Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 42/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és rendjéről
Hatályos: 2022. 02. 02- 2022. 06. 30Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 42/2021. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatáról és rendjéről
Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 13. alcím tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata (a továbbiakban: Újbuda Önkormányzata)
a) tulajdonában álló és az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földterületekre,
b) tulajdonában álló és a közigazgatási határain belül található földrészlet és építmény közhasználatra és a gyalogosforgalom számára átadott részére, és
c) kezelésében álló földrészletek közhasználatra átadott részére.
(2) A rendelet hatálya nem terjed ki
2. Értelmező rendelkezések
2. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. adatkezelő: a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete (a továbbiakban: GDPR) 4. cikk 7. pontja szerint adatkezelő, az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség, vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. E rendelet szempontjából Újbuda Önkormányzata adatkezelőnek minősül,
2. árusításra szolgáló ideiglenes asztal, állvány, szerkezet: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet,
3. cégtábla: gazdálkodó szervezet azonosítására szolgáló, a gazdálkodó szervezet nevét és az adott helységben folyó tevékenységét tartalmazó, jogszabályban előírt adattartalmú, a gazdálkodó szervezet székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához alkalmazkodó, egyéb reklámot nem tartalmazó tábla,
4. címtábla: a cégtábláéval azonos formájú és tartalmú, de nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos információt, hanem közérdekű információt megjelenítő jelzés, beleértve az ezekkel egybefüggően vagy külön elhelyezett közérdekű tájékoztatást,
5. elektromos használatú közösségi eszköz: maximum 3 kerekű jármű, amelynek használatához jogosítvány megszerzése nem szükséges (különösen: e-roller, elektromos kerékpár),
6. épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül, meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából,
7. fülke: szilárd térelemekkel körülhatárolt, alapozás nélküli, a talajhoz rögzített, vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 m2-t meg nem haladó alapterületű építmény,
8. kirakatszekrény: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő vagy annak tevékenységével összefüggő, elsősorban árubemutatásra szolgáló közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló üvegezett felület,
9. mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű vagy járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz,
10. pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített vagy azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, könnyűszerkezetes felépítmény,
11. üzlethomlokzat: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata.
(2) E rendelet alkalmazásában:
1. reklámcélú közterület-használat: minden olyan jel, jelzés vagy bármely tárgy használata, amely a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény szabályai szerint gazdasági reklámnak minősül, vagy célja, hogy a közúton közlekedőket bizonyos ideológiák, elvek, értékek, elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról meggyőzze,
2. reklámhordozóhoz kötődő reklámozási lehetőségek:
a) útbaigazító tábla: amely a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközök közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 421/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően helyezhető el vagy üzemeltethető,
b) megállítótábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás előtt ideiglenes jelleggel elhelyezett, mobil hirdetőeszköz,
c) reklámozó jármű: minden, szerkezetileg is reklám vagy reklámhordozó hordozására kialakított, kézi- vagy gépi erővel hajtott jármű,
d) citylight: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére alkalmas, egy- vagy kétoldalas, 2 m2 hirdetési felülettel rendelkező hirdetőberendezés,
e) óriásplakát: változó tartalmú, általában kereskedelmi célú hirdetések elhelyezésére alkalmas reklámhordozó,
f) hirdetőoszlop: plakátok, hirdetések céljára szolgáló, általában kör alaprajzú építmény, amely önállóan vagy favédő hengerként helyezhető el,
g) molinó: épület homlokzatára feszített, építési tevékenységhez nem kapcsolható reklámeszköz,
3. reklámhordozóhoz nem kötődő reklámozási lehetőségek (állandó, vagy változó tartalmú reklámcélú tevékenységek):
a) szórólaposztás: jellemzően A/5-ös, vagy annál kisebb méretű, terméket vagy szolgáltatást népszerűsítő vagy tájékoztatási célú nyomtatvány, irat kézből kézbe történő átadása,
b) reklámkiadvány-terjesztés: a szórólapnál nagyobb méretű, egy vagy több lapból álló ingyenes kiadvány osztása,
c) szendvicsember: olyan személy, aki hirdetési céllal, testére erősített hirdetményt, reklámcélú transzparenst hordoz, a hordozó anyagtól függetlenül,
d) hangreklám: közterületen hallható, információt közvetítő reklám,
e) vetített reklám: falra, úttestre, levegőbe vetített, információt közvetítő reklám,
f) árubemutatás: valamely termék, nyeremény stb. bemutatása a termék, nyeremény közterületen történő elhelyezésével, melyhez árusító tevékenység nem kapcsolódik,
4. hirdetmény: akár nyomdai úton, akár házilag készült megállítótábla, felirat, plakát, szórólap, ábrázolás, tájékoztató, közterület fölé kifüggesztett transzparens, valamint minden egyéb olyan, figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ, amely valamely áru kelendőségének növelésére, szolgáltatás igénybevételére vagy annak fokozására irányul, vagy valamely önkormányzati tevékenységet népszerűsít, ismertet,
5. új utasváró telepítése: meglévő utasváró helyén vagy új helyszínen eszköz létesítése, amely a telepítéstől számított 10 évig minősül új utasvárónak,
6. választási plakát: választási falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép.
3. A közterületek besorolása
3. § E rendelet hatálya alá tartozó közterületeket I. fokozottan kiemelt, II. kiemelt és III. egyéb közterületi övezeti kategóriákba kell sorolni. A közterületek besorolását az 1. melléklet tartalmazza.
4. A közterület-használata és a közterület-használati hozzájárulás
4. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra a jogszabályok keretei között - állagának sérelme, forgalmának veszélyeztetése nélkül, az általános magatartási szabályok betartásával - bárki szabadon használhatja.
(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.
(3) A közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét akadályozza vagy korlátozza.
5. § A közterület rendeltetésétől eltérő használatának (továbbiakban: közterület-használat) kérdésében Újbuda Önkormányzata önkormányzati hatósági hatáskörben hoz döntést, amely határozat, végzés meghozatala, vagy – amennyiben a közterület-használat jellege indokolja, és annak törvényi feltételei fennállnak – hatósági szerződés megkötése lehet. A közterület használatához – a 6. §-ban foglaltak kivételével – Újbuda Önkormányzata hatósági határozatba vagy hatósági szerződésbe foglalt hozzájárulása szükséges (a továbbiakban: közterület-használati hozzájárulás).
