Békés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 43/2017. (XII. 29.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

Hatályos: 2019. 09. 27 - 2019. 11. 28

Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

43/2017. (XII.29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről[1]


Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, továbbá a 25/2017. (IX.4.) önkormányzati rendelettel elfogadott Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. RÉSZ

Általános rendelkezések


1. Fejezet – A rendelet területi hatálya és alkalmazása és célja


1. §[2]


2. §

A rendelet célja Békés építészeti, városképi, környezeti értékeinek védelme, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását meghatározó települési környezet elemeinek egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, a városépítészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, az épített környezet esztétikus alakítása.


2. Fejezet – Értelmező rendelkezések


3. §

E rendelet alkalmazásában:

a) földszínek: a természetben előforduló, nem szintetikus anyagok (pl. talaj, homok, mész, egyes kőzetek, a növényzet) jellemző színei, illetve az azok felhasználásával előállított kevéssé telített színárnyalatok,

b) területi jellegű védelem: a műemléki környezet, a helyi területi védettségek, országos, vagy helyi természeti védelem (nemzeti park, természeti területek, ex lege védett területek, NATURA 2000 területek, stb.) által érintett területek,

c) helyi területi védett településszerkezet: a Képviselő-testület által megállapított területi védelem, mely az adott terület településszerkezetére, utcahálózatára, telekszerkezetére, beépítési módjára vagy ezek együttesére terjed ki,

d) helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás,

e) helyi védett érték: helyi területi védett településszerkezet, területi védett utcakép, egyedi védett építmények összessége,

f) eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg,

g) látványterv: a tervezett építmény látványrajzának a jelenlegi környezetbe illesztett látványterve, mely alkalmas a megváltozott településkép szemléltetésére,

h) cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiségegyüttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat,

i)[3]

j) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla,

k) egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető- berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásáról, megközelítéséről ad információt,

l) információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a járókelők számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat,

m) üzletfelirat: jellemzően közterületen álló, kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, melynek hossza legfeljebb 1,2 – 2,0 m közötti, magassága 60 cm, vastagsága 10 cm lehet,

n) totemoszlop: legfeljebb 6.0 m magas, olyan tájékoztató eszköz, amely egy vállalkozás nevének megjelölésére, tevékenységének népszerűsítésére szolgál. A totemoszlop alaprajzi és méretét teljes magasságában megtartja vagy attól legfeljebb + 10%-ban térhet el.,

o) pozitív lábazat: a felette elhelyezkedő falszakasz síkjához képest kiugró lábazat,

p) tagozat: a homlokzat alapsíkjából kiugró nem tartószerkezeti szerepű építészeti elem (párkány, falpillér, kváderezés, szemöldökpárkány, stb.).


II. RÉSZ

Településképi követelmények


1. Fejezet – Általános építészeti követelmények


4. §

(1) A városképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult városszerkezetet, a Békésre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem megengedett.

(2) Az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell az alábbi építészeti elemeket:

a) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét,

b) a tetőfelépítmények jellegét, arányát,

c) a homlokzatok építészeti kialakítását,

d) a tömegképzés jellegét,

e) a nyílások arányrendszerét, a teljes homlokzatfelülethez való viszonyát, horizontális, vagy vertikális jellegét,

f) az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását.

(3)[4]

(4)[5]

(5) Gépészeti berendezéseket, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit országos, vagy helyi védett értékek esetében utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti berendezéseket erkéllyel rendelkező lakások esetén csak erkélyre lehet kihelyezni úgy, hogy a szomszédos lakásokat ne zavarja. Erkéllyel nem rendelkező lakások esetében a klímaberendezések a homlokzaton függőlegesen egymás alatt, ugyanazon ablakok parapet falán helyezhetők el a teljes épülethomlokzaton.

(7) Külterületi épületeken, építményeken hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullámlemez és bitumenes zsindely, valamint 5 cm-nél vékonyabb hasított kő burkolat alkalmazása nem megengedett, kivéve a gazdasági, üzemi alaprendeltetésű létesítményeket.

(8) Előkertes beépítés esetén az épület utcafronti szélességének legalább 60%-ában a kerítésmezőknek az általuk határolt felület min. 20-20%-ában áttörtnek kell lennie. A kerítés csak környezetbe illő anyaghasználattal valósítható meg, tömör fémlemez kerítésmező nem használható.

(9) Nem előkertes beépítés esetén a kerítés csak környezetbe illő anyaghasználattal valósítható meg, tömör fémlemez kerítésmező nem használható.


5. §

(1)[6]

(2) Zöldfelületek kialakításánál a fás szárú növényzet esetében a táji és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell alkalmazni.

(3) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb fa faj telepítendő.

(4) Utcafásításra javasolt fafajok: nagylevelű hárs (Tilia platiphyllos), ostorfa (Celtis occidentalis), japánakác (Sophora japonica).

(5) Parkoló-fásításra javasolt fafajok: magas kőris (Fraxinus excelsior), csörgőfa (Koelreuteria paniculata) és a korai juhar (Acer platanoides).

(6) Az előkertek díszkertként alakítandók ki.


2. Fejezet – Településképi szempontból meghatározó területek területi és egyedi építészeti követelményei


6. §

Békés településképi szempontból eltérő karakterű területei az 1. mellékletben lehatárolt:

a) történeti beépítésű területek,

b) mezővárosi területek,

c) alacsony intenzitású beépítések,

d) lakótelepek,

e) technológiai területek,

f) városkapuk,

g) egyéb területek.


