Györtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019 (X.22.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 01. 15Györtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019 (X.22.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Győrtelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, az meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, szervezetére és működésére vonatkozóan a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § Győrtelek Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
2. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Győrtelek Község Önkormányzata.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 4752, Győrtelek, Kossuth út 47.
(3) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei látják el.
(4) A képviselő-testület szervei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban : Mötv. ) alapján a következők:
a) Győrtelek Község Önkormányzata Polgármestere
b) Győrtelek Község Önkormányzata Ellenőrző Bizottsága
c) Győrtelek Község Önkormányzata Szociális Bizottsága
d) Győrteleki Közös Önkormányzati Hivatal
e) Győrteleki Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
f) Szatmári Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás Győrtelek
3. § (1) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg:
a) címeren szereplő kivont kardot tartó lovas huszár, az ezüstsisak és az ötágú sisakkorona a nemesi közösségek általános jelképét tükrözi, míg a sisakkoronából kihajló két arany búzakalász és három ezüsthal az itt élők életmódját jelképezi. A pajzs klasszikusan egyszerű vonalú.
b) település zászlója fekvő téglalap alakú, 2:1 méretarányú fehér textil, aljában arany, felette kék vízszintes pólyával. Egy pólyaszélesség a zászló hosszának 1/10 része. A színes címer feliratos szalag nélkül a zászló hosszának rúdtól mért 1/3-os osztásvonalán helyezkedik el. A zászló kétoldalas.
c) település lobogója a zászló 90 fokkal történő elforgatásával jön létre, a feliratos, színes címer a lobogó hosszanti szimmetriatengelyén, annak felülről mért 1/3-os osztásvonalával esik egybe. A lobogó kétoldalas.
d) település pecsétje kör alakú pecsétlap, szélén peremmel. A pecsétmező közepén Győrtelek község címerének kontúrrajza, melyet két oldalról és felülről nagybetűs körirat övez: GYŐRTELEK KÖZSÉG PECSÉTJE.
(2) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Önkormányzat elnevezését, a bélyegző sorszámát.
(3) Az Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Képviselő testület elnevezését, a bélyegző sorszámát, amennyiben több bélyegző kerül kiadásra.
(4) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Polgármester elnevezését, a bélyegző sorszámát, amennyiben több bélyegző kerül kiadásra.
(5) Az Képviselő-testület Bizottságának körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Képviselő-testület Bizottságának elnevezését, a bélyegző sorszámát, amennyiben több bélyegző kerül kiadásra.
2. A képviselő-testület feladata, hatásköre
4. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
5. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározottak kivételével – átruházhatja a szerveire:
a) A képviselő-testület a polgármesterre átruházza az önkormányzati segélyezéssel kapcsolatos, települési támogatásokkal kapcsolatos feladat, és hatásköröket, továbbá az államháztartáson kívüli forrás végleges átvételével- az alapítványi forrás, és kötelezettséggel terhelt forrás kivételével- kapcsolatos döntést, hatáskört.
b) A képviselő-testület a jegyzőre átruházza a közútkezelői hozzájárulással kapcsolatos feladat, hatásköröket.
(3) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja, továbbá a hatáskört visszavonhatja.
(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlója az e kereten belül tett intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő, rendes ülésen beszámol.
6. § A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, más szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket.
3. A képviselő-testület gazdasági programja
7. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja (ciklusprogram) tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről a Képviselő-testület alakuló ülését követő hat hónapon belül a bizottsági elnökök bevonásával a polgármester gondoskodik.
(3) A gazdasági programot a képviselő-testület fogadja el.
4. A képviselő-testület éves munkaterve
8. § (1) A képviselő-testület üléseit – az önkormányzat rendkívüli, halaszthatatlan ügyeinek kivételével – éves munkaterv szerint tartja.
(2) A munkatervet - a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a testület elé.
