1. § A rendelet személyi hatálya kiterjed, ha a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( a továbbiakban: Szt.) és végrehajtási rendeletei, valamint e rendelet másképpen nem rendelkezik

• a) az önkormányzat területén bejelentett lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen a településen tartózkodó
  • aa) magyar állampolgárokra,
  • ab) bevándoroltakra és letelepedettekre,
  • ac) hontalanokra,
  • ad) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre,
• b) az Szt. 3 § (3) bekezdésében meghatározott személyekre,

c)az Szt. 7. § (1) bekezdése szerinti esetben az önkormányzat területén jogszerűen tartózkodó, az Szt. 3. § (1) bekezdése szerinti személyekre és az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

2. § (1) E rendeletben használt fogalmak magyarázatánál az Szt. 4. §-ában meghatározottakat a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) E rendelet alkalmazásában

• a) gyermekét egyedül nevelő: az a szülő, vagy törvényes képviselő, aki hajadon, nőtlen, elvált, özvegy vagy házastársától külön él, kivéve, ha élettársa van
• b) különélő házastársak: azok, akiknek bejelentett lakóhelyük, tartózkodási helyük különböző
• c) váratlan kiadás: előre nem látható és nem tervezhető esemény következtében keletkezett többletköltség, amely veszélyezteti a jogosult vagy családja létfenntartását

3. § (1) E rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat.

(2) A kérelmet írásban a Zalacsányi Közös Önkormányzati Hivatalban( továbbiakban : Önkormányzati Hivatal) kell benyújtani e rendelet mellékleteiben meghatározott formanyomtatványon.

(3) Az eljárás során az igénylőnek nyilatkoznia kell: saját és együtt élő családtagjai, továbbá energiatámogatás igénylése esetén a háztartásban élők természetes személyazonosító adatairól ( név, születési hely és idő, anyja neve),lakó-és tartózkodási helyéről, továbbá hajléktalan személy esetében arról a címről, amelyre a megállapított ellátást kéri,állampolgárságáról, nem magyar állampolgár esetén idegenrendészei státuszáról, az egyes ellátási formáknál meghatározott jogosultsági feltételekre vonatkozó adatokról, társadalombiztosítási azonosító jeléről, jövedelemi viszonyairól,e rendeletben meghatározott esetekben vagyoni viszonyáról, energiatámogatás esetén a támogatott szolgáltatást szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek az azonosításához szükséges adatokról.

(4) Ha a jogosultság elbírálásához szükséges adatok, igazolások, nyilatkozatok, bizonyítékok az ellátás megállapítására jogosult szervnél rendelkezésre állnak, azokat újból bekérni nem lehet.

(5) Nem köteles az ügyfél olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatósági jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmaznia kell, és annak az Önkormányzati Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, továbbá az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolások beszerzésére.

(6) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai az irányadóak. Ettől akkor lehet eltekinteni, ha a településen lakóhellyel rendelkező, de életvitelszerűen külföldön, vagy más településen élő személy e körülményt hitelt érdemlően ( pl. iskolalátogatási bizonyítvánnyal, munkáltatói igazolással) bizonyítja.

(7) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatokat, valamint a vagyonnyilatkozat adatainak valódiságát ellenőrizni jogosult. Valótlan tartalmú nyilatkozat, vagy igazolás esetén a kérelem elutasítható, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett támogatást pedig vissza kell követelni.

4. § (1) A támogatásra jogosultság elbírálása érdekében a kérelmező köteles nyilatkozni e rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon saját és családtagjai, illetve a háztartásban élők jövedelmi viszonyairól, valamint becsatolni a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről szóló, az Szt. 10 § (2)-(5) bekezdésében meghatározottak szerinti igazolásokat vagy azok fénymásolatát. A tartásdíj összegének igazolására, amennyiben annak megfizetésére nem postai vagy banki utalással kerül sor, mellékelni kell a tartásdíj megállapításáról szóló bírósági ítéletet, vagy gyámhivatali jegyzőkönyvet, ennek hiányában a kötelezett nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj havi összegéről és annak módjáról. Nyugellátás, nyugdíjszerű szociális ellátás összegének igazolására a folyósító szerv által kiállított, az ellátás megelőző évben folyósított, valamint a tárgyév január elsején érvényes összegét tartalmazó igazolását is csatolni kell.