6. § (1) Nem kell közterület-használati hozzájárulás:
1. a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzéséhez,
2. az úttartozékok, valamint a közúti közlekedés szervezésének, irányításának céljait szolgáló építmények, berendezések elhelyezéséhez és fenntartásához,
3. a fák és a zöldterületek védelmét biztosító, építési engedélyhez nem kötött berendezések és fenntartási eszközök elhelyezéséhez, ha azok reklámcélokat nem szolgálnak,
4. elektronikus hírközlési építmények, közműves berendezések és létesítmények létesítéséhez, fenntartásához, javításához, hibaelhárításhoz nélkülözhetetlen munkák elvégzéséhez,
5. a kizárólag kézi hordozású eszközökkel végzett, vagy a 30 percet meg nem haladó időtartamú, a filmalkotás fogalmába nem tartozó film-, fénykép-, televízió-, videó- és hangfelvételek készítéséhez,
6. előtető, védőtető, ernyőszerkezet elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be, vagy ha annak közterülettel érintkező felülete a 2 m2-t nem haladja meg,
7. az élet- vagy balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok és tevékenységek elvégzéséhez,
8. állami és politikai rendezvényekhez, kivéve az ehhez kapcsolódó kereskedelmi, vendéglátó- és reklámtevékenység végzését,
9. vendéglátó, szórakoztató, kereskedelmi és szolgáltató egységek elé kihelyezett települési hulladékgyűjtő edényzetek, továbbá szelektív hulladékgyűjtő edényzetek rendszeres tárolására szolgáló építmények elhelyezése,
10. járda költözéshez szükséges igénybevételéhez legfeljebb 3 óra időtartamra,
11. üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukiadásra napi 2 óránál rövidebb időtartamra,
12. a lakosság részére a Budapest Főváros Önkormányzata által megszervezett, kizárólag a lomtalanítási akció időtartama alatt elhelyezett anyagok tárolásához,
13. közparkban tartott rendezvények kapcsán a résztvevők által használt zöldterületek igénybevételéhez, kivéve az elkerített területek igénybevételét,
14. futóversenyek útvonalának kijelöléséhez és biztosításához,
15. a nyilvántartásba vett civil és egyéb szervezet által végzett adománygyűjtés és ételosztás, valamint az ehhez szükséges berendezés elhelyezéséhez,
16. cégtábla és címtábla kihelyezéséhez, ha a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik és 1 m2-t nem haladja meg a felület nagysága.
(2) Az (1) bekezdés 1., 8., 11. és 15. pontjában felsorolt tevékenységek esetén a közterület-használat tényét is be kell jelenteni írásban, a használat megkezdése előtt legalább 48 órát megelőzően Újbuda Önkormányzatához.
7. § (1) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:
1. tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja, valamint reklámeszközök elhelyezése esetén,
2. olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogosközlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését jelentős mértékben akadályozná,
3. zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja, és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek létesítéséhez, fenntartásához, javításához, hibaelhárításhoz nélkülözhetetlen munkálatokat,
4. sátorból történő ideiglenes árusító- és árusítással kapcsolatos tevékenység végzéséhez, kivéve alkalmi rendezvények esetén legfeljebb 5 nap időtartamra történő használathoz,
5. közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,
6. árusító, kereskedelmi, és szolgáltató célokat szolgáló zárt szerkezetű építmények létesítéséhez, kivéve, ha a hatályos kerületi építési szabályzat ezt lehetővé teszi,
7. olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,
8. olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amelyek működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,
9. jármű iparszerű javítására,
10. üzemképtelen gépjármű főútvonalon és tömegközlekedés által járt útvonalon történő tárolására,
11. üzemképtelen gépjármű mellékútvonalon történő 90 napot meghaladó tárolására,
12. üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukiadásra napi 2 óránál hosszabb időtartamra,
13. járda költözéshez szükséges igénybevételére 3 órát meghaladó időtartamra,
14. annak, akinek Újbuda Önkormányzatával szemben közterület-használati ügyből kifolyólag lejárt tartozása áll fenn (különösen: közterület-használati díjhátralék, közterület eredeti állapotba történő helyreállítása költségei, stb.),
15. légvezeték elhelyezésére, kivéve tömegközlekedési járművek felsővezetékeit,
16. ha a közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet elutasították, az elutasító döntéstől számított 6 hónapon belül ugyanannak a kérelmezőnek ugyanazon közterület használatára és ugyanazon tevékenységre vonatkozóan,
17. annak a kérelmezőnek, aki a kérelem benyújtását megelőző 1 évben a közterületet jogellenesen, jóváhagyott hatósági szerződés nélkül vagy attól eltérően használta,
18. utcazenei tevékenységhez az I. fokozottan kiemelt és II. kiemelt övezeti kategóriákba, és
19. másokat zavaró módon különböző szolgáltatások nyújtására, árusítására, osztogatásra; ennek minősül különösen a közlekedési lámpa piros jelzésénél történő autóablak-tisztítás, hírlapárusítás, szórólaposztás.
(2) A közterületen koldulás, kéregető tevékenység folytatása nem megengedett.
8. § (1) A közterületen megrendezett rendezvények esetén az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 12.) Korm. rendelet illemhelyekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A rendezvényen az egyidejűleg résztvevők száma alapján 500 főre vetítve legalább 1 akadálymentesített illemhely kihelyezése is kötelező.
(2) A közterületen megrendezett rendezvények és közterületi pavilonok esetén a használó a közterület-használat megkezdése előtt köteles Újbuda Önkormányzata részére megküldeni a keletkező hulladék elszállításáról szóló szerződést.
9. § Az igényelt közterület nagyságának meghatározása során azt a területet is figyelembe kell venni, ami a kialakítása miatt akadályozza a közterület rendeltetésszerű használatát (különösen a közterületrész lehatárolását szolgáló eszközök által lekerített területet).
5. Adatkezelés
10. § (1) Az Adatkezelő az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 27. § (1) bekezdése szerinti, az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az ügyfajtát szabályozó törvényben meghatározott személyes adatokat, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat kezeli. A közterület-használattal kapcsolatban hozott határozat önkormányzati hatósági ügynek minősül.
(2) A kezelt adatok köre a következő:
a) a kérelmező azonosításához szükséges adatok,
b) a kérelmezővel történő kapcsolattartáshoz szükséges adatok (telefonszáma, elektronikus levélcíme), és
c) a 11. §-ban a közterület-használati hozzájárulási kérelemben meghatározott adatok.
(3) Az adatkezelő a személyes adatokat kizárólag a közterület-használati jogosultság és kötelezettségek megállapítása, valamint a hatósági határozat és a hatósági szerződés megkötése és teljesítése céljából kezeli. Az adatkezelés jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja, azaz az adatkezelés az Adatkezelő közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges.
