Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 45/2006. (XII. 13.) közgyűlési rendelete
Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról
Hatályos: 2022. 01. 01- 2022. 06. 30Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 45/2006. (XII. 13.) közgyűlési rendelete
Az önkormányzat tulajdonában álló önkormányzati lakások bérletéről, a lakbérek mértékéről és a lakbértámogatásról
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotói hatáskörében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. sz. mellékletében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
A rendelet hatálya
1. § (1)2 A rendelet hatálya kiterjed a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló lakásokra, ide értve az önkormányzati költségvetési szervek és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok feladatellátásához biztosított szolgálati lakásokat is – kivéve a Szegedi Nemzeti Színház Alapító Okiratában, továbbá a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft-vel kötött megállapodás alapján átadott szolgálati lakásokat - (továbbiakban: lakás), illetve azok lakbérére és a lakbértámogatásra.
(2) Lakásbérleti szerződés csak olyan lakásra köthető, amely a Ltv. 91/A. § 1-6. pontjába sorolható.
(3) Az önkormányzat a bérbeadói jogokat a Közgyűlés, annak bizottságai, a polgármester, továbbá a vagyonhasznosító szervezet útján gyakorolja az Ltv. és e rendeletben szabályozottak szerint.
(4) A bérbeadói jogok gyakorlását az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(5) Ahol a rendelet a felek megállapodására utal, a megállapodás rendeletben nem szabályozott tartalmi elemeit a vagyonhasznosító szervezet állapítja meg.
1. RÉSZ
A lakások bérletéről
A lakásbérlet létrejötte
2. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig vagy határozatlan időre hozza létre.
(2) A lakásbérleti jogviszony a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki. A bérlőt és a vele együtt lakó személyeket a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának joga is megilleti.
(3)3 Lakás bérlője csak magyar állampolgár, illetve olyan személy lehet, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvényben foglaltak alapján állandó tartózkodásra jogosult, kivéve a szolgálati lakás bérlőjét, aki bármilyen állampolgárságú, természetes személy lehet.
A bérbeadás jogcímeinek kategóriája
3. § (1) Az önkormányzati lakás szociális, költségelvű, piaci kategóriába sorolható.
(2) Szociális alapon történő bérbeadás:
a) pályáztatás szociális helyzet alapján
b) szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezése
c) ideiglenesen elhelyezettek rendezett lakásbérleti jogának meghosszabbítása szociális alapon
d) elhelyezés szociális intézményi jogviszony megszűnése esetén
e) komfort nélküli komfortfokozatú lakásban történő elhelyezés
f) szükséglakásban történő elhelyezés meghosszabbítása
g) fiatalok, egyetemi, főiskolai hallgatók garzonházában való elhelyezés
h) hatósági határozat, bírósági ítélet alapján történő szociális elhelyezés
i) jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése szociális alapon
j) szolgálati lakásban történő elhelyezés szociális helyzet alapján
k) önkormányzati vagy magántulajdonban álló lakás megszűnése esetére szóló, szociális alapon történő elhelyezés
l) bérleti jogviszony folytatása szociális helyzet alapján
m) lakáscsere szociális helyzet alapján
n) nyugdíjasok házában történő elhelyezés szociális helyzet alapján
o) társbérleti jogviszony megszűnése szociális alapon
p) lakásbővítés szociális helyzet alapján
q) átmeneti lakásokban történő elhelyezés szociális alapon
r)4 kényszerbérlő elhelyezése szociális alapon
s)5 a Ltv. 85/F. § (1) bekezdése, illetve a Vht. 157. § (1)-(2) bekezdése alapján megszerzett lakóingatlanban élő adós elhelyezése szociális alapon
t)6
u)7 önkormányzati érdekből történő elhelyezés szociális alapon
v)8 magántulajdonú ingatlan önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérleti jogára történő cseréje
(3) Költségelven történő bérbeadás
a) önkormányzati érdekből történő elhelyezés
b) átmeneti lakásokban történő elhelyezés
c) bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés
d) hatósági határozat, bírósági ítélet alapján történő elhelyezés költségelven
e) jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése költségelven
f) szolgálati lakásban történő elhelyezés költségelven
g) önkormányzati vagy magántulajdonban álló lakás megszűnése esetére szóló, költségelven történő elhelyezés
h) bérleti jogviszony folytatása költségelven
i) lakáscsere költségelven
j) nyugdíjasok házában történő elhelyezés költségelven
k) társbérleti jogviszony megszűnése költségelven
l) lakásbővítés költségelven
m) közös megegyezéssel történő bérbeadás költségelven
n)9 kényszerbérlő elhelyezése költségelven
o)10 a Ltv. 85/F. § (1) bekezdése, illetve a Vht. 157. § (1)-(2) bekezdése alapján megszerzett lakóingatlanban élő adós elhelyezése költségelven
p)11 magántulajdonú ingatlan önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérleti jogára történő cseréje
q)12 szociális alapon bérbe adott lakás bérlőjének elhelyezése költségelven
r)13 költségelven történő bérbeadás térítési díj megfizetésével.
(4) Piaci alapon történő bérbeadás
a) pályáztatás piaci alapon
b) önkormányzati vagy magántulajdonban álló lakás megszűnése esetére szóló, piaci alapon történő elhelyezés
c) lakáscsere piaci alapon
d) átmeneti lakásokban történő elhelyezés piaci alapon
e)14 lakásbővítés piaci alapon
f)15 nem lakás céljára szolgáló helyiség lakássá történő átminősítését követő bérbeadás piaci alapon, a bérlő kérelmére
g)16 a Ltv. 85/F. § (1) bekezdése, illetve a Vht. 157. § (1)-(2) bekezdése alapján megszerzett lakóingatlanban élő adós elhelyezése piaci alapon
h)17 magántulajdonú ingatlan önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérleti jogára történő cseréje
i)18 szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlőjének elhelyezése piaci alapon
Pályáztatás szociális helyzet alapján
4. §19 (1) A bérbeadó lakást szociális helyzet alapján a pályázó és vele együtt költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel pályázati úton adhat bérbe.
(2) Szociális helyzet alapján történő pályázat
a) helyreállított,
b) helyreállításra szoruló,
c) 20 új, erre a célra létesített, illetve kormányzati támogatással szociális bérlakás céljára vásárolt használt (kivéve: 3. sz. melléklet VIII. pontjában meghatározott lakás-üzlet rendeltetésű ingatlanok)
d) 21 a 3. sz. melléklet VIII. pontjában meghatározott lakás-üzlet rendeltetésű,
e) a bérbeadó által meghatározott akadálymentesített,
f) a bérbeadó által meghatározott könnyített megközelítésű lakásokra írható ki.
(3) Lakásbérleti szerződéskötésre irányuló pályázatot az a kérelmező nyújthat be:
a) 22 aki – közvetlenül a pályázat benyújtását megelőzően – öt éves szegedi bejelentett lakóhellyel rendelkezik, amelynél önkormányzati lakásban létesített lakóhely esetén vizsgálni kell, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tett, és életvitelszerűen Szegeden lakik; vagy
b) aki Szegeden – közvetlenül a pályázat benyújtását megelőzően – öt éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, illetőleg egyéb kereső tevékenységet folytat és életvitelszerűen Szegeden lakik és
c) 23 A (2) bekezdés a)-b)-c)-e)-f) pontjaiban meghatározott lakások pályáztatása esetén, akinek és a vele jogszerűen együtt költöző személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át eléri, de az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér), egyedülálló személy esetén az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított, középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumának összegét nem haladja meg – kivéve a komfort nélküli komfortfokozatú lakás pályáztatása és a bérleti jogviszony meghosszabbítása esetén, ahol a 14. § (1) bekezdés b) pontja az irányadó -, továbbá az ingatlan, ingó, és a vagyoni értékű jogainak együttes forgalmi értéke – amelyet egy évnél nem régebbi okirattal vagy értékbecsléssel kell igazolni – a nyugdíjminimum hetvenszeresét nem haladja meg. Ingatlantulajdonnal rendelkező pályázó esetén nem kell figyelembe venni az egyeneságbeli felmenő haszonélvezeti jogával terhelt legfeljebb egy ingatlant, ingatlanrészt, ha azt nem a pályázó használja, és a jogos lakásigény mértékét nem éri el.
d) 24 A (2) bekezdés d) pontban meghatározott ingatlanok pályáztatása esetén a c/ pont rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázónak és a vele jogszerűen együttköltöző személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át eléri, de az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított, középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumának összegét nem haladja meg.
e) aki és a vele jogszerűen költöző minden nagykorú, cselekvőképes személy a 6. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmek közül valamelyikkel rendelkezik, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve a meghatározott jövedelemmel nem rendelkező együtt költöző nagykorú, cselekvőképes személy a munkaügyi központtal igazoltan együttműködik, és
f) aki a maga és a családja lakhatását önerőből biztosítani nem képes és
g) aki a pályázati feltételeket elfogadja.
h) 25 a 4. § (2) bekezdés e, f, pontjaiban meghatározott lakások tekintetében a (9) és (10) bekezdésben meghatározott személyek.
(4)26 A (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése setén sem adható bérbe a pályáztatott lakás annak a pályázónak – a pályázó alatt a pályázat benyújtóját és a vele jogszerűen együtt költöző személyeket is kell érteni -, aki:
a) az ország területén bárhol rendelkezik önálló beköltözhető lakástulajdonnal, önálló lakásnak minősülő, beköltözhető tulajdoni hányaddal, önkormányzati bérlakással – ide nem értve a 11. §, a 14 §, a 15. §, a 16-18/A. § szerinti elhelyezést, a 20. § szerinti elhelyezést, a jogcím nélküli lakáshasználóként történő elhelyezést abban az esetben, ha a bérlőnek nincs lakbér-, használati díj, közüzemi díj tekintetében tartozása, a 24. § szerinti elhelyezést – illetőleg korábban rendelkezett beköltözhető lakástulajdonnal, önálló lakástulajdonnak minősülő, beköltözhető tulajdoni hányaddal, önkormányzati bérlakással, és azt a pályázat benyújtását megelőző 3 éven belül elajándékozta, vagy elidegenítette, illetve a bérletéről térítés ellenében lemondott, bérlőtársi jogviszonyáról lemondott, vagy a lakás bérleti jogviszonyát a 39. § (1) bekezdés szerinti módon megszüntette,
b) az ország területén bárhol elhelyezkedő ingatlan önálló lakásnak minősülő, beköltözhető tulajdoni hányadán fennálló haszonélvezeti joggal rendelkezik,
c) bérleti jogviszonya vagy tulajdonjoga – lakáscélú hitel felmondása következtében megszűnő tulajdonjog kivételével – a pályázat benyújtását megelőző 3 éven belül neki felróható okból szűnt meg, illetve a pályázat benyújtását megelőző 3 éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján költöztették ki,
d) a pályázat benyújtására megállapított határnapig a 18. életévét nem töltötte be, kivéve, ha házasságkötéssel nagykorúvá vált,
e) a pályázati eljárás során valótlan adatot közöl, az eredményhirdetéstől számított 2 évig.
(5) A leendő bérlő, vagy együtt költöző családtagjai kötelesek 4. § (4) bekezdés a) pontjának kivételeiben meghatározott lakást legkésőbb a megpályázott lakás bérleti szerződésének megkötésétől számított 30 napon belül bérbeadónak helyreállított állapotban visszaadni. A lakás visszaadási kötelezettség elmulasztása esetén bérbeadó a pályázott lakás bérleti jogviszonyát írásban felmondja.
(6) A (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott lakásokra kiírt pályázat nyertese az, aki a pályázati eljárás során az e rendelet 2. sz. melléklete szerinti sorolási szempontok alapján a legmagasabb pontszámot kapta.
(7) A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott lakásokra kiírt pályázat nyertesét a bérbeadó állapítja meg. A pályázat értékelési szempontjait a bérbeadó előzetesen jóváhagyja azzal, hogy a pályázatok elbírálása során előnyben részesíti azt:
a) aki legalább két kiskorú és házastársak esetén legfeljebb három, egyedülálló esetén legfeljebb négy gyermek neveléséről gondoskodik,
b) a jogszerűen együtt költöző személyek között tartósan beteg, vagy mozgáskorlátozott van.
(8)27 A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott lakásokra kiírt pályázat nyertesét a bérbeadó állapítja meg. A pályázat nyertese az, aki a pályázati eljárás során az e rendelet 2. sz. melléklete szerinti sorolási szempontok alapján a legmagasabb pontszámot kapta. A lakás-üzlet rendeltetésű ingatlan helyiségként kialakított részének nem lakásként való használatához a bérbeadó hozzájárulása szükséges, melynek feltétele a bérlő és a bérbeadó bérleti díjban történő megállapodása.
(9) A bérbeadó által meghatározott akadálymentesített lakásokra olyan súlyos mozgáskorlátozott személy nyújthat be pályázatot, ki a 102/2011.(VI.29.) Korm. rendelet 2. §-a alapján súlyosan mozgáskorlátozott.
(10) A bérbeadó által meghatározott könnyített megközelítésű lakásokra olyan súlyos mozgáskorlátozott személy nyújthat be pályázatot, aki a 102/2011.(VI.29.) Korm. rendelet 2. §-a alapján súlyosan mozgáskorlátozott.
(11)28 Több lakás egyidejű pályáztatása esetén a pályázó konkrét lakás megjelölése nélkül nyújthatja be pályázatát. A pályázaton a pályázó egy lakás bérletét nyerheti el. Amennyiben a (2) bekezdés alapján megpályáztatott lakások közül valamelyiket az érintett pályázó nem fogadja el, azonban vannak olyan pályázók, akik ugyanezen pályázati eljárás keretében érvényes pályázatot adtak be, részükre ezen üres lakás felajánlható az elért pontszámaik nagyságának sorrendjében.
(12) A lakás szociális helyzet alapján történő pályázati eljárással az alábbi időtartamra adható bérbe:
5. §31 (1) A bérbeadó üres lakást szociális helyzet alapján csere jogcímén pályázati úton adhat bérbe.
(2) Pályázatot az alábbi együttes feltételek teljesülése esetén az nyújthat be:
a) aki közvetlenül a pályázat benyújtását megelőzően legalább kettő éve folyamatosan bérlője a b) pont szerint a cserére felajánlott szegedi önkormányzati tulajdonú lakásnak és életvitelszerűen abban lakik;
b) aki határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezik – amennyiben a bérlő nem bérlőkiválasztási, bérlőkijelölési jog alapján került elhelyezésre -, vagy
ba) a 4. § (1) bekezdés, továbbá a 11. §, 12. § (1) bekezdés, 20. § (1) bekezdés szerint elhelyezett, ha a bérlőnek nincs lakbér, közüzemi díj tekintetében tartozása, vagy
bb)32 a 3. sz. melléklet VII/1. és VII/3. pontjában meghatározott, a Székely sor 21. és Kereszttöltés u. 29. sz. alatti fiatalok garzonlakásában elhelyezett bérlő, aki legalább egy kiskorú gyermeket nevel abban az esetben, ha a bérlőnek nincs lakás-előtakarékossági, lakbér, közüzemi díj tekintetében tartozása, vagy
c) aki jogos lakásigényének megfelelő szobaszámú lakásra kívánja cserélni a jelenlegi önkormányzati bérlakását;
d) akinek nincs lakbér- és közüzemi díj, bérleti szerződés és e rendelet alapján fennálló tartozása továbbá ezen kötelezettségei vonatkozásában a pályázat benyújtását megelőző egy éven belül három hónapot meghaladó – azaz legalább három havi – tartozása nem volt;
e) aki nem rendelkezik az ország területén önálló, beköltözhető lakástulajdonnal, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, az ország területén bárhol elhelyezkedő ingatlan önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányadán fennálló haszonélvezeti joggal, és a csereként felajánlott önkormányzati bérlakáson kívül másik önkormányzati bérlakással;
f) aki kötelezettséget vállal arra, hogy a csereként felajánlott lakás és a megpályázott új lakás közötti az 52. § (1)-(3) bekezdése szerinti térítési díj különbözetet egy összegben megfizeti a bérbeadó részére azzal, hogy új építésű, vagy felújított épületben lévő ingatlan esetén
fa) amennyiben a leendő bérlő részére történő bérbeadás a tárgyi lakás első bérbeadásától számított 3 éves időtartam alatt történt a térítési díj kétszeresét,
fb) amennyiben a leendő bérlő részére történő bérbeadás a tárgyi lakás első bérbeadásától számított 3-5 éves időtartam alatt történt a térítési díj másfélszeresét kell alapul venni.
(3) A fizetendő térítési díj összegébe a bérlő eredeti lakására számított, az 52. § (1)-(3) bekezdés szerinti térítési díj összegét be kell számítani.
(4) A megpályázott lakás az alábbi időtartamra adható bérbe:
a) ha a pályázó a pályázat benyújtását megelőzően határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezett, határozatlan időtartamra,
b) ha a pályázó a pályázat benyújtását megelőzően határozott idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezett, akkor a megszüntetett bérleti szerződés szerint még fennálló időtartamra, legfeljebb öt éves határozott időtartamra.
(5) A leendő bérlő köteles a csereként felajánlott lakást legkésőbb a megpályázott lakás bérleti szerződésének megkötésétől számított 30 napon belül a bérbeadónak helyreállított állapotban vagy a bérbeadó által megállapított helyreállítási költség egy összegben történő megfizetésével visszaadni. A lakás visszaadási kötelezettség elmulasztása esetén a bérbeadó a pályázott lakásbérleti jogviszonyát írásban felmondja.
(6) Lakásbérleti szerződés csak olyan lakásra köthető, amelynek nagysága a pályázó – és vele jogszerűen együtt költöző személyek – jogos lakásigénye mértékét nem haladja meg.
(7)33 Több lakás egyidejű pályáztatása esetén a pályázó konkrét lakás megjelölése nélkül nyújthatja be pályázatát. A pályázaton a pályázó egy lakás bérletét nyerheti el. Amennyiben az (1) bekezdés alapján megpályáztatott lakások közül valamelyiket az érintett pályázó nem fogadja el, azonban vannak olyan pályázók, akik ugyanezen pályázati eljárás keretében érvényes pályázatot adtak be, részükre ezen üres lakás felajánlható az elért pontszámaik nagyságának sorrendjében.
(8)34 Amennyiben a megpályázott lakás a rendelet 3. sz. mellékletének VIII. pontjában meghatározott lakás-üzlet rendeltetésű ingatlan, úgy a pályázat nyertesét a bérbeadó állapítja meg. A pályázat nyertese az, aki a pályázati eljárás során az e rendelet 2. sz. melléklete szerinti sorolási szempontok alapján a legmagasabb pontszámot kapta.
(9) A lakás-üzlet rendeltetésű ingatlan helyiségként kialakított részének nem lakásként való használatához a bérbeadó hozzájárulása szükséges, melynek feltétele a bérlő és a bérbeadó bérleti díjban történő megállapodása.
(10)35 A pályázati eljárásra a 6. § rendelkezéseit, az 55. § rendelkezéseit, az 57. § (8) bekezdését, továbbá az 58. § (1) bekezdését a speciális elhelyezési feltételek figyelembe vételével kell alkalmazni. Az 5. § szerinti pályázat esetén a bérbeadó a pályázati eljárás során vizsgálja a rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott igazolások meglétét azzal, hogy csak hiánytalan pályázat értékelhető.
(11) A pályázati úton elnyert lakás bérleti jogviszonya a 39. § rendelkezéseiben foglalt módon
– közös megegyezéssel – nem szüntethető meg.
(12) Az 5. § szerinti elhelyezettek esetében a határozott időtartam elteltével – a szerződés lejártát megelőzően benyújtott kérelemre – a lakásbérleti szerződés öt évenként további legfeljebb öt évre mindaddig meghosszabbítható, amíg:
a) 36 a bérlő és a vele jogszerűen együtt lakó személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át eléri, de a mindenkori teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér), egyedülálló esetén – egyedülálló személynek minősül az egyszemélyes háztartás – az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított, középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumának összegét nem haladja meg, és
b) az ingatlan, ingó továbbá a vagyoni értékű jogainak együttes forgalmi értéke a nyugdíjminimum hetvenszeresét nem haladja meg, és
c) amennyiben a bérlőnek nincs lakbér, közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló tartozása, és
d) a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a 46. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt bérlői kötelezettségeinek eleget tett.
(13) Nem hosszabbítható meg a bérleti jogviszonya annak a kérelmezőnek – a kérelmező alatt a vele jogszerűen együtt költöző személyeket is kell érteni -, aki:
a) az ország területén bárhol rendelkezik, vagy rendelkezett önálló beköltözhető lakástulajdonnal, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, továbbá a csereként felajánlott önkormányzati bérlakáson, illetve a jelenlegi bérlakásán kívül másik önkormányzati bérlakással és azt a hosszabbítási kérelme benyújtását megelőző 6 éven belül elajándékozta, vagy elidegenítette, illetve a bérletéről térítés ellenében lemondott, bérlőtársi jogviszonyáról lemondott, vagy a lakás bérleti jogviszonyát a 39. § (1) bekezdés szerinti módon megszüntette, illetve a házassági vagyonközösséget a pályázati kiírást megelőző 3 éven belül bírósági úton vagy egyezség útján szüntették meg,
b) az ország területén bárhol elhelyezkedő ingatlan önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányadán fennálló haszonélvezeti joggal rendelkezik,
c) lakásban bérlőtárs,
d) bérleti jogviszonya vagy tulajdonjoga a pályázat benyújtását megelőző öt éven belül neki felróható okból szűnt meg, illetve a pályázat benyújtását megelőző öt éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján költöztették ki. Lakáscélú devizahitel felmondása következtében megszűnő tulajdonjogra e rendelkezés nem alkalmazható.
e) a pályázat benyújtására megállapított határnapig a 18. életévét nem töltötte be kivéve, ha házasságkötéssel nagykorúvá vált,
f) pályázati eljárás során valótlan adatot közöl, az eredményhirdetéstől számított 2 évig.
