Mátraszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2021. (IV. 26.) önkormányzati rendelete
Mátraszőlős Község Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 02. 04Mátraszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2021. (IV. 26.) önkormányzati rendelete
Mátraszőlős Község Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Mátraszőlős Község Önkormányzata Polgármestere az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország Kormánya által a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021.(I.29.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett veszélyhelyzetre tekintetettel, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében meghatározott jogkörben eljárva, Mátraszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének feladat- és hatáskörét gyakorolva, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva jelen rendeletben határozza meg az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A Képviselő-testület és szervei számára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) rendelkezéseit, valamint az egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni.
(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Mátraszőlős Község Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat).
(3) Az Önkormányzat székhelye: 3068 Mátraszőlős, Kossuth tér 15.
(4) Az Önkormányzat működési területe: Mátraszőlős közigazgatási területe.
(5) A Képviselő-testület hivatala: Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).
(6)1 A Képviselő-testület tagjainak száma 6 fő képviselő és 1 fő polgármester. A képviselő-testületi tagok nevét, az 1. számú függelék tartalmazza. A képviselői eskü szövegét az 1. melléklet tartalmazza.
(7) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
(8) A helyi népszavazás, eljárását, egyes feltételeit külön rendelet állapítja meg.
(9) Az önkormányzati helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának szabályait külön rendelet rögzíti.
(10) Az Önkormányzat vagyonát a jegyző egységes nyilvántartásba veszi. A vagyonnal való gazdálkodást a Képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
(11)2 Az Önkormányzat társulási kapcsolatainak felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA ÉS HATÁSKÖRE
2. § (1) Mátraszőlős Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.
(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(3)3 A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 3. melléklete tartalmazza. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(4) Az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat a Képviselő-testület és szervei: a polgármester, Közös Hivatal, jegyző, aljegyző, ügyrendi bizottság és társulásai.
(5) Az Önkormányzat belső ellenőrzését megbízás alapján látja el. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni.
(6) A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó szakmai tevékenységgel összefüggő és gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.
(7) A szakmai ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek, az ellenőrzési terv az intézményi munkaterv melléklete.
3. §4 A Települési Önkormányzat Képviselő-testületének törvények által előírt kötelező önkormányzati közszolgáltatási feladatkörét a 4. melléklet tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
4. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 6 alkalommal rendes ülést tart.
(2) A Képviselő-testület a lakosság részére évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, helyének megjelölésével együtt az ülés előtt legalább 5 nappal nyilvánosságra kell hozni.
5. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) Az önkormányzati munka társadalmi kontrolljának megvalósítása céljából a polgármester az ülések idejéről, helyéről, a nyilvánosan tárgyalandó napirendekről az ülést megelőzően, a meghívó kifüggesztésével a lakosságot értesíti az önkormányzat hirdetőtábláján az ülés előtt három nappal.
(3) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a napirendi pontokat és az előterjesztő nevét,
c) az írásos előterjesztést, tájékoztatót teljes szöveggel és mellékletekkel,
d) a tanácskozási jog külön feltüntetését.
(4) A tanácskozási joggal meghívott, az őt érintő napirend írásos előterjesztését, tájékoztatót kapja kézhez.
(5) A testületi ülésre szóló meghívót a polgármester írja alá.
(6) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők 3 naptári nappal az ülés előtt megkapják.
(7) Halasztást nem tűrő esetben a polgármester a Képviselő-testület ülését rövid úton is összehívhatja. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
(8) Meghívottként tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendjéhez kapcsolódóan:
a) a háziorvost, védőnőt,
b) a lelkipásztort,
c) a körzeti megbízottat,
d) az országgyűlési képviselőt,
e) a mátraszőlősi székhelyű, bejegyzett társadalmi szervezetek vezetőit,
f) a megyei kormányhivatal képviselőjét.
(9) Határozatképtelenség esetén a polgármester 8 napon belül, rövid úton újabb ülést hív össze.
A Képviselő-testület tanácskozási rendje
6. § (1) A képviselő-testületi ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének zavartalan biztosítása.
(2) A polgármester a napirendek sorrendje szerint minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során
a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.
(4) A hozzászólások közben más képviselő, vagy jelenlévő hozzászólásának nincs helye.
(5) A testületi ülésen a jegyző a határozathozatal előtt bármikor felszólalhat. A jegyző törvényességi észrevételeit bármikor megteheti.
