Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1.  §

(1) E rendelet hatálya alá tartozó, az 1.a mellékletben lehatárolt területeken területet építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt építési munka)

a)  az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.),

b)  az Országos Településrendezési és Építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) és

c)         a Budapest Főváros Rendezési Szabályzatáról szóló fővárosi közgyűlési rendelet (a továbbiakban: FRSZ)

együttes alkalmazásával lehet.

(2) A rendelet mellékletei:

a)  1.a melléklet: Szabályozási terv – Szabályozási elemek (SZT-1A tervlap),

b)   1.b melléklet: Szabályozási terv – Védelem, korlátozás, kötelezettség elemei (SZT-1B tervlap),

c)  1.c. melléklet: Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei,

d)  2. melléklet: Az alkalmazott építési övezetek jeleinek ismertetése.

(3) Az 1.a mellékletben meghatározott kötelező szabályozási elemektől eltérni nem lehet.

2. Értelmező rendelkezések, fogalommagyarázat

2.  §

E rendelet alkalmazásában:

1.   közforgalom számára átadható magánút: közforgalom számára korlátozás nélkül megnyitott, önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott telek;

2.   közhasználat céljára átadható magánterület: a telek közhasználatra időbeni korlátozás nélkül megnyitott része;

3.  szintterületi mutató (szm): az összes építhető bruttó szintterület és a telekterület hányadosa. Az összes építhető bruttó szintterület értéke az általános szintterületi mutató értékének (szmá) és a kizárólag az épületen belül elhelyezhető parkolók – a kiszolgáló közlekedési területeikkel együtt – épületen belüli elhelyezésére igénybe vehető parkolási szintterületi mutató értékének (szmp) összege (szm=szmá+szmp);

4.   építési hely terepszint alatt beépíthető része: az építési hely terepszint alatti építmény(rész)ek elhelyezésére kijelölt része, ahol a rendezett terepszint fölé legfeljebb a megközelítéshez és a biztonságos üzemeltetéshez szükséges építmény(rész)ek (lift, lépcső, gépészet, szellőző, katasztrófavédelem), berendezések emelkedhetnek, a megengedett legnagyobb beépítettség keretei között. A térszín alatti építési hely által meghatározott területen kívül nem helyezhető el földalatti épület(rész), csak a metróhoz kapcsolódó műszaki létesítmény (pl. metróalagút);

5.     mobil üzemanyagtöltő állomás: olyan egyben szállítható üzemanyagtöltő állomás, amely magában foglalja az üzemanyag tárolására és kiszolgálására szolgáló berendezéseket is.

II. Fejezet

Általános szabályozó, védelmi és korlátozó előírások

3. Az építés általános szabályai, a területen elhelyezhető rendeltetések, építmények

3.  §

(1)  Az e rendelet hatálya alá tartozó területen telkenként több épület elhelyezhető a vonatkozó előírások betartásával, egy épületen belül különböző rendeltetési egységek is létesíthetők.

(2) Az 1.a mellékleten jelölt építési helyen kívül eső, kialakult építmények és építményrészek szintterülete nem növelhető.

(3)  Olyan telek esetében, ahol az 1.a melléklet nem jelöl építési helyet, ott az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

4. Az épített környezet alakításának és védelmének szabályai, a városkép alakítása

4.  §

(1) A városképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén az adott területegység építészeti karakterének megteremtésére, a kialakult karakter megőrzésére kell törekedni, az illeszkedés tekintetében vizsgálni kell különösen az alábbi építészeti elemeket:

a)      a tetőfelépítmények jellegét, arányát,

b)      a homlokzatok tagoltságát, architektúráját,

c)       a tömegképzés jellegét és

d)      az utcai kerítések és ezek nyílásainak megoldását.

(2)  Új épületben kereskedelmi rendeltetési egység közterületről is látható olyan homlokzatainak, ahonnan az egység a vendégforgalmát bonyolítja, legalább fele nyílászárók vagy üvegezett felület alkalmazásával, a földszinti homlokzatok legalább 2/3-a kirakatfelületként alakítandó ki.

(3) Közterületről látható homlokzaton klímaberendezés külső egységei és szellőzők, kéménycsövek látható módon nem helyezhetők el.

