1. § (1) Akasztó Község Önkormányzatának (a továbbiakban: önkormányzat) jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat címeréről és zászlajáról szóló rendelkezéseket a Képviselőtestület külön önkormányzati rendeletben szabályozza.

(3) A Képviselőtestület üléstermében kell elhelyezni a Magyar Köztársaság címerét, zászlaját, az önkormányzat címerét és zászlaját.

(4) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

(5) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település helyi ünnepe: Kisasszony Napi Búcsú.

(6) A Képviselőtestület AKASZTÓ DÍSZPOLGÁRA címet és AKASZTÓÉRT kitüntetést adományoz. Az adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(7) Az Önkormányzat testvérvárosi kapcsolatot tart fenn:

2. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Akasztó Község Önkormányzata (rövidített neve: Akasztó Önkormányzata). Székhelye: 6221 Akasztó, Fő utca 40.

(2) A Képviselőtestület hivatalának neve: Akasztói Polgármesteri Hivatal (rövidített neve: Polgármesteri Hivatal). Székhelye: 6221 Akasztó, Fő utca 40.

3. § (1) A Képviselőtestület 7 főből áll. A Képviselőtestület évente legalább 6 ülést tart. A rendes ülések időpontja általában az adott hónap harmadik egész hetének keddi napja. Az ülést úgy kell összehívni, hogy az ülés napja ne essen ünnepnapot megelőző vagy azt követő napra. Az ülés kezdő időpontja általában 17 óra. Rendkívüli ülés esetén az ülés kezdő időpontja 7:30 óra. Az ülések helye a Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme. A Képviselőtestület indokolt esetben külső helyszínen kihelyezett ülést is tarthat.

(2) 22 óra után új napirendi pont tárgyalására nem kerülhet sor, az ilyen okból elmaradt előterjesztések napirendre tűzésére és tárgyalására a napirendi pontok tárgyalásának elnapolására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A Képviselőtestület ülései: alakuló, rendes, zárt, rendkívüli és ünnepi ülés.

4. § (1) A polgármester - a megválasztását követő 6 hónapon belül - programot terjeszt a Képviselőtestület elé, amely - a testület megbízatásának időtartamára - a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a Képviselőtestülettől. A program testületi előterjesztése előtt a polgármester figyelembe veszi a bizottságok és képviselők javaslatait is. A program időarányos megvalósulásáról évente értékelést kell készíteni.

(2) A Képviselőtestület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó – éves munkaterv.

(3) A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselőtestület elé. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a Képviselőtestület és a bizottságok munkatervei között összhang legyen.

(4) A következő naptári év munkatervének elfogadásáról a tárgyév utolsó ülésnapján a Képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz.

5. § (1) A Képviselőtestület ülését a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) hívja össze.

(2) A polgármester, illetve alpolgármester együttes akadályoztatása esetén az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság elnöke jogosult a Képviselőtestület ülésének összehívására.

(3) A Képviselőtestület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak - a (7) bekezdésében foglalt rendkívüli ülés kivételével - meghívót kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell:

(4) A meghívó mellékletét képezi:

(5) A meghívó kiküldése a képviselők részére ügyfélkapun keresztül történik. Az előterjesztések megküldése elektronikus formában történik, a képviselő kérésére azonban azt nyomtatott formában is meg kell küldeni.

(6) A meghívót úgy kell megküldeni, hogy az érintettek az ülés napját megelőző négy nappal megkapják.

(7) A Képviselőtestület szükség szerint, halaszthatatlanul fontos kérdés tárgyalása esetén tart rendkívüli ülést. Az erre szóló meghívót legalább az ülés előtt 24 órával kézbesíteni kell. A rendkívüli ülés halaszthatatlan döntés esetén elektronikus úton vagy telefonon is összehívható, ilyenkor a papír alapú meghívót mellőzni lehet.

6. § (1) A Képviselőtestület és a Bizottságok ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni

(2) A tanácskozási joggal meghívottak részére csak azt a napirendhez kapcsolódó előterjesztést kell megküldeni, melyben érintett. Az előterjesztést – amennyiben lehetséges - elektronikus formában kell részükre továbbítani.