(14)37 Amennyiben a bérlőnek az 57. § (8) bekezdése alapján ingatlan tulajdona volt a bérbeadáskor, úgy 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolattal igazolni köteles tulajdonjogának és a haszonélvezeti jognak a fennállását. A bérleti szerződés meghosszabbításakor vizsgálandó, hogy a bérlemény meghaladja-e a bérlő – és a vele jogszerűen együtt költöző személyek – jogos lakásigényének mértékét, és a bérbeadó a bérlő részére jogos lakásigénye mértékét meg nem haladó másik lakást ajánlhat fel.
(15) Ha a jogosultság feltételei nem állnak fenn, a bérlő a lakásbérleti szerződés lejáratakor – kártalanítási igény nélkül – elhelyezéséről maga köteles gondoskodni és köteles a lakást helyreállított állapotban a bérbeadónak visszaadni.
(16) Az 5. § alapján bérbe adott lakás bérlője szociális lakbért köteles fizetni azzal, hogy az 5. § (8) bekezdésben megjelölt lakás-üzlet rendeltetésű ingatlan bérlője addig fizet szociális lakbért, amíg a teljes ingatlant lakásként használja. Amennyiben az ingatlan helyiségként kialakított részét nem lakásként használja, úgy ennek vonatkozásában a vagyonhasznosító szervvel történő megállapodásban rögzített bérleti díjat köteles fizetni.
6. § (1) A pályázó és a vele együtt költöző személyek jövedelmi viszonyai megállapításánál:
a) munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, egyes szellemi tevékenységből, mezőgazdasági termelésből, vállalkozásból, ingatlan, ingó dolog és vagyoni értékű jog átruházásából, egyes építmények és földterületek hasznosításából, takarékbetétből, értékpapírból, biztosításból származó nettó jövedelmet;
b)38 társadalombiztosítási ellátásból (betegségi és anyasági ellátás, nyugellátás, rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás, fogyatékosok ellátása, baleseti ellátás),
c) gyermektartásdíjból,
d) álláskeresési támogatásból,
e) családi pótlékból,
f) bejelentett alkalmi munkából, kisösszegű kifizetésből,
g)39 aktív korúak ellátásából, időskorúak járadékából, ápolási díjból
h) ösztöndíjból, alapítványi támogatásból
i) az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. tv. hatálya alá tartozó jövedelemből (EVA) származó jövedelmet, továbbá
j) minden olyan egyéb jövedelmet figyelembe kell venni, amely a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.
(2)40 A havi nettó jövedelem megállapításakor a pályázat benyújtását, pályázati eljárás nélküli bérbeadás esetén a kérelem döntésre való előterjesztését megelőző tizenkét hónapra számított – a munkáltató vagy a jövedelmet folyósító más szerv, a szervre irányadó jogszabályban meghatározott módon igazolt – nettó jövedelem és az előző évi adóelszámolással igazolt jövedelem 1/12 részét kell alapul venni. A pályázaton kívüli elhelyezési kérelmek esetén a Bizottság az előzőekben megjelölt havi nettó jövedelemszámítási módtól különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet, amennyiben az ügyfél részére az kedvezőbb elbírálást eredményezne.
(3)41 Amennyiben a pályázó és a vele együtt költöző személyek jövedelme egyéni, vagy társas vállalkozásból ered, annak összegét adóbevallással, vagy a NAV igazolásával vagy nyilatkozattétellel kell bizonyítani.
(4)42
(5) Kereső tevékenységnek minősül minden olyan munkavégzéssel járó tevékenység, amelyért díjazás jár. Alkalmi munkavégzés esetén csak a bejelentett alkalmi munka vehető figyelembe. Kereső tevékenységnek minősül továbbá, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyesen közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt és ebből adóköteles jövedelme van.
7. § A pályázat elbírálásakor a vagyoni viszonyok megállapításánál a pályázó és a vele együtt költöző személyek tulajdonában álló forgalomképes társasházrész, üdülő, lakó- és üdülőtelek, tanyás ingatlan, zártkert, mezőgazdasági földterület forgalmi értékét, valamint - a szokásos mértékű felszerelési és berendezési tárgyakon felüli - ingó vagyonnak, továbbá a vagyoni értékű jognak az együttes értékét kell figyelembe venni.
8. §43
9. §44
10. §45
Szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezése
11. §46 (1)47 A rendelet 3. sz. melléklet II/1.) pontja szerinti lakás szociális rászorultság alapján
a) házasságban, élettársi kapcsolatban élő személyek, vagy
b) házasságban, élettársi kapcsolatban élő, kiskorú gyermeket nevelő, vagy nagykorú gyermekkel együtt költözni kívánó szülők, de a kérelmező(k) és az együtt költöző személyek száma nem lehet több négy főnél, vagy
c) kiskorú gyermekét egyedül nevelő, illetve a nagykorú gyermekkel együtt élő szülő, de a kérelmező és az együtt költöző személyek száma nem lehet több négy főnél, vagy
d) egyedülálló (egyedülálló személynek minősül az egyszemélyes háztartás), volt intézeti nevelt vagy állami nevelt személy részére kerülhet bérbeadásra.
(2)48 A bérbeadó kivételes és indokolt esetben – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, figyelemmel az igénylő gyermekeinek számára – a rendeletben meghatározott lakások helyett más lakás bérbeadásáról is dönthet. Az ilyen jogcímen bérbe adott lakásokra vonatkozó bérleti jogviszony megszűnését követően a lakást a bérbeadást megelőző jogcímen kell újra hasznosítani.
(3)49 A 3. sz. melléklet II/1. pontjában meghatározott lakások bérbeadásáról a bérbeadó a 2. sz. mellékletben meghatározott sorolási szempontok alapján dönt. A 3. sz. melléklet II/2. pontjában meghatározott lakások bérbeadása vonatkozásában a 2. sz. melléklet alkalmazandó a 9. pont kivételével.
(4)50 A 3 sz. melléklet II/1. pontjában meghatározott lakás három év határozott időtartamra annak a személynek adható bérbe, aki megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek és a 4. § (3) és (4) bekezdésekben foglalt feltételeknek.
Ideiglenesen elhelyezettek rendezett lakásbérleti jogának meghosszabbítása szociális alapon
12. § (1)54 Az elhelyezés a bérleti szerződés lejárta előtt benyújtott kérelemre további öt évre mindaddig meghosszabbítható, amíg a bérlő a 4. § (3) és (4) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, illetve a lakásbérleti szerződésben vállalt kötelezettségei tekintetében nincs hátraléka, lakbér- használati díjhátraléka, valamint közüzemi díjtartozása nincs és a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a 46. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt bérlői kötelezettségeinek eleget tett.
(2) A jelen § alapján bérbe adott lakás bérlője szociális lakbért köteles fizetni.
Elhelyezés szociális intézményi jogviszony megszűnése esetén szociális alapon
13. § (1) Azt a személyt, aki a szociális intézménybe történő beutalásakor, vagy az intézményi elhelyezés időtartama alatt határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára pénzbeli térítés nélkül mondott le és a lemondást követően a szociális intézményi elhelyezése megszűnt, a bérbeadó határozatlan időtartamra legfeljebb garzonlakásban helyezheti el.
(2) Azt a személyt, aki szociális intézménybe történő beutaláskor, vagy az intézményi elhelyezés időtartama alatt határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára pénzbeni térítés ellenében mondott le és a szociális intézményi elhelyezése megszűnt, a bérbeadó elsősorban egy szobás, félkomfortos, vagy komfort nélküli bérlakásban helyezheti el feltéve, hogy
a)55 a bérlő megfelel a 4. § (3)-(4) bekezdéseiben, 6. §-7. §-okban foglalt feltételeknek,
b) a bérlő bérbeadónak a 52. § (1)-(3) bekezdésben megállapított térítési díjat egyösszegben megfizeti.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a bérbeadótól kapott pénzbeli térítési díj összegét a jövedelmi, vagyoni viszony megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.
(4) A bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására kizárólag a jogszerűen befogadott házastárs jogosult.
(5) A jelen § alapján bérbe adott lakás bérlője szociális lakbért köteles fizetni.
Komfort nélküli komfortfokozatú lakásban történő elhelyezés szociális alapon
14. § (1)56 Kérelemre legfeljebb két évi határozott időtartamra komfort nélküli komfortfokozatú lakásban helyezhető el az a kérelmező:
a)57 aki – közvetlenül a pályázat benyújtását megelőzően – 3 éves szegedi bejelentett lakóhellyel (amelybe beleszámítandó a Szegeden működő családok átmeneti otthonában, illetve hajléktalan szállón a fenntartó intézmény által igazolt tartózkodás időtartama), illetve bérbeadói döntés alapján méltánylást érdemlő esetben legalább 3 éves szegedi bejelentett tartózkodási hellyel (amelybe beleszámítandó a Szegeden működő családok átmeneti otthonában, illetve hajléktalan szállón a fenntartó intézmény által igazolt tartózkodás időtartama) rendelkezik, amelynél önkormányzati lakásban létesített lakó- és tartózkodási hely esetén vizsgálni kell, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 26. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének eleget tett, életvitelszerűen Szegeden lakik, és
b)58 akinek és a vele együtt költöző személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének háromszorosát, egyedülálló személy esetén a nyugdíjminimum összegének három és félszeresét nem haladja meg és az ingatlan, ingó, továbbá vagyoni értékű jogainak együttes forgalmi értéke a nyugdíjminimum hetvenszeresét nem haladja meg,
c)59 aki és a vele együtt költöző minden nagykorú, cselekvőképes személy a 6. § (1) bekezdésében meghatározott jövedelmek közül valamelyikkel rendelkezik vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytat, illetve a meghatározott jövedelemmel nem rendelkező együtt költöző nagykorú, cselekvőképes személy a munkaügyi központtal igazoltan együttműködik, és
d) aki a maga és a családja lakhatását önerőből biztosítani nem képes, és
e) aki megfelel a 4. § (4) bekezdésben foglaltaknak.
(2)60 Házastársak, élettársak a kérelmet együttesen nyújthatják be, és a bérbeadáskor történő bérlőtársi jogviszony létesítésének feltétele, hogy a nevezettek külön-külön is megfeleljenek az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaknak.
(3) A komfort nélküli komfortfokozatú lakások bérbeadásáról a bérbeadó a rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott sorolási szempontok alapján dönt.
(4)61 Kérelemre, a bérleti szerződés lejárata előtt a jogviszony mindaddig további 2-2 évvel meghosszabbítható, amíg a bérlő megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek és igazolja, hogy lakbér és közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló tartozása nincs és a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a 46. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt bérlői kötelezettségeinek eleget tett.
(5)62 A bérlő a bérleti jogviszony megszűnését követő harminc napon belül köteles a lakást a bérbeadónak helyreállított állapotban visszaadni, elhelyezési igény nélkül.
(6)63 Az elhelyezési kérelem a tárgyév december 31. napjával hatályát veszti, azt a következő év január 31. napjáig meg kell újítani.
(7) A jelen § alapján bérbe adott lakás bérlője szociális lakbért köteles fizetni.
Szükséglakásban történő elhelyezés meghosszabbítása szociális alapon
15. § (1)64 Azon bérlő bérleti jogviszonya, aki 2006. március 31-ig szükséglakásban került elhelyezésre, mindaddig további 2-2 évvel meghosszabbítható, amíg a bérlő megfelel a 14. § (1) bekezdésben foglaltaknak, és igazolja, hogy lakbér és közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló tartozása nincs, valamint a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a 46. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt bérlői kötelezettségeinek eleget tett.
(2) A jelen § alapján bérbe adott lakás bérlője szociális lakbért köteles fizetni.
Fiatalok, egyetemi, főiskolai hallgatók garzonházában való elhelyezés szociális alapon
16. § (1)65 Fiatalok, egyetemi, főiskolai hallgatók garzonházában való elhelyezése a 3. sz. melléklet V. pontjában meghatározott épületekben történhet.
(2)66 A bérbeadóhoz a 3. sz. melléklet V/1. pontjában meghatározott fiatalok garzonlakásában történő elhelyezési kérelemmel az fordulhat, aki:
a) közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve szegedi lakóhellyel, vagy legalább 3 év szegedi tartózkodási hellyel rendelkezik és ténylegesen életvitelszerűen Szegeden lakik és
b) 35 év alatti házassági, élettársi kapcsolatban élő személyek, vagy
c) 35 év alatti házassági, élettársi kapcsolatban élő, kiskorú gyermeket nevelő, vagy nagykorú gyermekkel együtt költözni kívánó szülők, de a kérelmező és az együtt költöző személyek száma nem lehet több négy főnél, vagy
d) 35 év alatti, kiskorú gyermekét egyedül nevelő, illetve a nagykorú gyermekkel együtt élő szülő, de a kérelmező és az együtt költöző személyek száma nem lehet több négy főnél, vagy
e) 35 év alatti egyedülálló személy abban az esetben, ha az üres, bérbe adható lakások száma kétszerese az összes nyilvántartásba vett igénylő számának, továbbá
f) előtakarékosság megfizetését vállalja és
g) aki határozatlan, vagy minimum egy éves határozott idejű munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, és
h) akinek és a vele jogszerűen együtt költöző személyeknek az egy főre eső havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének 130 %-át, egyedülálló személy esetén az elbíráláskori teljes munkaidőre megállapított alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér) eléri, továbbá
i) aki és a vele jogszerűen együtt költöző személyek az ország területén önálló beköltözhető lakásingatlannal, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, illetve azon haszonélvezeti joggal, önkormányzati bérlakással nem rendelkeznek, illetve önkormányzati bérlakásban nem bérlőtársak.
(3) A kérelmező az (2) bekezdés szerinti feltételeknek az elbíráláskor is meg kell feleljen. Az életkorra vonatkozóan az igénybejelentés benyújtásának időpontja az irányadó.
(4)67 Ha a kérelmező és a vele együtt költöző családtagok személyi, jövedelmi, vagyoni viszonyaiban, vagy a kérelemhez csatolt okiratok adataiban a kérelem benyújtását követően változás következik be, köteles azt - annak időpontjától számított - harminc napon belül bejelenteni, továbbá kérheti az előtakarékosság összegének felülvizsgálatát az (5) bekezdés figyelembevételével. Ha a kérelmező felhívásra adatközlést mulaszt, az igénybejelentést el kell utasítani.
(5)68 Az előtakarékosság legkisebb havi összege a mindenkori nyugdíjminimum 75 %-a, illetve amennyiben az együtt költöző személyeknek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a nyugdíjminimum összegének a két és félszeresét nem haladja meg, a mindenkori nyugdíjminimum 50 %-a, melyet Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézménynél lakástakarékossági, vagy lakás előtakarékossági célra lekötött egyéb betétben kell elhelyezni és a befizetés tényét minden negyedévet követő hónap utolsó napjáig a bérbeadónál igazolni.
17. §69 (1)70 A 3. sz. melléklet V/1. pontjában meghatározott fiatalok garzonlakásában történő elhelyezés időtartama legfeljebb négy év, melynek lejártával a bérlő a bérbeadónak a lakást helyreállított állapotban köteles visszaadni, elhelyezési igény nélkül. Ha a fiatalok garzonlakásában elhelyezett a négy év lejártakor az elhelyezési feltételeknek megfelel azzal, hogy a 40. életévét még nem töltötte be, a bérleti szerződés lejárta előtt benyújtott kérelmére a garzonházi elhelyezés három alkalommal további négy évre meghosszabbítható feltéve, hogy a lakáson lakbér és közüzemi díj hátralék nincs, valamint az előtakarékosságra vonatkozó kötelezettség teljesítésre került, valamint a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a 46. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt bérlői kötelezettségeknek eleget tett.
18. §71 (1)72 A 3. sz. melléklet V/2. és V/3. pontjában meghatározott ifjúsági garzonlakásokban történő elhelyezés iránti pályázatot nyújthat be a bérbeadóhoz az a fiatal, aki:
a) közvetlenül a pályázat benyújtását megelőzően legalább egy éve szegedi lakóhellyel, vagy legalább 3 év szegedi tartózkodási hellyel rendelkezik és ténylegesen életvitelszerűen Szegeden lakik, és
b) 35. életévet nem töltötte be, és
c) igazoltan házas, vagy élettársi kapcsolatban él és
d) aki határozatlan, vagy minimum egy éves határozott idejű munkaviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik, továbbá
e) vállalja a (9) bekezdés szerinti lakáscélú előtakarékosság megfizetését,
f) a 4. § (4) bekezdésben foglalt feltételek alapján az elhelyezésből nem kizárt.
(2) A kérelmező az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek az elbíráláskor, valamint az eredményhirdetéskor is meg kell feleljen. Az életkorra vonatkozóan az igénybejelentés benyújtásának időpontja az irányadó.
(3) Amennyiben a bérlő házas/élettársi kapcsolata megszűnik, úgy a lakásra való jogosultsága is megszűnik. A bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást helyreállított állapotban leadni.
(4) A pályázó az összes lakásra pályázhat, a megpályázott lakások sorrendjének megjelölésével. Ehhez elegendő egy pályázat benyújtása. A pályázaton ezen sorrend figyelembe vételével egy lakás bérleti jogát nyerheti el, a többi lakás vonatkozásában a pályázata kizárásra kerül. Ha valamelyik lakásra nem érkezik be pályázat, akkor a lakást a nyertes pályázók után legmagasabb pontszámot elért pályázó részére kell felajánlani. A pályázó már a pályázat benyújtásakor köteles nyilatkozni arról, hogy tudomásul veszi, hogy amennyiben érvényes pályázattal rendelkezik, de van nála magasabb pontszámot elért pályázó az általa megjelölt lakás vonatkozásában, úgy részére másik – általa előre meg nem jelölt – lakás kerül felajánlásra. Amennyiben a pályázó az eredményhirdetésen nem jelenik meg, vagy a felajánlott lakást nem fogadja el, pályázata visszavontnak tekintendő és a lakás a következő pályázó részére kerül felajánlásra.
(5) Az (1) bekezdésben foglalt elhelyezés időtartama az 5 évet nem haladhatja meg és a bérleti jogviszony nem hosszabbítható meg.
(6) Valótlan adatok közlése esetén a bérbeadó a lakásbérleti szerződést azonnali hatállyal felmondja, továbbá a bérbeadó az (1) bekezdés szerinti lakások vonatkozásában a bérleti jogviszonyt az e rendeletben szabályozott felmondási jogcímeken túlmenően a 12/2001. Korm. rendelet 26. § (4) bekezdésében foglaltak szerint is felmondhatja.
(7) Az (1) bekezdés szerinti lakásokat elcserélni, a lakás bérleti jogviszonyát folytatni, a házastárs kivételével utólagosan bérlőtársi jogviszonyt létesíteni nem lehet.
(8) Az (1) bekezdés szerinti lakások esetében a bérlő utólagosan kizárólag gyermekét fogadhatja be.
(9) Az (1) bekezdés vonatkozásában a lakáscélú megtakarítások minimális szintje éves szinten a garzonházi lakás bekerülési költségének 5 %-a. Az előtakarékossági szerződést Magyarországon bejegyzett pénzügyi intézettel kell megkötni, legalább a bentlakás időtartamára. Az előtakarékossági szerződés szerinti befizetés tényét minden év utolsó napjáig kell a bérbeadónál igazolni.
(10) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások vonatkozásában a rendelet 1. számú mellékletében döntési, illetve véleményezési jogkörrel felruházott bizottságok alakítanak ki szakma-specifikus, valamint a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott elveket figyelembe vevő elbírálási rendszert.
(11) A 18. § alapján bérbe adott lakás bérlője szociális lakbért köteles fizetni.
18/A. §73 (1)74 A 3. sz. melléklet V/2. pontjában meghatározott egyetemi, főiskolai hallgatók garzonlakásában történő elhelyezésre az az egyetemi, főiskolai hallgató pályázhat, aki:
a) Szegeden felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója és
b) igazoltan házas, vagy élettársi kapcsolatban él és
c) 35. életévet nem töltötte be.
d) Szegeden önálló beköltözhető lakásingatlannal, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, illetve azon haszonélvezeti joggal nem rendelkezik, önkormányzati lakásban nem bérlő, bérlőtárs és nem jogcím nélküli lakáshasználó; Szegeden található önálló beköltözhető lakáson, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányadon fennálló tulajdonjoga, vagy önkormányzati bérlakáson fennálló bérleti jogviszonya a pályázat benyújtását megelőző öt éven belül nem neki felróható okból szűnt meg, illetve a pályázat benyújtását megelőző öt éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján nem költöztették ki. Lakáscélú devizahitel felmondása következtében megszűnő tulajdonjogra e rendelkezés nem alkalmazható.
e) a pályázó a 4. § (4) bekezdés e)-f) pontjaiban foglalt feltételek alapján az elhelyezésből nem kizárt.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt elhelyezés időtartama az 5 évet nem haladhatja meg és a bérleti jogviszony nem hosszabbítható meg.
(3) Amennyiben a bérlő hallgatói jogviszonya, vagy házas/élettársi kapcsolata megszűnik, úgy lakásbérleti jogviszonya is megszűnik. A bérlő köteles hallgatói jogviszonyának, vagy házas/élettársi kapcsolatának megszűnését az azt követő 15 napon belül a bérbeadónak bejelenteni. A bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles a lakást helyreállított állapotban leadni.
(4) Valótlan adatok közlése esetén a bérbeadó a lakásbérleti szerződést azonnali hatállyal felmondja, továbbá a bérbeadó az (1) bekezdés szerinti lakások vonatkozásában a bérleti jogviszonyt az e rendeletben szabályozott felmondási jogcímeken túlmenően a 12/2001. Korm. rendelet 26. § (4) bekezdésében foglaltak szerint is felmondhatja.
(5) Az (1) bekezdés szerinti lakásokat elcserélni, a lakás bérleti jogviszonyát folytatni, utólagosan bérlőtársi jogviszonyt létesíteni nem lehet.