5. A felszíni és felszín alatti vizek védelme

5.  §

Terepszint alatti építkezés és föld alatti létesítmények elhelyezése nem akadályozhatja a talajvizek és rétegvizek szabad áramlását, biztonságos elvezetését. Mélyépítési műtárgyakat ezért úgy kell kialakítani, hogy a rétegvizek akadálytalan mozgása drénrendszerek beépítésével biztonságosan megoldható legyen.

6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

6.  §

(1) Az árvízvédelmi mű nyomvonalának áthelyezése ütemezetten is végrehajtható, de csak a védelem folyamatos biztosítása mellett.

(2)  A telekalakítás előtt az érintett szakaszon az árvízvédelmi mű nyomvonalát ki kell tűzni és ki kell alakítani.

(3) Az árvízvédelmi mű vonalától a mentett oldal felé 10 m széles szabad sávot kell hagyni, melyen belül nem helyezhető el semmilyen oldhatatlanul rögzített építmény, fás növényzet.

7. Közművek elhelyezésének általános szabályai

7.  §

(1) A meglévő közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok felújítása vagy telepítése esetén a kiváltásakor vagy megszüntetésekor a feleslegessé vált közművezetéket, közműlétesítményt el kell távolítani, felhagyott vezeték, műtárgy nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(2) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. A közművezetékeket – jogszabály rendelkezése hiányában – föld alatti, a közműlétesítményeket föld alatti vagy épületen belül történő elhelyezéssel kell kivitelezni.

(3)  Közép-, a kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat föld alatt kell elhelyezni.

(4) Vezeték nélküli közcélú hírközlési létesítmények (antenna, antennatartó szerkezet) telepítésénél:

a)      önálló antenna és antennatartó építmények, (tornyok) nem helyezhetők el,

b)      antenna vagy antena tartó szerkezet kizárólag épület tetőszerkezetén helyezhető el.

8. Térszint feletti parkolóhelyek kialakításának szabályai

8.  §

(1) Telken belüli felszíni parkoló csak fásítással együtt létesíthető. 3 db parkolóhely létesítése után legalább 1 db közepes növekedésű lombos fa telepítése szükséges.

(2) Amennyiben építési telken belül a felszíni parkoló az 1.a mellékleten építési hellyel jelölt területre esik, és később az e rendeletben rögzített feltételekkel és paraméterekkel beépülhet, a telek beépüléséig átmenetileg kialakított felszíni parkoló esetén az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni.

(3)  Zkp-XI-Kk-01 és Zkk-XI-01 övezetben parkolóhely létesítési kötelezettség nincs.

(4) Közterületen felszíni gépkocsi parkolóhely kialakítása csak megkülönböztetett jelzésű járművek, áruszálllítás, taxi és mozgássérülteket szállító járművek részére megengedett.

9. Telken belüli parkolóhelyek kialakításának szabályai

9.  §

(1) Vi-2-XI-LD övezetekben a telken és az épületen belül szükséges elhelyezni a gépjárműtárolókat. A létesítendő parkolóhelyek száma a lakás célú rendeltetési egység esetében 1 db/lakás. Egyéb, földszinten kialakított funkcionális egység után telken belüli parkolóhely létesítési kötelezettség nincs.

(2) Vi-2-XI-ID övezetekben a telken és az épületen belül kell elhelyezni a gépjárműtárolókat. 1 db parkolóhely létesítendő:

a) kereskedelmi egység árusító terének minden megkezdett nettó 18 m² alapterülete után,

b) szállás jellegű építmény esetében 4 db vendégszobánként,

c) vendéglátó önálló rendeltetési egység fogyasztóterének minden megkezdett nettó 10 m² alapterülete után,

d) kulturális és közösségi szórakoztató önálló egység minden megkezdett nettó 100 m² alapterület után,

e) sportlétesítmények minden megkezdett 15 férőhelye után,

f)  iroda főhelyiségének minden megkezdett nettó 35 m² alapterülete után,

g) alapfokú nevelés-oktatási egység foglalkoztató, tanterem minden megkezdett nettó 20 m² alapterülete után,

(3)  Vi-2-XI-ID övezetekben - a Vi-2-XI-ID-01 övezet nyugati építési helye kivételével - a létesített parkolóhelyek 25%-át közösségi használatú parkolóhelyként kell kialakítani.