(3) Bárki kezdeményezheti valamely ügynek a napirendi pontokba való felvételét írásos előterjesztéssel, melyet a jegyzőhöz kell eljuttatni az ülést megelőző 8 nappal. A meghívóban szereplő napirendi pontokba való felvételről és az előterjesztés kiküldéséről a polgármester dönt.

7. § (1) A Képviselőtestületi ülések idejéről, helyéről és napirendjéről a település lakosságát a meghívónak a hirdető táblán történő kifüggesztéssel, valamint a Kábeltévében történő hirdetménnyel, továbbá az Önkormányzat honlapján történő közzététellel is tájékoztatni kell.

(2) A zárt ülésen a Képviselőtestület tagjai, a jegyző és a jegyzőkönyvvezető, meghívása esetén az érintett, a hivatal ügyintézője és a szakértő vesz részt. Amennyiben az érintett a téma napirendre tűzése előtt nem nyilatkozott a napirend nyilvános vagy zárt ülésen történő tárgyalásáról, erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatát a Képviselőtestület ülését megelőző napig kell megküldenie a polgármesterhez.

(3) Zárt ülésről egyéni hangfelvétel nem készíthető.

(4) Zárt ülésen hozott döntésekről felvilágosítást a polgármester és a jegyző adhat. A tájékoztatás nem sértheti azokat a jogszabályi előírásokat, illetve érdekeket, amelyek a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak. A zárt ülésen hozott határozatokat - figyelemmel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény rendelkezéseire - a polgármester a zárt ülést követő nyílt ülésen ismerteti. Amennyiben a személyes adatok védelme miatt vagy üzleti érdekből a határozat(ok) teljes egészében nem ismertethető(ek), a polgármester csak a döntés személyes vagy számszerű adatokat nem tartalmazó tárgyát és eredményét, több azonos típusú döntés esetén a típus és a döntés eredménye szerinti darabszámát ismerteti.

(5) Zárt ülés tartása esetén a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét a Képviselőtestület a polgármester által készített – a hivatal hirdetőtábláján kihelyezett - tájékoztató útján biztosítja.

(6) Zárt ülésről videomagnó felvétel készül. A felvételt készítő büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozik, hogy a zárt ülésen megismert adatokat bizalmasan kezeli, azokat harmadik fél számára nem teszi nyilvánossá. A zárt ülésről készült felvételt az ülést követően haladéktalanul a jegyzőnek adja át.

8. § (1) A Képviselőtestület rendes ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot a munkaterv figyelembevételével, amelynek alapján a napirendet a Képviselőtestület állapítja meg. A sürgősségi indítvány kivételével új napirend nem vehető fel.

(2) A Képviselőtestület a napirend kérdésében egyszerű többséggel – határozathozatal nélkül dönt. Előterjesztését, határozati javaslatát az indítvány benyújtója részben vagy egészben visszavonhatja a napirendről történő szavazás megkezdéséig.

(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje általában a következő:

(4) Az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint a jelentősebb eseményekről a polgármester szóbeli tájékoztatást ad. A tájékoztatók elfogadása esetén nem kell formális határozatot hozni.

9. § (1) A testületi ülésre előterjesztést tehetnek:

(2) Az előterjesztés tartalmazza a Képviselőtestületnek a témára vonatkozó korábbi döntéseit, állásfoglalásait, az előterjesztéssel elérni kívánt célt, a testület döntésének szükségességét továbbá mindazokat az információkat, amelyek a javasolt döntés meghozatalához szükségesek. Tartalmazza továbbá az egyes döntési lehetőségek, javaslatok indoklását, az érvek, ellenérvek, előnyök és hátrányok egyidejű bemutatását, valamint tájékoztatást az előzetes egyeztetésekről.

(3) A határozat tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott rendelkező részt, a végrehajtásért felelős szerv vagy személy megjelölését, a végrehajtás határidejét, javaslatot az azonos témakörben hozott korábbi határozat idejétmúlt rendelkezéseinek hatályon kívül helyezésére. Az eltérő tartalmú határozati javaslatokat külön-külön kell megfogalmazni.