(6) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a Képviselő-testület vita nélkül dönt.
(7) A Képviselő-testület nyilvános ülésén a meghívottak a polgármester engedélyével kaphatnak szót. A meghívottak részére – amennyiben a képviselők által feltett kérdésre, vagy előterjesztés kapcsán kívánnak hozzászólni – a hozzászólás jogát biztosítani kell. A polgármester a hozzászólás időtartamát meghatározhatja. A meghívottak előterjesztéshez kapcsolódó hozzászólása szervezetenként egy főre korlátozódik.
(8) A polgármester a rend fenntartása érdekében figyelmeztetésben részesítheti azt a képviselőt, aki az SZMSZ-ben foglaltakat nem tartja be.
(9) A polgármester rendreutasíthatja azt a képviselő-testületi tagot, aki a testületi ülés rendjét zavaró magatartást tanúsít.
(10) A polgármester a meghívott személyek közül figyelmeztetheti azt, aki a számára biztosított időtartamon túl sem fejezi be hozzászólását, illetve a hozzászólásban a napirend tárgyától eltér, amennyiben utóbbira külön engedélyt nem kapott.
(11) A polgármester rendreutasíthatja azt a meghívott, vagy érdeklődő személyt, akit figyelmeztetésben részesített, továbbá aki képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsított. Rendreutasítás esetén – az arra okot adó magatartás jellegétől, súlyától és körülményétől függően – javaslatot tehet a Képviselő-testületnek az ülésről való kizárására. A Testület a kérdésben vita nélkül, szótöbbséggel határoz.
(12) Ismételt rendreutasítás után a Képviselő-testület dönthet arról, hogy a rendbontó meghatározott ideig a képviselő-testületi üléseket nem látogathatja.
(13) A Képviselő-testület döntése alapján a polgármester tartós rendzavarás vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében elnapolhatja az ülést.
(14) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.
(15) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a Képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni.
A tanácskozás menete
7. § (1) A polgármester megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét, majd előterjeszti a napirend tervezetét, indokolja, ha ez a meghívóban foglaltaktól eltér.
(2) Ülésének napirendjéről a képviselő-testület dönt.
(3) Az írásbeli interpellációt, írásbeli kérdést, írásbeli bejelentést a képviselő-testületi rendes ülést megelőzően kell benyújtani úgy, hogy az 2 nappal az ülés előtt megérkezzen.
(4) A napirendek megtárgyalása után egyéb közügyekben a képviselői írásbeli interpellációra, írásbeli bejelentésre, írásbeli kérdésre kerülhet sor.
(5) Az írásbeli interpelláció, írásbeli kérdés, írásbeli bejelentés szóbeli ismertetés időtartama egy-egy képviselő esetében összesen a 3 percet nem haladhatja meg.
(6) Az írásbeli interpellációkra, írásbeli kérdésekre, írásbeli bejelentésekre szóban, vagy 30 napon belül írásban kell érdemi választ adni. A válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd ha azt nem fogadja el, a Képviselő-testület annak elfogadásáról dönt, egyszerű szótöbbséggel.
(7) Amennyiben a megkérdezett írásbeli választ ad, az interpelláló a következő testületi ülésen nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Amennyiben a választ nem fogadja el, úgy a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz az elfogadás kérdésében.
(8) Ugyanabban a kérdésben, a továbbiakban interpellációnak, bejelentésnek, kérdés felvetésnek helye nincs, kivéve, ha új tény merül fel.
(9) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.
(10) Testületi tagok, tanácskozási joggal meghívottak a napirendekkel kapcsolatban kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt válaszolni kell.
(11) A polgármester a vitában elhangzottakat összefoglalja, és az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szerepelő határozati javaslatok felett kell dönteni.
(12) Testületi határozattal eldöntött ügyet új tényállási elem felmerülése esetén újra kell tárgyalni, amennyiben az ügy még nem évült el. Az újra tárgyalásra legkésőbb az új tényállási elem bejelentésétől számított második testületi ülésen kerül sor.
(13) A testületi ülés időtartama a tárgyilagos munka és az érdemi döntések érdekében, esetenként a 2 órás tárgyalási időtartamot nem haladhatja meg. Amennyiben ez idő alatt a testületi ülés nem zárul le a Képviselő-testület dönt a következő ülés időpontjáról.