(4) A személyes adatokat az Adatkezelő a közterület-használat ellenőrzése céljából Újbuda Közterület-felügyelete részére, végrehajtás céljából az adóhatóság vagy az önálló bírósági végrehajtó részére továbbíthatja.
(5) Az adatkezelés részletes szabályait Adatkezelő a közterület használati eljáráshoz kapcsolódó egyedi adatkezelési tájékoztatóban határozza meg.
6. A közterület-használati hozzájárulás kérelmezése
11. § (1) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez kötött építmény elhelyezése esetén és az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységek esetén az építtetőnek vagy az általa meghatalmazott személynek kell a közterület-használati hozzájárulást beszerezni.
(2) Szórakoztató rendezvény – kivéve legfeljebb 2 nap időtartamra családi vagy céges rendezvény – , vásár, piac megtartása érdekében közterület-használati hozzájárulást kizárólag Újbuda Önkormányzata intézményei vagy 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság kérhet és kizárólag a részükre adható közterület-használati hozzájárulás. A 20. § (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a használó azon jogát, hogy a rendezvény, vásár, piac megszervezéséhez, lebonyolításához alvállalkozókat és egyéb közreműködőket vegyen igénybe, azonban a közterület-használat joga nem átruházható.
(3) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem kötelező tartalmi elemei a használat céljára tekintet nélkül:
a) a magánszemély kérelmező neve, állandó lakcíme, értesítési címe, a nem magánszemély székhelye, levelezési címe, elektronikus levelezési címe,
b) a közterület-használat célja, időtartama,
c) a közterület-használat helyének pontos megjelölése helyrajzi számmal, reklámeszköz elhelyezése esetén a pontos helyszín GPS koordinátával megjelölve, természetbeni fekvéssel, szükség szerint további egyedi körülmények meghatározásával, a használni kívánt területnagysággal, és
d) a kérelmező arra vonatkozó előzetes kötelezettségvállalása, hogy a közterületen folytatni kívánt tevékenységet jogszabály által előírt engedélyek birtokában kezdi meg.
(4) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet – kivéve a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény hatálya alá tartozó filmalkotások forgatása céljából történő igénybevételt – kizárólag Újbuda Önkormányzata honlapján elérhető, az erre rendszeresített formanyomtatványon, az abban felsorolt mellékletek csatolásával együtt lehet benyújtani. A kérelem benyújtására az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szabályai az irányadóak.
(5) A kérelem formanyomtatványhoz csatolni kell:
a) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására feljogosító okirat (különösen: cégkivonat) egyszerű másolatát,
b) az igényelt területre vonatkozó hivatalos helyszínrajzot, vagy Újbuda Önkormányzata honlapján ingyenesen hozzáférhető térinformatikai rendszerből nyomtatott helyszínrajzot, amelyen szerepelnie kell a környező utcáknak; ebbe be kell rajzolni az igényelt területet a szükséges méretekkel úgy, hogy annak nagysága, elhelyezkedése egyértelműen megállapítható legyen,
c) pavilonok, vendéglátóipari terasz és árusításra szolgáló ideiglenes állvány, szerkezet elhelyezése céljából, valamint mozgóboltra és reklámeszközökre kért hozzájárulás esetén látvány- és berendezési tervet, feltüntetve az anyag- és színhasználatot, valamint a létesítmény leírását és műszaki rajzát,
d) közút és járda igénybevétele esetén – a b) pontban leírt helyszínrajzon túl – a vonatkozó helyszínt ábrázoló forgalomtechnikai hozzájárulást,
e) zöldterületek használata esetén a kérelmező által készített, dátummal ellátott fényképekkel igazolt állapot-felmérési dokumentációt,
f) amennyiben a közterületet nem a közterületen álló felépítmény tulajdonosa használja, a felépítmény tulajdonosa és a harmadik személy között létrejött, a felépítmény használatára (bérbe adására) vonatkozó megállapodást,
g) rendezvények esetében a programleírást, továbbá a tervezett résztvevői létszámot és a tervezett illemhelyek - külön megjelölve az akadálymentesítettek - helyét és darabszámát,
h) közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást, amennyiben a kérelmet nem magánszemély esetén nem a képviseletre jogosult személy írja alá és magánszemély esetén, ha a kérelmet nem a kérelmező írja alá, és
i) a 29. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott díjmentességre való jogosultság igazolására szolgáló irat egyszerű másolatát.
(6) A közterület-használati hozzájárulás előzetes feltétele:
a) közút és járda területét érintő esetekben forgalomtechnikai szempontból az illetékes hatóság hozzájárulása,
b) a kereskedelmi, vendéglátóipari, szolgáltató tevékenységek esetén az elsőfokú kereskedelmi vagy iparhatóság hozzájárulása,
c) kulturális és szórakoztató tevékenység végzése esetén Budapest Főváros XI. Kerület Újbudai Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) Környezetvédelmi Osztályától támogató környezeti- és zajhatásokra vonatkozó szakmai állásfoglalás beszerzése,
d) a világörökség, kulturális örökség részét képező területeken az illetékes hatóság hozzájárulása vagy állásfoglalása,
e) a településképi megjelenés tekintetében a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben az eljárásban hozott határozat a Polgármesteri Hivatal Településrendezési és Településképi Osztályától (a továbbiakban: Településrendezési és Településképi Osztály), és
f) árusításra szolgáló ideiglenes asztal, állvány, szerkezet elhelyezése céljából városképi megjelenés tekintetében támogató szakmai állásfoglalás a Településrendezési és Településképi Osztálytól.
(7) A (6) bekezdés f) pontja szerinti szakmai állásfoglalást a hatóság szerzi be.
(8) A közterület-használati kérelem benyújtása nem jogosítja fel a kérelmezőt a közterület használatára.
12. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelmet legkorábban a tervezett használat kezdő időpontját megelőző 90. napon, legkésőbb a tervezett használat kezdőidőpontját megelőző 30. napon lehet benyújtani a Polgármesteri Hivatal Közlekedési Osztályára. A reklámcélú közterület-használat iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztályára kell benyújtani.
(2) A Polgármester a közfeladat ellátásra vonatkozó, a közfeladat ellátásához szükséges mértékű közterület-használati hozzájárulás iránti kérelem esetén a (1) bekezdésben meghatározott határidőktől eltekinthet.