(6) Az (1) bekezdés szerinti lakások esetében a bérlő utólagosan kizárólag gyermekét fogadhatja be.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott lakások vonatkozásában a rendelet 1. számú mellékletében döntési, illetve véleményezési jogkörrel felruházott bizottságok alakítanak ki szakma-specifikus, valamint a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott elveket figyelembe vevő elbírálási rendszert.
(8) A 18/A. § alapján bérbe adott lakás bérlője szociális lakbért köteles fizetni.
Hatósági határozat, bírósági ítélet alapján történő elhelyezés szociális alapon vagy költségelven
19. § (1) Annak, akit a bíróság a házasság felbontása során saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezett a lakás elhagyására, kérelmére az önkormányzat legfeljebb komfort nélküli lakást - két évre szóló határozott időtartamra - biztosíthat, az ilyen elhelyezés azonban nem előzheti meg a bérbeadó egyéb elhelyezési kötelezettségét.
(2) A határozott időtartamra elhelyezett bérlő köteles legkésőbb a határozott időtartam leteltét követő harminc napon belül a lakást a bérbeadónak helyreállított állapotban visszaadni elhelyezési igény nélkül.
(3)75 Amennyiben a jelen § alapján bérbe adott lakás bérlőjének és a vele együtt költöző személyek megfelelnek a 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak, és a biztosított lakás nem haladja meg a jogos lakásigény mértékét, úgy szociális lakbért kötelesek fizetni.
(4) Amennyiben a bérlő és a vele együtt költöző személyek nem felelnek meg a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek, úgy költségelvű lakbért kötelesek fizetni.
Jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése
20. §76 (1) Az a jogcím nélküli lakáshasználó kaphat elhelyezést az általa használt vagy másik lakásban, ki megfelel az alábbi együttes feltételeknek:
a) lakbér vagy használati díjhátraléka, közüzemi díjtartozása és a lakásbérleti jogviszonyból eredő egyéb tartozása nincs, vagy ha ezek közül bármelyik tekintetében hátralékkal rendelkezik, részletfizetési megállapodást kötött a bérbeadóval vagy a szolgáltatóval, és az abban foglaltakat igazoltan teljesíti,
b) a lakást rendeltetésszerűen használja,
c) életvitelszerűen a lakásban lakik,
d) szolgálati lakásban elhelyezett esetén:
da) ha munkaviszonya, közszolgálati jogviszonya, megbízási jogviszonya a 24. § (1) bekezdés szerinti – az elhelyezéskori munkáltatóval azonos ágazathoz tartozó – munkáltatóval fennáll, úgy a munkáltatói jogkör gyakorlója az elhelyezését javasolja,
db) a 24. § (1) bekezdés szerinti – az elhelyezéskori munkáltatóval azonos ágazathoz tartozó – munkáltatónál korábban fennálló munkaviszonya, közszolgálati jogviszonya, megbízási jogviszonya nyugdíjazása folytán szűnt meg,
dc) a 24. § (1) bekezdés d) pontban meghatározott szolgálati lakás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a lakás szolgálati jellegéről lemond.
(2) A jogcím nélküli lakáshasználó nem helyezhető el, ha az alábbiakban foglalt kizáró okok valamelyike fennáll:
a) az ország területén vagy ő, vagy a vele együtt lakó, vagy együtt költöző személy rendelkezik önálló beköltözhető lakástulajdonnal, önálló lakásnak minősülő, beköltözhető tulajdoni hányaddal, illetve azon haszonélvezeti joggal, önkormányzati bérlakással,
b) az együttélés szabályainak megszegése miatt kerület felmondásra a bérleti jogviszonya, és a lakás kiürítése iránti peres eljárás megindításra került.
(3) A jogcím nélküli lakáshasználó az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglalt feltételek fennállása esetén komfort nélküli komfortfokozatú lakásban helyezhető el, amennyiben a (2) bekezdésben foglalt kizáró okok egyike sem áll fenn vele szemben.
(4) Csereelhelyezésként legfeljebb két lakás ajánlható fel. Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó a felajánlott lakások egyikét sem fogadja el, elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti elhelyezés a jogcím nélkülivé válást megelőző bérbeadási jogcím szerinti időtartamra szól és aszerint hosszabbítható meg. A Határozatlan idejű korábbi bérleti jogviszony esetén, illetve amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó korábban nem rendelkezett bérleti jogviszonnyal, az elhelyezés 5 évre szól és elhelyezése további 5 évvel meghosszabbítható. A hosszabbítás feltétele, hogy a bérlő megfelel az elhelyezéskori feltételeknek és a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kizáró feltétel nem áll fenn, a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a 46. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt bérlői kötelezettségeinek eleget tett, továbbá igazolja, hogy az elhelyezése óta bérleti díj- és közüzemi díjhátraléka nem keletkezett, illetve a részletfizetési megállapodásban foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti.
(6) A (3) bekezdés szerinti elhelyezés 2 évre szól és további 2 évvel meghosszabbítható. A hosszabbítás feltétele, hogy a bérlő megfelel az elhelyezéskori feltételeknek és a (2) bekezdés a) pontjában foglalt kizáró feltétel nem áll fenn vele szemben, a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a 46. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt bérlői kötelezettségeinek eleget tett, továbbá igazolja, hogy az elhelyezése óta bérleti díj- és közüzemi díjhátraléka nem keletkezett, illetve a részletfizetési megállapodásban foglalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti.
(7) A jelen § alapján bérbe adott lakás bérbeadási jogcímének kategóriája megegyezik a jogcím nélkülivé válást megelőző bérbeadási jogcím kategóriájával azzal, hogy a bérlő csak abban az esetben fizet szociális lakbért, amennyiben a bérbe adott lakás nem haladja meg a jogos lakásigény mértékét és a bérlő, valamint a vele együtt költöző személyek a 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak megfelelnek.
(8) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználó nem rendelkezett korábban bérleti jogviszonnyal – ide nem értve a (10) bekezdésben foglalt esetet -, megfelel a 4. § (3) bekezdés c) pontjaiban foglaltaknak és a lakás nem haladja meg a bérlő és a vele együtt költöző személyek jogos lakásigényének mértékét, úgy a bérlő szociális lakbért köteles fizetni.
(9) Amennyiben a bérlő nem felel meg a (8) bekezdésben foglaltaknak, úgy költségelvű lakbért köteles fizetni.
(10) A komfort nélküli komfortfokozatú lakásban elhelyezett bérlő szociális lakbért köteles fizetni.
21. §77
22. §78
22/A. §79
Nyugdíjasok házában történő elhelyezés szociális alapon és költségelven
23. § (1)80 Bérbeadóhoz a nyugdíjasok házában történő, határozatlan időtartamú elhelyezési kérelemmel az a közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éves szegedi bejelentett lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen Szegeden tartózkodó, nyugellátásra jogosult fordulhat, aki
a) rendeltetésszerű használatra alkalmas ingatlantulajdonnal rendelkezik és ingatlantulajdonát a bérbeadó részére értékegyeztetéssel felajánlja, valamint a bérbeadó által megállapított különbözetet egy összegben megfizeti. Értékegyeztetés során a felajánlott ingatlantulajdonra vonatkozó forgalmi értékbecslésben meghatározott összeget és a nyugdíjasok házában levő lakásra a 52. § (1)-(3) bekezdés szerinti térítési díj másfélszeresét kell figyelembe venni. A bérbeadó a felajánlott ingatlantulajdon elfogadását – annak műszaki állapotára, elhelyezkedésére tekintettel – megtagadhatja.
b) önkormányzati bérlakásban határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel rendelkezik, és a felajánlott önkormányzati bérlakásra, valamint a nyugdíjasok házában levő lakásra a 52. § (1)-(3) bekezdés szerint számított térítési díj különbözet megfizetését egy összegben vállalja.
c)81 lakástulajdonnal, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, haszonélvezeti joggal, vagy önkormányzati lakásra határozatlan idejű bérleti jogviszonnyal nem rendelkezik és a nyugdíjasok házában levő lakásra a 52. § (1)-(3) bekezdés szerinti térítési díj másfélszeresének megfizetését egy összegben vállalja.
d)82 az a) b) és c) bekezdésben meghatározott esetekben, amennyiben a nyugdíjas garzonlakás új épületben található, a bérbe adandó lakásra vonatkozóan az 52. § (1)-(3) bekezdés szerinti térítési díj
da) két és félszeresét kell figyelembe venni, amennyiben a leendő bérlő részére történő bérbeadás a tárgyi lakás első bérbeadásától számított 3 éves időtartam alatt történt,
db) kétszeresét kell figyelembe venni, amennyiben a leendő bérlő részére történő bérbeadás a tárgyi lakás első bérbeadásától számított 3-5 éves időtartam alatt történt.
A nyugdíjas garzonházban történő elhelyezésnél előnyt élvez az, aki az a)-b) pontban meghatározott ingatlan egyidejű felajánlásával kéri elhelyezését.
(2)83
(2)84 A nyugdíjasok házában lévő lakásba a bérlő kizárólag házastársát, élettársát fogadhatja be. Az e rendelkezés ellenére történő befogadás a lakás rendeltetésellenes használatának minősül és a bérleti jogviszony felmondását vonja maga után. Házastárs befogadása esetén a befogadás feltétele, hogy a saját jogú nyugellátásban nem részesülő házastárs közjegyzői okiratban vállalja, hogy a bérlő halála esetén a lakást elhelyezési igény nélkül, kiüresítve visszaadja a bérbeadónak, amennyiben saját jogú nyugellátásban a bérlő halálakor sem részesül. Az élettárs befogadása esetén a befogadás feltétele, hogy a saját jogú nyugellátásban nem részesülő élettárs közjegyzői okiratban vállalja, hogy a bérlő halála esetén a lakást elhelyezési igény nélkül, kiüresítve visszaadja a bérbeadónak.
(3) Az (1) bekezdés szerinti lakás a nyugdíjasok házában lévő másik lakásra, vagy önkormányzati bérlakásra, illetve olyan magánszemély tulajdonában lévő lakásra cserélhető el, amelynek bérlője, tulajdonosa a nyugdíjasok házában lévő lakás bérlőjévé válhat. A nyugdíjasok garzonházában fennálló bérleti jogviszony a 39. § rendelkezéseiben foglalt módon nem szüntethető meg.
(4)85 A bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására kizárólag a jogszerűen befogadott házastárs jogosult, feltéve, hogy a házastárs saját jogú nyugellátásban részesül.
(5)86 Amennyiben a jelen § alapján bérbe adott lakás bérlőjének és a vele jogszerűen együtt költöző személyek megfelelnek a 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek, úgy szociális lakbért kötelesek fizetni.
(6)87 Amennyiben a bérlő és a vele jogszerűen együtt költöző személyek nem felelnek meg a (5) bekezdésben foglalt feltételeknek, úgy költségelvű lakbért kötelesek fizetni.
(7)88 A kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti feltételeknek az elbíráláskor is meg kell felelnie.
Szolgálati lakásban történő elhelyezés szociális alapon vagy költségelven
24. § (1) Szolgálati lakásnak minősülnek:
a) az e rendelet 3. sz. melléklet I.) pontjában meghatározott lakások
b) önkormányzati intézményben, vagy önkormányzati intézmény alapító okiratában megjelölt lakások
c)89
d)90 önkormányzat tulajdonában lévő, a Szegedi Szakképzési Centrum vagyonkezelésébe, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ használatába feladatellátás céljából átadott lakások
(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti lakásokra
a)91 Szeged város területén állami, önkormányzati fenntartású egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, oktatási és kulturális intézménnyel – ide nem értve a Szegedi Nemzeti Színházat és a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Nonprofit Kft-t -, továbbá a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Nonprofit Kft-vel, a Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft-vel, a Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálatával, a Szegedi Óvodák Igazgatóságával, a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása szegedi telephelyű intézményeivel, az IKV Zrt-vel munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, megbízási jogviszonyban álló, a munkáltató szakirányú tevékenységéhez tartozó munkakörökben foglalkoztatott szakemberekkel, illetve különös méltánylást érdemlő esetben az oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális intézménynél munkaviszonyban, közalkalmazotti, megbízási jogviszonyban álló egyéb alkalmazottal,
b) Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalban munkavállalói, vagy közszolgálati jogviszonyban álló személyekkel,
c) továbbá területi ellátási kötelezettség teljesítésére az önkormányzattal kötött szerződés keretében egészségügyi feladatot ellátó háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvos alkalmazásában munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban álló szakemberekkel,
d) művészeti, tudományos tevékenységet folytató kiemelkedő egyéniségekkel
e) élsportolókkal köthető bérleti szerződés.
(3)92 A (2) bekezdés a) b) c) d) pont szerinti esetben határozatlan időtartamú, vagy oktatási intézménynél legalább egy nevelési évre/tanévre, egyéb esetben a kérelem benyújtásától számított még legalább egy évre szóló munkaszerződéssel, közalkalmazotti kinevezéssel, megbízási szerződéssel rendelkezők esetében a szolgálati lakás a munkaviszony, a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, a megbízási jogviszony időtartamára, legfeljebb négy évre adható bérbe, amennyiben a kérelmező munkaviszonya, közszolgálati jogviszonya, megbízási jogviszonya a kérelem benyújtását megelőzően legalább egy éve fennáll. A munkaviszony, közszolgálati jogviszony, megbízási jogviszony legalább egy éve történő fennállása alól az illetékes Bizottság különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet, amennyiben az igénylő a munkáltató által ellátott tevékenység szempontjából kiemelt jelentőségű munkát végez és ezt a körülményt a munkáltató igazolja.
(4)93 Az elhelyezés a bérlőnek a bérleti szerződés lejártát megelőzően benyújtott kérelmére négy évi határozott időtartammal mindaddig meghosszabbítható, amíg a (2) bekezdés szerinti – az elhelyezéskori, vagy azzal azonos ágazathoz tartozó – munkáltatóval munkaviszony, közszolgálati jogviszony, megbízási jogviszony áll fenn, és a bérlőnek lakbér-, közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló tartozása nincs, valamint a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a 46. § (1) és (2) bekezdésekben foglalt bérlői kötelezettségeinek eleget tett.
(5)94 Az élsportolók esetében a jogviszony fennállásának időtartamára, legfeljebb 1 évre köthető lakásbérleti szerződés, mely időtartam kérelemre további egy-egy évvel meghosszabbítható, ha a bérlőnek lakbér-, közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló tartozása nincs, illetve a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a 46. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt bérlői kötelezettségeknek eleget tett. Bérlőtársi jogviszony keretében helyezhető el az azonos egyesülettel sportolói jogviszonyban álló, az egyesület által javasolt legfeljebb két sportoló.
(6)95 Az (1) bekezdés b) és d) pontjai szerinti lakásokra lakásbérleti szerződés a megbízásos jogviszony, vagy a munkaviszony tartamára köthető.
(7)96 A lakások bérbeadásáról és az elhelyezés meghosszabbításáról a bérbeadó az intézményvezető, illetve a vagyonhasznosító szervezet, munkáltatói jogkör gyakorlója javaslatára dönt. A munkáltatói jogkör gyakorlója által kiadott javaslatnak tartalmaznia kell a munkáltató arra irányuló kötelezettség vállalását, hogy a munkavállaló munkaviszonyának, közszolgálati jogviszonyának, megbízási jogviszonyának megszűnéséről 15 napon belül értesíti a vagyonhasznosító szervezetet.
(8)97 A szolgálati lakásban elhelyezett bérlő évente köteles a vagyonhasznosító szervezetnek igazolni a munkaviszonyának, közszolgálati jogviszonyának, megbízási jogviszonyának fennállását.
25. § (1)98 Nem köthető lakásbérleti szerződés azzal a 24. § (2) és (3) bekezdések szerinti igénylővel, aki Szegeden önálló beköltözhető lakásingatlannal, önálló lakásnak minősülő tulajdonú hányaddal, illetve azon haszonélvezeti joggal rendelkezik, önkormányzati bérlakásban bérlő, bérlőtárs vagy jogcím nélküli lakáshasználó.
(2) A (1)99 bekezdés vonatkozásban az igénylő alatt a vele együtt költöző személyeket is érteni kell.
(3) A 24. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott lakások vonatkozásában a rendelet 1. sz. mellékletében döntési jogkörrel felruházott bizottságok alakítanak ki szakma-specifikus, valamint a rendelet 2. számú mellékletében meghatározott elveket figyelembe vevő elbírálási rendszert.
(4)100 A 3. sz. melléklet I.) pontjában meghatározott lakásokra vonatkozó elhelyezési kérelem a tárgyév december 31. napján hatályát veszti és az azt követő év január 31. napjáig meg kell újítani.
(5)101 A bérbeadó kivételes és indokolt esetben - figyelemmel az igénylő gyermekeinek és a rendelet 3. sz. melléklet I. pontjában meghatározott lakások számára - a kezdeményezésre és javaslattételre jogosult javaslatára, a rendeletben meghatározott lakások helyett más lakás bérbeadásáról is dönthet. Az ilyen jogcímen bérbe adott lakások száma nem haladhatja meg a 3. sz. melléklet I. pontjában meghatározott lakások számának 10 %-át.
(6)102 Amennyiben a 24. § alapján bérbe adott lakás bérlője – kivéve a 24. § (2) bekezdés e) pontja alapján bérbe adott lakások bérlője - és a vele jogszerűen együtt költöző személyek megfelelnek a 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek, és a lakás nem haladja meg a jogos lakásigény mértékét, úgy szociális lakbért kell fizetniük.
(7)103 Amennyiben a bérlő és a vele együtt költöző személyek nem felelnek meg a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek, úgy költségelvű lakbért kötelesek fizetni, kivéve, ha a bérlő megfelel a 164/1995.(XII.27.) Korm. rendeletben meghatározott súlyos mozgáskorlátozott fogalmának, mert ebben az esetben szociális lakbért kell fizetniük.
(8)104 A 24. § (2) bekezdés e) pontja alapján bérbe adott lakás bérlője költségelvű lakbért köteles fizetni, kivéve, ha a bérlő megfelel a 102/2011.(VI.29.) Korm. rendeletben meghatározott súlyos mozgáskorlátozott fogalmának, mert ebben az esetben szociális lakbért kell fizetnie.
26. § (1) Szolgálati lakást elcserélni – kivéve a bérbeadó által biztosított csereelhelyezést –, albérletbe adni, a bérleti jogviszonyát folytatni, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni, a lakást nem lakás céljára használni nem lehet.
(2)105 A szolgálati lakásba a bérlő – házastársán, élettársán, gyermekén, szülőjén kívül – más személyt nem fogadhat be. Ha a bérlő a lakásba más személyt befogad, úgy bérbeadó a bérleti szerződést jogosult felmondani.
(3)106 A bérleti jogviszony megszűnik a határozott időtartam lejártával, vagy a bérleti szerződés szerinti feltétel bekövetkeztével. A bérlő és a munkáltató, vagy a megbízó a bérbeadónak köteles e tényt nyolc napon belül bejelenteni. A bérlő a lakást a szerződés megszűnésétől számított harminc napon belül helyreállított állapotban, elhelyezési igény nélkül köteles a bérbeadó részére visszaadni.
(4)107
(4) A szolgálati jelleg megszűnése miatt megüresedett lakás esetén a lakás további hasznosításáról a bérbeadó dönt.
(5)108 Szolgálati lakásban elhelyezett esetén, amennyiben a bérbeadó elhelyezésre kötelezett, úgy az általa használt vagy legfeljebb az általa használt lakás komfortfokozatával megegyező komfortfokozatú lakás a volt bérlő számára határozatlan időtartamra bérbe adható, amennyiben az általa használt lakás tekintetében lakbér-, közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló tartozása nincs, továbbá vállalja a lakás vonatkozásában az 52. § (1) – (3) bekezdésében meghatározott térítési díj 80 %-át a bérbeadó részére megfizetni és az arra jogosult nyilatkozik arról, hogy szolgálati lakásként nem kívánja a lakást tovább hasznosítani. Amennyiben a volt bérlő a szolgálati lakásban történő elhelyezését megelőzésen lakást adott vissza a bérbeadónak és a leadott lakásáért térítési díjat kapott, úgy a 52. § (1) – (3) bekezdésében meghatározott térítési díj 60 %-át kell megfizetnie, míg abban az esetben, ha a leadott lakásért térítési díjat nem kapott, úgy a 52. § (1) – (3) bekezdésében meghatározott térítési díj 40 %-át kell megfizetnie.
(6)109 Amennyiben a volt bérlő vállalja az általa fizetendő térítési díj 30 %-ának egy összegben történő megfizetését, a bérbeadó kérelemre a (5) bekezdés alapján fizetendő térítési díj hátralékos összegére – a Ptk. 6:48 § (1) bekezdése szerinti kamattal - legfeljebb 24 havi részletekben történő megfizetését engedélyezheti.
(7) Amennyiben a szolgálati lakás bérlője a lakást csere céljából a bérbeadónak felajánlja, igazolni köteles, hogy a lakásbérleti szerződésben vállalt kötelezettségei tekintetében nincs hátraléka, illetve a lakáson lakbérhátralék illetve közüzemi díjtartozás nem áll fenn.
(8)110 Amennyiben az (5) bekezdés alapján bérbe adott lakás bérlője és a vele jogszerűen együtt költöző személyek megfelelnek a 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek, és a lakás nem haladja meg a jogos lakásigény mértékét, úgy szociális lakbért kötelesek fizetni.
(9)111 Amennyiben az (5) bekezdés alapján elhelyezett bérlő és a vele jogszerűen együtt költöző személyek nem felelnek meg a (8) bekezdésben foglalt feltételeknek, úgy költségelvű lakbért kötelesek fizetni.
26/A. §112 (1) Az Lt. 62. § (3) bekezdésében meghatározott kényszerbérlő részére az Lt. 85. § (1) bekezdés szerinti cserelakás adható bérbe határozatlan időtartamra.
