Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

1/2015. (II. 04.) önkormányzati rendelete

Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

Szervezeti és Működési Szabályzatáról^[1]

Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1)^[2] Az önkormányzat

a) hivatalos megnevezése: Békés Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat);

b) székhelye: 5630 Békés, Petőfi Sándor utca 2.;

c) telephelyei:

ca) 5630 Békés Piactér 24. hrsz:.2288/38

cb) 5630 Békés Krisztina zug hrsz: 0329/2

cc) 5630 Békés Krisztina zug hrsz: 0329/3

d) bélyegzője: körívben "BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA", középen Magyarország címere;

e) jelképe: a címer, a zászló. A címer és a zászló részletes leírását, valamint azok használatára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza;

f) testületének elnevezése: Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete;

g) működési területe: Békés Város közigazgatási területe;

h) hivatalos honlapja: www.bekesvaros.hu;

i) hivatalos lapja: Városházi Krónika.

(2) Az önkormányzat hivatalának

a) neve: Békési Polgármesteri Hivatal;

b) bélyegzője: körívben „Békési Polgármesteri Hivatal”, középen Magyarország címere.

(3) Az önkormányzat által alapított kitüntetésekről, elismerő címekről, a helyi ünnepnapokról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

(4) Az önkormányzat hivatalos városi ünnepnapja április 15., amelyen a várossá nyilvánításra emlékezik.

(5) Az önkormányzat feladatellátása során együttműködik a város más fenntartású intézményeivel, köztestületeivel, egyesületeivel, alapítványaival és egyházaival, továbbá a megyei önkormányzattal és a környező települések önkormányzataival.

(6) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Gyergyószentmiklós (Románia), Magyarittabé (Szerbia) és Myszków (Lengyelország) településekkel.

(7) Az önkormányzati törvényben előírt és önként vállalt feladatait, - melyet a 4. sz. melléklet tartalmaz- közvetlenül, önkormányzati társulásban való részvétellel, intézménye útján, gazdasági társasága révén vagy vásárolt szolgáltatással látja el. Az egyes önkormányzati kötelező feladatok jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.

(8) Az önkormányzati intézmények, társulások, és az Önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok jegyzékét a 3. függelék tartalmazza.

(9) Az önkormányzati képviselők, nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozat-tételéről és az ezzel kapcsolatos eljárási rendről szóló részletes szabályokat külön szabályzat tartalmazza.

(10) Az intézményeknél és az Önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságoknál a Képviselő-testület vagy a Polgármester kinevezési jogkörébe tartozó vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

1. Általános szabályok

2. § (1) A képviselő-testületet a polgármester és a megválasztott képviselők alkotják. A testület névsorát az 1. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület feladat- és hatáskörét ülésén gyakorolja.

3. § (1) A képviselő-testület szükség szerinti gyakorisággal, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

(2) A képviselő-testület ülést tart, ha a napirendre vett témák száma vagy jelentősége azt indokolttá teszi.

2. A képviselő-testület munkaterve

4. § (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján ülésezik.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé a félévet megelőző utolsó képviselő-testületi ülésén.

(3)^[3] A munkaterv összeállításánál figyelembe kell venni, hogy a polgármester rendszeresen, lehetőség szerint havonta tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok, az elfogadott rendeletek végrehajtásáról és beszámol a Civil Alap tartalékkerete felhasználásáról.

(4) A munkaterv tervezetének összeállításakor javaslatot kell kérni:

a) a képviselőktől,

b) a képviselő-testület bizottságaitól,

c) a nemzetiségi önkormányzatok testületeitől,

d) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeitől,

e) az önkormányzat területén működő intézményektől.

(5) A munkaterv főbb tartalmi elemei:

a) az ülések tervezett időpontja, napirendjei,

b) a napirendek előterjesztőjének a megjelölése,

c) a napirendek megjelölésénél a véleményező bizottság megnevezése,

d) a napirend előkészítőinek felsorolása.

(6) A munkatervben nem szereplő napirendi pontok meghívóban történő feltüntetésére a képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert.

3. A képviselő-testület üléseinek összehívása

5. § (1) A polgármester a képviselő-testületet – a (6) bekezdés esetét kivéve – írásban hívja össze.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve az említett tisztségviselők tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületet az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke hívja össze és vezeti le. Tartós akadályoztatásnak minősül az egy hónapot meghaladó betegség vagy távollét.

(3) A képviselő-testület soros és soron kívüli üléseket tart.

(4)^[4] A képviselő-testület a munkaterv szerinti soros üléseit – lehetőség szerint – a hónap utolsó csütörtöki napjára kell összehívni. A képviselő-testület soron kívüli üléseire a (8) bekezdés rendelkezései irányadóak.

(5) A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét,

b) ülés esetén annak várható időtartamát,

c) az ülés kezdési időpontját,

d) a javasolt napirendet,

e) a napirendi pontok előterjesztőjét és előkészítőjét.

(6) A képviselő-testület ülésének meghívóját és az előterjesztéseket – az (7) és (8) bekezdés, valamint a 10. § esetét kivéve – az ülés előtt legalább 5 nappal elektronikusan és postai úton hozzáférhetővé kell tenni a képviselő-testület tagjainak.

(7) Amennyiben valamely előterjesztés nem a képviselő-testületi meghívóval együtt kerül kiküldésre, a meghívóban a napirendi pont címe mellett a „későbbi kiküldéssel” kifejezést kell szerepeltetni, és az előterjesztés elkészültét követően haladéktalanul, de legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtt 3 nappal, illetve az illetékes bizottság ülése előtt 1 nappal el kell juttatni a képviselő-testület tagjainak, valamint a bizottsági tagoknak.

(8) A képviselő-testület ülését soron kívül össze kell hívni, amennyiben haladéktalanul döntenie kell a hatáskörébe tartozó ügyben. Soron kívüli ülés összehívása telefonon vagy elektronikus úton is történhet. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülést megelőző munkanapon 16.00 óráig kell a meghívásról és amennyiben van, az írásbeli előterjesztés kiküldéséről intézkedni. A sürgősség okát meg kell jelölni. A soron kívüli ülésre előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az ügyben illetékes bizottság véleményének előzetes beszerzése.

6. § (1) A képviselő-testület ülésére – a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az előterjesztések elektronikus és postai úton történő hozzáférésének biztosításával meg kell hívni:

a) a képviselő-testület tagjait,

b) a jegyzőt, az aljegyzőt,

c) a város egyéni országgyűlési képviselőjét,

d) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit,

e) a napirendi pontok előkészítőit,

f) az Önkormányzat által megbízott könyvvizsgálót az őt érintő ügyekben.

(2) Csak az ülés meghívóját kapják elektronikus formában:

a) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervének vezetője,

b) a területileg illetékes járási hivatal vezetője,

c) a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke,

d) a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei,

e) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok képviselői a társaságot érintő ügyekben,

f) a helyi sajtó képviselői,

g) a meghívóban szereplő napirendi pont szerint érintett szervezet vezetője,

h) Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Békési Tankerület igazgatója,

i) Önkormányzati és egyéb városi intézmények vezetői,

j) ünnepi ülés esetén Békés Város Díszpolgárai,

k) azon személyeknek és szervezeteknek, akik jelenlétét a polgármester – különösen a napirend valamely pontjával kapcsolatban – indokoltnak tartja,

l) a helyi Polgárőr szervezet.

4. Az ülések nyilvánossága

7. § (1) Az ülés időpontjáról, helyéről, valamint a tervezett napirendről a lakosságot az önkormányzat www.bekesvaros.hu címen elérhető internetes oldalán (a továbbiakban: városi honlap) tájékoztatni kell. A meghívó egy példányát a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.

(2) A munkatervben rögzített közmeghallgatás időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a városi honlapon nyilvánosságra kell hozni.

5. Előterjesztések

8. § (1) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések főbb tartalmi elemei:

a) Első rész:

aa) fejrész, mely tartalmazza az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő személy és osztály, osztályvezető illetve szervezet megnevezését, a véleményező bizottság megnevezését, az előterjesztés sorszámát, a döntéshozatal módját, minősített többség esetén hivatkozással az Mötv. vagy az arról rendelkező önkormányzati rendelet megfelelő szakaszára, valamint az előterjesztés nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalásának módját,

ab) előterjesztés szöveges indoklása (rendeletmódosításkor, tartalmi változás esetén az előterjesztés tartalmazza a rendeletnek a módosítás előtti, illetve a módosítás utáni szövegét is), a tárgykört érintő jogszabályok, adatok információk ismertetése,

ac) pénzügyi tárgyú előterjesztésben a költségvetésben nem tervezett kiadás forrásának pontos megjelölése.

b) Második rész:

ba) határozati javaslat, illetve rendelet-tervezet,

bb) egyértelműen legyen megfogalmazva;

bc) logikusan épüljön az előterjesztés első részének megállapításaira;

bd) legyen szakszerű és végrehajtható;

be) ahol ez szükséges, alternatív javaslatokat kell kidolgozni;

bf) meg kell határozni a végrehajtásért felelős nevét, a végrehajtási határidőt, szükség esetén a végrehajtásról szóló beszámolásra vonatkozó határidőt, részhatáridőt;

bg) az előterjesztő aláírása,

bh) a jogi és a pénzügyi kontrollt végző személyek aláírása

bi) pénzügyi tárgyú előterjesztésben a költségvetésben nem tervezett kiadás forrásának pontos megjelölése.