(3) A munkaterv összeállításakor annak tartalmára javaslatot tehet:
a) valamennyi képviselő-testületi tag
b) a képviselő-testület bizottságai
c) önkormányzati intézmények vezetői
d) nemzetiségi önkormányzat elnöke
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendek címét;
b) a tervezett napirendi pontok előadói, előterjesztői nevét,
c) a tervezett napirendi pontokhoz meghívandók felsorolását,
d) előterjesztéseket tárgyaló bizottság nevét.
5. A képviselő-testület működése
9. § (1) A képviselő-testület választáskori létszáma: 7 fő. 6 fő képviselő, és 1 fő polgármester.
(2) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább 4 fő jelen van.
(3) Ha a (2) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 3 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
10. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendkívüli és évente legalább 6 alkalommal rendes ülést tart.
(2) A képviselő-testület alakuló ülésének napirendi pontjai:
a) a Himnusz elhangzása után a Választási Bizottság elnökének beszámolója a választás eredményéről,
b) a képviselők eskütétele
c) a polgármester eskütétele
d) a polgármester ünnepi beszéde
11. § A Képviselő-testület sürgős, halaszthatatlan esetekben rendkívüli ülést tarthat. A kezdeményezés történhet, személyesen, rövid úton telefonon, rövid szöveges üzenettel, elektronikus úton vagy írásban, papír alapon.
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) A polgármester távolléte, akadályoztatása esetében az alpolgármester gondoskodik a képviselő-testület összehívásáról és a polgármester távollétében vezeti az ülést.
(3) A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti a képviselő-testület ülését.
(4) A képviselő-testület ülését főszabályként az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülése a székhelyen kívül máshová is összehívható.
(6) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
13. § (1)1
(2)2
(3)3
14. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, az ülés időpontját, a tervezett napirendeket.
(3) A meghívót a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 4 nappal előbb ki kell küldeni.
(4) Mulasztást nem tűrő, sürgős, indokolt esetben a képviselő-testület ülése formális meghívó nélkül, telefonon vagy rövid szöveges üzenet vagy távirati úton vagy email útján is összehívható.
15. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) Tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) az illetékes országgyűlési képviselőt.
(3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan, a tevékenységi körüket érintően illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül:
a) az önkormányzat intézményeinek vezetőjét,
b) akit egy-egy napirendi pontra korlátozva hívtak meg.
c) akiket a polgármester indokoltnak tart.
16. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája: amennyiben készül írásos meghívó, annak a kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára, az ülést megelőző kettő nappal.
6. A képviselő-testület ülésének vezetése
17. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, az ülés tartama alatt folyamatos figyelemmel kísérése, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell,
b) napirend előterjesztése, elfogadása,
c) időszerű kérdésekről, előző ülések óta tett intézkedésekről tájékoztatás,
d) zárt ülés bejelentése,
e) napirendenként:
ea) vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása; szó megvonása, a tárgytól eltérő felszólaló második felszólítása után
eb) vita összefoglalása,
ec) ha nincs több felszólaló az adott napirendi ponthoz a vita bezárása,
ed) az indítványok szavazásra való feltevése,
ee) határozati javaslatok szavaztatása,
ef) a szavazás eredményének megállapítása pontosan és számszerűen,
f) a rend fenntartása során rendreutasítás azzal szemben, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít, felszólalásával sérti a Képviselő Testületet.
g) ügyrendi kérdések szavazásra bocsátásása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
i) az ülés bezárása.
18. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, de a Mötv. -ben meghatározott esetekben zárt ülést tart, vagy zárt ülést tarthat.
(2) A nyílt ülésen bármely állampolgár szabadon részt vehet és az ülésvezető előzetes engedélyével felszólalhat. A képviselő-testület hozzászólási jogot adhat a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja.
(3) Zárt ülésen a Mötv-ben meghatározott személyek vehetnek részt.
(4) A zárt ülés megtartását:
a) a polgármester
b) bármely képviselő
c) jegyző indítványozhatja.
(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a polgármester és a jegyző tekinthetnek be.
(6) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester, valamint a jegyző adhat.
(7) Amennyiben a jogszabály zárt ülés tartására feltételt állapít meg, úgy az érintett nyilatkozatát a testületi ülést megelőzően be kell szerezni arra vonatkozólag, hogy zárt ülésen tárgyalják –e a napirendet.