(2) Amennyiben a rendszeres pénzellátás, árvaellátás összege a kérelem benyújtásának hónapjában emelkedik, a jövedelemnyilatkozathoz az emelt összegű ellátásról szóló jövedelemigazolást kell mellékelni.

(3) A család egy főre jutó jövedelmének meghatározásához az Szt. 4. § (1) bekezdés dc) pontja szerinti személy esetén csatolni kell a rokkantsági járadék, a rokkantsági ellátás, a vakok személyi járadéka, vagy a fogyatékossági támogatás folyósítását igazoló iratot.

(4) A jövedelemszámításnál csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a kérelmezőnek és közeli hozzátartozójának, továbbá a házastárs tagjai által ( bírósági határozat alapján) rokontartás címén fizetett tartásdíj összegét. A családi pótlékot, az árvaellátást és a tartásdíj címén kapott összeget annak a személynek a jövedelmeként kell figyelembe venni, akire tekintettel azt folyósítják.

(5) Ha az elbírálásra jogosult szerv a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Fenntartási költségnek minősül a lakbér, az albérleti díj, a közszolgáltatási díjak, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, a hiteltörlesztés, valamint a lízingdíj.Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.A havi vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a család ( háztartás) által lakott lakás, és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes fenntartási költségének háromszorosát.

6. § (1) A havi rendszerességgel adott támogatás esetében a jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától, energiatámogatás esetén a benyújtás hónapjának 1. napjától kell megállapítani.

(2) Ha a kérelmet nem a 3. § (2) bekezdés szerinti nyomtatványon nyújtották be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörtént.

(3) Ha a kérelmező a határozott időre megállapított ellátás jogosultsági időtartamának megszűnése előtt kéri a jogosultság ismételt megállapítását, az új ellátási jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

7. § (1) A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról

• a) megélhetési támogatás és energiatámogatás esetén havonta utólag, minden hónap 5. napjáig,
• b) gyógyszertámogatás esetén negyedévente , a negyedévet követő hónap 5. napjáig

a jegyző gondoskodik postai vagy folyószámlára utalással.

(2) Ha a havi rendszeres pénzbeli ellátás nem teljes hónapra jár, a töredékellátás összege azonos az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzatával.

8. § (1) A havi rendszerességgel adott pénzbeli és természetbeni ellátások esetében a támogatásra való jogosultságot, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik

• a) a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal kell megszüntetni,
• b) energiatámogatás esetén, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a támogatást a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(2) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátás folyósításának megszüntetéséről – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – határozatot kell hozni.

9. § (1) E rendeletben meghatározott hatáskör gyakorlója elvégzi a támogatásra jogosultág felülvizsgálatát

• a) a 16 § (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított megélhetési támogatás esetén a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül,
• b) a 16 § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított megélhetési támogatás esetén a szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény, vagy komplex minősítés érvényességének lejártát követő 30 napon belül,
• c) valamennyi támogatás esetén a tudomásra jutástól számított 21 napon belül, ha az együtt élők számában, vagy jövedelmében olyan mértékű változás következik be, ami a jogosultság megszüntetését eredményezi.

(2) A hatáskör gyakorlója határozattal dönt a felülvizsgálat eredményéről.

(3) Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a jogosult a felülvizsgálatot nem teszi lehetővé, vagy a kért dokumentumokat nem bocsátja rendelkezésre.

10. § (1) A tényállás tisztázása érdekében – amennyiben indokolt - a döntés-előkészítő szerv környezettanulmányt készíthet.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni

• a) ha a hatáskör gyakorlója megállapítja, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi és/vagy vagyoni feltételek nem teljesültek,
• b) ha az igénylőről vagy családjáról az önykormányzati hivatalnál egy évnél nem régebbi környezettanulmány áll rendelkezésre,
• c) köztemetés ügyében indult eljárásokban,
• d) temetési segély ügyében indult eljárásokban.

11. § A támogatásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

12. § A hatáskör gyakorlója:

• a) valótlan adatközlés, vagy igazolás alapján, valamint a 11. § szerinti értesítési kötelezettség elmulasztása miatt az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt megtérítésre kötelezi,
• b) a megtérítés összegét méltányosságból elengedheti, csökkentheti, és/vagy részletfizetést engedélyezhet különösen akkor, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének ( a továbbiakban: nyugdíjminimum ) 100%-át, egyéb esetben a 80%-át nem haladja meg, és vagyonnal nem rendelkezik.