10. Telken belüli kerékpártárolóhelyek kialakításának szabályai

10.  §

(1) Vi-2-XI-LD övezetben a létesítendő kerékpár tárolóhelyek száma a lakás célú rendeltetési egység esetében legalább 1 db/3 lakás. A kerékpártárolókat telken belül, és legalább a 75%-át épületen belül szükséges elhelyezni.

(2) Vi-2-XI-LD övezetben a földszinten kialakított funkcionális egység után telken belül kerékpár tárolóhely létesítendő:

a) kereskedelmi egység esetében

    aa) 0 - 1000 m²-ig az árusító tér minden megkezdett nettó 150 m² alapterülete után 2 db,

    ab) 1000 m² felett az árusító tér minden megkezdett 250 m² alapterülete után 1 db,

b) vendéglátóegység fogyasztó terének minden megkezdett 75 m² alapterülete után 2 db,

c)  alapfokú nevelés-oktatási egység foglalkoztató, tanterem 50 m² alapterülete után 1 db,

d) igazgatási, ellátó, szolgáltató, iroda főhelyiségének minden megkezdett 200 m² alapterülete után 1 db, amelynek a 75%-át épületen belül kell elhelyezni.

(3) Vi-2-XI-ID övezetben kialakított funkcionális egység után telken belül kerékpár tárolóhely létesítendő:

a) kereskedelmi egység 0 - 1000 m²-ig az árusító tér minden megkezdett nettó 150 m² alapterülete után 2 db, 1000² felett az árusító tér minden megkezdett 250 m² alapterülete után 1 db,

b)  szálláshely szolgáltató egység minden megkezdett 20 vendégszoba egysége után 1 db,

c)  vendéglátóegység fogyasztó terének minden megkezdett 75 m² alapterülete után 2 db,

d)  alapfokú nevelés-oktatási egység foglalkoztató, tanterem 50 m² alapterülete után 1 db

e) egyéb művelődési egységek kiállító vagy kutatótér minden megkezdett 500 m² alapterülete után 5 db, de maximum 50 db,

f) igazgatási, ellátó, szolgáltató, iroda főhelyiségének minden megkezdett 200 m² alapterülete után 1 db, amelynek a 75%-át telken belül kell elhelyezni,

g) közösségi helyközi közlekedési végállomás esetén 15 db,

h) közösségi helyközi közlekedési megállóhely esetében megállóhelyenként minimum 5 db.

(4) Zkp-XI-Kk-01 és Zkk-XI-01 övezetben kialakított funkcionális egység után telken belül kerékpár tárolóhely létesítendő:

a) strand célját szolgáló egység után 20 db,

b) sport célú egység esetében 20 db.

11. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének általános szabályai

11.  §

(1) Közforgalomra szolgáló üzemanyagtöltő állomás és gépkocsimosó csak a fő rendeltetéseket magukban foglaló épületeken belül lehet elhelyezni, és csak Vi-2-XI-ID építési övezetben, az épület fő rendeltetéseit nem zavaró módon.

(2) A területen mobil üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

12. A közhasználat céljára átadható területekre vonatkozó szabályok

12.  §

(1) Közforgalom számára korlátozás nélkül átadható magánút területén a közlekedési rendeltetés számára csak gyalogos és kerékpáros felületek, valamint az ingatlanok kiszolgálását biztosító felületek létesíthetők és üzemeltethetők.

(2) A magánút kialakítható legkisebb szélessége az 1.a mellékleten jelölt méretnél nem lehet kisebb.

(3) A magánút legkisebb szélességének meghatározása során biztosítani kell

a) a használati módnak – gyalogos, vegyes – megfelelő burkolt felület,

b) a közvilágítás,

c) 30 m-nél hosszabb zsákutca és egyéb indokolt esetben a kiszolgáló tehergépjárművek visszafordulásának

helyigényét.

(4) Az építési övezeteken belüli közhasználat céljára átadható magánút telkére az építési övezetre meghatározott paramétereket nem lehet figyelembe venni.

(5) A közforgalom számára korlátozás nélkül átadható magánút telkére az övezetben előírt zöldfelület megengedett legkisebb mértékét nem kell tartani, azonban a telekre vonatkoztatva a zöldfelületi arány nem lehet kisebb 5%-nál.

(6) Az 1.a mellékleten jelölt, közforgalom számára átadható magánutak területét, közhasználat céljára átadható magánterületeket a közterületek felőli határvonalon elkeríteni nem szabad. A közforgalom számára átadható magánutak területét és a közhasználat céljára átadható magánterületeket egymástól elkeríteni nem szabad.

