Békés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1998. (III.27.) önkormányzati rendelete

A HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉRŐL

Hatályos: 2017. 07. 01

Békés Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1998. (III.27.) önkormányzati rendelete

A HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉRŐL

2017-07-01-tól

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

4/1998. (III. 27.)

r e n d e l e t e

A HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELMÉRŐL^[1]

Békés Város Képviselő-testülete fontosnak tartja, hogy a város területén lévő - helyi jelentőségű - természeti értékeket megőrizze, ezért az 1996. évi LIII. tv. 24. §. (1) bek. b.) pontja előírásaival összhangban, a módosított 1990. évi LXV. tv. 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja. ^[2]

A védelem célja

1. §

(1) A védelem célja, hogy

a) meghatározza a különleges oltalmat igénylő és Békés város környezetkultúrájának fejlődése szempontjából védelemre érdemes természeti értékek, területek, tájak, azok sokféleségének védelemre értékes körét;

b) rendelkezzen a természeti értékek felkutatásáról, megőrzéséről, fenntartásáról, károsodásuk elhárításáról, valamint helyreállításáról;

c) a természetvédelem érdekei a településfejlesztés során fokozottan érvényesüljenek;

d) oktatás, ismeretterjesztés, tájékoztatás útján ismertté váljanak a védendő értékek.

A védelem tárgyai

2. §

(1) Békés Város Önkormányzata ezen rendelete 1. sz. mellékletében nyilvánítja védetté a helyi jelentőségű természeti területeket, valamint a tudományos, kulturális, esztétikai, oktatási, gazdasági és más közérdekből, valamint a biológiai sokféleség megőrzése céljából arra érdemes azon

a) vadon élő szervezeteket, életközösségeiket, továbbá termő-, tartózkodó-, élőhelyeiket;

b) régi hazai háziállat- és növényfajokat, fajtákat, változatokat;

c) természetes, természet közeli tájakat, tájrészleteket;

d) növénytelepítéseket, így különösen parkokat, arborétumokat, történelmi vagy botanikus kerteket és egyes növényeket, növénycsoportokat;

e) élőállat gyűjteményeket;

f) földtani képződményeket és alapszelvényeket, ásványokat, ásványtársulásokat, ősmaradványokat;

g) védett ásványok, ősmaradványok jelentős lelőhelyeit;

h) felszíni, felszínalaktani képződményt és barlangok felszínét;

i) álló- és folyóvizeket, így különösen tavat, patakot, mocsarat;

j) tipikus és ritka talajszelvényeket;

k) természethez kötődő kultúrtörténeti emlékeket,

melyek nem állnak országos védettség alatt.

(2) A rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza

a) a védetté nyilvánítás tényét, a természetvédelmi érték megnevezését,

b) terület esetében annak jellegét, kiterjedését, a védetté nyilvánítás indokát, természetvédelmi célját, a földrészletek helyrajzi számait, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben meghatározott egyes korlátozások és tilalmak alóli esetleges felmentést, a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, illetve hozzájárulásához kötött tevékenységek körét, lehetőség szerint a földrészlet határvonalának töréspont koordinátáit, valamint a természetvédelmi kezelési módokat, korlátozásokat és tilalmakat, továbbá az egyéb kötelezettségeket,

c) az Európai Közösségek jogi aktusaiban meghatározott védettségi kategóriába tartozás tényét.

(3)^[3] A védetté nyilvánított területen biztosítani kell a védetté nyilvánítás előtt megkezdett közérdekű tevékenységnek – a közérdekű cél megvalósításához szükséges mértékű – folytatását.

3. §

(1)^[4] Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában.

(2) A képviselő-testület folyamatos feladata e rendelet 1. §-ában foglalt feladatok végrehajtása.

A természeti érték védetté nyilvánítása, a védettség megszüntetése

4. §

(1) A természeti érték helyi védelme a védetté nyilvánítással jön létre.

(2) A védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére vonatkozó eljárás hivatalból vagy állampolgári jogon illetékmentesen előterjesztett javaslat alapján indulhat.

(3) A helyi védetté nyilvánítást a jegyző készíti elő. Az előkészítőnek a terület védetté nyilvánításának indokoltságát alátámasztó iratok megküldése mellett meg kell keresnie a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy kívánja-e a terület országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítását.