(3) A közterület-használattal összefüggő hatósági eljárásra irányadó ügyintézési határidő a kérelem benyújtásának napjától számított 30 (harminc) nap, mely határidő a Gazdasági Bizottság vagy Képviselő-testület ülésen való napirendre tűzésétől a döntés meghozataláig eltelt idővel meghosszabbodik.
(4) A Gazdasági Bizottság működésének - különösen nyári időszakban történő - szünetelése időtartama alatt a Polgármester jogosult és köteles ellátni a bizottság feladatait, gyakorolni a bizottság hatásköreit azzal, hogy a megtett intézkedéseiről az illetékes bizottságot a soron következő első ülésén tájékoztatni köteles.
(5) A hatóság a rendeletben foglaltakon túlmenően - a kérelemben megjelölt tevékenységhez igazodóan - további, a kérelem elbírálásához szükséges dokumentumok benyújtására, adatok közlésére hívhatja fel a kérelmezőt.
7. A közterület-használat időtartama
13. § (1) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – adható, a díjtételek megváltoztatása jogának fenntartásával.
(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre - különösen állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére, stb. - közterület-használati hozzájárulás csak az építési munka végzésének tartamára és csak a műszakilag indokolt területre adható.
8. A közterület-használati hozzájárulás elbírálása
14. § (1) A közterület-használat iránti ügy elbírálása során figyelembe kell venni a kerületi építési szabályzat, a településképi rendelet előírásait, a városképi, városarculati, városimázs, városrendezési, városfejlesztési, városrehabilitációs, műemlékvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi, természetvédelmi, zajterhelési, közrendi, közbiztonsági, közegészségügyi, köztisztasági, kereskedelmi, turisztikai, szociális, gazdaságfejlesztési, vagyongazdálkodási, vagyonhasznosítási szempontokat, a közérdeket, az eljárásban közreműködők által előírt követelményeket, valamint az adott közterület-használattal kapcsolatos korábbi tapasztalatokat, lakossági jelzéseket, valamint szakmai állásfoglalásokat, és érvényesíteni kell az egyéb kapcsolódó jogszabályok előírásait is.
(2) A kérelmek elbírálása során az (1) bekezdésben foglalt szempontok mérlegelése során előnyben kell részesíteni
a) elsődlegesen az építmények építésével, javításával és karbantartásával kapcsolatos,
b) másodlagosan a közfeladat ellátás céljára szóló, a közfeladat ellátásához szükséges mértékű közterület-használati igényt.
(3) A kérelmek elbírálásakor az (1) bekezdésben foglalt szempontok mérlegelése során elutasítható a kérelem. A hatóság mérlegelése során elutasítható a kérelem különösen abban az esetben, ha
a) a kérelemben megjelölt közterületi ingatlanon, a kérelemben megjelölttel azonos használati céllal és részben vagy egészben azonos területre vagy időtartamra másnak már közterület-használati hozzájárulása van,
b) a kérelmezett helyszín részben vagy egészben útburkolati jellel vagy közúti jelzőtáblával kijelölt közúti várakozóhely,
c) a közterület kérelem szerinti használatához a kérelmező nem rendelkezik jóváhagyott forgalomtechnikai tervvel,
d) a kérelem szerinti közterület-használathoz a forgalomtechnikai kezelő nem járult hozzá, így különösen ha
da) a vendéglátó terasz által elfoglalt terület miatt visszamaradó gyalogos járófelület szélessége kevesebb 1,5 méternél,
db) a kérelem szerinti közterület-használati igény mértéke a szükségesnél nagyobb mértékben korlátozná a közterülettel határos magántulajdonú ingatlanok használatát, vagy
dc) a kérelem szerinti időpontban a kérelemmel érintett területen olyan mértékű közterületi lezárások lesznek, amelyen felül már nem lenne biztosított a közterület parkolási célú, rendeltetésszerű használata a környékbeli lakosok számára,
e) kereskedelmi hatóság a közterület-használati igényt nem támogatja,
f) a kérelemben megjelölt közterület-használathoz településképi bejelentési eljárás lefolytatása szükséges, és a kérelmező nem nyújtotta be a településképi bejelentésről szóló döntést,
g) a kérelemben megjelölt közterület-használathoz a Településrendezési és Településképi Osztály szakmai állásfoglalása szükséges, és az a szakmai állásfoglalásában nem támogatta a megjelölt létesítmény közterületen történő elhelyezését,
h) ha a közterület-használata a közterület eredeti célja szerinti használatának aránytalan mértékben történő korlátozásával jár, vagy
i) az Önkormányzat a kérelemben megjelölt közterület fejlesztéséről, fejújításáról dönt, vagy más célú használata avagy hasznosítása mellett dönt.
15. § Hiányosan benyújtott kérelem esetén a hatóság a kérelmezőt egy alkalommal, 15 napos határidővel hiánypótlásra hívja fel. A felhívás eredménytelensége esetén a hatóság a kérelmet elutasítja.
16. § A hatóság - az ügy egyedi körülményei alapján és a rendelet keretei között - jogosult a közterület-használati hozzájárulást a kérelemben foglaltaktól eltérő mértékű területre vagy eltérő időszakra megadni.
17. § A hatóság a döntés előkészítése során vizsgálja, hogy
a) a kérelmezett közterület-használat nem esik-e e rendelet 7. §-ának hatálya alá;
b) a kérelem tartalmazza-e az összes szükséges adatot és mellékletet,
c) a közterület használatához, a közterületen tervezett tevékenységhez mely szakhatóságok, hatóságok előzetes hozzájárulása, állásfoglalása, véleménye, nyilatkozata szükséges; és
d) a kérelmezett közterület-használat összeegyeztethető-e e rendelet 14. § (1) bekezdésében foglaltakkal.
18. § (1) A közterület-használati hozzájárulás iránti ügyekben az Ákr. rendelkezései az irányadóak.
(2) A közterület-használati ügy elbírálásáról - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - a Polgármester önkormányzati hatósági jogkörben dönt.
(3) Egy évet meghaladó időtartamra szóló közterület-használati ügy elbírálásáról és közterület-használati hatósági szerződés megkötéséről önkormányzati hatósági hatáskörben a Gazdasági Bizottság dönt.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak alól kivételt képeznek a reklámcélú közterület-használati hatósági ügyek, amelyek esetén a Polgármester dönt. Reklámcélú közterület-használati ügyben hatósági szerződés legfeljebb 5 év időtartamra, digitális utcabútorok esetén legfeljebb 10 év időtartamra köthető.
