Csatka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (I. 25.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 01. 27- 2022. 09. 30

Csatka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (I. 25.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2022. 01. 27- 2022. 09. 30

Csatka Község Önkormányzat Képviselő-testülete a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése és a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 307/2021. (VI. 5.) Korm. rendelet 1. §-a alapján, a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I.29.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotó hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Az önkormányzat hivatalos megnevezése, jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Csatka Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 2888 Csatka, Petőfi Sándor utca 153.

(3) Az önkormányzat működési területe: Csatka község közigazgatási területe.

(4) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Bakonyszombathelyi Közös Önkormányzati Hivatal.

Az önkormányzat jelképei

2. § Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

Önkormányzat hivatalos pecsétjei

3. § (1) Az önkormányzat pecsétje: Kör alakú, középen a Magyarország címere látható, köríven pedig a következő felirat olvasható: Csatka Község Önkormányzata.

(2) A polgármester hivatalos pecsétje: Kör alakú, középen Magyarország címere látható, köríven pedig a következő felirat olvasható: Csatka Község Polgármestere.

A helyi önkormányzás általános szabályai

4. § (1) A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a területfejlesztésben, és gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei önkormányzattal és a környező – különösen a kistérséghez tartozó – települési önkormányzatokkal.

(2) Az együttműködés célja: a kistérségi és a megyei fejlesztési tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(3) A folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat a polgármester látja el, aki tevékenységéről rendszeresen, minden képviselő-testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(4) A társulások jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.

Hirdetmények közzététele

5. § A hirdetmények helyben szokásos módon való közzététele a Községháza hirdetőtábláján valósul meg.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖREI ÉS AZOK GYAKORLÁSA

6. § (1) Új közfeladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit.

(2) Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.

(3) Az előkészítő a közfeladat ellátását tartalmazó javaslatot akkor terjesztheti a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(4) A feladatellátás tekintetében a döntést a képviselő-testület a szükséges pénzügyi fedezet biztosításával egyidejűleg dönt.

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

7. § (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés) ülésezik. Ezen kívül alakuló és rendkívüli, valamint közmeghallgatást tart.

(2) Az alakuló ülés, a rendes ülés, a rendkívüli ülés és közmeghallgatás hivatalos helyszíne: Csatka Község Önkormányzatának tanácskozó terme.

8. § (1) A képviselő-testület évente legalább 8 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A rendes testületi ülés időpontja minden hónap harmadik csütörtökje 15 óra.

(3) A képviselő testület július és augusztus hónapban rendes ülést nem tart.

(4) A Képviselő-testületre vonatkozó magatartási szabályok:

a) az ülésteremben a Képviselő nem mobiltelefonálhat – használat esetén a polgármester figyelmezteti a Képviselőt.

b) az ülés tartama alatt a Képviselő az üléstermet nem hagyhatja el bejelentés nélkül.

9. § (1) A rendkívüli ülés összehívásáról szóló indítványt írásban vagy elektronikus formában a polgármesternél terjeszthető elő.

(2) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirend tárgyalható, amelyet a rendkívüli ülés tartására vonatkozó indítvány megjelölt.

IV. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK DOKUMENTUMAI

A képviselő-testület ciklusprogramja és munkaterve

10. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat ciklusprogramja tartalmazza, amely a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A ciklusprogram tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő négy hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A ciklusprogramot a képviselő-testület fogadja el.

(4) A képviselő-testület a ciklusprogramon alapuló éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(5) A munkatervet a polgármester a tárgyidőszakot megelőző év december 15-ig terjeszti a képviselő-testület elé. A munkatervet legkésőbb a beterjesztéstől számított 15 napon belül fogadja el a képviselő-testület.

(6) A munkaterv-tervezet összeállításakor kötelező javaslattevők:

a) a polgármester

b) az alpolgármester,

c) a települési képviselők,

d) a képviselő-testület bizottsága

e) az önkormányzat által alapított intézmények vezetői

f) jegyző.