7. §

Békés településképi szempontból meghatározó területei az 1. mellékletben lehatárolt:

a) történeti beépítésű területek,

b) mezővárosi területek,

c) alacsony intenzitású beépítések,

d) lakótelepek,

e) városkapuk.


2.1. Településképi szempontból meghatározó területek általános építészeti követelményei


8. §

(1)[7] A homlokzatok kialakítása során, a rendezett településkép érdekében, a nyílászárók méret- és osztásrendszere nem térhet el a településképet meghatározó épületek nyílászáró méret és osztásrendszerétől.

(2) Épületek tűzfalas csatlakozása esetén a már meglévő tűzfal takarásával kell kialakítani a csatlakozó épületet, a megmaradó, látszó tűzfal nem lehet nagyobb, mint a takart tűzfal mérete, az utcai traktusra vetítve.

(3) Magastető utólag a 18,0 méteres homlokzatmagasságot nem meghaladó épületekre építhető.

(4)[8] Utólagos hőszigetelés kivitelezése során a hagyományos békési homlokzatdíszítésektől nem lehet eltérni.

(5) A külső homlokzatok színezését épületenként egységes koncepció alapján lehet elvégezni. Emeletes épületek esetén a homlokzatok színezését legalább homlokzatonként egyszerre kell elvégezni. A nyílászárók és spaletták épületenként egységesen meghatározott színűek lehetnek.


A tetőtér beépítésének az előírásai


9. §

(1)[9] A tető síkjában fekvő tetőablak, fénycsatorna síkban megjelenő fénygyűjtő eleme bármelyik épület esetében elhelyezhető.

(2) Az épület egy tetősíkján csak egyfajta tetőablak, illetve - felépítmény jelenhet meg. Az új beépítésnél a meglévő tetőablak, illetve - felépítményformához kell igazodni.

(3)[10] A tetőablak elhelyezése nem térhet el a homlokzati nyílástengelyektől.


2.2. Történeti beépítésű területek


10. §

(1)[11]

(2) Új épület, épületbővítés építésekor annak homlokzat, párkány- és gerincmagasságát a közterület felől szomszédos épületekhez kell igazítani, a legnagyobb függőleges irányú eltérés ± 1,5 m lehet.

(3)[12] Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tetőgerinc iránya a két szomszédos épület valamelyikének tetőgerinc irányától nem térhet el.

(4) A meglévő tetőidom átépítése, vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5 %-kal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.

(5) Egy épületen csak egyféle árnyékoló jelenhet meg, egységes méretben, formában és színben. Redőny csak rejtett redőnyszekrénnyel létesíthető.

(6) A városkép védelme érdekében a közterületen elhelyezendő közmű-berendezések (energiaellátási és hírközlési sajátos építmények) kizárólag a terület karakteréhez alkalmazkodó, egyedi kialakítással létesíthetők.

(7) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületeken látszó módon nem vezethetők.

(8) A közvilágítási lámpaoszlopok a terület karakteréhez alkalmazkodó formai kialakításúak lehetnek.

(9) A magastető síkján és azzal párhuzamosan elhelyezhető gépészeti berendezés (napkollektor, napelem) a közterületről nem látható tetőfelületen létesíthető, kivéve a lapostetős és az 1970 után épült épületek esetében, melyek tető-, födémszerkezetén napkollektor, napelem bárhol elhelyezhető.


Az építési tevékenységek részletes szabályai az anyaghasználatról


11. §

(1) A műemléki, védett utcaképi és helyi védelem alatt álló épületek nyílászárói csak fából készülhetnek, kivéve, ha az épület, építmény nyílászárói annak eredeti állapotában más anyagból voltak kialakítva. A tetőtéri ablakok kivételével csak az eredetivel azonos méretű, formájú és tagolású ablak helyezhető el. Szerkezeti átalakítás, vagy csere esetén a külső méreteket, az eredeti szerkezeti méreteket és kiképzést, az üvegosztásokat, a homlokzati takaró- és díszítőléceket, spalettákat az eredetivel megegyező módon kell kialakítani.

(2) Épített égéstermék elvezető csak téglakémény lehet. Égéstermék elvezető csak függőleges lehet, a külső határoló falakon nem jelenhet meg.

(3) A tetőhéjazat natúr színű pikkelyfedés, vagy korcolt fémlemez fedés, illetve nád lehet, kivéve, ha az épület, építmény tetőzete annak eredeti állapotában más héjazattal volt kialakítva. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle anyag jelenhet meg.

(4) Az épületeken, építményeken hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullámlemez és bitumenes zsindely, valamint az 5 cm-nél vékonyabb hasított kő burkolat alkalmazása nem megengedett.

(5) Műanyag anyagú redőnyt, reluxát, vagy egyéb árnyékoló szerkezetet tilos felszerelni.

(6)[13] A homlokzatok színezése nem térhet el az egységes színezéstől és földszínektől eltérő színezés nem alkalmazható.


Az építési tevékenységek részletes szabályai az utólagos hőszigetelésről


12. §

(1) Látszó faszerkezetek díszítései a hőszigetelés következtében nem tűnhetnek el.

(2)[14] Az eredeti téglaarchitektúrát a homlokzat hőszigeteléssel megszüntetni nem szabad.

