BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

13/2011. (IV. 1.)

önkormányzati rendelete

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL[1]

Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 9. § (3) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat és jelképei

1.  §   (1)   Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Békés Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2)   Az önkormányzat székhelye: 5630 Békés, Petőfi Sándor u. 2.

(3)   Az önkormányzat hivatalos honlapja:    www.bekesvaros.hu.

(4)   Az önkormányzat hivatalos e-mail címe: varoshaza@bekesvaros.hu.

(5)   Az önkormányzat működési területe: Békés Város közigazgatási területe.

(6)   Az önkormányzat hivatalos lapja a „Városházi Krónika”.

2.  §   (1)   Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. A címer és a zászló részletes leírását, valamint azok használatára vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(2)[2] Az önkormányzat hivatalos pecsétje kör alakú, körívén a "BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA" felirat, közepén a Magyarország címerének rajzolata található.

(3)   Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni:

1. az önkormányzat által kötött szerződéseken,
2. az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon.

(4) Az önkormányzat díszpecsétje kör alakú, körívén a "BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA" felirat, közepén a Békés város címerének rajzolata található. A díszpecsétet kell használni képviselő-testület által adományozott okleveleken.

(5)[3] A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere található, a köríven a „Békés Város Polgármestere” felirat olvasható.

(6)[4] A jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere található, a köríven a „Békés Város Jegyzője” felirat olvasható.

(7)   Az önkormányzat által alapított kitüntetésekről, elismerő címekről, a helyi ünnepnapokról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

2. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

3. §    Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Gyergyószentmiklós (Románia) és Magyarittabé (Szerbia) településekkel.

3. Az önkormányzat feladatai és hatáskörei

4. §    (1) Az önkormányzat a törvény által előírt kötelezően ellátandó feladatai mellett gondoskodik:

1.  a településrendezés és településfejlesztés,
2. az épített és természeti környezet védelme,
3. lakásgazdálkodás
4. vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés, csatornázás,
5. helyi tömegközlekedés és köztisztaság,
6. helyi tűzvédelem, a helyi közbiztonság és
7. gyermek- és ifjúságvédelem

feladatainak ellátásáról.

(2) Az önkormányzat közreműködik az energiaszolgáltatás és a foglalkoztatás feladatainak megoldásában.

(3)[5]        Az önkormányzat önként vállalt feladatként támogatja a közművelődési, tudományos, művészeti, kulturális és turisztikai tevékenységet, közösségi teret biztosít. Ennek keretében:

1. közművelődési intézményt, Civil- és nyugdíjasházat működtet,
2. általános, nyilvános könyvtári szolgáltatást nyújt a felnőtt és ifjúsági lakosságnak, intézménye útján,
3. múzeumot működtet,
4. szerződés alapján üzemelteti a Dánfoki Ifjúsági Centrumot és a kishajó kikötőt.

(4)[6] Az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése és a sport támogatása érdekében intézménye útján Sportpályát, Sportcsarnokot, Uszodát és szabad-strandot üzemeltet, a költségvetési rendeletében meghatározottak szerint sportcélú támogatást nyújt sportszervezetek részére.

(5)   Önként vállalt feladatként intézménye útján városi piacot tart fenn.

(6)   Önként vállalt feladatként, a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében Vállalkozói Centrumot (Inkubátorházat), Agrárinnovációs Központot működtet.

(7)   Az önkormányzat belső ellenőrzési feladatait a Békési Kistérségi Társulás végzi.

(8)   Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó háziorvosi felnőtt és gyermekorvosi sürgősségi ügyelet ellátását a Békési Kistérségi Társulás végzi.

(9)   Az önkormányzat - feladatainak eredményes megoldása érdekében - együttműködik a Békés Megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel.

5.  §   (1)   A hatáskörök átruházásához a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

2. Az átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

3. A képviselő-testület bármely tagja kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül az átruházott hatáskörben hozott döntést.

4. A képviselő-testület

6.  §   (1)   A képviselő-testület tagjainak száma 11 fő, közülük 8 főt egyéni választókerületben választanak, 3 fő kompenzációs listáról kap mandátumot.

(2)   A képviselők nevét és mandátumuk megszerzésének módját az 1. függelék tartalmazza.

5. A képviselő-testület összehívása

7. §    (1)   A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívására és vezetésére az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke jogosult.

(2)          A képviselő-testület az ünnepi ülést kivéve, az üléseit a Városháza emeleti tanácskozó termében tartja. Kihelyezett képviselő-testületi ülés is tartható.

(3)          A képviselő-testület munkaterv szerinti rendes üléseit - lehetőség szerint - minden hónap utolsó csütörtöki napjára kell összehívni.

(4)   A meghívó tartalmazza:

1. az ülés helyét, kezdetének időpontját,
2. a javasolt napirendi pontokat,
3. a napirendi pontok tárgyalásának módját,
4. a napirendi pontok előterjesztőit,
5. rendkívüli ülés meghívója esetén az ülés összehívásának indoklását.

(5)   Az ülés meghívójához a képviselők, és a tanácskozási joggal meghívottak részére mellékelni kell:

1. a legutóbbi képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről szóló írásos tájékoztatót,
2. az előző képviselő-testületi ülésen elfogadott, és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót,
3. a munkaterv szerinti napirendi pontok írásos előterjesztését,
4. az egyéb írásos előterjesztéseket,
5. írásbeli interpellációs válaszokat és kérdéseket.

(6)   Az ülés meghívóját az ülés előtt legalább 5 nappal kell megküldeni. Halaszhatatlan önkormányzati döntést igénylő ügyekben a polgármester 5 napnál rövidebb időben is összehívhatja az ülést. A meghívót megküldésével egyidejűleg a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára ki kell függeszteni, az önkormányzat honlapján - a nyilvános előterjesztésekkel együtt - közzé kell tenni.

8.  §   (1)   A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a jegyzőt, aljegyzőt,
2. a térség országgyűlési képviselőjét,
3. [7]a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, mint a nemzetiség helyi szószólóit,
4. a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit,
5. a napirendi pontok előadóit,
6. a külön jogszabályban előírt kötelező esetekben a megfelelő szervezeteket (pl. kamarák, szakszervezetek, Városi Rendőrkapitányság, Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a képviselő-estület által megbízott könyvvizsgáló), illetve a napirend tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét.

(2)[8] A képviselő-testület ülésére meghívót kell küldeni:

1. a helyi képviselő-testületben mandátummal nem rendelkező, országos szervezettségű parlamenti és parlamenten kívüli párt helyi vezetőjének - kérésére -, amennyiben a pártnak Békés városban szervezete működik,
   2. megyei napilapoknak,
   3. helyi rádió, tv, újságok szerkesztőinek,
   4. a nem képviselő bizottsági tagoknak,
   5. a Békés Megyei Kormányhivatal vezetőjének, illetve a Békés Megyei Kormányhivatal Békési Járási Hivatala vezetőjének,
   6. a Békési Civil Szervezetek Egyesületének képviselőjének,
   7. az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények vezetőinek,
   8. ünnepi ülés esetén Békés Város Díszpolgárainak,
   9. azon személyeknek és szervezeteknek, akik jelenlétét a polgármester – különösen a napirend valamely pontjával kapcsolatban – indokoltnak tartja.

9.    § A polgármester törvényben meghatározott esetekben rendkívüli testületi ülést köteles összehívni. A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, ha úgy ítéli meg, hogy a testület hatáskörébe tartozó ügyben halaszthatatlan döntésre van szükség. Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülést megelőző nap 17.00 óráig kell kikézbesíteni az ülés meghívóját. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető. El lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképp közölni kell.

6. Munkaprogram, munkaterv

10.  § (1)[9]

(2)[10]

(3)   A képviselő-testület működésének alapja - a program végrehajtását is célzó – munkaterv, mely fél évre készül. Az első félévre szóló munkaterv minden évben a tárgy évet megelőző év decemberében, a második félévre szóló júniusban kerül elfogadásra.

(4)   A munkaterv tervezetét - a polgármester irányításával - a jegyző állítja össze, és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. Ezt megelőzően gondoskodik arról, hogy a képviselő-testület és a bizottságok munkaterv-tervezetei között összhang legyen.

(5)   A munkaterv főbb tartalmi elemei:

1. a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,
2. a napirend előterjesztőjének (felelősének) a megjelölése,
3. a napirendi pontot tárgyaló bizottság(ok) megjelölése,
4. azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
5. az előterjesztések elkészítésének határideje.

(6)   A munkatervhez javaslatot kell kérni:

1. a képviselőktől,
2. a bizottságok tagjaitól,
3. [11]az önkormányzat területén működő települési nemzetiségi önkormányzatoktól,
4. az önkormányzat területén működő civil szervezetektől,
5. a polgármesteri hivatal osztályvezetőitől.

7. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai

11.  § (1)[12]       A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 46. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyek tárgyalása esetén az érintett a képviselő-testületi ülést megelőzően írásban, illetve a képviselő-testület ülésén szóban is nyilatkozhat arról, hogy beleegyezik-e az ügy nyilvános tárgyalásába. Amennyiben az érintett nyilatkoztatására nem kerül sor, vagy nem nyilatkozik, a képviselő-testület az ügyet zárt ülésen tárgyalja.

(2)[13]       A képviselő-testület zárt ülésén hozott döntéseket legkésőbb a következő nyilvános ülésen ki kell hirdetni, figyelemmel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseire.

12.  § (1)   Az ülést vezető elnök a képviselő-testületi ülés megnyitásakor megállapítja az ülés határozatképességét, ismerteti az igazoltan, valamint az előzetes bejelentés nélkül távol maradt képviselők névsorát, előterjeszti az ülés napirendjét, melyről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel külön határoz.

(2)   A meghívóban nem szereplő - sürgősségi indítványnak nem minősülő - téma napirendre tűzéséről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3)   Az ülést vezető elnök az ülés vezetése során:

a)    folyamatosan köteles vizsgálni a határozatképességet, határozatképtelenség esetén 8 napon belülre kitűzi a megismételt testületi ülést, változatlan napirenddel,

b)    előterjeszti a sürgősségi indítványt,

c)    tájékoztatást ad a legutóbbi ülés óta történt fontosabb eseményekről, tárgyalások eredményéről, az előző üléseken hozott határozatok végrehajtásáról,

d)    szavazásra bocsátja a lejárt határidejű határozatok végrehajtását,

f)     napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és - szükség esetén - összefoglalja a vitát,

g)    a jelentkezés sorrendjének figyelembe vételével megállapítja a hozzászólások sorrendjét,

g)    napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,

h)    biztosítja a képviselők interpellációhoz és kérdezéshez való jogának érvényesülését.

(4) A vitát megelőzően minden napirend esetében a véleményező bizottság elnöke ismerteti az érintett bizottság véleményét, amennyiben azt az előterjesztés, vagy annak kiegészítése nem tartalmazza, valamint a napirend előadójához a képviselők, és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyre a vita előtt kell választ adni.

(5) Az ülést vezető elnök jogosult eldönteni, hogy megadja-e a szót a tanácskozási joggal nem rendelkezők, illetve a választópolgárok közül megjelentek számára.

(6) A vita során a vita lezárására a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7)   A vita során elhangzott módosító javaslatot a javaslattevő a vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt szavazásra alkalmas módon köteles megfogalmazni, és azt írásban kiosztani, vagy a képviselőkkel szó szerint ismertetni. Pontatlanul megfogalmazott módosító javaslat javaslattevő által történő újrafogalmazását az ülést vezető elnök indítványozhatja.

(8)   A polgármester vagy bármely képviselő indítványára a napirend tárgyalása során az ülést vezető elnök egy alkalommal, legfeljebb 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

(9) A levezető elnök a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület – a levezető elnök javaslatára - a vita folytatását szükségtelennek tartja. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.

(10)   A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(11)   A szavazás közben és azt követően a napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak helye nincs.

(12)   Az előterjesztés napirendről történő levételét – a szavazás elrendelése előtt – bármely képviselő- a polgármester és az előterjesztő indítványozhatja, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

13.  § (1)   A tanácskozás rendjének fenntartásáért a levezető elnök a felelős. Ennek során:

1. figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ. Ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja tőle a szót,
2. rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
3. tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetése sem jár eredménnyel - határozott időre félbeszakíthatja az ülést.

(2)   A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a levezető elnök rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

8. Az előterjesztés

14.  § (1)   Előterjesztésnek minősül a polgármester, alpolgármester, a képviselő, a képviselő-testület bizottsága és a jegyző által tett javaslat, megfogalmazott rendelet-tervezet vagy határozati-javaslat, amely képviselő-testületi döntést igényel.

(2)   A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását, vagy szóban történő előterjesztését.