Különös szabályozás a közmeghallgatásra
8. § (1) A közmeghallgatáson a települési képviselőkön és a meghívottakon túl kizárólag közérdekű témában a jelenlévő érdeklődők is szót kapnak a polgármestertől.
(2) A közérdekű hozzászólás (panasz, kérdés, javaslat, kritika, stb.) időtartama személyenként első alkalommal max. 5 perc, második alkalommal max. 3 perc.
(3) Valamennyi hozzászóló további 2 perc időtartamban reagálhat az adott válaszra.
(4) A meghívót a közmeghallgatás tervezett időpontját 5 nappal megelőzően ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján.
(5) A közmeghallgatást a Művelődési Házban kell megtartani.
A döntéshozatal módja
9. § (1) A Képviselő-testület döntéseit a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, egyszerű szótöbbséggel hozza.
(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. § (1) -ban meghatározott esetekben, továbbá
a) az Mötv. 42. § szerinti esetekben
b) polgármester elleni fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása ügyében
c) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz 5 millió Ft értékhatár felett.
(3) Minősített többséghez legalább négy egybehangzó szavazat szükséges.
(4) Ha a szavazás során szavazategyenlőség áll elő, azt úgy kell tekinteni, hogy Képviselő-testület nem támogatta a javaslatot azonban, ha bármelyik képviselő kéri a szavazást meg kell ismételni.
10. § (1) A Képviselő-testület – a titkos szavazás elrendelését, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve – döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg.
(2) Választási, vezetői megbízási, felmentési ügyekben a Képviselő-testület titkos szavazással dönt, melyet az Ügyrendi Bizottság bonyolít le.
(3) A titkos szavazást bármelyik képviselő indítványozhatja, erről a Képviselő-testület vita nélkül dönt. A szavazás időtartamára a polgármester szünetet rendel el. A titkos szavazás során a szavazólapot borítékban helyezik el a képviselők, majd a szavazólapot tartalmazó borítékot az azok gyűjtésére szolgáló urnába dobják. A szavazás eredményéről – az urna bontását és a szavazatok összesítését követően – az Ügyrendi Bizottság elnöke tájékoztatja a polgármestert, aki ismerteti a döntést.
(4) A Képviselő-testület név szerinti szavazást is elrendelhet, erre bármelyik képviselő javaslatot tehet.
(5) Névszerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a Képviselő-testület tagjainak nevét, akik ezt követően szavaznak.
11. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) a képviselő-testületi ülés helyét, idejét,
b) megjelent testületi tagok nevét, távolmaradt testületi tagok nevét, tanácskozási joggal jelenlevők nevét, az ülésről eltávozott képviselők nevét, eltávozásának és visszaérkezésének idejét,
c) a javasolt és elfogadott napirendi pontokat,
d) előterjesztők és a felszólalók nevét, rövid hozzászólását, szavazás számszerű, illetve névszerinti eredményét,
e) interpellációkat, bejelentéseket, kérdéseket, válaszokat,
f) rendeletek szó szerinti szövegét - külön mellékletben,
g) személyi ügy érintettjének nyilatkozatát,
h) jegyzőkönyvet aláírók aláírását (polgármester, jegyző).
(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azt elkülönítetten kell kezelni.
(3) A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítésére a nyilvános ülésről hangfelvétel készülhet.
(4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv első példányának, az előterjesztéseknek, az ülés jelenléti ívének, meghívójának, valamint az ülésről készült hangfelvétel megőrzéséről. Gondoskodik továbbá a jegyzőkönyvek és azok mellékleteinek évenként történő beköttetéséről.
(5) A jegyzőkönyvi határozatot tartalmazó kivonatot 15 munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek.
(6) A Képviselő-testület rendeleteinek és határozatainak nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(7) Az Önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni a Képviselő-testület fontosabb döntéseit. A választópolgárok a Közös Hivatalban megtekinthetik a Képviselő-testület előterjesztéseit, döntéseit, jegyzőkönyveit.
(8) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérést önkormányzati ügy esetén a polgármester, államigazgatási ügy esetén a jegyző teljesíti.
(9) Zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Az eljárásra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 26-27. §-ában foglaltak az irányadók.
(10) Amennyiben az érintett beleegyezésétől függ a zárt ülés tartása, úgy a jegyző az ülés előtt írásban nyilatkoztatja az érintettet, hogy beleegyezik-e a nyilvános tárgyalásba.
