Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2008. (IV.25.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről

Hatályos: 2021. 12. 21

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 17/2008. (IV.25.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről1

2021.12.21.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 10. § (2) bekezdésében, 46. § (1) bekezdés c) pontjában, 48. § (1) bekezdésében, a 48. § (4) bekezdés b) és f) pontjában és 58. §-ában, valamint a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján és az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal véleményének a kikérésével a következőket rendeli el:2

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet célja Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén az emberi egészség és a környezet állapotának megóvása érdekében a környezetvédelmi intézkedések hatékonyságának növelése, így többek között a település környezetvédelmi, levegőtisztaság-védelmi, környezeti zaj- és rezgésvédelmi, illetőleg a helyi környezetvédelmi alappal való rendelkezés és gazdálkodás szabályainak meghatározása.

2. § (1) A rendelet hatálya Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed Zalaegerszeg Megyei Jogú Város közigazgatási területén valamennyi természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, amennyiben a település területén ingatlan tulajdonnal bírnak, a környezetet igénybe vevő vagy arra ható tevékenységet folytatnak, állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodnak.

(3) Az önkormányzat a környezet védelmében együttműködik a környező települések önkormányzataival, a környezetvédelmi feladatokat ellátó egyéb hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel.

(4)3

Fogalmi meghatározások

3. § A rendelet alkalmazásában:

a) avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok;

b) komposztálás: az elkülönítetten gyűjtött avar és kerti hulladék, oxigén jelenlétében történő autotermikus és termofil biológiai lebontása, mikro- és makroorgazmusok segítségével;

c) szabadtéri tűzgyújtás: minden olyan tűzgyújtás és égetés, amelyet szabadtéri sütés-főzés céljára folytatnak;

d) szabadidős zaj- vagy rezgésforrás: környezeti zajt, rezgést előidéző kulturális, szórakoztató, vendéglátó vagy sportlétesítmény, és az előbbi célú tevékenység, valamint az előbbi célra használt berendezés, gép;

e) egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt terület: külön jogszabály szerint lehatárolt, a közműves szennyvízelvezetéssel el nem látható települések és településrészek területe, ahol egyedi szennyvízkezelést kell alkalmazni, mivel a szennyvízkibocsátás nem eléggé koncentrált ahhoz, hogy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás megvalósítása gazdaságos legyen, és a szennyvízcsatornázást környezetvédelmi szempontok sem indokolják;

f) egyedi szennyvízkezelés: az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területeken olyan egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) alkalmazása, amelyek 1-25 lakosegyenértéknek (főnek) megfelelő települési szennyvíz tisztítását és/vagy végső elhelyezését, illetve átmeneti gyűjtését, tárolását szolgálják. Ezek a környezetvédelmi és vízgazdálkodási szempontoktól, illetve a beépítési szokásoktól függően lehetnek: az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények, az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések és az egyedi zárt szennyvíztárolók. Az egyedi szennyvízkezelési létesítmények (építmények) karbantartása során keletkező folyadék, iszap és építőanyag hulladékok elszállítását és kezelését külön jogszabály szerint kell végezni

g) egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény: olyan létesítmény (építmény), amely a környezeti elemek terhelését csökkentve a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmet és életminőséget biztosít. Az egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény a szennyezőanyagok lebontását energiabevitel nélkül végzi. Technológiai elemei: az oldómedence, a kavics/homokszűrő(k), amelyek összességében lehetővé teszik - a földtani közegbe történő végső kibocsátás esetén - a növényzet és a talaj élővilága számára a tisztított szennyvizek maradék tápanyagtartalmának hasznosítását, vagy a felszíni vizekben történő ártalommentes elhelyezést,

