

ba) működési célú hitel felvételével 0 Ft-ban

bb) felhalmozási célú hitel felvételével 0 Ft-ban

bc) likvid hitel halmozott igénybevételével 0 Ft-ban

hagyja jóvá.

(4) A közgyűlés az intézmények önkormányzati támogatásának előirányzatát 13.306.071.316 Ft-ban állapítja meg.

2. A költségvetési főösszegek részletezése

3. § (1) Az önkormányzat 2022. évi összevont költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A közgyűlés az önkormányzat 2022. évi költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 2. melléklet a-b) táblázat szerint hagyja jóvá.

(3) A közgyűlés az intézmények 2022. évi költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait kiemelt előirányzatok, kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 3. melléklet a-c) táblázat szerint hagyja jóvá.

(4) A közgyűlés az intézmények létszámát, valamint az általuk foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát a 3. melléklet d) táblázat szerint hagyja jóvá.

(5) A közgyűlés az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit és kiadásait a 2 melléklet d) táblázat és a 3. melléklet e) táblázat szerint hagyja jóvá.

3. Finanszírozási bevételek és kiadások és az ezekkel kapcsolatos hatáskörök

4. § (1) A közgyűlés úgy dönt, hogy az önkormányzat likviditásának folyamatos biztosítása céljából éven belül többször is igénybe vehető folyószámlahitel keretösszegét 3.000.000 E Ft-ban állapítja meg.

(2) A közgyűlés az önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit – az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig vagy a kezesség érvényesíthetőségéig – és a saját bevételeinek várható összegeit a 2. melléklet e) táblázata szerint állapítja meg.

(3) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a polgármester gyakorolja.

III. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

4. Tartalékok felhasználása

5. § (1) A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a 2. melléklet c) táblázatban szereplő tartalékok felhasználásához kapcsolódó kiadási előirányzatok módosítására.

(2) Tartalék felhasználására az (1) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás elrendelését követően kerülhet sor.

(3) A vis maior tartalék kizárólag nem tervezett, sürgős beavatkozást igénylő feladatok finanszírozásához használható fel.

(4) Az általános tartalék az évközi többletigények, az elmaradt bevételek pótlására, valamint a közgyűlés által jóváhagyott – ideértve a 11. §-ban foglaltak szerint benyújtandó – pályázat elkészítésével, benyújtásával összefüggően felmerülő kiadások, a pályázati program előkészítéséhez, megvalósításához szükséges önerő finanszírozásához, valamint utófinanszírozott program esetében a megítélt pályázati támogatás megelőlegezésére, fejlesztési célok finanszírozására használható fel.

(5) Az intézményi kiadások tartaléka című előirányzat az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek 27. §-ban szereplő feladatainak – az ott meghatározott feltételek szerinti – finanszírozására használható fel.

5. Tárgyéven túli év kiadási előirányzata terhére történő kötelezettségvállalás szabályai

6. § (1) A többéves kihatással járó döntések számszerűsítését – éves bontásban és összesítve – a 4. melléklet tartalmazza.

(2) Tárgyéven túli év kiadási előirányzata terhére történő kötelezettségvállalásra

a) az önkormányzat esetében a közgyűlés által az (1) bekezdés szerinti mellékletben megállapított kiadási előirányzattal,

b) európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló projektek esetében a 2 melléklet d) táblázatában és a 3. melléklet e) táblázatában szereplő kiadási előirányzattal,

c) az intézmények esetében a 2022. évi költségvetésben szereplő, kötelező feladat működési célú kiadási előirányzatával,

d) aláírt támogatási szerződésben szereplő – tárgyévet követő éveket érintő – összeggel

megegyező mértékig kerülhet sor.

6. A költségvetési rendelet módosításának rendje

7. § (1) A költségvetési rendelet módosítására negyedévente, valamint szükség szerint kerül sor.

(2) Az átruházott és saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosításokról, előirányzat-átcsoportosításokról szóló dokumentumok, valamint a többletbevételek felhasználására irányuló kérelmek polgármester részére történő megküldésének határideje:

a) április 7.

b) május 5.

c) augusztus 11.

d) október 6.

e) tárgyévet követő év január 5.