(3)[15] A homlokzat hőszigetelése esetén – a lábazatot is hőszigetelve – pozitív lábazat kialakításától eltérni nem szabad.


Az épületek bővítésének szabályai


13. §

(1) Bejárati előtetők egy épületen egyfajta megoldás alkalmazásával, azonos méretben építhetők. Ha megtalálható az eredeti forma, azt kell visszaállítani. Az előtető hajlásszöge 30-45° közötti, tartószerkezete fa, vagy fával burkolt acél, héjazata a főépületével megegyező, falra merőleges kinyúlása 1,5 m lehet.

(2) A bővítmény tetőidoma, homlokzati arányai, anyaghasználata, színezése az eredeti épület jellemzőivel azonos legyen.

(3) Hangsúlyos tetőfelépítmény (pl. torony) csak az eredeti állapot visszaállításával lehetséges, melyet korabeli fotóval, képpel, vagy tervvel kell igazolni.


A tetőtér beépítésének az előírásai


14. §

(1) Tetőtérbeépítés során a tető eredeti jellege, formája nem változhat. A jelenlegi állapot módosítása kizárólag az eredeti állapot visszaállítása érdekében, valamint jelen előírásoknak megfelelő tetőfelépítmény létesítése esetén történhet.

(2) Megnyitható oromfal esetén az eredeti kialakításhoz leginkább illeszkedő ablak helyezhető el.

(3) Kiemelt tetőablak elhelyezése csak főépítészi konzultáció alapján lehetséges.


15. §

Műemléki környezetben, függetlenül annak tényleges elhelyezkedésétől, jelen rendelet történeti beépítésű területekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.


2.3. Mezővárosi területek


16. §

(1)[16] Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tetőgerinc irányának a két szomszédos épület valamelyikének tetőgerinc irányától nem térhet el.

(2) A meglévő tetőidom átépítése, vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5 %-kal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.

(3) Egy épületen csak egyféle árnyékoló jelenhet meg, egységes méretben, formában és színben. Redőny csak rejtett redőnyszekrénnyel létesíthető.

(4) A városkép védelme érdekében a közterületen elhelyezendő közmű-berendezések (energiaellátási és hírközlési sajátos építmények) kizárólag a terület karakteréhez alkalmazkodó, egyedi kialakítással létesíthetők.

(5) Az épületeket ellátó közművezetékek (gáz, elektromos, telefon, tv kábel) az épületeken látszó módon nem vezethetők.


Az építési tevékenységek részletes szabályai az anyaghasználatról


17. §

(1) Az épületeken, építményeken hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullámlemez és bitumenes zsindely, valamint az 5 cm-nél vékonyabb hasított kő burkolat alkalmazása nem megengedett.

(2) Zöld és kék tetőszín nem megengedett.

(3)[17] A homlokzatok színezése nem térhet el az egységes színezéstől és földszínektől eltérő színezés nem alkalmazható.


2.4. Alacsony intenzitású beépítések


18. §

(1)[18] Magastető kialakításától eltérni nem lehet.

(2) A területen

a) oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén, ha a tervezett utcai homlokzatszélesség nagyobb 7,5 méternél,

b)[19] zártsorú, ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén

az épület fő tetőgerincének kialakítása csak az utcával párhuzamosan megengedhető.

(3) Ingatlanonként egy darab, legfeljebb 4,5 m széles személygépkocsi-behajtásra alkalmas kapu helyezhető el. A 12 m-nél szélesebb ingatlanokon legfeljebb két ilyen kapu nyitható.

(4) Szabadonálló, magastetős épület esetén

a) földszintes épület tetőhajlásszöge 35-47 fok között,

b) többszintes épület tetőhajlásszöge 30-47 fok között

alakítható ki.

(5) Zöld és kék tetőszín nem megengedett.

(6) Az épületeken, építményeken nem megengedett a hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez valamint a bitumenes hullámfedés alkalmazása.


2.5. Lakótelepek


19. §

(1) Az épületek homlokzatán utólag elhelyezhető előtető (bejáratok lefedésére épített vagy felszerelt szerkezet), továbbá védőtető (erkélyek, nyílászárók szélességi méretét meg nem haladó, az épület homlokzati síkjából legfeljebb az erkélylemez széléig kinyúló eső és nap elleni védelmet biztosító, helyszínen épített vagy előregyártott termékként felszerelt szerkezet). Egy épülethomlokzaton egységesen kell kialakítani az utólagos szerkezeteket.

(2) Erkélyeket, loggiákat érintő beavatkozások csak homlokzatszakaszonként egységesen végezhetők. Az épületeken a gépészeti berendezések elhelyezése csak takartan történhet az erkélyek korlátján belül. Az erkéllyel nem rendelkező lakások esetében csak a klímaberendezések kültéri egysége, az épület teljes magasságában ugyanazon ablak alatt elhelyezhetők, a hozzá tartozó vezetékeket belső térben kell vezetni.

(3) Lakótelepi többszintes lakóépületek homlokzatszínezése esetén legfeljebb három szín használható egy épület homlokzatain.


2.6. Városkapuk


20. §[20]


3. Fejezet – Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


3.1. Általános szabályok


21. §

(1) Cégjelzést, hirdető-berendezést a környezettel összhangban kell elhelyezni.