(4) Az előkészítés során meg kell vizsgálni a védetté nyilvánítás indokoltságát, a védelem céljának megvalósításához szükséges intézkedéseket és a védelemhez szükséges feltételek, pénzügyi eszközök biztosíthatóságát, valamint a védelem várható következményét.

(5) Az előkészítés során a jegyző – az érdekeltek álláspontjában megismerése érdekében – egyeztető megbeszélést és a szükséghez képest helyszíni szemlét tart, amelyre – a kitűzött időpont előtt legalább 15 nappal – meghívja a javaslattevőt, valamennyi érdekelt hatóságot, továbbá mindazokat, akikre a védetté nyilvánításból jogok vagy kötelezettségek hárulnak, illetőleg akik jogos érdekét a védetté nyilvánítás közvetlenül érinti. Jelentős számú érdekelt esetében a meghívás történhet a hirdetménynek az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével is.

(6) A jegyző az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet és összefoglalót készít, amelyet a védetté nyilvánításra vonatkozó javaslattal együtt előterjeszt a képviselő-testülethez.

(7)^[5] A védett természeti területet – szükség esetén – védőövezettel kell ellátni. A védőövezet kiterjedéséről, a védőövezetben a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységek köréről a védettséget kimondó jogszabályban kell rendelkezni.

5. §

(1) Tilos a helyi jelentőségű védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni.

(2) Helyi jelentőségű védett természeti területen lévő erdő elsődlegesen védelmi rendeltetésű. Helyi jelentőségű védett természeti területen lévő erdőben a fakitermelést vegetációs időszak alatt csak kivételesen indokolt esetben (pl. növény-egészségügyi okból), a jegyző hozzájárulásával lehet végezni.

(3) Helyi jelentőségű védett természeti területen

tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja,

bondoskodni kell a vadon élő szervezetek, életközösségeik, a biológiai sokféleség fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről,

c) a terület vagy annak meghatározott része felett a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére repülés számára tiltott vagy korlátozott légteret kell kijelölni.

(4) Helyi jelentőségű védett természeti területen a jegyző, mint természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:

a) kutatás, gyűjtés, kísérlet végzéséhez;

b) a gyep feltöréséhez, felújításához, felülvetéséhez, öntözéséhez, legeltetéshez, kaszáláshoz;

c) a terület helyreállításához, jellegének, használatának megváltoztatásához;

d) termőföldnek nem minősülő földterület rendeltetésének, termőföld művelési ágának a megváltoztatásához;

e) az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fasor, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;

f) nád és más vízi növényzet égetéséhez, irtásához, aratásához, gyep- és parlagterület, tarló és szalma égetéséhez, valamint – a kijelölt és kiépített tűzrakó hely kivételével – erdőterületen tűz gyújtásához;

g) növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok felhasználásához;

h) horgászathoz;

i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához;

j) járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó – külön jogszabályokban erre feljogosított – személyek járművei kivételével.

(5) A kezelési terv meghatározhatja a helyi jelentőségű védett természeti területen folytatandó tevékenységnek azokat a feltételeit, amelyek teljesítése a (4) bekezdésben meghatározott engedély beszerzése alól mentesít.

(6)^[6] Védett fasorban lévő, valamint egyes védett fák és cserjék természetes állapotának megváltoztatásához, kivágásához – országos jelentőségű védett fasor kivételével – a jegyző engedélye szükséges. A jegyző az engedélyről – a cserjék esetének kivételével – tájékoztatja az erdészeti hatóságot.

6. §

(1) Békés Város Önkormányzata a természeti érték vagy terület védettségét föloldja, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják.

(2) A védettség feloldása során a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a helyi jelentőségű védett természeti terület védettségének feloldásához a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság véleményét be kell szerezni.^[7]

A helyi jelentőségű természeti értékek nyilvántartása

7. §

(1) A helyi jelentőségű védelem tárgyában született döntést meg kell küldeni:

a) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosának,

b) az érintett területek, utak, közművek fenntartóinak,

c) az építésügyi hatóságnak,

d) a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságának.

(2) A védelem alatt álló területet vagy természeti értéket táblával meg kell jelölni.

(3) A természeti értékek tudatformáló erejének elősegítésére azokat a helyi sajtóban, közművelődésben és közoktatásban ismertetni kell.