(5) A tíz napot nem meghaladó konténer, daru és betonpumpa tárolása céljára irányuló közterület-használati hozzájárulással kapcsolatos eljárás gyorsított ügyintézéssel történik a következők szerint:
a) a kérelmet – formanyomtatványon – legkésőbb a közterület-használat megkezdését megelőző 5. munkanapon kell benyújtani,
b) az érdemi döntés meghozatalának határideje 3 munkanap.
19. § (1) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a jogosult nevét és lakóhelyének, vagy székhelyének, telephelyének címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,
d) szükség esetén utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,
e) a hozzájárulás érvényének megszűnése vagy a hozzájárulás megszüntetése esetére az eredeti állapot kártalanítási igény nélküli helyreállításának kötelezettségét,
f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,
g) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,
h) a közterület-használattal járó járulékos költségek (energiadíj, vízdíj stb.) viselésének és megfizetésének módját,
i) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,
j) a közterület-használati hozzájárulás átengedésének tilalmát annak rögzítésével, hogy a közterület-használati hozzájárulás kizárólag a jogosult részére szól, azonban lehetősége van a közterület-használathoz közreműködőket (részt vevőket) igénybe venni, de a közterület-használat joga tovább nem ruházható,
k) a jogosult kötelezettségét a közterület-használati hozzájárulásban szereplő bármely adatában történő változás 15 napon belül bejelentésére,
l) a felek egyéb megállapításait.
(2) A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni:
a) a kérelmezőnek, és
b) a közterület-használati díj beszedése miatt a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Költségvetési Igazgatóságának.
(3) A közterület-használati hozzájárulásról értesíteni kell:
a) az Újbuda Közterület-felügyeletet,
b) a Budapesti Rendőr-főkapitányság XI. Kerületi Rendőrkapitányságot (a rendezvényekkel kapcsolatban), és
c) a kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység esetén a Polgármesteri Hivatal Hatósági Igazgatóságát.
(4) A közterület-használati hozzájárulás megtagadását közölni kell:
a) a kérelmezővel, és
b) az Újbuda Közterület-felügyelettel.
(5) A közterület-használati hozzájárulás tárgyában hozott döntésről a kérelmezőt a hatóság értesíti. Amennyiben az értesítés a kérelmező által a kérelmen feltüntetett címen bármely okból nem lehetséges, úgy a visszaküldött értesítést a kézbesítés második megkísérlésének vagy a második figyelmeztetés postafiókba helyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
(6) Azon közterület-használók esetén, akik a közterületet közterület-használati hozzájárulás nélkül – jogellenes módon – használnak, az (5) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az értesítési címnek azt a címet kell tekinteni, amely a jogellenes közterület-használatot megvalósító építményen vagy tárgyon fellelhető, vagy egyéb módon megállapítható.
20. § (1) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani, és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.
(2) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterületet kizárólag a jogosult, valamint a közterület-használati hozzájárulásban nevesített személyek és szervezetek használhatják, mivel a közterület-használati hozzájárulás kizárólag a jogosult részére szól és csak az abban nevesített személyeket és szervezeteket jogosítja a közterület használatára. A közterület-használati hozzájárulás más személyre vagy szervezetre át nem ruházható, és az az alapján folytatott közterület-használat más személynek vagy szervezetnek át nem engedhető, azonban ez nem korlátozza a jogosult azon jogát, hogy a közterület-használatához közreműködőket is igénybe vegyen.
21. § A hatósági szerződést a döntés meghozatalát követően, az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a jogosultnak alá kell írnia, ennek hiányában a hatóság az eljárás megszüntetéséről dönt.
9. A közterület-használati jogosultság megszűnése, megszüntetése, szünetelése
22. § (1) A közterület-használati jogosultság megszűnik:
a) a hatósági döntésben vagy hatósági szerződésben meghatározott idő elteltével vagy az abban előírt feltétel bekövetkeztével;
b) ha a területre üzemzavar-elhárítás miatt, egyéb fontos közérdekből vagy köztulajdon védelme érdekében szükség van;
c) magánszemély jogosult halálával, vagy jogi személy, gazdaság társaság esetén annak jogutód nélküli megszűnésével;
d) a használatba adott közterület tulajdonosának, vagy a közterületi ingatlan művelési ágának megváltozását eredményező ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel;
e) amennyiben a jogosult írásban bejelenti Újbuda Önkormányzatának, hogy a közterület-használatával igazolt módon felhagy, a bejelentést követő naptól; vagy
f) a hatóság döntése alapján.
(2) A hatóság a közterület-használati hozzájárulást visszavonja, ha
a) a használó a használati jogát jogosulatlanul más személynek átengedi és felhívásra a közreműködők személyét nem jelenti be;
b) a használó a közterületet a hozzájárulástól eltérő célra, nagyobb mértékben, vagy a hozzájárulástól eltérő módon vagy helyen használja, és a jogellenes tevékenységgel az erre irányuló hatósági felhívásra sem hagy fel;
c) a használó a használati díjfizetési kötelezettségének felszólításra 15 napos határidő elteltét követően sem tesz eleget;
d) a használó a közterület használata során olyan reklámtevékenységet végez, amelyre a hatóság döntése nem terjed ki, vagy amely jogszabályba ütközik;
e) a használó a közterületen végzett tevékenység folytatásához való jogosultságát bármely okból elveszíti;
f) a használó e rendelet szerinti vagy a hatósági szerződés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget;
g) Újbuda Önkormányzata a közterület saját célú hasznosításáról vagy használatáról dönt; vagy
h) a használó óvadékfizetési kötelezettségének a hatósági határozatban vagy hatósági szerződésben meghatározott határidőn belül nem tesz eleget.
(3) A közterület-használati hozzájárulás megszűnése esetén – külön döntés nélkül – a jogosult által már befizetett használati díj időarányos részét a közterület használati hozzájárulásban foglaltak szerint – vissza kell fizetni a jogosult részére.
23. § Megszüntethető a hatósági szerződés akkor is, ha a kereskedelmi tevékenység ellenőrzésére hatáskörrel rendelkező hatóság tájékoztatása szerint az ügyfél kereskedelmi tevékenységét a kereskedelmi tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseibe ütköző magatartást tanúsít.
24. § (1) Fontos közérdekből a közterület használatának szünetelését el lehet rendelni.
(2) A közterület-használat szünetelésének ideje nem számít bele a közterület-használat időtartamába, és nem lehet hosszabb, mint a hozzájárulás lejártáig még hátralévő idő.
(3) A közterület-használat szünetelésének idejére a már befizetett közterület-használati díj időarányos részét vissza kell fizetni.