(11) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(12) A Képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(13) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek részt.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
12. § (1) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a Képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntését.
(2) A települési képviselő a döntést igénylő ügyekben a Képviselő-testület Hivatalától a képviselői munkához szükséges tájékoztatást a polgármester vagy a jegyző tudtával kérheti, előre egyeztetett időpontban. A tájékoztatást írásban kell, 30 napon beül megadni.
(3) A közérdekű bejelentés, javaslat, panasz ügyében érdeklődő képviselő részére az ügyben keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét biztosítani kell. Amennyiben jogszabály erre lehetőséget biztosít, az iratokról másolat kérhető. Kivételt képeznek az államigazgatási egyedi hatósági ügyben keletkezett iratok.
13. § (1) A képviselők kötelesek tevékenyen részt venni a testületi ülések döntés-előkészítő munkájában, testületi felkérés alapján eseti bizottsági ülések előkészítésében, meghatározott célvizsgálatokban.
(2) A megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;
(3) Eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.
(4) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi Mátraszőlős Község közéleti tevékenységére.
(5) A képviselő a vita megkezdése előtt szóban vagy írásban köteles a polgármesternek jelezni elfogultságát az ügyben.
(6) Köteles a köztartozásmentes adózói adatbázisba való felvételének megtörténtéről, valamint az adatbázisba való felvételről szóló dokumentumokat a jegyzőnek leadni.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA, JOGÁLLÁSA, FELADATAI
14. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzati munka segítésére egy 3 fős állandó bizottságot hoz létre Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnevezéssel. A Bizottság tagjainak nevét, a Bizottság elérhetőségét a 2. számú függelék tartalmazza.
(2) A Bizottság működéséhez szükséges feltételeket a jegyző biztosítja.
(3) A Bizottságot az elnök hívja össze. Össze kell hívni a Bizottságot a polgármester indítványára, a Képviselő-testület határozatára, vagy 2 tag indítványára. A Bizottság szükség szerint tartja üléseit.
(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert.
(5) A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és az általa felkért bizottsági tag hitelesít. Jegyzőkönyvbe kell foglalni a Bizottság Képviselő-testülethez kapcsolódó döntés-előkészítési, végrehajtási feladatkörben, valamint önkormányzati hatósági jogkörben hozott határozatait. A határozathozatalra a Képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadóak.
15. § Az Ügyrendi Bizottság
a) ) megvizsgálja a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségi ügyeit, amennyiben azt a tagok önkéntes bejelentéssel nem jelzik,
b) figyelemmel kíséri az SZMSZ rendelkezéseinek betartását az Önkormányzat szerveinél,
c) tájékoztatást kér a jegyzőtől a közérdekű bejelentések, panaszok, javaslatok intézéséről,
d) az Önkormányzat szerveinek belső szervezeti felépítésére javaslatot tehet,
e) javasolhatja a polgármesternek a Képviselő-testület összehívását,
f) hatályos önkormányzati rendelet módosítására, szabálytalan életviszonyok önkormányzati szabályozására (rendelet-alkotásra) javaslatot tehet, valamint tervezetet dolgozhat ki és terjeszthet a Képviselő-testület elé,
g)5 a Bizottság végzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, azokat nyilvántartja és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozatokat zárt borítékban a Közös Hivatal személyi anyagokat tartalmazó páncélszekrényében helyezi el a jegyző. A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás rendjét az 5. melléklet tartalmazza,
h) kezdeményezésére meghallgatja a lobbistát,
i) titkos szavazás esetén közreműködik a szavazás lebonyolításában, megszámolja a szavazatokat és ismerteti a szavazás eredményét.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER
16. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. A polgármester feladatait és hatáskörét az Mötv. 67. §-a, valamint a rá vonatkozó egyéb jogszabályok, illetve a Képviselő-testület állapítja meg.
(2) A Polgármester a Képviselő-testület előtt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátott feladatairól, meghozott döntéseiről a soron következő testületi ülésen beszámol.
(3) A polgármester fogadóóráját a jegyzővel közösen tartja minden hónap harmadik csütörtökén 10:00-11:00-ig a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatalban.
17. § (1) A Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester javaslatára – 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ tagjai sorából. Az alpolgármester segíti a polgármestert feladatai ellátásában, valamint ellát egyéb önkormányzati feladatot.