(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés előterjesztői a következők lehetnek:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) tanácsnok,

d) bizottsági elnök (bizottsági döntés alapján)

e) képviselő

f) jegyző, osztályvezető,

g) városi főépítész,

h) mindaz, akit a képviselő-testület előterjesztés készítésére kötelez, vagy felkér.

(3) A képviselő-testület határozatai végrehajtásáért felelősként a következők lehetnek megjelölve:

a) polgármester,

b) tanácsnok,

c) bizottsági elnök,

d) jegyző,

e) az önkormányzat gazdasági társaságának képviselője, illetve önkormányzati intézmény vezetője,

f) mindaz, akit a képviselő-testület határozatai végrehajtására kötelez vagy felkér.

9. § (1) A napirendi előterjesztést a (2) bekezdésben foglalt kivétellel írásban kell benyújtani.

(2) Kivételes esetben – az ügy fontosságára, sürgősségére tekintettel – szóbeli előterjesztés tehető a képviselő-testület ülésén, amelyet a napirendi javaslatról történő döntés előtt jelezni kell a polgármesternek. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztés esetén is írásban kell a képviselő-testület tagjai, rendelkezésére bocsátani legkésőbb a napirend tárgyalásának megkezdéséig. Szóbeli előterjesztést tehet: polgármester, alpolgármester, tanácsnok, bizottsági elnök, képviselő, jegyző, aljegyző.

(3) Az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági módosító javaslatot a bizottsági határozat kivonatának elkészítése után a bizottsági elnök haladéktalanul írásban benyújtja a jegyzőnek.

(4) Pénzügyi fedezetet igénylő képviselő-testületi előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével – melyet a Gazdasági Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével igazol - a Pénzügyi bizottság állásfoglalásával terjeszthetők be a képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testületi előterjesztés eredeti példányának az előterjesztő aláírását kell tartalmaznia.

(6) Az alakuló ülésen - a (2) bekezdéstől eltérően - az alpolgármester, tanácsnok, bizottsági tagok megválasztására szóbeli előterjesztés tehető.

10. §^[5] Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést akkor lehet tenni, ha a döntés meghozatala jogszabály rendelkezése alapján indokolt vagy az a képviselő-testület következő ülésére önkormányzati érdeksérelem nélkül már nem terjeszthető be. A sürgősségi indítványról a képviselő-testület az előterjesztés tárgyának, jellegének megfelelő többséggel határoz. A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett javaslat tárgyalásának nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

6. Az ülés vezetése, a vita

11. § (1) Az ülést vezető elnök főbb feladatai az ülés vezetése során:

a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet, és azt az ülés teljes időtartama alatt folyamatosan vizsgálja,

b) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

c)^[6]

d) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,

e) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

f) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról döntsön a képviselő-testület,

g) bármikor szünetet rendelhet el.

(2) Az ülést vezető elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, ennek érdekében:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,

c) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,

d) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

e) ismétlődő vagy tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester – ha ismételt figyelmeztetése sem jár eredménnyel – határozott időre félbeszakíthatja az ülést.

(3)^[7] A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a nem képviselő jelenlévőket. 

(4) Amennyiben az ülést vezető elnök a vitát nem a jelen rendelet szabályainak megfelelő módon vezeti, őt az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke erre figyelmezteti.

12. § (1) Napirend felvételéről, a napirendek sorrendjéről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(2)^[8] A nyilvános ülés kezdetén, a napirendi pontok elfogadása előtt a képviselő legfeljebb 2 percben felszólalhat.

(3) A napirend tárgyalása előtt az előterjesztő szóbeli kiegészítést tehet a napirendhez, amennyiben az új tényeket, információkat tartalmaz.

13. § (1) Az adott előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak egyszer maximum 5 percben hozzászólhatnak, majd még egyszer 2 percben reagálhatnak az elhangzottakra. Az előterjesztéshez további egyszer 2 perc terjedelemben kérdéseket tehetnek fel. Személyes érintettség esetén 1 perces viszontválaszra van lehetőség. A bizottsági álláspont ismertetőjének maximum 5 perces időkerete van az álláspont(ok) előadására.

(2) Az éves költségvetési rendelet tárgyalása során a pénzügyi feladatokat ellátó bizottság elnökét maximum 15 perces, a képviselőket maximum 10 perces, második megszólalás esetén maximum 5 perces hozzászólási lehetőség illeti meg.

(3) Az ülés elnöke az ülés vezetése során az (1)-(2) bekezdésben szabályozottaktól eltérően saját hatáskörben további hozzászólási lehetőséget biztosíthat időkorlát nélkül.

(4) A képviselő-testület bizottságának döntését a bizottság elnöke vagy megbízott tagja a vita megkezdése előtt maximum 5 percben ismerteti a képviselő-testület ülésén, amennyiben azt az előterjesztés vagy annak melléklete nem tartalmazza.

(5) Az ülésen megjelent állampolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben egy alkalommal az ülést vezető elnök hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ez esetben sem haladhatja meg a maximum 5 percet.

(6) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a napirend előterjesztője – legfeljebb 5 percben - reagálhat a hozzászólásokra.

(7) A vita folytán elhangzott módosító javaslatokról a képviselő-testület szavazással dönt.

(8) Az előterjesztés napirendről történő levételét – a döntéshozatal előtt – a 8. § (2) bekezdésében meghatározott előterjesztő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.   

(9) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

14. § (1) A módosító határozati javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni.

(2) Amennyiben a napirend jellege és a kialakult vita indokolttá teszi, a képviselő-testület dönthet határozatszövegező munkacsoport létrehozásáról, amelynek tagjai:

a) a polgármester, alpolgármester,

b) az előterjesztés előkészítésében résztvevő osztályvezető,

c) az érintett bizottság elnöke,

d) a jegyző, aljegyző,

e) a tárgy szerint illetékes más szakértő,

f) az a képviselő, aki a módosító javaslatot tette.

(3) A határozat megszövegezésének időtartamára a polgármester szünetet rendel el.

7. Határozathozatal

15. § (1) Szavazni „igen”-nel vagy „nem”-mel lehet, vagy a képviselő-testület tagja a szavazástól tartózkodhat.

(2) A szavazás gépi szavazórendszer segítségével vagy kézfelemeléssel történik.

(3) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási, valamint kitüntetési jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint, ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, a képviselő-testület először a pályázatok érvényességéről dönt.

(4) Több érvényes pályázó esetén betűrend szerint egyenként szavaz a képviselő-testület.

(5) Amennyiben egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többséget abban az esetben a szavazás eredménytelennek minősül, és az előterjesztőnek új pályázatot kell kiírnia, illetve új határozati javaslatot kell készítenie.

(6) Amennyiben több jelölt vagy változat is megkapja a szükséges többséget, abban az esetben ezen jelöltekről vagy változatokról betűrend szerint ismételten szavaz a képviselő-testület.

(7) Szavat azonosság esetén csak az érintett jelöltek vagy változatok vonatkozásában ismétlődik meg a szavazás.

(8) A szavazás megismétlésére vonatkozó, az Mötv.-ben szabályozott eseten túlmenően érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni - a (10) bekezdésben foglalt kivétellel - csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A szavazás megismétlésének kérdésében a képviselő-testület ügyrendi döntést hoz.

(9) A képviselő által tévesnek minősített szavazás esetén a képviselő köteles azt a napirend szavazását követően azonnal bejelenteni, mely esetben az ülés elnöke új szavazást rendel el.

(10)^[9] A képviselő-testület ügyrendi kérdésben dönt minden olyan esetben, amikor a javaslat nem érdemi kérdés eldöntésére irányul. Ügyrendi kérdésben napirendi vitát folytatni, napirendi hozzászólást tenni nem lehet. Ügyrendi javaslat a Képviselő-testületi ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslatról azonnal, vita nélkül kell dönteni egyszerű többséggel. Ügyrendi hozzászólás jelzése esetén a képviselőnek soron kívül kell szót adni. Amennyiben a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben történik, az ülést vezető elnök a képviselőtől megvonja a szót.

(11) A módosító indítványokról a képviselő-testület az előterjesztés döntéshozatala módjának megfelelően dönt.

16. § A határozat jelölése:

a) Teljes jelölés: Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete …../20... (hó, nap) határozata;

b) rövid megjelölés: ……/20… (hó, nap) kt. határozat.

17. § Személyes érintettség esetén, az Mötv. szabályai az irányadók azzal, hogy amennyiben a képviselő-testület tagja adott ügyben – a szavazás megkezdése előtt - elmulasztja a személyes érintettsége bejelentését, és a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt a bejelentés elmulasztása bizonyítást nyer, a képviselő - a képviselő-testület határozata alapján - alkalmanként 10.000,- Ft megfizetésére köteles melyet az önkormányzat költségvetési számlájára kell megfizetni.