7. A képviselő-testület tanácskozásának napirendje
19. § (1) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) A képviselő-testület minden munkaterv szerinti rendes ülésén első napirendi pontként tárgyalja a polgármesternek az előző ülés óta tett fontosabb intézkedéseiről, jelentősebb eseményekről szóló tájékoztatóját.
(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatot az ülésvezető felszólítására indokolni kell. A javaslat és az indoklás elfogadásáról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt. Egy napirend tárgyalását csak egy alkalommal lehet elnapolni.
(4) Meghívóban nem szereplő napirend tárgyalására indokolt esetben, írásban elkészített és sürgősséggel kézbesített vagy az ülés előtt kiosztásra kerülő előterjesztés esetében kerülhet sor.
(5) Rendeleti formát igénylő vagy rendeletet érintő napirend szóbeli előterjesztés alapján nem tárgyalható.
8. A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása
20. § (1) A testületi ülés tanácskozási rendjének fenntartásáról a polgármester, illetve a képviselő-testületi ülést levezető elnök gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a következő intézkedéseket teheti, illetve kell megtennie:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja,
c) ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a képviselő-testületnek arra, hogy a rendbontó képviselő tiszteletdíját csökkentse,
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
9. A képviselő-testületi ülés elé kerülő előterjesztés, sürgősségi indítvány
21. § (1) Előterjesztésnek minősül minden a munkatervbe felvett képviselő-testület
22. § (1) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
(2) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről minősített szótöbbséggel soron kívül dönt.
(3) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be: a polgármester,- az alpolgármester,- bizottsági elnök,- a képviselő-testület tagjai,- jegyző.
(4) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését – a napirend megszavazása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
(5) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hogy tárgyalja–e az adott testületi ülésen a testület illetve hányadik napirendként tárgyalja.
(6) Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, első napirendként kell megtárgyalni.
10. A képviselő-testületi napirendek vitája, döntéshozatal
23. § (1) A polgármester a testületi ülés meghívójában feltüntetett sorrendben, külön - külön bocsátja vitára az előterjesztéseket. Kivételes esetben a meghívóban feltüntetett sorrendtől el lehet térni, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.
(2) Az előterjesztések tárgyalásakor:
a) Az előterjesztő a vita előtt a napirendhez legfeljebb 2 percben szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat kell tartalmaznia.
b) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a felszólalás időtartama a 3 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(4) Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
(5) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet annak, akit a testületi ülésen a vitában elhangzottak késztetnek szólásra.
(6) Az önkormányzat képviselő-testületének bizottságai, valamint a képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt tehet.
(7) Az előterjesztő, illetve a települési képviselő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
(8) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(9) Napirend vitáját a levezető elnök foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre és előadja az esetleges módosító javaslatait.
(10) Az a képviselő, aki – megítélés szerint – a vita során az őt ért méltatlan kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjából összefüggésben keletkezett félreértést szeretné tisztázni, maximum háromperces időtartamban: személyes megjegyzést tehet a vita lezárása után, de még a szavazás előtt.
(11) A napirend vitájának bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, de a határozathozatal, szavazás előtt a jegyző törvényességi észrevételt tehet.
(12) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja.
24. § (1) A képviselő-testületdöntést akkor hozhat, ha határozatképes, azaz, ha a megválasztott települési képviselők több,mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több, mint felének azonos szavazata szükséges.
(2) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.
25. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített szótöbbséggel hozza meg. Ha egy javaslat nem kapja meg az elfogadáshoz szükséges szavazati arányt, a képviselő-testület elutasító döntést hoz.
(2) Minősített többség szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:
a) A Képviselő-testület gazdasági programjának az elfogadásához,
b) Az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, az önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló helyi rendeletben meghatározott esetekben,
c) Az önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok társasági részesedését érintő előterjesztések elfogadásához,
d) Kitüntetés, elismerés adományozásához
e) A polgármesterrel, alpolgármesterrel szemben fegyelmi, kártérítési eljárás megindításához, fegyelmi büntetés kiszabásához, kártérítési felelősségük megállapításához
f) Hitelfelvétel esetén,
g) Sürgősségi indítvány elfogadásához,
h) Testületi hatáskörök átruházásához,
i) A településrendezési terv elfogadásához,
j) Helyi népszavazás kiírásához.