(2) A polgármestert tartós (1 hónapot meghaladó) távolléte esetén az alpolgármester helyettesíti a polgármester rendelkezése szerint.
(3) A polgármester a rendeletben meghatározott feladatokon túl konkrét feladatok ellátásával bízhatja meg az alpolgármestert.
A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ
18. § (1) A jegyző az Mötv. 81. §-ban foglaltaknak megfelelően ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az Mötv. és más jogszabály hatáskörébe utal.
(2) A jegyző az aljegyző útján a polgármesterek irányításával vezeti a Közös Hivatalt. A Közös Hivatal köztisztviselői felett – az Mötv.-ben foglalt előírások betartásával – gyakorolja a munkáltatói jogokat. A köztisztviselők kinevezéséhez, felmentéséhez a Közös Hivatal Székhelyén a polgármester egyetértése szükséges. A polgármesternek címzett, konkrét államigazgatási hatósági ügyben – távollétében – helyettesíti a polgármestert.
(3) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, a jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő látja el, melyet a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzíteni kell.
(4) A jegyző fogadóóráját a polgármesterrel közösen tartja minden hónap harmadik csütörtökén 10:00-11:00-ig a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatalban.
A KÖZÖS HIVATAL
19. § (1) A Képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Közös Hivatalt hoz létre.
(2) A Közös Hivatal belső szervezetét, létszámát a Képviselő-testület állapítja meg.
(3) A Közös Hivatal részére megállapított létszámmal, az illetménnyel az Mötv. előírásainak és e rendeletben foglaltaknak figyelembe vételével a jegyző gazdálkodik. A Közös Hivatal önálló költségvetési szerv és jogi személy.
(4) A Közös Hivatal egységes hivatalként működik. A Közös Hivatali megállapodást a 3. számú függelék tartalmazza.
ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS, ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATHOZATAL
20. § (1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) önkormányzati képviselő,
d) Bizottság,
e) helyi társadalmi szervezet vezetője,
f) jegyző.
(2) Rendelet alkotására irányuló kezdeményezést a jegyző útján a polgármesterhez írásban kell benyújtani, mely tartalmazza a rendeletalkotás célját, szükségességének indokait és a szabályozás főbb elemeit. A polgármester a kezdeményezést, majd a tervezetet legkésőbb 60 napon belül a Képviselő-testület elé terjeszti.
(3) A rendelet-tervezet elkészítése minden esetben a jegyző feladata.
21. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
(2) A rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá.
(3) Kihirdetésről és a közzétételről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetésének időpontja a közszemlére tétel – a rendelet egy példányának a Közös Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésének – napja.
(4) Az Önkormányzat hatályos rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, meghozatalának és kihirdetésének időpontját.
22. § (1) A Képviselő-testület működése során normatív, hatósági és egyéb határozatokat hoz.
(2) A normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni.
(3) A normatív és hatósági határozatok külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal látandók el. A határozat tartalmazza a döntés végrehajtásának határidejét és felelősét.
(4) A Képviselő-testület egyéb határozatait számozás nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel kell nyilvántartani. A Képviselő-testület számozás nélküli határozatot hoz a napirend elfogadásáról, ügyrendi kérdésekben, név szerinti szavazás elrendelése kérdésében, képviselői kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadása tárgyában.
AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS
23. § (1) Az önkormányzat gazdálkodására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben (a továbbiakban: Áht.) és az Mötv. 111-115. §-ában foglaltak az irányadóak.
(2) A Képviselő-testület gazdasági programját az Mötv. 116. §-ában foglalt szabályok alapján készíti el.
24. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. A költségvetés részletes szabályait az Áht, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a mindenkori központi költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
25. § A polgármester az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő kérdésekben jelen szabályzatban, valamint a költségvetési rendeletben foglaltak alapján köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodást.
26. § (1) A Képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt. A költségvetés részletes szabályait az Áht., a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét a mindenkori központi költségvetési törvény határozza meg.
(2) A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
27. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a Képviselő-testület Hivatala útján látja el. E körben különösen:
a) A Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékozatót, a költségvetési beszámolót, a pénzforgalmi jelentést és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.
b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit.
c) Gyakorolja az önkormányzat által működtetett intézmény tekintetében a bérgazdálkodási jogkört.
d) Gondoskodik az önkormányzat által működtetett intézmények pénzellátásáról.
e) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét.
f) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az intézmény működési kiadásainak kiegyenlítéséről, teljesítéséről.