10. § (1) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata. Rendelet-tervezet csak írásban, az adott Bizottság előzetes véleményezése mellett kerülhet a Képviselőtestület elé.

(2) Az előterjesztések szövegének elkészítésénél alapvető követelmények:

(3) A Képviselőtestület elé az előterjesztést általában írásban, kivételesen szóban is lehet tenni. Írásban kell előterjeszteni a rendelet tervezeteken kívül:

(4) Egyszerűbb döntést igénylő ügyekben elegendő rövid előterjesztés és határozati javaslat készítése, illetve előterjesztés nélküli határozati javaslat. A napirend tárgyalása során a polgármester kezdeményezheti a napirend elnapolását és elrendelheti az írásbeli előkészítést.

(5) Előterjesztés, illetve határozati javaslat csak a jegyző törvényességi ellenőrzését követően kerülhet Képviselőtestület elé.

(6) A határozat tartalmazza a végrehajtás határidejét, naptár szerinti vagy „folyamatos”, illetve „értelemszerű” megjelölést. Folyamatos végrehajtás esetén, ha az időközi beszámolás időpontja nincs megjelölve, a végrehajtásról a téma újabb napirendre tűzésekor kell számot adni.

(7) A Képviselőtestület ülésén önálló napirendként csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott tartalmi és formai követelményeknek, illetve, ha a Bizottsággal és a jegyzővel az egyeztetés és véleményezés megtörtént.

(8) A Bizottság előzetes véleményezése után terjeszthetők a Képviselőtestület elé különösen: az önkormányzat gazdálkodására, vagyonára, rendeletalkotásra, szociális, egészségügyi, közoktatási, közművelődési intézményhálózat működési rendjének, tevékenységi körének meghatározására, átszervezésére vonatkozó előterjesztések.

(9) A Képviselőtestületi ülésen a polgármester engedélyével szabad előterjesztést kiosztani.

11. § (1) Sürgősségi indítvány az a napirendi javaslat, amelyet a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottaknak legalább az ülést megelőző munkanapon írásban megkapnak. Rendkívüli esetben az előterjesztés és a határozati javaslat az ülés előtt is kiosztható.

(2) Sürgősségi indítványt a csatolt írásos határozati javaslattal, a polgármesternél kell benyújtani, legkésőbb az ülést megelőző munkanapon.

12. § (1) Módosító indítványt az önkormányzati rendelet tervezetéhez és az előterjesztés határozati javaslatához a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak előzetesen, írásban és szóban is tehetnek.

(2) Az írásbeli módosító indítványokat legkésőbb a Képviselőtestület ülését megelőző munkanapon kell a polgármesterhez benyújtani.

(3) A szóbeli módosító indítványt a képviselő az ülésen is előterjesztheti.

13. § (1) A polgármester megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes tartama alatt figyelemmel kísér. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a Képviselőtestület nem határozatképes, az ülést legfeljebb fél órára felfüggesztheti. Ha ezt követően sincs meg a szükséges létszám, a polgármester az ülést elnapolja. Elnapolás esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra új ülésnapot tűz ki.

(2) A Képviselőtestület ülésén résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(3) Az ülést vezető biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

(4) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a képviselőt az ülést vezető figyelmezteti, ha eltér a tárgytól, a tanácskozáshoz nem méltó, másokat sértő kifejezést használ, magatartást tanúsít.

(5) A rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedés ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(6) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggesztheti.

(7) A folytatólagosan megnyitott ülésen a rendzavarás ismétlődése esetén a polgármester az ülést berekesztheti és a még nem tárgyalt napirendek tárgyalását a soron következő ülésre elnapolhatja.

14. § (1) A nyilvánosság biztosítása érdekében a nyílt ülésen bárki részt vehet, a nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. Amennyiben az ülésről hangfelvételt kívánnak készíteni, azt az ülés előtt a polgármesternek be kell jelenteni.

(2) A hallgatóság tetszését vagy nemtetszését nem nyilváníthatja ki. A napirend tárgyalása idején a polgármesternek jelezhetik hozzászólási szándékukat. A polgármester a napirend tárgyalása után, határozathozatal előtt engedélyezi a hallgatóság hozzászólását.