(7) A kötelező javaslattevők javaslatukat írásban a tárgyidőszakot megelőző év december 1. napjáig juttatják el a polgármesternek.

(8) A munkatervet a polgármester állítja össze a beérkezett javaslatok alapján. A figyelembe nem vett javaslatok esetén a képviselő-testület ülésén részletes tájékoztatót tart a figyelembe nem vett javaslatok indokairól.

(9) A munkaterv tartalmi elemei a következők:

a) az ülések tervezett időpontja, napirendje,

b) a napirend előterjesztőjének vagy felelősének neve,

c) annak a napirendnek a megjelölése, amelyet valamely bizottság nyújt be,

d) a napirend előkészítésében résztvevő megnevezése, és

e) a közmeghallgatás időpontja.

(10) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) az önkormányzati képviselőknek;

b) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének;

c) a munkaterv szerint beszámolásra kötelezett személynek.

(11) A jóváhagyott ciklusprogramot és a munkatervet a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

A meghívó

11. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) a képviselőket;

b) a bizottságok nem képviselő tagjait;

c) a jegyzőt;

d) az önkormányzati intézmények vezetőit;

e) az önkormányzati hivatal napirendi pont szerint érintett köztisztviselőjét;

f) akit a polgármester vagy a képviselő-testület indokoltnak tart.

(2) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, napját, kezdési időpontját,

b) a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, és

c) az ülés típusát.

(3) Rendes ülés meghívóját az ülés előtt 4 nappal, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző 2. nap 12. órájáig kézbesíthető a képviselők és a meghívottak részére.

(4) A képviselő-testületi ülés helyéről, idejéről, napirendjéről a polgármester az önkormányzat hirdetőtábláján tájékoztatást tesz közzé. A tájékoztatást az ülés előtt legalább 4 nappal el kell helyezni.

V. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

A képviselő-testület összehívása

12. § A polgármester a napirendek összeállításáról, az előterjesztésekről, azok sorrendjéről, a képviselő-testületi meghívó végleges tartalmáról az ülést megelőzően legalább 5 nappal dönt.

Az előterjesztések rendje

13. § (1) A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:

a) a polgármester

b) az alpolgármester,

c) a képviselő vagy

d) a képviselő-testület bizottsága.

e) jegyző

(2) Előterjesztésnek minősül:

a) minden a munkatervbe felvett és új – a tervezett napirenden kívüli – dokumentum;

b) a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet-tervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(3) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a (4) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 6. napig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki szükség esetén jogszerűségi észrevételt tesz, és gondoskodik valamennyi anyag postázásáról. Halaszthatatlan esetben (pl: elemi károk, pályázat benyújtása, veszélyhelyzet) a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) Szóbeli előterjesztést kivételesen (pl: elemi károk, pályázat benyújtása, veszélyhelyzet) lehet felvenni a napirendek közé. Erről a képviselő-testület a napirend elfogadásával egyidejűleg - egyszerű szótöbbséggel – határoz. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban került sor.

(5) Aki a képviselő-testület előtt beszámolásra köteles, írásos beszámolóját legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 6. napig kell a jegyzőhöz eljuttatnia. A beszámoló előterjesztője a polgármester.

(6) Az előterjesztés tartalmi és alaki követelményei:

a) Az előterjesztés első része tartalmazza

aa) a tárgy pontos meghatározását;

ab) az ügy részletes leírását, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntésekre;

ac) a tárgykört érintő jogszabályokat;

ad) az előkészítésben részt vevők véleményét (bizottságok, szakértők);

ae) mindazokat a tényeket, adatokat, körülményeket, összefüggéseket, amelyek lehetvé teszik a minősítést és a döntést indokolják;

af) több döntési alternatíva esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, és a várható következmények ismertetését.

b) Az előterjesztés második része tartalmazza:

ba) a határozati vagy rendeletalkotási javaslatot,

bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését,

bc) a végrehajtás határidejét. A határidőt általában évre, hónapra és napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt kell alkalmazni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos” vagy „azonnal” megjelölés alkalmazandó.

