Csehimindszent Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 19.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 01. 20

Csehimindszent Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 19.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2022.01.20.

Csehimindszent Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csehimindszent Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az önkormányzat székhelye: 9834 Csehimindszent, Fő u. 43.

(3) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, közepén a magyar címer, a köríven pedig „Csehimindszent Község Önkormányzata *Csehimindszent*” felirat található.

(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Csehimindszent Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(5) Az Önkormányzat hivatala: Kámi Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye 9841 Kám, Kossuth Lajos utca 26. (a továbbiakban: Hivatal).

(6) Állandó jelleggel Kirendeltség működik Csehimindszent községben a Kámi Közös Önkormányzati Hivatal Csehimindszenti Kirendeltsége (9834 Csehimindszent, Fő u. 43.) elnevezéssel.

(7) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(8) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

II. Fejezet

A képviselő-testület feladat és hatásköre

3. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységeket kormányzati funkciónként az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a) civil szervezetek támogatása,

b) helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása.

(4) További feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárást a Képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az e célra létrehozott ideiglenes bizottság folytathatja le.

(5) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület ülése

4. § (1) A képviselő-testület munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(3) A képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze az önkormányzat székhelyére. Amennyiben a tárgyalandó napirend, vagy egyéb körülmény indokolja a képviselő-testület ülése a székhelyén kívül máshol is összehívható.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze az ülést.

5. § A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a napirend előadóját,

b) akinek meghívását a polgármester és a testület indokoltnak tartja,

c) a községben székhellyel rendelkező, működő civil szervezetek képviselőit a tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásakor.

6. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább három nappal megkapják.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – halasztást nem tűrő esetben – az ülés előtt egy órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen célszerű értesítési mód (pl. telefon, hivatalsegéd, stb.) igénybe vehető, a sürgősség okát azonban a meghívottal mindenképpen közölni kell.

(3) A képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább három nappal a meghívó az önkormányzat hirdetőtábláján történő elhelyezésével - 9834 Csehimindszent, Fő u. 43. - kell tájékoztatni.

7. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök vezeti.

(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(3) A képviselő-testület tagjai – az ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.

Napirend előtti témák és a napirend

8. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló tájékoztatót a testület a napirend előtti témák között tudomásul veszi, valamint a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolók, illetőleg az átruházott hatáskörben hozott intézkedések elfogadásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag indoklással ellátott javaslatot tehet. A képviselő-testület az indítványról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

A napirendek vitája, döntéshozatal, határozatok nyilvántartása

9. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet.

b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor, de a polgármester soron kívül felszólalást is engedélyezhet. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc. Ha ugyanaz a személy, ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik, a polgármester a második és a további hozzászólásokat két percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt az ülés vezetője megvonhatja a szót a felszólalótól.

(3) A képviselő-testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt tehetnek.

(4) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot a vita bezárásáig megváltoztathatja, vagy azt a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.

10. § (1) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, vagy a képviselő-testület – egyszerű szótöbbséggel – a polgármester javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(2) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(3) A vita bármelyik szakaszában, illetve annak lezárása után, a jegyző törvényességi észrevételt tehet.

(4) Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

A tanácskozás rendjének fenntartása

11. § (1) A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról, ennek során:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendreutasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja;

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d) tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.

(2) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

Nyílt szavazás

12. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Az ülés elnöke a vita lezárása után az elhangzás sorrendjében először a módosító indítványokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az „igen” szerinti válaszra kér szavazást, majd a „nem” szavazatokra.

(3) Az ülés elnöke megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, illetve a tartózkodók számát.

(4) Szavazategyenlőség esetén a szavazást ugyanazon az ülésen meg kell ismételni.

(5) Ismételt szavazategyenlőség esetén a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

Név szerinti szavazás

13. § (1) Név szerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.

(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.

(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.

(4) A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.

Titkos szavazás

14. § (1) Titkos szavazásra bármely képviselő tehet javaslatot. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazás lefolytatása a Vagyonnyilatkozatot vizsgáló és összeférhetetlenségi ügyekben eljáró bizottság feladata.

(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg, két egymást metsző vonallal.

(5) A titkos szavazás eredményét a Vagyonnyilatkozatot vizsgáló és összeférhetetlenségi ügyekben eljáró bizottság állapítja meg. Összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát és a szavazás eredményét. A szavazásról jegyzőkönyvet készít, amit a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető ír alá. A titkos szavazásról felvett jegyzőkönyv az ülés jegyzőkönyvének melléklete.

(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás eredményét.

(7) A bizottság elnöke a jegyzőkönyv alapján kihirdeti a szavazás eredményét.

(8) A határozathozatal formájától függetlenül a szavazás végeredményét a polgármester állapítja meg és ismerteti a döntést.

15. § A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni a következők szerint:...../...... (... ...) számú határozat

16. § (1) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja;

b) a polgármester, az alpolgármester; a jegyző;

c) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetek vezetői;

d) önkormányzati társulás tagjai;

e) választópolgárok.

(2) A rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása: a jegyző (illetve más előterjesztő) az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet szóbeli, vagy írásos indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(4) A képviselő-testület rendeleteit évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával (hónap, nap) kell ellátni. Csehimindszent Község Önkormányzata Képviselő-testületének ...../..... (.....) önkormányzati rendelete, a rendelet tárgyának megjelölésével.

(5) Az önkormányzati rendeletek kihirdetése az önkormányzat (9834 Csehimindszent, Fő u. 43.) hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.

17. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, határozati javaslatokat, a tárgyalt írásbeli anyagokat és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester a jegyző, és jegyzőkönyv hitelesítőként egy jelenlévő képviselő írja alá.

Képviselő személyes érintettsége

18. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően – bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Vagyonnyilatkozatot vizsgáló és összeférhetetlenségi ügyekben eljáró bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.

Képviselő kötelezettségszegése

19. § Az önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját az Mötv-ben előírt kötelezettségeinek megszegése esetén a képviselő-testület legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti.

20. § A települési képviselő a képviselő-testület ülésén szóbeli előterjesztésében kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

21. § (1) A képviselő-testület tagjai sorából, 2 tagból és elnökből álló három fős Vagyonnyilatkozatot vizsgáló és összeférhetetlenségi ügyekben eljáró bizottságot választ.

(2) A Vagyonnyilatkozatot vizsgáló és összeférhetetlenségi ügyekben eljáró bizottság feladatai:

a) Ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos feladatokat, közreműködik a titkos szavazás lebonyolításában.

b) Döntésre előkészíti a képviselők, és a nem képviselő bizottsági tagok összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyeit;

c) Biztosítja a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvánosságát, megtekinthetőségét;

d) Lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos, továbbá a személyes érintettség bejelentésének elmulasztása miatt kezdeményezett eljárást. Az eljárás eredményéről tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

22. § (1) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.

(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő írásban indítványozhatja.

(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését, illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.

23. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények megjelölésével, a polgármesternek címezve kell benyújtani.

(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, illetve képviselői vagy bizottsági indítványt (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) a polgármester átadja a Vagyonnyilatkozatot vizsgáló és összeférhetetlenségi ügyekben eljáró bizottság elnöke részére.

(3) A Vagyonnyilatkozatot vizsgáló és összeférhetetlenségi ügyekben eljáró bizottság az átvételt követő 15 napon belül kivizsgálja a kezdeményezést, amelynek során meghallgathatja az érintett képviselőket és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.

24. § (1) A Vagyonnyilatkozatot vizsgáló és összeférhetetlenségi ügyekben eljáró bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról.

(2) A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

V. Fejezet

A polgármester

25. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester a Hivatalban minden hónap első hétfő 8 órától 9 óráig fogadóórát tart.

(3) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.

A jegyző

26. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Kámi Közös Önkormányzati Hivatal Rábahídvégi Kirendeltségének vezetője látja el.

A közös önkormányzati hivatal

27. § A Képviselő-testület az Mötv. 84. §-ában foglalt feladatok ellátására Kám, Szemenye, Egervölgy, Csehi, Csehimindszent, Csipkerek, Mikosszéplak, Alsóújlak, Gersekarát, Sárfimizdó és Telekes önkormányzataival megállapodás alapján Közös Önkormányzati Hivatalt tart fenn.

VI. Fejezet

A társulások

28. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb és gazdaságosabb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

a) Vasi Hegyhát Önkormányzati Társulás (Vasvár),

b) Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás (Szombathely),

c) Hegyháti Cseperedő Óvoda Intézményfenntartó Társulás,

d) Alsóújlaki Intézményfenntartó Társulás.

(2) A Vasi Hegyhát Önkormányzati Társulás jogállása: jogi személy, feladata: szociális és gyermekjóléti feladatok ellátása.

(3) A Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás jogállása: jogi személy, feladata: a hulladék gyűjtése.

(4) A Hegyháti Cseperedő Óvoda Intézményfenntartó Társulás jogállása: jogi személy, feladata: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi. CXC. tv. 8. §-ban meghatározott feladatokat látja el.

(5) Alsóújlaki Intézményfenntartó Társulás jogállása: jogi személy, feladata: intézményi, szociális és szünidei étkeztetés biztosítása.

VII. Fejezet

Közmeghallgatás

29. § A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a tárgyévi költségvetés elfogadása előtt, közmeghallgatást tart az alábbi szabályok figyelembevételével:

a) a közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek;

b) a közmeghallgatásra általában az önkormányzat székhelyén, de indokolt esetben az önkormányzat által létrehozott intézmény székhelyén is sor kerülhet;

c) a közmeghallgatás helyéről, idejéről, a tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján (9834 Csehimindszent, Fő u. 43.) elhelyezett hirdetménnyel kell a lakosságot a rendezvény előtt legalább öt nappal tájékoztatni.

Falugyűlés

30. § (1) A képviselő-testület a lakosság, társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében falugyűlést hívhat össze.

(2) A falugyűlésen elhangzottakról feljegyzést kell készíteni.

Csehimindszenti Roma Nemzetiségi Önkormányzat

31. § (1) Csehimindszent Község Önkormányzata együttműködik a Csehimindszenti Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) Csehimindszent Község Önkormányzata a Nemzetiségi Önkormányzattal kötött megállapodás, valamint a nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglaltak alapján biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket az alábbiak szerint:

a) - a) igény szerint, de legalább havonta 32 órában ingyenes helyiséghasználatot biztosít a nemzetiségi önkormányzat székhelyén a Csehimindszent, Fő u. 43. szám alatt.

b) - b) A Kámi Közös Önkormányzati Hivatal közreműködésével

c) nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, az ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása, stb.)

ca) testület és a tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat,

cb) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott helyiséget Csehimindszent Község Önkormányzata használatra alkalmas állapotban, irodabútor felszereléssel együtt biztosítja a Csehimindszenti Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

32. § Hatályát veszti Csehimindszent Község Önkormányzata Képviselő-testületének a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2015. (III.23.) önkormányzati rendelete.

33. § Ez a rendelet 2022. január 20-án lép hatályba.