(3) Az állampolgárok és a sajtó képviselői a Képviselőtestületi ülésekre azok megkezdése előtt és a testület munkájának megzavarása nélkül, az ülés megkezdése után is beléphetnek. Az ülésről a műsorszolgáltatási engedéllyel rendelkező szervezetek hang-, vagy televízió-felvételt készíthetnek, a nyílt ülésekről készült jegyzőkönyveket az önkormányzat a honlapján közzéteszi.

(4) A tanácskozási joggal rendelkezők részére a polgármester jelzésük sorrendjében köteles szót adni. A tanácskozási joggal nem rendelkező meghívottak és a hallgatóság csak a polgármester külön engedélyével szólalhatnak fel.

(5) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarókat. Ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a tanácskozóterem elhagyására.

(6) Zárt ülés elrendelésekor a hallgatóságnak a termet el kell hagynia.

15. § (1) A polgármester minden napirendi pont felett külön-külön nyit vitát.

(2) A Képviselőtestület ülésén elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét illeti meg a szó, aki az írásbeli előterjesztést röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell.

(4) A válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.

(5) Az előterjesztő egy alkalommal indokolással javasolhatja a napirend tárgyalásának elnapolását, erről a Képviselőtestület vita nélkül határoz. Egyidejűleg meghatározhatja a további előkészítés rendjét.

16. § (1) A Képviselőtestület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:

(2) A Képviselőtestület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevő meghívottak kaphatnak szót.

(3) A polgármester a hozzászólások rendjét felülbírálhatja.

17. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől írásban vagy szóban bármelyik képviselő kérhet engedélyt. Ha a kérésre írásban kerül sor, a felszólalás szövegét az ülés megnyitása előtt át kell adni a polgármesternek.

(2) Ha a polgármester az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére e tárgyban a Képviselőtestület felszólalás és vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb öt percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan legfeljebb egy képviselő mellette és egy képviselő ellene kaphat két-két percre szót.

(4) Vitának és határozathozatalnak helye nincs.

18. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő, a jegyző, valamint a tanácskozási joggal meghívott bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselőtestület azonnal, vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselő utaljon e rendelet azon szabályára, amellyel ellentétes intézkedést tapasztalt, illetve amely alapján felszólalni kíván.

(3) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történt, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.

19. § (1) Napirendhez kapcsolódó felszólalási, hozzászólási szándékukat a képviselők a polgármesternek jelzik. A felszólalásra a polgármester adja meg a szót. A napirend előterjesztőjét szóbeli kiegészítés joga illeti meg, de annak az írásbeli előterjesztéséhez képest új információkat is kell tartalmaznia.

(2) A napirendhez kapcsolódó hozzászólások sorrendje:

(3) A hozzászólások időtartama legfeljebb öt perc lehet. Korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet. Az indítványról a Képviselőtestület vita nélkül dönt.

(4) A polgármester egyes napirendi pontok tárgyalása során az előterjesztő, valamint a feladatkörében a bizottsági elnök kérésére tárgyalási szünetet rendelhet el.

20. § (1) A két ülés közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatóra, valamint a képviselő közérdekű kérdés, bejelentés vagy javaslat tételére vonatkozó napirend megtárgyalására az ülés végén, a közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok, egyéb ügyek napirendi pont keretében kerül sor.

(2) A polgármester indokolt esetben hozzászólási jogot adhat a Képviselőtestület ülésén megjelent olyan személynek is, aki nem szerepel a testületi ülésre meghívottak között. Döntésében meghatározza a hozzászólás maximális időtartamát, de a megadott szót a felszólalás időtartama alatt bármikor megvonhatja, ha a hozzászóló a tárgytól eltér.

21. § (1) A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez nincs további felszólaló, vagy a Képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel a vita folytatását a polgármester javaslatára mellőzi. A vita lezárását ügyrendi javaslatként indokolással bármely képviselő is kezdeményezheti.