h) egyedi szennyvíztisztító kisberendezés: olyan létesítmény (építmény), amely a települési szennyvizek nem közműves elvezetésére-tisztítására és elhelyezésére szolgál, a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyenértékű környezetvédelmi megoldást biztosít. A szennyezőanyagok lebontását energiabevitel segítségével végző egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek biztosítania kell a szennyvizek szennyezőanyag-tartalmának külön jogszabályban előírt mértékű eltávolítását, akár felszíni víz, akár a földtani közeg a befogadó,

i) egyedi zárt szennyvíztároló: olyan létesítmény (építmény), amely egy vagy több, zártan és vízzáróan kialakított medencéből áll; a szennyvizek ártalommentes gyűjtésére és a szennyvízből keletkező települési folyékony hulladék időszakos tárolására szolgál; az ebben gyűjtött települési folyékony hulladék ártalommentes elhelyezése a rendszeres elszállítás, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályok szerinti további kezelés után biztosított;

j) szennyvizek ártalommentes elhelyezése: a szennyvizek bevezetése a természeti környezetbe, a kibocsátásokra, a környezeti elemek védelmére vonatkozó külön jogszabálynak megfelelő mértékű tisztítást követően;

k) egyedi szennyvízelhelyezés: az egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítményekből elszivárgó vagy elfolyó, valamint az egyedi szennyvíztisztító kisberendezésekből elfolyó tisztított szennyvizeknek a külön jogszabály szerinti földtani közegben vagy felszíni vízben történő elhelyezése;

l) felszíni víz: a föld felszínén lévő állóvíz (így különösen: tó, bányató, mocsár, tározó), vízfolyás (így például: folyam, folyó, patak, ér, csatornák, időszakos vízfolyás, vízmosás) vize;

m) szennyvíz: a termelési, szolgáltatási, fogyasztási tevékenység során használt, a használat - illetve az üzemi területen összegyűlő csapadékvizek esetében bemosódás vagy keveredés - következtében fizikai, kémiai vagy biológiai minőségében megváltozott, vízszennyező anyagot tartalmazó víz;

n) a felszíni vízbe való közvetlen bevezetés (a továbbiakban: közvetlen bevezetés): a kibocsátott szennyvíz (használt víz) további tisztítás nélküli befogadóba vezetése;

o) közcsatorna: a külön jogszabály szerinti szennyvízelvezető mű, valamint a települési szennyvíztisztító telep vagy szennyvíztisztító telep nélküli közüzemi szolgáltatást biztosító szennyvízelvezető, -gyűjtő rendszer;

p) felszín alatti víz: a terepfelszín alatt a földtani közeg telített zónájában (így különösen a földtani képződmények pórusaiban, hasadékaiban) elhelyezkedő víz;

q)4 jelentős zaj: ha a zajforrás keltette zaj vagy rezgés érzékszervi észleléssel megállapíthatóan a környező lakosság nyugalmát zavarja.

II. Fejezet

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI SZABÁLYOZÁS

Avar és kerti hulladék ártalmatlanítás szabályai

4. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban helyben történő komposztálással történhet.

(2)5 Amennyiben az avar és kerti hulladék ártalmatlanítása az (1) bekezdésben meghatározott módon nem lehetséges, a kezeléséről a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló többször módosított 45/2004. (XII.03.) számú önkormányzati rendelet szerint kell gondoskodni.

(3) Égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló)-, illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl. vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzött) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható. Fák, cserjék tűzelhalásos betegségekor /Erwinia amylovora/ a Zala Megyei Kormányhivatal6 előírásai szerint kell eljárni.

(4) Tilos égetni jelen rendelet 1. számú mellékletében felsorolt utcákban, továbbá egészségügyi és gyermekintézmények, szociális gondozók, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működésének ideje alatt, valamint a garázstelepeken, a magasfeszültségű vezetékek alatti kiskertekben, a véderdők és helyi védelem alatti területeken.

(5) A (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó területeken avart és kerti hulladékot csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(6)7 A lakosság egészségének és a környezet tisztaságának védelme érdekében a nem komposztálható, illetve a komposztálásra alkalmatlan avar és kerti hulladék égetése évente október 15-e és április 15-e között lehetséges, az adott év időjárásától függően a polgármester ettől eltérő időszakot is meghatározhat.