(2) Cégjelzés, hirdető-berendezés csak ideiglenesen helyezhető el. Cégjelzés esetében a tevékenység megszűnésével, hirdető-berendezés esetében a településképi bejelentési igazolás időtartamának lejártával a létesítő (amennyiben a létesítő személye nem állapítható meg, abban az esetben az ingatlan tulajdonosa) kártalanítási igény nélkül köteles a cégjelzést és a hirdető-berendezést eltávolítani és a homlokzatot, közterületet eredeti formájában helyreállítani.

(3) A cégjelzések, hirdető-berendezések épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak el, a faltest eredeti állapotát meg kell őrizni, meglévő kváder, vakolat, burkolat, épület díszítő tagozat nem bontható el, legyen összhangban az épület építészeti karakterével, épületenként formáját és anyagát egységesen kell kialakítani.

(4) Cégjelzések, hirdető-berendezések az egyes homlokzatoknak legfeljebb 5%-át fedhetik be. (5) Cégjelzés, hirdető-berendezés csak úgy helyezhető el, hogy a közúti közlekedés űrszerelvényét ne érintse. Világító berendezések kizárólag a közlekedésbiztonsági szabályok betartása mellett helyezhetők el.

(5) Üzletenként legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható) és 1 db cégér helyezhető el, kivéve a saroképület esetét, amikor a sarkon elhelyezkedő üzlet esetében közterületenként egy-egy cégér helyezhető el.

(6) A cégjelzés alapterülete egyenként a 0,2 m2 -t nem haladhatja meg; a vízszintes és a függőleges szélek aránya legalább 1:2 lehet, ahol az 1 a függőleges méret. A cégjelzés vastagsága legfeljebb 0,2 m lehet. Ha a cégjelzés ennél nagyobb alapterületű és vastagságú, akkor hirdető-berendezésnek minősül.

(7) Amennyiben az épület földszintjén, illetve az első emeletén olyan kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó egység létesül, melynek bejárata a közterületről közvetlenül nem látható, az épület földszintjének közterületről látható felületén gondoskodni kell ezen rendeltetési egységek cég- és címtábláinak elhelyezési lehetőségeiről is.

(8) A közterületen álló pavilonokon, rendeltetési egységenként, egy darab üzletfelirat elhelyezése megengedett.


3.2. Reklám- és hirdető-berendezések elhelyezésének további szabályai


22. §

(1)[21]

(2) Az önálló reklám- és hirdető-berendezések körüli térburkolatot legalább 1 m sugarú körben ki kell építeni, a környezettel harmonizáló kialakításban.

(3) A Városkapu területén az önálló reklám- és hirdető-berendezések szerkezetei 5 m-nél magasabbak nem lehetnek, óriásplakátok nem helyezhetőek el.

(4) A 470-es út tengelyvonalától legalább 25 m-re elhelyezett önálló reklám- és hirdető-berendezések között legalább 50 m-es távolságot kell tartani.

(5) Reklám-, illetve hirdetési célt is szolgáló molinó, építési védőháló, védőszövet csak az építés idejére alkalmazható, azt az építés befejezésekor a homlokzatról el kell távolítani. A molinó, építési védőháló, védőszövet felülete reklám célra legfeljebb 2 évig vehető igénybe.

(6) Közterületről 2 vagy több oldalról látható hirdető-berendezés csak két vagy több oldali hirdetőfelülettel kerülhet kialakításra.

(7) Építmény, illetve kerítés, kerítéskapu és támfal közterületről látható felületén reklám-, illetve információ-hordozó célú falfestmények, felületképzések nem létesíthetők.

(8) Megálló tábla csak ott helyezhető el, ahol az úttestre merőlegesen legalább további 1,5 m szabad járdaszélesség marad.

(9) Nem megengedett reklám- és hirdető-berendezés elhelyezése emlékműveken és köztéri műalkotásokon.

(10) Reklámhordozó céljára szolgáló utánfutó közterületen nem helyezhető el.

(11) A kihelyezett reklám- és hirdető-berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(12) Egy adott terület vonatkozásában reklám és reklámhordozó e rendelet tiltásaitól függetlenül, évente összesen legfeljebb 12 hétre, kihelyezhető a településkép védelméről szóló törvény által biztosított lehetőség alapján.

(13)[22]

(14) Totemoszlopot csak üzemanyagtöltő állomások és 500 m2 -nél nagyobb kereskedelmi egységek esetében lehet elhelyezni.


4. Fejezet – Egyéb településképi követelmények


23. §

(1)[23]

(2) Területi jellegű védelemmel érintett, valamint történeti beépítésű területen a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.

(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit területi jellegű védelemmel érintett, valamint történeti beépítésű területen földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni.

(4) Gépészeti és közmű-csatlakozási berendezések az épületek utcai homlokzatára, előkert nélküli beépítés esetén nem helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.


24. §

(1) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a) azok a tető szélein, gerincén ne lógjanak túl,

b) vápákat legfeljebb 50 cm-re közelítsék meg,

c) széleik igazodjanak egymáshoz, a tető-felépítményekhez és a tetősík ablakok osztásrendszeréhez,

d) napelemek, napkollektorok egy tetősíkon csak egy, téglalap befoglaló idomú tömbben helyezhetők el,

e) legfeljebb az adott tetősík 50%-át fedhetik le.

(2) Lapostető esetén a tető széleihez igazodóan, attól legalább 50 cm-t tartva, a tető teljes területe lefedhető

(3) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel/napkollektorral lefedhető.

(4) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.