13. § E rendeletben szabályozott ellátások esetében az Szt. 18-24. § -aiban meghatározott szabályok szerint a jegyző gondoskodik a nyilvántartások vezetéséről és az adatkezelésre vonatkozó szabályok betartásáról.

14. § (1) E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatók meg:

• a) Pénzben nyújtható rendszeres települési támogatás: megélhetési támogatás, gyógyszertámogatás, energiatámogatás
• b) Pénzben nyújtható rendkívüli települési támogatás: temetési segély, iskolakezdési támogatás , óvodakezdési támogatás
• c) Pénzbeli és természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás: az átmeneti segély

(2) Az Szt-ben meghatározott szabályok alapján az önkormányzat költségvetése terhére szociális természetbeni ellátásként köztemetés rendelhető el.

(3) Az Szt. 115. §. (1) bekezdése alapján a szociális ellátások térítési díja (intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbözete. Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére a következő személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

• a) étkeztetés
• b) családsegítés

c ) házi segítségnyújtás

(4) Az első fokú feladat – és hatáskört az e rendeletben szabályozott ellátások vonatkozásában – a 18 §,19/a § , 19/b , 19/c § , 21. § és a 28/A § kivételével – a Szociális Bizottság gyakorolja.

(5) Az első fokú döntés elleni fellebbezés elbírálására Zalacsány község Önkormányzat Képviselő-testülete jogosult.

15. § E rendeletben meghatározott ellátások finanszírozására Zalacsány Község Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

16. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság kérelemre megélhetési támogatást állapíthat meg annak a hátrányos munkaerő piaci helyzetű, aktív korú személynek, aki munkaképességét legalább 40 %-ban elvesztette, vagy legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,és családjának egy főre jutó jövedelme nem éri el a nyugdíjminimum 90%-át és vagyonnal nem rendelkezik.

(2) Nem állapítható meg a támogatás annak, aki keresőtevékenységet folytat, előzetes letartóztatásban van, elzárás, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, rendszeres pénzellátásban részesül, köznevelési, vagy felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül.

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell: a rendelet 2. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3§. (1)-(3) bekezdésére- a családban élők jövedelemigazolásait, a rendelet 3. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben a rehabilitációs hatóságnak a munkaképesség-csökkenés, vagy egészségkárosodás minősítését tartalmazó, érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását, szakvéleményét, vagy komplex minősítését.

(4) A feltételek fennállása esetén a jogosultságot a kérelem benyújtásának napjától határozatlan időre kell megállapítani. Abban az esetben, ha a kérelmet a rendszeres pénzellátás megszüntetéséről szóló határozat keltét követő 30 napon belül benyújtják, a megélhetési támogatásra jogosultság kezdő napja a rendszeres pénzellátás megszűnését követő nap.

(5) A megélhetési támogatás összege 10.000 Ft/hó.

(6) A jogosultság feltételeinek a munkaképesség-csökkenés mértékéről szóló szakhatósági állásfoglalás, szakvélemény, vagy komplex minősítés érvényességének lejártát követő 30 napon belül felül kell vizsgálni.

(7) Meg kell szüntetni a támogatásra jogosultságot annak,

• a) akire vonatkozóan a 16 § (2) bekezdés szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett
• b) aki a jogosultság felülvizsgálatára irányuló eljárást akadályozza,
• c) aki az ellátást két hónapon keresztül nem veszi át.

17. § (1) Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személy részére- az egészségi állapotának megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásának csökkentése érdekében – gyógyszertámogatással nyújt segítséget.

(2) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság kérelemre gyógyszertámogatást állapíthat meg annak, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

• a) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 175%-át
• b) a legalább hat hónap időtartamban rendszeresen szedett gyógyszereinek a havi költsége pedig meghaladja a 10.000,- Ft-ot,és vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 5. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell: a rendelet 2. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint-figyelemmel e rendelet 3 § (1)-(3) bekezdésére- a családban/háztartásban élők jövedelemigazolásait, a rendelet 3. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot,a kérelmező által rendszeresen, legalább hat hónap időtartamban szedett gyógyszereiről kiállított háziorvosi igazolást, a gyógyszerek térítési díjáról szóló gyógyszertári bizonylatot.