18. § A képviselő-testület által - az Mötv.-ben szabályozott eseteken túlmenően - minősített többségű szavazással eldöntendő ügyek:

a) forgalomképtelen vagyontárgy forgalomképessé minősítéséhez, az önkormányzat ingatlanvagyonának elidegenítése, megterhelése és vállalkozásba való bevitele,

b) önkormányzati vagyon tulajdonjogának és vagyonkezelői jogának ingyenes átruházása,

c) azon gazdasági társaságokkal kapcsolatos alapítói döntésekhez, amelynek az önkormányzat tulajdonosa, illetve amelyben tulajdonrésszel rendelkezik,

d) döntés hosszú lejáratú hitel felvételéről, kötvény kibocsátásról,

e) képviselő-testületi hatáskörök átruházása, döntési jog átadása,

f) önkormányzati kitüntetések és egyéb elismerő címek adományozása,

g) az önkormányzat által beadni kívánt pályázat benyújtásához való döntéshez, ha a pályázathoz szükséges önkormányzati önerő meghaladja az 5 millió Ft-ot.

8. Titkos és név szerinti szavazás

19. § (1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület a polgármester, vagy legalább 6 képviselő indítványára az Mötv.-ben meghatározott ügyekben.

(2) A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület esetenként minősített szótöbbséggel dönt.

(3) A titkos szavazás a gépi szavazórendszer átállításával vagy szavazólapon (szavazófülke alkalmazásával, urnába való szavazással) történik. Az alpolgármester(ek) választása csak szavazólapon lebonyolított szavazással történhet.

(4) A titkos szavazást az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság legalább három képviselő tagja, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(5) Az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság képviselő tagjaiból alakult szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során ismerteti a szavazás módját, összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít, és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek. Amennyiben az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke nincs jelen a titkos szavazáskor, a titkos szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság tagjai közül elnököt választ.

20. § (1) A név szerinti szavazás tartásának Mötv.-ben meghatározott kötelező esetén túlmenően a képviselő-testület név szerinti szavazást rendelhet el, ha azt legalább egy képviselő indítványozza.

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjának nevét betűrend szerint, és a jelenlévő tag neve felolvasásakor igennel vagy nemmel szavaz, vagy tartózkodik a szavazástól. Az ülés elnöke megállapítja a szavazás eredményét.

(3) A név szerinti szavazás eredményét a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

9. Interpelláció, kérdés

21. § (1) Az interpelláció a polgármesterhez, (alpolgármesterhez), jegyzőhöz, bizottság elnökéhez a képviselő-testület ülésén a bejelentések napirendi pont keretében terjeszthető elő, amelyre a kérdés címzettje az ülésen szóban, vagy 30 napon belül írásban ad választ az interpellációt feltevő képviselő részére.

(2)^[10] Az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról a képviselő a képviselő-testület ülésén, az írásbeli válasz elfogadásáról a válaszadást követő soros testületi ülésen nyilatkozik, amelyen az interpelláló jelen van. A képviselő az interpellációra adott válasz elfogadásáról egyszer 1 percben reagálhat, valamint a következők szerint nyilatkozik: „elfogadom a választ”, vagy „nem fogadom el a választ. Amennyiben a képviselő nyilatkozata nemleges, azt egy percben megindokolhatja.

(3)^[11] Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt az elfogadásról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy az ügy tárgya szerint illetékes Bizottsághoz kerül véleményezésre. A véleményezés eredményéről a Bizottság elnöke a képviselő-testület következő soros ülésén ad tájékoztatást, melynek elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

(4) Az interpelláció alapján a képviselő-testület részletesebb vizsgálatot is elrendelhet.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásával a képviselő-testület megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, az illetékes tanácsnokot, illetve az ügyben illetékes képviselő-testületi bizottság elnökét. Az interpelláció kivizsgálásával a képviselő-testület által megválasztott ideiglenes bizottság is megbízható és a vizsgálatba a képviselő-testület által jóváhagyott külső szakértő is bevonható.

(6) Az interpellációra adott írásbeli választ, továbbá vizsgálat esetén az annak eredményét összegző anyagot minden képviselőhöz el kell juttatni és a képviselő-testület ülésére be kell terjeszteni.

10. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

22. § (1) Az ülésről hangfelvételt kell készíteni, amely nem selejtezhető.

(2) A nyilvános ülés hangfelvétele, valamint a számítógépes szavazógép által rögzített adatok közérdekű adatnak minősülnek.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, a jelenléti ívet, a képviselő kérésére az írásban is benyújtott képviselői hozzászólást, az ülés időtartama alatt keletkezett egyéb dokumentumokat. A jegyző a nyilvános és a zárt ülésről készült jegyzőkönyv eredeti példányát – ülésenként külön-külön - mellékleteivel együtt évente bekötteti.

(4) A zárt ülés jegyzőkönyve 2, a nyilvános ülés jegyzőkönyve 2 példányban készül.

(5) A nyilvános ülés jegyzőkönyvét az állampolgárok a polgármesteri hivatal titkárságán – ügyfélfogadási időben – megtekinthetik a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, a személyes adatok és minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazása mellett. A nyilvános ülés jegyzőkönyvének egy példányát át kell adni a Békés Városi Püski Sándor Könyvtár részére.

(6) A képviselő-testület egységes szerkezetbe foglalt hatályos rendeletei, határozatai és a nyilvános jegyzőkönyvei a városi honlapon elérhetők.

11. Lakossági fórumok

23. § (1) A jelentősebb testületi döntések, helyzetértékelések előtt az önkormányzat képviselői és bizottságai lakossági fórumot szervezhetnek. A lakossági fórumok a lakosság, a civil szervezetek, egyéb érdekeltek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A képviselő-testület a következő lakossági fórumokat rendszeresíti:

a) közmeghallgatás,

b) a képviselő-testület által meghatározott és a település egészét érintő tanácskozás.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, előterjesztésekről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján, és lehetőleg a sajtó vagy a helyi televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.        

(4) A közmeghallgatáson a hozzászólások időtartama a 13. § rendelkezései irányadóak.

(5) A közmeghallgatás meghirdetett tárgyköreihez kapcsolódó közérdekű kérdéseket, javaslatokat írásban, elektronikus levélben és telefonon előzetesen is el lehet juttatni az önkormányzathoz, melyekre a közmeghallgatáson, vagy 30 napon belül írásban kell válaszolni.

12. Az önkormányzati rendeletalkotás

24. § (1) A rendelettervezet előkészítése:

a) A képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg.

b) A tervezetet a polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti illetékes képviselő-testületi bizottság, ideiglenes bizottság, valamint a képviselő-testület által jóváhagyott külső szakértő is.

c) A polgármesteri hivatal jegyző által kijelölt szervezeti egysége akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság vagy szakértő készíti el.

(2) A tervezet véleményezése:

a) A rendelettervezet véleményezésére a kötelező egyeztetések után kerül sor, amelyre a rendelettervezet előterjesztésében utalni kell.

b) A tervezetet véleményezés céljából az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság, valamint a tárgy szerint érintett képviselő-testületi bizottság elé kell terjeszteni.

(3) A rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztése és elfogadása:

a) A rendelettervezetek előterjesztésére a 8. § (2) bekezdésben meghatározott előterjesztők jogosultak.

b) A rendeletalkotás kezdeményezését a polgármesternél kell benyújtani, aki a tervezet előkészítéséről a jegyző útján, valamint az illetékes önkormányzati bizottság(ok) bevonásával gondoskodik. A rendelettervezetet az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság, valamint a tárgykör szerint illetékes bizottság véleményezi.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:

a) az önkormányzati rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik,

b) az önkormányzati rendelet helyben szokásos közzétételi formája elsődlegesen a városi honlapon való közzététel.

(5) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni.

III. Fejezet

A települési képviselő

25. § (1) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(2) Igazoltan van távol a képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt a polgármesternek bejelentette. Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek vagy bizottsági tagnak a távollétét, aki azt előzetesen bejelentette vagy utólag igazolta.

A be nem jelentett távollét igazolatlannak minősül. Az igazolatlan távollét szankcionálása az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról és költségtérítéséről szóló önkormányzati rendelet szerint történik.

(3) A képviselő a képviselő-testület felkérése alapján részt vesz a testületi ülés előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

(4) A képviselők a választópolgárokkal való kapcsolattartás módját, gyakoriságát egyénileg határozzák meg.

(5) Az Önkormányzat a képviselői munkához helyiséget, a lakossági fórumok megtartása céljából évente két alkalommal ingyenes teremhasználatot biztosít a képviselők számára, valamint a fogadó órák időpontját, és a lakossági fórumok meghívóját a városi honlapon és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni.

(6) A polgármester egyes települési képviselőket - szakmai ismereteik, felkészültségük szerint - felkérhet a döntések előkészítésében, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokban való közreműködésre. A képviselő ilyen esetben, amennyiben a felkérést elfogadta, ennek köteles eleget tenni.

IV. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

13. Bizottságok létrehozása

26. § (1) Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete a következő állandó bizottságokat hozza létre:

1. Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság (4 fő képviselő + 3 fő nem képviselő)
2. Pénzügyi Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő)
3. Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság (5 fő képviselő + 4 fő nem képviselő)

(2) A bizottságok személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza.

(3) A képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre meghatározott feladat ellátására, illetve vizsgálat lefolytatására. Az ideiglenes bizottság megbízatása a képviselő-testület által meghatározott határideig tart.

(4) Az ideiglenes bizottság különösen önkormányzati rendeletek előkészítésére, felülvizsgálatára, munkatervben meghatározott napirend előkészítésére, megállapodások előkészítésére, valamely ügy kivizsgálására, meghatározott ellenőrzési feladatok elvégzésére vizsgálatok lefolytatására hozható létre.

(5) Az ideiglenes bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület választja saját tagjai közül minősített többséggel.