(2) A vita lezárására vonatkozó döntést követően még azok kaphatnak szót, akik az adott napirendhez első hozzászólásukra jelentkeztek. A napirend előterjesztője válaszol a felvetésekre. A válaszadást követően a képviselők az elhangzottakkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, ha a felszólalási időkeretüket még nem merítették ki.

(3) A napirend előterjesztőjét a részletes vita után megilleti a zárszó joga.

(4) Szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

22. § (1) Az ülésteremben lévő és nem szavazó képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(2) A döntéshozatal kétféle módon történhet:

(3) A döntési kérdést szavazásra úgy kell feltenni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Ha egy kérdés több részletből áll, arra részenként kell szavazni.

23. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. A szavazás megkezdése előtt a képviselő köteles érintettségét szóban bejelenteni, ha a tárgyalt napirend során közeli hozzátartozója miatt összeférhetetlenség alakulna ki, vagy az adott témában elfogulatlan döntésre nem lenne képes.

(2) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően azonnal – a Képviselőtestület ügyrendi vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása a Képviselőtestület Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság hatáskörébe tartozik.

(3) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(4) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a Képviselőtestület soron következő ülésén előterjeszti. A Képviselőtestület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

(5) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a Képviselőtestület tagjának a mulasztásról való tudomásszerzéskor érvényes havi illetménye, tiszteletdíja – a mulasztások számától függetlenül a tárgyévben – 10 %-kal csökken.

(6) A szavazás lehet nyílt vagy titkos, illetve név szerinti.

(7) A polgármester előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő javaslatokat az elhangzásuk sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő eredeti határozati javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a határozatot.

24. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A polgármester köteles a szavazatokat megszámlálni. Kétség esetén a szavazást kézfelnyújtással meg kell ismételni.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd az ellene szavazók számát.

(4) A nyílt szavazás név szerinti is lehet, a jogszabályban meghatározott eseteken kívül, ha azt a polgármester vagy a képviselők kérik, különösen

25. § (1) Titkos szavazási mód alkalmazásáról a Képviselőtestület – indítvány alapján – esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás elsősorban urna használatával történik.

(3) A titkos szavazáshoz a technikai feltételeket a jegyzőnek kell biztosítani, lebonyolítása elsősorban az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság elnökének feladata. A titkos szavazás eredményéről a Bizottság külön jegyzőkönyvet készít, melyet csatolni kell az ülés jegyzőkönyvéhez.

26. § (1) A Képviselőtestület döntései lehetnek:

(2) Az önkormányzati rendelet kihirdetésének módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről és fontosabb határozatairól a település lakossága az önkormányzat honlapján értesüljön.

(4) A rendeletek és határozatok nyilvántartása a jegyző feladata.

(5) A Képviselőtestület az elvégzett munkájáról évente a lakosság részére egy díjmentes papíralapú kiadványban, röviden és lényegre törően, közérthetően tájékoztatja a lakosságot.

27. § (1) A határozatok megjelölése a rendeletekhez hasonlóan történik.

(2) Nem kell sorszámozott határozatot hozni a napirend elfogadásáról, ügyrendi kérdésekről, módosító indítványokról képviselői kérdésekre, interpellációkra adott válaszokról, tájékoztatók elfogadásáról, személyes érintettség bejelentéséről.

(3) A testületi határozatokat a felelősként megjelölt szerv vagy személy köteles végrehajtani.

(4) A normatív tartalmú határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával a jegyző teszi közzé.

(5) A Képviselőtestület a döntés hozatalt polgármesterre, bizottságra, jegyzőre átruházhatja. Az átruházott határköröket a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

28. § (1) Határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására a polgármester rendkívüli Képviselőtestületi ülést hívhat össze. Kivételesen a rendkívüli ülés meghívójának elküldése elektronikus úton is lehetséges. Az előterjesztés a rendkívüli ülésen kiosztható.

(2) A rendkívüli ülés összehívására javaslatot tehetnek a települési képviselők ¼-ének a kezdeményezők által aláírt indítvánnyal, melyen meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának javasolt napirendjét, időpontját és okát.

(3) Az indítványt a polgármesterhez kell benyújtani a rendkívüli ülés javasolt időpontjától számított legalább három nappal korábban. A polgármester a benyújtást követő naptól számított három napon belül köteles az ülést összehívni.