(7)8 Az égetést szerdán és szombaton lehet szélcsendes időben végezni. Ünnepnap égetni tilos.

(8) Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő (füst, bűz, pernye, hőterhelés) hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10 m, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül nem szabad. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékben levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Az égetést 18 éven felüli személy végezheti. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek, közterületen nem.

(9) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).

(10) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, eloltható, így különösen kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 l vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot stb.

(11) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.

(12) A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett időszakokban tüzet gyújtani tilos.

Szabadtéri tűzgyújtásra vonatkozó szabályok

5. § (1) A szabadban tüzet gyújtani és tüzelő berendezést használni csak szélmentes időben, a tűzvédelmi szabályok betartásával, a környezet zavarása nélkül lehet, és csak úgy, hogy az a környezetre tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(2) A szabadban tüzet és üzemeltetett tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(3) A tüzelés és a tüzelő berendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok

6. § (1) Az egyedi fűtéssel /140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezéssel/ rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A tüzelőanyag ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, egyéb veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el.

(3) Háztartásokban a kismennyiségben keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése engedély nélkül végezhető.

(4) Szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok száraz állapotban tüzelhetők.

III. Fejezet

KÖRNYEZETI ZAJ – ÉS REZGÉSVÉDELEM

7. §9 (1) A város területén tilos:

a) akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel a köznyugalmat és közcsendet sértő zaj okozása,

b) jelentős zajt keltő munkák (pl.: fűnyíró gép, kapálógép, betonkeverő, fűrészgép használata, építőipari munkák) végzése este 20 óra és reggel 7 óra, június 1-től szeptember 30-ig este 21 óra és reggel 7 óra között, vasárnap, újév napján, nagypénteken, húsvéthétfőn, pünkösdhétfőn, mindenszentek napján és karácsonykor, kivéve az azonnali hibaelhárítási munkákat és a közterületek gondozása körében végzett tevékenységet.

(2) Nem kell a zaj- és rezgés kibocsátási határértéket megkérni közterületi rendezvények megtartása esetén.

(3) A város területén a szabad térben működtetett, szabadidős zaj- vagy rezgésforrást reggel 7 órától hajnali 2 óráig lehet üzemeltetni a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint.

IV. Fejezet

A VÍZ VÉDELMÉRŐL

8. § (1) A felszíni vizek védelme érdekében Zalaegerszeg közigazgatási területén a felszíni vizekbe, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot, szennyvizet juttatni tilos.

(2) A felszín alatti vizek védelme, a fokozottan érzékeny, kiemelt vízbázis megóvása érdekében tilos a nem kezelt és az egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kezelt szennyvíz:

a) elszikkasztása,

b) felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése

c) bevezetése minden olyan mesterséges tóba, amelyet a földtani közeg kitermelésével és ezáltal a felszín alatti víz feltárásával hoztak létre

d) bevezetése bányatavakba, mélyművelésű bányában

e) mélyinjektálással történő elhelyezése, vagy bármilyen módon történő mélybesajtolása

f) időszakos vízfolyásba történő bevezetése.

A szennyvízelhelyezés szabályai

9. § (1) Zalaegerszeg közigazgatási területén a kommunális szennyvíz elhelyezése kizárólag közcsatorna hálózaton keresztül, vagy zárt szennyvízgyűjtő aknában történhet. Az egyedi szennyvízkezelésre lehatárolt területet a Települési Szennyvízkezelési Program határozza meg.

(2) Az ingatlan melletti közterületen vezetett közüzemi szennyvízelvezető gerinchálózatra

a) jogosult minden ingatlantulajdonos rákötni, a külön jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén,

b) nem csatlakozó ingatlantulajdonos köteles talajterhelési díjat fizetni.