(4) A védett természeti értékekről a Polgármesteri Hivatal törzskönyvet vezet. A törzskönyvnek tartalmaznia kell:

- a védett érték megnevezését, fényképét,

- pontos helyét,

- tulajdonosának, kezelőjének, használójának a nevét,

- a védelemre javaslatot tevő nevét,

- a védelem indoklását,

- a védett érték kezelésének módját, a vonatkozó korlátozásokat, tiltásokat,

- a védelmet megállapító határozat számát, időpontját.

8. §

(1)^[8] A jegyző természetvédelmi bírságot szab ki azzal szemben, aki tevékenységével vagy mulasztásával jelen rendelet előírásait megsérti.

(2) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(3)^[9] A helyi jelentőségű védett természeti terület esetén kiszabott természetvédelmi bírság az önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételi forrása.

9. §^[10]

(1) Békés Város Önkormányzata valamennyi helyi jelentőségű védett természeti területre – az ott tevékenységet folytatókra kötelező erejű – kezelési tervet készít. A kezelési tervet 10 évenként felül kell vizsgálni.

(2) Békés Város Önkormányzata az illetékességi területén található helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására tervet készít. A tervnek az országos, a regionális tervekkel összhangban kell lennie. A tervek előterjesztéséhez a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság előzetes véleménye szükséges. Az elfogadott önkormányzati természetvédelmi terv egy példányát meg kell küldeni a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnak.

10. §

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekre a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

11. §

(1) Az e rendelet mellékletében megjelölt kezelési utasításokat az ingatlan-nyilvántartásba mindenkor bejegyzett tulajdonosnak, kezelőjének kell teljesíteni.

(2)^[11] A védelem tényét be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba, védettség feloldását követően a védettség tényét törölni kell. A bejegyzést, illetve annak törlését helyi jelentőségű védett természeti terület esetén a jegyző hivatalból kezdeményezi.

12. §

Az önkormányzat képviselő-testülete felkéri a társadalmi szervezeteket, intézményeket, valamint az egész lakosságot, hogy segítsék elő a rendeletben megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását.

13. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

B é k é s , 1998. március 26.

Pataki István s.k. Molnárné dr. Tarkovács Márta s.k.

polgármester jegyző

A rendelet kihirdetésre került: 1998. március 27-én

1. sz. melléklet^[12]

Védetté nyilvánított helyi természeti értékek

I. Egyedi védettségű természeti értékek:

1.) Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) Széchenyi tér 8. sz. udvarán

2244. hrsz.

Becsült kora: 100 év

2.) Kocsányos tölgy (Quercus robur) Liget, Bagoly Étterem kertje

5636/5. hrsz.

Becsült kora: 120 év

3.) Kocsányos tölgyek (Quercus robur) 5 db Élővíz-csatorna

Csertölgy (Quercus cerris) 3 db Csók híd és Rendelőintézet

híd közötti szakaszán

2298/2. hrsz.

Becsült koruk: 80-100 év

4.) Kocsányos tölgyek (Quercus robur) 8 db Sportpálya

3917/1. hrsz.

Becsült koruk: 80-100 év

5.) Kocsányos tölgyek (Quercus robur) 6 db Sebők kert, volt Hidasháti ÁG

kísérleti telepe

081/3. hrsz.

Vetési István (Békés,Cseresznye u.22.)

Becsült koruk: 120-150 év

6.) Japán akác (Sophora japonica) Kossuth u. 16. sz. alatti Tüdőgondozó

udvarán 5580 hrsz.

Becsült kora: 80 év

7.) Kocsányos tölgy (Quercus robur) 1 db R. Nagy Sándorné

Tanya 28.

0289/4. hrsz.

Becsült kora: 150-200 év

8.) Mocsárciprus (Taxodium distichum) 2 db Diviczki János

Diviczki László

Békés, Alsó-körgát

10102/1. hrsz.

Becsült kora: 100-110 év

9.) Hegyi szilfák (Ulmus glabra) Pataki Lászlóné 0691/6. hrsz.

A fák becsült kora: 100-120, 120-150 év.

10.) Kettős-Körös-parti fehér nyár Magyar Állam, Kövizig, 0444/1. hrsz

(Populus alba) Becsült kora: 200 év

11.) Kettős-Körös-parti kocsányos tölgyek Horváth Péter (Békés, Fáy utca 8.)