(3)[14]       Az előterjesztés főbb elemei:

1. fejrész, mely tartalmazza az előterjesztés tárgyát, az előterjesztő személy és osztály, osztályvezető illetve szervezet megnevezését, a véleményező bizottság megnevezését, az előterjesztés sorszámát, a döntéshozatal módját, minősített többség esetén hivatkozással az Mötv. vagy az arról rendelkező önkormányzati rendelet megfelelő szakaszára, valamint az előterjesztés nyílt vagy zárt ülésen történő tárgyalásának módját,
2. előterjesztés szöveges indoklása (rendeletmódosításkor, tartalmi változás esetén az előterjesztés tartalmazza a rendeletnek a módosítás előtti, illetve a módosítás utáni szövegét is), a tárgykört érintő jogszabályok, adatok információk ismertetése,
3. pénzügyi tárgyú előterjesztésben a költségvetésben nem tervezett kiadás forrásának pontos megjelölése,
4. határozati javaslat, illetve rendelet-tervezet,
5. a végrehajtásért felelősök és a határidők, részhatáridők megjelölése,
6. az előterjesztő aláírása,
7. a jogi és a pénzügyi kontrollt végző személyek aláírása.

(4)[15]       A vagyoni előterjesztések az előzőeken túl tartalmazzák a vagyontárgy besorolását; azt, hogy a besorolás alapján milyen eljárást kell alkalmazni, illetve azt, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke szerinti eljárás alkalmazandó-e.

(5)   A határozati javaslatnak tartalmaznia kell minden szükséges intézkedést. A megszövegezésnél törekedni kell az áttekinthetőségre, tömörségre és végrehajthatóságra.

(6)   Előterjesztés csak bizottsági véleményezést követően kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítványként tárgyalt ügyeket.

9. A sürgősségi indítvány

15.  § (1)[16]       Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával - legkésőbb az ülésen, a napirendi pontok elfogadása előtt, írásban nyújtható be. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselő, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzatok testületei.

(2)   Sürgősségi indítványt írásban, rövid indoklással lehet előterjeszteni, előterjesztés vagy önálló indítvány soron kívüli tárgyalása végett.

(3)   A sürgősségi indítvány elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Az indítványt – elfogadása esetén – első napirendi pontként kell megtárgyalni. A sürgősség elutasításakor egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és meg kell jelölni, hogy hányadik napirendi pontként kerül megtárgyalásra.

10. Interpelláció, kérdés

16.  § (1)[17]       A képviselők az önkormányzat szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben a polgármesterhez (alpolgármesterhez), a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez interpellációikat az előterjesztések megtárgyalását követően, utolsó napirendi pontként szóban vagy írásban terjeszthetik elő.

2. Ha az interpellált írásban ad választ, a kérdést és a választ a képviselő-testület következő ülésén kell ismertetni, és az interpelláció elfogadásáról a következő képviselő-testületi ülésen kell dönteni, amelyen az interpelláló jelen van.
3. Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, az elfogadásról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
4. Ha az interpellációra adott választ a képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester határidő kitűzésével az ügy tárgya szerint illetékes bizottságot bízza meg az interpelláció kivizsgálásával. A kivizsgálás során az interpelláló képviselő részvételét lehetővé kell tenni. A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke a következő rendes képviselő-testületi ülésen írásban ad tájékoztatást.

17.§[18] (1) A képviselők - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 19. § (2) bekezdésének a) pontjában szabályozott - felvilágosítás kérési jogukkal a napirendhez kapcsolódóan az adott napirendnél, a napirendhez nem kapcsolódó ügyben a képviselő-testületi ülés előterjesztéseinek megtárgyalását követően, utolsó napirendi pontként élhetnek.

(2) A kérdésre adott írásbeli választ a képviselő-testület következő ülésén ismertetni kell.

11. Határozathozatal

18.  § (1)   A levezető elnök az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az ezek figyelembevételével kialakított, eredeti határozati javaslatról. A módosító vagy kiegészítő javaslat elutasítása esetén az eredeti javaslatról kell dönteni.

(2)   A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(3)[19] Minősített többség (hat igen szavazat) szükséges - az Mötv. -ben foglaltakon túl – az alábbi ügyek eldöntéséhez:

1. minden olyan kérdésről való előzetes vélemény-nyilvánításhoz, állásfoglaláshoz, amelynél a végleges döntéshez minősített többség szükséges,
2. forgalomképtelen vagyontárgy forgalomképessé minősítéséhez, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, megterheléséhez és vállalkozásba való beviteléhez,
3. hitelfelvételről, kötvénykibocsátásról szóló döntéshez,
4. gazdasági társaság létrehozásához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
5. önkormányzati vagyon tulajdonjogának és vagyonkezelői jogának ingyenes átruházásához, illetve követelésről való lemondáshoz,
6. az önkormányzat által beadni kívánt pályázat benyújtásáról való döntéshez, ha a pályázathoz szükséges önkormányzati önerő meghaladja az 5 millió Ft-ot,
7. a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához.

(4)   A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, gépi összesítő igénybevételével hozza. Bármely képviselő kérésére a gépi összesítő eredménye a szavazásra vonatkozóan felkerül az internetre, Békés Város honlapjára. A gépi összesítő meghibásodása vagy rendkívüli ülés esetén a nyílt szavazás kézfeltartással történik, mely eredményének összesítése az ülést vezető elnök feladata.

(5)   A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti. Ha szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, a levezető elnök a szavazást köteles megismételni.

(6)[20] Amennyiben a képviselő a szavazás megkezdése előtt nem jelenti be személyes érintettségét - a mulasztás hónapjában megillető- tiszteletdíjának 15 %-a megvonásra kerül.

19. § (1)   Titkos szavazás tartására bármely képviselő javaslatot tehet, a javaslat elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(2)   A titkos szavazást az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság legalább három képviselő tagja, mint szavazatszámláló bizottság, bonyolítja le.

(3)   Az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság képviselő tagjaiból alakult szavazatszámláló bizottság a titkos szavazás lebonyolítása során ismerteti a szavazás módját, összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazásról jegyzőkönyvet készít, és a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek. Amennyiben az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke nincs jelen a titkos szavazáskor, a titkos szavazást lebonyolító szavazatszámláló bizottság tagjai közül elnököt választ.

(4)   A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet az ülésről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

20.§[21] (1) Név szerinti szavazás esetén a jegyző betűrendben felolvassa a képviselők nevét. A jelenlévő képviselők a nevük elhangzásakor „igen”, „nem”, vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) A név szerinti szavazás eredményét a jegyző összesíti, majd az ülést vezető elnök kihirdeti.

21. § (1)   A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően – egytől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni az alábbi sorrend szerint:

a) határozat sorszáma arab számmal,

b) a „/” jel,

c) a kihirdetés éve arab számmal,

d) zárjelben a kihirdetés hónapja, római számmal és napja, arab számmal.

(2)   A testületi határozatokról a jegyző számítógépes nyilvántartást vezet.

(3)   A határozatokat, a jegyzőkönyv elkészítését követően, meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A normatív határozat kihirdetése az önkormányzat hirdető tábláján történő kifüggesztéssel valósul meg. A normatív képviselő-testületi határozatokat az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

12. Rendeletalkotás

22.  § (1)   Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

1. a polgármester,
2. az alpolgármester,
3. az önkormányzati bizottságok,
4. a települési képviselők,
5. jegyző,
6. [22]a városban működő települési nemzetiségi önkormányzat.

(2)   A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani, aki a tervezet elkészítéséről a jegyző útján, valamint az illetékes önkormányzati bizottság(ok) bevonásával gondoskodik. A rendelet-tervezetet az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság, valamint a tárgykör szerint illetékes bizottság minden esetben véleményezi.

(3)   A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Gondoskodik azok érintett szervek számára történő megküldéséről.

(4)   Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni az alábbi sorrend szerint:

1. a rendelet sorszáma arab számmal,
2. a „/” jel,
3. a kihirdetés éve arab számmal,
4. zárójelben a kihirdetés hónapja, római számmal és napja, arab számmal.

(5)   Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdető tábláján történő kifüggesztéssel valósul meg. A rendeleteket az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A rendeletek nyilvántartásáról a jegyző számítógépes nyilvántartás vezetése útján gondoskodik.

(6)   Ciklusonként legalább egy alkalommal, illetve szükség szerint az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság felülvizsgálja az önkormányzat rendeleteit, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek azok módosítására, hatályon kívül helyezésére.

13. A jegyzőkönyv

23.  § (1)   A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel és kettő példányban jegyzőkönyv készül. A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvből egy eredeti példányt a mellékleteivel együtt - évente kötetbe kell kötni, és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal titkárságán. A hangfelvétel nem selejtezhető.

(2)   A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(3)[23] A jegyzőkönyv az Mötv-ben meghatározott kötelező tartalmi elemeken kívül tartalmazza:

1. távolmaradt képviselők névsorát és a távolmaradás okát (illetve azt, hogy ezt nem jelezte),
2. külön indítványra a kisebbségi véleményt,
3. a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket),
4. az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat.

 (4)  A jegyzőkönyv mellékletei:

1. a meghívó,
2. a jelenléti ív,
3. a tárgyalt írásos előterjesztések,
4. az elfogadott rendeletek,
5. az írásban benyújtott hozzászólások.

(5)   A képviselő-testületi szavazásról készült gépi összesítő eredményét 90 napig kell megőrizni.

(6)   A képviselő kérheti hozzászólásának a jegyzőkönyvben történő szó szerinti rögzítését.

14. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

24. § A helyi népszavazásra és népi kezdeményezésre vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

15. Közmeghallgatás, lakossági fórumok

25.     §            (1)       Közmeghallgatást kell tartani:

1. a város általános rendezési tervéről,
2. nagyobb arányú területrendezésről,
3. a város környezetvédelmi programjáról,
4. ha a képviselő-testület közmeghallgatás tartását rendeli el.

(2)   A közmeghallgatáson a hozzászólások időtartama 10 percnél hosszabb nem lehet.

(3)   A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, előterjesztésekről a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján, és lehetőleg a sajtó vagy a helyi televízió útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(4)   A közmeghallgatás meghirdetett tárgyköreihez kapcsolódó közérdekű kérdéseket, javaslatokat írásban, elektronikus levélben és telefonon előzetesen is el lehet juttatni az önkormányzathoz, melyekre a közmeghallgatáson kell válaszolni.

(5)   A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

26.  § (1)   A képviselő-testület egyes, a lakosság széles körét érintő döntései előtt, illetve a döntések megismertetése, érdekében lakossági fórumot tarthat a város lakossága, a gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint az érintett lakossági rétegek részére.

(2)   A fórum megszervezése a polgármester feladata, aki gondoskodik a felmerült kérdések megválaszolásáról, javaslatok rögzítéséről.

(3)   A lakossági fórum összehívása és megtartása során a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

16. A képviselő-testület bizottságai

27.  § (1)   A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó és ideiglenes bizottságokat választ.

(2)   Ideiglenes bizottság különösen önkormányzati rendeletek előkészítésére, felülvizsgálatára, munkatervben meghatározott napirend előkészítésére, megállapodások előkészítésére, valamely ügy kivizsgálására, meghatározott ellenőrzési feladatok elvégzésére vizsgálatok lefolytatására.

(3)   Ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésének a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4)[24]       A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

       a)         Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság (létszáma: 9 fő),

b)    Pénzügyi Bizottság (létszáma: 7 fő),

c)    Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság (létszáma: 7 fő).

(5)   A képviselő-testület állandó bizottságai ellátnak minden olyan feladatot és hatáskört, amelyet helyi önkormányzati döntés számukra meghatároz.

(6)   A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.           

(7)   A bizottsági tagok névsorát a 2. függelék, a bizottságok által ellátandó feladatok- és hatáskörök részletes jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

28.  § (1)   A bizottság szükség szerint tartja üléseit. A bizottság ülését - a törvényben meghatározott eseteken kívül - össze kell hívni tagjai ¼-ének vagy a képviselő-testületnek az okot és a célt megjelölő írásbeli indítványára.

(2)   Ha a bizottság elnökének távolmaradása előre tudott, a bizottság képviselő tagjai közül bíz meg valakit az ülés levezetésére, ha az elnök távolmaradása váratlan, a bizottság tagjai választanak eseti elnököt.

(3)[25]       A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy – a jegyzőkönyv hitelesítésére megválasztott – tagja írja alá.      

(4)   A bizottsági ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket - lehetőleg a testületi ülés meghívójával együtt - a bizottsági ülést megelőzően legalább 3 nappal, sürgős esetben legalább 1 nappal korábban kell megküldeni. Indokolt esetben az ülés szóban is összehívható.

