1. § (1) A rendelet célja, hogy meghatározza Akasztó Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) vagyonát, a vagyon megszerzésére, elidegenítésére, hasznosítására vonatkozó szabályokat, valamint e vagyoni körben a vagyonnal való rendelkezésre jogosultakat.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat vagyonának tulajdonosi joggyakorlójára és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nvtv.) szerinti használójára, hasznosítójára.

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona a kizárólagos, vagy résztulajdonában lévő ingók, ingatlanok és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, valamint immateriális javak, üzletrészek, részesedések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív pénzügyi elszámolások, készletek, tárgyi eszközök, követelések összessége.

(2) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból tevődik össze. A törzsvagyon kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyonból és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonból, valamint a korlátozottan forgalomképes vagyonból tevődik össze. A kizárólagosan önkormányzati tulajdonú vagyon, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyon együtt alkotja a forgalomképtelen vagyoni kört. Az üzleti vagyonba tartozik mindaz a vagyonelem, amely törvény vagy jelen rendelet nem sorol törzsvagyoni körbe.

3. § (1) Az önkormányzat törzsvagyona a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgálja, azt a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes.

(3) A törzsvagyonnak a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgyai:

(4) A törzsvagyon további forgalomképtelen vagyontárgyai:

(5) Az önkormányzat forgalomképtelennek minősülő vagyonában az Akasztói Polgármesteri Hivatal épülete helyi védettséget élvez, így nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő forgalomképtelen törzsvagyon.

(6) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis, azok hitelfedezetéül nem használhatók fel és semmilyen más módon nem terhelhetők meg.

(7) Korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartoznak:

(8) A korlátozottan forgalomképtelen vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat és kizárólag állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

4. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő (5) bekezdéssel nem ellentétes hasznosítás a Képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

(2) A közterületek hasznosítása a közterület használatáról szóló önkormányzati rendeletnek megfelelő módon történhet.

(3) A forgalomképtelen vagyontárgyak körét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyontárgyai:

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonával költségvetése, valamint belső szabályzatában meghatározottak szerint gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat pénz- és értékpapírvagyonát a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a Képviselőtestület döntése alapján vállalkozhat.

6. § (1) Az önkormányzat üzleti vagyona a telkekből, mezőgazdasági területekből, ingóságokból és mindazon vagyontárgyakból áll, melyek nem tartoznak a törzsvagyon – 3. § (5) bekezdésében és a 4. § (1) bekezdésében szabályozott – körébe.

(2) Az önkormányzat üzleti vagyona forgalomképes.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó forgalomképes ingatlanok körét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

7. § (1) Akasztó Község Önkormányzatát megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonost megillető jogokat a Képviselőtestület vagy a Polgármester gyakorolja. A Képviselőtestület tulajdonosi jogát szerveire, intézményeire és hivatalára átruházhatja.

(3) A Képviselőtestület a helyi önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet.

(4) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről, annak változásairól és értékéről nyilvántartást kell vezetni (vagyonkataszter).

(5) A vagyonkataszteri nyilvántartás vezetéséről a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a jegyző gondoskodik.

(6) Az Önkormányzat ingatlanvagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti nettó és bruttó értéken, vagy értékbecslés esetén a becsült értéken, az egyéb vagyonát nyilvántartási értéken tartja nyilván.

(7) Az Önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges vagy feleslegessé váló ingatlanvagyon tekintetében a Képviselőtestület dönt a vagyon hasznosításáról, a forgalomképesség szerinti besorolásról, valamint a költségvetési szerve alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja a költségvetési szerv használatából.

(8) Az Önkormányzat forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonának átminősítéséről ingatlan esetében Akasztó Község Önkormányzata Képviselőtestületének helyi építési szabályokról szóló 9/2004. (VI.30.) önkormányzati rendeletében foglaltakkal összhangban a Képviselőtestület rendelkezik. Az átminősítéssel érintett vagyonelemeket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(9) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik, az ingatlan új besorolását az ingatlanvagyon kataszterben át kell vezetni a kialakuló ingatlannyilvántartási állapotnak megfelelően a változást követő 30 napon belül.