25. § A közterület-használati hozzájárulás érvényességének időtartama alatt a kérelmezett területrész karbantartása, üzemeltetése (így különösen: tisztántartás, gyommentesítés, zöldfelület locsolása, burkolt felületek megrongálódása esetén kátyúzás) és a településtisztasági feladatok ellátása a kérelmező kötelezettsége, annak elmaradása esetén a közterület-használati hozzájárulást a hatóság visszavonja.
26. § (1) Ha a közterület-használati hozzájárulás megszűnik vagy megszüntetésre kerül, a kérelmező kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát - különösen annak tisztaságát - haladéktalanul helyreállítani. Abban az esetben, ha a közterület eredeti állapota nem ismert, úgy a használt (elfoglalt) közterületrészt és közvetlen környezetét úgy kell helyreállítani, hogy az a jelenlegi környezetével megegyező, balesetmentes használatra (közlekedés, tartózkodás) alkalmas legyen.
(2) A közterület-használattal járó kötelezettségek - így különösen a közterület-használati díj megfizetése - szempontjából azt az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
(3) Arra az időtartamra, amely a közterület-használati hozzájárulás megszűnésétől a közterület eredeti állapotának helyreállításáig eltelik, tevékenységenként a 2. melléklet szerinti díjtételt is meg kell állapítani.
27. § A közterület-használattal járó járulékos költségek (energiadíj, vízdíj stb.) viselése és megfizetése a jogosult kötelezettsége.
10. A közterület-használati díj
28. § (1) A közterület-használatáért a jogosult közterület-használati díjat köteles fizetni.
(2) A díjat a közterület tényleges használatára és a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül meg kell fizetni.
(3) A közterület-használat időtartama alatt a 2. mellékletben meghatározott, mindenkor hatályos díjakat kell megfizetni. A közterület-használati díjak évi, havi és napidíjak, amelyek számítása szempontjából minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.
(4) A közterület-használati díjat Újbuda Önkormányzata számlájára,
a) előre egy összegben, vagy
b) amennyiben 6 hónapot meghaladó időtartamra vonatkozik, úgy a hatósági döntésben vagy a hatósági szerződésben meghatározott naptári negyedéves időszakonként előre kell megfizetni.
(5) A közterület-használati díj összegét és megfizetésének módját, határidejét közterület-használati hatósági határozat vagy hatósági szerződés írja elő. A közterület-használati díj megfizetését a készpénzátutalási megbízás feladóvevény vagy átutalási megbízás másolatával igazolni kell.
(6) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet (ponyva, tető stb.) területének vetületét együttesen kell figyelembe venni.
(7) A díjszámítás szempontjából minden megkezdett m2 egész m2-nek számít.
(8) A 2. mellékletben szereplő közterület-használati díjak általános forgalmi adó mentesek, kivéve a melléklet „F” jelű díjtételei.
(9) A 2. melléklet „B” és „C/4” jelű díjtételeinél meghatározott tevékenységek esetében az irányadó díjtételek mellett a kérelmező alapdíjat köteles megfizetni.
(10) A 2. melléklet „G egyéb” jelű díjtételének mértékére a Gazdasági Bizottság tesz javaslatot, a használat és a használó körülményeinek, a hasonló tevékenységekre vonatkozó díjtételek, az időpont és időtartam figyelembevételével.
(11) Amennyiben a Polgármester a Gazdasági Bizottság javaslatától eltérően dönt, arról a Gazdasági Bizottságot tájékoztatja.
(12) Amennyiben a kérelmezett közterület nem 100%-ban Újbuda Önkormányzatának tulajdona, akkor a fizetendő díj mértéke a tulajdonhányad arányában kerül megállapításra.
(13) Több évre engedélyezett közterület-használat esetén az első évet követő években a közterület-használati díjat a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex emelkedés mértékével emelten kell megállapítani a közzétételt követő hónap első napjától.
(14) Amennyiben a közterület-használata a közút gépjármű-közlekedésre szolgáló részének (úttest) nem közlekedési célú igénybevételével valósul meg, úgy a közterület-használati díj mértéke nem haladhatja meg az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI.28.) ITM rendelet 4. melléklet ében meghatározott díjtételek mértékét.
29. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) az állami szerv alapfeladatának az ellátásához szükséges közterület-használatért,
b) a közterület-fenntartói szolgáltatást nyújtó szervezet által fenntartott létesítmények, berendezések esetében, amennyiben az reklámcélt nem szolgál,
c) a fülke nélküli távbeszélőkészülék, postai levélszekrény elhelyezésével kapcsolatos közterület-használatért, amennyiben az reklámcélt nem szolgál,
d) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményei esetében,
e) a közterületen kertészeti tevékenységet szolgáló létesítményekért, berendezések esetében,
f) a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítmények és tárgyak esetében,
g) azon létesítmények, tárgyak és eszközök esetében, amelyek közvetlen életveszély vagy balesetveszély elhárítását szolgálják a közterületen,
h) a karitatív célok érdekében végzett tevékenységek esetében,
i) az Újbuda Önkormányzata saját szervezetei (pl. intézményei) vagy 100%-os tulajdonában álló vállalkozásai általi nem gazdasági célú közterület-használatok esetében,
j) évi egy alkalommal, maximum 30 nap időtartamra, lakossági lakásfelújítással kapcsolatos használatok esetében,
k) kizárólag az Újbuda Önkormányzata által szervezett (lakossági lakásfelújítás, épületkorszerűsítés, helyi vállalkozásokat segítő) saját pályázathoz kapcsolódó beruházásoknál szükséges közterület-használatok esetében,
l) közösségi kert célú közterület-használat esetében,
m) a személytaxi-szolgáltatás céljára kijelölt állomáshelyekért, amennyiben az reklámcélt nem szolgál.
(2) A közterület-használati díj alóli mentesség nem érinti a használónak az eredeti állapotba történő helyreállítási kötelezettségét, valamint nem mentesíti a használót más jogszabályokban előírt hozzájárulások, egyéb engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hatóság határozatot hoz.
30. § (1) A hatóság a hatósági döntésben a kérelmezőt óvadék megfizetésére kötelezheti, különösen a zöldfelületek, terek, parkok megóvása, védelme, valamint helyreállítása költségeinek biztosítása érdekében. A kérelmező a hatóság által megállapított óvadékot köteles megfizetni.
(2) Az óvadék összege megállapítása során a hatóság figyelembe veszi
a) a közterület-használat időtartamát;
b) a közterület-használat célját;
c) a közterület-használati díj mértékét;
d) azt, hogy a korábbi közterület-használat során a kérelmező eleget tett-e közterület-használati díj- és óvadékfizetési, valamint eredeti állapot helyreállítási kötelezettségeinek; és
e) az eredeti állapot helyreállításának várható költségét.