(5)   A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

1. a polgármestert,
2. az alpolgármestert,
3. a jegyzőt,
4. a Polgármesteri Hivatal tárgykör szerint érintett osztályvezetőit,
5. a napirend előadóját,
6. [26]a települési nemzetiségi önkormányzat elnökét,
7. a belső ellenőrt a pénzügyi- és ellenőrzési témát érintő kérdésekhez,
8. a városban működő intézmények vezetőit az őket érintő napirendekhez,
9. azon személyeket és szervezetek képviselőit, akiknek jelenlétét a bizottság elnöke indokoltnak tartja.

(6)[27]       Az (5) bekezdésben foglaltakon felül meghívót kell küldeni a Civil Szervezetek Egyesülete által az adott bizottságba delegált személynek és a Városi Diákszövetség képviselőjének,

(7)   Az ülésről – kettő példányban - a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, melyből az egyik eredeti példányt, valamint a jelenléti ívet a jegyző őrzi, melyet évente be kell köttetni, a másik példányt az előírt határidőben a törvényességi ellenőrzést végző szerv vezetőjének kell megküldeni.

(8) A jegyzőkönyv elkészíttetéséről a bizottság elnöke gondoskodik, melyet ő és - egy a jegyzőkönyv hitelesítésre megválasztott - bizottsági tag, valamint a jegyző ír alá.

(9)   A bizottság által hozott döntések nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

29.  § (1)   A polgármester, a képviselők és hozzátartozóik (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatra kötelezettek) vagyonnyilatkozatainak nyilvántartását, ellenőrzését, tárolását, valamint a képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló eljárás lefolytatását az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság végzi. A vagyonnyilatkozatokat zárt lemezszekrényben kell őrizni, elkülönítetten az egyéb iratoktól.

(2)   A képviselők vagyonnyilatkozata a bizottság elnökének vagy a bizottság általa megbízott tagjának jelenlétében megtekinthető, és arról feljegyzés készíthető a Polgármesteri Hivatal munkaidejében, a bizottság elnökével egyeztetett időpontban.

(3)   Vagyonnyilatkozati eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetében van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli - ismételt kezdeményezést a bizottság eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

30.  § (1)[28]       A bizottság - az Mötv. 59. § (2) bekezdésében foglalt feladatai alapján - a képviselő-testület ülésére készített előterjesztéseket a bizottsági álláspont kialakítása érdekében tárgyalja.

(2)   A bizottságok jogosultak állandó vagy eseti szakértőt bevonni munkájukba.

17. A települési képviselő

31.  § (1) A képviselő köteles a jogszabályokban meghatározott feladatain túl

1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában,
2. olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,
3. felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban,
4. bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottságának ülésén való részvétel szempontjából, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
5. kapcsolatot tartani választópolgáraival, ezek önszerveződő közösségeivel,
6. [29]

(2)   A polgármester egyes települési képviselőket - szakmai ismereteik, felkészültségük szerint - felkérhet a döntések előkészítésében, a különböző szervekkel folytatott tárgyalásokban való közreműködésre. A képviselő ilyen esetben, amennyiben a felkérést elfogadta, ennek köteles eleget tenni.

(3)   Igazoltnak kell tekinteni annak a képviselőnek vagy bizottsági tagnak a távollétét, aki azt előzetesen bejelentette vagy utólag igazolta.

18. A polgármester

32.  § (1)   A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester hosszabb, összefüggő szabadságát köteles előre bejelenteni a képviselő-testületnek, a rövidebb időtartamú szabadságát helyettesével egyezteti.

(3)   A polgármester szabadságát az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság elnöke engedélyezi és ellenjegyzi.

(4)   A polgármester minden második hét szerdáján 14 és 18 óra között fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, ahol az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

(5)   A polgármester tartós akadályoztatásának minősül különösen, ha bármely okból öt egymást követő munkanapon keresztül nem tudja ellátni feladatát.

19. Az alpolgármester

33.  § (1)   A képviselő-testület saját tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)   A társadalmi megbízatású alpolgármester az alábbi időpontokban a polgármesteri hivatalban végzi munkáját:

1. kedd:      15-16 óráig,
2. szerda:    15-18 óráig,
3. péntek:      8-11 óráig.

(3)   Az alpolgármester minden szerdán 15 és 18 óra között fogadónapot tart a Polgármesteri Hivatalban, ahol az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel.

20. Tanácsnokok[30]

34. § (1) A képviselő-testület oktatási és kulturális ügyekkel foglalkozó tanácsnokot választ, aki feladat- és hatáskörében eljárva

1. koordinálja az intézmények és a fenntartók közötti kapcsolattartást,
2. részt vesz a fenntartók közötti kapcsolattartásban, egyeztetések szervezésében és lebonyolításban,
3. tevékeny részt vállal a sportiskolai osztályok beindításában és működésében,
4. az ágazati jogszabályokban megnevezett szervezetekkel az egyeztetéseket lefolytatja,
5. tevékenységéről évente beszámol a testületnek.

(2) A képviselő-testület - társadalmi megbízatású -, beruházási ügyekkel foglalkozó tanácsnokot választ, aki feladat- és hatáskörében eljárva:

1. segíti a polgármester munkáját az önkormányzati beruházások előkészítésében és végrehajtásában,
2. segíti az egyéb műszaki jellegű döntések előkészítését, végrehajtását,
3. egyeztetéseket folytat az intézményekkel
4. tevékenységéről évente beszámol a testületnek.

21. A jegyző

35.§     (1)[31] A jegyzőt - távolléte esetén - teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség legfeljebb hat hónapig tartó egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk vagy egyidejű távollétük esetén a jegyzői feladatokat az Igazgatási Osztály vezetője látja el.

            (2)[32] A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatainak ellátása körében:

1. előkészíti a képviselő-testület ülése, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
2. ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
3. rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a Polgármesteri Hivatal munkájáról és az ügyintézésről,
4. haladéktalanul jelzi a képviselő-testületnek, ha az önkormányzat vagy annak szervei működése vagy döntése jogszabálysértő.

(3)   A jegyző minden hét keddi munkanapján 8-12 óra között fogadóórát tart a Polgármesteri Hivatalban.

(4)   A jegyző gondoskodik az átruházott hatáskörben hozott döntéseknek a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv vezetője részére - a jogszabályban előírt rendben – történő megküldéséről.

22. A Polgármesteri Hivatal

36.  § (1)[33]       A képviselő-testület önálló polgármesteri hivatalt hoz létre Békési Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) elnevezéssel.

(2)   A Polgármesteri Hivatal székhelye: 5630 Békés, Petőfi Sándor u. 2.

(3)   A Polgármesteri Hivatal működésének szabályairól, szervezeti felépítéséről, munkarendjéről, ügyfélfogadási rendjéről a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzata rendelkezik.

23. Az önkormányzat vagyona

37.  § Az önkormányzat vagyonára vonatkozó rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

24. Az önkormányzat költségvetése

38. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését két ülésen tárgyalja. Az első ülésen a költségvetési koncepcióról határoz, a második ülésen tárgyal a költségvetési rendeletről.

(2)   A Pénzügyi Bizottság előzetesen köteles megtárgyalni a költségvetési koncepciót, a rendelet-tervezetet, a költségvetés végrehajtásáról szóló negyedéves beszámolókat, a költségvetés évközi módosítására irányuló előterjesztéseket a vonatkozó rendelet-tervezetekkel együtt, a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet, továbbá minden olyan előterjesztést, melyek a költségvetéssel kapcsolatosak, vagy amelyeknek egyéb pénzügyi kihatása van.

(3)   A költségvetési koncepciót, rendelet-tervezetet negyedéves beszámolókat és a zárszámadásról szóló rendelet-tervezetet valamennyi bizottság, a hatáskörébe tartozó ágazat(ok) szempontjait figyelembe véve köteles előzetesen megtárgyalni.

39.  § (1)   Az önkormányzati feladatokat önállóan működő és gazdálkodó intézmények, önállóan működő intézmények, valamint gazdasági társaságok látják el, melyek felsorolását a 3. függelék tartalmazza. Az intézményeknél és gazdasági társaságoknál vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(2)   Az önkormányzat által fenntartott intézmények finanszírozása a Polgármesteri Hivatal útján, az intézményi finanszírozási ütemterv alapján történik.

25. Záró rendelkezések

40.  § (1)   E rendelet 2011. július 1-jén lép hatályba.

(2)   Hatályát veszti Békés Város Önkormányzata Képviselő-testületének és Szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1995. (III. 3.) önkormányzati rendelete.

B é k é s , 2011. március 31.

1. melléklet a 13/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez

Békés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

által átruházott hatáskörök

1. A polgármesterre átruházott hatáskörök: [34]

1. Az arra rászorulónak –tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére– önkormányzati segélyt, étkeztetést, illetve szállást biztosít, annak megtérítését követelheti a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervtől (1993. évi III. törvény /a továbbiakban Szt./ 7. § (1) és (2) bekezdés).
2. Ha a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét illetve a pénzegyenérték és a kamat összegét –amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné-, méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletekben fizettetheti meg (Szt. 17. § (5) bekezdés).
3. Méltányossági ápolási díjat vizsgál felül (Szt. 25. § (4) bekezdés a) pont, Szt.43/B. § (1) bekezdés)
4. Önkormányzati segélyt nyújt (Szt. 45. § (1) bekezdés).
5. A köztemetés költségét az Szt. 48. § (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti, az Szt. 48. § (3) bekezdése szerint költségeket hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy az eltemettetésére köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi, az Szt. 48. § (3) bekezdésének b) pontja szerint különös méltánylást igénylő esetekben a megtérítési kötelezettség alól az eltemettetésre köteles személyt részben vagy egészben mentesítheti.
6. Közgyógyellátással kapcsolatban az Szt. 50. § (4) bekezdésében és az 53. § (3) bekezdésében, a 63/2006. (III. 17.) Korm. rendeletben (a továbbiakban Korm. rendelet) 48. § (1) bekezdésében valamint a (3) bekezdés a) és b) pontjában, továbbá a (4) és az (5) bekezdésében meghatározott feladatok.
7. Adósságkezelési szolgáltatással kapcsolatban az Szt. 55. § (1) bekezdésében, az 55/A. § (3) és (5) bekezdéseiben, az 55/B. § (1) bekezdésében, és a Korm. rendelet 52. § (3) bekezdésében meghatározott feladatok.
8. A gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerinti autóbuszbérlet-támogatást, életkezdési támogatást nyújt.
9. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 24/A. § (2) bekezdése alapján szociális temetést biztosít.
10. Jogosult kötelezettséget vállalni, és előirányzatot képezni a költségvetésben nem tervezett többletkiadásokra, esetenként 2 millió Ft értékhatárig, forrás megjelöléssel és beszámolási kötelezettséggel a képviselő-testület következő ülésére, kivéve az önkormányzat nevében beadandó beruházási célú pályázatokat, melyekről minden esetben képviselő-testületi döntés szükséges.
11. Önállóan jogosult engedélyezni esetenként 5 millió Ft értékhatárig a képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosítást, a tartalékok felhasználását. A polgármester e jogkörében hozott döntésekről a pénzügyi beszámolóban tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.
12. A képviselő-testület nevében jogosult tulajdonosi hozzájárulást adni az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat érintő átalakításhoz, beruházáshoz, fejlesztéshez, amennyiben az elvégezni kívánt munkálatok nem építési engedély-kötelesek.
13. Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott egyéb átruházott hatásköröket gyakorol.

2. Az Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottságra átruházott hatáskörök:

1. Ellátja az önkormányzat tulajdonába tartozó ingatlanok hasznosításával kapcsolatos bérbeadói jogköröket mindazokban az esetekben, ahol a hatályos önkormányzati rendeletek alapján a döntési jogokat nem tartotta fenn a képviselő-testület magának,
2. Jóváhagyja Békés Város Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának közbeszerzési szabályzatát,
3. Dönt az ágazatához tartozó intézmények fenntartói jóváhagyást igénylő belső szabályzatairól, terveiről
4. [35]Dönt a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 10/2012. (III. 30.) önkormányzati rendeletben meghatározott ügyekben (otthoni szakápolás, magánszemélyek kommunális adója megfizetésével kapcsolatos támogatás)
5. Dönt a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 11/2009. (III. 27.) önkormányzati rendeletben meghatározott ügyekben (otthoni szakápolás),
6. [36]Kijelöli a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 99. §-ában szabályozott érdekképviseleti fórum fenntartó szervezetet képviselő tagját.
7. Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott egyéb átruházott hatásköröket gyakorol.