(2)6 A kormányzati funkciók megnevezését és felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
28. § (1) Az SZMSZ a megalkotásáról szóló rendelet kihirdetése napját követő napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti a Mátraszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2019 (I. 25.) önkormányzati rendelete Mátraszőlős Község Önkormányzata és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról okirat.
(3) Az SZMSZ-t a Közös Hivatalban lehet megtekinteni.
(4) A függelékek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.
29. § Rendelet mellékletei
a) 1. melléklet - Az Eskü szövege
b) 2. melléklet - Az Önkormányzat társulási kapcsolatai
c) 3.melléklet - A Képviselő-testület polgármesterre átruházott önkormányzati hatáskörei
d) 4.melléklet - Mátraszőlős Község Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai
e) 5.melléklet - A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárásról
f) 6.melléklet - A Mátraszőlős Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása
30. § Ez a rendelet 2021. április 27-én lép hatályba.
1. melléklet
3. melléklet
1. Dönt a rendkívüli települési támogatás megállapításáról
2. Dönt a temetési támogatásról
3. Dönt a köztemetés elrendeléséről és költségnek viseléséről
4. Dönt a lakosság karácsonyi támogatásáról
5. Dönt a szülési támogatásról
6. Dönt a házi segítségnyújtásról és a szociális étkeztetés megállapításáról.
7. Dönt a család és gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásaira való jogosultságról
4. melléklet
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. az Önkormányzat közigazgatási területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás;
21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.
5. melléklet
I. A vagyonnyilatkozat benyújtásának szabályai
1. A vagyonnyilatkozatokat a törvényben meghatározott formában, két egyező példányban, géppel vagy tollal, olvashatóan kell kitölteni.
2. A vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattevő aláírásával és a kitöltés helyének, idejének megjelölésével látja el. A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselő ír alá, ezen minőségének feltüntetésével.
3. A vagyonnyilatkozat mindkét példányát, borítékban elhelyezve, névvel ellátva – a vagyonnyilatkozat benyújtásáról szóló értesítésben megjelölt helyen és időpontban – a bizottság elnökének kell benyújtani.
A hozzátartozói vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot le kell zárni.
4. A bizottság elnöke az átvett borítékokra rávezeti az általa megállapított nyilvántartási számot. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a bizottságnál marad, a másik példányt az átvételről szóló igazolással együtt a nyilatkozattevő visszakapja.
5. A bizottság elnöke esetében az átvételi eljárást a bizottság elnökhelyettese végzi el.
6. A 4. pontban szereplő nyilvántartási számot az alábbiak szerint kell képezni:
A képviselő azonosító számot kap, melyben az egyjegyű számokat előnullázva kell szerepeltetni.
Ehhez kapcsolódik a kiegészítő kódszám, mely a következő: a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett saját személyére vonatkozó kódszám: 01 a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs személyére vonatkozó kódszám: 11 a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő első gyermek személyére vonatkozó kódszám: 21 a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő második gyermek személyére vonatkozó kódszám: 22 a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő harmadik gyermek személyére vonatkozó kódszám: 23 a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő negyedik gyermek személyére vonatkozó kódszám: 24 a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettel közös háztartásban élő ötödik gyermek személyére vonatkozó kódszám: 25.
Ha ötnél több gyermekre vonatkozóan kell vagyonnyilatkozatot benyújtani, akkor a kódszám második számjegye 1-gyel növekszik.
II. A vagyonnyilatkozat nyilvántartása
7. A bizottság az elnök tájékoztatása alapján a vagyonnyilatkozat benyújtásának határidejét követő első ülésén az 1. számú melléklet 1. számú függelékében szereplő nyilvántartási jegyzéken rögzíti a benyújtott vagyonnyilatkozatokra vonatkozó adatokat.
8. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határidőre történő benyújtásának elmulasztása esetén a mulasztás tényéről a bizottság haladéktalanul, írásban értesíti a Közös Hivatalt, és soron következő ülésén tájékoztatja a Képviselő-testületet.
9. A polgármester esetén az Mötv. 72. § (4). szakaszát kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásának tényéről a bizottság a képviselőtestületet a soron következő ülésén tájékoztatja.
10. A polgármester és a képviselő (továbbiakban együtt: képviselő) vagyonnyilatkozata nyilvános, bárki számára hozzáférhető. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be ellenőrzés céljából.