7. Likviditáskezelés

8. § A polgármester az önkormányzat várható bevételeinek és az időszak elején rendelkezésre álló pénzkészlete együttes összegének alapulvételével a teljesíthető kiadásokról havi ütemezésű finanszírozási tervet, valamint a költségvetési rendelet elfogadását követően likviditási tervet készít, melyről legkésőbb a tárgyhónapot megelőző hó 30. napjáig tájékoztatja a Városstratégiai és Pénzügyi Bizottságot.

9. § Az önkormányzat helyi adó beszedési alszámláin, a pótlék és bírság beszedési alszámlán a nap végén rendelkezésre álló összeget a következő munkanapon az önkormányzat fizetési számlája javára kell utalni, figyelemmel az adószámlák közötti átutalások és adó-visszatérítések teljesíthetőségére. Az egyéb bevételek számlán rendelkezésre álló összeget legkésőbb a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell az önkormányzat fizetési számlájára utalni.

10. § A tárgyévet követő években esedékes adósságszolgálatból eredő fizetési kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében tett intézkedések eredményeként jelentkező pénzügyi többletet és az egyszeri bevételeket betétszámlán kell elhelyezni.

8. Vegyes rendelkezések

11. § A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat által fejezeti kezelésű előirányzatokra vagy költségvetési támogatásra benyújtandó támogatási igény esetében – a pályázat benyújtását jóváhagyó, és a saját forrás biztosításáról szóló külön közgyűlési döntés nélkül – az önkormányzat nevében előzetesen nyilatkozzon a saját forrás biztosításáról azzal, hogy nyertes pályázat esetén a támogatási szerződés megkötéséhez közgyűlési döntés szükséges.

12. § A vállalkozási és az alaptevékenység ellátásához rendelkezésre álló kapacitás kihasználás körébe tartozó tevékenységekhez kapcsolódóan költségkalkulációt kell készíteni. Veszteséges tevékenység nem folytatható. Költségvetési támogatásból nem finanszírozható a szakmai alaptevékenységen felül – a rendelkezésre álló kapacitás igénybevételével – végzett tevékenység.

13. § A közgyűlés az intézményekhez történő önkormányzati biztos kirendelését az Áht. 71. § (1) bekezdésében foglaltaknál rövidebb időtartam, kisebb mérték, alacsonyabb összeg esetén nem teszi kötelezővé.

9. Előirányzatok módosítása, átcsoportosítása a polgármesterre átruházott hatáskörben

14. § (1) A polgármester a forrásfelhasználásról a 2. melléklet c) táblázatban szereplő tartalékok előirányzatának mértékéig jogosult dönteni. Döntéséről a költségvetési rendelet soron következő módosítása alkalmával tájékoztatja a közgyűlést.

(2) A közgyűlés – az 5. § (1) bekezdésében foglaltakon túl – az Áht. 34. § (2) bekezdése alapján felhatalmazza a polgármestert

a) a helyi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítására,

b) az önkormányzat költségvetésében tervezett feladatok közötti átcsoportosításra,

c) az önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra.

(3) A polgármester a (2) bekezdés, valamint az 5. § (1) bekezdés szerinti előirányzat-módosításról, előirányzat átcsoportosításról szóló döntéséről a költségvetési rendelet soron következő negyedéves módosítása alkalmával, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-i hatállyal tájékoztatja a közgyűlést.

IV. Fejezet

AZ INTÉZMÉNYEK KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

10. Általános rendelkezések

15. § (1) A költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott előirányzatokon belül köteles gazdálkodni.

(2) A költségvetési szerv a feladatai ellátása során köteles gondoskodni arról, hogy az előirányzat legfeljebb időarányos részét használja fel. A gazdálkodás során érvényesíteni kell a takarékos gazdálkodás követelményét.

(3) A költségvetési szerv működési bevételének elmaradása nem vonhatja maga után az önkormányzati költségvetési támogatás növekedését. Amennyiben a működési bevétel nem folyik be, úgy a kiadási előirányzat nem teljesíthető, kivéve a véglegessé váló hatósági határozat, a jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági döntésen alapuló kifizetéseket, valamint a jogszabályon vagy szerződésen alapuló visszavonhatatlan kötelezettségvállalásból eredő kiadásokat.