(4) A rendkívüli Képviselőtestületi ülés menetére a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

29. § (1) A település életében jelentős évfordulók, események alkalmával a polgármester ünnepi Képviselőtestületi ülést hívhat össze.

(2) Az ünnepi Képviselőtestületi ülés menetére a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

30. § (1) A Képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

(2) A jegyzőkönyv mellékletét a meghívó, az előterjesztések és javaslatok anyagai, a rendeletek szerkesztett teljes szövege, a titkos szavazás jegyzőkönyve, valamint a jelenléti ív képezik.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli, melyeket évenként be kell fűzni és irattárba kell helyezni.

(4) A jegyzőkönyvekbe az alábbiak szerinti személyek tekinthetnek be:

31. § (1) A Képviselőtestület évente legalább egy alkalommal, előre meghirdetett közmeghallgatás keretében lehetővé teszi választópolgárok, helyben érdekelt közösségek, társadalmi szervezetek képviselői részére, hogy közvetlenül terjesszék elő közérdekű kérdéseiket, kezdeményezéseiket, tegyék meg javaslataikat. A közmeghallgatás idejéről, helyéről a lakosságot, legalább 15 nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából falugyűlést hívhat össze.

(3) A falugyűlés és a közmeghallgatás összehívásáról a polgármester köteles gondoskodni. A gyűlés és a közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján és a honlapon történő megjelentetés útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal. A gyűlést és a közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, az önkormányzat szervezeti egységeinek vezetőit, intézményvezetőket.

(4) A gyűlésről és a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.

(5) A falugyűlés állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a Képviselőtestületet tájékoztatni kell. Az erről készült jegyzőkönyvet a Képviselőtestület előterjesztéséhez kell csatolni.

32. § (1) A képviselő köteles a Képviselőtestület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni, az üléseken megjelenni. Amennyiben a Képviselőtestület vagy a Bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében gátolva van, legkésőbb az ülést megelőző napon köteles írásban, legalább e-mail formájában bejelenteni a polgármesternek vagy a jegyzőnek távolmaradását.

(2) A képviselő köteles a Képviselőtestület és a Bizottság felkérésére részt venni egyes Képviselőtestületi, illetve Bizottsági ülések napirendjének előkészítésében, határozatainak ellenőrzésében.

(3) A képviselők havi tiszteletdíjáról és egyéb juttatásairól, a folyósítás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(4) A képviselő a Polgármesteri Hivataltól igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, közérdekű ügyben kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal 30 napon belül érdemi választ köteles adni. Igényelheti továbbá dologi eszközök rendelkezésre bocsátását, számítástechnikai eszköz használatát, sokszorosítást.

33. § (1) A Képviselőtestület állandó jelleggel Pénzügyi és Kulturális Bizottságot, valamint Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottságot hoz létre.

(2) A Pénzügyi és Kulturális Bizottság 5 főből áll, az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság 3 főből áll.

(3) A Képviselőtestület egyes jelentősebb, időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot alakíthat.

(4) Ideiglenes bizottság különösen az alábbi feladatok ellátására alakítható:

(5) Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjait a Képviselőtestület választja meg. Megválasztásakor egyben megjelöli az ideiglenes bizottság által elvégzendő konkrét feladatokat is.

(6) Az ideiglenes bizottság működésére a bizottságok működésére vonatkozó rendelkezések irányadók.

(7) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzését követően, arról tett beszámoló után megszűnik.

34. § (1) A bizottságok elnökből és tagokból állnak.

(2) A bizottság elnökét távollétében a legidősebb bizottsági tag helyettesíti, illetve annak akadályoztatása esetén a nem akadályoztatott legidősebb bizottsági tag.

(3) A bizottság elnöke összehívja és vezeti a bizottság ülését, szervezi és összehangolja a bizottság munkáját, képviseli a bizottságot.

35. § (1) A bizottság belső működési szabályait maga állapítja meg.

(2) A bizottságok a Képviselőtestület éves munkatervéhez igazodva végzik tevékenységüket.