5. fejezet - Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


5.1 Általános előírások


25. §

(1) A területi jellegű védelemmel érintett, a történeti beépítésű és mezővárosi területeken, valamint a lakótelepek területén új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Beépítésre szánt területen, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, az új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni, amennyiben az műszakilag megoldható.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amennyiben az műszakilag megoldható. Ezekre egyben a közvilágítást szolgáló lámpatestek is elhelyezhetőek.

(4) Már üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója

(a) területi jellegű védelemmel érintett területen,

(b) történeti beépítésű és lakótelepi területen,

            (c) közparkokban

csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.


5.2 Teljes település ellátását biztosító vezeték nélküli elektronikus hírközlés


26. §

(1) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedést településképi véleménnyel kell igazolni.

(2) A beépítésre szánt területeken az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

a) antenna templomtoronyra nem helyezhető el,

b) műemléki, vagy helyi védettséggel érintett építményen, területi jellegű védelem alatt álló területen, közparkban, településképi szempontból meghatározó területen antenna nem telepíthető.

(3) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.


5.3 Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások


27. §

(1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak

a) területi jellegű védelem alatt álló,

b) településképi szempontból meghatározó területen,

c) közparkban

nem helyezhetők el.

(2) A területi jellegű védelem alatt álló területeken, a településképi szempontból meghatározó területeken, a parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

a) amennyiben a műszaki megoldások lehetővé teszik, föld alatt kell elhelyezni,

b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.

(3)[24] A sajátos építmények és műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a

- területi jellegű védelem alatt álló területeken kívül eső területek,

- a településképi szempontból meghatározó területeken kívül eső területek,

- a parkok területén kívül eső területek.


III. RÉSZ

Helyi védettség előírásai


1. Fejezet – A helyi védelem fajtái


28. §

(1) A helyi védelem a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjed ki.

(2) A helyi területi védelem

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),

b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),

c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),

d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)

védelmére terjed ki.

(3) Békés Város helyi területi védett értékeit e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) A helyi egyedi védelem

a) az építmény (épület és részei, a műtárgy), vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,

d) az egyedi tájérték védelmére

terjed ki.

(5) A helyi egyedi védelem e rendelet 3. számú mellékletében megjelölt értékek védelmére terjed ki.


2. Fejezet – Helyi védettség keletkezése és megszűnése


29. §

(1) A helyi védettség alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti Békés Város Önkormányzata Polgármesterénél.

(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, területi javaslat esetén egyértelmű körülhatárolását,

b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, vagy telekrész, emelet, ajtó),

c) a védelem indoklását,

d) fotódokumentációt a védendő értékről és környezetéről,

e) értékvizsgálatot,

f) megszüntetésre vonatkozó kérelem esetén az a), b), d), e) munkarészeket, valamint részletes indoklást.

(3) A Polgármesteri Hivatal a védelemre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó kezdeményezést előkészíti, amelyet az Önkormányzat illetékes Bizottsága az érintett civil szervezetek bevonásával véleményez, majd előterjeszti a képviselő-testület elé. Az előterjesztés része a védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgyában készített főépítészi szakmai vélemény.

(4) A védelem megszűnik, ha

a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,

b) a helyi védett érték műemléki védettséget kap, vagy

c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.

(5) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát postai úton,

b)[25]

c) a védettség kezdeményezőjét.

(6) Az épített örökség védettségének megszüntetésekor, a védettség megszüntetésének kezdeményezője gondoskodik:

(a) az építmény, épület és telek felmérési (helyszínrajz, alaprajzok, metszetek, homlokzatok és részletek) és fotódokumentációjának elkészíttetéséről és a megyei levéltárban történő elhelyezéséről,

(b) az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.

(7) A helyi védettségre vonatkozó kérelmekről, módosításról vagy megszüntetésre irányuló javaslatokról a Képviselő-testület évente egy alkalommal dönt, kivéve rendkívüli esetben, ha a védendő érték műszaki állapota vagy egyéb, az érték megmaradását befolyásoló tényező ezt indokolja.


3. Fejezet – Védett értékek nyilvántartása


30. §

(1) A helyi védett településszerkezetről, helyi védett utcaképről és helyi védett építményekről a Polgármesteri hivatal cím szerint rendezett, naprakész elektronikus nyilvántartást vezet.

(2) A nyilvántartás része a helyi védett értékeket tartalmazó lista, az érték főbb jellemzőit és adatait tartalmazó adatlap.

(3) A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.


31. §

A helyileg védett értékké nyilvánítás, illetőleg a megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni.


4. Fejezet – Az építészeti örökség helyi védelmének feladatai


32. §

(1) A helyi védett értékek fennmaradásának, megőrzésének módja elsődlegesen a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2) A helyi védett építmények rendeltetésszerű használatáról, valamint szükségessé váló felújításáról annak tulajdonosa köteles folyamatosan gondoskodni. Ennek költségei a tulajdonost terhelik.

(3) A helyi védett épületek mai igényeknek megfelelő használatát, felújítását, korszerűsítését a településképi szempontok érvényesítése mellett támogatni kell.


5. Fejezet – Az építészeti örökség helyi védelmének részletes szabályai


5.1. A helyi védett településszerkezet védelme


33. §

(1) A helyi védett településszerkezet esetében meg kell őrizni:

a) a történelmileg kialakult utca-, tér- és telekszerkezetet,

b) a jellemző beépítési módját,

c) az utca jellegzetes karakterét, térarányait,

d) a jellemző homlokzati- és tömegarányokat, tetőhajlásszöget, anyaghasználatot.