(4) A jogosultságot egy évre kell megállapítani. Összege havi 3.000,- Ft, melyet a jogosult részére negyedévente utólag, a hónap 5-éig kell utalni.

(5) Nem részesülhet gyógyszertámogatásban az, aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, vagy a közgyógyellátásra jogosultság feltételeinek megfelel.

18. § (1) ^[2]Az önkormányzat a szociálisan rászoruló személynek és családok számára az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség ( továbbiakban: lakás) fenntartásával kapcsolatos áram-, gázdíj és szilárd tüzelőanyag költségéhez pénzben biztosított energiatámogatással nyújt segítséget.

(2) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester energiatámogatást állapít meg annak, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

• a) a nyugdíjminimum 300 %-át
• b) egyedül élő esetén a nyugdíjminimum 350 %-át és vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 6. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell: a rendelet 2. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3 § (1)-(3) bekezdésére- a háztartásban élők jövedelemigazolásait, a rendelet 3. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, a fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatokat tartalmazó iratot.

(4) A jogosultságot a kérelem benyújtásának hónapjának 1. napjától egy évre lehet megállapítani a háztartásban élők közül annak, aki a szolgáltatóval szerződésben áll. A támogatás havi összege 5.000,- Ft, melyet havonta utólag, minden hónap 5-éig, az igénylő kérelme alapján az igénylő vagy a szolgáltató számlájára kell utalni.

(5) Energiatámogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(6) A támogatásra jogosultságot, ha a jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

19. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság átmeneti segélyt nyújt az Szt. 45.§-ban foglaltak alapján annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személynek, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud és váratlan esemény, elemi kár vagy egyéb rendkívüli ok miatt előre nem látható, jelentős többletkiadásuk keletkezett vagy várható.

(2) Az átmeneti segély megállapításának feltétele, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

(3) Az átmeneti segély megállapítható alkalmanként és havi rendszerességgel, maximum 3 havi időtartamra is.

(4) Az alkalmanként és a havi rendszerességgel adott átmeneti segély egyszeri összege nem lehet kevesebb 2.000,- Ft-nál, de nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét.

(5) Egy kérelmező részére egy naptári éven belül legfeljebb három alkalommal állapítható meg átmeneti segély, melyből legfeljebb és egy alkalommal lehet havi rendszerességgel nyújtott átmeneti segélyt megállapítani.

(6) Egy kérelmező részére egy naptári éven belül az átmeneti segély együttes összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át.

(7) Az átmenti segély pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt nyújtható. Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha:

• a) a kérelem erre irányul,
• b) az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetben történő nyújtása indokolt.

(8) A természetben nyújtott segély lehet élelmiszercsomag, vásárlási utalvány, tüzelőanyag, vagy a segély meghatározott célra történő kifizetése – pl. közműdíjak, térítési díj.

(9) A támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendelet 7. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell: a rendelet 2. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3 § (1)-(3) bekezdésére- a háztartásban élők jövedelemigazolásait, a rendelet 3. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot

(8) A Szociális Bizottság különös méltánylást igénylő esetben a jogosultsági feltételekkel nem rendelkező kérelmező részére is állapíthat meg átmeneti segélyt.

19/A. § (1) A Képviselő-testület valamennyi Zalacsányban lakóhellyel rendelkező, alapfokú vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek részére évente egy alkalommal iskolakezdési támogatást állapíthat meg.

(2) Az iskolakezdési támogatásra a gyermek akkor jogosult, ha családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét.

(3) Az iskolakezdési támogatás gyermekenkénti összegét a képviselő-testület évente állapítja meg.

(4) Az iskolakezdési támogatásra alapfokú oktatásban résztvevő gyermek legfeljebb 16 éves koráig, középfokú oktatásban résztvevő gyermek legfeljebb 20 éves koráig jogosult.

(5) Nem jogosult iskolakezdési támogatásra az a gyermek, aki

• a) bármely okból tanévet, évfolyamot ismétel, ugyanazon évfolyamon tanul,
• b) középfokú képzésben részesül, de már középfokú képzettséggel rendelkezik,

(6) Az iskolakezdési támogatást a képviselő-testület döntését követően szeptember 30. napjáig lehet igényelni a 11. melléklet szerinti nyomtatványon, amelyhez csatolni kell a jövedelemigazolásokat és az intézmény által kiadott iskolalátogatási igazolást. A Zalacsányi Csány László Általános Iskolában tanul gyermekek esetében az iskolalátogatási igazolást az önkormányzati hivatal kéri meg.