(2)113 Amennyiben a jelen § alapján bérbe adott lakás bérlője és a vele jogszerűen együtt költöző személyek megfelelnek a 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek, és a lakás nem haladja meg a jogos lakásigény mértékét, úgy szociális lakbért kötelesek fizetni.
(3)114 Amennyiben a bérlő és a vele jogszerűen együtt költöző személyek nem felelnek meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, úgy költségelvű lakbért kötelesek fizetni.
(4) Az Lt. 85. § (2)-(3) bekezdése esetében fizetendő pénzbeli térítés vonatkozásában az 52. § (6) bekezdés rendelkezései alkalmazandók.
Önkormányzati vagy magántulajdonban álló lakás megszűnése esetére szóló elhelyezés szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon
27. § (1)115 Ha az önkormányzati tulajdonban álló lakás elemi csapás, vagy más elháríthatatlan, de nem a lakás bérlőjét terhelő ok következtében
Bérleti jogviszony folytatása szociális alapon vagy költségelven
28. § (1) Lakásra tartási szerződés az Ltv. 22. §-a alapján köthető. A tartási szerződéshez a bérbeadói hozzájárulás az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén adható meg:
a) ha az eltartó nagykorú és önálló rendszeres keresettel, jövedelemmel rendelkezik,
b) ha az eltartó a tartásra önállóan – teljesítési segéd közreműködése nélkül – képes,
c) ha az eltartó másik bérlakás bérleti jogviszonyának folytatására nem rendelkezik tartási szerződéssel,
d) ha a bérlő, azaz az eltartott határozatlan időtartamra szóló bérleti jogviszonnyal rendelkezik.
(2) Tartási szerződés alapján a lakásbérleti jogviszony az Ltv. 32. § (1) bekezdésében meghatározott esetben folytatható.
(3) Nyugdíjasok házában található lakás bérleti jogviszonyának folytatására tartási szerződés nem köthető.
(4)122 Azon személyek, akik a bérlő halálát követően a lakásban maradnak, a lakásbérleti jogviszony folytatására a Ltv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén jogosultak.
(5)123 Amennyiben a Ltv. 32. § (1) bekezdése, illetve a Ltv. 32. § (2) bekezdése alapján bérbe adott lakás bérlője és a vele együtt költöző személyek megfelelnek a 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek, és a lakás a jogos lakásigény mértékét nem haladja meg, úgy szociális lakbért kötelesek fizetni.
(6)124 Amennyiben a bérlő és a vele együtt költöző személyek nem felelnek meg a (5) bekezdésben foglalt feltételeknek, úgy költségelvű lakbért kötelesek fizetni.
Lakáscsere szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon
29. § (1)125 Bérbeadói hozzájárulással határozatlan időtartamra bérbe adott lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti, vagy másik lakás, illetőleg lakóépület tulajdonjogára vagy egy önálló lakásegységnek megfelelő tulajdoni hányadot jelentő lakásingatlan tulajdonjogára cserélhető. Az érdekelt fél jogerős használatbavételi engedéllyel, kiutaló határozattal (bérleti szerződéssel) vagy harminc napnál nem régebbi, hiteles tulajdoni lap másolattal köteles igazolni tulajdonjogának, illetve bérleti jogviszonyának fennállását.
(2) A bérlő igazolni köteles, hogy a lakáson lakbérhátralék, térítési díj, illetve közüzemi díjtartozás nem áll fenn.
(3)126
(4)127
(5)128
(6)129
(7)130
(8) A leendő bérlő a rendelet hatálya alá tartozó lakást a bérleti szerződés megkötését követően veheti birtokba. A hozzájárulás nélkül végrehajtott birtokbavétel esetén a Ltv. 25. § (2) bekezdése alapján kell eljárni.
30. § (1)131 Ha a határozatlan idejű bérleti jogviszony megszűnésére épület felújítása, bontása, értékesítése, lakás korszerűsítése, átalakítása, bővítése, megszüntetése, értékesítése miatt kerül sor, a bérlő csereelhelyezése során a feleket a 52. § (1)-(3) bekezdései szerint számított értékkülönbözet illeti meg. Amennyiben a bérlőtársak megfelelnek a 4. § (3) és (4) bekezdéseiben foglalt feltételeknek, továbbá nincs lakbér, közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló tartozásuk, és a csereelhelyezésük során külön-külön, a bérbeadó részéről legfeljebb kettő cserelakásban történő elhelyezésük indokolt, abban az esetben a cserelakásokban legfeljebb 5 év határozott időtartamra helyezhetők el. A csereelhelyezés feltétele, hogy a határozatlan idejű bérleti szerződés közös megegyezéssel megszüntetésre kerüljön. A határozott idejű szerződések meghosszabbítása során a 4. § (16) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadóak.
(2) Ha a határozatlan idejű bérleti jogviszony megszűnése épület felújítása, lakás korszerűsítése, átalakítása, bővítése, bontása, megszüntetése miatt szükséges, a bérlővel új bérleti szerződés felújított épületben lévő lakásra – a lakásfelajánlás bérbeadó által történő előzetes jóváhagyása esetén - akkor köthető, ha a bérlő vállalja a 31. § (6) bekezdésben meghatározott térítési díj megfizetését.
(3) Ha a határozatlan idejű bérleti jogviszony megszűnése épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bővítése, bontása, megszüntetése miatt szükséges, a bérlővel új bérleti szerződés új épületben lévő lakásra – a lakásfelajánlás bérbeadó által történő előzetes jóváhagyása esetén - akkor köthető, ha bérlő vállalja a 31. § (6) bekezdésben meghatározott térítési díj megfizetését.
(4) Az (1)-(2) bekezdés szerinti esetekben a bérlőt kérelmére, feltételhez kötötten átmeneti lakásban lehet elhelyezni, ha a lakások visszaadása és birtokba vétele közötti időpontban lakhatása nem megoldott.
(5)132 Ha a határozott idejű vagy feltételhez kötött bérleti jogviszony megszűnése épület felújítása, bontása, értékesítése, lakás korszerűsítése, átalakítása, bővítése, megszüntetése, értékesítése miatt szükséges, a bérlővel új bérleti szerződés csak a megszüntetett bérleti szerződésben meghatározott időtartamra köthető. A bérlő felújított, illetve új épületben nem kaphat elhelyezést, kivéve, ha az új épületet a bérbeadó szociális bérlakásként építette.
(6)133 Ha a határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező lakás bérlője lakását a bérbeadó részére csere céljából felajánlja, úgy a feleket az e rendelet 52. § (1)-(3) bekezdései szerint számított értékkülönbözet illeti meg. A bérlő akkor jogosult csereelhelyezésre, amennyiben az általa csere céljából felajánlott lakás vonatkozásában bérleti díj, közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló egyéb hátralékkal nem rendelkezik. Amennyiben a bérbeadó által cserealapként felajánlott lakás helyreállítatlan, úgy a bérbeadó által elfogadott helyreállítási költség vonatkozásában a felek bérbeszámításban vagy más elszámolásban állapodhatnak meg. A bérbeadó legfeljebb öt év határozott időre is felajánlhat cserelakást, amennyiben a bérlő megfelel a 4. § (3) és (4) bekezdéseiben foglalt feltételeknek, a határozatlan idejű bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése mellett. A határozott idejű szerződések meghosszabbítása során a 4. § (16) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadóak.
(7)134 Ha a határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező lakás bérlője lakását a bérbeadó részére felajánlja és azt a bérbeadó elfogadja, továbbá a bérlő csereként új, vagy felújított épületben lévő lakást kér, a bérlővel új bérleti szerződés új épületben lévő lakásra – a lakásfelajánlás bérbeadó által történő előzetes jóváhagyása esetén - akkor köthető, ha a bérlő vállalja a 31. § (6) bekezdésben meghatározott díj megfizetését. A bérlő akkor jogosult csereelhelyezésre, amennyiben az általa csere céljából felajánlott lakás vonatkozásában bérleti díj, közüzemi díj, illetve a lakásbérleti szerződés alapján fennálló egyéb hátralékkal nem rendelkezik.
(8)135 Azok a határozott időtartamra elhelyezett bérlők ajánlhatják fel a bérbeadó részére csere céljából az általuk bérelt lakást, akik olyan jogcímen kerültek elhelyezésre, amely esetében ezen rendelet nem tiltja vagy nem szabályozza a bérlő által kezdeményezhető csere lehetőségét.
31. § (1) A bérlőt megillető értékkülönbözet 50 %-a bérleti szerződés aláírását követő nyolc napon belül, míg a további 50 %-a a cserelakásnak a bérbeadó részére történő tényleges visszaadását követő nyolc napon belül kerül kifizetésre.
(2) A bérlő az 30. § (6) és (7) bekezdésben meghatározott csere esetén a lakást a bérbeadóval történő megállapodás alapján helyreállított vagy helyreállítatlan állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni a csereszerződés megkötésével egy időben.
(3)137 Az 30. § (1)-(3) és az (5)-(7) bekezdésben foglaltak esetén a bérbeadó a bérlőnek legfeljebb egy komfortfokozattal és legfeljebb egy bérleti díjövezettel előnyösebb cserelakást ajánlhat fel.
Társbérleti jogviszony megszűnése szociális alapon vagy költségelven
32. § (1) A lakásban visszamaradt társbérlő és a bérbeadó között megüresedett társbérleti lakrészre vonatkozó bérleti szerződést a 34. § (3)-(4) bekezdésekbe foglaltak figyelembe vételével köthető.
(2) Ha a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadását a visszamaradt társbérlő nem kéri, a bérbeadó megfelelő cserelakás felajánlásával a társbérlet felszámolását kezdeményezi a bérleti jogviszony felmondásával.
(3) A jelen § alapján bérbe adott lakás bérbeadási jogcím szociális, kivéve, ha a bérbeadással létrejött lakás meghaladja a 34. § (3) bekezdésben rögzített mértéket.
(4) Amennyiben a bérlő nem felel meg a (3) bekezdésben foglalt feltételeknek, úgy a költségelvű lakbért köteles fizetni.
33. § (1) A megüresedett társbérleti lakrészre - több visszamaradt társbérlő-kérelmező közül - bérbeadó azzal a társbérlővel köt bérleti szerződést, akinek a külön bejáratú lakrészén át a megüresedett lakrész megközelíthető és aki vállalja a 34. § (3)-(4) bekezdései szerinti térítési díj megfizetését. Több e feltételeknek megfelelő társbérlői kérelem esetén a bérbeadó dönt.
(2) Ha a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadását a visszamaradt társbérlők nem kérik, úgy a 32. § (2) bekezdésbe foglalt rendelkezés az irányadó.
Lakásbővítés szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon
34. § (1)146 Bérlő a lakását – bérbeadói hozzájárulással - lakással, lakás egy részével, nem lakás céljára szolgáló helyiséggel, továbbá olyan közös használatú helyiséggel bővítheti, amelynek használatáról a bérlők lemondtak. Lakás egy részével történő bővítés csak abban az esetben lehetséges, amennyiben az a lakás, amelynek a terhére történik a bővítés, lakásként továbbra is hasznosítható, és a hasznosítást nem korlátozza, továbbá a leválasztás műszakilag megoldható.
(2) A lakásbővítéshez történő bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő kötelezettséget vállaljon a bővítményként felhasznált terület után a bővítéssel létrejövő bérlemény komfortfokozatának megfelelően a (3)-(4) bekezdések szerint számított térítési díjnak a bérleti szerződés megkötéséig egyösszegben történő megfizetésére, továbbá a vállalja a rendeletben megállapított lakbér megfizetését.
(3)147 A) A bérlő a bővítmény területe után az 52. § (1)-(3) bekezdés szerinti térítési díjat köteles fizetni, ha a bővített lakás nem haladja meg:
35. § (1) A bérbeadó és a bérlő a lakásbővítésre vonatkozóan megállapodást köt, amelynek tartalmaznia kell az elvégzendő munkák konkrét megjelölését, befejezésének határidejét, várható költségeit, a költségviselés feltételeit és szabályait, elszámolásának módját, valamint a nem szerződésszerű magatartás jogkövetkezményeit. A munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles megkérni.
(2) Határozott időre bérbe adott lakás esetén a bérlőnek a bővítmény után a 34. § (2)-(4) bekezdésben meghatározott térítési díjat nem kell fizetnie. A bővítés ténye a bérleti jogviszony határozott időtartamát nem hosszabbítja meg, illetve a jogviszonyt nem változtatja határozatlan időtartamúvá.
(3) A 34-35. § alapján bérbe adott lakás bérbeadási jogcímének kategóriája megegyezik a korábbi bérbeadási jogcím kategóriájával azzal, hogy az csak abban az esetben lehet szociális, ha a lakásbővítéssel létrejött lakás nem haladja meg a 34. § (3) bekezdésben rögzített mértéket.
(4) Amennyiben a lakás meghaladja a 34. § (3) bekezdésben rögzített mértéket, úgy költségelvű lakbért köteles a bérlő fizetni.
Átmeneti lakásokban történő elhelyezés szociális alapon, költségelven vagy piaci alapon
36. § (1)149 Elemi csapás, életveszély vagy a lakás lakhatatlanná válása miatt, illetőleg ha a lakóépület felújításával, karbantartásával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a lakás kiürítésével végezhetők el, és ha az nem jár a lakás átalakításával, felújításával, bővítésével, korszerűsítésével, megszüntetésével, a bérlőt határozott időre, de legfeljebb a munkák elvégzésének időtartamára átmeneti lakásban kell elhelyezni. A bérlő az átmeneti lakásba házastársán, élettársán és gyermekén, valamint a vele jogszerűen együtt lakó és költöző személyeken kívül más személyt nem fogadhat be.
(2) Lakóépület felújítása esetén, ha az a lakás átalakításával, bővítésével, korszerűsítésével, megszüntetésével jár, a bérbeadó a megfelelő cserelakás biztosíthatóságáig, de legfeljebb egy éves időtartamra – kivéve, ha a bérlő a lakásba vissza kíván költözni és a lakóépület felújítása még nem fejeződött be – a bérlővel való közös megegyezés alapján a 51. § (5) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséig a bérlőt átmeneti lakásban helyezheti el.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján bérbe adott lakás bérbeadási jogcímének kategóriája megegyezik a korábbi bérbeadási jogcím kategóriájával azzal, hogy az csak abban az esetben lehet szociális, ha a lakás nem haladja meg a jogos lakásigény mértékét.
37. § (1) Átmeneti lakás - amennyiben a kihasználatlanság indokolja - határozott időtartamra bérbe adható olyan személy részére, aki igazolja, hogy lakáshelyzetét a bérbeadás időtartama alatt Szegeden építkezéssel vagy lakásvásárlással, vagy e rendelet 39. §-a szerinti közös megegyezéssel meg tudja oldani.
(2) Kérelemre, a bérleti szerződés lejárata előtt a jogviszony legfeljebb két alkalommal további egy-egy évvel meghosszabbítható az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a bérlő hitelt érdemlő módon igazolja, hogy az építkezés, a lakásvásárlás, e rendelet 39. §-a szerinti közös megegyezés rajta kívül álló ok miatt nem valósult meg a bérbeadás időtartama alatt, és igazolja, hogy ezen feltételek a hosszabbítás ideje alatt megvalósulnak,
b)150 a bérlő igazolja, hogy lakbér, közüzemi díj, a lakásbérleti szerződése alapján fennálló egyéb fizetési kötelezettség tekintetében tartozása nincs,
c) a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának megőrzéséhez szükséges bérlői kötelezettségeknek eleget tett.
(3) Az átmeneti lakás bérlője cserelakásra nem jogosult, az általa lakott lakás részére nem idegeníthető el.
(4) Az átmeneti lakás bérlője a bérleti jogviszony megszűnését követő legkésőbb harminc napon belül köteles a bérbeadónak a lakást helyreállított állapotban visszaadni, elhelyezési igény nélkül.
(5) Az (1)-(2) bekezdés alapján bérbe adott lakás bérlője költségelvű lakbért köteles fizetni.
A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog gyakorlása útján, illetve árverésen kívül, árverési vétel hatályával megszerzett lakóingatlanban élő adós, zálogkötelezett elhelyezése
37/A. §151
38. § (1)155 Az önkormányzati érdekből történő elhelyezést a polgármester, a közgyűlés bizottságai, illetve az önkormányzati képviselők kezdeményezhetik önkormányzati feladat ellátásához, vagy az önkormányzat által támogatott tevékenységhez szükséges elhelyezések esetében, melyről a bérbeadó dönt. A bérleti szerződés feltételhez kötötten, illetve feltétel nélkül legfeljebb négy évi határozott időtartamra köthető. A határozott időtartamra szóló elhelyezés a bérleti szerződés lejártát megelőzően a bérlő kérelmére a polgármester, a közgyűlés illetékes bizottságai, illetve önkormányzati képviselők kezdeményezésére négy évi határozott időtartammal önkormányzati érdekből mindaddig meghosszabbítható, amíg az önkormányzati érdek fennáll, továbbá a bérlő igazolja, hogy a lakáson lakbér, közüzemi díj, és lakásbérleti szerződés alapján fennálló tartozása nincs, valamint a helyszíni ellenőrzés alapján megállapítható, hogy a bérlő a 46. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt bérlői kötelezettségének eleget tett.
(2) Az (1) bekezdés szerint elhelyezett bérlő köteles a feltétel megszűnése, vagy a határozott időtartam leteltét követő harminc napon belül a lakást a bérbeadónak helyreállított állapotban, elhelyezési igény nélkül visszaadni.
(3) Az önkormányzati érdekből bérbe adott lakást elcserélni, albérletbe adni, a bérleti jogviszonyát folytatni, a bérleti jogviszonyát a 39. § rendelkezése szerint közös megegyezéssel megszüntetni, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni, a lakást nem lakás céljára használni nem lehet.
(4)156 Amennyiben az (1) bekezdés alapján bérbe adott lakás bérlője és a vele jogszerűen együtt költöző személyek megfelelnek a 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltaknak és a lakás nagysága nem haladja meg a jogos lakásigény mértékét, úgy szociális lakbért kötelesek fizetni.
(5)157 Amennyiben a bérlő és a vele jogszerűen együtt költöző személyek nem felelnek meg a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek, úgy költségelvű lakbért kötelesek fizetni.
39. § (1) A bérlő a bérbeadóval történő közös megegyezés alapján a határozatlan időre bérbe adott lakás bérleti jogának folytatására más személyt is kijelölhet.
(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben foglaltak alapján történő bérleti jogviszony közös megegyezéssel való megszüntetéséhez az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén köteles hozzájárulni:
a) ha a bérlőnek a lakásra bérleti díj, térítési díj, közüzemi díj, külön szolgáltatási díj tartozása nincs,
b) ha a leendő bérlő vállalja a lakás 52. § (1)-(3) bekezdés szerinti térítési díj 20 %-ának a bérbeadó részére történő egyösszegű megtérítését,
c) ha a bérlő bérleti jogviszonya nem áll felmondás alatt,
d) ha a leendő bérlő és együtt költöző családtagja nem rendelkezik e rendelet hatálya alá tartozó lakással, ide nem értve a 11. §, a 14. §, a 15. §, a 16-18. §, a 24. § (1) bekezdés, a 37. § (1) bekezdés szerinti elhelyezést,
e) a szerződés megkötését követő 30 napon belül a kérelem a bérbeadóhoz benyújtásra került,
f)159 a leendő bérlő nagykorú, önálló keresettel, jövedelemmel rendelkező, a 2. § (3) bekezdésében meghatározott személy,
g) a leendő bérlőt az e rendelet hatálya alá tartozó lakás vonatkozásában az önkormányzat és közüzemei felé fizetendő díjhátralék nem terheli,
h) eltartási szerződéssel érintett önkormányzati bérlakás esetén az eltartó a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez írásban hozzájárult,
i) ha a leendő bérlő vállalja a rendeletben megállapított lakbér megfizetését.
(3) A leendő bérlő, vagy együtt költöző családtagja köteles a (2) bekezdés d) pontja kivételeiben meghatározott lakást legkésőbb a bérbeadói hozzájárulás kézhezvételétől számított 30 napon belül bérbeadónak helyreállított állapotban visszaadni. A lakás visszaadási kötelezettség elmulasztása esetén bérbeadó mindkét bérleti jogviszonyt írásban felmondja és a bérleti jogviszony felmondásával egyidejűleg a bérbeadói hozzájárulást visszavonja.
(4) A leendő bérlő a rendelet hatálya alá tartozó lakást a bérleti szerződés megkötését követően veheti birtokba. A hozzájárulás nélkül végrehajtott birtokbavétel esetén a Ltv. 25. § (2) bekezdése alapján kell eljárni.
(5)160 A bérbeadói hozzájárulás megadásának további feltétele, hogy a bérlővel szemben a lakásbérleti jogviszonyt érintően büntető, polgári peres vagy egyéb hatósági eljárás nincs folyamatban.
(6)161 A 39. § alapján bérbe adott lakás bérlője költségelvű lakbért köteles fizetni.
(7)162
Bérlőkiválasztás, bérlőkijelölés költségelven
40. § (1) Az 1994. február 3. napján fennálló bérlőkiválasztási és bérlőkijelölési jog változatlan tartalommal gyakorolható. A jog gyakorlása szerződés, vagy jogszabály alapján feljogosított szervet (jogutódját) illeti meg. A bérbeadó a megjelölt személlyel, feltétellel és időpontig köti meg a lakásbérleti szerződést.
(2)163 A bérbeadó bármely szervvel megállapodhat abban, hogy legfeljebb háromszori bérlőkiválasztási jogot biztosít az általa felajánlott lakásra. Határozott időtartamú, vagy feltételhez kötött jogviszonyra szóló egyszeri bérlőkiválasztási jog ellenértéke az 52. § (1)-(3) bekezdései szerinti térítési díj háromszorosa, kétszeri bérlőkiválasztási jog ellenértéke az 52. § (1)-(3) bekezdései szerinti térítési díj négyszerese, háromszori bérlőkiválasztási jog ellenértéke az 52. § (1)-(3) bekezdései szerinti térítési díj ötszöröse.