(6) Az ideiglenes bizottság működésére vonatkozó részletszabályokat a képviselő-testület az ideiglenes bizottság megválasztását követő, legkésőbb 15 napon belül határozza meg. 

14. A bizottságok működésével kapcsolatos szabályok

27. § (1) A bizottságot annak elnöke hívja össze szükség szerinti időpontokban.

(2) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyintézői és ügyviteli teendőket a polgármesteri hivatal látja el.

(3) A bizottságok az egymás feladatkörét érintő tevékenységük során együttműködnek és tájékoztatják egymást.

28. § (1) A bizottság ülésének meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági tagoknak az ülés előtt legalább 3 nappal meg kell kapniuk, kivéve a sürgősségi indítvány esetét. A bizottság – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak olyan előterjesztést tárgyal, amely az ülés meghívójában szerepel.

(2) Helyszíni írásos és szóbeli előterjesztés tárgyalására csak indokolt esetben, a bizottság többségi szavazatával kerülhet sor.

(3) A bizottság határozattal dönt. A határozatokat folyamatos sorszámmal kell ellátni.

(4) Az átruházott hatáskör gyakorlásáról az érintett bizottság elnöke félévente beszámol a képviselő-testületnek.

(5) Pénzügyi fedezetet igénylő bizottsági előterjesztések csak valós, ténylegesen rendelkezésre álló forrás megjelölésével – melyet a Gazdasági Osztály vezetője vagy a helyettesítését ellátó személy ellenjegyzésével igazol - terjeszthetők be a bizottság elé.

(6) Több bizottság együttes ülést is tarthat. Együttes bizottsági ülés tartása esetén a bizottságok levezető elnököt választanak. Az együttes ülés összehívására, a bizottságok határozatképességre és határozathozatalára a bizottságok működésére vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(7) Az együttes bizottsági ülésről egy jegyzőkönyv készül. 

(8)^[12] A bizottsági ülésre a Képviselő-testületi ülésre vonatkozó SZMSZ 13. §-ában és a 22. § (1)-(2) bekezdéseiben foglalt szabályokat nem kell alkalmazni.

29. § A bizottság a működési szabályait – az előzőekben leírtakon túlmenően – az Mötv. és a jelen rendelet keretei között maga állapítja meg.

15. A bizottságok általános feladatköre

30. § A bizottság:

a) önkormányzati rendeletben kapott felhatalmazás alapján dönt a hatáskörébe tartozó ügyben, ellátja az önkormányzati rendeletben részére kijelölt feladatokat,

b) közreműködik a feladatköréhez tartozó önkormányzati rendeletek előkészítésében,

c) véleményezi a más képviselő-testületi bizottságok számára döntésre előkészített előterjesztéseket, amennyiben önkormányzati rendelet vagy más képviselő-testületi döntés ezt előírja,

d) kialakítja állásfoglalását a képviselő-testület által meghatározott előterjesztés esetében,

előkészíti azt az előterjesztést, amelynek képviselő-testület elé terjesztésére a testülettől megbízást kapott,

e) felkérés esetén véleményezi a képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásához kapcsolódó előterjesztést,

f) véleményt nyilvánít, javaslatot tesz, dönt, eljár az önkormányzati rendeletekben részére biztosított feladatkörben, hatáskörben, önkormányzati hatósági hatáskörben,

g) gyakorolja a képviselő-testület által részére határozatban biztosított döntési jogosítványokat,

h) véleményezi az éves költségvetésről szóló önkormányzati rendelettervezetet és a feladatkörét érintő önkormányzati rendelettervezeteket,

i) véleményezi és javaslatot tesz a helyi kitüntetésekről szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően a szakterületéről érkező városi kitüntetésekre.

16. A bizottsági feladat-és hatáskörök

31. § (1) A bizottságok által ellátandó feladatok- és hatáskörök részletes jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottságok közötti feladat- vagy hatásköri összeütközés esetén a képviselő-testület dönt.

V. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok, a jegyző, az aljegyző

17. A polgármester

32. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester munkarendje a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek munkarendjével megegyezik.

(3)^[13] A polgármester a Képviselő-testület soron következő rendes ülésén köteles beszámolni az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(4) A polgármester minden hónapban előzetes bejelentkezés alapján fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, ahol az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

18. Az alpolgármester

33. § (1)^[14] A képviselő-testület egy fő társadalmi megbízatású (képviselő) és 1 fő főállású, nem testületi tag (nem képviselő) alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére. Feladatkörüket a polgármester határozza meg.

(2) A társadalmi megbízatású alpolgármester az alábbi időpontokban a polgármesteri hivatalban végzi munkáját:

a) kedd:          15-16 óráig,

b) szerda:        15-18 óráig,

c) péntek:        8-11 óráig.

(3) Az alpolgármester minden szerdán 15 és 18 óra között fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, ahol az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel

19. A tanácsnok

34. § A képviselő-testület oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozó tanácsnokot választ, aki feladat- és hatáskörében eljárva

a) koordinálja az intézmények és a fenntartók közötti kapcsolattartást,

b) részt vesz a fenntartók közötti kapcsolattartásban, egyeztetések szervezésében és lebonyolításban,

c) tevékeny részt vállal a sportiskolai osztályok beindításában és működésében,

d) az ágazati jogszabályokban megnevezett szervezetekkel az egyeztetéseket lefolytatja,

e) tevékenységéről évente beszámol a testületnek.

20. A jegyző

35. § A jegyző a polgármesteri hivatal vezetőjeként

a) gondoskodik a képviselő-testületi és bizottsági előterjesztések előkészítéséről,

b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) törvényességi észrevételt tesz a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,

d) gondoskodik a szervezeti és működési szabályzat függelékeinek folyamatos aktualizálásáról.

21. Az aljegyző^[15]

35/A. § (1) A polgármester által a jegyző javaslatára kinevezett aljegyző a jegyző akadályoztatása esetén teljes jogkörben gyakorolja a jegyző hatásköreit.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyző helyettesítését a képesítési követelményeknek megfelelő végzettséggel rendelkező osztályvezető látja el.

VI. Fejezet

A polgármesteri hivatal

36. § (1) A polgármesteri hivatal jogi személyiséggel rendelkező költségvetési szerv. Az önkormányzati költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.

(2) A polgármester és a jegyző saját hatáskörében hozott döntése szerint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői, illetve az ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.

(3) A polgármesteri hivatal törvényes és szakszerű működéséért a jegyző, valamint a hivatal szervezeti egységeinek vezetői a felelősek.

VII. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

37. § (1) Az önkormányzat a vagyonával való rendelkezés szabályairól külön önkormányzati rendeletet alkot (a továbbiakban: vagyonrendelet).

(2) A vagyonrendeletben kell megjelölni

a) a törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemeket, ezen belül a forgalomképtelen (kizárólagos önkormányzati tulajdonba tartozó vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű) és a korlátozottan forgalomképes vagyonelemek körét;

b) az üzleti vagyon körébe tartozó vagyonelemeket.

38. § (1) A képviselő-testület az éves költségvetésről szóló rendelet tervezetét – 24. § (3) bekezdés a) pontjától eltérően – a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a bizottságok előzetesen megtárgyalják.

(3) A zárszámadással egyidejűleg – évi egy alkalommal – kerül előterjesztésre a képviselő-testület elé a belső ellenőrzésről szóló beszámoló.

39. § A polgármester köteles a Képviselő-testületet írásban tájékoztatni az Önkormányzat alaptevékenységével kapcsolatban lefolytatott vizsgálatok, ellenőrzések, hatósági határozatok megállapításairól, ezen kötelezettségének az Önkormányzatot érintő döntés közlésétől számított 30 napon belül, legkésőbb az azt követő soros képviselő-testületi ülésén köteles eleget tenni.

VIII. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzatok

40. §^[16] Az önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ában foglaltak alapján – e rendelet 4. függelékében foglalt együttműködési megállapodás szerint - biztosítja a Békés városban működő nemzetiségi önkormányzatok (német, roma, román, szlovák) számára a működésükhöz szükséges személyi és tárgyi feltételeket.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

41. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13/2011. (IV. 01.) önkormányzati rendelete és a 25/2011. (VIII. 26.), 36/2011. (XII. 2.), 17/2012. (V. 25.), 24/2012. (VIII. 31.), 41/2012. (XII. 21.), 3/2013. (III. 1.), 31/2013. (XII. 18.), 6/2014. (II. 28.), 30/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelete.

Békés, 2015. február 2.

Izsó Gábor s.k.                                                                      Tárnok Lászlóné s.k.

polgármester                                                                                      jegyző

A rendelet kihirdetésre került: 2015. február 04-én

                                                                                                                      Tárnok Lászlóné s.k.

                                                                                                                             jegyző

1. melléklet

Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

által átruházott hatáskörök ^[17]

1. A polgármesterre átruházott hatáskörök:

1.1 Jogosult kötelezettséget vállalni, és előirányzatot képezni a költségvetésben nem tervezett többletkiadásokra, esetenként 2 millió Ft értékhatárig, forrás megjelöléssel és beszámolási kötelezettséggel e rendelet 32. § (3) bekezdésének szabályai szerint.

1.2 Önállóan jogosult engedélyezni esetenként 5 millió Ft értékhatárig a képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosítást, a tartalékok felhasználását. A polgármester e jogkörében hozott döntésekről a pénzügyi beszámolóban tájékoztatást ad a képviselő-testületnek e rendelet 32. § (3) bekezdésének szabályai szerint.