11. Intézmények finanszírozása, likviditáskezelés

16. § (1) Az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények finanszírozására a 17. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint kerül sor. Az önkormányzati támogatás folyósítására a tárgyhónapban két részletben kerül sor.

(2) A Kecskeméti Városrendészet a havonta teljesített parkolói nettó díjbevételének és pótdíjbevételének 44 %-át tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, a december hónapban teljesített parkolói nettó díjbevételének és pótdíjbevételének 40 %-át 2022. december 30-ig teljesíti.

17. § (1) Az intézmények vezetői az intézmény várható bevételeinek és az időszak elején rendelkezésre álló pénzkészlete együttes összegének alapulvételével a teljesíthető kiadásokról – a tárgyhó 1. napját megelőző 45. nap beküldési határidővel – havi ütemezésű likviditási tervet készítenek, amely egy hónapra előre, heti bontásban kerül kidolgozásra.

(2) Az intézmény által havonta igénybe vehető önkormányzati támogatás felső határa – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az éves előirányzat 1/12 része.

(3) Az éves előirányzat 1/12 részétől eltérő finanszírozásra az alábbi esetekben és mértékben kerülhet sor:

a) Naptári féléven belül az intézmény a (2) bekezdésben meghatározott havi önkormányzati támogatás összegének 10%-át – az önkormányzat likviditási helyzetének függvényében – többletfinanszírozásként veheti igénybe, melyet a folyósítást követő második hónap végéig, de legkésőbb 2022. november 30-ig korrigálnia kell. Az ütemterv 110%-át meghaladó havi támogatást csak a polgármester engedélyezhet.

b) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló, utófinanszírozású projektek esetében a projektek összköltségvetése 25%-ának mértékéig többletfinanszírozás igényelhető. Az intézmény a többletfinanszírozásként igényelt összeget legkésőbb a projektzáró elszámolásához tartozó támogatási összeg megérkezését követően, a legrövidebb időn belül köteles az önkormányzat fizetési számlájára átvezettetni.

(4) A (3) bekezdés szerint igénybevett finanszírozás az év végén nem eredményezhet többletfinanszírozást, az intézmény nem lépheti túl emiatt a jóváhagyott költségvetési támogatásának előirányzatát.

(5) Kérelem alapján célfeladatra jóváhagyott önkormányzati támogatás felhasználásáról az intézményt elszámolási kötelezettség terheli.

12. Intézmények előirányzatának módosítása a közgyűlés hatáskörében

18. § Az intézményeknek a költségvetésük szabad előirányzatainak az irányító szervvel történő egyeztetése után – legkésőbb a 7. § (2) bekezdés d) pontja szerinti határidőig – kezdeményezniük kell a szükséges előirányzat módosítást.

19. § (1) Az intézmények a működési bevételek és felhalmozási bevételek rovatain megtervezett előirányzaton felüli többletbevételüket – a működési bevételek és a felhalmozási bevételek módosított előirányzatának összesen összegén felül pénzügyileg teljesült többletbevétel 300 E Ft-ot meg nem haladó részének kivételével, továbbá a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel –előirányzat-módosítás után használhatják fel. Az intézmények a többletbevétel felhasználására irányuló kérelmüket a polgármesterhez nyújtják be. A közgyűlés a többletbevétel felhasználásának engedélyezéséről a költségvetési rendelet módosítása során dönt.

(2) A Kecskeméti Városrendészet a 16. § (2) bekezdésében előírt befizetési kötelezettségének teljesítése érdekében szükséges előirányzat módosításokat – az önkormányzat felé teljesítendő befizetés mértékével – saját hatáskörben elvégezheti.

(3) A közgyűlés által felhasználásra nem engedélyezett többletbevétel összegét az intézmény a döntést követő 5 napon belül köteles befizetni az önkormányzat fizetési számlájára.

13. Intézmények saját hatáskörű előirányzat-módosítása

20. § Azon pótelőirányzatok esetében, amelyek forrása pályázati támogatás, a pótelőirányzatnak az érintett intézmény költségvetésében történő biztosítására csak a pályázat elbírálását követően a támogatási szerződés aláírásával egyidejűleg, a megítélt támogatás összegének erejéig kerülhet sor.