13. Telekalakításra vonatkozó rendelkezés

13.  §

A területen nyúlványos telket kialakítani nem lehet.

14. Zártsorú beépítési módra vonatkozó szabályok

14.  §

(1) Zártsorú beépítési módnál új épület létesítése esetén az oldalsó telekhatáron álló szomszédos tűzfalhoz oly módon kell csatlakozni, hogy annak közterület felől látható részét takarja.

(2) Épületek zárt sora legalább 10 m-es épületközzel megszakadhat, Ilyen esetben az épületek egymás felé eső, a közre néző homlokzatát az épületek többi homlokzatával azonos formában kell kialakítani.

(3) Zártsorú tömbökön belül a telkek alatt, telekhatárokon áthúzódó, szint alatti teremgarázs létesíthető a tűzrendészeti szabályok betartásával.

5. A terepszint feletti és terepszint alatti beépítettség és az építési hely meghatározása

15.  §

(1) A felszín alatti beépítés az építési helyen belül is csak úgy létesíthető, hogy legalább az oldalsó telekhatárok egyikén a csapadékvíz vagy rétegvíz elvezetése biztosítható legyen.

(2) Telken létesített terepszint alatti gépkocsitároló rámpája közterületen és közhasználat céljára átadható magánúton nem alakítható ki.

16. Zavaró hatású építmények elhelyezésének szabályai

16.  §

A legalább 500 m² eladótérrel rendelkező kereskedelmi vagy raktározási célú helyiségeket is magába foglaló építmény akkor létesíthető, ha a rakodási zaj elleni megfelelő védelem zárt és fedett rakodóudvarral vagy méretezett védőtávolság kialakításával biztosítható.

17. Magasépületek elhelyezésének szabályai

17.  §

(1) Magasházat, toronyházat csak olyan építési helyen belül lehet elhelyezni, ahol az 1.a melléklet magasépület elhelyezésére kijelölt területet jelöl.

(2) Az övezetekben, ahol az 1.a melléklet az építési helyen belül magasépület elhelyezésére kijelölt területet jelöl, az épület legmagasabb pontja

a)  Vi-2-XI-ID-01 építési övezetben 120 méter,

b) Vi-2-XI-ID-2, Vi-2-XI-ID-3, valamint Vi-2-XI-LD-1, Vi-2-XI-LD-2, Vi-2-XI-LD-3, Vi-2-XI-LD-5, Vi-2-XI-LD-7, Vi-2-XI-LD-10 építési övezetekben 65 méter

lehet.

(3) A magasépületekre vonatkozó szintterületi mutató többletértékeket az építési övezeteken belül (általános és parkoló rendeltetések esetében is) csak olyan telek esetében lehet figyelembe venni, ahol az 1.a melléklet magasépület elhelyezésére kijelölt területet jelöl.

(4) Magasépületek egymással szemben átfedésben lévő homlokzatai nem lehetnek közelebb 30 méternél.

18. Szintterületi mutató számítására vonatkozó szabályok

18.  §

(1) Az általános rendeltetések elhelyezésére meghatározott szintterületi mutató értékeket (szmá, szmá+) az övezetben elhelyezhető rendeltetések és az ezekhez szükséges parkoló rendeltetések kialakítására is igénybe lehet venni. A parkoló többletértékként megadott értékeket (szmp, szmp+) kizárólag parkoló rendeltetés kialakítására lehet felhasználni.

(2) Az építési övezetekben meghatározott szintterületi mutató értékeket (szm) a rendezett terepfelszíntől számított 30 méteres padlószint magasságig lehet figyelembe venni. Amennyiben a területen magasépület (magasház vagy toronyház) elhelyezhető, az építési övezetekben meghatározott többletértékeket (szm+) a rendezett terepfelszíntől számított 30 méteres magasság felett az 1.a mellékleten magasépület elhelyezésére kijelölt telkek esetében lehet figyelembe venni.

(3) A 30 méter alatt (szm) és felett (szm+) meghatározott értékek között egyik vagy másik irányba maximum az szm+ 25%-ával el lehet térni, úgy hogy a két érték összege ebben az esetben sem változik.

III. Fejezet

Részletes övezeti előírások

19. Vi-2-XI építési övezetekre vonatkozó általános előírások

19.  §

(1) A Vi-2-XI építési övezetek az intézményi, jellemzően szabadonálló beépítésű területek, amelyek elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetéseket magukba foglaló épületek elhelyezésére szolgálnek.