(7) Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a képviselő-testület tagja;

b) a képviselő-testület bizottsága;

c) a polgármester;

d) a jegyző;

e) településen lévő társadalmi, és más civil szervezetek, érdekképviseleti szervezetek vezetői.

Napirend előtti témák és a napirend

14. § (1) A képviselő-testület két ülése közötti időszak fontosabb eseményeiről szóló polgármesteri tájékoztatót a testület vita nélkül tudomásul veszi, valamint dönt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról.

(2) A képviselő-testület az ülés napirendjéről vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Napirendi pont tárgyalásának elhalasztására az előterjesztő vagy bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet. A javaslatot indokolni kell. A napirendi pont elhalasztásáról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A napirendi előterjesztés írásban vagy szóban nyújtható be.

(5) A képviselő-testület napirendjének előterjesztésére kizárólag írásban kerülhet sor:

a) a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható és

b) az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben.

(6) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha a Képviselő-testület által megállapított határidő mulasztás, vagy önkormányzati érdeksérelem nélkül a következő ülésre már nem terjeszthető be. A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés napirendjének megszavazásáig lehet előterjeszteni, melyet az előterjesztéskor meg is kell indokolni.

(7) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

a) Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az képviselő-testületi ülést megelőző nap 16.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

b) Sürgősségi indítványt nyújthatnak be:

ba) a polgármester;

bb) a képviselő-testület tagja;

bc) a jegyző.

c) Ha a polgármester vagy valamely sürgősségi indítvány előterjesztésére jogosult ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására;

d) Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el a sürgősségi tárgyalásra irányuló javaslatot, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják azt.

(8) Sürgősségi indítvány esetében is megfelelően alkalmazni kell az előterjesztésre vonatkozó szabályokat.

Az ülés vezetése

15. § (1) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén az ülést a korelnök hívja össze és vezeti. A polgármester, az alpolgármester, és a korelnök (a továbbiakban együtt: ülést vezető) állandó feladatai az ülés jellegétől függetlenül:

a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

c) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,

d) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

e) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, és

f) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(2) A polgármester, a képviselők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. A települési képviselő az ülés napirendjének megszavazása előtt kezdeményezheti rendelet megalkotását, vagy határozat meghozatalát. az ülés napirendjébe nem kerülnek a javaslat(ok), a következő képviselő-testületi ülés napirendjébe kötelezően fel kell venni a képviselő javaslatát, javaslatait.

(3) Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban a képviselő-testületi ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(5) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(6) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(7) A nyilvános ülésen a képviselő-testület tagjain kívüli személyek (a továbbiakban: hallgatóság) a kijelölt helyen foglalhatnak helyet.

A tanácskozás rendjének fenntartása

16. § Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében a feladatai a következők:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors, érdemi eldöntésére, és

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától.

A szavazás módja

17. § (1) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában az elhangzás sorrendjében elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(2) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(3) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

Nyílt szavazás

18. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra.

(3) A név szerinti szavazás esetén a polgármester a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni.

(4) A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát mindig utolsóként adja le.

Titkos szavazás

19. § (1) A titkos szavazás előtt 3 fős szavazatszedő bizottságot kell választani.

(2) A szavazólapokat a jegyző készíti elő és adja át a képviselőknek.

(3) A kitöltött szavazólapokat lepecsételt urnába kell helyezni.

(4) A szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság állapítja meg és az elnök kihirdeti.

A jegyzőkönyv

20. § (1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl:

a) az ülés jellegét (alakuló / rendes / rendkívüli; nyilvános / zárt);

b) a polgármester esetleges intézkedéseit, az ülésen történt legfontosabb eseményeket;

c) az ülés bezárásának időpontját.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a jelenléti ívet.