21. § Az intézmények – a 24. §-ban foglaltak figyelembevételével – saját hatáskörben megemelhetik a kiadási és bevételi előirányzatukat

a) a működési és a felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, valamint a működési és a felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain tervezett előirányzaton felül a tárgyévben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott bevétel erejéig,

b) a vállalkozási maradványból,

c) a költségvetési maradványból.

22. § (1) Az intézmény saját hatáskörben megnövelheti a személyi juttatások kiemelt előirányzatát

a) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,

b) a költségvetési szervnél eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a 19. § szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik.

23. § (1) Az intézmények a kiemelt előirányzataik között – a (2)–(4) bekezdésben és a 24. §-ban foglaltak figyelembevételével – átcsoportosítást hajthatnak végre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedés elrendelésére az intézmény vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, az intézmény állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést a kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

(3) Az átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha a közgyűlés azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt.

(4) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

24. § (1) A beruházási kiadások, felújítások előirányzatának a 21. § és a 23. § alapján történő módosítása működési költségtöbbletet nem okozhat.

(2) A saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-módosítások többlet-támogatási igényt sem a tárgyévi költségvetésben, sem az azt követő években nem eredményezhetnek.

25. § (1) A közgyűlés a 3. melléklet c) táblázatban szereplő – a (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve – előirányzat erejéig hagyja jóvá a felhalmozási feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által finanszírozott felhalmozási feladatok esetében azok végrehajtása a 3. melléklet c) táblázatban meghatározott előirányzat összegétől nagyobb mértékben is engedélyezett.

14. Személyi juttatások előirányzatával kapcsolatos rendelkezések

26. § (1) Az intézmények a személyi juttatások előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós kötelezettséget nem vállalhatnak. A személyi juttatások előirányzata felett a kötelezettségvállalási jogkörrel rendelkező intézmény vezetője – e jogkörében eljárva – a közgyűlés döntésével megvalósuló feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem töltheti be.

(2) Az intézmények a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és a szociális hozzájárulási adó előirányzatain jelentkező maradvány összegét más kiemelt előirányzatra átcsoportosíthatják, azonban a megtakarítások a hatályos jogszabályokat figyelembe véve csak együtt, egymással arányosan módosíthatóak.

(3) Minden olyan esetben, ahol a jogszabály nem alanyi jogon járó illetménypótlékról, illetménykiegészítésről és kereset-kiegészítésről, valamint juttatásokról rendelkezik, az intézmény vezetője annak megállapítása előtt – a fedezet biztosítása érdekében – köteles a polgármester előzetes hozzájárulását kérni. Az átcsoportosítás fedezetét a közgyűlés a költségvetési rendelet soron következő módosítása alkalmával biztosítja.

(4) Az intézményeknél rehabilitációs hozzájárulásként megtervezett előirányzat személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzatára való átcsoportosítására az intézmény erre irányuló kezdeményezését követően, a soron következő költségvetési rendelet módosításakor kerül sor, amennyiben az intézmény megváltozott munkaképességű személyeket foglalkoztat. Az átcsoportosítási kérelem nem eredményezheti az intézmény költségvetési támogatásának növekedését.

(5) Az intézményeknél – a (6)–(8) bekezdésben foglaltak kivételével – jutalmazásra, személyi ösztönzésre, céljuttatásra együttesen kifizetett összeg az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 8 %-át nem haladhatja meg. A kifizetés a személyi juttatások maradványa terhére történhet, melyhez az intézmény vezetője köteles a polgármester előzetes hozzájárulását kérni.

(6) A Polgármesteri Hivatalnál jutalmazásra, személyi ösztönzésre, céljuttatásra együttesen kifizetett összeg az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 20 %-át nem haladhatja meg.

(7) A Kecskeméti Városrendészet jutalmazásra, személyi ösztönzésre, céljuttatásra együttesen kifizetett összeg az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 14 %-át nem haladhatja meg.

(8) Az Intézmény- és Piacfenntartó Szervezet jutalmazásra, személyi ösztönzésre, céljuttatásra együttesen kifizetett összeg az egységes rovatrend K1101. Törvény szerinti illetmények, munkabérek rovat eredeti előirányzatának 15 %-át nem haladhatja meg.