(3) Az óvadék mértéke legfeljebb 10.000.000,- Ft összegű lehet.
(4) Az óvadék visszajár, amennyiben a használó a közterület rendezésére, helyreállítására előírt hatósági kötelezést teljesíti és a használati díjfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz.
11. Méltányossági kérelem
31. § (1) Kérelem alapján - kivéve a reklámcélú közterület-használati ügyeket - díjcsökkentés, fizetési halasztás vagy részletekben történő teljesítés (a továbbiakban: méltányossági kérelem) a (2)-(8) bekezdésben foglaltak szerint engedélyezhető.
(2) A közterület-használati díj korlátlanul csak akkor csökkenthető, ha a közterület használatára közfeladat ellátása céljából és a közfeladat ellátásához szükséges mértékben van szükség.
(3) A méltányossági kérelem elbírálása során a Gazdasági Bizottság javaslatát – a (4)–(5) bekezdésben foglaltak kivétellel – ki kell kérni.
(4) A Gazdasági Bizottság javaslata nélkül 90%-kal csökken a közterület-használati díj társasházak és szövetkezeti lakóházak, valamint a megbízásukból kivitelezési munkálatokat végző cégek épület- és tetőfelújítási, homlokzat-helyreállítási, valamint szigetelési munkálatai esetén.
(5) A Gazdasági Bizottság javaslata nélkül Újbuda Önkormányzata saját szervezetei (például intézményei) vagy 100%-os tulajdonában álló vállalkozásai gazdasági célú közterület-használata esetében alkalmanként 1.000,- Ft/hó közterület-használati díjat kell megállapítani. Amennyiben a közterület-használat időtartama nem éri el az 1 hónapot, úgy abban az esetben 1.000,- Ft közterület-használati díjat kell megállapítani.
(6) Indokolt esetben (különösen, ha a nagy összegű díj azonnali megfizetése anyagilag megterhelő lenne a kérelmező számára) maximum hat hónapos fizetési halasztás, vagy maximum egy éves időtartamú havi részletekben történő teljesítés engedélyezhető.
(7) A méltányossági kérelem elbírálásakor figyelembe kell venni a kérelmező vagyoni, piaci, szociális helyzetét és jövedelmi viszonyait, az igényelt közterület használatának módját és időtartamát, valamint a közterület-használat után fizetendő díj nagyságát, a közterület-használat jelentőségét, kultúrához és sporthoz, továbbá közérdekű célhoz való kapcsolódását, továbbá rendezvények esetén a rendezvényen való részvétel ingyenes vagy ellenszolgáltatáshoz kötött voltát.
12. A jogellenes közterület-használat következményei
32. § (1) E rendeletben, hatósági határozatban, és hatósági szerződésben foglalt előírások megtartását Újbuda Önkormányzata, a közterület-felügyelők, továbbá a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.
(2) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles az (1) bekezdésben foglalt szervek felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén Újbuda Önkormányzata az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.
(3) Újbuda Önkormányzata az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és a (2) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíttathatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.
(4) Amennyiben 12 hónapból 9 hónapon keresztül vagy azt meghaladóan a pavilon ténylegesen nem üzemel, akkor az a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenységnek minősül, és a jogellenes közterület-használat jogkövetkezményeit vonja maga után.
(5) Aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használ, köteles a jogellenes közterület-használatának céljára, időtartamára, helyére, módjára és mértékére tekintettel tevékenységenként a 2. melléklet szerinti közterület-használati díjat megfizetni.
(6) Közterület-használati hozzájárulás nélküli használat esetén a jogosulatlan használó a használat rendelet szerinti díját a kérelmében megjelölt, vagy kérelem hiányában az ellenőrzésre jogosult által megállapított terület után köteles megfizetni.
(7) Aki közterület-használati díjcsökkentésben részesült, és a közterület-használati hozzájárulásban meghatározott feltételeket nem tartja be, annak a közterület-használat megkezdésének időpontjára visszamenőleges hatállyal a közterület-használat után a rendelet 2. melléklet díjtáblázata szerinti díjat kell megfizetni.
(8) E rendeletben szabályozott, és a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben büntetni rendelt magatartások esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(9) A közigazgatási bírságolási eljárás nem mentesít a közterület-használati díjfizetési- és helyreállítási kötelezettség alól.
13. Filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételre vonatkozó speciális szabályok
33. § (1) Az Újbuda Önkormányzata tulajdonában álló közterületek filmforgatási célú használatára e rendelet előírásait
14. Vendéglátó terasz
34. § (1) A vendéglátó terasz és vendéglátó előkert létesítéséhez szükséges közterület használatához a Újbuda Önkormányzata az országos településrendezési és építési követelményekről szóló jogszabályban az építmény rendeltetési céljának megfelelő és a helyszíni adottságok figyelembevételével előírt követelmények betartása esetén járul hozzá.
(2) Vendéglátó-ipari üzlet elé történő kitelepülésre, előkert, terasz üzemeltetésére 5.00 óra és legfeljebb 23.00 óra közötti időtartamra adható közterület-használati hozzájárulás.
(3) Vendéglátóteraszon zene szolgáltatása, valamint - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - televíziókészülék, projektor kihelyezése tilos.
(4) A nemzetközi sportesemények (például vb, eb, olimpia) időtartamára a vendéglátó üzletek tulajdonosai külön kérelem és közterület-használati hozzájárulás alapján projektort vagy televíziókészüléket kihelyezhetnek legfeljebb az esemény időtartamára, melyért a 2. mellékletben meghatározott díjat kell fizetniük.
(5) A vendéglátóterasz területén belül elhelyezhetők a vendéglátással közvetlenül összefüggő eszközök, így asztalok, székek, napernyők, 1 m2 alapterületnél nem nagyobb tálalópultok, melegítők.
(6) A vendéglátóterasz területén nem helyezhető el fagylaltos pult, italautomata, hűtőszekrény.
(7) A vendéglátó terasz üzemeltetője köteles
a) a tőle elvárható legnagyobb gondossággal a terasz környezetében élők nyugalmának megőrzése érdekében a vendégtérben jól látható helyen tájékoztatást közzétenni a vendéglátó terasz működési idejének lejártáról,
b) a közterületen álló terasz területének minden megkezdett 5 m2 területe után 0,5 m2 élő zöld növényzet kihelyezésével zöldterületet kialakítani, és a kialakított zöldterületet folyamatosan gondozni, és
c) a terasz teljes területének, valamint a terasszal határos közterületi járda és zöldterület tisztántartására, takarítására.