3. A Pénzügyi Bizottságra átruházott hatáskörök:

1. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek a polgármester illetményének emelésére, a költségvetési lehetőségek keretei között a képviselői juttatásokra.
2. Jogosult engedélyezni esetenként 10 millió Ft értékhatárig a képviselő-testület által jóváhagyott előirányzatok közötti átcsoportosítást, a tartalékok felhasználását. A bizottság e jogkörében hozott döntésekről a pénzügyi beszámolóban tájékoztatást ad a képviselő-testületnek.
3. [37]
4. Közbeszerzési értékhatár alatt, közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, helyi önkormányzati beruházások körében 3 millió és 8 millió Ft értékhatár közötti (ÁFA nélküli) kivitelezési, műszaki-tervezési és egyéb szolgáltatások igénybevételével meghirdetett versenytárgyalás eredményéről dönt.
5. Kiszolgáló út, vagy közmű megvalósítási költségének részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira való áthárításáról szóló egyedi hatósági döntés meghozatala. (Étv. 28. § (2) bek.)
6. Dönt helyi forgalomszabályozási kérdésekben.
7. Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott egyéb átruházott hatásköröket gyakorol.

4. Az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságra átruházott hatáskörök:

1. Az ágazatához tartozó, a képviselő-testület által fenntartott intézmények fenntartói jóváhagyást igénylő belső szabályzatairól, terveiről döntést hoz.
2. [38]
3. Dönt az általános iskolai tanulók és a felsőoktatási hallgatók ösztöndíjáról szóló 9/2009. (II. 27.) önkormányzati rendeletben meghatározott általános iskolai tanulók és felsőoktatási hallgatók ösztöndíj támogatási ügyeiben.
4. Az önkormányzat rendeleteiben meghatározott egyéb átruházott hatásköröket gyakorol.

2. melléklet a 13/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez

Békés Város Önkormányzata Képviselő-testülete

állandó bizottságainak

részletes feladat- és hatáskörei

1. Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális bizottság:

1. részt vesz a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának elkészítésében, felülvizsgálatában, szükség esetén javaslatot tesz módosítására,
2. részt vesz az önkormányzati rendelet-tervezetek elkészítésében, szükség esetén javaslatot tesz önkormányzati rendelet alkotására, módosítására,
3. vizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosulását,
4. figyelemmel kíséri a testület működésére vonatkozó rendelkezések betartását, hatályosulását,
5. részt vesz a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatában,
6. ellátja a titkos szavazással kapcsolatos feladatokat,
7. a képviselő-testület hatáskörébe tartozó választási, kinevezési, megbízási ügyekben beérkezett pályázatok jogszabályszerűségét véleményezi, személyi javaslatot tehet, valamint szakmailag értékeli az ágazatához tartozó intézmények vezetői álláshelyére beérkezett pályázatokat,
8. állást foglal a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzata alkalmazása során felmerülő vitás esetekben,
9. véleményezi az önkormányzathoz tartozó költségvetési szervek szervezeti és működési szabályzatát, alapító okiratát,
10. véleményezi a képviselő-testület hatáskörének átruházására vonatkozó javaslatot,
11. véleményezi a képviselő-testület nevében kötendő szerződéseket, megállapodásokat,
12. véleményezi az önkormányzat vagyonának elidegenítésére, megterhelésére vonatkozó előterjesztéseket, javaslatokat,
13. véleményezi az önkormányzathoz tartozó költségvetési szervek, egyéb szervezetek alapításáról, átszervezéséről és megszüntetéséről készített javaslatokat,
14. véleményezi önkormányzati társulás létrehozására, társulási megállapodás módosítására, társuláshoz való csatlakozásra, társulásból való kiválásra, kizárásra vonatkozó előterjesztéseket,
15. ellátja a helyi önkormányzati képviselők összeférhetetlenségének kivizsgálását,
16. ellátja a helyi önkormányzati képviselők, a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartását és ellenőrzését, a vagyonnyilatkozatok vizsgálatával kapcsolatos kötelezettségeket,
17. ellátja a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 27. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat,
18. javaslatot tehet a polgármester illetményének növelésére,
19. jogosult a lobbista meghallgatására, ha a lobbista kezdeményezte az eljárást,
20. a képviselő-testületi vagy bizottsági munkáját elhanyagoló képviselő vagy bizottsági tag tiszteletdíjának megvonására vonatkozó javaslatot véleményezi, illetve döntésre előkészíti,
21. közreműködik az önkormányzati tulajdonában lévő lakáscélú helyiségekkel való gazdálkodásban,
22. ellátja az önkormányzati lakások bérletéről szóló helyi rendelet alkalmazása során a testület elé kerülő előkészítő feladatokat, így különösen: a bérbeadási névjegyzék elkészítése, rászorultság megállapítása,
23. ellátja a szociális igazgatásról, ellátásról és egyes támogatásokról szóló önkormányzati rendeletben, illetve a lakáscélú támogatásokról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott helyi támogatásokkal kapcsolatos előkészítő feladatokat, javaslatot tesz e rendeletek módosításra,
24. javaslatot tesz egészségügyi, szociális és gyermekek védelmét ellátó intézmények alapítására, átszervezésére, tevékenységi körének módosítására,
25. javaslatot tesz az egészségügyi alapellátások körzeteinek meghatározására,
26. javaslatot tesz az egészségügyi szolgáltatások szakmai feltételeinek megteremtésére, az ellátások fejlesztésére,
27. a feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben környezettanulmányokat végez,
28. véleményezi a szociális, egészségügyi és közegészségügyi az ágazathoz tartozó testületi előterjesztéseket, tájékoztatókat,
29. részt vesz a szociális, egészségügyi és közegészségügyi ágazatot érintő közép- és hosszú távú koncepciók kidolgozásában,
30. a képviselő-testület felkérésére - meghatározott feladatok ellátására - ideiglenes (ad hoc) munkacsoportot hoz létre, a témában érintett speciális szakemberek bevonásával,
31. szervezi és ellenőrzi a szociális, egészségügyi és közegészségügyi ágazatra vonatkozó a testületi és saját döntései végrehajtását,
32. rendszeresen, illetve szükség esetén áttekinti a szociális pénzeszközök felhasználását, javaslatot tehet azok átcsoportosítására,
33. kapcsolatot tart a szociális, egészségügyi és közegészségügyi ágazatban tevékenykedő társadalmi szervezetekkel,
34. ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények tekintetében,
35. figyelemmel kíséri a város közrendjének, közbiztonságának alakulását,
36. véleményezi a város közbiztonságával, bűnügyi helyzetével kapcsolatos előterjesztéseket,
37. koordinálja a Polgárőrség, Mezőőrség, Településőrség és Rendőrség együttes tervezett akcióit, esetenként az ellenőrzésekben részt vesz,
38. erősíti a társadalmi részvételt a kábítószer-fogyasztás megelőzésében, együttműködik a Kábítószerügyi Egyeztető Fórummal,
39. a fiatalok egészséges életmódja kialakításáért kapcsolatot tart fent a városban működő szórakozóhelyekkel, a fiatalokra vonatkozó jogszabályok betartása érdekében,
40. évente felülvizsgálja a város Bűnmegelőzési Koncepcióját, javaslatot tesz annak módosítására, figyelemmel kíséri az abban foglaltak hatályosulását,
41. elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel a testület esetenként megbízza.

2. Pénzügyi Bizottság:

1. részt vesz az éves költségvetési koncepció és rendelet-tervezet kidolgozásában, a negyedéves, féléves és háromnegyed éves költségvetési beszámoló összeállításában, azokat véleményezi,
2. részt vesz az önkormányzat gazdasági programjának összeállításában,
3. részt vesz a zárszámadási rendelet-tervezet előkészítésében,
4. részt vesz a pótköltségvetés kidolgozásában,
5. közreműködik a fejlesztési, városrendezési tervek, környezetvédelmi programok, koncepciók kidolgozásában,
6. közreműködik az önkormányzat tulajdonát képező helyiségekkel való gazdálkodásban,
7. részt vesz a zöldterületek és játszóterek felújításának, valamint a város közterületi faállományának gyarapításának, cseréjének ütemezésében,
8. önkormányzati biztos kirendelését kezdeményezheti,
9. véleményezi az önkormányzathoz tartozó költségvetési szervek, egyéb szervezetek alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről készített javaslatokat,
10. véleményezi az önkormányzat vállalkozásban való részvételére vonatkozó javaslatokat, előterjesztéseket,
11. véleményezi az önkormányzat tulajdonát képező vagy többségi önkormányzati részesedéssel működő gazdasági társaságok mérlegét, és tevékenységükről szóló beszámolókat,
12. véleményezi a tevékenységi körét érintő rendeletek tervezetét, kezdeményezi azok megalkotását, felülvizsgálatát, módosítását,
13. véleményezi a költségvetést érintő, pénzügyi vonzatú kötelezettségvállalásokat,
14. [39]véleményezi az önkormányzat által nyújtott eseti támogatásokra, közérdekű kötelezettségvállalásra vonatkozó előterjesztéseket.
15. véleményezi a közbeszerzési eljárások során a lebonyolító által előterjesztett javaslatot, javaslatot tehet közbeszerzési eljárás lebonyolítására,
16. véleményezi a belső ellenőrzési tervet és beszámolót,
17. megvizsgálja a helyi adók bevezetésének lehetőségét, részt vesz az ahhoz kapcsolódó rendeletek előkészítésében, módosításában,
18. megvizsgálja az önkormányzat vagyonát érintő javaslatok pénzügyi kihatásait, véleményezi az önkormányzati vagyon értékesítésére tett javaslatot, illetve közreműködik kidolgozásában
19. megvizsgálja a beruházási célú javaslatokat, előterjesztéseket,
20. [40]
21. vizsgálja a vagyongazdálkodással kapcsolatos rendeletek hatályosulását,
22. [41]
23. [42]
24. figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények gazdálkodását, arról tájékoztatást kérhet,
25. figyelemmel kíséri az ellenőrzések tapasztalatait, az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények pénzügyi-gazdasági ellenőrzéséről készült jelentéseket értékeli, és azokhoz kiegészítéseket kérhet,
26. kezdeményezheti a költségvetési koncepció és a részletes költségvetés összehasonlítását,
27. ellenőrzés lefolytatását kezdeményezheti, abban részt vehet,
28. ellenőrzi az önkormányzati rendeletek által biztosított jogkörben végrehajtott pénzügyi átcsoportosítások szabályszerűségét, indokoltságát, észrevételt tehet,
29. véleményt nyilvánít a város rendezési tervének elfogadása előtt, és az azzal járó feladatok ütemezésére vonatkozóan,
30. segítséget nyújt a társadalmi munka lehetőségeinek felmérésében, és elvégzésében,
31. kapcsolatot létesít az önkormányzati képviselőkkel, a közművesítési feladatok választókerületekben – a lakosság bevonásával történő – megvalósítására,
32. vizsgálja a környezet védelméről szóló törvény végrehajtását, a város köztisztaságát, zöldterület-gazdálkodását,
33. figyelemmel kíséri a kommunális szolgáltatások helyzetét és színvonalát,
34. vizsgálja a város közlekedését, javaslatot tesz annak fejlesztésére,
35. megtárgyalja a képviselő-testület elé kerülő mezőgazdasági tárgyú előterjesztéseket,
36. figyelemmel kíséri a kis- és középvállalkozásokat érintő pályázati támogatási lehetőségeket, és azokról tájékoztatást nyújt.

3. Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság:

1. véleményezi a közoktatással, közművelődéssel, ifjúsággal, sporttal kapcsolatos előterjesztéseket, ellenőrzi a meghozott határozatok végrehajtását,
2. véleményezi a költségvetésben a közoktatással, közművelődéssel, ifjúsággal, sporttal kapcsolatos előirányzatokat,
3. [43]részt vesz az önkormányzat fenntartásában működő közművelődési, óvodai és bölcsődei intézményekre vonatkozó fenntartói döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében,
4. részt vesz a közművelődési, közoktatási intézményekre vonatkozó fenntartói döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében,
5. közreműködik az intézményvezetői pályázatok elbírálásában, rangsorolásában,
6. [44]
7. vizsgálja az oktató-nevelő munka fejlesztésének lehetőségeit a nevelési-oktatási intézményekben,
8. figyelemmel kíséri a közművelődéssel, közoktatással foglalkozó intézmények munkáját, az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények működését, a sportszervezetek tevékenységét, segíti tevékenységüket,
9. véleményezi a hatáskörébe tartozó intézmények szakmai beszámolóit, kezdeményezheti azok beszámoltatását a képviselő-testület felé,
10. figyelemmel kíséri a költségvetési rendeletben a sportszervezetek, közoktatási, ifjúságvédelmi, közművelődési tevékenységet folytató társadalmi szervezetek részére nyújtott támogatások felhasználását, kezdeményezi azok megvonását, amennyiben a támogatott szervezet a támogatási szerződésben foglaltakat megszegi,
11. figyelemmel kíséri a város ifjúságának helyzetét,
12. figyelemmel kíséri a városban folyó művészeti tevékenységet,
13. lehetőségeihez mérten segíti a város lakosságának tájékoztatásával foglalkozó írott és elektronikus sajtó tevékenységét, közreműködik a média-kapcsolatok fejlesztésében,
14. közreműködik a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztésében,
15. közreműködik a nemzetközi kulturális kapcsolatok szervezésében, megvalósításában,
16. [45]támogatja a városban élő nemzetiségek kultúrájának ápolását és megőrzését,
17. [46]kapcsolatot tart a városban működő civil szervezetekkel és nemzetiségi önkormányzatokkal,
18. együttműködik a városban tevékenykedő egyházakkal, vallási közösségekkel,
19. közreműködik a kistérségi oktatási, kulturális feladatok megoldásában,
20. meghatározza az óvodák nyári nyitva tartásának rendjét,
21. figyelemmel kíséri a gyógytestnevelés helyzetét az oktatási intézményekben,
22. figyelemmel kíséri az iskolai diáksport helyzetét,
23. figyelemmel kíséri az iskolai testnevelés helyzetét a város oktatási intézményeiben,
24. közreműködik az úszásoktatás feltételeinek megteremtésében, feladatainak megoldásában,
25. közreműködik a városi tömegsport rendezvények szervezésében, megvalósításában, támogatásában,
26. javaslatot tesz a sportegyesületek önkormányzati támogatásának elosztására,
27. javaslatot tesz a kiemelkedő eredményt elért sportolók egyéni támogatására,
28. koordinálja a városban működő nem önkormányzati ágazati intézményekkel való együttműködést

3. melléklet a 13/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörök:[47]

• Polgármesteri Hivatal jegyzője, illetve vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett egyéb munkatársai,
• Békési Kistérségi Óvoda és Bölcsőde vezetője
• Békés Városi Kulturális Központ igazgatója
• Békés Városi Könyvtár igazgatója
• Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum igazgatója
• Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ igazgatója
• Békés Városi Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet igazgatója

4. melléklet a 13/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez

Együttműködési megállapodás

Mely létrejött egyfelől Békés Város Önkormányzata (adószáma: 15725060-204, székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 2., képviseli: Izsó Gábor polgármester, a továbbiakban: Önkormányzat),

másfelől a Békési Német Nemzetiségi Önkormányzat (adószáma 15778075-1-04, székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 2., képviseli: Bárdiné Békési Mária elnök, a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat)

továbbá a Békési Polgármesteri Hivatal (adószáma: 15343006-2-04, székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 2., képviseli: Tárnok Lászlóné jegyző,)

 /együttesen a továbbiakban: Felek/ között alulírott helyen és napon, az alábbi feltételek szerint:

I. Jogszabályi háttér:

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (a továbbiakban Áht.) 27. § (2) bekezdése alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási ellenőrzési, finanszírozási adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény 80. § szerint megállapodásban rendezik. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, melynek érdekében a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. Felek e megállapodás a fent hivatkozott törvényhelyeken található megállapodás-kötési kötelezettség teljesítése érdekében kötik meg.

II. A Nemzetiségi Önkormányzat működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása:

1. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta igény szerint, tizenhat órában ingyenes használati jogot biztosít egy, a feladata ellátására alkalmas, számítógéppel, áramellátással, működő internetkapcsolattal ellátott irodahelyiségre a Békési Polgármesteri Hivatal épületében, valamint a benne található berendezési – és felszerelési tárgyakra (különösen íróasztal, irattároló szekrény, irodaszék, íróeszközök, számítógép, vezetékes telefonkészülék, nyomtató, fénymásoló gép). A Nemzetiségi Önkormányzat tudomással bír arról, hogy a jelen pontban meghatározott irodahelyiség használata – a városban működő Nemzetiségi Önkormányzatokkal közösen történik.
2. A helyiség, a berendezési- és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával működtetésével kapcsolatos rezsi- és egyéb költségek az Önkormányzatot terhelik.
3. A Nemzetiségi Önkormányzat az 1. pontban írt eszközöket és helyiséget kizárólag alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti, a használat jogát az Önkormányzat érdekeit kímélve gyakorolhatja.
4. A Nemzetiségi Önkormányzat a használati jogának gyakorlásával a Polgármesteri Hivatalban folyó munkát nem zavarhatja, köteles megtartani az intézmény (épület) rendjét.
5. A megállapodás 1. pontja szerinti irodahelyiség kulcsát a Nemzetiségi Önkormányzat képviselője a Polgármesteri Hivatal portaépületében veheti fel, és ott köteles leadni az épület elhagyásakor.
6. A Nemzetiségi Önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.
7. Az Önkormányzat 1 fő, a Polgármesteri Hivatalban, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő alkalmazása útján biztosítja a nemzetiségi képviselők munkájának segítéséhez, a képviselő-testületi ülések előkészítéséhez, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítéséhez, a működéssel kapcsolatban felmerült nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátáshoz szükséges személyi feltételek megteremtését.
8. A képviselő-testületi ülések előkészítéséhez kötődő feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja.
9. Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján látja el a nemzetiségi képviselő-testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.
10. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein a jegyző, vagy annak- a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő- megbízottja az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
11. A 7. és a 8. pontban felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket az Önkormányzat viseli, kivéve a képviselő-testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatát.

III. Az Önkormányzat kötelezettségei a Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatban:

A Felek rögzítik, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXV. törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat a Békési Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya (a továbbiakban: gazdálkodó szerv) útján köteles a Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggésben a következő feladatokat ellátni, azaz a Jegyző által a Gazdasági Osztály dolgozói közül ezzel megbízott, jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő köteles az alábbi feladatokat elvégezni:

A) A gazdálkodó szerv által elvégzendő bejelentési kötelezettségek:

1. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételét kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál, ezzel egyidejűleg megkérte a Nemzetiségi Önkormányzat adószámát.
2. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat működésének, várható gazdálkodási folyamatainak ismeretében eleget tesz az adózási kötelezettségnek, az adóhatósághoz bejelentette a Nemzetiségi Önkormányzatot.
3. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat részére önálló fizetési számla nyitását kezdeményezte a helyi önkormányzat számlavezető pénzintézeténél, a számlanyitással kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégezte (aláírás bejelentők), a számlavezetéssel kapcsolatos változásokat a nyilvántartásokon folyamatosan átvezeti.

B) A gazdálkodó szerv által elvégzendő gazdálkodási feladatok:

1. A Nemzetiségi Önkormányzat által a saját nevében vállalt kötelezettségek alapján elvégzi a bevételek és kiadások könyvelését, a gazdálkodásról legalább negyedévente elkészíti a főkönyvi kivonatot, és a pénzforgalmi jelentést.
2. A kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését elvégzi, a kötelezettség vállalásokról nyilvántartást vezet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 56. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
3. A kötelezettségvállaló megbízásából pénzügyi kifizetéseket teljesít.
4. A kifizetések pénzügyi ellenjegyzését a fedezet megléte esetében elvégzi.
5. A beszerzett eszközökről állományi és leltári nyilvántartást vezet.
6. Elvégzi a gazdálkodás miatt szükségessé váló előirányzat módosításokat, és ezeket jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.
7. A működéshez szükséges további nyilvántartásokat vezet (különösen: vagyon-nyilvántartás; számviteli nyilvántartás, kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, utalványozásra, érvényesítésre jogosult személyek és aláírás mintájuk nyilvántartása).

C) A gazdálkodó szerv által elvégzendő jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek:

1. A Magyar Államkincstár számára határidőre elkészíti, és megküldi a Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggő negyedéves költségvetési jelentéseket, és az időszaki mérlegjelentéseket.
2. A képviselő-testület által jóváhagyott költségvetést, évközi beszámolókat és a zárszámadást a KGR rendszeren keresztül megküldi a Magyar Államkincstárnak
3. Az adókötelezettségnek eleget tesz, bevallást készít, és kezdeményezi a kötelezettségvállalónál a gazdálkodás miatt esedékessé váló adó befizetését vagy visszaigénylését.

D) A gazdálkodó szerv által a Nemzetiségi Önkormányzat számára készítendő dokumentumok:

1. Az elnök által elkészített költségvetési koncepció alapján elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési dokumentumait jóváhagyásra.
2. A költségvetés végrehajtása miatt szükségessé váló előirányzat módosításokat évente három alkalommal a testület számára elkészíti jóváhagyásra.
3. Az évközi beszámolókat és a zárszámadást előkészíti a testület számára jóváhagyásra.
4. A képviselő-testület minden ülésére tájékoztatót készít a pénzkészlet alakulásáról, a felvett előlegekről a kötelezettségvállalások alakulásáról, a szabad költségvetési keret állományáról.
5. Elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat számára a pénztári be- és kifizetések részletszabályainak rögzítésére szolgáló Pénztári Szabályzatot jóváhagyásra.
6. A Nemzetiségi Önkormányzat adóbevallását a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészíti.

E) Feladatok ellenőrzési jogkörben:

A Jegyző által a Nemzetiségi Önkormányzat gazdasági feladatainak ellátására megbízott személy minden a Nemzetiségi Önkormányzat nevében tett kötelezettségvállalás és pénzügyi teljesítés előtt köteles meggyőződni a fedezet meglétéről.

IV. A Nemzetiségi Önkormányzat feladatai és kötelességei a gazdálkodással kapcsolatos feladatok körében

1. A Nemzetiségi Önkormányzat köteles együttműködni a gazdálkodó szervezettel, és figyelembe venni a gazdálkodó szervezet ellenőrzési jogkörében tett észrevételeit.
2. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében kötelezettséget vállaló személy – a kötelezettségvállalás előtt – köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés fedezete biztosított.
3. Meghatározza a kötelezettségvállalásra, utalványozásra, teljesítésigazolásra jogosultak körét és kezdeményezi azok nyilvántartásba vételét.
4. Gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát önálló fizetési számláján köteles lebonyolítani.
5. Köteles a Pénztári Szabályzat előírásait betartani.
6. Köteles időben adatot, információt szolgáltatni a gazdálkodó szerv felé feladatai határidőben történő elvégzéséhez.
7. A vonatkozó jogszabályok alapján szolgáltatott adatok valódiságáért a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felelős.

V. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés, teljesítésigazolás:

1. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a költségvetés végrehajtása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő, írásban jogosult.
2. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében tett kötelezettségvállasokat a Jegyző által kijelölt személy jelen Megállapodás III. B) 4. pontjában foglaltaknak megfelelően pénzügyileg ellenjegyzi. Fedezet hiánya esetén tájékoztatja kötelezettségvállalót vagy az utalványozót, ebben az esetben az ezzel megbízott személy az ellenjegyzést és a pénzügyi érvényesítést köteles megtagadni.
3. Az ellenjegyző az ellenjegyzés előtt köteles arról is meggyőződni, hogy a kötelezettségvállalás egyebekben nem sérti-e a gazdálkodás szabályait. Az ellenjegyzés és a pénzügyi érvényesítés nyilvánvaló jogsértés, vagy szabálytalan gazdálkodás esetén megtagadható, az ellenjegyzést és a pénzügyi érvényesítést a továbbiakban a Jegyző által megbízott személy a kötelezettségvállaló írásbeli utasítására végzi el.
4. Ha az ellenjegyzés és a pénzügyi érvényesítés írásbeli utasításra történt, a gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzatot a következő testületi ülésén írásban tájékoztatja.
5. A Nemzetiségi Önkormányzat kiadás teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás) kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítést követően lehet. Pénzügyi teljesítés az utalványozás és annak ellenjegyzése után történhet.
6. A Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából készpénz akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, testületi határozat) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt megelőző napon a gazdálkodó szervnél jelzi.
7. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében érvényesítésre a Jegyző által megbízott köztisztviselő jogosult.

8. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében teljesített kiadás telesítését igazolni kizárólag az elnök vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő jogosult az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 57. §-ában foglaltak alapján.

VI. Összeférhetetlenség:

1. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
2. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
3. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

7. Záró rendelkezések:
   1. A felek a fenti megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, alulírott helyen és időben jóváhagyólag írták alá.
   2. Jelen megállapodást az Önkormányzat Képviselő-testülete 131/2012. (IV. 26.) határozatával, a Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 16/2012. (IV. 24.) határozatával hagyta jóvá.
   3. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a mindenkor hatályos, a helyi önkormányzatokról szóló törvény(ek) rendelkezései az irányadók.

Békés, 2012. május 7.