(Quercus robur) 0404/1. hrsz, Becsült kora: 70 év

12.) Vadgesztenyék (Aesculus hippocastanum) 2 db 2240. és 2243. hrsz (Múzeum köz)

Becsült koruk: 80 év

13.) Lepényfa (Gelditsia triacanthos) Magyar Államvasutak Zrt. 4027/7. hrsz

Becsült kora: 60 év

14.) Magyar kőris (Fraxinus angustifolia

ssp pannonica) 2287. hrsz (Fáy utca) Becsült kora: 80-100 év.

15.) Douglasz-fenyő (Pseudotsuga mensiesii) Békési Református Egyházközség (Széchenyi Ezüstfenyő (Picea pungens) tér 21.), 17. hrsz Becsült koruk: 60-80 év.

16.) Kocsányos tölgy (Quercus robur) 6597. hrsz (Farkas Gyula Közoktatási Intézmény melletti terület) Becsült kora: 60-80 év

17.) Szürke nyarak (Populus canescens) 2 db 3917/1. hrsz (Sportpálya)

Becsült koruk: 70 év.

18.) Vénic szilfák (Ulmus laevis) 2 db 6914/2. hrsz. Becsült koruk: 80-100 év.

19.) Vénic szilfák (Ulmus laevis) 2 db 5643. hrsz. Becsült koruk: 80-100 év.

20.) Fehér fűz (Salix alba) 6910. hrsz. Becsült kora: 50-60 év.

21.) Fehér nyár (Populus alba) 0615. hrsz. Becsült kora: 100-110 év.

22.) Kocsányos tölgy (Quercus robur) 0473/2. hrsz. Becsült kora 120 év.

II. Helyi természetvédelmi terület^[13]

1.) Békés, Csatárkert Békés Város déli belterületi

vadon élő szervezetek, határától az Élővíz-csatorna

életközösségek, bal oldali mederszéle, a gyulai

illetve élőhelyük védelme közút, és a Malomvégesi temető

melletti dűlőúttal szemben húzott

egyenes által határolt terület,

2013

/A 2014 hrsz. (Élővíz-csatorna vízfelülete) törölve a

13/2004. (IV. 30.) rendelettel

2017

2018

2019

9209

9360/1hrsz., ^[14]

5 ha. 1.267 m2

A terület az Európai Közösségek Tanácsának a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló, 92/43 EGK. Irányelve szerinti védettségi kategóriája: az 1. cikk b. pontja szerinti természetes élőhely, közösségi szinten nem különleges természetvédelmi terület.

2.) Békés - Duzzasztómű Békés város keleti részén a Dánfoki

a Körös-vidéki flóra Üdülőteleppel határos Kettős-Körös

természetközeli bal partjának töltéslába, a szivattyúház

állapotának bemutatása tápcsatornája és az ártéri Doboz felé

eső meglévő Dánfoki szivornya által határolt ártéri terület

0722 hrsz., 8,31 ha terület térkép-

vázlat szerint

A terület az Európai Közösségek Tanácsának a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló, 92/43 EGK Irányelve szerint közösségi szinten nem különleges természetvédelmi terület.

3.) Élővíz-csatorna belterületi szakasza Békés város belterületén a Fábián utcai

a Fehér-Körös holtág természetközeli hídtól a Csók utcai hídig tartozó terület

állapotának bemutatása az alábbi helyrajzi számokon:

2294, 2295/1, 2296/1, 2298/2,

2355, 5636/5, 5636/14, 5643, 6912,

6914/2.

(Békés Városközpont Szabályozási tervéről szóló 36/1999. (XII. 17.) KT számú rendelet 8. §. (6) bekezdésében szabályozott helyi védettség további fenntartása, kivéve a 2289. hrsz-t.)

4.) Vargahossza csatorna rosszerdei Békés város külterületén Rosszerdőn

szakasza a Fekete-Körös Holtág a Verebes-híd melletti 11212/1 hrsz-ú

természetközeli állapotának ingatlan bemutatása

A védett értékek fenntartása

1.) A helyi jelentőségű védett természeti érték fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a gondozás és a rendeltetésnek megfelelő használat.

2.) A használat során a tulajdonosnak törekedni kell az értékek jó állapotban tartására, és az esetleges károsodások megelőzésére.

3.) A helyi jelentőségű védett ingatlan(ok) kapcsán telekalakítási tilalom, építési tilalom és korlátozás, valamint használati korlátozás rendelhető el.