(2) A helyi védett településszerkezetben építendő új épület vagy épületrész esetében az építési, vagy részleges bontási munka, illetve felújítás során az adott tömbre kell vizsgálni az (1) bekezdésben meghatározott illeszkedési követelményeket, a tervezett munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy illeszkedjenek a helyi védett településszerkezet településképébe.

(3) Helyi védett településszerkezeten belül lévő ingatlanon a nem helyi védett építmény elbontható.


5.2. A helyi egyedi védett építmények védelme


34. §

(1) A helyi egyedi védett építmény felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni, illetve vissza kell állítani az épület eredeti:

a) tömegformáját, tömegarányait,

b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,

c) homlokzati tagozatait,

d) homlokzati díszítőelemeit,

e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.

(2) A helyi védett építmények homlokzati színezésénél a fellelhető eredeti színt kell alkalmazni.

(3) A helyi egyedi védett építményeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(4) A helyi egyedi védett építmények belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló elvek és szabályok betartása mellett, megengedett.

(5) A védett épületeket utólagosan, a homlokzatok külső oldalán hőszigetelni csak a díszítő ornamentika elemeinek megtartásával, illetve az eredeti, de jelenleg hiányzó elemek visszaállításával lehet.


35. §

(1) A helyi egyedi védett építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem helyezhetőek el.

(2) Adott homlokzatot – különösen az utcai homlokzatot – vagy egy síkban lévő homlokzatszakaszt egy időben, és egységes színezéssel, anyaghasználattal és kivitelben lehet csak felújítani, a tulajdonviszonyoktól függetlenül.

(3) Az épület egységes megjelenése érdekében átalakítás, korszerűsítés vagy bővítés esetén az eredeti állapot nyíláskiosztása és anyaghasználata megőrzendő.

(4) Az eredeti állapotában téglaburkolatú, illetve vakolatdíszítésű utcai homlokzatok megőrzendők, illetve helyreállítandók.

(5) Védett épület homlokzatának hőszigetelése esetén a homlokzatképzés csak az eredetivel egyező textúrájú és színezésű lehet.

(6) Utólagos redőny, roló csak úgy helyezhető el, ha az eredeti ablaknyílás méretét nem csökkenti és az utcai homlokzaton a roló tokja nem látható módon van elhelyezve.


36. §

(1) Helyi egyedi védett vagy e rendelet 3. sz. mellékletében védelemre javasolt építmény bontására csak a helyi egyedi védett építmény olyan mértékű károsodása esetén kerülhet sor, amely műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A helyi egyedi védett építmény bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

(2) A helyi egyedi védett építmény hiteles rekonstrukciója esetén a rekonstruált homlokzat, épületrész építése során a Helyi Építési Szabályzat építési paramétereitől el lehet térni.

(3) A helyi egyedi védett építménnyel szomszédos új épület építése esetén, amennyiben nem tartozik településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás hatálya alá, az illeszkedés igazolására főépítészi szakmai konzultáció emlékeztetőjét kell bemutatni.


IV. RÉSZ

Településképi támogatási rendszer


1. Fejezet – A településképi támogatás


37. §

(1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében a képviselő-testület értékvédelmi alapot tart fent.

(2) Az alapból a tulajdonos kérelmére, pályázat útján visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás nyújtható. A támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeire adható (értékkülönbözet). A kérelemhez olyan költségvetést kell becsatolni, amelyből az értékkülönbözet megállapítható.

(3) Az alapban felhasználható összeget minden évben a költségvetési rendeletben elkülönítve kell meghatározni.

(4) A pályázatok kiírásáról és döntésre történő előkészítéséről - a főépítész közreműködésével – az önkormányzat illetékes bizottsága gondoskodik.

(5) A pályázatokat minden évben a költségvetés elfogadását követő 30 napon belül kell kiírni. A pályázatokat a képviselő-testület bírálja el a pályázati határidő leteltét követő ülésén. Amennyiben az értékvédelmi alapban az első elbírálást követően maradvány keletkezik, a pályázat több alkalommal is meghirdethető.

(6) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, a munkák igazolt költségét, visszatérítendő támogatás esetén a visszatérítés időtartamát.

(7) A konkrét támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

(8) A szerződésben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése a főépítész feladata.

(9) Az alapot az önkormányzat védett, vagy védelemre méltó épített örökségi érték vásárlására is felhasználhatja.


38. §

(1) A településkép védelme érdekében, a helyi egyedi védelemmel érintett építmények fenntarthatósága, védett értékeinek megőrzése, bemutathatósága érdekében az önkormányzat pályázati formában elnyerhető településképi díjat adhat.

(2) A településképi díj pályázat felhívását, a Képviselő-testület évente meghozott döntése alapján, a Főépítész írja ki az Önkormányzat külön szabályai szerint.

(3) Évente egy alkalommal egy településképi díj ítélhető meg.

(4) A benyújtott pályázatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) amennyiben a munka építési engedély köteles

aa) az építési engedélyezési tervdokumentációt és

ab) a jogerős építési engedélyt,

b) amennyiben a munka nem építési engedély köteles

ba) az építési tevékenység részletes leírását,

bb) helyszínrajzot,

bc) az ingatlan tulajdoni lapját,

bd) a főépítészi konzultáció emlékeztetőjét,

be) településképi bejelentési dokumentációt.