__________________________                                          ______________________

        Izsó Gábor polgármester                                                  Bárdiné Békési Mária elnök

      Békés Város Önkormányzata                                      Békési Német Nemzetiségi Önkormányzat

                        P. H.                                                                                             P. H.

__________________________

Tárnok Lászlóné jegyző

Békés Város Polgármesteri Hivatala

P. H.

Pénzügyileg ellenjegyzem:    Békésen, 2012. május 7. napján

                                                 ________________________________________                              

5. melléklet a 13/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez

Együttműködési megállapodás

Mely létrejött egyfelől Békés Város Önkormányzata (adószáma: 15725060-204, székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 2., képviseli: Izsó Gábor polgármester, a továbbiakban: Önkormányzat),

másfelől a Békési Roma Nemzetiségi Önkormányzat (adószáma 15778202-1-04, székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 2., képviseli: Balog Krisztián elnök, a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat)

továbbá a Békési Polgármesteri Hivatal (adószáma: 15343006-2-04, székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 2., képviseli: Tárnok Lászlóné jegyző,)

 /együttesen a továbbiakban: Felek/ között alulírott helyen és napon, az alábbi feltételek szerint:

I. Jogszabályi háttér:

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (a továbbiakban Áht.) 27. § (2) bekezdése alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási ellenőrzési, finanszírozási adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény 80. § szerint megállapodásban rendezik. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, melynek érdekében a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. Felek e megállapodás a fent hivatkozott törvényhelyeken található megállapodás-kötési kötelezettség teljesítése érdekében kötik meg.

II. A Nemzetiségi Önkormányzat működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása:

12. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta igény szerint, tizenhat órában ingyenes használati jogot biztosít egy, a feladata ellátására alkalmas, számítógéppel, áramellátással, működő internetkapcsolattal ellátott irodahelyiségre a Békési Polgármesteri Hivatal épületében, valamint a benne található berendezési – és felszerelési tárgyakra (különösen íróasztal, irattároló szekrény, irodaszék, íróeszközök, számítógép, vezetékes telefonkészülék, nyomtató, fénymásoló gép). A Nemzetiségi Önkormányzat tudomással bír arról, hogy a jelen pontban meghatározott irodahelyiség használata – a városban működő Nemzetiségi Önkormányzatokkal közösen történik.
13. A helyiség, a berendezési- és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával működtetésével kapcsolatos rezsi- és egyéb költségek az Önkormányzatot terhelik.

14. A Nemzetiségi Önkormányzat az 1. pontban írt eszközöket és helyiséget kizárólag alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti, a használat jogát az Önkormányzat érdekeit kímélve gyakorolhatja.
15. A Nemzetiségi Önkormányzat a használati jogának gyakorlásával a Polgármesteri Hivatalban folyó munkát nem zavarhatja, köteles megtartani az intézmény (épület) rendjét.
16. A megállapodás 1. pontja szerinti irodahelyiség kulcsát a Nemzetiségi Önkormányzat képviselője a Polgármesteri Hivatal portaépületében veheti fel, és ott köteles leadni az épület elhagyásakor.
17. A Nemzetiségi Önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.
18. Az Önkormányzat 1 fő, a Polgármesteri Hivatalban, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő alkalmazása útján biztosítja a nemzetiségi képviselők munkájának segítéséhez, a képviselő-testületi ülések előkészítéséhez, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítéséhez, a működéssel kapcsolatban felmerült nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátáshoz szükséges személyi feltételek megteremtését.
19. A képviselő-testületi ülések előkészítéséhez kötődő feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja.
20. Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján látja el a nemzetiségi képviselő-testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.
21. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein a jegyző, vagy annak- a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő- megbízottja az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
22. A 7. és a 8. pontban felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket az Önkormányzat viseli, kivéve a képviselő-testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatát.

III. Az Önkormányzat kötelezettségei a Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatban:

A Felek rögzítik, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXV. törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat a Békési Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya (a továbbiakban: gazdálkodó szerv) útján köteles a Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggésben a következő feladatokat ellátni, azaz a Jegyző által a Gazdasági Osztály dolgozói közül ezzel megbízott, jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő köteles az alábbi feladatokat elvégezni:

A) A gazdálkodó szerv által elvégzendő bejelentési kötelezettségek:

4. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételét kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál, ezzel egyidejűleg megkérte a Nemzetiségi Önkormányzat adószámát.
5. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat működésének, várható gazdálkodási folyamatainak ismeretében eleget tesz az adózási kötelezettségnek, az adóhatósághoz bejelentette a Nemzetiségi Önkormányzatot.
6. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat részére önálló fizetési számla nyitását kezdeményezte a helyi önkormányzat számlavezető pénzintézeténél, a számlanyitással kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégezte (aláírás bejelentők), a számlavezetéssel kapcsolatos változásokat a nyilvántartásokon folyamatosan átvezeti.

B) A gazdálkodó szerv által elvégzendő gazdálkodási feladatok:

8. A Nemzetiségi Önkormányzat által a saját nevében vállalt kötelezettségek alapján elvégzi a bevételek és kiadások könyvelését, a gazdálkodásról legalább negyedévente elkészíti a főkönyvi kivonatot, és a pénzforgalmi jelentést.
9. A kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését elvégzi, a kötelezettség vállalásokról nyilvántartást vezet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 56. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
10. A kötelezettségvállaló megbízásából pénzügyi kifizetéseket teljesít.
11. A kifizetések pénzügyi ellenjegyzését a fedezet megléte esetében elvégzi.
12. A beszerzett eszközökről állományi és leltári nyilvántartást vezet.
13. Elvégzi a gazdálkodás miatt szükségessé váló előirányzat módosításokat, és ezeket jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.
14. A működéshez szükséges további nyilvántartásokat vezet (különösen: vagyon-nyilvántartás; számviteli nyilvántartás, kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, utalványozásra, érvényesítésre jogosult személyek és aláírás mintájuk nyilvántartása).

C) A gazdálkodó szerv által elvégzendő jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek:

4. A Magyar Államkincstár számára határidőre elkészíti, és megküldi a Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggő negyedéves költségvetési jelentéseket, és az időszaki mérlegjelentéseket.
5. A képviselő-testület által jóváhagyott költségvetést, évközi beszámolókat és a zárszámadást a KGR rendszeren keresztül megküldi a Magyar Államkincstárnak
6. Az adókötelezettségnek eleget tesz, bevallást készít, és kezdeményezi a kötelezettségvállalónál a gazdálkodás miatt esedékessé váló adó befizetését vagy visszaigénylését.

D) A gazdálkodó szerv által a Nemzetiségi Önkormányzat számára készítendő dokumentumok:

7. Az elnök által elkészített költségvetési koncepció alapján elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési dokumentumait jóváhagyásra.
8. A költségvetés végrehajtása miatt szükségessé váló előirányzat módosításokat évente három alkalommal a testület számára elkészíti jóváhagyásra.
9. Az évközi beszámolókat és a zárszámadást előkészíti a testület számára jóváhagyásra.
10. A képviselő-testület minden ülésére tájékoztatót készít a pénzkészlet alakulásáról, a felvett előlegekről a kötelezettségvállalások alakulásáról, a szabad költségvetési keret állományáról.
11. Elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat számára a pénztári be- és kifizetések részletszabályainak rögzítésére szolgáló Pénztári Szabályzatot jóváhagyásra.
12. A Nemzetiségi Önkormányzat adóbevallását a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészíti.

E) Feladatok ellenőrzési jogkörben:

A Jegyző által a Nemzetiségi Önkormányzat gazdasági feladatainak ellátására megbízott személy minden a Nemzetiségi Önkormányzat nevében tett kötelezettségvállalás és pénzügyi teljesítés előtt köteles meggyőződni a fedezet meglétéről.

IV. A Nemzetiségi Önkormányzat feladatai és kötelességei a gazdálkodással kapcsolatos feladatok körében

8. A Nemzetiségi Önkormányzat köteles együttműködni a gazdálkodó szervezettel, és figyelembe venni a gazdálkodó szervezet ellenőrzési jogkörében tett észrevételeit.
9. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében kötelezettséget vállaló személy – a kötelezettségvállalás előtt – köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés fedezete biztosított.
10. Meghatározza a kötelezettségvállalásra, utalványozásra, teljesítésigazolásra jogosultak körét és kezdeményezi azok nyilvántartásba vételét.
11. Gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát önálló fizetési számláján köteles lebonyolítani.
12. Köteles a Pénztári Szabályzat előírásait betartani.
13. Köteles időben adatot, információt szolgáltatni a gazdálkodó szerv felé feladatai határidőben történő elvégzéséhez.
14. A vonatkozó jogszabályok alapján szolgáltatott adatok valódiságáért a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felelős.

V. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés, teljesítésigazolás:

9. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a költségvetés végrehajtása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő, írásban jogosult.
10. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében tett kötelezettségvállasokat a Jegyző által kijelölt személy jelen Megállapodás III. B) 4. pontjában foglaltaknak megfelelően pénzügyileg ellenjegyzi. Fedezet hiánya esetén tájékoztatja kötelezettségvállalót vagy az utalványozót, ebben az esetben az ezzel megbízott személy az ellenjegyzést és a pénzügyi érvényesítést köteles megtagadni.
11. Az ellenjegyző az ellenjegyzés előtt köteles arról is meggyőződni, hogy a kötelezettségvállalás egyebekben nem sérti-e a gazdálkodás szabályait. Az ellenjegyzés és a pénzügyi érvényesítés nyilvánvaló jogsértés, vagy szabálytalan gazdálkodás esetén megtagadható, az ellenjegyzést és a pénzügyi érvényesítést a továbbiakban a Jegyző által megbízott személy a kötelezettségvállaló írásbeli utasítására végzi el.
12. Ha az ellenjegyzés és a pénzügyi érvényesítés írásbeli utasításra történt, a gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzatot a következő testületi ülésén írásban tájékoztatja.
13. A Nemzetiségi Önkormányzat kiadás teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás) kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítést követően lehet. Pénzügyi teljesítés az utalványozás és annak ellenjegyzése után történhet.
14. A Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából készpénz akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, testületi határozat) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt megelőző napon a gazdálkodó szervnél jelzi.
15. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében érvényesítésre a Jegyző által megbízott köztisztviselő jogosult.

16. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében teljesített kiadás telesítését igazolni kizárólag az elnök vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő jogosult az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 57. §-ában foglaltak alapján.

VI. Összeférhetetlenség:

4. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
5. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
6. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

8. Záró rendelkezések:
   4. A felek a fenti megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, alulírott helyen és időben jóváhagyólag írták alá.
   5. Jelen megállapodást az Önkormányzat Képviselő-testülete 131/2012. (IV. 26.) határozatával, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 16/2012. (IV. 25.) határozatával hagyta jóvá.
   6. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a mindenkor hatályos, a helyi önkormányzatokról szóló törvény(ek) rendelkezései az irányadók.

Békés, 2012. május 7.

__________________________                                          ______________________

        Izsó Gábor polgármester                                                      Balog Krisztián elnök    

   Békés Város Önkormányzata                                Békési Roma Nemzetiségi Önkormányzat

                        P. H.                                                                                             P. H.

__________________________

Tárnok Lászlóné jegyző

Békés Város Polgármesteri Hivatala

P. H.

Pénzügyileg ellenjegyzem:        Békésen, 2012. május 7. napján

                                                 ________________________________________                                         

6. melléklet a 13/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez

Együttműködési megállapodás

Mely létrejött egyfelől Békés Város Önkormányzata (adószáma: 15725060-204, székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 2., képviseli: Izsó Gábor polgármester, a továbbiakban: Önkormányzat),

másfelől a Békési Román Nemzetiségi Önkormányzat (adószáma 15778123-1-04, székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 2., képviseli: Simon Éva elnök, a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat)

továbbá a Békési Polgármesteri Hivatal (adószáma: 15343006-2-04, székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 2., képviseli: Tárnok Lászlóné jegyző,)

 /együttesen a továbbiakban: Felek/ között alulírott helyen és napon, az alábbi feltételek szerint:

I. Jogszabályi háttér:

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (a továbbiakban Áht.) 27. § (2) bekezdése alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási ellenőrzési, finanszírozási adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény 80. § szerint megállapodásban rendezik. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, melynek érdekében a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. Felek e megállapodás a fent hivatkozott törvényhelyeken található megállapodás-kötési kötelezettség teljesítése érdekében kötik meg.

II. A Nemzetiségi Önkormányzat működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása:

23. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta igény szerint, tizenhat órában ingyenes használati jogot biztosít egy, a feladata ellátására alkalmas, számítógéppel, áramellátással, működő internetkapcsolattal ellátott irodahelyiségre a Békési Polgármesteri Hivatal épületében, valamint a benne található berendezési – és felszerelési tárgyakra (különösen íróasztal, irattároló szekrény, irodaszék, íróeszközök, számítógép, vezetékes telefonkészülék, nyomtató, fénymásoló gép). A Nemzetiségi Önkormányzat tudomással bír arról, hogy a jelen pontban meghatározott irodahelyiség használata – a városban működő Nemzetiségi Önkormányzatokkal közösen történik.