(3) A bizottságok feladat- és hatáskörét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

36. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.

(5) A bizottság határozatképességére és határozat hozatalára a Képviselőtestületre vonatkozó szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(6) A bizottság a határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, a határozathozatalhoz a jelenlévő tagok több mint felének igen szavazata szükséges. A bizottság titkos szavazást nem tarthat.

(7) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Képviselőtestület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Képviselőtestület a következő ülésen határoz.

37. § (1) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad.

(2) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

38. § (1) A bizottsági ülésre meg kell hívni:

(2) A bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg az (1) bekezdés b) - f) pontjában felsoroltakat.

(3) A bizottság elnöke köteles a Polgármesteri Hivatalt a bizottsági ülés időpontjáról, napirendjéről, a külön meghívottakról legalább 3 nappal korábban értesíteni. A jegyző legalább 2 nappal korábban köteles gondoskodni a bizottság tagjainak a meghívó és az előterjesztések, a tanácskozási joggal résztvevők részére az ülésre szóló meghívó megküldéséről.

(4) Az ülések helye általában a Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme.

39. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvet, a külön iratba foglalt döntéseket a bizottság elnöke és egy tagja, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.

(3) A nyílt ülés jegyzőkönyvét a honlapon szükséges elhelyezni.

40. § (1) A polgármester főállású jogviszonyban látja el feladatát.

(2) A polgármester összeférhetetlenségével, vagyonnyilatkozatával, illetményének emelésével, jutalmazásával, költségtérítésével kapcsolatos javaslatokat az Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatok Vizsgálatával Foglalkozó Bizottság terjeszti a Képviselőtestület elé.

(3) Amennyiben a Képviselőtestület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, illetve két ülés között felmerült döntés halaszthatatlan, a polgármester - Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011 évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – bármely ügyben dönt. A polgármester a döntésről a következő ülésen tájékoztatja a Képviselőtestületet.

(4) A polgármester külön rendeletben meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, döntéséről tájékoztatja a Képviselőtestületet.

(5) A polgármester minden hét keddi napján délelőtt 8-12 óra között fogadónapot tart.

41. § (1) A Képviselőtestület egy alpolgármestert választ, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét.

42. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt és gyakorolja a munkáltatói jogot a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői, illetve a hivatalban dolgozó munkavállalók felett.

(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat munkájával összefüggő egyes feladatok ellátásáról. Szakmai segítséget nyújt a Képviselőtestület és a Bizottságok elé kerülő egyes előterjesztések elkészítéséhez.

(3) Rendszeres tájékoztatást ad a Képviselőtestületnek, a Bizottságoknak, a polgármesternek az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról. Rendszeres kapcsolatot tart más Polgármesteri Hivatalok jegyzőivel, továbbá azokkal a nem önkormányzati szervezetekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefüggenek.

(4) A Képviselőtestület és Bizottságok ülésein tanácskozási joggal vesz részt. Jelzéssel él, ha a működése, döntése jogszabálysértő.

(5) A jegyző minden hét hétfőn és szerdán 8-12 óráig fogadóórát tart.

43. § A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátásáról a gazdálkodási ügyintéző I./gazdasági vezető vagy a polgármester által írásban meghatalmazott köztisztviselő gondoskodik.

44. § (1) A jegyző döntése szerint belső szervezeti egységvezetők, valamint érdemi ügyintézők kiadmányozási jogot kaphatnak.

(2) A Polgármesteri Hivatal működésének részletes szabályait külön Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

45. § (1) A Képviselőtestület a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok megoldására irányulnak.

(2) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése:

46. § (1) A Képviselőtestület az önkormányzat vagyonával kapcsolatos gazdálkodásról külön önkormányzati rendeletet alkot. Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.

(2) Az önkormányzat által ellátott közfeladatok, szakmai alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti részletezését a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

47. § (1) Az önkormányzat önként vállalt feladata, hogy anyagi lehetőségeihez mérten, eseti döntések alapján

(2) Az egyes szervezetek támogatása pályázat útján történik, külön önkormányzati rendelet alapján.

54. § Ez a rendelet 2021. november 16-án lép hatályba.