4.) Ha az érték fenntartása a tulajdonos számára el nem várható mértékű kötelezettséget jelent, akkor annak gondozásához kérheti az önkormányzat támogatását.

5.) A helyi védelemben részesült természeti értékek tulajdonosai, kezelői, használói támogatására a költségvetésben elkülönített pénzalapot kell létrehozni, amelynek kezeléséről és felhasználásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

6.) A helyi védelem alatt álló természeti értéket veszélyeztető tevékenységet a polgármester 30 napig terjedő időtartamra megtilthatja, s e tiltást legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

7.) A helyi védelem alatt álló területen a rendeletben előírtak teljesítésére történő kötelezés, valamint a közlekedés- és tartózkodáskorlátozás a polgármester hatáskörébe tartozik.

A helyileg védett természeti értékekkel kapcsolatos, e rendeletben megfogalmazott szabályok betartása mind az állampolgárok, mind a jogi személyek, mind pedig a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok kötelezettsége.

Egyedi védettségű természeti értékek kezelése

1. Páfrányfenyő (Ginkgo biloba)

A fa környezetében az életfeltételeket javítani kell. Ennek érdekében a fa korona vetületét célszerű lenne korláttal körülvenni, feltalaját megjavítani és füvesíteni. Ezzel biztosítani lehetne a fa számára kedvezőbb víz és talajlevegő ellátottságot. Amennyiben a fa körbeépítettsége tovább tart, úgy várható az idős, és értékes fa pusztulása.

2.3.4.5. Tölgyek (Quercus ssp)

Faápolási munkák tekintetében elsősorban a szárazgallyazás, valamint az odvak kezelése szükséges. A fák Békés város belterületén vannak, ezért díszítő értékük és a mikroklímára kifejtett hatásuk felértékelődik. Belterületi elhelyezkedésüknek köszönhetően megvédésük, bemutatásuk oktatás és idegenforgalmi szempontból viszonylag könnyen megoldható.

6. Japán akác (Sophora japonica)

A japán akác jelenleg jó egészségi állapotban van. Szabályos alakú lombkoronájának átmérője 20 m. Ágrendszerében csekély mértékben találhatók csupán száraz gallyak. A fa törzskörmérete 3,40 m. Törzse kétágú, ép. A fa jelen állapotában elsődleges feladatként kell tekinteni a szárazgallyazást, és az ezt követő fasebkezelést. A fát érintő, annak környezetében történő beavatkozások a természeti értéket nem károsíthatják. A város belterületén található intézményi zöldfelület részeként a japán akác könnyen megvédhető, bemutatása oktatás szempontjából megoldható.

7. Kocsányos tölgy (Quercus robur)

A természeti érték jelenleg jó, közepes egészségi állapotban van. Lombkoronájának felső harmadában szárazodás tapasztalható. Elsődleges feladatként kell tekinteni a szárazgallyazást, melyet fasebkezelés kövessen.

8. Mocsárciprus (Taxodium distichum)

A mocsárciprusok 2,05 m, illetve 2,12 m törzskörmérettel rendelkeznek. Az értékes, ritka növények nagyon jó egészségi állapotban vannak, mely az őket körülvevő nedves élőhely mikroklímájának, illetve a viszonylag háborítatlan környezetnek köszönhető. Lombkoronájukban száraz ágak nem találhatók. Vöröses színű, hámló kérgű törzsük és a fajtajelleget kitűnően mutató, térdszerűen kiemelkedő légzőgyökereik (ciprusbabák) épek. Elsődleges feladat a mocsárciprusok sértetlenségének biztosítása. A fák környezetének kezelése során azok lombkoronája, törzse, tartó és légzőgyökerei nem szenvedhetnek károsodást.

9. Hegyi szilfák(Ulmus Glabra)

A hegyi szilfák 3,4, illetve 2,62 törzskörmérettel rendelkeznek. Nagyon jó egészségi állapotban vannak, amely az őket körülvevő nedves élőhely mikroklímájának, illetve a háborítatlan környezetnek köszönhető. Elsődleges feladat a szilfák sértetlenségének a biztosítása. A fák környezetének kezelése során a gyökér, a törzs, a lombkorona nem szenvedhet károsodást.