(2) A Vi-2-XI építési övezetek területén elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet elhelyezni:

a) iroda rendeltetés,

b) igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetések,

c) kereskedelmi, szolgáltatás, vendéglátás, szállás rendeltetés

d) kulturális, közösségi szórakoztató és sport rendeltetések,

e)  hitéleti rendeltetés és

f)  lakó rendeltetés, a 22-24. §-ok figyelembevételével.

(3) A Vi-2-XI építési övezetekben az építési telkek a közművesítettség szempontjából csak teljesen közművesítettek lehetnek.

20. Vi-2-XI-ID intézménydomináns építési övezet

20.  §

(1) A  Vi-2-XI-ID intézménydomináns építési övezetben lakó rendeltetés nem helyezhető el, kivétel a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakást.

(2) A Vi-2-XI-ID építési övezetben nevelési, oktatási, egészségügyi és szociális főrendeltetésű épületek nem helyezhetőek el.

(3) Az 1.c. mellékletben az építési övezetekben meghatározott beépítettség megengedett legnagyobb mértéke a földszint feletti második teljes irodaszinttől:

a) a Vi-2-XI-ID-01 övezetben 45%,

b) a Vi-2-XI-ID-02 övezetben 60%,

c) a Vi-2-XI-ID-03 övezetben 60%,

d) a Vi-2-XI-ID-04 övezetben 60%,

e) a Vi-2-XI-ID-05 övezetben 60%.

(4) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási határétékeket az 1.c. melléklet 1. pontja tartalmazza.

21. Vi-2-XI-LD lakódomináns építési övezet

21.  §

(1) A Vi-2-XI-LD lakódomináns építési övezetben a földszintet kivéve lakó rendeltetés is elhelyezhető.

(2) A Vi-2-XI-LD építési övezetben a földszinten a 26. § (2) bekezdésében felsorolt rendeltetések, valamint a vagyonvédelmet, működtetést szolgáló, épületenként 1 db lakóegység helyezhető el.

(3) Az 1.c. mellékletben az építési övezetekben meghatározott beépítettség megengedett legnagyobb mértéke a földszint feletti második teljes lakószinttől:

a) a Vi-2-XI-LD-01 övezetben 55%,

b) a Vi-2-XI-LD-02 övezetben 45%,

c) a Vi-2-XI-LD-03 övezetben 45%,

d) a Vi-2-XI-LD-04 övezetben 50%,

e) a Vi-2-XI-LD-05 övezetben 50%,

f)  a Vi-2-XI-LD-06 övezetben 45%,

g) a Vi-2-XI-LD-07 övezetben 45%,

h) a Vi-2-XI-LD-08 övezetben 50%,

i)  a Vi-2-XI-LD-09 övezetben 50%,

j)  a Vi-2-XI-LD-10 övezetben 50%.

(4) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási határétékeket az 1.c. melléklet 2. pontja tartalmazza.

22. Vi-2-XI-KM közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló építési övezet

22.  §

(1) A Vi-2-XI-KM közműlétesítmények elhelyezésére szolgáló építési övezet a meglévő elektromos alállomás speciális övezete, amely a működéshez szükséges önálló közműlétesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Vi-2-XI-KM építési övezetben kizárólag az elektromos alállomás működtetéséhez szükséges rendeltetések helyezhetőek el.

(3) A Vi-2-XI-KM  építési övezetben lakó rendeltetés nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetre vonatkozó szabályozási határétékeket az 1.c. melléklet 3. pontja tartalmazza.

23. KÖu-XI-3 II. rendű főutak területének övezete

23.  §

(1) A KÖu-XI-3 II. rendű főutak területének övezete a II. rendű főútvonalak útpályáinak, szervízútjainak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák (villamos), közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2)  A KÖu-XI-3 övezet területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

24. KÖ-kt-XI kerületi jelentőségű közlekedési területek övezetei

24.  §

(1) A KÖ-kt-XI kerületi jelentőségű közlekedési területek övezetei a településszerkezeti jelentőségű gyűjtőutak közé nem tartozó gyűjtőutak és kiszolgáló utak útpályáinak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz-elvezető rendszerének, valamint parkolófelületek, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű- és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgálnak.