1.3 A polgármester javaslatot tehet a helyi önkormányzati képviselők, tanácsnok, bizottsági tagok tiszteletdíjának emelésére, pénzbeli és természetbeni juttatásának módosítására.

1.4 A képviselő-testület nevében jogosult tulajdonosi hozzájárulást adni az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat érintő átalakításhoz, beruházáshoz, fejlesztéshez, amennyiben az elvégezni kívánt munkálatok nem építési engedély-kötelesek.

1.5 A képviselő-testület nevében jogosult tulajdonosi hozzájárulást adni az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat érintően - székhely, telephely, fióktelep bejegyzése céljából - amennyiben a kérelmező és az Önkormányzat között hatályos jogviszony áll fenn.

1.6 A képviselő-testület nevében jogosult tulajdonosi hozzájárulást adni, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a nevében Békés Város nevét kívánja szerepeltetni.

1.7 Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott egyéb átruházott hatásköröket gyakorol.

1.8 A képviselő-testület nevében jogosult nyilatkozatot tenni a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, - az Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével – a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan pályázati ügyekben, melyekhez saját erő nem szükséges.

2. Az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök:

2.1 Ellátja az önkormányzat tulajdonába tartozó ingatlanok hasznosításával kapcsolatos bérbeadói jogköröket mindazokban az esetekben, ahol a hatályos önkormányzati rendeletek alapján a döntési jogokat nem tartotta fenn a képviselő-testület magának,

2.2 Dönt az ágazatához tartozó intézmények fenntartói jóváhagyást igénylő belső szabályzatairól, terveiről,

2.3 A nemzeti értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzésekre vonatkozó eljárások során a Közbeszerzési bizottság javaslata alapján az ajánlatkérő nevében meghozza a szükségessé váló közbenső, illetve az eljárást lezáró döntéseket,

2.4 Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott egyéb átruházott hatásköröket gyakorol.

3. A Pénzügyi Bizottságra átruházott hatáskörök:

3.1 Javaslatot tehet a képviselő-testületnek a polgármester, alpolgármester illetményének emelésére, pénzbeli és természetbeni juttatásának módosítására.

3.2 Jogosult engedélyezni esetenként 10 millió Ft értékhatárig a képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosítást, a tartalékok felhasználását. A bizottság e jogkörében hozott döntésekről a 28. § (4) bekezdésének szabályai szerint számol be.

3.3 Közbeszerzési értékhatár alatt, közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, helyi önkormányzati beruházások körében 3 millió és 8 millió Ft értékhatár közötti (ÁFA nélküli) kivitelezési, műszaki-tervezési és egyéb szolgáltatások igénybevételével meghirdetett versenytárgyalás eredményéről dönt.

3.4 Kiszolgáló út, vagy közmű megvalósítási költségének részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira való áthárításáról szóló egyedi hatósági döntés meghozatala. (Étv. 28. § (2) bek.)

3.5 Dönt helyi forgalomszabályozási kérdésekben.

3.6 Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott egyéb átruházott hatásköröket gyakorol.

3.7^[18] A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló jogszabályok alapján elbírálja a helyi földbizottság mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld adás-vétele tárgyában kiadott állásfoglalása elleni kifogást, és erről a bizottság elnöke a képviselő-testület soron következő ülésén beszámol.

4. Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságra átruházott hatáskörök:

4.1 Az ágazatához tartozó, a képviselő-testület által fenntartott intézmények fenntartói jóváhagyást igénylő belső szabályzatairól, terveiről döntést hoz.

4.2 Dönt az általános iskolai tanulók és a felsőoktatási hallgatók ösztöndíjáról szóló 9/2009. (II. 27.) önkormányzati rendeletben meghatározott általános iskolai tanulók és felsőoktatási hallgatók ösztöndíj támogatási ügyeiben.

4.3 Gyakorolja az önkormányzat köznevelési törvényben foglalt véleményalkotási jogát és az állami fenntartású köznevelési intézmények dokumentumai vonatkozásában, illetve az állami fenntartású intézmények vezetőinek kinevezésével kapcsolatban.

4.4 A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (7) foglalt fenntartói jogkörben eljárva dönt az óvodai csoportok felvehető létszámának maximum 20 %-kal történő emeléséről.

4.5 Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott egyéb átruházott hatásköröket gyakorol.

5. Társulásra átruházott hatáskörök:

5.1 A Békési Kistérségi Intézményfenntartó Társulás ellátja az – Óvodai nevelést - oktatást közös fenntartású intézmény útján,

5.2 A Békési Kistérségi Intézményfenntartó Társulás ellátja a gyermekvédelmi, szociális alap- és szakosított ellátásokat közös fenntartású intézmény útján.

2. melléklet

Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének

állandó bizottságainak feladat-és hatáskörei

1. Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság részletes feladatai:

1.1 véleményezi a közoktatással, közművelődéssel, ifjúsággal, sporttal kapcsolatos előterjesztéseket, ellenőrzi a meghozott határozatok végrehajtását,

1.2 véleményezi a költségvetésben a közoktatással, közművelődéssel, ifjúsággal, sporttal kapcsolatos előirányzatokat,

1.3 részt vehet az önkormányzat fenntartásában működő közművelődési, intézményekre vonatkozó fenntartói döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében,

1.4 részt vehet a közművelődési, közoktatási intézményekre vonatkozó fenntartói döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében,

1.5 közreműködik az intézményvezetői pályázatok elbírálásában, rangsorolásában,

1.6 vizsgálja az oktató-nevelő munka fejlesztésének lehetőségeit a nevelési-oktatási intézményekben,

1.7 figyelemmel kíséri a közművelődéssel, közoktatással foglalkozó intézmények munkáját, az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények működését, a sportszervezetek tevékenységét, segíti tevékenységüket,

1.8 véleményezi a hatáskörébe tartozó intézmények szakmai beszámolóit, kezdeményezheti azok beszámoltatását a képviselő-testület felé,

1.9 figyelemmel kíséri a költségvetési rendeletben a sportszervezetek, közoktatási, ifjúságvédelmi, közművelődési tevékenységet folytató társadalmi szervezetek részére nyújtott támogatások felhasználását, kezdeményezi azok megvonását, amennyiben a támogatott szervezet a támogatási szerződésben foglaltakat megszegi,

1.10 figyelemmel kíséri a város ifjúságának helyzetét,

1.11 figyelemmel kíséri a városban folyó művészeti tevékenységet,

1.12 lehetőségeihez mérten segíti a város lakosságának tájékoztatásával foglalkozó írott és elektronikus sajtó tevékenységét, közreműködik a média-kapcsolatok fejlesztésében,

1.13 közreműködik a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében,

1.14 közreműködik a nemzetközi kulturális kapcsolatok szervezésében, megvalósításában,

1.15 támogatja a városban élő nemzetiségek kultúrájának ápolását és megőrzését,

1.16 kapcsolatot tart a városban működő civil szervezetekkel és nemzetiségi önkormányzatokkal,

1.17 együttműködik a városban tevékenykedő egyházakkal, vallási közösségekkel,

1.18 közreműködik a kistérségi oktatási, kulturális feladatok megoldásában,

1.19 figyelemmel kíséri a gyógytestnevelés helyzetét az oktatási intézményekben,

1.20 figyelemmel kíséri az iskolai diáksport helyzetét,

1.21 figyelemmel kíséri az iskolai testnevelés helyzetét a város oktatási intézményeiben,

1.22 közreműködik az úszásoktatás feltételeinek megteremtésében, feladatainak megoldásában,

1.23 közreműködik a városi tömegsport rendezvények szervezésében, megvalósításában, támogatásában,

1.24 javaslatot tesz a sportegyesületek önkormányzati támogatásának elosztására,

1.25 javaslatot tesz a kiemelkedő eredményt elért sportolók egyéni támogatására,

1.26 koordinálja a városban működő nem önkormányzati ágazati intézményekkel való együttműködést.

2. Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság részletes feladatai:

2.1 részt vehet a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának elkészítésében, felülvizsgálatában, szükség esetén javaslatot tesz módosítására,

2.2 részt vesz az önkormányzati rendelet-tervezetek elkészítésében, szükség esetén javaslatot tesz önkormányzati rendelet alkotására, módosítására,

2.3 figyelemmel kíséri a testület működésére vonatkozó rendelkezések betartását,

2.4 részt vehet a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatában,

2.5 ellátja a titkos szavazással kapcsolatos feladatokat,

2.6 a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási ügyekben beérkezett pályázatok jogszabályszerűségét véleményezi, személyi javaslatot tehet, valamint szakmailag értékeli az ágazatához tartozó intézmények vezetői álláshelyére beérkezett pályázatokat,

2.7 állást foglal a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata alkalmazása során felmerülő vitás esetekben,

2.8 véleményezi az önkormányzathoz tartozó költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatát, alapító okiratát,

2.9 véleményezi a képviselő-testület hatáskörének átruházására vonatkozó javaslatot,

2.10 véleményezi az önkormányzat vagyonának elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó előterjesztéseket, javaslatokat,

2.11 véleményezi az önkormányzathoz tartozó költségvetési szervek, egyéb szervezetek alapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről készített javaslatokat,

2.12 véleményezi önkormányzati társulás létrehozására, társulási megállapodás módosítására, társuláshoz való csatlakozásra, társulásból való kiválásra, kizárásra vonatkozó előterjesztéseket,

2.13 ellátja a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének kivizsgálását,

2.14 ellátja a helyi önkormányzati képviselők, a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartását és ellenőrzését, a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos kötelezettségeket,

2.15 ellátja a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti feladatokat,

2.16 javaslatot tehet a polgármester illetményének növelésére,

2.17 jogosult a lobbista meghallgatására, ha a lobbista kezdeményezte az eljárást,

2.18 a képviselő-testületi vagy bizottsági munkáját elhanyagoló képviselő vagy bizottsági tag tiszteletdíjának megvonására vonatkozó javaslatot véleményezi, illetve döntésre előkészíti,

2.19 közreműködik az önkormányzati tulajdonában lévő lakáscélú helyiségekkel való gazdálkodásban,

2.20 ellátja az önkormányzati lakások bérletéről szóló helyi rendelet alkalmazása során a testület elé kerülő előkészítő feladatokat, így különösen: a bérbeadási névjegyzék elkészítése, rászorultság megállapítása,

2.21 ellátja a szociális igazgatásról, ellátásról és egyes támogatásokról szóló önkormányzati rendeletben, illetve a lakáscélú támogatásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott helyi támogatásokkal kapcsolatos előkészítő feladatokat, javaslatot tesz e rendeletek módosításra,

2.22 javaslatot tesz egészségügyi, szociális és gyermekek védelmét ellátó intézmények alapítására, átszervezésére, tevékenységi körének módosítására,

2.23 javaslatot tesz az egészségügyi alapellátások körzeteinek meghatározására,

2.24 javaslatot tesz az egészségügyi szolgáltatások szakmai feltételeinek megteremtésére, az ellátások fejlesztésére,

a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben környezettanulmányokat végez,

2.25 véleményezi a szociális, egészségügyi és közegészségügyi az ágazathoz tartozó testületi előterjesztéseket, tájékoztatókat,

2.26 részt vehet a szociális, egészségügyi és közegészségügyi ágazatot érintő közép- és hosszú távú koncepciók kidolgozásában,

2.27 a képviselő-testület felkérésére - meghatározott feladatok ellátására - ideiglenes (ad hoc) munkacsoportot hoz létre, a témában érintett speciális szakemberek bevonásával,

2.28 szervezi és ellenőrzi a szociális, egészségügyi és közegészségügyi ágazatra vonatkozó a testületi és saját döntései végrehajtását,

2.29 rendszeresen, illetve szükség esetén áttekinti a szociális pénzeszközök felhasználását, javaslatot tehet azok átcsoportosítására,

2.30 kapcsolatot tart a szociális, egészségügyi és közegészségügyi ágazatban tevékenykedő társadalmi szervezetekkel,

figyelemmel kíséri a város közrendjének, közbiztonságának alakulását,

2.31 véleményezi a város közbiztonságával, bűnügyi helyzetével kapcsolatos előterjesztéseket,

2.32 koordinálja a Polgárőrség, Mezőőrség, Településőrség és Rendőrség együttes tervezett akcióit, esetenként az ellenőrzésekben részt vehet,

2.33 erősíti a társadalmi részvételt a kábítószer-fogyasztás megelőzésében, együttműködik a Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal,

2.34 a fiatalok egészséges életmódja kialakításáért kapcsolatot tart fent a városban működő szórakozóhelyekkel, a fiatalokra vonatkozó jogszabályok betartása érdekében,

2.35 évente felülvizsgálja a város Bűnmegelőzési Koncepcióját, javaslatot tesz annak módosítására, figyelemmel kíséri az abban foglaltak hatályosulását, elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a testület esetenként megbízza.

3. A Pénzügyi Bizottság részletes feladatai:

3.1 részt vehet az éves költségvetési koncepció és rendelet-tervezet kidolgozásában, a negyedéves, féléves és háromnegyed éves költségvetési beszámoló összeállításában, azokat véleményezi,

3.2 részt vehet az önkormányzat gazdasági programjának összeállításában,

3.3 részt vehet a zárszámadási rendelet-tervezet előkészítésében,

3.4 közreműködik a fejlesztési, városrendezési tervek, környezetvédelmi programok, koncepciók kidolgozásában,

3.5 közreműködik az önkormányzat tulajdonát képező helyiségekkel való gazdálkodásban,

3.6 részt vehet a zöldterületek és játszóterek felújításának, valamint a város közterületi faállományának gyarapításának, cseréjének ütemezésében,

3.7 véleményezi az önkormányzathoz tartozó költségvetési szervek, egyéb szervezetek alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről készített javaslatokat,

3.8 véleményezi az önkormányzat vállalkozásban való részvételére vonatkozó javaslatokat, előterjesztéseket,

3.9 véleményezi az önkormányzat tulajdonát képező vagy többségi önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok mérlegét, és tevékenységükről szóló beszámolókat,

3.10 véleményezi a tevékenységi körét érintő rendeletek tervezetét, kezdeményezi azok megalkotását, felülvizsgálatát, módosítását,

3.11 véleményezi a költségvetést érintő, pénzügyi vonzatú kötelezettségvállalásokat,

3.12 véleményezi az önkormányzat által nyújtott eseti támogatásokra, közérdekű kötelezettségvállalásra vonatkozó előterjesztéseket.

3.13 véleményezi a közbeszerzési eljárások során a lebonyolító által előterjesztett javaslatot, javaslatot tehet közbeszerzési eljárás lebonyolítására,

3.14 véleményezi a belső ellenőrzési tervet és beszámolót,

3.15 megvizsgálja a helyi adók bevezetésének lehetőségét, részt vehet az ahhoz kapcsolódó rendeletek előkészítésében, módosításában,

3.16 megvizsgálja az önkormányzat vagyonát érintő javaslatok pénzügyi kihatásait, véleményezi az önkormányzati vagyon értékesítésére tett javaslatot, illetve közreműködik kidolgozásában

3.17 megvizsgálja a beruházási célú javaslatokat, előterjesztéseket,

3.18 vizsgálja a vagyongazdálkodással kapcsolatos rendeletek hatályosulását,

3.19 figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények gazdálkodását, arról tájékoztatást kérhet,

3.20 figyelemmel kíséri az ellenőrzések tapasztalatait, az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről készült jelentéseket értékeli, és azokhoz kiegészítéseket kérhet,

3.21 kezdeményezheti a költségvetési koncepció és a részletes költségvetés összehasonlítását,

3.22 ellenőrzés lefolytatását kezdeményezheti, abban részt vehet,

3.23 ellenőrzi az önkormányzati rendeletek által biztosított jogkörben végrehajtott pénzügyi átcsoportosítások szabályszerűségét, indokoltságát, észrevételt tehet,

3.24 véleményt nyilvánít a város rendezési tervének elfogadása előtt, és az azzal járó feladatok ütemezésére vonatkozóan,

segítséget nyújt a társadalmi munka lehetőségeinek felmérésében, és elvégzésében,

3.25 kapcsolatot létesít az önkormányzati képviselőkkel, a közművesítési feladatok választókerületekben – a lakosság bevonásával történő – megvalósítására,

3.26 vizsgálja a környezet védelméről szóló törvény végrehajtását, a város köztisztaságát, zöldterület-gazdálkodását,

figyelemmel kíséri a kommunális szolgáltatások helyzetét és színvonalát,

3.27 vizsgálja a város közlekedését, javaslatot tesz annak fejlesztésére,

3.28 megtárgyalja a képviselő-testület elé kerülő mezőgazdasági tárgyú előterjesztéseket,

3.29 figyelemmel kíséri a kis- és középvállalkozásokat érintő pályázati támogatási lehetőségeket, és azokról tájékoztatást nyújt.

3. melléklet

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök:

1.         Polgármesteri Hivatal jegyzője, illetve vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett egyéb munkatársai,

2.         Békés Városi Kecskeméti Gábor Kulturális Sport és Turisztikai Központ igazgatója,

3.         Békés Városi Püski Sándor Könyvtár igazgatója,

4.         Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum igazgatója,

5.         Békési Gyógyászati Központ és Gyógyfürdő igazgatója,

6.         Békési Városgondnokság igazgatója,

7.         Békési Férfi Kézilabda Kft. ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja,

8.         BKSZ Békési Kommunális és Szolgáltató Kft. ügyvezetője felügyelő bizottsági tagja,

9.         BKSZ PLUSZ Hulladékgyűjtési Nonprofit Kft. ügyvezetője, felügyelő bizottsági tagja,

10.       Békési Költségvetési Iroda igazgatója és gazdasági vezetője.

4. melléklet

Az önkormányzat önként vállalt feladatai

(1) Az önkormányzat a törvény által előírt kötelezően ellátandó feladatai mellett gondoskodik:

1. az épített környezet védelme,
2. Civil- és nyugdíjasházat működtet,
3. múzeumot működtet

feladatainak ellátásáról.

(2) Az önkormányzat közreműködik az energiaszolgáltatás és a foglalkoztatás feladatainak megoldásában.

(3) Az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése és a sport támogatása érdekében intézménye útján Sportpályát, Sportcsarnokot, Uszodát és szabad-strandot üzemeltet, a költségvetési rendeletében meghatározottak szerint sportcélú támogatást nyújt sportszervezetek részére, a versenysportot támogatja.