(3)10 Az ingatlan tulajdonosa közüzemi szennyvízelvezető hálózat hiányában köteles az ingatlanán keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezésére egyedi zárt és szivárgásmentes szennyvíztároló építésével, valamint a a gyűjtött szennyvíz előírások szerinti elszállíttatásával.

(4) Kommunális szennyvíz, egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítménnyel kezelt, és egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kezelt szennyvíz elszikkasztása a város közigazgatási határain belül tilos.

V. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

10. §

Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap

(1)Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot (továbbiakban: Alap) hoz létre.
(2)Az Alap célja, hogy hatékonyan segítse Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata környezetvédelmi és természetvédelmi feladatainak ellátását, különösen:
a)szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,
b)környezeti károk mérséklése,
c)környezeti ártalmak megelőzése,
d)környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,
e)zöldfelület gazdálkodás,
f)természeti értékek megóvása,
g)környezetvédelmi, természetvédelmi oktatás, nevelés,
h)szükséges természetvédelmi intézkedések végrehajtása,
i)természeti értékek, területek, valamint azok természeti rendszereinek védelme, őrzése, fejlesztése.

Az Alap bevételi forrásai

11. § (1) Az Alap bevételeit az Alap környezetvédelmi részének, valamint természetvédelmi részének bevételei adják.

(2) Az Alap bevételi forrása:

a) a települési önkormányzat által jogerősen kiszabott és befolyt környezetvédelmi és természetvédelmi bírságok teljes összege,

b) a területi környezetvédelmi hatóság által a települési önkormányzat területén kiszabott és befolyt környezetvédelmi és természetvédelmi bírságok összegének 30 %-a,

c) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része

d) a települési önkormányzat által a költségvetésben az alap javára elkülönített összeg,

e) állami és nemzetközi alapokhoz benyújtott környezetvédelmi és természetvédelmi célú pályázatokon nyert összegek,

f) vállalkozók, magánszemélyek befizetései, ha a felhasználásról a befizető úgy rendelkezik,

g) az alap pénzeszközeinek ideiglenes lekötéséből származó kamatok,

h) helyi vízgazdálkodási jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjból származó bevétel teljes összege,

i) az Alapot megillető egyéb bevételek.

(3) Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.

Az Alap felhasználása

12. § (1) Az Alapot kizárólag környezetvédelmi és természetvédelmi problémák megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását célzó tevékenységek támogatására kell fordítani, környezetvédelmi célokra, különösen:

a) közterület-tisztaság elősegítése, illegálisan kialakított hulladéklerakó-helyek megszüntetése,

b) hulladékgazdálkodás, szelektív hulladékgyűjtés,

c) levegő tisztaság védelem (pl. monitoring rendszer kiépítése, helyszíni mérések),

d) vízvédelem (pl. víztakarékos berendezések ösztönzése, vízbázisok védelme),

e) zöldfelületek védelme, fejlesztése, allergén gyomok elleni védelem,

f) talajvédelem,

g) zaj- és rezgésvédelem,

h) környezetvédelmi információrendszer működtetése, fejlesztése,

i) környezetvédelmi oktatás, propaganda tevékenység,

j) környezetszennyezést csökkentő beruházások támogatása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott természetvédelmi célokra, különösen:

a) a helyi jelentőségű védett természeti értékek és védett természeti területek megőrzése, fenntartása (táblák kihelyezése, egészségvédelem, őrzés, a védelemből adódó különleges eljárások többletköltségeinek finanszírozása),

b) helyi jelentőségű védett értékek tulajdonosai, kezelői kártérítése,

c) védelemre előkészítés (pl. értékvizsgálathoz szakértői vélemények),

d) védett vagy védelemre javasolt terület megvásárlása, cseréje,

e) fenntartható használat, természetkímélő megoldások ösztönzése.