26. § (1) A képviselő-testület általában a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(2) Nyílt szavazás esetén, - bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel - név szerinti szavazás rendelhető el.
(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző ABC rendben, névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.
(4) A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, egyidejűleg szavazatszámláló bizottságot választ tagjai közül.
(5) A titkos szavazás a borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben, és urna igénybevételével történik.
(6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(7) A titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazás megismétléséről, illetve elhalasztásáról – annak konkrét idejének megjelölésével – azonnal dönteni kell. A szavazás újabb szavazategyenlősége esetén a javaslat elvetettnek tekintendő.
(8) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni
27. § (1) Az interpellációt - az ülést megelőzően legalább 7 nappal a polgármesternél kell írásban benyújtani, melynek tartalmaznia kell: az interpelláló nevét, az interpelláció címzettjét (polgármester, alpolgármester, bizottságok elnökei), az interpelláció tárgyát.
(2) Az interpelláló interpellációja tartalmát a Képviselő-testület ülésén legfeljebb 2 percben, szóban ismertetheti és kiegészítheti.
(3) Az interpelláció címzettje az ülésen szóban, 3 percben, vagy az ülést követő 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni. Írásban adott választ a következő rendes Képviselő-testületi ülés napirendjére kell tűzni.
(4) A válaszadást követően az interpelláló 1 percben viszontválaszt adhat, melyben nyilatkozik arról, hogy a kapott választ elfogadja-e.
(5) Ha az interpellációra adott választ a képviselő nem fogadja el, a Képviselő-testület dönt annak elfogadásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel. Ha a választ a Képviselő-testület sem fogadja el, az ügy további vizsgálat és javaslattétel céljára a Képviselő-testület által kijelölt bizottság elé utalandó. A bizottság határozati javaslatát a következő ülésen terjeszti elő, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) Amennyiben az interpelláló az ülésen nem jelenik meg, úgy az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Az interpelláló két egymást követő rendes Képviselő-testületi ülésről való távolmaradása után az interpelláció nem tűzhető napirendre.
(8) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel.
(9) A kérdésre a megkérdezettnek a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg az 5 percet. Amennyiben összetett problémafelvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján a megkérdezettnek 15 napon belül, írásban kell a választ megadni.
11. A képviselő-testület döntései, az üléséről készült jegyzőkönyv
28. § (1) A képviselő-testület döntése lehet határozat, vagy rendelet.
(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról, elfogadásáról.
b) az ügyrendi kérdésekről
c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a kérdésre adott válasz elfogadásáról.
(3) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtásért felelős megnevezését, ha szükséges.
29. § A képviselő-testület határozatait naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal időpontját. A határozatok jelölése a következő formában történik:
30. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról, a határozatok sorszáma szerint.
31. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Rendelet alkotását a polgármester a jegyzőnél, az alpolgármester, önkormányzati képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző, a település társadalmi, érdekképviseleti, és más civil szervezeteinek képviselője írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(3) A képviselő-testület elhatározhatja a rendelet-tervezet kétfordulós tárgyalását is.
(4) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testület a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tarthat. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(5) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(6) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel-kifüggesztés- ki kell hirdetni, erről a jegyző gondoskodik. A képviselő-testület alakuló ülésén elfogadott rendelet az ülés szünetében azonnal kihirdethető.
(7) A polgármester és a jegyző írja alá a rendeletet.
32. § (1) A képviselő-testület rendeleteit naptári év elejétől folyamatos, növekvő egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendelet sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját.
(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formája: rendelet-nyilvántartás sorszám szerint a rendelet tárgyának megjelölésével.