(2) A KÖ-kt-XI övezet területén csak az (1) bekezdésben felsorolt elemek működtetéséhez szükséges épület, építmény helyezhető el.

(3) A KÖ-kt-XI övezetben a 15 méter szabályozási szélességű kiszolgálóutak esetében minimum kétoldali fasor telepítése szükséges.

(4) A 30 méter szabályozási szélességet elérő úttelek esetében minimum két oldali fasor telepítése szükséges. Amennyiben az út kialakításánál az alatta húzódó közművek a kétoldali fasor telepítését a közterületként kiszabályozott területrészen nem teszik lehetővé, akkor azt a csatlakozó közhasználat számára átadható magánterületen is lehet biztosítani.

(5) A KÖ-kt-XI övezetek területén az 1.a mellékletben, a  közterület zöldfelületként megtartandó, kialakítandó részeként jelölt sávon, az utak szegélye által közrezárt területet minimum gyep- és cserjeszintet tartalmazó zöldfelületként kell kialakítani.

(6)  KÖ-kt-XI övezetekben a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke:

a) KÖ-kt-XI-01 övezetben 5%,

b) KÖ-kt-XI-02 övezetben 7,5%,

c) KÖ-kt-XI-03 övezetben 17,5%.

25. Zkp-XI-Kk és Zkk-XI közkertek területének övezetei

25.  §

(1)   A közkertek övezetein belül:

a) a Zkp-XI-Kk övezetek a Budapest Főváros Településszerkezeti Terve (a továbbiakban: TSZT) által Zkp területfelhasználási egységbe sorolt fővárosi jelentőségű zöldterületek övezetei,

b) a Zkk-XI övezetek a TSZT által Zkp területfelhasználási egységbe nem sorolt kerületi jelentőségű zöldterületek övezetei.

(2) A közkertek övezeteinek területein elhelyezett épületekben az alábbi rendeltetéseket lehet létesíteni:

a) vendéglátó rendeltetés,

b) pihenést, testedzést, rekreációt szolgáló rendeltetések,

c) a terület fenntartásához szükséges rendeltetések,

d) ismeretterjesztő rendeltetések,

e) nyilvános illemhely rendeltetés, önálló épületként,

f) a zöldterület használatát nem zavaró, kiszolgáló és kiegészítő rendeltetések, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg a zöldterületekre vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített határértékeket,

g)  kizárólag a zöldterület forgalmát kiszolgáló parkoló rendeltetés, kizárólag terepszint alatt.

(3) A zöldterületek övezetének területét közhasználat elől elzárni – a (4) bekezdésben foglalt esetet kivéve – nem lehet, kizárólag időben lehet korlátozni, és csak közbiztonsági és vagyonvédelmi okból a sötétedés utáni zárvatartás idejére.

(4) Az övezetekben játszókert céljára külön területet lehet biztosítani. Erre a célra kialakított telek területe eltérhet az övezetekben előírt legkisebb kialakítható telekmérettől, de nem lehet kisebb annál, mint amennyi az intézmény férőhely számához szükséges.

(5) Az övezetekben – tájrendezési és zavaró rendeltetésektől való védelemi okokból – legfeljebb 10 méter magasságig lehetséges tereprendezés végzése vagy domb kialakítása.

(6) Az övezetekre vonatkozó szabályozási határétékeket az 1.c. melléklet 4. pontja tartalmazza.

IV. fejezet

Záró rendelkezések

26. Módosító rendelkezések

26. §

A járművek elhelyezésének helyi szabályairól, a parkolás biztosításának módjáról, a parkolóhely-építési kötelezettségről és annak megváltásáról szóló 35/2004./VI.22./ XI.ÖK rendelete 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. §

(1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Budapest XI. kerület közigazgatási határán belül minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre és személyegyesülésre kiterjed, aki:

a) új épületet, építményt épít, létesít, vagy meglévő épületet bővít,

b) építési engedélyt igénylő, rendeltetésmód változással járó építmény-átalakítást végez,

c) olyan építési tevékenységgel nem járó rendeltetésmódosítást hajt végre, vagy

d) olyan területhasználatot folytat,

ami új parkolóhelyek létesítését követeli meg.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a Budapest XI. kerület, Lágymányosi-öböl és környezete kerületi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó területre.”

27. Hatályba léptető rendelkezések

27. §

(1)  Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)