(4) Önként vállalt feladatként önkormányzati üdülőt működtet Békésen és Fonyódon.

(5) Önként vállalt feladatként, a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében Vállalkozói Centrumot (Inkubátorházat), működtet, vállalkozói alapot hoz létre.

(6) Az önkormányzat - feladatainak eredményes megoldása érdekében - együttműködik a Békés Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

(7) Az önkormányzat önként vállalt feladatként járó beteg szakellátó intézményt működtet.

(8) Önként vállalt feladatként hivatali konyhát működtet.

(9) Az önkormányzat kamatmentes kölcsönt nyújt a lakosságnak.

(10) Az önkormányzat önként vállalt feladatként városi rendezvényeket szervez és kapcsolódó marketing kiadásokat nyújt.

(11) Az önkormányzat önként vállalt feladatként ellátja családi rendezvények szervezését (Névadók).

(12) Önként vállalt feladatként az önkormányzat Városi Fürdőt működtet.

(13) Az önkormányzat önként vállalt feladatként ellátja a saját tulajdonú ingatlan üzemeltetését.

(14) Önként vállalt feladatként biztosítja az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatást.

(15) Az önkormányzat önként vállalt feladatként kikötőt üzemeltet.

(16) Az önkormányzat önként vállalt feladatként ellátja a kulturális örökség helyi védelmét.

(17) Az önkormányzat önként vállalt feladatként helyi utazási kedvezményt, oktatási ösztöndíjakat biztosít.

(18) Önként vállalt feladatként szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatást nyújt.

(19) Az önkormányzat önként vállalt feladatként mezei őrszolgálatot tart fent.

(20)^[19] Az önkormányzat önként vállalt feladatként közterület felügyeletet működtet.

5. melléklet^[20]

6. melléklet^[21]

Helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok jegyzéke

1. függelék

A képviselő-testület névsora

Polgármester:

Izsó Gábor                                                            Független           

Egyéni választókerületi képviselők:

1. sz. vk.: Pásztor János                                        FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség

2. sz. vk.: Dr. Pálmai Tamás                                  Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör    

3. sz. vk.: Barkász Sándor                                     Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör    

4. sz. vk.: Deákné Domonkos Julianna                  Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör    

5. sz. vk.: Balázs László                                         Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör    

6. sz. vk.: Izsó Gábor                                             Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör    

7. sz. vk.: Mucsi András                                        Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör

8. sz. vk.: Koppné Dr. Hajdu Anikó                      FIDESZ – Magyar Polgári Szövettség

Listáról mandátumot szerzett képviselők:

1. Rácz Attila                                                        FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség  

2. Dr. Seres István                                                JOBBIK

3. Dr. Gosztolya Ferenc                                        Magyar Szocialista Párt

2. függelék

A BIZOTTSÁGI TAGOK NÉVSORA

1. ÜGYRENDI, LAKÁSÜGYI, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG:

Elnök:                             Mucsi András

Képviselő tagok:            Dr. Gosztolya Ferenc

                                       Balázs László

                                       Pásztor János Sándor

                                       Barkász Sándor     

Nem képviselő tagok:    Kiskovács Károly

                                       Bereczki Mónika

                                       Barna Zoltán

                                       Kovács Ildikó

2. PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG:

Elnök:                             Balázs László

Képviselő tagok:            Barkász Sándor

                                       Mucsi András

                                       Rácz Attila

                                       Deákné Domonkos Julianna

Nem képviselő tagok:    Hévízi András

                                       Ilyés Tamás

                                       Juhos János

                                       Uhrmann Károly Ferenc

3. OKTATÁSI, KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG:

Elnök:                             Deákné Domonkos Julianna

Képviselő tagok:            Mucsi András

                                       Koppné Dr. Hajdu Anikó

                                       Dr. Seres István

Nem képviselő tagok:    Pocsaji Ildikó

                                       Vidáné Endrődy Ildikó

                                       Pataky Attiláné

3. függelék

Önkormányzati intézmények, társulások, az Önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok

I. Önkormányzati intézmények:

Békési Polgármesteri Hivatal (5630 Békés, Petőfi S. u. 2.)

Békés Városi Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (5630 Békés, Jantyik u. 21-25. sz.)

Békési Gyógyászai Központ és Gyógyfürdő (5630 Békés, József A. u. 5. sz.)

Békés Városi Püski Sándor Könyvtár (5630 Békés, Széchenyi tér 4. sz.)

Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum (5630 Békés, Széchenyi tér 4. sz.)

Békési Városgondnokság (5630 Békés, Petőfi u. 21.)

II. Társulások:

Békési Kistérségi Társulás (5630 Békés, Petőfi S. u. 2.)

Békési Kistérségi Intézményfenntartó Társulás (5630 Békés, Petőfi S. u. 2.)

III. az Önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok:

Békési Férfi Kézilabda Kft. (5630 Békés, Jantyik M. u. 21-25.)

BKSZ Békési Kommunális és Szolgáltató Kft. (5630 Békés, Verseny utca 4.)

BKSZ PLUSZ Hulladékgyűjtési Nonprofit Kft. (5630 Békés, Verseny utca 4.)

4. függelék

Együttműködési megállapodás

Mely létrejött egyfelől Békés Város Önkormányzata (adószáma: 15725060-204, székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 2., képviseli: Izsó Gábor polgármester) (a továbbiakban: Önkormányzat),

másfelől a Békési ……….. Nemzetiségi Önkormányzat (adószáma: ……………………., székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 4., képviseli: ………………. elnök) (a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat),

továbbá a Békési Polgármesteri Hivatal (adószáma: 15343006-2-04, székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 2., képviseli: Tárnok Lászlóné jegyző) (a továbbiakban: Hivatal)

/együttesen a továbbiakban: Felek/ között alulírott helyen és napon, az alábbi feltételek szerint:

I. Jogszabályi háttér:

A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-a szerint a települési önkormányzat, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja, biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal, a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. Felek e megállapodást a hivatkozott törvényi rendelkezések alapján, a megállapodás-kötési kötelezettség teljesítése érdekében kötik meg.

II. A Nemzetiségi Önkormányzat működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása:

1. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább harminckét órában ingyenes használati jogot biztosít egy, a feladata ellátására alkalmas, számítógéppel, áramellátással, működő internetkapcsolattal ellátott irodahelyiségre a Hivatal épületében, valamint a benne található berendezési – és felszerelési tárgyakra (különösen íróasztal, irattároló szekrény, irodaszék, íróeszközök, számítógép, vezetékes telefonkészülék, nyomtató, fénymásoló gép). A Nemzetiségi Önkormányzat tudomással bír arról, hogy a jelen pontban meghatározott irodahelyiség használata – a városban működő Nemzetiségi Önkormányzatokkal közösen történik.
2. A helyiség, a berendezési- és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával működtetésével kapcsolatos rezsi- és egyéb költségek a Hivatalt terhelik.
3. A Nemzetiségi Önkormányzat az 1. pontban írt eszközöket és helyiséget kizárólag alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti, a használat jogát az Önkormányzat és a Hivatal érdekeit kímélve gyakorolhatja.
4. A Nemzetiségi Önkormányzat a használati jogának gyakorlásával a Hivatalban folyó munkát nem zavarhatja, köteles megtartani az intézmény (épület) rendjét.
5. A megállapodás 1. pontja szerinti irodahelyiség kulcsát a Nemzetiségi Önkormányzat képviselője a Hivatal portaépületében veheti fel, és ott köteles leadni az épület elhagyásakor.
6. A Nemzetiségi Önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.
7. Az Önkormányzat 1 fő, a Hivatalban, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő alkalmazása útján biztosítja a nemzetiségi képviselők munkájának segítéséhez, a képviselő-testületi ülések előkészítéséhez, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítéséhez, a működéssel kapcsolatban felmerült nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátáshoz szükséges személyi feltételek megteremtését.
8. A képviselő-testületi ülések előkészítéséhez kötődő feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) az Önkormányzat a Hivatal útján biztosítja.
9. Az Önkormányzat a Hivatal útján látja el a nemzetiségi képviselő-testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.
10. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein a jegyző, vagy annak- a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő- megbízottja az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
11. A 7. és a 8. pontban felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket a Hivatal viseli, kivéve a képviselő-testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatát.
12. A képviselő-testületi ülések előkészítésével, a működéssel kapcsolatban felmerült nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátásával összefüggő feladatok ellátására kapcsolattartásra kijelölt személyeket jelen megállapodás 1. függeléke tartalmazza.

III. A Hivatal kötelezettségei a Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatban:

A Felek rögzítik, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) rendelkezései alapján az Önkormányzat a Békési Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya (a továbbiakban: gazdálkodó szerv) útján köteles a Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggésben a következő feladatokat ellátni (III.A- III. E), azaz a Jegyző által a Pénzügyi Osztály dolgozói közül ezzel megbízott, jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő köteles az alábbi feladatokat elvégezni. A Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggő feladatok ellátására kapcsolattartásra kijelölt személyeket jelen megállapodás 1. függeléke tartalmazza.