15. Intézményi kiadások tartaléka

27. § (1) Az önkormányzat költségvetésében szereplő intézményi kiadások tartaléka elnevezésű előirányzaton kerülnek megtervezésre:

a) az intézmények egyes személyi juttatásai – (3) bekezdés a)–d) pontjaiban részletezettek szerint – és a hozzá kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó előirányzatai,

b) intézményeknél – kivéve a Polgármesteri Hivatalnál – alkalmazott közfoglalkoztatottak béréhez szükséges önerő előirányzata,

c) tartósan képernyő előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítése előirányzata,

d) az év közben felmerülő új feladatok finanszírozása.

(2) Az (1) bekezdés a)–b) pontjában szereplő kiadások előirányzatának intézményi költségvetésbe történő átcsoportosítása egyrészt az intézményekkel történt egyeztetés eredményeként, másrészt a Magyar Államkincstár által számfejtett tételek, valamint az intézményeknél történő kifizetések esetében az intézményvezető – 7. § (2) bekezdésben meghatározott időpontig – beérkező írásbeli kérelme alapján történhet. Amennyiben az igénybejelentés határidőben nem történik meg, úgy az előirányzatra az intézmény nem tarthat igényt. A támogatás folyósítása intézményfinanszírozás keretében valósul meg.

(3) Az intézményi kiadások tartalékából az intézmények egyes személyi juttatások és a hozzá kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó előirányzataira az alábbi esetekben történhet átcsoportosítás:

a) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt) 30. § (4) bekezdésében foglaltak fennállása esetén az önkormányzat a kötelező munkavégzés alóli mentesítés időszakára járó illetmény fedezetét a felmentési időre járó illetmény mértékéig biztosítja az intézmény részére. Az önkormányzat által biztosított felmentési időre járó illetmény és jutalom előirányzatán felüli kiadásokat az intézménynek saját költségvetése terhére kell biztosítania.

b) Jubileumi jutalom kifizetéséhez szükséges előirányzat biztosítása érdekében.

c) A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény 3. § (5) bekezdés alapján a közalkalmazotti jogviszony átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell. A 2022. évben jubileumi jutalommal kapcsolatban felmerülő – kötelezően biztosítandó – munkabér és járulékainak előirányzata.

d) Tartósan képernyő előtti munkavégzéshez szükséges védőszemüveg költségtérítés előirányzata.

e) Regisztrált álláskeresők foglalkoztatásának támogatásához intézmények által kötött, közfoglalkoztatásra irányuló hatósági szerződések alapján előírt önrész előirányzata.

f) A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek ellátásához szükséges gyógypedagógiai továbbképzést vállaló óvónők tanulmányi támogatása.

g) A Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karával kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerinti hallgatói tanulmányi szerződésekhez kapcsolódód kifizetések teljesítéséhez szükséges előirányzat.

16. Költségvetési maradvány felhasználás

28. § A költségvetési maradvány elszámolása során

a) a feladathoz kötött támogatás feladatra fel nem használt része,

b) a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó személyi juttatások maradványához nem köthető része,

c) a költségvetési támogatásnak a feladatelmaradás miatt fel nem használt része,

d) a tárgyévi költségvetési rendeletben feladathoz nem rendelt intézményi saját bevételek többlete,

e) a költségvetési szerv által jogtalanul igénybevett, feladatmutatóhoz kapcsolódó állami támogatás összege, ha az meghaladja a 3 %-ot,

f) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó maradvány,

g) a munkáltatói segélykeret 2022. évben fel nem használt része,

h) a kereset kiegészítés fel nem használt előirányzata,

i) egyéb kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradvány összege

az intézményektől elvonásra kerül.

V. Fejezet

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

17. Temetési segély összegének megállapításával kapcsolatos rendelkezés

29. § A közgyűlés a helyben szokásos köztemetés összegét a 2022. évben 46.436 Ft-ban határozza meg, mely az urnás köztemetést foglalja magában.

18. Lakásalap

30. § A közgyűlés a Lakásalap felosztásának irányelveit és céljait az 5. melléklet szerint hagyja jóvá.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. § Ez a rendelet 2022. január 1-én lép hatályba.