(3) A jegyző gondoskodik a többször módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
33. § (1 ) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a megjelent képviselők és meghívottak nevét, az ülés idejét, helyét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket. Zárt ülés esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben (érintett vagy szakértő) vannak jelen.
(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
(4) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni:
a) napirend tárgyát,
b) az előterjesztőt vagy előterjesztőket,
c) előadókat,
d) hozzászólókat.
(5) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni.
A képviselő-testület szervei
1. A Képviselő-testület Bizottságai
34. § (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó - a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
(2) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat.
(3) A képviselő-testület a bizottságokat meghatározott önkormányzati feladatok ellátására hozhatja létre.
35. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.
(2) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.
36. § (1) A képviselő-testület a bizottság létrehozásakor:
a) dönt a bizottság elnevezéséről,
b) rendelkezik a bizottság személyi összetételéről, létszámáról.
c) határozza meg a bizottságok feladat- és hatáskörét.
(2) A képviselő-testület döntési jogot adhat bizottságainak és a bizottság döntését felülvizsgálhatja, önkormányzati rendeletben hatósági hatáskört állapíthat meg bizottságának.
Az állandó bizottság
37. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:
a) Ellenőrző Bizottság; létszáma: 5 fő , tagjai képviselők.
b) Szociális Bizottság; létszáma: 3 fő, tagjai képviselők.
(2) A bizottságok:
a) személyi összetételét a 2. számú függelék tartalmazza.
b) által ellátott feladat- és hatáskörök:
ba) Ellenőrző Bizottság: Vagyonnyilatkozatok kezelése, vizsgálata jogszabályi felhatalmazás alapján, Összeférhetetlenség vizsgálata jogszabályi felhatalmazás alapján, Javaslatot tesz, fegyelmi eljárással kapcsolatos vizsgálóbizottsági feladatokat lát el. Az 1. számú melléklet tartalmazza felsorolásszerűen.
bb) Szociális Bizottság: Előzetesen véleményezi a területét-szociális igazgatást, ellátást- érintő képviselő-testületi napirendeket.
Az ideiglenes bizottság
38. § (1) A képviselő-testület az ideiglenes bizottságot:
a) meghatározott időre vagy
b) meghatározott feladat elvégzésére hozhatja létre.
(2) A bizottság a meghatározott idő vagy a meghatározott feladat elvégzését követően automatikusan megszűnik.
39. § A bizottság feladata, hogy:
a) feladatkörében előkészítse a képviselő-testület döntéseit, szervezze és ellenőrizze a döntések végrehajtását;
b) feladatkörében ellenőrizze a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.
40. § A bizottság működése:
(1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottsági üléseket az elnök hívja össze, de a bizottságot a polgármester indítványára is össze kell hívni. A bizottság tagjai is kezdeményezhetik az ülés összehívását.
(3) Az üléseket az elnök vezeti, akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja.
(4) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(5) A bizottság a döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.
(6) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
41. § A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.
42. § A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes kormányhivatalnak.
43. § A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.
2. A Képviselő-testület tagjai, a települési képviselő
44. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. Minden települési képviselőnek azonosak a jogai és kötelességei. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
(2) A települési képviselők névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.
(3) A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.
45. § (1) Az önkormányzati képviselő a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles:
a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik,
b) részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) a tudomására jutott minősített adatot megőrizni a megbízatásának lejárta után is
d) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal,
e) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti,
f) a testületi ülésen, a döntést megelőzően bejelenteni a személyes érintettségét, amennyiben az ügy őt, vagy közvetlen hozzátartozóját személyesen érinti. Ennek elmulasztása esetén a határozatot vissza kell vonni, és az ügyet az érintettség ismeretében megismételt szavazásra kell bocsátani úgy, hogy a mulasztó képviselő az új döntéshozatalban nem vehet részt,
g) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a képviselőt a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára és óvja a képviselő-testületet és szervei tekintélyét és hitelét.
3. A polgármester és az alpolgármester
46. § A polgármester főállású tisztségviselő.
47. § (1) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(2) A polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.