(5) A településképi díj odaítéléséről az Önkormányzat Képviselő-testülete dönt, a főépítész szakmai állásfoglalása alapján.

(6) A településképi díjat nyert építményt az Önkormányzat a következő felirattal jelölheti meg: „Békés Város Önkormányzata által Településképi díjjal elismert építmény”.


2. Fejezet – A településkép védelmével összefüggő adózási kedvezmények rendszere


39. §

A műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki érték, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan jellegű védett tartozékát, a védett területet) karbantartásának adóévben elszámolt költsége és a kulturális örökségvédelmi célú beruházás/felújítás értékével összefüggő adókedvezmény igénybevételéhez az önkormányzat szakmai segítséget nyújt.


V. RÉSZ

Településképi érvényesítési eszközök


1. Fejezet – Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció


40. §

(1) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A főépítészi szakmai konzultáció legalább egyszer kötelező a következő esetekben, és a településképi eljárásokat megelőzően:

a) lakóépületek egyszerű bejelentéssel végezhető építési munkálatai esetén,

b) fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

(3) A főépítészi szakmai konzultáció kérhető a következő esetekben:

a) új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása, korszerűsítése során, ha az az építmény vonatkozásában közterületről látható módon, a településkép szempontjából megváltoztatja

aa) a telepítési módot,

ab) a szintszámot vagy az épület legmagasabb pontját,

ac) a kerti építményeket, műtárgyakat,

ad) az építmény anyaghasználatát,

ae) az építmény homlokzatának kialakítását, tömegformálását,

af) a kerítés kialakítását,

ag) a telek zöldfelületének kialakítását,

b) új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.

(4) Új épület építése, meglévő épület bővítése, átalakítása esetén a főépítészi konzultáción be kell mutatni a tervezett létesítmény látványterveit.

(5) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.

(6) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat kell rögzíteni.

(7) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét a településképi eljárások, egyszerű bejelentések és az engedélykérelmek dokumentációjához kell csatolni.


2. Fejezet – Településképi véleményezési eljárás


41. §

A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le.


2.1. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre


42. §

Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) a történeti beépítésű területen, mezővárosi területen és a városkapu területén minden I. fokú építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően,

b) a jelen rendeletben foglalt építészeti követelményektől való eltérés igénye esetén,

c) egyéb esetekben

ca) a hátsó kertben lévő melléképület és

cb) közterületről nem látható épületrész kialakításával, megváltoztatásával járó építési tevékenység kivételével minden I. fokú építésügyi hatósági eljárást megelőzően.


2.2. A településképi véleményezés szempontjai


43. §

(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) figyelembe veszi-e a településkép-védelmi tájékoztatás, szakmai konzultáció során készült emlékeztető szerinti javaslatokat,

b) az a) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit, több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén,

b) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

c) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az elvárt településképi követelményekhez,

b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, az alkalmazott homlokzatburkoló szerkezetek anyaga és színe összhangban van-e a környező utcai térfallal,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet adottságaihoz.

(4) Közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítási módjával és feltételeivel kapcsolatosan vizsgálni kell, hogy

a) milyen módon viszonyul a már megújult utcák, terek közterületi minőségéhez,

b) növényalkalmazások során figyelembe veszi-e a környező épületek rendeltetését vagy a környezetében korábban telepített növényzetet.


2.3. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása


44. §

(1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) a 4. melléklet szerinti kérelmet nyújtja be a Polgármesteri Hivatalba. Az építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikusan, digitális formában, az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) által biztosított elektronikus tárhelyre feltölti a papíralapú kérelem benyújtásával egyidőben.

(2) A tervdokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott építészeti műszaki tervdokumentáció nem felel meg a tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre nem javasolja.

(3) A polgármester a településképi véleményt az önkormányzati főépítész szakmai véleménye alapján adja ki.

(4) A polgármester a véleményt elektronikusan feltölti az elektronikus tárhelyre és papír alapon megküldi a kérelmezőnek.


3. Fejezet – Településképi bejelentési eljárás


45. §

A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:

a)[26] az e rendeletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött, egyszerű bejelentéshez kötött és egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációk készítése,

b) meglévő építmény rendeltetésének – részben vagy egészben – történő megváltoztatása,

c) reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatosan.


3.1. A településképi bejelentéshez kötött eljárások


46. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni bármely területi besorolás esetén

a) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása,

b) közterületen vagy közhasználatra nyitva álló magánterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése, elhelyezése,

c) utasváró fülke építése

d) utcafronti, közterület és magánút felől megjelenő kerítés építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése

esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a történeti beépítésű területen, mezővárosi területen, lakótelepen, vagy városkapu területén 

a) az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása (az épület bármely homlokzatán a nyílászárók cseréje, tokkeret, spaletta, zsalugáter vagy redőny cseréje, a homlokzati anyaghasználat, mintázat cseréje vagy változtatása, valamint a tetőhéjazat cseréje),

b) a meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, és színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő – cseréje, a homlokzatfelület színezése, és a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

c) az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése és megváltoztatása,

e) a homlokzati erkélyeket és loggiákat érintő beavatkozások, melyek azok eredeti formáját, méretét, lehatárolását, színét és anyaghasználatát érintik, vagy teljes beépítését jelentik, továbbá az épületen elhelyezni kívánt gépészeti berendezések (különösen klíma kültéri egysége, parabola antenna, napkollektor, napelem, védőtető) építményen történő elhelyezése,

f) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése,

g) a gépészeti berendezések (különösen klíma kültéri egysége, parabola antenna, napkollektor, napelem, védőtető) építményen történő elhelyezése,

h) legalább 30 napig fennálló, rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény;

i) legalább 30 napig fennálló mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyzó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése

esetén.