A) A gazdálkodó szerv által elvégzendő bejelentési, tervezési, adatszolgáltatási kötelezettségek:

1. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételét kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál, ezzel egyidejűleg megkérte a Nemzetiségi Önkormányzat adószámát.
2. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat működésének, várható gazdálkodási folyamatainak ismeretében eleget tesz az adózási kötelezettségnek, az adóhatósághoz bejelentette a Nemzetiségi Önkormányzatot.
3. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat részére önálló fizetési számla nyitását kezdeményezte a helyi önkormányzat számlavezető pénzintézeténél, a számlanyitással kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégezte (aláírás bejelentők), a számlavezetéssel kapcsolatos változásokat a nyilvántartásokon folyamatosan átvezeti.
4. A gazdálkodó szerv ellátja a nemzetiségi Önkormányzat a költségvetés előkészítésével a költségvetési határozatának megalkotásával kapcsolatos feladatokat.
5. Az A) pont szerinti feladatokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályán, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő látja el.

B) A gazdálkodó szerv által elvégzendő gazdálkodási feladatok:

1. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat által a saját nevében, vállalt kötelezettségek alapján végrehajtja az utalványozott pénzügyi műveleteket, ezen belül pénztári ki és befizetéseket, banki utalásokat teljesít.
2. A gazdálkodó szerv elvégzi a saját bevételek, államtól érkező finanszírozási bevételek és kiadások könyvelését, a kapcsolódó analitikák vezetését, a gazdálkodásról legalább negyedévente elkészíti a főkönyvi kivonatot, és a pénzforgalmi jelentést.
3. A kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését és érvényesítést elvégzi, a kötelezettség vállalásokról nyilvántartást vezet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ávr.) 56. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
4. A gazdálkodó szerv a kötelezettségvállaló (elnök, vagy kötelezettségvállalásra felhatalmazott helyettese) megbízásából pénzügyi kifizetéseket teljesít.
5. A kifizetések pénzügyi ellenjegyzését és érvényesítését a fedezet megléte esetében a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályvezetője, vagy Osztályvezető-helyettese látja el. 
6. A gazdálkodó szerv beszerzett eszközökről állományi és leltári nyilvántartást vezet.
7. A gazdálkodó szerv elvégzi a gazdálkodás miatt szükségessé váló előirányzat módosításokat, és ezeket jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.
8. A működéshez szükséges további nyilvántartásokat vezet (különösen: vagyon-nyilvántartás; számviteli nyilvántartás, kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, utalványozásra, érvényesítésre jogosult személyek és aláírás mintájuk nyilvántartása).
9. A B) pont szerinti feladatokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályán, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő látja el.

C) A gazdálkodó szerv által elvégzendő jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek:

1. A Magyar Államkincstár számára határidőre elkészíti, és megküldi a Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggő havi pénzforgalmi jelentéseket előírt mellékletekkel, negyedéves időszaki mérlegjelentéseket.
2. A képviselő-testület által jóváhagyott költségvetést, évközi beszámolókat és a zárszámadást a KGR rendszeren keresztül megküldi a Magyar Államkincstárnak
3. Az adókötelezettségnek eleget tesz, bevallást készít, és kezdeményezi a kötelezettségvállalónál a gazdálkodás miatt esedékessé váló adó befizetését vagy visszaigénylését.

4. A C) pont szerinti feladatokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályán, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő látja el.

D) A gazdálkodó szerv által a Nemzetiségi Önkormányzat számára készítendő dokumentumok:

1. A gazdálkodó szerv az elnök által elkészített költségvetési koncepció alapján elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési dokumentumait jóváhagyásra. A költségvetési határozat tartalmazza mindazokat a kimutatásokat, melyeket az Áht. 23-24. §-ai előírnak. Abban az esetben, ha az előírt kimutatások a Nemzetiségi önkormányzat sajátos gazdálkodása miatt tervezési adatot nem tartalmaznak, arról a határozati javaslat pontjai között tájékoztatja Képviselő-testületet. A feladatot a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályvezetője látja el.
2. A gazdálkodó szerv költségvetés végrehajtása miatt szükségessé váló előirányzat módosításokat évente három alkalommal a testület számára elkészíti jóváhagyásra.
3. A gazdálkodó szerv az évközi beszámolókat és a zárszámadást előkészíti a testület számára jóváhagyásra. A Zárszámadási határozat tartalmazza mindazokat a kimutatásokat, melyeket az Áht. 23-24. §-ai, valamint 91. §-a előír. Abban az esetben, ha az előírt kimutatások a nemzetiségi önkormányzat sajátos gazdálkodása miatt tervezési, teljesítési adatot nem tartalmaznak, arról a határozati javaslat pontjai között tájékoztatja Képviselő-testületet. A feladatot a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályvezetője látja el.
4. A gazdálkodó szerv képviselő-testület minden ülésére tájékoztatót készít a pénzkészlet alakulásáról, a felvett előlegekről a kötelezettségvállalások alakulásáról, a szabad költségvetési keret állományáról.
5. A gazdálkodó szerv elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat számára a pénztári be- és kifizetések részletszabályainak rögzítésére szolgáló Pénztári Szabályzatot jóváhagyásra.
6. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat adóbevallását a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészíti.
7. A D) pont szerinti feladatokat a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályán, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő látja el.

E) Feladatok ellenőrzési jogkörben:

1. A Jegyző által a Nemzetiségi Önkormányzat pénzügyi feladatainak ellátására megbízott személy minden a Nemzetiségi Önkormányzat nevében tett kötelezettségvállalás és pénzügyi teljesítés előtt köteles meggyőződni a fedezet meglétéről.
2. A jegyző évente elkészíti a nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzési tervét.
3. A jegyző biztosítja a belső ellenőr kijelölését a „Kontroll-Adó” Adószakértő és Pénzügyi Kft. által az ellenőrzések végrehajtására, és gondoskodik az ellenőrzésekről készült jelentések Képviselő-testület elé terjesztéséről.
4. A jegyző biztosítja az előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést a nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásra vonatkozóan.

IV. A Nemzetiségi Önkormányzat feladatai és kötelességei a gazdálkodással kapcsolatos feladatok körében:

1. A Nemzetiségi Önkormányzat köteles együttműködni a gazdálkodó szervezettel, és figyelembe venni a gazdálkodó szervezet ellenőrzési jogkörében tett észrevételeit.
2. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében kötelezettséget vállaló személy – a kötelezettségvállalás előtt – köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés fedezete biztosított.
3. Meghatározza a kötelezettségvállalásra, utalványozásra, teljesítésigazolásra jogosultak körét és kezdeményezi azok nyilvántartásba vételét.
4. Gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát önálló fizetési számláján köteles lebonyolítani.
5. Köteles a Pénztári Szabályzat előírásait betartani.
6. Köteles időben adatot, információt szolgáltatni a gazdálkodó szerv felé feladatai határidőben történő elvégzéséhez.
7. A vonatkozó jogszabályok alapján szolgáltatott adatok valódiságáért a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felelős.

V. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés, teljesítésigazolás:

1. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a költségvetés végrehajtása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő, írásban jogosult.
2. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében tett kötelezettségvállasokat a Jegyző által kijelölt személy jelen Megállapodás III. B) 4. pontjában foglaltaknak megfelelően pénzügyileg ellenjegyzi. Fedezet hiánya esetén tájékoztatja kötelezettségvállalót vagy az utalványozót, ebben az esetben az ezzel megbízott személy az ellenjegyzést és a pénzügyi érvényesítést köteles megtagadni.
3. Az ellenjegyző az ellenjegyzés előtt köteles arról is meggyőződni, hogy a kötelezettségvállalás egyebekben nem sérti-e a gazdálkodás szabályait. Az ellenjegyzés és a pénzügyi érvényesítés nyilvánvaló jogsértés vagy szabálytalan gazdálkodás esetén megtagadható, az ellenjegyzést és a pénzügyi érvényesítést a továbbiakban a Jegyző által megbízott személy a kötelezettségvállaló írásbeli utasítására végzi el.
4. Ha az ellenjegyzés és a pénzügyi érvényesítés írásbeli utasításra történt, a gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzatot a következő testületi ülésén írásban tájékoztatja.
5. A Nemzetiségi Önkormányzat kiadás teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás) kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítést követően lehet. Pénzügyi teljesítés az utalványozás és annak ellenjegyzése után történhet.
6. A Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából készpénz akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, testületi határozat) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt megelőző napon a gazdálkodó szervnél jelzi.
7. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében érvényesítésre a Jegyző által megbízott köztisztviselő jogosult.
8. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében teljesített kiadás teljesítését igazolni kizárólag az elnök vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő jogosult az Ávr. 57. §-ában foglaltak alapján.

VI. Összeférhetetlenség:

1. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon pénzügyi esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
2. Az érvényesítő ugyanazon pénzügyi esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
3. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

VII. Záró rendelkezések:

1. Jelen megállapodást az Önkormányzat Képviselő-testülete …/2018. (…. ….) határozatával, a ……….Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete …/2018. (….. ..) határozatával hagyta jóvá.
2. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk., az Áht., az Ávr., továbbá a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, valamint a mindenkor hatályos, a helyi önkormányzatokról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
3. A Felek a megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, az alulírott helyen és időben jóváhagyólag írták alá.

Békés, 2018. …………….. …

__________________________

Tárnok Lászlóné jegyző

Békési Polgármesteri Hivatal

P. H.

Pénzügyileg ellenjegyzem: Békésen, 2018. ………… hó ….. . napján

__________________________

Holopné dr. Sztrein Beáta osztályvezető

Pénzügyi Osztály

Békési Polgármesteri Hivatal

P. H.