15. Ideiglenes árusítás
35. § (1) Árusításra szolgáló ideiglenes felépítmény elhelyezésére maximum 20 m2 alapterületig van lehetőség.
(2) Ideiglenes árusításra - kivéve fenyőfa-árusítás és az alkalmi, legfeljebb 3 nap időtartamot meg nem haladó árusítást - csak e rendelet 3. mellékletében meghatározott helyszínekre adható hozzájárulás.
(3) Amennyiben a szerkezet nélküli ideiglenes árusítás időtartama a 10 napot meghaladja, akkor annak díja a 2. melléklet „C/3” díjtétel szerint kerül megállapításra.
(4) A fenyőfa-árusítás közterület-használatához legalább 50 négyzetméternyi terület igénybevétele szükséges.
(5) A fenyőfa-árusítás közterület-használati hozzájárulására irányuló kérelemhez csatolni szükséges
a) az árusítás eszközeinek, berendezéseinek, az árusítás kapcsán kihelyezni tervezett építményeknek, elhelyezni kívánt gépjárműveknek a felsorolását az ezeket feltüntető helyszínrajzzal együtt,
b) az árusok számára biztosítandó illemhelyhasználatra vonatkozó nyilatkozatot és
c) a közterület tisztántartására tervezett intézkedések felsorolását, valamint a települési hulladék elszállítására a közszolgáltatóval kötött szerződés másolatát.
(6) A fenyőfa-árusításra vonatkozó közterület-használati hozzájárulás időtartama legfeljebb minden év december 5-e és december 24-e közötti időtartamra szólhat.
(7) A fenyőfa-árusításra használt közterületen a gyalogos közlekedés számára 1,5 m széles felületet kell biztosítani.
16. Reklámcélú közterület-használat
36. § A közterület reklámcélú használatával kapcsolatban az eljárás során e rendelet előírásaival együtt a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet előírásait is alkalmazni kell.
37. § (1) Közterületen reklámhordozó építése, elhelyezése, átalakítása és bővítése - a megállító tábla kivételével - csak településképi bejelentési eljárás lefolytatása után, a 2. mellékletben megjelölt reklámcélú közterület-használati díj megfizetését követően kezdhető meg.
(2) A díjfizetés egységes alapja a hasznos reklámfelület mérete, kivéve, ahol a 2. melléklet darabszámot vagy személyszámot jelöl meg.
(3) A reklámfelület alapján meghatározott közterület-használati díjat a reklámhordozó valamennyi felületén megjelenő reklám után, oldalanként külön-külön kell megfizetni.
38. § (1) Reklámcélú közterület-használatnak minősül az is, ha a nem közterületen álló reklámhordozó bármely tartozékának függőleges vetülete a közterületre esik. Ebben az esetben a közterület-használati díjat a reklámhordozó teljes reklámfelülete után kell megfizetni.
(2) A reklámhordozó eltávolítása esetén az eredeti állapot helyreállítása abban az esetben valósul meg, ha nemcsak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is teljes mértékben elbontásra kerül.
(3) Amennyiben a hozzájárulás lejártakor vagy a hozzájárulás felmondása esetén a felmondási határidő lejártakor a szerződő fél a reklámhordozót nem távolítja el, akkor Újbuda Önkormányzata vagy megbízottja jogosult a reklámhordozókat a szerződő fél költségére leszerelni, tárolni, valamint az átvétel megtagadása esetén azt megsemmisíteni.
39. § (1) Megállítótábla - egy- vagy kétoldalú, oldalanként legfeljebb 0,7 m2 reklámfelülettel - kereskedőnként, szolgáltatónként és homlokzatonként 1 db kerülhet elhelyezésre.
(2) A megállítótábla kizárólag az üzlet homlokzata előtt helyezhető el.
(3) Megállítótábla csak olyan helyen helyezhető el, ahol az elhelyezést követően a 2 méteres szabad járdaszélesség biztosítható.
(4) Megállítótábla nem helyezhető el olyan helyen, ahol az üzlet homlokzat előtti elhelyezéssel nem biztosítható a megállítótáblák közötti minimum 5 méteres távolság.
(5) A gyalogosforgalom biztosítása érdekében a hozzájárulásban meghatározható, hogy a megállítótábla ne közvetlenül a fal mellett, hanem a járda berendezési sávjában legyen kihelyezve.
(6) A vendéglátóipari üzlet aktuális ajánlatát feltüntető megállító táblák, amennyiben azok nem a vendéglátóipari üzlet közterület-használati engedéllyel elfoglalt teraszán kerülnek kihelyezésre, e rendelet hatálya alá tartoznak.
40. § Reklámozó vontatott járművek elhelyezése és a forgalomban való közlekedése tilos.
41. § (1) Szórólaposztás, reklámkiadvány-terjesztés, szendvicsemberen történő hirdetés, hangreklámozás, vetített reklámozás és árubemutatás csak érvényes hozzájárulás birtokában végezhető, és csak a 2. mellékletben megjelölt közterület-használati díj megfizetését követően kezdhető meg.
(2) Egy reklámozó érdekében
a) szórólaposztás, reklámkiadvány-terjesztés és szendvicsember alkalmazása havonta maximum 15 napig,
b) vetített reklám, hangreklám és árubemutatás havonta maximum 7 napig végezhető.
(3) Vetített reklám esetén hozzájárulást szükséges beszerezni
a) a reklám létrehozásához szükséges berendezés elhelyezéséhez és
b) a vetített reklám hirdetési felületéhez.
(4) Árubemutatásra csak akkor adható ki hozzájárulás, ha a gyalogosforgalom részére az elhelyezést követően a 2 méteres szabad járdaszélesség biztosítható.
(5) Árubemutatás esetén a tevékenység által elfoglalt közterület, valamint az árubemutatásban közreműködő személyek is díjkötelesek. A közreműködő személyek után a reklámkiadvány-terjesztés díjait kell alapul venni.
17. Elektromos használatú közösségi eszközök
42. § Az elektromos használatú közösségi eszközöket kizárólag az erre kijelölt kölcsönzési és tárolási állomásokon, támaszokon (mobilitási pontokon) lehet letenni. A nem erre kijelölt helyen tárolt, elhagyott eszközök elszállítása az eszközön azonosítható szolgáltató kötelezettsége, amelyre elhagyott eszköz észlelése esetén a közterületek ellenőrzésére feljogosított szervezet határidőben felszólítja a kötelezettet.
18. Záró rendelkezések
43. §1
44. § Ez a rendelet 2022. február 1-jén lép hatályba.
A 43. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.