48. § A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét a jogszabály keretei között határozza meg. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
49. § (1) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az 5. § (2) bekezdése tartalmazza, továbbá a jegyzékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(3) A polgármester további feladatai:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi, illetve bizottsági munkáját,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testület tevékenységével kapcsolatos feladatait;
c) képviseli az önkormányzatot;
d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, kisebbségi önkormányzattal, és a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel;
e) nyilatkozik a sajtónak,
f) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlást, a közakarat érvényesülését;
g) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
(4) A polgármester fogadónapot tart: minden páros hét keddjén 8-16 óra között.
Alpolgármester
50. § (1) A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester fogadónapja: minden páros hét szerdáján 8-16 óra között.
4. A jegyző
51. § A polgármester - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével, valamint a képviselő-testület hivatalával kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá ellátja a Mötv. 81. §-ában meghatározott feladatokat.
(3) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlel.
(4) A jegyző fogadó napot tart: minden páros hét keddjén 8-16 óra között.
(5) A jegyző ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat és hatósági hatásköröket a képviselő-testület hivatala közreműködésével. A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatásköröket az 5. § ( 2) bekezdése tartalmazza, továbbá a jegyzékét a rendelet 2. számú melléklet tartalmazza
(6) A jegyzőt akadályoztatása vagy távolléte, valamint a jegyzői állás betöltetlensége esetén a jegyző által korábban kijelölt- például a munkaköri leírásban rögzített- köztisztviselő helyettesíti.
(7) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
5. A képviselő-testület polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatala
52. § (1) A képviselő-testület közös önkormányzati hivatalt hoz létre – Györteleki Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A képviselő-testület a közös hivatal kirendeltségeként működteti megállapodás alapján a Györteleki Közös Önkormányzati Hivatal Fülpösdaróc Kirendeltségét.
53. § (1) A hivatal a jegyző által elkészített szervezeti és működési szabályzat, valamint az ügyrend szerint működik, amely részletezi a hivatal feladatait és a belső munkamegosztást.
6. A képviselő-testület társulásai
54. § A képviselő-testület Fülpösdaróc, Géberjén, Ököritófülpös, és Rápolt Községek Önkormányzatai Képviselő-testületeinek közreműködésével tartja fent a Szatmári Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Társulás Györtelek elnevezésű jogi személyiségű, Györtelek székhellyel működő társulást.
55. § Győrtelek, Géberjén és Fülpösdaróc Községi Önkormányzatok Győrtelek székhellyel védőnői szolgálatot tartanak fent.
56. § (1) A társulásokban részvevők jogait és kötelezettségeit az érintettek által kötött külön megállapodás tartalmazza.
(2) Az Önkormányzat fentieken kívül egyéb társulást is létrehozhat, illetőleg egyéb társulásban is részt vehet tagként.
7. Iratkezelés
57. § (1) A Hivatal iratkezelése központi iratkezelés szervezeti formában történik.
(2) A központi iratkezelést és helyettesítését ellátó személyek nevesítését az Egyedi Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.
(3) Az iratkezelés felügyeletét a jegyző látja el.
8. A lakossággal való kapcsolati formák, a közmeghallgatás, lakossági fórumok
58. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - általános - közmeghallgatást tart Közmeghallgatás célja, hogy az Önkormányzat beszámoljon az elmúlt időszakról, illetve, hogy a választópolgárok, az érdekképviseleti szervek, továbbá a helyi ügyekben érdekelt egyéb szervek kérdéseket és javaslatokat intézhessenek a Képviselő-testülethez.
(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell, amennyiben ez nem lehetséges öt munkanapon belül kell megválaszolni a kérdést
59. § (1) A közmeghallgatást előre meg kell hirdetni.
(2) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülése összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
60. § A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
61. § A közmeghallgatást a polgármester vezeti, az ott elhangzottakról jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.
62. § (1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azoknak a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják:
a) falugyűlés,
b) községrész tanácskozás,
c) gazdafórum.
(2) A fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.
9. Az önkormányzati gazdálkodás
63. § A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről - a vonatkozó jogszabályok alapján - rendeletet alkot.