(3) Jelen rendelet 10 §. (2) bekezdésének h) pontja alapján befolyó összeg kizárólag a talaj, valamint a felszín alatti víz mennyiségi, minőségi védelmére használható fel. Ilyen felhasználásnak minősül különösen a csatornázás, a szennyvíztisztítás, a vízbázisvédelem, a települési monitoring kialakítása és működtetése, a tartós környezetkárosodások kármentesítése, a potenciális és a tényleges szennyezőforrások szennyezésének megelőző, illetve utólagos műszaki védelme.

(4) A polgármester minden évben felhasználási tervet készít az Alap e rendeletben meghatározott célok megvalósítását biztosító felhasználásáról, amiről a Közgyűlés – a Műszaki Bizottság, a Gazdasági Bizottság, valamint Oktatási és Ifjúsági Bizottság előzetes javaslata alapján – évente a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg dönt (külön címen meghatározva a bevételi és a kiadási tervszámot).

(5) Az Alapot az önkormányzat pénzforrásaitól elkülönítetten kell kezelni. Év végi maradványa nem vonható el, a következő költségvetési évre át kell vinni.

(6) Az Alapból

a) éves felhasználási terv vagy

b) nyilvános pályázat útján támogatást - e rendeletben előírt feltételek megléte esetén - olyan természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kaphat, aki (amely) Zalaegerszeg közigazgatási területén végez e rendeletben meghatározott környezetvédelmi, természetvédelmi tevékenységet.

(7) Az Alap éves költségvetésének 40 %-át lehet pályázati célra felhasználni.

(8) Az Alap bevételi forrásairól és felhasználásának nyilvántartásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.

Alapvető eljárási szabályok

13. § (1) Nyilvános pályázat esetén a pályázati feltételeket, valamint az eljárás szabályait a polgármester írásbeli javaslatára a Műszaki Bizottság határozza meg.

(2) Az Alapból nyerhető támogatás formája lehet visszatérítendő vagy vissza nem térítendő, melyek együttesen is alkalmazhatók.

(3) Az Alapból támogatás még meg nem kezdett beruházásokhoz, tevékenységekhez adható; valamint a már elkezdett, de műszakilag elkülönített beruházásokhoz.

(4) A támogatás egyszeri, folyamatos és működési célra nem nyújtható.

(5) Nem nyújtható támogatás annak a pályázónak, akinek 60 napon túli, adók módjára behajtható köztartozása van; továbbá akinek az önkormányzattal, annak intézményeivel, illetve társaságaival szemben köztartozása van; valamint amely csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

(6) A nyújtandó támogatás mértéke legfeljebb a tervezett költségek 30 %-a lehet. A bizottság kérésére be kell mutatni a fennmaradó saját rész meglétének hitelt érdemlő igazolását. A támogatás folyósítása a fejlesztés megvalósításának ütemében történik.

(7) A Műszaki Bizottság átruházott hatáskörben dönt a pályázatokról. A támogatásban részesülővel szerződést kell kötni.

(8) A Műszaki Bizottság a támogatásban részesülő által megvalósítani kívánt cél megvalósulását ellenőrizni jogosult. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben meghatározott feltételeket önhibájából nem, vagy csak részben teljesíti, a támogatást részben vagy teljes egészében a Műszaki Bizottság visszavonja. A visszavonás esetén a már igénybevett összeget a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben köteles visszafizetni a támogatásban részesült személy, illetve szervezet.

(9) Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap felhasználásáról a polgármester a Közgyűlés előtt évente a költségvetés elfogadásával egyidejűleg köteles beszámolni.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. § (1)11

(2)12

(3) A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(4) Jelen rendelet 2008. május 1-jén lép hatályba. Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének Környezetvédelemről szóló 41/2005. (IX 23.) számú önkormányzati rendelete, valamint az ezt módosító 17/2006. (IV.14.) számú önkormányzati rendelete hatályukat vesztik

(5) A 15/2009. (IV.24.) sz. önkormányzati rendelet 14. § (4) bekezdésével módosított rendelkezések 2009. május 1-jén lépnek hatályba.