24. A helyiség, a berendezési- és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával működtetésével kapcsolatos rezsi- és egyéb költségek az Önkormányzatot terhelik.
25. A Nemzetiségi Önkormányzat az 1. pontban írt eszközöket és helyiséget kizárólag alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti, a használat jogát az Önkormányzat érdekeit kímélve gyakorolhatja.
26. A Nemzetiségi Önkormányzat a használati jogának gyakorlásával a Polgármesteri Hivatalban folyó munkát nem zavarhatja, köteles megtartani az intézmény (épület) rendjét.
27. A megállapodás 1. pontja szerinti irodahelyiség kulcsát a Nemzetiségi Önkormányzat képviselője a Polgármesteri Hivatal portaépületében veheti fel, és ott köteles leadni az épület elhagyásakor.
28. A Nemzetiségi Önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.
29. Az Önkormányzat 1 fő, a Polgármesteri Hivatalban, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő alkalmazása útján biztosítja a nemzetiségi képviselők munkájának segítéséhez, a képviselő-testületi ülések előkészítéséhez, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítéséhez, a működéssel kapcsolatban felmerült nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátáshoz szükséges személyi feltételek megteremtését.
30. A képviselő-testületi ülések előkészítéséhez kötődő feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja.
31. Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján látja el a nemzetiségi képviselő-testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.
32. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein a jegyző, vagy annak- a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő- megbízottja az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
33. A 7. és a 8. pontban felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket az Önkormányzat viseli, kivéve a képviselő-testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatát.

III. Az Önkormányzat kötelezettségei a Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatban:

A Felek rögzítik, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXV. törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat a Békési Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya (a továbbiakban: gazdálkodó szerv) útján köteles a Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggésben a következő feladatokat ellátni, azaz a Jegyző által a Gazdasági Osztály dolgozói közül ezzel megbízott, jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő köteles az alábbi feladatokat elvégezni:

A) A gazdálkodó szerv által elvégzendő bejelentési kötelezettségek:

7. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételét kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál, ezzel egyidejűleg megkérte a Nemzetiségi Önkormányzat adószámát.
8. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat működésének, várható gazdálkodási folyamatainak ismeretében eleget tesz az adózási kötelezettségnek, az adóhatósághoz bejelentette a Nemzetiségi Önkormányzatot.
9. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat részére önálló fizetési számla nyitását kezdeményezte a helyi önkormányzat számlavezető pénzintézeténél, a számlanyitással kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégezte (aláírás bejelentők), a számlavezetéssel kapcsolatos változásokat a nyilvántartásokon folyamatosan átvezeti.

B) A gazdálkodó szerv által elvégzendő gazdálkodási feladatok:

15. A Nemzetiségi Önkormányzat által a saját nevében vállalt kötelezettségek alapján elvégzi a bevételek és kiadások könyvelését, a gazdálkodásról legalább negyedévente elkészíti a főkönyvi kivonatot, és a pénzforgalmi jelentést.
16. A kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését elvégzi, a kötelezettség vállalásokról nyilvántartást vezet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 56. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
17. A kötelezettségvállaló megbízásából pénzügyi kifizetéseket teljesít.
18. A kifizetések pénzügyi ellenjegyzését a fedezet megléte esetében elvégzi.
19. A beszerzett eszközökről állományi és leltári nyilvántartást vezet.
20. Elvégzi a gazdálkodás miatt szükségessé váló előirányzat módosításokat, és ezeket jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.
21. A működéshez szükséges további nyilvántartásokat vezet (különösen: vagyon-nyilvántartás; számviteli nyilvántartás, kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, utalványozásra, érvényesítésre jogosult személyek és aláírás mintájuk nyilvántartása).

C) A gazdálkodó szerv által elvégzendő jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek:

7. A Magyar Államkincstár számára határidőre elkészíti, és megküldi a Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggő negyedéves költségvetési jelentéseket, és az időszaki mérlegjelentéseket.
8. A képviselő-testület által jóváhagyott költségvetést, évközi beszámolókat és a zárszámadást a KGR rendszeren keresztül megküldi a Magyar Államkincstárnak
9. Az adókötelezettségnek eleget tesz, bevallást készít, és kezdeményezi a kötelezettségvállalónál a gazdálkodás miatt esedékessé váló adó befizetését vagy visszaigénylését.

D) A gazdálkodó szerv által a Nemzetiségi Önkormányzat számára készítendő dokumentumok:

13. Az elnök által elkészített költségvetési koncepció alapján elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési dokumentumait jóváhagyásra.
14. A költségvetés végrehajtása miatt szükségessé váló előirányzat módosításokat évente három alkalommal a testület számára elkészíti jóváhagyásra.
15. Az évközi beszámolókat és a zárszámadást előkészíti a testület számára jóváhagyásra.
16. A képviselő-testület minden ülésére tájékoztatót készít a pénzkészlet alakulásáról, a felvett előlegekről a kötelezettségvállalások alakulásáról, a szabad költségvetési keret állományáról.
17. Elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat számára a pénztári be- és kifizetések részletszabályainak rögzítésére szolgáló Pénztári Szabályzatot jóváhagyásra.
18. A Nemzetiségi Önkormányzat adóbevallását a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészíti.

E) Feladatok ellenőrzési jogkörben:

A Jegyző által a Nemzetiségi Önkormányzat gazdasági feladatainak ellátására megbízott személy minden a Nemzetiségi Önkormányzat nevében tett kötelezettségvállalás és pénzügyi teljesítés előtt köteles meggyőződni a fedezet meglétéről.

IV. A Nemzetiségi Önkormányzat feladatai és kötelességei a gazdálkodással kapcsolatos feladatok körében

15. A Nemzetiségi Önkormányzat köteles együttműködni a gazdálkodó szervezettel, és figyelembe venni a gazdálkodó szervezet ellenőrzési jogkörében tett észrevételeit.
16. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében kötelezettséget vállaló személy – a kötelezettségvállalás előtt – köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés fedezete biztosított.
17. Meghatározza a kötelezettségvállalásra, utalványozásra, teljesítésigazolásra jogosultak körét és kezdeményezi azok nyilvántartásba vételét.
18. Gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát önálló fizetési számláján köteles lebonyolítani.
19. Köteles a Pénztári Szabályzat előírásait betartani.
20. Köteles időben adatot, információt szolgáltatni a gazdálkodó szerv felé feladatai határidőben történő elvégzéséhez.
21. A vonatkozó jogszabályok alapján szolgáltatott adatok valódiságáért a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felelős.

V. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés, teljesítésigazolás:

17. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a költségvetés végrehajtása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő, írásban jogosult.
18. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében tett kötelezettségvállasokat a Jegyző által kijelölt személy jelen Megállapodás III. B) 4. pontjában foglaltaknak megfelelően pénzügyileg ellenjegyzi. Fedezet hiánya esetén tájékoztatja kötelezettségvállalót vagy az utalványozót, ebben az esetben az ezzel megbízott személy az ellenjegyzést és a pénzügyi érvényesítést köteles megtagadni.
19. Az ellenjegyző az ellenjegyzés előtt köteles arról is meggyőződni, hogy a kötelezettségvállalás egyebekben nem sérti-e a gazdálkodás szabályait. Az ellenjegyzés és a pénzügyi érvényesítés nyilvánvaló jogsértés, vagy szabálytalan gazdálkodás esetén megtagadható, az ellenjegyzést és a pénzügyi érvényesítést a továbbiakban a Jegyző által megbízott személy a kötelezettségvállaló írásbeli utasítására végzi el.
20. Ha az ellenjegyzés és a pénzügyi érvényesítés írásbeli utasításra történt, a gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzatot a következő testületi ülésén írásban tájékoztatja.
21. A Nemzetiségi Önkormányzat kiadás teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás) kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítést követően lehet. Pénzügyi teljesítés az utalványozás és annak ellenjegyzése után történhet.
22. A Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából készpénz akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, testületi határozat) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt megelőző napon a gazdálkodó szervnél jelzi.
23. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében érvényesítésre a Jegyző által megbízott köztisztviselő jogosult.

24. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében teljesített kiadás telesítését igazolni kizárólag az elnök vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő jogosult az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 57. §-ában foglaltak alapján.

VI. Összeférhetetlenség:

7. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
8. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
9. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

9. Záró rendelkezések:
   7. A felek a fenti megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, alulírott helyen és időben jóváhagyólag írták alá.
   8. Jelen megállapodást az Önkormányzat Képviselő-testülete 131/2012. (IV. 26.) határozatával, a Román Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2012. (IV. 25.) határozatával hagyta jóvá.
   9. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a mindenkor hatályos, a helyi önkormányzatokról szóló törvény(ek) rendelkezései az irányadók.

Békés, 2012. május 7.

__________________________                                          ______________________

        Izsó Gábor polgármester                                                           Simon Éva elnök    

      Békés Város Önkormányzata                             Békési Román Nemzetiségi Önkormányzat

                        P. H.                                                                                             P. H.

__________________________

Tárnok Lászlóné jegyző

Békés Város Polgármesteri Hivatala

P. H.

Pénzügyileg ellenjegyzem:  Békésen, 2012. május 7. napján

                                                 ________________________________________           

7. melléklet a 13/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez

Együttműködési megállapodás

Mely létrejött egyfelől Békés Város Önkormányzata (adószáma: 15725060-204, székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 2., képviseli: Izsó Gábor polgármester, a továbbiakban: Önkormányzat),

másfelől a Békési Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat (adószáma 15778082-1-04, székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 2., képviseli: Feledi János elnök, a továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat)

továbbá a Békési Polgármesteri Hivatal (adószáma: 15343006-2-04, székhelye: 5630 Békés, Petőfi S. u. 2., képviseli: Tárnok Lászlóné jegyző,)

 /együttesen a továbbiakban: Felek/ között alulírott helyen és napon, az alábbi feltételek szerint:

I. Jogszabályi háttér:

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV törvény (a továbbiakban Áht.) 27. § (2) bekezdése alapján a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási ellenőrzési, finanszírozási adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatala gondoskodik. A helyi önkormányzat és az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat a feladatok ellátásának részletes szabályait a nemzetiségek jogairól szóló törvény 80. § szerint megállapodásban rendezik. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról, melynek érdekében a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan megállapodást köt a helyi nemzetiségi önkormányzattal. Felek e megállapodás a fent hivatkozott törvényhelyeken található megállapodás-kötési kötelezettség teljesítése érdekében kötik meg.

II. A Nemzetiségi Önkormányzat működése személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása:

34. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta igény szerint, tizenhat órában ingyenes használati jogot biztosít egy, a feladata ellátására alkalmas, számítógéppel, áramellátással, működő internetkapcsolattal ellátott irodahelyiségre a Békési Polgármesteri Hivatal épületében, valamint a benne található berendezési – és felszerelési tárgyakra (különösen íróasztal, irattároló szekrény, irodaszék, íróeszközök, számítógép, vezetékes telefonkészülék, nyomtató, fénymásoló gép). A Nemzetiségi Önkormányzat tudomással bír arról, hogy a jelen pontban meghatározott irodahelyiség használata – a városban működő Nemzetiségi Önkormányzatokkal közösen történik.
35. A helyiség, a berendezési- és felszerelési tárgyak fenntartásával, karbantartásával működtetésével kapcsolatos rezsi- és egyéb költségek az Önkormányzatot terhelik.

36. A Nemzetiségi Önkormányzat az 1. pontban írt eszközöket és helyiséget kizárólag alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint, a jó gazda gondosságával kezelheti, a használat jogát az Önkormányzat érdekeit kímélve gyakorolhatja.
37. A Nemzetiségi Önkormányzat a használati jogának gyakorlásával a Polgármesteri Hivatalban folyó munkát nem zavarhatja, köteles megtartani az intézmény (épület) rendjét.
38. A megállapodás 1. pontja szerinti irodahelyiség kulcsát a Nemzetiségi Önkormányzat képviselője a Polgármesteri Hivatal portaépületében veheti fel, és ott köteles leadni az épület elhagyásakor.
39. A Nemzetiségi Önkormányzat a használat jogát másnak semmilyen formában nem engedheti át.
40. Az Önkormányzat 1 fő, a Polgármesteri Hivatalban, teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő alkalmazása útján biztosítja a nemzetiségi képviselők munkájának segítéséhez, a képviselő-testületi ülések előkészítéséhez, a testületi és tisztségviselői döntések előkészítéséhez, a működéssel kapcsolatban felmerült nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátáshoz szükséges személyi feltételek megteremtését.
41. A képviselő-testületi ülések előkészítéséhez kötődő feladatok ellátását (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása) az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján biztosítja.
42. Az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal útján látja el a nemzetiségi képviselő-testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat.
43. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein a jegyző, vagy annak- a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő- megbízottja az Önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
44. A 7. és a 8. pontban felsorolt feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket az Önkormányzat viseli, kivéve a képviselő-testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználatát.