(3) A bérbeadó a bérlőkiválasztással érintett lakás bérlőjével kizárólag határozott időtartamú, vagy feltételhez kötött bérleti jogviszonyt hozhat létre.
(4) Ha a bérlőkiválasztással érintett lakás megüresedik, a bérbeadó a jogosultat felszólítja arra, hogy a bérlőkiválasztási jogát 30 napon belül gyakorolja. Amennyiben a bérlőkiválasztás jogosultja ezen jogával a megadott határidőn belül nem él, úgy a lakás üresen állásának ideje alatt felmerülő bérleti- és közüzemi díjak megfizetése a jogosultat terheli.
(5)164 Amennyiben a bérlőkijelölési, bérlőkiválasztási jog jogosultja kezdeményezi a jogával érintett lakás visszaadását a bérbeadó részére, úgy a helyreállítatlan állapotú lakás esetén az 52. § (1)-(3) bekezdései szerinti térítési díj egyszerese, helyreállított állapotú lakás esetén az 52. § (1)-(3) bekezdései szerinti térítési díj kétszerese illeti meg.
(6)165 Amennyiben az (1) bekezdés szerinti bérlőkiválasztási, bérlőkijelölési joggal rendelkező az (5) bekezdés szerint kezdeményezi a jogával érintett lakás visszaadását és egyidejűleg másik lakásra kezdeményez bérlőkiválasztási jog alapítását, úgy abban az esetben a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók azzal, hogy a feleket az 52. § (1)-(3) bekezdései szerint számított értékkülönbözet illeti meg.
(7) A jelen § alapján bérbeadott lakás bérlője költségelvű lakbért köteles fizetni.
Magántulajdonú ingatlan önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérleti jogára történő cseréje
40/A. §166 (1) Abban az esetben, ha a bérbeadó kezdeményezi a magántulajdonú ingatlan megvásárlását önkormányzati tulajdonban lévő lakás bérleti jogának biztosításával, úgy a bérleti jogot szerző fél a tárgyi ingatlanban határozatlan időre helyezhető el.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés alapján bérbe adott lakás bérlője és a vele együtt költöző személyek megfelelnek a 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt feltételeknek, és a lakás nem haladja meg a jogos lakásigény mértékét, úgy szociális lakbért kötelesek fizetni.
(3) Amennyiben a bérlő és a vele jogszerűen együtt költöző személyek nem felelnek meg a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, vagy a lakás szobaszáma legfeljebb egy szobaszámmal meghaladja a jogos lakásigény mértékét, úgy költségelvű lakbért kötelesek fizetni.
(4) Amennyiben a megszerzett lakás szobaszáma a jogos lakásigény mértékét több mint egy szobaszámmal haladja meg, úgy a bérlő piaci lakbért köteles fizetni.
Szociális alapon bérbe adott lakás bérlőjének elhelyezése költségelven
40/B. §167 (1) Amennyiben az elhelyezés meghosszabbítására kizárólag azért nem jogosult a szociális alapon elhelyezett bérlő, mert az ő és a vele együttlakó személyek egy főre jutó havi nettó jövedelme meghaladja a Rendelet 4. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt, a szociális bérbeadás feltételeként meghatározott maximális jövedelemnagyságot, úgy a lakásbérleti szerződés lejárta előtt benyújtott kérelemre az általa lakott lakás bérbeadásra kerülhet részére az eredeti jogcímre vonatkozó rendelkezésekben meghatározott időtartamra, illetve a hivatkozott rendelkezésekben foglalt feltételekkel és időtartamra elhelyezése meghosszabbítható.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint elhelyezett bérlő költségelvű lakbért köteles fizetni.
(3) Amennyiben az elhelyezés meghosszabbítására kizárólag azért nem jogosult a szociális helyzet alapján elhelyezett bérlő, mert ő, vagy a vele együtt lakó személyek az elhelyezés óta az ország területén bárhol – ide nem érte az (5) bekezdésben foglalt esetet – lakástulajdont, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányadot, ingatlan önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányadán fennálló haszonélvezeti jogot szereztek, úgy a lakásbérleti szerződés lejárta előtt benyújtott kérelemre az általa lakott lakás bérbeadásra kerülhet részére az eredeti jogcímen történő elhelyezést biztosító rendelkezésekben az elhelyezés meghosszabbítására meghatározott időtartamra, illetve a hivatkozott rendelkezésekben foglalt feltételekkel és időtartamra elhelyezése meghosszabbítható.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak szerint elhelyezett bérlő piaci lakbért köteles fizetni.
(5) A bérlő nem jogosult elhelyezésre, amennyiben az elhelyezés óta ő vagy a vele együtt költöző személyek Szeged közigazgatási területén önálló beköltözhető lakástulajdont, önálló lakásnak minősülő, beköltözhető tulajdoni hányadot, ingatlan önálló lakásnak minősülő, beköltözhető tulajdoni hányadán haszonélvezeti jogot szereztek.
Pályáztatás piaci viszonyok alapján
41. § (1) Önkormányzati lakás piaci alapon történő bérbeadás pályázat alapján történik. Pályázat írható ki:
42. § (1)174 Ha a bérlő a pályázatban előírt kötelezettségeit határidőben nem teljesíti, úgy elhelyezésre nem tarthat igényt és a lakást kiürített állapotban, az átadáskori leltárral egyezően köteles bérbeadó részére visszaadni.
(2) A 41. § (2) bekezdés vonatkozásában a pályázó alatt a pályázat benyújtóját és a vele együtt költöző személyeket is érteni kell. Több lakás egyidejű pályáztatása esetén egy pályázó több lakásra is pályázhat, de a bérbeadóval kizárólag egy lakásra köthet bérleti szerződést.
(3) A leendő bérlő, vagy együtt költöző családtagja köteles 41. § (2) bekezdés kivételeiben meghatározott lakást legkésőbb a megpályázott lakás bérleti szerződésének megkötésétől számított 30 napon belül bérbeadónak helyreállított állapotban visszaadni. A lakás visszaadási kötelezettség elmulasztása esetén bérbeadó a pályázott lakás bérleti jogviszonyát írásban felmondja.
(4)175
(5) A 41. § alapján bérbe adott lakás bérlője piaci lakbért köteles fizetni.
(6)176 A 41. § alapján bérbe adott lakásra vonatkozó bérleti jogviszony 5 éves határozott időtartamra köthető, amely a bérlőnek a bérleti szerződés lejárta előtt benyújtott kérelmére további 5 évre mindaddig meghosszabbítható, amíg a bérlő az elhelyezéskori feltételeknek megfelel, továbbá a lakásbérleti szerződésben vállalt kötelezettségei tekintetében nincs hátraléka, valamint lakbér és közüzemi díj tartozása.
(7)177 A nyertes pályázó által befizetett óvadék teljes összegének a bérleti jogviszony fennállása, annak meghosszabbítása alatt rendelkezésre kell állnia.
(8)178
42/A. § (1) Az 50. § (7) bekezdése alapján átminősített lakás bérlője határozatlan időre a megszűnt helyiség bérlője, amennyiben a lakás céljára történő átalakítás költségeit viselte, és vállalja az 52. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott térítési díj egyösszegű megfizetését.
(2) Az (1) bekezdés alapján bérbe adott lakás bérlője piaci lakbért köteles fizetni.
42/B. §180
Költségelven történő bérbeadás térítési díj megfizetésével
A felek jogai és kötelezettségei
43. § (1)185 A bérbeadó köteles a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben megjelölt időpontban, helyreállított állapotban, leltár szerint a bérlő használatába átadni. A helyszínen készült leltárban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg lakásberendezések tényleges állapotát, az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlő az átvételt - észrevételeinek írásbeli rögzítésével - a leltár aláírásával ismeri el.
(2) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. A szerződéskötéskor a felek megállapodhatnak, hogy a bérlő a szükséges munkát a bérbeadó helyett elvégzi. Ez esetben a bérbeadó a megállapodásban szereplő munkák és berendezések igazolt költségeit egyösszegben hatvan napon belül a bérlő részére megtéríteni köteles. A bérlő kérelmére a bérleti szerződést az esetben is meg kell kötni, ha a beköltözés egy későbbi időpontban - a lakás rendbehozatala után - történik. Bérfizetési kötelezettség a lakás tényleges átadásától áll fenn.
(3) Helyreállításra, korszerűsítésre szoruló lakások pályáztatása esetén bérbeadó bérlőnek a lakást jegyzőkönyvbe foglalt és leltárívben rögzített állapotban adja át, megjelölve a helyreállítással, korszerűsítéssel érintett munkálatokat és azok elvégzési határidejét.
44. § (1) A bérlő az azonnali beavatkozást igénylő munkát a bérbeadó írásbeli felszólítása nélkül is elvégezheti a bérbeadó egyidejű értesítési kötelezettségével. A bérbeadó a felmerült és igazolt költségeket egyösszegben téríti meg.
(2) Ha a bérbeadó az azonnali beavatkozást nem igénylő hibát az épület felújításával összefüggésben nem javítja ki, a bérlő helyette és költségére a szükséges munkát elvégezheti, melyről a bérbeadót egyidejűleg értesíteni köteles. A bérbeadó az elvégzett munkák igazolt költségét egy összegben hatvan napon belül megtéríti.
(3) Ha a lakást – kivéve a 3. § (4) bekezdésben meghatározott jogcímek alapján bérbe adott lakást – a bérlő két hónapot meghaladó időre elhagyta, a bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja. A bérlő a lakásból történő 2 hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.
(4) A (3) bekezdés alkalmazása során a lakást nem lehet elhagyottnak tekinteni, ha a bérlő azért van távol, mert
45. § (1)186 A bérbeadó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról, a falak és a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák, hiányosságok megszüntetéséről, a lakásban lévő elektromos vezetéknek és érintésvédelmi rendszernek a felújításáról, vagy a hatósági előírásoknak megfelelő kialakításáról. A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetében a bérbeadó köteles gondoskodni a külső nyílászárók cseréjéről, amennyiben az a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatalt biztosítja.
(2) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület, valamint az épületet körülvevő telekrészek, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek, és közös területek tisztán tartásáról, szükség szerinti megvilágításáról, valamint a háztartási szemét elszállíttatásáról. A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a bérbeadó helyett átvállalt munkálatok ellenében külön szolgáltatások díjának csökkentésére tarthat igényt.
(3) A bérbeadó szükség szerint, de legalább évente köteles ellenőrizni a lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését. Az ellenőrzés munkanapokon 8-20 óra között végezhető.
45/A. §187 (1) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala és a vagyonkezelő (a továbbiakban: közös adatkezelők) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 rendelete, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, az Ltv. és e rendelet keretei között, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározott feladatok teljesítése céljából jogosultak kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadás feltételeinek megállapítása, a kérelem megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról szóló döntés meghozatala érdekében szükségesek, illetve a tudomásukra jutottak.
(2) A közös adatkezelők adattovábbítást csak jogszabályi kötelezettség alapján, valamint a kérelmező kifejezett írásbeli hozzájárulása alapján végeznek.
46. § (1) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére - a költségelven és a piaci alapon bérbeadott lakások vonatkozásában - a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a bérlő a bérlet ideje alatt köteles gondoskodni a lakás belső festéséről és mázolásáról, burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, a bérbeadó pedig köteles gondoskodni azok pótlásáról és cseréjéről.
(2)188 Az (1) bekezdésben foglalt munkák elvégzése a szociális helyzet alapján bérbeadott lakás esetén a bérlőt terheli, ide nem értve az (1) bekezdés utolsó mondatában foglalt esetet.
(3) A bérlő a szerződésben vállalt és e rendeletben felsorolt kötelezettségeit olyan időpontban és módon köteles teljesíteni, ahogy azt a lakás, illetőleg a lakásberendezések állapota szükségessé teszi.
(4) Nem köteles a bérlő az egyébként őt terhelő munkák elvégzéséről gondoskodni, ha bérbeadói mulasztás történt, illetőleg az épület, vagy a vezetékhálózat meghibásodása miatt vált szükségessé a munkálatok elvégzése.
(5) Ha az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezéseiben, továbbá a lakásban a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása folytán kár keletkezik, a hibák kijavításáról, az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről - függetlenül a bérlet időtartamától - a bérlő köteles gondoskodni.
(6) Az (1)-(4) bekezdés rendelkezéseit a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a jogcím nélküli lakáshasználókra is megfelelően alkalmazni kell.
(7) Épület felújítása, korszerűsítése, átalakítása, bontása miatti bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő bérbeadónak a lakást helyreállítatlanul, de berendezési tárgyait a leltárnak megfelelően adja vissza.
(8)189 Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos zavartalan, biztonságos üzemelését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni és amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi.
(9)190 Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama növekszik, műszaki állapota megközelítően vagy teljesen visszaáll. Felújítás a korszerűsítés is, ha az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével az eszköz teljesítőképességét, használhatóságát, gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor is fel kell újítani, ha folyamatos, rendszeres karbantartás mellett az eszköz oly mértékben elhasználódott, hogy a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti.
(10)191 A lakás helyreállított műszaki állapotú, ha a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas és felújított állapotú.
(11)192 Amennyiben a pályázó/kérelmező/bérlő/jogcím nélküli lakáshasználó bármely jogcímen történő pályázat, elhelyezés, csereelhelyezés, elhelyezés meghosszabbítása tárgyában lefolytatott eljárás során valótlan adatot közöl vagy az ügy érdemére kiható információt hallgat el, úgy a pályázati eljárás során ki kell zárni, kérelmét el kell utasítani, elhelyezése, csereelhelyezése, elhelyezésének meghosszabbítása kizárt.
47. § (1) A lakásbérleti jogviszony létesítésekor a bérlővel az Ltv. 21. § (2) bekezdésben meghatározott személyek költözhetnek együtt.
(2) A bérlő az Ltv-ben meghatározottakon túl a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja:
a) élettársát,
b)193 vele együtt élő gyermeke házastársát, élettársát,
c)194 az együttlakás ideje alatt született unokája házastársát, élettársát,
d) unokáját,
e) az általa gondnokoltat,
f)195 testvérét.
(3)196 A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérlővel szemben a lakásbérleti jogviszonyt érintően büntető, polgári peres vagy egyéb hatósági eljárás nincs folyamatban.
(4) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén az Ltv-ben, illetve e rendeletben meghatározott kivételekkel a bérbeadó az együtt költöző és befogadott személyek elhelyezésére nem köteles.
(5) A bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén a bérbeadó a befogadott személyek elhelyezésére nem köteles.
(6)197 Ha a bérbeadó által a lakás bérlőjének vagy használójának küldött tértivevényes küldemények postai úton történő kézbesítése azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, illetve ha a küldemény a bérbeadóhoz „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az iratot – az ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.
Bérlőtársi jogviszony létrejötte
48. § (1) Bérlőtárssá válhat az a bérlővel együtt költöző vagy befogadott nagykorú személy, akit a bérlő az Ltv. 21. § alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül a lakásba befogadhat és önálló keresettel, jövedelemmel rendelkezik, továbbá a lakásban az együtt költözéstől vagy befogadástól számított egy év óta életvitelszerűen a bérlővel együtt lakik.
(2) Bérlőtársi jogviszony létesítéséhez a bérbeadó a bérlő és a leendő bérlőtárs közös kérelme alapján járulhat hozzá. Ha a bérbeadó a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez hozzájárult, a bérleti szerződés módosításához az összes bérlőtárs aláírása szükséges.
(3)198 Bérlőtársi jogviszony nem létesíthető, ha:
a) a bérlőnek lakbér, illetve közüzemi díjtartozása van;
b) a leendő bérlőtárs az ország területén bárhol önkormányzati bérlakással, önálló lakástulajdonnal, önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal rendelkezik, illetve rendelkezett;
c) ha a leendő bérlőtárs az ország területén bárhol elhelyezkedő ingatlan önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányadán fennálló haszonélvezeti joggal rendelkezik;
d) a leendő bérlőtárs bérlőtársi jogviszony létesítésére irányuló kérelme benyújtását megelőzően lakásának bérleti jogáról pénzbeli térítés ellenében – ide értve a 39. § szerinti esetet is, vagy bérlőtársi jogviszonyáról lemondott;
e) ha a bérlő bérleti szerződése határozott időtartamra, vagy feltétel bekövetkezéséig szól;
f) ha a bérlővel szemben a lakásbérleti jogviszonyt érintően büntető, polgári peres vagy egyéb hatósági eljárás van folyamatban.
(4)199 Közös kérelemre a házastársak – kivéve a 18/A. §, 19. §, 20. § - 22/A. §, 24. §, 37. §, 38. §, 40. § szerinti elhelyezést - bérlőtárssá válnak, a bérleti szerződés módosításával.
(5) Bérlőtársak közös kérelmére a bérbeadó a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti.
(6)200 A bérbeadáskor történő bérlőtársi jogviszony létesítésének feltétele, hogy a házastársak vagy élettársak mindketten megfeleljenek az elhelyezési feltételeknek. A bérbeadáskor a bérlővel bérlőtársi jogviszonyt létesíthet a bérlő házastársa, élettársa, illetve azon személyek, akiket a bérlő az Ltv. alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba.
Albérlet
49. § (1) A bérlő lakásának 50%-át meg nem haladó részét lakás céljára, a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával legfeljebb egy évi időtartamra albérletbe adhatja, ha a bérlő és a vele jogszerűen együtt élő személyekre az albérletbe adni kívánt területeken kívül személyenként legalább 6 m2 lakószoba-terület jut.
(2) Egy szobás lakás albérletbe nem adható.
(3) Az albérleti szerződést írásba kell foglalni és a bérbeadói hozzájárulás megszerzése céljából előzetesen kell a bérbeadóhoz benyújtani.
(4) A bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnésével az albérleti jogviszony is megszűnik, az albérlő elhelyezéséről önmaga köteles gondoskodni.
(5) A lakásbérleti jogviszony folytatására az albérlő az albérleti szerződés alapján nem jogosult.
(6) Az (4)-(5) bekezdésekben foglaltakat az albérleti szerződésnek, illetőleg a bérbeadói jognyilatkozatnak tartalmaznia kell.
(7) A lakás bérlője ágybérletet nem létesíthet.
(8)201 A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérlővel szemben a lakásbérleti jogviszonyt érintően büntető, polgári peres vagy egyéb hatósági eljárás nincs folyamatban.
(9)202 A bérlőnek a bérleti díj másfélszeresének megfelelő összegű bérleti díjat kell fizetnie a lakás teljes alapterülete után.
Önkormányzati bérlakás nem lakás céljára történő használata
50. § (1)203 A bérlő a lakás egy részét nem lakás céljára csak a bérbeadó hozzájárulásával használhatja.
(2) Lakás egy részének nem lakásként történő használata a lakásban lakó bérlő részére abban az esetben engedélyezhető, ha
a) a lakás rendeltetése változatlan marad,
b) a bérlő által gyakorolt tevékenység lakásban is folytatható,
c) a tevékenység gyakorlása az épületben lakók nyugalmát nem zavarja, és ahhoz az összes lakó többsége hozzájárul azzal, hogy a közvetlenül érintett lakók 2/3-ának beleegyezése szükséges.
(3) A bérleti jogviszony, illetőleg a nem lakásként történő használat megszűnése esetén az eredeti állapotot kell helyreállítani.
(4) Ha a bérlő által a lakásban gyakorolt tevékenység a lakók nyugalmát tartósan zavarja, a bérbeadó a hozzájárulását visszavonja. A bérbeadó hozzájárulása nélkül, vagy hozzájárulásától eltérően gyakorolt tevékenység a lakás rendeltetésellenes használatának minősül.
(5)204 A lakás egy részének nem lakásként történő használatának minősül, ha a bérlő székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként jegyezteti be a cégbírósági eljárásban a bérlemény címét. Amennyiben a bérlő bérbeadói hozzájárulás nélkül jegyezteti be a bérleményt a cégbírósági eljárásban székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként, úgy az utólagos bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő vállalja a 2007. november 20. napját megelőző cégbírósági bejegyzés esetén a 2007. november 20. napjáig visszamenőleg, a 2007. november 20. napját követő cégbírósági bejegyzés esetében a cégbírósági bejegyzés napjáig visszamenőleg a bérlemény vonatkozásában a piaci bérleti díj megfizetését.
(6)205 A lakás egy része nem lakásként történő használatának minősül az is, ha a bérlő egyéni vállalkozás székhelyeként, telephelyeként vagy fióktelepeként jegyezteti be nyilvántartásba vételi eljárásban a bérlemény címét. Amennyiben a bérlő bérbeadói hozzájárulás nélkül jegyezteti be a bérleményt a nyilvántartási eljárásban székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként, úgy az utólagos bérbeadói hozzájárulás feltétele, hogy a bérlő vállalja a 2008. június 1. napját megelőző nyilvántartásba vételi bejegyzés esetén a 2008. június 1. napjáig visszamenőleg, a 2008. június 1. napját követő nyilvántartásba vételi bejegyzés esetében a nyilvántartásba vételi bejegyzés napjáig visszamenőleg a bérlemény vonatkozásában a piaci bérleti díj megfizetését.
(7)206 Nem lakás céljára szolgáló helyiség lakás céljára történő átminősítéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást a bérbeadó adja meg, amennyiben az Ltv. 91/A. § értelmező rendelkezésében foglalt feltételeknek megfelel.
(8)207 Lakás nem lakás céljára szolgáló helyiséggé történő átminősítéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást a bérbeadó adja meg lakáspótlási kötelezettség előírása mellett. A lakáspótlási kötelezettség másik megfelelő lakás önkormányzat részére történő tulajdonba adása, vagy a felhasznált lakás bérleti jog ellenértékének a megfizetése útján teljesíthető. A lakáspótlási kötelezettség alól a bérbeadó indokolt esetben felmentést adhat.