47. §

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha a változás érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet.


48. §

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, valamint a cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések közül a következő esetekben:

a) az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített

aa) kirakat kialakítása,

ab) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése,

b)[27] az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek előkerti kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cégjelzés és hirdető berendezés elhelyezése,

c)[28] közterületen vagy közhasználatra nyitva álló magánterületen hirdető berendezés elhelyezése

esetén.


3.2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása


49. §

(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 5. melléklete. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.

(2) A dokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett tevékenységet megtiltja.

(3) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalása alapján, feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve - ha az nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe -, a tervezett tevékenységet megtiltja.

(4)-(6)[29]


50. §

(1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) A polgármester, amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a 4. fejezet szerinti kötelezési eljárást lefolytatja.

(3) Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetében tapasztalt eltérő végrehajtás esetén a polgármester értesíti Békés Megyei Kormányhivatalt.


4. Fejezet – Településképi kötelezés


51. §

(1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben településképi bírság szabható ki.

(2)[30] Az e rendeletben meghatározott településkép-védelmi bírság megállapításával és végrehajtásával kapcsolatos hatósági ügyekben a hatáskört Békés város Önkormányzata Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át.

(3)[31] A településkép-védelmi bírság megállapítása szempontjából a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása tekintetében e magatartás elkövetője

a) a bejelentési dokumentációban és a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően, valamint a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén a településképi bejelentésen Bejelentőként megnevezett személy,

b) a településképi bejelentés nélkül végzett tevékenység esetén az építtető,

c) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a kötelezett.

(4) A polgármester az építtető személyét az ingatlan tulajdonosának, önkormányzati tulajdon esetén a vagyonkezelőjének (a továbbiakban együtt: az ingatlan tulajdonosa) nyilatkozata alapján állapítja meg. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építtetőt a polgármester felhívása ellenére nem nevezi meg, a településképi bejelentés nélkül végzett tevékenység esetén a településképi bírságot az ingatlan tulajdonosával szemben kell kiszabni.

(5)[32] A településkép-védelmii bírság összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 20.000 forint,

b) tevékenység bejelentési eljárás során kiadott igazolás érvényességi idejét meghaladó időn túl történő folytatása esetén 20.000 forint,

c) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 1.000.000 forint,

d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500.000 forint,

e) bejelentési eljárás során kiadott igazolásban előírt kikötések végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 500.000 forint,

f) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 1.000.000 forint,

g) egyéb esetben (különösen a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén a szakmai konzultáción rögzítettektől eltérően vagy anélkül végzett építési tevékenység esetén és a településképi követelmények megszegésével végzett építési tevékenység esetén) legfeljebb 1.000.000 forint.

(6) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban előírt kikötések, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a településképi bírság ismételten kiszabható.

(7) A településképi bírságot az építmény, építményrész felújításának, átalakításának, elbontásának elrendelése esetén is ki kell szabni.

(8) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(9)[33] A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településkép-védelmi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

VI. RÉSZ

Záró rendelkezések


52. §

Jelen rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.


53. §

Hatályát veszti

a) Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 36/2017. (X.27.) önkormányzati rendelete,

b) Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti értékek helyi védelméről szóló 3/2000. (II.18.) önkormányzati rendelete.


Békés, 2017. december 28.


                                    Izsó Gábor s.k.                                         Tárnok Lászlóné s.k.

                                     polgármester                                                   jegyző



A rendelet kihirdetésre került: 2017. december 29. napján


        Tárnok Lászlóné s.k.

                jegyző

[1]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet.

[2]

Hatályon kívül helyezte a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

[3]

Hatályon kívül helyezte a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 2. §-a.

[4]

Hatályon kívül helyezte a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[5]

Hatályon kívül helyezte a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 3. §-a.

[6]

Hatályon kívül helyezte a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 4. §-a.

[7]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 5. §-a.

[8]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 6. §-a.

[9]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 7. §-a.

[10]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 8. §-a.

[11]

Hatályon kívül helyezte a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 9. §-a.

[12]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 10. §-a.

[13]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 11. §-a

[14]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 12. §-a.

[15]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 13. §-a.

[16]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 14. §-a.

[17]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 15. §-a.

[18]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 16. §-a.

[19]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 17. §-a.

[20]

Hatályon kívül helyezte a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 18. §-a.

[21]

Hatályon kívül helyezte a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 19. §-a.

[22]

Hatályon kívül helyezte a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 19. §-a.

[23]

Hatályon kívül helyezte a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 20. §-a.

[24]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 21. §-a.

[25]

Hatályon kívül helyezte a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 22. §-a

[26]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 23. §-a.

[27]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 24. §-a.

[28]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 25. §-a.

[29]

Hatályon kívül helyezte a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 26. §-a.

[30]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 27. §-a.

[31]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 28. §-a.

[32]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 29. §-a.

[33]

Módosította a 19/2019. (IX. 26.) önkormányzati rendelet 31. §-a.