(6) A 17/2009. (V.29.) sz. önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2009. május 30-án lépnek hatályba.

(7) A 43/2010. (XI.26.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2010. november 27. napján lépnek hatályba.

(8) A 25/2012. (V.11.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2012. május 31. napján lépnek hatályba.

(9) A 42/2020. (XII.16.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések 2021. január 1. napján lépnek hatályba.

(9a) A 6/2021. (II.11.) önkormányzati rendelettel módosított rendelkezések az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére kihirdetett veszélyhelyzet megszűnését követő napon lépnek hatályba.

(10)13 Nem lép hatályba a környezetvédelemről szóló 17/2008. (IV.25.) önkormányzati rendelet és a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztása, megszegése jogkövetkezményeiről szóló 11/2013. (IV.17.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2021.(II.11.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet14

2. melléklet15

Zalaegerszeg avar és kerti hulladék égetésének tilalmával érintett utcái, terei

1. Ady Endre u.

2. Alkotmány u.

3. Alsóerdei u.

4. Alsójánkahegyi u.

5. Apáczai Csere János tér

6. Arany János u.

7. Avasárok u.

8. Árpád u.

9. Átalszegett u.

10. Babits Mihály u.

11. Bajcsy-Zs. tér

12. Balatoni út a Válickáig

13. Baráth Ferenc u.

14. Baross Gábor u.

15. Bartók Béla u.

16. Batsányi János u.

17. Batthyány Lajos u.

18. Bánya u.

19. Báthory István u.

20. Bem József u.

21. Berzsenyi Dániel u.

22. Bethlen Gábor u.

23. Béke u.

24. Béke - liget u.

25. Bíró Márton u.

26. Bocskai u.

27. Bodza u.

28. Borbély György u.

29. Borbély György köz

30. Borostyán u.

31. Botfy Lajos u.

32. Budai Nagy Antal u.

33. Cinke u.

34. Ciklámen u.

35. Czobor Mátyás u.

36. Csalogány u.

37. Csány László tér

38. Csendes u.

39. Csertán Sándor u.

40. Csutor Imre u.

41. Deák tér

42. Déryné u.

43. Dísz tér

44. Dobó Katalin u.

45. Dózsa György u.

46. Dr. Pais Dezső u.

47. Dukai Takács Judit u.

48. Ebergényi u.

49. Egry József u.

50. Eötvös József u.

51. Erdész u.

52. Erkel Ferenc u.

53. Európa tér

54. Építők u.