(9)208 A lakás egy részének nem lakás céljára történő használata esetén a bérlőnek a bérleti díj másfélszeresének megfelelő összegű bérleti díjat kell fizetnie a lakás teljes alapterülete után.
Lakásbérlet megszűnése
51. § (1) A szerződés megszűnik, ha:
Segítő intézkedések a hátralékkal rendelkező bérlők érdekében
51/A. §217 (1) A bérbeadó az 51. § (11) bekezdés szerinti bérbeadói felmondás elkerülése érdekében a bérleti díjnak, a külön szolgáltatások díjának vagy a lakásbérleti szerződésből eredő díj valamelyikéből felhalmozódó, két havi hátraléknak megfelelő tartozás esetén a bérlőt felszólítja ennek megfizetésére.
(2) A bérleti díj, a külön szolgáltatások díja vagy a lakásbérleti szerződésből eredő díj három havi, vagy együttesen 150000 forint összeget meghaladó hátralék felhalmozódása esetén a bérbeadó felszólítja a bérlőt a tartozás megfizetésére, a tartozás jogcímének és összegének feltüntetésével, egyben tájékoztatja a bérlőt a tartozás miatt alkalmazható bérbeadói intézkedésekről.
(3) A felmondásról szóló értesítésben a bérlőt részletesen tájékoztatni kell a felmondás jogkövetkezményeiről, valamint arról, hogy milyen jogorvoslati lehetőségei vannak. A bérbeadó a felmondás megküldésével egyidejűleg a bérleti szerződés felmondásáról tájékoztatja a Szegedi Család- és Gyermekjóléti Központot.
(4) A felmondással egyidejűleg a bérlőt tájékoztatni kell az igénybe vehető települési támogatásokról, a Szegedi Család- és Gyermekjóléti Központ elérhetőségéről, az adósságkezelési szolgáltatásban való részvétel feltételeiről és módjáról, valamint azokról az egyéb ismert támogatási lehetőségekről, amelyek számára segítséget nyújthatnak.
(5) A bérbeadó a lakáskiürítés foganatosításnak elhalasztását kérheti a végrehajtást foganatosítótól, ha a lakás kiürítésére minimálisan elfogadható elhelyezés hiányában kerülne sor.
(6) Minimálisan elfogadható elhelyezésnek minősül
a) várandós nők és a lakásban kiskorú gyermeket nevelők – ideértve a köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel, szolgáltatóval tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló 24 év alatti gyermeket – esetében családok, illetve gyermekek átmeneti otthonában való elhelyezés,
b) egyedülálló pszichiátriai betegek vagy szenvedélybetegek és fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyek esetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti bentlakásos ellátás,
c) öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, gondozási szükséglettel rendelkező személyek esetében idősek otthona,
d) egyedülálló esetén hajléktalan személyek átmeneti szállása.
52. § (1)218 Ha a bérlő lakására határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződését a bérlő kezdeményezésére a felek közös megegyezéssel úgy szüntetik meg, hogy a bérlő másik önkormányzati lakásra bérleti jogviszonyt nem kíván létesíteni, összkomfortos, komfortos, félkomfortos, vagy komfort nélküli lakásának három hónapon belül – tisztán, kiürítve, helyreállított állapotban - a bérbeadó részére történő átadása esetén pénzbeli térítés illeti meg, - kivéve a 15/1995.(XII.29.) MKM rendelet hatálya alá tartozó lakások esetében 219- melynek mértéke összkomfortos, komfortos lakások esetében:
Jogcím nélküli lakáshasználat
53. § (1) A lakást jogcím nélkül használó a jogviszonya rendezéséig, illetve a lakás bérbeadónak történő visszaadásáig a bérbeadó részére használati díjat köteles fizetni.
(2) A használati díj a jogcím nélküli használat kezdetét követő hónap első napjától számított hat hónapig a lakásra megállapított havi bérleti díjjal azonos összeg.
(3) A hatodik hónap elteltével – kivéve, ha a jogcím nélküli használó másik lakásra tarthat igényt - a használati díj a lakásra megállapított bérleti díj másfélszerese.
(4) A használati díjat előre, egyösszegben minden hó 15. napjáig kell a bérbeadó részére megfizetni. A használati díj a külön szolgáltatások díjait nem tartalmazza, azok külön kerülnek megállapításra és a használati díjjal együtt fizetendők.
(5) A jogcím nélküli lakáshasználó lakáshasználata során, illetve annak megszűnését követően is felel mindazon kárért, amelyet a jogcím nélküli lakáshasználatával okozott.
(6)222 A jogviszony rendezését követően a bérlő kérelmére a bérbeadó a bérlő részére jóváírhatja a megfizetett használati díj bérleti díjon felüli részét, illetve elállhat a használati díjhoz kapcsolódó, a bérleti díj mértékén felüli követelés érvényesítésétől.
54. § Aki lakásba erőszakkal behatol, illetve ott bennmarad, köteles a lakást a bérbeadó felszólítására minden elhelyezési igény nélkül a felszólítás kézhezvételétől számított három napon belül elhagyni. A határidő eredménytelen leteltét követően a bérbeadó köteles az Ltv. 90/A. § (1) bekezdés szerint eljárni.
A piaci pályáztatási eljárásra vonatkozó rendelkezések
55. § (1) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:
a) a lakás adatait (fekvése, rendeltetése, alapterülete, felszereltsége, műszaki állapota),
b)223 a 41. § szerinti pályázat esetén az induló óvadék és emelésének mértékét, illetve a fizetendő bérleti díj mértékét, 42/B. § szerinti pályázat esetén az induló térítési díj és emelésének mértékét, illetve a fizetendő bérleti díj mértékét,
c)224 a bérleti szerződés időtartamát,
d) a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét,
e) a pályázati ajánlat benyújtásának határidejét, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázatok benyújtására megjelölt határnap között a rendelkezésre álló idő ne legyen kevesebb 10 napnál,
f) a pályázati tárgyalás helyét, idejét,
g) a lakás megtekinthetőségének időpontját,
h) az eredményhirdetés helyét, idejét, módját,
i)225
j) a pályázati dokumentáció ellenértékét,
k)226 a 42/B. § (1) bekezdés szerinti lakás esetén a pályázati kiírásnak tartalmaznia kell a bérlő által elvégzendő helyreállítási, korszerűsítési munkálatok meghatározását és a kivitelezési határidőt.
(2) A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, címét (székhelyét),
b) a pályázó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a pályázati feltételeket elfogadja, illetve, hogy megfelel a pályázati úton történő elhelyezés e rendeletbe foglalt feltételeinek,
c) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy önkormányzati bérlakással – ide nem értve a 11. §, a 16-18. §, a 24. § (1) bekezdés, a 37. § (1) bekezdés szerinti elhelyezést -, társbérleti lakrésszel nem rendelkezik.
(3)227 A pályázó a lakásra megállapított havi piaci bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű pályázati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni, melyet a pályázat benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell.
(4)228 A pályázati eljárást megelőzően a bérbeadó képviselője (továbbiakban: bérbeadó) köteles megvizsgálni a pályázat alaki és tartalmi kellékeit. A pályázónak a tárgyalásig van lehetősége a hiányosságok pótlására, amelynek elmulasztása a kizárását vonja maga után.
(4a)229 A 42/B. § (1) bekezdésben meghatározott lakásra kiírt költségelvű pályázat esetén a pályázó a bérbeadó által meghatározott felújítási, korszerűsítési munkálatok költségének megfelelő összegű pályázati biztosítékot köteles fizetni. A pályázónak a pályázati biztosíték megfizetését a pályázat benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell.
(5) A nyilvános pályázati tárgyaláson a bérbeadó, az érvényes pályázattal rendelkező pályázók és a jegyzőkönyvvezető részvétele kötelező. A pályázók személyesen, vagy meghatalmazottjuk útján vehetnek részt a tárgyaláson. Bármely pályázó kérésére a nyilvánosságot ki kell zárni.
(6) A pályázati tárgyaláson jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a bérbeadó, a pályázók, valamint a jegyzőkönyvvezetők írnak alá.
56. § (1)230 A 41. § szerinti pályázat nyertese az, aki a pályázati feltételeknek megfelel, illetve azokat elfogadja és a pályáztatás során a legmagasabb összegű óvadék fizetésére tesz ajánlatot. A pályázók azonos mértékű óvadékra vonatkozó ajánlata esetén sorsolás tartandó. A pályázat nyertesét a bérbeadó hirdeti ki.
(1a)231 A 42/B. § szerinti pályázat esetén a pályázat nyertese az, aki a pályázati feltételeknek megfelel, illetve azokat elfogadja és a pályáztatás során a legmagasabb összegű térítési díj megfizetésére tesz ajánlatot. A pályázók azonos mértékű térítési díjra vonatkozó ajánlata esetén sorsolás tartandó. A pályázat nyertesét a bérbeadó hirdeti ki.
(2)232 A pályázati biztosítékot a pályázat nyertesénél 41. § szerinti pályázat esetén az általa fizetendő óvadékba, a 42/B. § szerinti pályázat esetén az általa fizetendő térítési díjba be kell számítani, míg a többi pályázó esetén annak visszautalásáról tíz munkanapon belül kell intézkedni.
(3) A pályázat nyertese a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül köteles bérbeadóval a bérleti szerződést megkötni, e határidő elmulasztása esetén a pályázati díj összegét elveszíti.
(4) A pályázati eljárás eredménytelensége, illetve a nyertes pályázónak a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének elmulasztása esetén új pályázat kiírásáról, vagy a lakás más módon történő hasznosításáról a bérbeadó dönt.
(5)233 A pályázati hirdetményt a Szegedi Tükörben, a város közszolgálati lapjában kell közzétenni, valamint ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán.
(6)234 A pályázó személyesen vagy meghatalmazottja útján nyújthatja be pályázatát.
(7)235 Jelen rendeletben szabályozott pályázati feltételek teljesülése esetén sem adható bérbe a pályáztatott lakás annak a pályázónak, akit a bérbeadó korábbi pályázaton nyertesként hirdetett ki, azonban a bérleti szerződés megkötésétől visszalépett.
Vegyes rendelkezések
57. § (1) Szociális helyzet alapján történő pályáztatás, valamint garzonlakásokra vonatkozó elhelyezés igényléskor, valamint ahol e rendelet szerint a rászorultság, illetőleg az előtakarékosság megállapításához szükséges személyi és vagyoni körülményekre vonatkozó adatok bejelentésén túl az ügyfél nem kötelezhető a külön jogszabályban meghatározott és személyes védelmet élvező adatok szolgáltatására.
(2)236 A bérbeadó a Ltv. És e rendelet keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról szóló döntés érdekében a tudomására jutottak.
(3)237 A bérlő és a vele jogszerűen együtt költöző személyek, továbbá a jogcím nélküli lakáshasználók vonatkozásában a személyes adatok kezelésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. Tv. rendelkezései az irányadók.
(4) Az önkormányzati beruházásban épült vagy felújított épületben lévő pályáztatott lakásokból befolyt térítési díjat a beruházási, felújítási költség visszapótlására kell fordítani.
(5)238
(6) Ha a bérlő a lakását nem lakás céljára szolgáló helyiséggel bővíti – a 34. §-ban foglalt feltételek mellett – a bővítmény után a bérbeadó által megállapított - a 15/2000. (III. 31.) Kgy. rendelet 12. § (3) bekezdésének c) pontjában értelmezett - bérleti jog ellenértéket köteles fizetni.
(7) A bérbeadó a Ltv. és e rendelet keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról szóló döntés érdekében a tudomására jutottak.
(8) Önálló lakásnak minősül tulajdoni hányadnak kell tekinteni, ha a résztulajdonos pályázót, kérelmezőt legalább egy szoba kizárólagos és az egyéb helyiségek használata illeti meg. Nem kell figyelembe venni az egyeneságbeli felmenő haszonélvezeti jogával terhelt legfeljebb egy ingatlant, ingatlanrészt, ha azt nem a pályázó, kérelmező használja, és a jogos lakásigény mértékét nem éri el.
(9)239
(10)240 Annak a határozott időre elhelyezett, az elhelyezése meghosszabbítását a lakásbérleti szerződése lejártát megelőzően kérelmező bérlőnek, ki a lakásbérleti szerződésben foglalt bármilyen fizetési kötelezettsége tekintetében – kivéve a lakás-előtakarékosság megfizetését – hátralékkal rendelkezik, a hátralékok rendezéséig a bérleti szerződése évente meghosszabbítható, ha részletfizetési megállapodást kötött a bérbeadóval, illetve a szolgáltatóval, és igazolja az abban foglaltak teljesítését. A teljesítést követően a bérleti szerződés meghosszabbítására az eredeti elhelyezési jogcímre vonatkozó hosszabbítási szabályok alkalmazandók.
(11)241
58. § (1) A felújított, ill. új épületben lévő lakást az első bérbeadástól számított 5 évig kell felújított, ill. új állapotúnak tekinteni.
(2) Lakás egy részének nem lakás céljára történő használata esetén közvetlenül érintett lakónak minősül a tárgyi lakással szomszédos (mellette, szemben, alatta, illetve felette található) lakásban lakó személy.
(3) Állandó jellegű kereső tevékenység e rendelet vonatkozásában a határozatlan, vagy a minimum egy éves határozott idejű munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.
(4)242 Rendszeres önálló kereset vagy jövedelem e rendelet vonatkozásában a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább 3 havi folyamatos jövedelemmel való rendelkezés a 6. § (1) bekezdésében felsorolt jövedelmek közül.
(5)243 Ha a rendeletben meghatározott döntési jogkörrel rendelkező szerv az ügyfél kérelmét elutasította, úgy az ügyfél által a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül ugyanazon tárgyban benyújtott első kérelmet felülvizsgálati kérelemként a döntést hozó bizottság elé kell terjeszteni. Ugyanazon tárgyban új kérelem csak abban az esetben terjesztendő a döntési jogkörrel rendelkező szerv elé, amennyiben az első döntés kézhezvételétől számított 6 hónap eltelt, továbbá ha az ügyfélnek a rendeletben meghatározott elhelyezési feltételei tekintetében változás következik be, vagy a rendelet abban a vonatkozásban módosul, amelyre az ügyfél kérelme irányul.
(6)244 A szegedi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán eltöltött időt az igénybejelentés elbírálása során úgy kell tekinteni, mintha azt az igénybejelentő munkaviszonyban töltötte volna, feltéve, ha a tanulmányainak befejezését követően folyamatosan Szeged közigazgatási területén végez munkát. Folyamatos munkaviszonynak kell tekinteni, ha a pályázó munkaviszonya megszakadt és ez idő alatt az illetékes szegedi munkaügyi szervezettel együttműködött vagy vállalkozói tevékenységet folytatott.
(7)245 A jelen rendelet alkalmazása szempontjából egyedülálló személynek minősül az egyszemélyes háztartás.
(8)246 Házasságon kívüli életközösséget bizonyító okirat
a)247 közjegyzői névaláírás hitelesítéssel ellátott, magánokiratba foglalt élettársi nyilatkozat,
b) a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló anyakönyvi kivonat.
(9)248
2. RÉSZ
A lakbérekről
Lakbér övezetek
59. § A rendelet hatálya alá tartozó lakások települési fekvésük szerint az alábbi lakbérövezetekbe sorolandók:
Lakbérfizetési kötelezettség, a lakbér mértéke, a külön szolgáltatások díja és számítása
60. § (1) Lakásbérleti szerződés alapján a bérlő köteles a lakás és a lakáshoz tartozó helyiségek használatáért bérleti díjat, és a bérbeadó által nyújtott a 63. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatásokért díjat, együttesen lakbért fizetni.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások bérét - figyelembe véve a lakbérövezetet, a lakás komfortfokozatát, a lakóépület építési módját és a bérbeadás jogcímét - a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) A bérleti díjat - a lakás épületen belüli fekvése és műszaki állapota alapján - csökkenteni kell, ha a lakás:
61. § (1) A lakások lakbérét
62. §257
63. § (1) Külön szolgáltatások köre:
a) takarítás,
b) felvonó használatának biztosítása,
c)258
d) központi fűtés és melegvíz ellátás,
e) vízellátás és a csatornahasználat, csatornával nem rendelkező épületeknél szennyvízelszállítás,
f) közös helyiségek energia ellátása,
g) szemétszállítás.
(2)259 A bérbeadó által nyújtott (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott külön szolgáltatások meghatározását és díjtételeit a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.
(3) A bérbeadó által nyújtott (1) bekezdés d) pontjában meghatározott külön szolgáltatás díjtételeinek meghatározása és a bérlők felé történő elszámolás a 189/1998. (XI. 23.) Korm. rendeletalapján történik.
(4)260 Amennyiben az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott külön szolgáltatásra vonatkozóan a bérlő a közüzemi szolgáltatóval külön szerződést nem köt, vagy az felmondásra kerül, illetve ha az alvízmérő óra felszerelése nem lehetséges, úgy a rendelet 7. sz. mellékletében meghatározott átalányt köteles fizetni.
(6) Tárgyévben történő bérlőváltozás esetén az (5) bekezdés szerinti költségek elszámolása a bérlők között a lakáshasználat idejének arányában történik. A bérleti szerződés megszűnésekor a bérlőnek a lakás visszaadásával egy időben kell az elszámolást átadni.
Értelmező rendelkezések
64. § (1) A lakbér összegét - a kerekítés szabályai szerint - forintra kerekítve kell megállapítani.
(2) Ahol ezen rész bérbeadót említ, úgy az alatt az önkormányzat által a lakóingatlanok hasznosításával megbízott IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt.-t kell érteni.
III. rész
A lakbértámogatásról
65. §263
66. §264
67. §265
68. §266
69. §267
70. §268
71. §269
72. §270
73. §271
Vegyes és záró rendelkezések
74. § (1) Az 1.-2. rész vonatkozásában a jogos lakásigény mértéke:
a)272 2 személyig legfeljebb 2 lakószoba;
b) 5 személyig legfeljebb 3 lakószoba;
c) 6 és annál több személy esetén 3-nál több lakószoba.
(2)273 A jogos lakásigény mértékének megállapításánál a pályázót/kérelmezőt, a vele egy háztartásban élő kiskorú gyermekét, valamint a vele – a pályázat/kérelem benyújtását megelőző egy év óta – életvitelszerűen együtt lakó azon egyéb személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatók a lakásba.
(3) A rendelet hatálybalépése előtt létrejött szerződések vonatkozásában a bérbeadási jogcím kategóriáját szociálisnak kell tekinteni. Ennek megfelelően az ilyen szerződéssel rendelkező bérlő szociális lakbért köteles fizetni, kivéve a 37. § (1) bekezdés, 49. § (1) bekezdés és 50. § (1) bekezdés alapján létrejött szerződéseket.
(4)274 A rendelet 2007. február 1. napján lép hatályba, kivéve a 4. sz. mellékletét, amely 2007. január 1-én, illetve a 3. részt, amely 2007. július 1-jén lép hatályba. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló 59/2000. (XII.7.), 3/2002. (II.22.), 37/2002. (X.14.), 2/2003. (I.29.), 24/2003. (VI.27.), 43/2003. (X.22.), 48/2004. (XII.21.), 67/2004.(XII.21.), 32/2005. (VI.28.), 60/2005. (XI.21.), 20/2006. (V.15.) Kgy. rendeletekkel módosított 33/2000. (VI.27.) Kgy. rendelet, és a lakbérekről szóló 36/1997. (X.20.), 8/1999. (III.5.), 58/2000. (XII.7.), 29/2004. (V.20.), 61/2005. (XI.21.) Kgy. rendelettel módosított 7/1997. (III.7.) Kgy. rendelet.
(5)275 A rendeletet a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, kivéve a 19. § (3)-(4), 23. § (6)-(7), 25. § (6)-(7), 27. § (3)-(5), 28. § (4)-(5), 31. § (8)-(10), 32. § (3)-(4), 35. § (3)-(4), 36. § (3), 38. § (4), 39. § (5), 40. § (5), 42. § (5) bekezdésekben foglaltakat, amely rendelkezések csak a rendelet hatálybalépése után kötött szerződésekre alkalmazandóak.
(6) A bérbeadó 3 hónapot meghaladó lakbér tartozás esetén, a bérleti jogviszonyt felmondja és peres eljárást kezdeményez a felmondás érvényességének megállapítása, a lakás kiürítése és a tartozás megfizettetése iránt. A bérbeadó a használati díj tartozás esetén peres eljárást kezdeményez a tartozás megfizettetésére, ezzel összefüggésben a lakás kiürítésére.
(7)276 A bérbeadó az Ltv. és ezen rendelet keretei között az érintett hozzájárulása esetén jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, bérbeadói hozzájárulásról való döntés, a bérbeadói jogok gyakorlása során a bérbeadás időtartama alatt a tudomására jutottak.
(8)277 A 2015. április 03. napja előtt a 4. § (16), 5. § (12), 11. § (5), 11. § (7), 12. § (1), 17. § (1), 30. § (1), 30. § (6), 30. § (9) bekezdésekben foglaltak szerint megkötött határozott idejű bérleti szerződések, illetve jogcím nélküli lakáshasználóként történő elhelyezés meghosszabbítása esetén az alábbi különös méltánylást megalapozó körülmények esetén a bérbeadó a 4. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott egy főre jutó havi nettó jövedelem alsó határát elérő jövedelem alól felmentést adhat, amennyiben az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum összegének 75 %-át, egyedülálló esetén a nyugdíjminimum összegét eléri, és a bérleti jogviszony meghosszabbításának további feltételei fennállnak:
75. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet
I. Közgyűlés:
II.281 Polgármester:
Dönt az egyszeri, vagy többszöri bérlőkiválasztási jog biztosításáról 40. § (2) bek.,
III. Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság:282
V.288 Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság:
VI.291
VII.292 Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság:
X.323 A vagyonhasznosító szervezet:
XI.340 Polgármesteri Hivatal:
2. melléklet
I.341 A szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezésével, a komfort nélküli komfortfokozatú lakásban történő elhelyezéssel kapcsolatos kérelmek, valamint a 4. § szerinti szociális pályázat értékelésének szempontjai.