III. Az Önkormányzat kötelezettségei a Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatban:

A Felek rögzítik, hogy az államháztartásról szóló 2011. évi CXV. törvény rendelkezései alapján az Önkormányzat a Békési Polgármesteri Hivatal Gazdasági Osztálya (a továbbiakban: gazdálkodó szerv) útján köteles a Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggésben a következő feladatokat ellátni, azaz a Jegyző által a Gazdasági Osztály dolgozói közül ezzel megbízott, jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettséggel rendelkező köztisztviselő köteles az alábbi feladatokat elvégezni:

A) A gazdálkodó szerv által elvégzendő bejelentési kötelezettségek:

10. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételét kezdeményezte a Magyar Államkincstárnál, ezzel egyidejűleg megkérte a Nemzetiségi Önkormányzat adószámát.
11. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat működésének, várható gazdálkodási folyamatainak ismeretében eleget tesz az adózási kötelezettségnek, az adóhatósághoz bejelentette a Nemzetiségi Önkormányzatot.
12. A gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzat részére önálló fizetési számla nyitását kezdeményezte a helyi önkormányzat számlavezető pénzintézeténél, a számlanyitással kapcsolatos adminisztrációs feladatokat elvégezte (aláírás bejelentők), a számlavezetéssel kapcsolatos változásokat a nyilvántartásokon folyamatosan átvezeti.

B) A gazdálkodó szerv által elvégzendő gazdálkodási feladatok:

22. A Nemzetiségi Önkormányzat által a saját nevében vállalt kötelezettségek alapján elvégzi a bevételek és kiadások könyvelését, a gazdálkodásról legalább negyedévente elkészíti a főkönyvi kivonatot, és a pénzforgalmi jelentést.
23. A kötelezettségvállalások pénzügyi ellenjegyzését elvégzi, a kötelezettség vállalásokról nyilvántartást vezet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 56. § (1) bekezdésében foglaltak szerint.
24. A kötelezettségvállaló megbízásából pénzügyi kifizetéseket teljesít.
25. A kifizetések pénzügyi ellenjegyzését a fedezet megléte esetében elvégzi.
26. A beszerzett eszközökről állományi és leltári nyilvántartást vezet.
27. Elvégzi a gazdálkodás miatt szükségessé váló előirányzat módosításokat, és ezeket jóváhagyásra a képviselő-testület elé terjeszti.
28. A működéshez szükséges további nyilvántartásokat vezet (különösen: vagyon-nyilvántartás; számviteli nyilvántartás, kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre, utalványozásra, érvényesítésre jogosult személyek és aláírás mintájuk nyilvántartása).

C) A gazdálkodó szerv által elvégzendő jelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek:

10. A Magyar Államkincstár számára határidőre elkészíti, és megküldi a Nemzetiségi Önkormányzat működésével összefüggő negyedéves költségvetési jelentéseket, és az időszaki mérlegjelentéseket.
11. A képviselő-testület által jóváhagyott költségvetést, évközi beszámolókat és a zárszámadást a KGR rendszeren keresztül megküldi a Magyar Államkincstárnak
12. Az adókötelezettségnek eleget tesz, bevallást készít, és kezdeményezi a kötelezettségvállalónál a gazdálkodás miatt esedékessé váló adó befizetését vagy visszaigénylését.

D) A gazdálkodó szerv által a Nemzetiségi Önkormányzat számára készítendő dokumentumok:

19. Az elnök által elkészített költségvetési koncepció alapján elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési dokumentumait jóváhagyásra.
20. A költségvetés végrehajtása miatt szükségessé váló előirányzat módosításokat évente három alkalommal a testület számára elkészíti jóváhagyásra.

21. Az évközi beszámolókat és a zárszámadást előkészíti a testület számára jóváhagyásra.
22. A képviselő-testület minden ülésére tájékoztatót készít a pénzkészlet alakulásáról, a felvett előlegekről a kötelezettségvállalások alakulásáról, a szabad költségvetési keret állományáról.
23. Elkészíti a Nemzetiségi Önkormányzat számára a pénztári be- és kifizetések részletszabályainak rögzítésére szolgáló Pénztári Szabályzatot jóváhagyásra.
24. A Nemzetiségi Önkormányzat adóbevallását a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészíti.

E) Feladatok ellenőrzési jogkörben:

A Jegyző által a Nemzetiségi Önkormányzat gazdasági feladatainak ellátására megbízott személy minden a Nemzetiségi Önkormányzat nevében tett kötelezettségvállalás és pénzügyi teljesítés előtt köteles meggyőződni a fedezet meglétéről.

IV. A Nemzetiségi Önkormányzat feladatai és kötelességei a gazdálkodással kapcsolatos feladatok körében

22. A Nemzetiségi Önkormányzat köteles együttműködni a gazdálkodó szervezettel, és figyelembe venni a gazdálkodó szervezet ellenőrzési jogkörében tett észrevételeit.
23. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében kötelezettséget vállaló személy – a kötelezettségvállalás előtt – köteles meggyőződni arról, hogy a teljesítés fedezete biztosított.
24. Meghatározza a kötelezettségvállalásra, utalványozásra, teljesítésigazolásra jogosultak körét és kezdeményezi azok nyilvántartásba vételét.
25. Gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát önálló fizetési számláján köteles lebonyolítani.
26. Köteles a Pénztári Szabályzat előírásait betartani.
27. Köteles időben adatot, információt szolgáltatni a gazdálkodó szerv felé feladatai határidőben történő elvégzéséhez.
28. A vonatkozó jogszabályok alapján szolgáltatott adatok valódiságáért a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke felelős.

V. Kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés, teljesítésigazolás:

25. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a költségvetés végrehajtása során fizetési vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő, írásban jogosult.
26. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében tett kötelezettségvállasokat a Jegyző által kijelölt személy jelen Megállapodás III. B) 4. pontjában foglaltaknak megfelelően pénzügyileg ellenjegyzi. Fedezet hiánya esetén tájékoztatja kötelezettségvállalót vagy az utalványozót, ebben az esetben az ezzel megbízott személy az ellenjegyzést és a pénzügyi érvényesítést köteles megtagadni.
27. Az ellenjegyző az ellenjegyzés előtt köteles arról is meggyőződni, hogy a kötelezettségvállalás egyebekben nem sérti-e a gazdálkodás szabályait. Az ellenjegyzés és a pénzügyi érvényesítés nyilvánvaló jogsértés, vagy szabálytalan gazdálkodás esetén megtagadható, az ellenjegyzést és a pénzügyi érvényesítést a továbbiakban a Jegyző által megbízott személy a kötelezettségvállaló írásbeli utasítására végzi el.
28. Ha az ellenjegyzés és a pénzügyi érvényesítés írásbeli utasításra történt, a gazdálkodó szerv a Nemzetiségi Önkormányzatot a következő testületi ülésén írásban tájékoztatja.
29. A Nemzetiségi Önkormányzat kiadás teljesítésének, bevétele beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (a továbbiakban: utalványozás) kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő jogosult. Utalványozni csak az érvényesítést követően lehet. Pénzügyi teljesítés az utalványozás és annak ellenjegyzése után történhet.
30. A Nemzetiségi Önkormányzat házipénztárából készpénz akkor fizethető ki, ha a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla, testületi határozat) bemutatja, és szándékát a pénzfelvételt megelőző napon a gazdálkodó szervnél jelzi.
31. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében érvényesítésre a Jegyző által megbízott köztisztviselő jogosult.

32. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében teljesített kiadás telesítését igazolni kizárólag az elnök vagy az általa erre felhatalmazott nemzetiségi képviselő jogosult az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 57. §-ában foglaltak alapján.

VI. Összeférhetetlenség:

10. A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet.
11. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
12. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

10. Záró rendelkezések:
    10. A felek a fenti megállapodást, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, alulírott helyen és időben jóváhagyólag írták alá.
    11. Jelen megállapodást az Önkormányzat Képviselő-testülete 131/2012. (IV. 26.) határozatával, a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 12/2012. (IV. 25.) határozatával hagyta jóvá.
    12. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény és a mindenkor hatályos, a helyi önkormányzatokról szóló törvény(ek) rendelkezései az irányadók.

Békés, 2012. május 7.

__________________________                                      ______________________

        Izsó Gábor polgármester                                                Feledi János elnök    

   Békés Város Önkormányzata                             Békési Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat

                        P. H.                                                                                             P. H.

__________________________

Tárnok Lászlóné jegyző

Békés Város Polgármesteri Hivatala

P. H.

Pénzügyileg ellenjegyzem:    Békésen, 2012. május 7 . napján

                                                 ________________________________________           

8. melléklet

a 13/2011. (VI. 01.) önkormányzati rendelethez[48]

1. függelék a 13/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület névsora

Polgármester:

Izsó Gábor                                                             Független 

Egyéni választókerületi képviselők:

    1. sz. vk.:      Vámos László                                 Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör       

    2. sz. vk.:      Mészáros Sándor                           Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör       

    3. sz. vk.:      Dr. Pálmai Tamás                           Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör       

    4. sz. vk.:      Barkász Sándor                              Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör       

    5. sz. vk.:      Balázs László                                  Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör       

    6. sz. vk.:      Izsó Gábor                                     Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör       

    7. sz. vk.:      Pocsaji Ildikó                                 Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör

    8. sz. vk.:      Mucsi András                                 Jobboldali Összefogás Békésért Polgári Kör

Listáról mandátumot szerzett képviselők:

1.                     Rácz Attila                                      FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség      

2.                     Koppné Dr. Hajdu Anikó               FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség      

3.                     Szalai László                                   Magyar Szocialista Párt

2. függelék a 13/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez

A BIZOTTSÁGI TAGOK NÉVSORA

1. ÜGYRENDI, LAKÁSÜGYI, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG:

Elnök:                              Mészáros Sándor

Képviselő tagok:              Balázs László

                                       Mucsi András

                                       Szalai László           

                                       Pocsaji Ildikó

Nem képviselő tagok:      Dr. Kiss Beáta Ibolya

                                       Dr. Csiby Miklós

                                       Csibor Géza

                                       Dr. Rácz László

2. PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG:

Elnök:                              Balázs László

Képviselő tagok:              Barkász Sándor

                                       Rácz Attila

                                       Mészáros Sándor

Nem képviselő tagok:      Duma Konstantin

                                       Hévízi András

                                       Miklós Lajos

3. OKTATÁSI, KULTURÁLIS ÉS SPORT BIZOTTSÁG:

Elnök:                              Mucsi András

Képviselő tagok:              Koppné Dr. Hajdu Anikó

                                       Pocsaji Ildikó

                                       Vámos László

Nem képviselő tagok:      Deákné Domonkos Julianna

                                       Barnáné Varga Emília

                                       Mester Péter

 3. függelék a 13/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez[49]

Önkormányzati intézmények, gazdasági társaságok

I. Önállóan működő és gazdálkodó intézmények:

1. Békési Kistérségi Óvoda (5630 Békés, Petőfi u. 4. sz.)

      Tagintézmények:

                                       Baky Utcai Óvoda

Újvárosi Óvoda       

Hunyadi Téri Óvoda

Korona Utcai Óvoda

Végvári Óvoda

Ótemető Utcai Óvoda

Teleky Utcai Óvoda

2. Békés Városi Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központ (5630 Békés, Jantyik u. 21-25. sz.)

3. Békés Városi Egyesített Egészségügyi Intézmény és Rendelőintézet (5630 Békés, József A. u. 5. sz.)

4. Békési Polgármesteri Hivatal (5630 Békés, Petőfi S. u. 2.)

II. Önállóan működő intézmények:

1. Békés Városi Püski Sándor Könyvtár (5630 Békés, Széchenyi tér 4. sz.)

2. Békés Városi Jantyik Mátyás Múzeum (5630 Békés, Széchenyi tér 4. sz.)

3. Békés Városi Szociális Szolgáltató Központ (5630 Békés, Jantyik u. 1. sz.)

III. Kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok:

1. LISZ Lakásgazdálkodási Ingatlanközvetítési és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (5630 Békés, Petőfi S. u. 21.)

2. Békési Férfi Kézlabda Korlátolt Felelősségű Társaság (5630 Békés, Jantyik M. u. 21-25.)