VI. Fejezet

EGYÉB MŰKÖDÉSI KÉRDÉSEK

Rendelet alkotás

21. § (1) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:

a) a képviselő-testület a rendelet előkészítéséhez elveket, szempontokat állapíthat meg;

b) a rendelet tervezetet a jegyző készíti el;

c) a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét a képviselő-testület döntése alapján megvitatás céljából az Ügyrendi bizottság elé kell terjeszteni, amely azt – téma esetén a tárgy szerint érintett más bizottságokkal együttesen tartott ülésén – megtárgyalja. Erre az ülésre téma szerint más külső szakembereket is meg kell hívni;

d) a jegyző – az előkészítésben részt vevő Bizottságot véleményének csatolásával - a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;

e) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.

(2) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.

A rendelet kihirdetése

22. § (1) A rendeletet a hivatal épületében lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel hirdeti ki.

(2) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja. A rendeletet 15 napra kell kifüggeszteni.

(3) A rendelet egy példánya a községi könyvtárban is megtalálható.

Közmeghallgatás

23. § (1) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik. Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé a közmeghallgatás időpontja előtt legalább 5 nappal a következő helyeken:

a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

b) a elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel

(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(3) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja, és 15 napon belül írásban megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(4) A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat.

VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

24. § (1) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek és szervének, ha a döntés meghozatala előtt, vagy a döntés meghozatalát követően jogszabálysértést észlel, vagy a képviselő-testület, és szerve működése jogszabálysértő. A képviselő-testület tagjait, a képviselő-testület bizottságának elnökét és tagjait megillető tiszteletdíj mértékét a képviselő-testület az éves költségvetési rendeletben határozza meg.

(2) A jegyző észrevételét:

a) jegyzőkönyvhöz csatolja, vagy

b) a képviselő-testület ülésen a jegyzőkönyvbe mondhatja, vagy

c) írásban tájékoztatást küld a polgármesternek, bizottság vagy társulás elnökének.

(3) A képviselő személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettségének elmulasztása esetén kettő hónapon át tiszteletdíjának 50 %-ára jogosult.

VIII. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

A bizottságok típusai, feladatai és szervezete

25. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(3) Az Ügyrendi Bizottság 3 képviselő tagból áll.

(4) Az Ügyrendi Bizottság feladata:

a) a vagyonnyilatkozatok kezelése, nyilvántartása, ellenőrzése, vizsgálata,

b) a méltatlansági és összeférhetetlenségi ügyekben eljárás,

c) a 30 napon belül nem megszüntethető összeférhetetlenség esetén a lemondó nyilatkozat átvétele, kezelése.

(5) Az Ügyrendi Bizottság nyújtja a települési képviselők tiszteletdíjával, juttatásaival kapcsolatos döntési javaslatokat.

26. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Az elnököt – távollétében – az elnökhelyettes helyettesíti.

(2) A bizottság munkájába külső szakértőt vonhatnak be.

(3) A bizottság napirendjéhez előterjesztők lehetnek a bizottság tagjai.

(4) Az előterjesztést, a bizottság ülésének időpontját megelőzően legalább 3 nappal a bizottság elnökének kell benyújtani.

(5) Az előterjesztést szóban vagy írásban is előterjeszthető.

(6) Írásbeli előterjesztést kell készíteni:

a) rendeletalkotással,

b) költségvetési szerv alapítással, megszüntetéssel, átszervezéssel, és

c) társulás alakításával, megszüntetésével kapcsolatos ügyekben.

A bizottságok működése

27. § (1) A bizottság tanácskozási rendjére, döntéshozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A bizottsági ülés helyéről, időpontjáról, napirendjéről az ülést megelőző 5. naptól a bizottság elnöke tájékoztatást tesz közzé

a) az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel

b) elektronikus formában az önkormányzat honlapján történő megjelenítéssel.

