Békés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1998. (III.27.) önkormányzati rendelete
A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről
Hatályos: 2017. 07. 01- 2021. 11. 02Békés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1998. (III.27.) önkormányzati rendelete
A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről
Békés Város Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a város területén lévő - helyi jelentőségű - természeti értékeket megőrizze, ezért a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontja előírásaival összhangban, a módosított 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.
A védelem célja
1. § (1) A védelem célja, hogy
a) meghatározza a különleges oltalmat igénylő és Békés város környezetkultúrájának fejlődése szempontjából védelemre érdemes természeti értékek, területek, tájak, azok sokféleségének védelemre értékes körét;
b) rendelkezzen a természeti értékek felkutatásáról, megőrzéséről, fenntartásáról, károsodásuk elhárításáról, valamint helyreállításáról;
c) a természetvédelem érdekei a településfejlesztés során fokozottan érvényesüljenek;
d) oktatás, ismeretterjesztés, tájékoztatás útján ismertté váljanak a védendő értékek.
A védelem tárgyai
2. § (1) Békés Város Önkormányzata ezen rendelete 1. sz. mellékletében nyilvánítja védetté a helyi jelentőségű természeti területeket, valamint a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes azon
a) vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket;
b) régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat;
c) természetes, természet közeli tájakat, tájrészleteket;
d) növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat;
e) élőállat gyűjteményeket;
f) földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat;
g) védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit;
h) felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét;
i) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat;
j) tipikus és ritka talajszelvényeket;
k) természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket,
melyek nem állnak országos védettség alatt.
(2) A rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza
a) a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi érték megnevezését,
b) terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött tevékenységek körét, lehetőség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit, valamint a természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az egyéb kötelezettségeket,
c) az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozás tényét.
(3) A védetté nyilvánított területen biztosítani kell a védetté nyilvánítás előtt megkezdett közérdekű tevékenységnek – a közérdekű cél megvalósításához szükséges mértékű – folytatását.
3. § (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.
(2) A képviselő-testület folyamatos feladata e rendelet 1. §-ában foglalt feladatok végrehajtása.
A természeti érték védetté nyilvánítása, a védettség megszüntetése
4. § (1) A természeti érték helyi védelme a védetté nyilvánítással jön létre.
(2) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére vonatkozó eljárás hivatalból vagy állampolgári jogon illetékmentesen előterjesztett javaslat alapján indulhat.
(3) A helyi védetté nyilvánítást a jegyző készíti elő. Az előkészítőnek a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását.
(4) Az előkészítés során meg kell vizsgálni a védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem céljának megvalósításához szükséges intézkedéseket és a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát, valamint a védelem várható következményét.
(5) Az előkészítés során a jegyző – az érdekeltek álláspontjában megismerése érdekében – egyeztető megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tart, amelyre – a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal – meghívja a javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, vagy akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. Jelentős számú érdekelt esetében a meghívás történhet a hirdetménynek az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével is.
(6) A jegyző az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet és összefoglalót készít, amelyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt előterjeszt a képviselő-testülethez.
(7) A védett természeti területet – szükség esetén – védőövezettel kell ellátni. A védőövezet kiterjedéséről, a védőövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek köréről a védettséget kimondó jogszabályban kell rendelkezni.
5. § (1) Tilos a helyi jelentőségű védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.
(2) Helyi jelentőségű védett természeti területen lévő erdő elsődlegesen védelmi rendeltetésű. Helyi jelentőségű védett természeti területen lévő erdőben a fakitermelést vegetációs időszak alatt csak kivételesen indokolt esetben (pl. növény-egészségügyi okból), a jegyző hozzájárulásával lehet végezni.
(3) Helyi jelentőségű védett természeti területen
a) tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja,
b) gondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről,
c) a terület vagy annak meghatározott része felett a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére repülés számára tiltott vagy korlátozott légteret kell kijelölni.
(4) Helyi jelentőségű védett természeti területen a jegyző, mint természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez;
b) a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz;
c) a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához;
d) termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához;
e) az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;
f) nád és más vízi növényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint – a kijelölt és kiépített tűzrakó hely kivételével – erdőterületen tűz gyújtásához;
g) növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához;
h) horgászathoz;
i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához;
j) járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó – külön jogszabályokban erre feljogosított – személyek járművei kivételével.
(5) A kezelési terv meghatározhatja a helyi jelentőségű védett természeti területen folytatandó tevékenységnek azokat a feltételeit, amelyek teljesítése a (4) bekezdésben meghatározott engedély beszerzése alól mentesít.
(6) Védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához – országos jelentőségű védett fasor kivételével – a jegyző engedélye szükséges. A jegyző az engedélyről – a cserjék esetének kivételével – tájékoztatja az erdészeti hatóságot.
6. § (1) Békés Város Önkormányzata a természeti érték vagy terület védettségét föloldja, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják.
(2) A védettség feloldása során a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének feloldásához a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság véleményét be kell szerezni.
A helyi jelentőségű természeti értékek nyilvántartása
7. § (1) A helyi jelentőségű védelem tárgyában született döntést meg kell küldeni:
a) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosának,
b) az érintett területek, utak, közművek fenntartóinak,
c) az építésügyi hatóságnak,
d) a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának.
(2) A védelem alatt álló területet vagy természeti értéket táblával meg kell jelölni.
(3) A természeti értékek tudatformáló erejének elősegítésére azokat a helyi sajtóban, közművelődésben és közoktatásban ismertetni kell.
(4) A védett természeti értékekről a Polgármesteri Hivatal törzskönyvet vezet. A törzskönyvnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, fényképét,
b) pontos helyét,
c) tulajdonosának, kezelőjének, használójának a nevét,
d) a védelemre javaslatot tevő nevét,
e) a védelem indoklását,
f) a védett érték kezelésének módját, a vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat,
g) a védelmet megállapító határozat számát, időpontját.
8. § (1) A jegyző természetvédelmi bírságot szab ki azzal szemben, aki tevékenységével vagy mulasztásával jelen rendelet előírásait megsérti.
(2) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.
(3) A helyi jelentőségű védett természeti terület esetén kiszabott természetvédelmi bírság az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételi forrása.
9. § (1) Békés Város Önkormányzata valamennyi helyi jelentőségű védett természeti területre – az ott tevékenységet folytatókra kötelező erejű – kezelési tervet készít. A kezelési tervet 10 évenként felül kell vizsgálni.
(2) Békés Város Önkormányzata az illetékességi területén található helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására tervet készít. A tervnek az országos, a regionális tervekkel összhangban kell lennie. A tervek előterjesztéséhez a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság előzetes véleménye szükséges. Az elfogadott önkormányzati természetvédelmi terv egy példányát meg kell küldeni a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak.
10. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekre a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
11. § (1) Az e rendelet mellékletében megjelölt kezelési utasításokat az ingatlan-nyilvántartásba mindenkor bejegyzett tulajdonosnak, kezelőjének kell teljesíteni.
(2) A védelem tényét be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, védettség feloldását követően a védettség tényét törölni kell. A bejegyzést, illetve annak törlését helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a jegyző hivatalból kezdeményezi.
12. § Az önkormányzat képviselő-testülete felkéri a társadalmi szervezeteket, intézményeket, valamint az egész lakosságot, hogy segítsék elő a rendeletben megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását.
13. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.