64. § A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról - a vonatkozó jogszabályok alapján - rendeletet alkot.
65. § A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és vagyongazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendeletben határozza meg.
66. § Az Önkormányzat által használt kormányzati funkciók felsorolását a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.
10. Nemzetiségi önkormányzattal való együttműködés szabályai
68. § Az Önkormányzat a Roma Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez külön, a képviselő-testületek által jóváhagyott együttműködési megállapodásban meghatározottak alapján biztosítja a személyi, tárgyi feltételeket.
11. Záró rendelkezések
69. § A rendelet a kihirdetése napján 17.30. órakor lép hatályba. A kihirdetésről-hirdetőtáblára való kifüggesztéssel - a jegyző gondoskodik.
70. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szervezeti és működési szabályzatról szóló 17/2014. ( X.20.) önkormányzati rendelet.
1. számú melléklet a 10 /2019. (X.22.) önkormányzati REndelethez
1. Ellenőrző bizottság
1.1. Vagyonnyilatkozatok kezelése, vizsgálata jogszabályi felhatalmazás alapján.
1.2. Összeférhetetlenség vizsgálata jogszabályi felhatalmazás alapján.
1.3. Javaslatot tesz, fegyelmi eljárással kapcsolatos vizsgálóbizottsági feladatokat lát el.
2.Szociális bizottság
2.1. Előzetesen véleményezi a területét érintő-szociális igazgatást, ellátást- képviselő-testületi napirendeket.
2. számú melléklet a 10/2019. (X.22.) önkormányzati rendelethez 1
I. POLGÁRMESTERRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK
1. A 8/2021. (IX.02.) önkormányzati rendelet alapján a polgármesterre átruházott hatáskör: - egyes települési támogatásokkal kapcsolatos feladat, és hatáskörök, ügyek.
2. A 11/2018. (XII.04.) önkormányzati rendelet alapján a polgármesterre átruházott hatáskör:
- az államháztartáson kívüli forrás végleges átvételével- az alapítványi forrás, és kötelezettséggel terhelt forrás kivételével- kapcsolatos döntés, hatáskör.
3. A 2016. évi LXXIV. törvényben foglalt, a településkép védelmét szolgáló, településképi véleményezési, településkép bejelentési és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos önkormányzati hatáskört a polgármester gyakorolja, figyelemmel a helyi , a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletre
II. JEGYZŐRE ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖRÖK
1. Közútkezelői hozzájárulással kapcsolatos feladat, hatáskörök
3.számú melléklet a 10/2019.(X.22.) önkormányzati rendelethez
2. Költségvetési, pénzügyi előadó kétévente
3. Adóügyi előadó ötévente
4. Anyakönyvvezető ötévente
5.Szociálpolitikai ügyintéző ötévente
6. Műszaki ügyintéző ötévente
7. Népesség-nyilvántartó ötévente
1.számú függelék a 10/2019. (X.22.) önkormányzati rendelethez
1. Halmi József polgármester
2. Bétériné Szabó Anikó
3. Debreceni Zoltán
4. Demeter Antalné
5. Halász Mihályné
6. Kisgyörgy Lajos
7. Tomori Szabolcsné
2.számú függelék a 10/2019. (X.22.) önkormányzati rendelethez
1. Ellenőrző Bizottság
1.1 Tagja:
1. Demeter Antalné. elnök
2. Bétériné Szabó Anikó, képviselő
3. Kisgyörgy Lajos, képviselő
4. Tomori Szabolcsné. képviselő
5. Halász Mihályné, képviselő
2.SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG
2.1.Tagjai:
1. Halász Mihályné, képviselő, elnök
2. Tomori Szabolcsné, képviselő
3. Kisgyörgy Lajos képviselő
3.számú függelék a 10/2019. (X.22.) önkormányzati rendelethez *, **.***
1. Györtelek Község Önkormányzata államháztartási szakágazat rend szerinti besorolása:
2. Györtelek Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:
A 13. § (1) bekezdését a Györtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (I. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 13. § (2) bekezdését a Györtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (I. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
A 13. § (3) bekezdését a Györtelek Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (I. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.