10. Kettős-Körös-parti fehér nyár(Populus alba)

Fehér nyár körülbelül 200 éves. Lombkoronájában a száradó, nemkívánatos ágakat el kell távolítani, a csonkokat sebkezelni szükséges.

11. Kettős-Körös-parti kocsányos tölgyek (Quercus robur)

A tölgyek egészségi állapota jónak mondható. A száraz ágak eltávolítása szükséges, a munkálatok után sebkezelést kell végezni

12. Vadgesztenyefák (Aesculus hippocastanum)

A gesztenyék egészségi állapotuk jónak mondható, törzskörméretük 212 és 220 cm. A fák korából adódóan keletkező száraz ágakat el kell távolítani, mely munkálatok elvégzése után fasebkezelést kell végezni.

13. Lepényfa (Gelditsia triacanthos)

A lepényfa törzskörmérete 295 cm, egészségi állapota jó, viszonylag fiatal korából és szilárd szerkezetéből adódóan hosszú ideig beavatkozás nélkül fenntartható.

14. Magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp pannonica)

Törzskörméret: 282 cm. A fa jelenleg egészséges, azonban a kőrisek ettől a kortól kezdve gyorsan hanyatlásba kezdhetnek, ezért a fát a balesetek megelőzése érdekében fokozottan figyelemmel kell tartani.

15. Douglasz-fenyő(Pseudotsuga mensiesii) és ezüstfenyő (Picea pungens)

A Douglasz-fenyő törzskörmérete 205 cm, az ezüstfenyő törzskörmérete 152 cm. Rügypattanás előtt a fenyők alsó, elszáradt ágait a fatörzs palástjának síkjában le kell vágni, majd fasebkezelést kell végezni.

16. Kocsányos tölgy (Quercus robur)

A fa 213 cm törzskörmérettel rendelkezik. A tölgyfa egészségi állapota jó, viszonylag fiatal korából és szilárd szerkezetéből adódóan hosszú ideig beavatkozás nélkül fenntartható.

17. Szürke nyarak (Populus canescens)

A fák 337 cm és 275 cm törzskörmérettel rendelkeznek, egészségi állapotuk közepes. A nyárfák viszonylag gyenge faszerkezete miatt a keletkező száraz ágakat a balesetveszély megelőzése érdekében el kell távolítani.

18. Vénic szilfák (Ulmus laevis)

A fák egészségi állapota jó, törzskörméretük 241 és 262 cm. A kedvező mikroklíma miatt a fák beavatkozás nélkül hosszú ideig fenntarthatók.

19. Vénic szilfák (Ulmus laevis)

A fák törzskörmérete 220 és 236 cm, egészségi állapotuk jó. A kedvező mikroklíma miatt a fák beavatkozás nélkül hosszú ideig fenntarthatók.

20. Fehér fűz (Salix alba)

A fa egészségi állapota jó, törzskörmérete 336 cm. A keletkező száraz ágakat el kell távolítani és a kialakult sebeket fasebkezelővel kezelni szükséges.

21. Fehér nyár (Populus alba)

A fa 390 cm törzskörmérettel rendelkezik, egészségi állapota korához képest kiemelkedően jó. A kedvező mikroklímának köszönhetően a fa beavatkozás nélkül hosszú ideig fenntartható.

22. Kocsányos tölgy (Quercus robur)

A fa törzskörmérete 340 cm, egészségi állapota korához képest jó. A száraz ágakat el kell távolítani, ezzel egy időben az esetlegesen megjelenő sárga fagyöngy által fertőzött ágakat a fertőzés alatt fél-egy méterrel érdemes levágni, a keletkező sebeket kezelni szükséges. A munkálatok elvégzésével a fa várható élettartama növelhető.

1/A. melléklet

Békés, Csatárkert helyi természetvédelmi terület kezelési terve (Melléklet szerint)

1/B. melléklet

Békés-Duzzasztómű helyi természetvédelmi terület kezelési terve (Melléklet szerint)

^[1]

Módosították a 8/2000. (II. 18.), 17/2003. (IX. 26.), 23/2003. (XI. 28.), 13/2004. (IV. 30.), 20/2004. (VI. 25.), 25/2004. (VII. 28.), 32/2004. (VIII. 27.), 39/2007. (VIII. 31.), 8/2008. (II. 29.), 38/2009. (X. 30.), 27/2012. (VIII. 31.), 20/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendeletek

^[2]