I. Szociális helyzet:
II. Jövedelmi helyzet:
alsó összeg |
felső összeg |
pontszám |
|
|---|---|---|---|
1 |
37 050 Ft |
40 500 Ft |
19 |
2 |
40 501 Ft |
43 800 Ft |
20 |
3 |
43 801 Ft |
47 100 Ft |
21 |
4 |
47 101 Ft |
50 400 Ft |
22 |
5 |
50 401 Ft |
53 700 Ft |
23 |
6 |
53 701 Ft |
57 000 Ft |
24 |
7 |
57 001 Ft |
64 800 Ft |
25 |
8 |
64 801 Ft |
72 600 Ft |
24 |
9 |
72 601 Ft |
80 400 Ft |
22 |
10 |
80 401 Ft |
88 200 Ft |
20 |
11 |
88 201 Ft |
96 000 Ft |
18 |
12 |
96 001 Ft |
103 800 Ft |
16 |
13 |
103 801 Ft |
111 600 Ft |
13 |
14 |
111 601 Ft |
119 400 Ft |
10 |
15 |
119 401 Ft |
127 500 Ft |
7 |
alsó összeg |
felső összeg |
pontszám |
|
|---|---|---|---|
1 |
37 050 Ft |
44 500 Ft |
13 |
2 |
44 501 Ft |
51 700 Ft |
15 |
3 |
51 701 Ft |
58 900 Ft |
17 |
4 |
58 901 Ft |
66 100 Ft |
19 |
5 |
66 101 Ft |
73 300 Ft |
21 |
6 |
73 301 Ft |
80 500 Ft |
23 |
7 |
80 501 Ft |
89 400 Ft |
25 |
8 |
89 401 Ft |
98 300 Ft |
23 |
9 |
98 301 Ft |
107 200 Ft |
21 |
10 |
107 201 Ft |
116 100 Ft |
19 |
11 |
116 101 Ft |
125 000 Ft |
17 |
12 |
125 001 Ft |
133 900 Ft |
15 |
13 |
133 901 Ft |
142 800 Ft |
13 |
14 |
142 801 Ft |
151 700 Ft |
10 |
15 |
151 701 Ft |
161 000 Ft |
7 |
II.342 A szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezésével, a komfort nélküli komfortfokozatú lakásban történő elhelyezési kérelmekhez, valamint a szociális pályázathoz szükséges iratok, igazolások:
1. az igénylővel, pályázóval (továbbiakban: kérelmezővel) együtt költöző kiskorú születési anyakönyvi kivonata, vagy annak másolata,
2.343 házasságban, élettársi kapcsolatban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonat, illetve a közjegyzői névaláírás hitelesítéssel ellátott, magánokiratba foglalt élettársi nyilatkozat, vagy azok másolata,
3. egyedülálló kérelmező esetén az erről szóló nyilatkozat,
4. elvált kérelmező esetén a házasság felbontását kimondó jogerős bírósági döntés, vagy annak másolata,
5.344 gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetén a gyermekelhelyezésről szóló jogerős bírói döntés, illetve a gyámhatóság fiktív apát megállapító határozata, vagy azok másolata,
6. a lakhely, illetve tartózkodási hely igazolására a kérelmező személyi igazolványa, vagy a lakcímet igazoló hatósági bizonyítvány
7.345 a kérelmező és a vele együtt költöző személy(ek) tulajdonában álló, 7. § szerinti ingatlanról, -részről, vagyoni értékű jogról szóló tulajdoni lap, vagy annak másolata, annak értékét tartalmazó egy évnél nem régebbi okirat vagy értékbecslés, illetve a kérelmező és a vele együtt költöző személy(ek) nyilatkozata arról, hogy a 7. § szerinti ingatlannal, vagyoni értékű joggal nem rendelkezik, rendelkeznek,
8. a kérelmező és a vele együtt költöző személy(ek) tulajdonában álló személygépkocsiról szóló forgalmi engedély, vagy annak másolata, valamint a 6. § szerinti ingó vagyonról, annak értékéről szóló kérelmezői nyilatkozat,
9.346 a kérelmező és a vele együtt költöző személyek tartósan beteg, mozgáskorlátozottságot igazoló szakorvosi igazolás, annak másolata, vagy magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozat másolata; a súlyos fogyatékosság fennállását igazoló magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozat másolata, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998.(XII.30.) Korm. rendelet szerinti szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye, valamint fogyatékossági támogatás vagy vakok személyi járadéka megállapításáról szóló határozat másolata; a megváltozott munkaképesség esetén az össz-szervezeti egészségkárosodás, illetve munkaképesség csökkenés mértékét megállapító, Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által kiadott szakhatósági állásfoglalás.
10. 11. egyetem, vagy főiskola nappali tagozatán tanuló kérelmező iskola-látogatási igazolása,
12.348 a kérelmező és az együtt költöző 6. § (1) bekezdés szerinti jövedelem igazolása azzal, hogy egyéni vállalkozó esetén benyújtott jövedelem és vagyonnyilatkozatot igazoltatni kell az önkormányzati adóhatósággal és a NAV területileg illetékes szervével, továbbá hogy külföldről származó jövedelem igazolása esetén annak hiteles fordítását is csatolni kell. A gyermektartásdíjat és egyéb, más módon nem igazolható jövedelmet hitelt érdemlően kell igazolni.
13. ha a pályázati eljárás a pályázó számára eredménytelenül végződött, a következő pályázati eljárás során a pályázó nyilatkozatát arról, hogy az iratok adatai és a 7.) pont szerinti nyilatkozatban foglaltak változatlan tartalommal fennállnak-e.
14. A kérelmező és a vele együtt költöző személyek állami gondozottság, illetve állami neveltség tényéről szóló igazolása.
15.349 A kérelmezővel együtt költöző, a tankötelezettséget meghatározó mindenkor hatályos jogszabály alapján tankötelezett gyermekek esetén iskolalátogatási igazolás, nem tanköteles együtt költöző esetén nappali tagozatos hallgatói jogviszony vagy jövedelemigazolás.
16.350 A 4. § (9)-(10) bekezdés esetében a 102/2011.(VI.29.) Korm. rendelet 2. § alapján súlyosan mozgáskorlátozott.
17.351 a 2. sz. melléklet I. pontjának 7.) alpontjának bb) pontja esetében szakorvosi igazolás, továbbá a 4. § (9) bekezdés szerinti segédeszköz szükségszerű használatáról szakorvosi igazolás.
18.352 a kérelmező és az együtt költöző munkaviszonyáról szóló igazolás azzal, hogy külföldi munkáltatói igazolás esetén annak hiteles fordítását is csatolni kell.
A kérelmező által benyújtott, 1.) -14.) pont szerinti iratok, nyilatkozatok a kérelem, pályázat benyújtását követő év március 31. napjáig használhatóak fel.
3. melléklet353
I. SZOLGÁLATI LAKÁSOK (élsportolók, kulturális intézmények, Szegedi Rendezvény-és Médiaközpont Nonprofit Kft., Szegedi Vadaspark Nonprofit Kft., Szegedi Szimfonikus Zenekar, oktatási intézmények, Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata, Szegedi Óvodák Igazgatósága, egészségügyi intézmények, szociális, gyermekjóléti intézmények, Szegedi Kistérség Többcélú Társulás Egyesített Szociális Intézmény, polgármesteri hivatal, IKV Zrt.)
II. SZOCIÁLISAN RÁSZORULTAK ÁTMENETI ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ LAKÁSOK:
III. NYUGDÍJASOK GARZONHÁZÁBAN TÖRTÉNŐ ELHELYEZÉSRE SZOLGÁLÓ LAKÁSOK: 150 db
IV. LAKÓÉPÜLET FELÚJÍTÁSA, VALAMINT AZ AZONNALI ELHELYEZÉST IGÉNYLŐ ESET MIATTI ELHELYEZÉSRE SZOLGÁLÓ LAKÁSOK 18 db
V. FIATALOK, EGYETEMI, FŐISKOLAI GARZONHÁZBAN VALÓ ELHELYEZÉSRE SZOLGÁLÓ LAKÁSOK
VI. LAKÁS-ÜZLET RENDELTETÉSŰ INGATLANOK
4. melléklet354
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
462 |
483 |
505 |
528 |
552 |
II. |
431 |
450 |
470 |
491 |
513 |
III. |
396 |
414 |
433 |
452 |
472 |
IV. |
365 |
381 |
398 |
416 |
435 |
PANEL ÉS IPAROSÍTOTT TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÜLT LAKÓÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
402 |
420 |
439 |
459 |
480 |
II. |
369 |
386 |
403 |
421 |
440 |
III. |
338 |
353 |
369 |
386 |
403 |
IV. |
301 |
315 |
329 |
344 |
359 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
402 |
420 |
439 |
459 |
480 |
II. |
369 |
386 |
403 |
421 |
440 |
III. |
338 |
353 |
369 |
386 |
403 |
IV. |
301 |
315 |
329 |
344 |
359 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
237 |
248 |
259 |
271 |
283 |
II. |
212 |
222 |
232 |
242 |
253 |
III. |
206 |
215 |
225 |
235 |
246 |
IV. |
179 |
187 |
195 |
204 |
213 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
162 |
169 |
177 |
185 |
193 |
II. |
152 |
159 |
166 |
173 |
180 |
III. |
133 |
139 |
145 |
152 |
159 |
IV. |
125 |
131 |
137 |
143 |
149 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
832 |
870 |
909 |
950 |
993 |
II. |
773 |
808 |
844 |
882 |
919 |
III. |
721 |
753 |
787 |
822 |
859 |
IV. |
659 |
689 |
720 |
752 |
786 |
PANEL ÉS IPAROSÍTOTT TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÜLT LAKÓÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
724 |
757 |
791 |
827 |
864 |
II. |
667 |
697 |
728 |
761 |
795 |
III. |
603 |
630 |
658 |
688 |
719 |
IV. |
544 |
568 |
594 |
621 |
649 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
724 |
757 |
791 |
827 |
864 |
II. |
667 |
697 |
728 |
761 |
795 |
III. |
603 |
630 |
658 |
688 |
719 |
IV. |
544 |
568 |
594 |
621 |
649 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december31-ig |
|||||
I. |
431 |
450 |
470 |
491 |
513 |
II. |
377 |
394 |
412 |
431 |
450 |
III. |
371 |
388 |
405 |
423 |
442 |
IV. |
323 |
338 |
353 |
369 |
386 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
287 |
300 |
314 |
328 |
343 |
II. |
271 |
283 |
296 |
309 |
323 |
III. |
241 |
252 |
263 |
275 |
287 |
IV. |
232 |
242 |
253 |
264 |
276 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
1252 |
1308 |
1367 |
1429 |
1493 |
II. |
1162 |
1214 |
1269 |
1326 |
1386 |
III. |
1079 |
1128 |
1179 |
1232 |
1287 |
IV. |
985 |
1029 |
1075 |
1123 |
1174 |
PANEL ÉS IPAROSÍTOTT TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÜLT LAKÓÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
1089 |
1138 |
1189 |
1243 |
1299 |
II. |
998 |
1043 |
1090 |
1139 |
1190 |
III. |
904 |
945 |
988 |
1032 |
1078 |
IV. |
819 |
856 |
895 |
935 |
977 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
1089 |
1138 |
1189 |
1243 |
1299 |
II. |
998 |
1043 |
1090 |
1139 |
1190 |
III. |
904 |
945 |
988 |
1032 |
1078 |
IV. |
819 |
856 |
895 |
935 |
977 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
641 |
670 |
700 |
732 |
765 |
II. |
570 |
596 |
622 |
650 |
679 |
III. |
557 |
582 |
608 |
635 |
664 |
IV. |
485 |
507 |
530 |
554 |
579 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
433 |
452 |
472 |
493 |
515 |
II. |
409 |
427 |
446 |
466 |
487 |
III. |
359 |
375 |
392 |
410 |
428 |
IV. |
346 |
362 |
378 |
395 |
413 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
1355 |
1416 |
1480 |
1547 |
1617 |
II. |
1260 |
1317 |
1376 |
1438 |
1503 |
III. |
1165 |
1217 |
1272 |
1329 |
1389 |
IV. |
1070 |
1118 |
1168 |
1221 |
1276 |
PANEL ÉS IPAROSÍTOTT TECHNOLÓGIÁVAL KÉSZÜLT LAKÓÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
1178 |
1231 |
1286 |
1344 |
1404 |
II. |
1084 |
1133 |
1184 |
1237 |
1293 |
III. |
980 |
1024 |
1070 |
1118 |
1168 |
IV. |
888 |
928 |
970 |
1014 |
1060 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
1178 |
1231 |
1286 |
1344 |
1404 |
II. |
1084 |
1133 |
1184 |
1237 |
1293 |
III. |
980 |
1024 |
1070 |
1118 |
1168 |
IV. |
888 |
928 |
970 |
1014 |
1060 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
698 |
729 |
762 |
796 |
832 |
II. |
616 |
644 |
673 |
703 |
735 |
III. |
603 |
630 |
658 |
688 |
719 |
IV. |
523 |
547 |
572 |
598 |
625 |
HAGYOMÁNYOS ÉPÜLETEK |
|||||
Övezet |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
január 01-től december 31-ig |
|||||
I. |
469 |
490 |
512 |
535 |
559 |
II. |
441 |
461 |
482 |
504 |
527 |
III. |
388 |
405 |
423 |
442 |
462 |
IV. |
375 |
392 |
410 |
428 |
447 |
Övezet |
|
2022. január 01-től |
|
I-II. lakbérövezet |
4333 |
III. lakbérövezet |
3843 |
IV. lakbérövezet |
2331 |
2020. |
2021. |
2022. |
2023. |
2024. |
||
január 01-től december 31-ig |
||||||
10 szintes épületek |
2250 |
2318 |
2388 |
2460 |
2534 |
|
különleges épületek |
2250 |
2318 |
2388 |
2460 |
2534 |
|
Hagyományos épületek |
4080 |
4202 |
4328 |
4458 |
4592 |
|
5. melléklet
1. Lakás helyiségei általában:
a) a lakóhelyiségek: lakószoba, hálófülke, hall étkező, lakóelőtér;
b) a főzőhelyiségek: konyha, főzőfülke (főzőszekrény)
c) az egészségügyi helyiségek: fürdőhelyiség (fürdőszoba, mosdó, zuhanyzó fülke) WC,
d) a közlekedési helyiségek: előszoba, előtér, zárt veranda, átjáró, belépő (szélfogó)
e) tároló helyiségek: éléskamra (kamraszekrény, lomkamra), öltöző (gardrob).
2. A lakáshoz tartozó helyiségek általában: tüzelőszertároló (fáskamra, pincerekesz), padlásrekesz, árnyékszék.
3. Lakószoba az a helyiség, amelynek
a) alapterülete a hat négyzetmétert meghaladja,
b) külső határoló fala legalább huszonöt centiméter vastag téglafal vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal,
c) az ablaka közterületre, udvarra, kertre vagy üvegezett verandára (folyosóra) nyílik,
d) melegpadlója van, továbbá
e) fűthető, végül
f) legalább egy kétméteres - ajtó és ablak nélküli - falfelülettel rendelkezik.
4. Félszoba az olyan lakószoba, amelynek alapterülete hat négyzetméternél nagyobb és a 12 négyzetmétert nem haladja meg.
5. Az olyan lakószobát, amelyet ajtóval el nem látott falnyílás oszt ketté, két lakószobának kell tekinteni, ha a falnyílás szélessége a lakószoba szélességének a felét nem haladja meg és egyébként mindkét rész megfelel a 3. pontban előírt követelményeknek.
6. Ha a hálófülke, hall, étkező, illetőleg a lakóelőtér a lakószoba követelményeinek megfelel, lakószobának kell tekinteni.
7. Az olyan helyiséget, amelyet a bérlő főzőhelyiség hiányában főzés céljára használ, főzőhelyiségnek kell tekinteni.
8. A lakás helyiségei alapterületének megállapításánál a vakolt falsíkok között - a padlószint felett egy méter magasságban - mért méreteket, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területet kell számításba venni. Nem szabad azonban a helyiség alapterületébe beszámítani a falsíkokon kívül eső területet (az ajtóknál és ablakoknál lévő beugrásokat, a 0,5 négyzetméternél kisebb alapterületű falfülkéket stb.) és a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területet.
9. A lakás alapterületének megállapításánál
a) a lakás összes (lakó- főző-, egészségügyi, közlekedő és tároló) helyisége teljes területének az 1,90 méter szabad belmagasságot elérő részét, továbbá
b) a loggia és a zárt (fedett és oldalról átlátást gátló módon kialakított) erkély területének a felét kell számításba venni. Ennek során a lakás belső lépcsője felső szintjének az alapterületét figyelmen kívül kell hagyni, s a számított alapterületet 0,5 négyzetméterig lefelé, 0,5 négyzetméter felett pedig felfelé kell kerekíteni.
6. melléklet
I. A bérbeadó által a bérleti szerződés keretében nyújtott takarítási feladatok ellátásának rendje, valamint díjazása
II. Felvonóhasználat biztosításával járó feladatok és díjazása
7. melléklet359
a) komfort nélküli lakások esetén: (80 l/fő/nap*365nap/1000= 29,20 m³/fő/év, 2,43 m³/fő/hó) 2,4 m³/fő/hó.
b) félkomfortos lakások esetén: (95 l/fő/nap*365nap/1000= 34,675 m³/fő/év, 2,889 m³/fő/hó) 2,8 m³/fő/hó.
c) komfortos, és összkomfortos nem távfűtéses melegvíz ellátással rendelkező lakások esetén: (150 l/fő/nap*365nap/1000= 54,75 m³/fő/év, 4,5625 m³/fő/hó) 4,5 m³/fő/hó.
d) összkomfortos távfűtéses melegvíz ellátással rendelkező lakások esetén: (180 l/fő/nap*365nap/1000= 65,70 m³/fő/év, 5,4750 m³/fő/hó) 5,4 m³/fő/hó.
A bevezető a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 1. §-a, a 6/2008.(II.21.) Kgy. r. 1. §-a
Módosította a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 1. §-a , az 5/2010.(II.24.) önkorm. r. 1. §-a (hatályos 2010. február 24-től)
Kiegészítette a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 2. §-a
Kiegészítette a 32/2009.(IX.30.) Kgy. r. 1. §-a (hatályos 2009.09.30-tól)
Kiegészítette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 1. §-a, hatályát veszti a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 11. § (3) bek. alapján 2016. november 17-től
Kiegészítette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2014. december 23-tól)
Kiegészítette a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 2. §-a
Kiegészítette a 32/2009.(IX.30.) Kgy. r. 1. §-a (hatályos 2009.09.30-tól)
Kiegészítette a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2014. december 23-tól)
Kiegészítette a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2015. december 22-től)
Kiegészítette a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Kiegészítette a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 2. §-a
Kiegészítette a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 1. §-a
Kiegészítette a 32/2009.(IX.30.) Kgy. r. 1. §-a (hatályos 2009.09.30-tól)
Kiegészítette a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2014. december 23-tól)
Kiegészítette a 28/2018.(XI.14.) Önk.r. 1. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Módosította az 1/2012.(II.19.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította a 9/2015. (IV. 02.) Önk. r. 1. §-a (hatályos 2015. április 3-tól)
Módosította a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2014. december 23-tól)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2013. március 2-től), módosította a 9/2015. (IV.02.) Önk. r. 1.§-a (hatályos 2015. április 3-tól)
Módosította a 9/2015. (IV.02.) Önk. r. 1. §-a (hatályos 2015. április 3-tól)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította a 28/2018.(XI.14.) Önk. r. 2. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Módosította a 9/2015. (IV. 02.) Önk. r. 1. §-a (hatályos 2015. április 3-tól)
Módosította a 25/2017.(VI.27.) Önk. r. 1. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2015. december 22-től)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította a 9/2015. (IV.02.) Önk. r. 2. §-a (hatályos 2015. április 3-tól)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 2. §-a, a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2015. december 22-től)
Módosította a 9/2015. (IV.02.) Önk. r. 2. §-a (hatályos 2015. április 3-tól)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2014. december 23-tól)
Módosította a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2014. december 23-tól)
Módosította a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 4. §-a, a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Hatályát veszti a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 11. § (3) bek. alapján 2016. november 17-től
Hatályát veszti az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 49. §-a alapján 2012. március 1-től
Hatályát veszti az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 49. §-a alapján 2012. március 1-től
Hatályát veszti az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 49. §-a alapján 2012. március 1-től
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 4. §-a, a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 4. §-a, a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 3. §-a, a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 3. §-a, a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 4. §-a, a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 6. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 5/2010.(II.24.) önkorm. r. 5. §-a (hatályos 2010. február 24-től)
Módosítja a 19/2008.(V.21.) Kgy. r. 3. §-a, az 5/2010.(II.24.) önkorm. r. 5. §-a, az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 7. §-a, a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2014. december 23-tól)
Módosította az 5/2010.(II.24.) önkorm. r. 5. §-a, az 1/2012.(II.29.) önkorm. r. 7. §-a, a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 3. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Módosította az 5/2010.(II.24.) önkorm. r. 5. §-a (hatályos 2010. február 24-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette és a bekezdéseket átszámozta az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 4. §-a, módosítja az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 8. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 9. §-a, a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 5. §-a, a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 9. §-a, a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 5. §-a, a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 5. §-a, a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2015. december 22-től)
Módosította a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 5. §-a (hatályos 2009.11.11-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 10. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította és kiegészítette a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 6. §-a, a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 11. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 7. §-a, a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 6. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Kiegészítette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 12. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 8. §-a, a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 13. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 14. §-a, a címet és a 20. §-t módosította a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 4. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Hatályát veszti a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 21. § (1) bek. alapján 2018. november 15-től
Hatályát veszti a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 21. § (1) bek. alapján 2018. november 15-től
Kiegészítette a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 10. §-a, hatályát veszti a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 23. § (1) bekezdése alapján 2017. december 20-tól
Módosította a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 11. §-a, a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 10. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította a 19/2008.(V.21.) Kgy. r. 7. §-a, az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 18. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 18. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Hatályon kívül helyezte és a bekezdések számozását módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 22. §-a
Módosította a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 10. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 10. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 18. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 18. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 4/2011.(III.01.) Ö. r. 7. §-a (hatályos a 2011. március 02-től indult ügyekben)
Hatályát veszti a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 23. § (1) bekezdése alapján 2017. december 20-tól
Kiegészítette a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 7. §-a, módosította a 17/2016.(VI.28.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2016. június 29-től)
A Szegedi Kortárs Balettért Alapítványra történő hivatkozást hatályon kívül helyezte a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 8. §-a, a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Kht-ra történő hivatkozást hatályon kívül helyezte a 6/2008.(II.21.) Kgy. r. 4. § (1) bek., módosította a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 9. §-a, a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 12. §-a, módosította az 5/2010.(II.24.) önkorm. r. 9. §-a, a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 7. §-a, a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 8. §-a, a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 6. § (1) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 8. §-a, a Szegedi Szabadtéri Játékok és Fesztivál Szervező Kht-ra történő hivatkozást hatályon kívül helyezte a 6/2008.(II.21.) Kgy. r. 4. § (1) bek, a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 12. §-a , az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 19. §-a, a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
Kiegészítette a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
A Szegedi Nemzeti Színházra történő hivatkozást hatályon kívül helyezte a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 8. §-a, kiegészítette a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 12. §-a , módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 19. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 7. §-a, a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 6. § (2) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 12. §-a, a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2016.11.17-től)
Kiegészítette a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
Módosította a 19/2008.(V.21.) Kgy. r. 8. § (1) bek., az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 20. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
A hivatkozást módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 22. §-a
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 20. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 12. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította a 6/2008.(II.21.) Kgy. r. 4. § (2) bek., a 19/2008.(V.21.) Kgy. r. 8. § (2) bek., az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 20. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosítja a 6/2008.(II.21.) Kgy. r. 4. § (2) bek.