IX. Fejezet

POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ

28. § (1) Az önkormányzat szervei:

a) 1 főállású polgármester

b) 1 társadalmi megbízatású alpolgármester, melyet a képviselők közül választanak, (törölni)

c) Ügyrendi bizottság,

d) 1 jegyző,

e) Bakonyszombathelyi Közös önkormányzati hivatal, és

f) a társulások.

(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el, a képviselő közül választják

29. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

(2) A polgármester a jogszabályokban és az e rendeletben meghatározott hatáskörein túlmenően:

a) dönt az éves költségvetési rendeletben meghatározott összeget meg nem haladó hitelfelvételekről;

b) dönt a költségvetési tartalék 20 százalékig terjedő felhasználásáról;

c) véleményt nyilvánít a község életét érintő kérdésekben;

d) nyilatkozatot ad a hírközlő szerveknek;

e) gondoskodik a képviselő-testület és szervei, valamint az intézmények munkáját, céljait hitelesen és tárgyilagosan bemutató, a község érdekének megfelelő propaganda tevékenység kialakításáról.

30. § A jegyzői, aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk estére a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónap időtartamra az igazgatási előadó látja el.

X. Fejezet

FALUGYŰLÉS

31. § (1) A falugyűlést a polgármester hívja össze, legalább 50 választópolgár írásbeli kezdeményezésre. A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani. A kezdeményezésen meg kell jelölni a napirendet.

(2) A falugyűlés összehívásáról a polgármester hirdetmény közzétételével tájékoztatót tesz közzé a Községháza hirdetőtábláján. A kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül kerül sor a falugyűlés összehívására.

(3) A falugyűlés napirendjére csak olyan kérdések vehetők fel, melyek a településen tervezett ipari beruházás letelepedésével, a települési közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatosak.

(4) A falugyűlést a polgármester vezeti.

(5) A falugyűlés a hirdetményben közzétett napirendeket tárgyalja.

(6) A megjelentek véleményüket személyenként 5 perc időtartamban fejthetik ki. Egy személy több alkalommal is hozzászólhat.

(7) Amennyiben több vélemény vagy hozzászólás nem érkezik, a polgármester összefoglalja röviden az elhangzottakat és a falugyűlést berekeszti.

XI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA, KÖLTSÉGVETÉSE, GAZDÁLKODÁSA

32. § A kormányzati funkciókat 2. melléklete tartalmazza.

33. §1

34. § Ez a rendelet 2022. január 26-án lép hatályba.

1. melléklet

Társulások jegyzéke

1. Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás

2870 Kisbér, Széchenyi u. 2.

2. Ácsteszér, Bakonyszombathely, Csatka Óvodai Feladatok Ellátását Szolgáló Társulás

2887 Ácsteszér, Kossuth L. u. 45.

3. Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

8154 Polgárdi, Batthyány u. 132.

2. melléklet

A kormányzati funkciók

Kormányzati funkció

Megnevezés

011130

Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320

Köztemető-fenntartás és -működtetés

013350

Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

016010

Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválasztásokhoz kapcsolódó tevékenységek.

016020

Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

016080

Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

018030

Támogatási célú finanszírozási műveletek

041232

Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233

Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041237

Közfoglalkoztatási mintaprogram

045120

Út, autópálya építése

045160

Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

052020

Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

052080

Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

062020

Településfejlesztési projektek és támogatásuk

064010

Közvilágítás

066010

Zöldterület-kezelés

066020

Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások.

074040

Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

082044

Könyvtári szolgáltatások

082092

Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

096015

Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

104042

Család és gyermekjóléti szolgáltatások

104051

Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások

104060

A gyermekek, fiatalok és családok életminőségét javító programok

106020

Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

107051

Szociális étkeztetés szociális konyhán

107052

Házi segítségnyújtás

107055

Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás

107060

Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások

900060

Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek

1

A 33. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.