(10) Az Nvtv-ben megállapított forgalmi érték feletti, helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyont és egyéb önkormányzati vagyont elidegeníteni, a használat, illetve hasznosítás-, illetve tulajdonjogát átengedni, átruházni csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(11) Az önkormányzat idegen tulajdon használati vagy bérleti jogviszonyt létesíthet. A használati és bérleti jogviszony létesítéséről a Képviselőtestület dönt. A jogviszonyról egyedi megállapodás készül, melyet a Képviselőtestület hagy jóvá.

(12) A Képviselőtestület az alábbi tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a Polgármestert hatalmazza fel:

8. § (1) A Képviselőtestület rendelkezik a 4. §-ban felsorolt önkormányzati vagyonszerzésről, elidegenítésről, megterhelésről és gazdasági társaságba bevitel előkészítése és arra javaslattétel a Pénzügyi és Kulturális Bizottság (továbbiakban: Bizottság) feladata.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak – a Bizottság véleményezését követően – akkor idegeníthetők el, ha kihasználtságuk alacsony szintje vagy magas fenntartási költségei miatt rendkívül nagy terhet jelentenek az önkormányzat számára. Ha a vagyon használója az önkormányzat intézménye, a döntés előkészítésébe az intézmény vezetőjét is be kell vonni.

(3) Az Önkormányzat vagyonának kezelője a Polgármesteri Hivatal és az Önkormányzat, valamint intézményei: Napközi Otthonos Óvoda, Faluház, Idősek Napközi Otthona, illetve vagyonkezelési szerződés alapján más szervek kezelik.

(4) A tulajdonosi jogok közül a kezelők jogosultak a vagyontárgyak birtoklására, hasznaik szedésére, birtokvédelemre. A vagyonkezelő szervezetek vezetői felelősek a vagyonkezelésbe adott vagyon rendeltetésszerű használatáért, a költségvetési szerv vagyongazdálkodásában a szakmai hatékonyság, gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, tervezési, beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséért, a vagyongazdálkodás vezetői és folyamatba épített ellenőrzésének megszervezéséért és működéséért.

(5) A bérbeadás útján történő hasznosítás az intézmény alapfeladatainak ellátását nem korlátozhatja, az csakis a feladatellátás színvonalának megtartása vagy javítása mellett történhet. A bérbeadás szándékát és feltételeit az intézmények kötelesek előzetesen legalább 15 nappal előbb írásban bejelenteni a polgármesternek.

(6) Az intézmény által megszerzett ingóságok az intézmény saját tulajdonába kerülnek.

(7) Vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvtv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.

(8) A vagyonkezelő jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy törvényben történő kijelöléssel.

(9) Vagyonkezelési szerződés a vagyon értékére való tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető.

(10) A Képviselő-testület a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek

9. § (1) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.

(2) A vagyonkezelői jogot – a hatályos jogszabályi előírásokban foglalt kijelölés eseteit kivéve – nyilvános versenytárgyalás útján, ellenérték fejében lehet megszerezni és gyakorolni. A Képviselő-testület dönt a vagyon vagyonkezelési jogának ellenérték fejében történő átengedéséről.

(3) A Képviselő-testület 10.000.000,- Ft-ot elérő vagyonkezelési jog átengedéséről a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(4) A Képviselő-testület (3) bekezdésben meghatározott érték alatti vagyonkezelési jog létesítésére vonatkozó ajánlattétel lehetőségét a helyben szokásos versenytárgyalási előírások szerint hirdeti meg, és dönt a legkedvezőbb ajánlat szerint.

(5) A vagyonkezelési jog értékének meghatározása piaci értéken történik.

10. § (1) Vagyonkezelő jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen a következő közfeladatok esetében adhatja kezelésbe:

(3) Vagyonkezelői jog létrejöttéhez – az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. §. a) pontja értelmében – az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzés is szükséges.

11. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek a törvény által előírtakon kívül – figyelembe véve az adott vagyontárgy sajátos jellegét, valamint az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

(2) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

12. § (1) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

(2) A vagyonkezelés ellenőrzése az alábbi módon történik:

13. § (1) Az önkormányzati ingatlanvagyon tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő, egy évet meghaladó hasznosításról a Képviselőtestület, ennél rövidebb időtartam esetén a polgármester rendelkezik.

(2) Az intézmények alapfeladatellátási körébe nem tartozó önkormányzati ingó vagyontárgyak tulajdonjog-változással nem járó, egyéb módon történő hasznosításáról a polgármester dönt.

14. § (1) A Képviselőtestület rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó ingatlan vagyonról, valamint a bruttó 2.000.000 Forintot elérő vagy azt meghaladó egyedi forgalmi értékű önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról és gazdasági társaságba történő beviteléről, illetve bármilyen más tulajdonjog változásról. A döntés előkészítése és arra javaslattétel a Bizottság feladata. Az önkormányzati vagyon elidegenítésére tett javaslatot csak forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet előterjeszteni a Képviselőtestület felé, amennyiben az önkormányzat vagyonkataszterében meghatározott nyilvántartási értéke a 10.000.000 Ft-ot meghaladja. A vagyonhasznosítás során az összeghatár alatt a vagyonkataszteri nyilvántartási érték alkalmazható, vagy közelítő értékmeghatározás is elfogadható.

(2) Amennyiben a meghatározott érték tekintetében az ajánlattevők kifogással élnek, független forgalmi értékbecslő szakvéleményét kell kikérni, melynek költsége az ajánlattevőt terheli.

(3) A polgármester rendelkezik a nem törzsvagyon körébe tartozó forgalomképes, bruttó 2.000.000 Ft egyedi forgalmi értékhatár alatti önkormányzati ingó vagyon szerzéséről, megterheléséről, bérbeadásáról, használatba adásáról, melyről az azt követő első Képviselőtestületi ülésen be kell számolnia.

(4) Amennyiben a földterület vagy épület piaci értéken történő értékesítése az értékbecslő által megállapított áron nem lehetséges, a Képviselőtestület a megállapított árhoz képest legfeljebb 5 %-kal alacsonyabb áron az ingatlant értékesítheti.

(5) Az önkormányzat szabad rendelkezésű vagyona – az e rendeletben szabályozott feltételek szerint – üzleti vállalkozásba fektethető. Az üzleti vállalkozásba adott vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító és vagyongyarapodással járó módon kell gazdálkodni.

(6) Az önkormányzati vagyonleltárba tartozó vagyont ingyenesen átruházni, továbbá önkormányzati követelésről lemondani csak törvényben meghatározott esetben lehet, kivéve, ha az ingyenes átruházás vagy követelés fejében munkahelyteremtő beruházás valósul meg.

(7) Az önkormányzati tulajdonában lévő bérlakások és helyiségek és elidegenítése a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint történik, a bérbeadás egyedi Képviselőtestületi határozat alapján.

(8) Az építési telkek, idegen tulajdonban lévő építmények (garázsok, családi házak) alatti önkormányzati földterületek értékesítésének feltételeit a Képviselőtestület külön határozatban állapítja meg. Az elidegenítésről a telekigénylők számára igénybejelentési sorrendben, a családi ház-, és garázstulajdonosok részére a felépítményen fennálló tulajdoni arányuknak megfelelően a jogügylet bonyolultságától függően a Polgármesteri Hivatal vagy megbízott ügyvéd közreműködésével a polgármester gondoskodik.

(9) A nem törzsvagyon körébe tartozó forgalomképes ingatlanokat minimum 150 Ft/m2 áron, de a nyilvántartott könyvszerinti érték alatt nem lehet értékesíteni.

(10) Vagyontárgyak tulajdonjogának elővásárlási jog gyakorlásával történő megszerzéséről dönteni, valamint az elővásárlási jog gyakorlásáról lemondani értékhatártól függetlenül a Polgármester jogosult azzal, hogy ebben az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a Képviselőtestületnek – legalább évente - köteles beszámolni.