Kiegészítette a 19/2008.(V.21.) Kgy. r. 8. § (2) bek., módosította a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 11. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította az 5/2010.(II.24.) önkorm. r. 10. §-a (hatályos 2010. február 24-től)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 13. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Hatályon kívül helyezte és a bekezdések számozását módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 22. §-a
Módosítja a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 9. §-a, az 5/2010.(II.24.) önkorm. r. 10. §-a
Módosította a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 12. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Kiegészítette a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 9. §-a, módosítja a 4/2011.(III.01.) Ö. r. 8. §-a, az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 21. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 9. §-a, módosítja a 4/2011.(III.01.) Ö. r. 8. §-a, az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 21. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 10. §-a
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 22. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 22. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította a 19/2008.(V.21.) Kgy. r. 9. §-a, a 4/2011.(III.01.) Ö. r. 9. §-a (hatályos 2011. március 02-től)
Módosította a 19/2008.(V.21.) Kgy. r. 9. §-a, a 4/2011.(III.01.) Ö. r. 9. §-a, kiegészítette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 23. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 11. §-a, valamint a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 6. §-a
A hivatkozást módosította a 19/2008.(V.21.) Kgy. r. 9. §-a
A bekezdés számozását módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 11. §-a, módosította az 5/2010.(II.24.) önkorm. r. 11. §-a, az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 23. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
A bekezdés számozását módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 11. §-a, módosította az 5/2010.(II.24.) önkorm. r. 11. §-a (hatályos 2010. február 24-től)
A bekezdés számozását módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 11. §-a
Kiegészítette és a további bekezdések számozását módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 24. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 24. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 24. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 12.§-a
A 29. § (3) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (4) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Kiegészítette és a további bekezdések számozását módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 25. § (hatályos 2012. március 1-től) A 29. § (5) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (6) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 29. § (7) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Kiegészítette a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 10. §-a, módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 26. §-a, a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 14. §-a, a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 8. §-a (hatályos 2014. december 23-tól)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 14. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Kiegészítette a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 10. §-a, módosítja az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 26. §-a, a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 8. §-a, módosította a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 9. §-a (hatályos 2015. december 22-től)
Módosította a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 9. §-a (hatályos 2015. december 22-től)
Kiegészítette a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 10. §-a, módosítja az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 26. §-a, a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 13. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Kiegészítette a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 10. §-a, módosítja az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 26. §-a, a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 13. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Kiegészítette a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 11. §-a, módosította a 17/2016.(VI.28.) Ö. r. 6. §-a (hatályos 2016. június 29-től)
Módosította a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 11. §-a
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 15. §-a, a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 14. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Kiegészítette a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 13. §-a, módosítja az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 27. §-a, a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 14. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 11. §-a
Módosította a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 11. §-a
Kiegészítette a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 12/A.§-a, módosítja az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 27. §-a (hatályos 2012. március 1-től) A 31. § (11) bekezdése a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Kiegészítette a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 12/A.§-a, módosítja az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 27. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 11. §-a
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 16. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 16. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 16. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 28. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 14. §-a (hatályos 2009.11.11-től)
Kiegészítette a 32/2009.(IX.30.) Kgy. r. 2. §-a
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 29. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 29. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
A címet módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 30. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 15. §-a, módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 17. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 30. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 30. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
A címet módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 31. §-a, a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 3. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
Módosította az 5/2010.(II.24.) önkorm. r. 12. §-a
Kiegészítette és a következő bekezdés számozását módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 31. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 31. §-a, a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. (hatályos 2016. november 17-től)
Kiegészítette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 31. §-a, hatályát veszti a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 11. § (3) bek. alapján 2016. november 17-től
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 32. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette és a bekezdések számozását módosította a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 16. §-a, módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 32. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette és a további bekezdés számozását módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 32. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 9. §-a (hatályos 2014. december 23-tól)
A címmel és a paragrafussal kiegészítette a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 10. §-a, módosította a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 6. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Módosította a 26/2016.(XI.26.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
Módosította a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 12. §-a, az 5/2010.(II.24.) önkorm. r. 12. §-a (hatályos 2010. február 24-től)
Módosította a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
Hatályát veszti a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 11. § (3) bek. alapján 2016. november 17-től
Módosította a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 4. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
Hatályát veszti a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 11. § (3) bek. alapján 2016. november 17-től
Módosította a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
Hatályát veszti a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 11. § (3) bek. alapján 2016. november 17-től
Kiegészítette a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
Kiegészítette a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 5. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
Kiegészítette a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 5. §-a, hatályát veszti a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 23. § (1) bekezdése alapján 2017. december 20-tól
Kiegészítette a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 13. §-a
Kiegészítette a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 7. § (1) bek. (hatályos 2018. november 15-től)
Módosította a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 7. § (2) bek. (hatályos 2018. november 15-től)
Módosította a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 7. § (3) bek. (hatályos 2018. november 15-től)
A cím szövegét előírta az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 33. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 33. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 8. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Kiegészítette a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 8. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Módosította a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 9. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Kiegészítette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 34. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 34. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 34. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 11. §-a (hatályos 2015. december 22-től)
Kiegészítette a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 7. §-a
Kiegészítette a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 7. §-a
Kiegészítette a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 10. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Kiegészítette és a bekezdéseket átszámozta az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 35. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 17. §-a (hatályos 2009.11.11-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 36. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 36. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 14. §-a, módosította a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 11. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Kiegészítette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 37. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 37. §-a, módosította a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 12. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 8. §-a
Kiegészítette és a bekezdések számozását megváltoztatta a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 8. §-a
Kiegészítette és a további bekezdések számozását megváltoztatta a 19/2008.(V.21.) Kgy. r. 10. §-a
Módosította a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 15. §-a
Kiegészítette a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 15. §-a
Kiegészítette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 38. §-a, módosította a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 13. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 9/2015. (IV.02.) Önk. r. 5. §-a (hatályos 2015. április 3-tól)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 39. §-a, a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 14. § (1) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 6. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
Módosította a 9/2015. (IV. 02.) Önk. r. 6. §-a, a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 14. § (2) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 13. §-a
Módosította a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 14. § (3) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Kiegészítette a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 9. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Kiegészítette a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 9. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
A címmel és az 51/A. §-sal kiegészítette a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 10. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 40. §-a, a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 18. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
a tagmondattal kiegészítette a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 9. §-a
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 40. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította a 20/2014.(XI.24.) Ö. r. 109. § (1) bek. (hatályos 2014. november 25-től)
Kiegészítette a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 11. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Módosította a 17/2016.(VI.28.) Ö. r. 7. §-a, a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 7. §-a, a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 15. § (1) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 15. § (1) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Hatályát veszti a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 11. § (3) bek. alapján 2016. november 17-től)
Kiegészítette a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 15. § (2) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 7. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
Módosította a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 15. § (3) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Kiegészítette a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 15. § (3) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 8. §-a, a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 16. § (1) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Kiegészítette a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 16. § (1) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 8. §-a, a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 16. § (2) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
A „helyi napi, vagy hetilapban” szövegrész helyébe „Szegedi Tükörben, a város közszolgálati lapjában” szöveg lép a 33/2017.(IX.28.) Ö. r. 10. §-a alapján (hatályos 2017. szeptember 29-től)
Módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 14. §-a, a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 12. §-a (hatályos 2015. december 22-től)
Módosította a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 12. §-a (hatályos 2015. december 22-től)
Kiegészítette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 41. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette és a további bekezdéseket átszámozta az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 41. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Hatályát vesztette a 9/2017.(II.15.) Ö. r. 26. § (4) bekezdése alapján 2017. február 16-tól
Hatályát vesztette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 49. §-a alapján 2012. március 1-től
Kiegészítette a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 19. §-a (hatályos 2009.11.11-től)
Hatályát veszti a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 22. § (1) bek. alapján 2013. március 2-től
Módosította a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 10. §-a
Kiegészítette a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 10. §-a
Kiegészítette az 5/2010.(II.24.) önkorm. r. 13. §-a , hatályát vesztette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 49. §-a alapján 2012. március 1-től, kiegészítette a 16/2012.(V.08.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2012. május 9-től)
Kiegészítette a 4/2011.(III.01.) Ö. r. 12. §-a (hatályos 2011. március 02-től)
Kiegészítette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 42. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 15. §-a, a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 17. §-a (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 60/2020. (XII.16.) Ö. r. 1. §-a, nem lép hatályba a 63/2020. (XII.22.) Ö. r. 1. §-a alapján (hatályos 2021. január 15-től)
Módosította a 4/2011.(III.01.) Ö. r. 13. §-a (hatályos 2011. március 02-től)
Módosította a 4/2011.(III.01.) Ö. r. 13. §-a (hatályos 2011. március 02-től)
Kiegészítette a 4/2011.(III.01.) Ö. r. 14. §-a (hatályos 2011. március 02-től)
Módosította a 4/2007.(II.23.) Kgy. r. 3. §-a
Módosította a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 11. §-a, az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 43. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 43. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 13. §-a, a 17/2016.(VI.28.) Ö. r. 8. §-a (hatályos 2016. június 29-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 43. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Hatályát vesztette az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 49. §-a alapján 2012. március 1-től
Hatályát vesztette a 18/2013. (VII. 04.) Ö.r. 2. § (1) bek. alapján 2013. augusztus 1-től.
Módosította a 18/2013. (VII.04.) Ö.r.1.§. (hatályos 2013. augusztus 1.)
Módosította a 4/2007.(II.23.) Kgy. r. 4. §-a, 40/2020. (IX.30.) Ö. r. 1. § (1) bek. (hatályos 2020. október 30.)
Módosította a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 16. §-a, hatályát vesztette 2020. október 21-én a Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata alapján
Kiegészítette a 40/2020. (IX.30.) Ö. r. 1. § (3) bek. (hatályos 2020. október 30.)
Hatályon kívül helyezte a 24/2011.(X.04.) Ö.r. 38. § (4) bek. 2011. október 5-től
Hatályon kívül helyezte a 24/2011.(X.04.) Ö.r. 38. § (4) bek. 2011. október 5-től
Módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 15.§-a, hatályon kívül helyezte a 24/2011.(X.04.) Ö.r. 38. § (4) bek. 2011. október 5-től
Kiegészítette a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 15. §-a, hatályát vesztette a 24/2011.(X.04.) Ö.r. 38. § (4) bek. alapján 2011. október 5-től
Hatályát vesztette a 24/2011.(X.04.) Ö.r. 38. § (4) bek. alapján 2011. október 5-től
Módosítja a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 16.§-a, valamint a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 17. §-a, hatályát vesztette a 24/2011.(X.04.) Ö.r. 38. § (4) bek. alapján 2011. október 5-től
Hatályát vesztette a 24/2011.(X.04.) Ö.r. 38. § (4) bek. alapján 2011. október 5-től
Hatályát veszti a 24/2011.(X.04.) Ö.r. 38. § (4) bek. alapján (hatályos 2011. október 5-től)
Módosítja a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 18. §-a, hatályát veszti a 24/2011.(X.04.) Ö.r. 38. § (4) bek. (hatályos 2011. október 5-től)
Módosította a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 21. §-a (hatályos 2009.11.11-től)
Kiegészítette és a bekezdések átszámozását elrendelte az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 44. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 4/2007.(II.23.) Kgy. r. 5. §-a
Módosította a 4/2007.(II.23.) Kgy. r. 7. §-a, a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 12. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Kiegészítette a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 10. §-a (hatályos 2014. december 23-tól)
Kiegészítette a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 14. §-a, módosította a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 13. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Kiegészítette a 41/2015.(XII.21.) Ö. r. 14. §-a, módosította a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 13. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Kiegészítette a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 18. §-a (hatályos 2017. december 20-tól) A 74. § (10) bekezdését a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Kiegészítette a 32/2009.(IX.30.) Kgy. r. 4.§-a (hatályos 2009.09.30-tól)
Kiegészítette a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 22. §-a (hatályos 2009.11.11-től)
a 9. § (6) bekezdésre történő hivatkozást hatályon kívül helyezte a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 19.§-a, a bizottság elnevezését módosította a 20/2014.(XI.24.) Ö. r. 109. § (3) bek. a) pontja (hatályos 2014. november 25-től)
Kiegészítette a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 19. §-a
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 19. § (1) bek., a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 11. § (1) bek., a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 9. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
Módosította a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 14. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Kiegészítette a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 18.§-a
Hatályát veszti a 20/2014.(XI.24.) Ö. r. 109. § (4) bek. alapján 2014. november 25-től
Módosította a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 17. §-a, az 53/2010.(XII.16.) Ö. r. 3. §-a, a 20/2014.(XI.24.) Ö. r. 109. § (3) bek. b) pontja (hatályos 2014. november 25-től)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 19. § (3) bek., a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 11. § (2) bek., a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 9. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
Módosította a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 15. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Hatályát veszti a 20/2014.(XI.24.) Ö. r. 109. § (4) bek. alapján 2014. november 25-től
a bizottság elnevezését módosította az 53/2010.(XII.16.) Ö. r. 3. §-a, a 20/2014.(XI.24.) Ö. r. 109. § (3) bek. c) pontja (hatályos 2014. november 25-től)
Módosította a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 22. §-a, az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 45. § (1) bek., a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 16. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
hatályon kívül helyezte a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 22. §-a (hatályos 2009.11.11-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 45. § (1) bek., a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 9. §-a, a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 19. § (1) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 22. §-a (hatályos 2009.11.11-től)
Módosította a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 19. § (2) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 26/2016.(XI.16.) Ö. r. 9. §-a (hatályos 2016. november 17-től)
A „Véleményezi a szakbizottságok hatáskörébe tartozó szolgálati lakásban történő elhelyezést, illetve az elhelyezés meghosszabbítását 24. § (2)-(3) bek.” szövegrészt hatályon kívül helyezte a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 14. § (1) bek. (hatályos 2014. december 23-tól)
"Dönt a szolgálati lakásban történő cserelhelyezésről 26. § (8) bek." szövegrész hatályát veszti a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 22. § (1) bek. alapján 2013. március 2-től
Módosította a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 22. §-a, a 17/2016.(VI.28.) Ö. r. 10. §-a, a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 16. §-a, a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 19. § (3) bekezdése, a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 16. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Módosította a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 17. §-a
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 45. § (1) bek. (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 5/2010.(II.24.) önkorm. r. 15. §-a (hatályos 2010. február 24-től)
a hivatkozást módosította a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 19. §-a
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 19. § (5) bek. (hatályos 2013. március 2-től)
a "Dönt a Ltv. 67. § alkalmazásával a bérlő személyének meghatározásáról" szövegrész hatályát veszti a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 22. § (1) bek. alapján 2013. március 2-től
Módosította a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 22. §-a (hatályos 2009.11.11-től)
Kiegészítette a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 18. §-a
Kiegészítette a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 18. §-a
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 45. § (1) bek. (hatályos 2012. március 1-től)
A „Véleményezi a szociálisan rászorultak átmeneti elhelyezését, a csereelhelyezését és a bérleti jogviszony meghosszabbítását 11. § (1)-(7)” szövegrész hatályát veszti a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 14. § (1) bek. alapján 2014. december 23-tól
Módosítja az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 45. § (1) bek., a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 19. § (5) bek. (hatályos 2013. március 2-től)
Módosítja az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 45. § (1) bek. (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 17. §-a
Kiegészítette a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 17. §-a
Kiegészítette a 36/2009.(XI.11.) Kgy. r. 22. §-a, módosítja az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 45. § (1) bek. (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 19. § (6) bek. (hatályos 2013. március 2-től)
Kiegészítette a 20/2014.(XI.24.) Ö. r. 109. § (2) bek. (hatályos 2014. november 25-től)
Kiegészítette a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 17. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Hatályát veszti a 20/2014.(XI.24.) Ö. r. 109. § (4.) bek. alapján 2014. november 25-től
Módosította a 32/2009.(IX.30.) Kgy. r. 3.§-a, az 53/2010.(XII.16.) Ö. r. 3. §-a, hatályát veszti a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 22. § (1) bek. alapján 2013. március 2-től
a számozást módosította a 32/2009.(IX.30.) Kgy. r. 3.§-a, a X. pont elnevezését módosította a 20/2014.(XI.24.) Ö. r. 109. § (3) bek. c) pontja (hatályos 2014. november 25-től), módosította a 9/2015. (IV.02.) Önk. r. 7. §-a (hatályos 2015. április 3-tól)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 45. § (2) bek., a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 16. §-a (hatályos 2017. június 28-tól)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 19. § (7) bek. (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 19. § (7) bek. (hatályos 2013. március 2-től)
a "Dönt a lakásba történő befogadásról 47. § (1) bek." szövegrész hatályát veszti a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 22. § (1) bek. alapján 2013. március 2-től
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 19. § (7) bek. (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 45. § (2) bek., a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 19. § (7) bek. (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította az 53/2010.(XII.16.) Ö. r. 3. §-a, a 20/2014.(XI.24.) Ö. r. 109. § (3) bek. c) pontja (hatályos 2014. november 25-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 45. § (2) bek. (hatályos 2012. március 1-től)
Módosította az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 45. § (2) bek. (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 19. §-a
Kiegészítette a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 11. § (3) bek. (hatályos 2014. december 23-tól)
Kiegészítette a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 11. § (3) bek. (hatályos 2014. december 23-tól)
Kiegészítette a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 18. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Kiegészítette a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 18. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Kiegészítette a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 18. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Kiegészítette a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 18. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
a számozást módosította a 32/2009.(IX.30.) Kgy. r. 3. §-a
Kiegészítette a 43/2007.(XI.15.) Kgy. r. 20. §-a, módosította a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 18. §-a, a 17/2016.(VI.28.) Ö. r. 9. §-a, a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 17. §-a, a 28/2018.(XI.14.) önkorm. r. 19. §-a (hatályos 2018. november 15-től)
Módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 20. §-a
Módosította a 4/2011.(III.01.) Ö. r. 16. § (2) bek., a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 17. §-a, a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 20. § (1) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 20. § (2) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 20. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 20. §-a, a 27/2014.(XII.22.) Ö. r. 12. § (1) bek. (hatályos 2014. december 23-tól)
Hatályát vesztette a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 20. §-a alapján
Módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 20. §-a, a 4/2011.(III.01.) Ö. r. 16. § (2) bek., a 40/2017.(XII.19.) Ö. r. 20. § (3) bekezdése (hatályos 2017. december 20-tól)
Módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 20. §-a, a 39/2008.(XII.17.) Kgy. r. 18. §-a, a 11/2013.(III.01.) Ö. r. 20. §-a (hatályos 2013. március 2-től)
Módosította a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 20. §-a, az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 46. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 23/2007.(VII.9.) Kgy. r. 20. §-a, módosítja az 1/2012.(II.29.) Ö. r. 46. §-a (hatályos 2012. március 1-től)
Kiegészítette a 4/2011.(III.01.) Ö. r. 16. § (2) bek. (hatályos a 2011. március 02-től indult ügyekben)
Módosította a 25/2017.(VI.27.) Ö. r. 18. §-a (hatályos 2017. június 28-tól) A 3. melléklet a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította az 53/2010.(XII.16.) Ö. r. 4. §-a, a 22/2019.(XI.26.) Ö. r. 1. §-a (hatályos 2020. január 1-től)
Módosította a 28/2021. (X. 11.) önkormányzati rendelet 4. § (2) bekezdése. (Hatályos 2022. január 1-től.)
Hatályát veszti 2020. október 21-én a Kúria Önkormányzati Tanácsának határozata alapján
Módosította a 4/2011.(III.01.) Ö. r. 18. §-a (hatályos 2011. március 02-től)
Hatályon kívül helyezve a 18/2013. (VII.04.) Ö.r. 2. § (1) bekezdése alapján 2013. augusztus 1-től
Kiegészítette a 40/2020. (IX.30.) Ö. r. 2. §-a (hatályos 2020. október 30.)