55. Falumúzeum u.

56. Farkas Dávid u.

57. Fáy András u.

58. Fecske u.

59. Fejér György u.

60. Fenyő u.

61. Flórián u.

62. Galamb u.

63. Gasparich u.

64. Gábor Miklós u.

65. Gárdonyi u.

66. Goldmark u.

67. Gólyadomb u.

68. Göcseji Pataki Ferenc u.

69. Göcseji u.

70. Gönczy F. u.

71. Gyár u.

72. Gyimesi u.

73. Hajnal u.

74. Határjáró u.

75. Hársas u.

76. Hársfa u.

77. Hegyalja u.

78. Hegyközség u.

79. Hegyoldal u.

80. Helikon u.

81. Hock János u.

82. Hoffhalter u.

83. Holub u.

84. Honvéd u.

85. Hóvirág u.

86. Hunyadi J. u.

87. Ifjúság u.

88. Iskola köz

89. Ispotály köz

90. Jákum Ferenc u.

91. Jánkahegyi u.

92. Jászai M. u.

93. Jókai Mór u.

94. József Attila u.

95. Juhász Gyula u.

96. Kabók Lajos u.

97. Karácsony Sándor u.

98. Kaszaházi u.

99. Katona József u.

100. Kazinczy tér

101. Kazinczy Ferenc u.

102. Kelemen Imre u.

103. Kert u.

104. Kertész u.

105. Kinizsi Pál u.

106. Kis u.

107. Kisfaludy Sándor u.

108. Kispesti u.

109. Kodály Zoltán u.

110. Kossuth L. u.

111. Kossuth tér

112. Kosztolányi D. tér

113. Kosztolányi D. u.

114. Kovács Károly tér

115. Kökény u.

116. Kölcsey Ferenc u.

117. Könyök u.

118. Köztársaság u.

119. Kút u.

120. Landorhegyi u.

121. Lehel u.

122. Lépcsősor u.

123. Liszt F. u.

124. Lőrinc barát u.

125. Madách Imre u.

126. Malom u.

127. Margaréta u.

128. Május 1 liget

129. Május 1 u.

130. Mártírok u.

131. Mátyás király u.

132. Meggyfa u.

133. Mérleg tér

134. Mészáros Lázár u.

135. Mikes Kelemen u.

136. Millenneum tér

137. Mindszenty József tér

138. Mozi köz

139. Mókus u.

140. Móra Ferenc u.

141. Móricz Zsigmond u.

142. Munkácsy Mihály u.

143. Mura u.

144. Muskátli u.

145. Nefelejcs u.

146. Nemzetőr u.

147. Október 6. tér

148. Ola u.

149. Olajmunkás u.

150. Orsolya tér

151. Orsolya u.

152. Ősz u.

153. Pálóczi H. Ádám u.

154. Páterdombi u.

155. Pázmány Péter u.

156. Perlaki u.

157. Pesti Barnabás u.

158. Petőfi-köz

159. Petőfi S. u.

160. Piac tér

161. Pintér Máté u.

162. Platán sor

163. Puskás Tivadar u.

164. Püspöki Grácián u.

165. Radnóti Miklós u.

166. Rákóczi F. u.

167. Rózsa u.

168. Rózsák tere

169. Sas u.

170. Síp u.

171. Stadion u.

172. Stromfeld A. u.

173. Sütő u.

174. Szállítók útja

175. Szegfű u.

176. Szeglet u.

177. Szendrey J. u.

178. Szent László u.

179. Széchenyi tér

180. Szilágyi Erzsébet u.

181. Szívhegyi u.

182. Szüret u.

183. Takarék köz

184. Tavasz u.

185. Táncsics Mihály u.

186. Toldi Miklós u.

187. Tomory Pál u.

188. Tompa Mihály u.

189. Tóth Árpád u.

190. Tulipán u.

191. Tüttőssy u.

192. Űrhajós u.

193. Vajda L. u.

194. Varkaus tér

195. Vágóhíd u.

196. Várkör

197. Vásártér u.

198. Virág Benedek u.

199. Vizslaparki u.

200. Vörösmarty Mihály u.

201. Wlassics Gyula u.

202. Zala u.

203. Zalagyöngy u.

204. Zalai Tóth J. u.

205. Zárda u.

206. Závodszky István u.

207. Zrínyi M. u.

1

A 43/2010. (XI.26.) rendelet 11. § (1) bekezdés d) pontja mód.

3

A 2. § (4) bekezdését a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 59/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

4

A 42/2020. (XII.16.) önk. rend. 2. § (1) bek. iktatta be.

5

A 15/2009. (IV.24.) sz. rendelet 14. § (4) bek. mód.

6

A 42/2020. (XII.16.) önk. rend. 2. § (2) bek. mód.

7

A 17/2009. (V.29.) sz. rendelet 1. §-a mód.

8

A 17/2009. (V.29.) sz. rendelet 1. §-a mód.

9

A 42/2020. (XII.16.) önk. rend. 2. § (3) bek. mód.

10

A 9. § (3) bekezdése a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 59/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

11

Hatályon kívül helyezte a 25/2012. (V.11.) önk. rend. 3.§ l) pontja

12

Hatályon kívül helyezte a 25/2012. (V.11.) önk. rend. 3.§ l) pontja

13

A 14. § (10) bekezdését a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 59/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

14

Az 1. mellékletet a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 59/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 6. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

15

A 2. mellékletet a Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 59/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.