(11) Az önkormányzati vagyon védelme, az előre nem számolható rendkívüli események hatásainak védelme érdekében a vagyontárgyakra biztosítást kell kötni.

(12) Az önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonról és a nevesíthető vagyoni értékű jogokról – figyelmet fordítva a vagyon gyarapodására vagy esetleges csökkenésére – kétévente kell készíteni átfogó leltárt a mérleg alátámasztására.

15. § (1) A versenyeztetési eljárást kell lefolytatni a törvényben meghatározott értékhatár felett, mely eljárás

(2) Ammenyiben az önkormányzati vagyon gyors hasznosítása az önkormányzat számára előnnyel jár, a polgármester döntése alapján a versenyeztetés a Képviselőtestület vagy a bizottság döntését megelőzően lefolytatható, azt utólagosan hagyja jóvá.

(3) A pályázati eljárás nyilvános vagy meghívásos lehet.

(4) A nyilvános pályázati felhívás az Önkormányzat honlapján kerül meghirdetésre. A közzététel időpontjának a pályázati hirdetményeknek az Önkormányzat honlapján való megjelentetése tekintendő.

(5) A meghívásos eljárás pályázati felhívását legalább három meghívott ajánlattevőnek egyidejűleg, írásban kell megküldeni.

(6) A pályázati eljárás szabályait az 5. melléklet tartalmazza.

(7) Az árverés a vagyon értékesítésének, hasznosításának nyilvános, a pályázók közvetlen részvételével és jelenlétével megvalósuló versenyeztetése.

(8) Az árverésről és technikai feltételeinek biztosításáról a kiíró gondoskodik.

(9) Az árverési eljárás szabályait a 6. melléklet tartalmazza.

16. § (1) A Képviselőtestület dönt:

(2) Ha az önkormányzat tulajdonába olyan vagyontárgy kerül, amely egyértelműen be nem sorolható valamelyik kategóriába, a Képviselőtestület a tulajdonba-vétellel egyidejűleg dönt a minősítéséről és e rendelet mellékleteinek módosításáról.

(3) Törzsvagyonnak az az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják.

17. § (1) Az önkormányzat a polgári jogviszonyokból származó behajthatatlan követeléseiről lemondhat részben vagy egészben, elengedheti annak kamatát.

(2) A követelések elengedésére jogosultak eljárásuk során mérlegelik a kötelezett (adós) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal, önkormányzati intézménnyel fenntartott forgalomképes és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.

(3) Az adósság jellegével és a kötelezett (adós) helyzetével összefüggően a megalapozott döntéshez szükséges minden iratot be kell szerezni, így különösen:

(4) A rendelkezésre álló dokumentumok alapján, a rendelkezésre álló iratok mérlegelését követően lehet a követelésről lemondás (tartozás elengedés) kérdésében dönteni.

(5) A követelés lemondásról (elengedésről) a Képviselőtestület dönt.

(6) Minden követelésről való lemondás elbírálására és döntésre jogosult megállapodhat a kötelezettel (adóssal) a követelés behajtása és beszedhetősége érdekében értéket képező és az Önkormányzat számára hasznosuló szolgáltatás teljesítésében.

(7) Az Önkormányzat által átruházott hatáskörben döntése jogosult a kötelezettel részletfizetési vagy a követelés beszedését, teljesülését biztosító más polgári jogi szerződést is köthet.

18. § Hatályát veszti az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 9/2012. (IV.24.) rendelet.

19. § Hatályát veszti az önkormányzati vagyonról és a vagyonnal való gazdálkodás egyes szabályairól szóló 9/2012. (IV.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 12/2012. (VII.17.) rendelet.

20. § Hatályát veszti az Akasztó Község Képviselőtestületének című 13/2013. (XII.19.) rendelet.

21. § Hatályát veszti az Akasztó Község Önkormányzata Képviselőtestületének című 11/2015. (VII.9.) rendelet.

22. § Ez a rendelet 2022. január 19-én lép hatályba.