11. A képviselői és hozzátartozó vagyonnyilatkozatokat a bizottság más irataitól elkülönítetten kell tárolni. A bizottság – a jegyző útján – gondoskodik a vagyonnyilatkozatok megfelelő tárolásáról, és biztosítja a képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvánosságát.
12. A képviselői vagyonnyilatkozatokba – a 7. pontban foglaltak szerint – bárki betekinthet, arról feljegyzést készíthet (továbbiakban együtt: betekintés).
13. A betekintés jogát a Mátraszőlősi Közös Önkormányzat Hivatalában, hivatali időben és előzetes, írásbeli jelzés alapján (mely tartalmazza a kívánt betekintés időpontját, az érintett képviselői vagyonnyilatkozat megjelölését, a betekintő értesítési címét és – hozzájárulása esetén – a betekintő nevét) lehet gyakorolni. Egy bizottsági tag és egy, a jegyző által, ezzel megbízott köztisztviselő – ahol a bizottsági tag nem lehet az érintett képviselő – az igénylőnek a kért képviselői vagyonnyilatkozatot átadja. A bizottság tagja és a köztisztviselő a betekintés során végig jelen vannak, szükség esetén segítséget nyújtanak a betekintőnek joga gyakorlásához. A bizottság határozza meg, hogy tagjai közül kik lássák el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos, e pontban meghatározott feladatokat.
14. A betekintésről a – jelen melléklet 2. számú függeléke szerinti – nyilvántartást kell vezetni, melyben a betekintés módját, helyét, idejét, – hozzájárulás esetén – a betekintő nevét fel kell tüntetni. A betekintésről a bizottságot, a nyilvántartás bemutatásával rendszeresen tájékoztatni kell.
15. Ha a vagyonnyilatkozat-tételi köztelezettség akár a képviselő, akár a hozzátartozó vonatkozásában bármely okból megszűnik az érintett erre vonatkozó írásbeli bejelentésének kézhezvételétől, illetve a bizottságnak a megszűnés tényéről való hivatalos tudomásszerzésétől számított 30 napon belül a bizottság a képviselő (hozzátartozó) adatait törli a nyilvántartásból, ezzel egyidőben a vagyonnyilatkozatokat megsemmisíti.
A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
III. A vagyonnyilatkozat ellenőrzése
16. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
17. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárást bárki kezdeményezheti a bizottságnál.
18. Az eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó írásbeli tényállítás esetén van helye. Ennek hiányában a bizottság elnöke a kezdeményezőt – 15 napos határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel. Ha a kezdeményező a felhívásnak a határidőben nem tesz eleget, akkor a bizottság – érdemi vizsgálat nélkül – elutasítja a kezdeményezést.
19. A bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás kezdeményezése esetén felhívja az érintett polgármestert, képviselőt, hogy öt napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatban, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – új vagyonnyilatkozat kitöltésével javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a bizottság nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását, mely tényről tájékoztatja a kezdeményezőt, a képviselőt.
20. Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, akkor a bizottság elrendeli az eljárás megindítását. Az eljárás során a bizottság tagjai betekinthetnek a képviselő hozzátartójának vagyonnyilatkozatába. Az eljárás lezárulását követően az érintett hozzátartozói nyilatkozatot ismét zárt borítékba kell helyezni.
21. Az eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetettekre vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokba csak a bizottság tagjai tekinthetnek be, és azokat az eljárás lezárulását követő 30. napon meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
22. A bizottság mérlegelési jogkörében jogosult dönteni az azonosító adatok köréről, de csak a vagyonnyilatkozat megtételére szolgáló nyomtatványon szereplő adatkörrel kapcsolatosan kérhet adatokat.
23. Az eljárás eredményéről a bizottság a közgyűlést, annak soron következő ülésén tájékoztatja.
24. Az ellenőrzés megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. Az ellenőrzésre irányuló, de új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a bizottság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
Módosította a 13/2021.(X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. október 22-től.
Módosította a 13/2021.(X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. október 22-től.
Módosította a 13/2021.(X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. október 22-től.
Módosította a 13/2021.(X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. október 22-től.
Módosította a 13/2021.(X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. október 22-től.
Módosította a 13/2021.(X.21.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2021. október 22-től.
A 6. melléklet a Mátraszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 6. melléklet a Mátraszőlős Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.