(7) A képviselő-testület az iskolakezdési támogatás elbírálásával kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át.

19/B. § (1) Zalacsány község Önkormányzata évi két alkalommal március és december hónapban a községben lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen itt élő 65 éven felüli személyeket időskorúak támogatásában részesítheti.

(2) A támogatásra az jogosult, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét és legkésőbb a támogatás igénylésének időpontjában nyugdíjasnak minősül.

(3) Az időskorúak támogatására vonatkozó kérelem a 15. melléklet szerint nyomtatványon nyújtható be, a kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat.

(4) Az támogatás természetbeni ellátás formájában – vásárlási utalvány vagy élelmiszercsomag- nyújtható, a folyósítás módját és összegét a képviselő-testület minden évben külön határozatban határozza meg. Háztartásonként -több jogosultsági feltétel fennállása esetén is - egy ellátás állapítható meg.

(5) A képviselő-testület az időskorúak támogatásának elbírálásával kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át.

20. § (1) Temetési segélyre jogosult, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

• a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy
• b) tartásra köteles hozzátartozó, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési költségek viselése akkor veszélyezteti a kérelmező, illetve a családja létfenntartását, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500 %-át

(3) A temetési segély összege legalább a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének 10%-ával megegyező összeg, de elérheti annak teljes összegét.

(4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 200.000 Ft.

(5) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a rendelet 8. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez mellékelni kell: a rendelet 2. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3 § (1)-(3) bekezdésére- a háztartásban élők jövedelemigazolásait,a rendelet 3. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, a temetés költségeiről a segélyt kérő, vagy vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(6) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a Szociális Bizottság gyakorolja.

21. § (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gondoskodik az Szt. 48 § - ában, valamint az Szvhr-ben meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

(2) Zalacsány községben a köztemetés helye: Zalacsányi köztemető

(3) Közköltségen elsősorban hamvasztásos temetés, a hozzátartozó vagy az elhalt eltérő rendelkezése esetén a legolcsóbb testtemetés rendelhető el.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben foglaltaktól indokolt esetben el lehet térni, de az ezzel járó jelentősebb többletköltségeket az önkormányzat nem vállalja fel. Ilyen indokolt eset különösen, ha a méltó eltemettetés költségére az elhalt hagyatéka fedezetet nyújt.

(5) A köztemetés költségének megtérítésére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve indokolt esetben a megtérítéstől részben vagy egészben eltekinthet, ha az a kötelezett vagy családjának megélhetését veszélyezteti, vagy számára aránytalanul nagy terhet jelent.

22. § (1) Az Szt. 62.§ -ban szabályozott étkeztetés keretében a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni . Étkeztetés szempontjából szociálisan rászorultnak azokat a személyeket kell tekinteni:

• a) akik a 65. életévüket betöltötték, vagy
• b) egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy
• c) hajléktalanságuk miatt önmaguk, illetve eltartottjaik részére az étkeztetést tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki krónikus vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt, illetve a háziorvos, kezelőorvos igazolása alapján mozgásában olyan mértékben korlátozott, hogy önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni.

(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni és fogyatékosságát az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal vagy más okirattal, az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel igazolja.

(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátásáról nem tud gondoskodni. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget szakvéleménnyel kell igazolni.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, és a településen életvitelszerűen tartózkodik.

23. § (1) A Képviselő-testület a szociális étkeztetést a zalacsányi óvoda tálalókonyhájáról kiszállítással vagy elvitellel biztosítja az igénylők részére.

(2) A képviselő-testület az étkeztetési feladatát megállapodás alapján a Nemesbük község Önkormányzatával kötött megállapodással, az Nemesbüki Óvoda közreműködésével látja el.

24. § (1) Az étkeztetés iránti kérelem a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon nyújtható be. A kérelemhez mellékelni kell a rendelet 2. melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint-figyelemmel e rendelet 3 § (1)-(3) bekezdésére a családban/háztartásban élők jövedelemigazolásait, a rendelet 3. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot és a 22.§ (2)-(4) bekezdésben meghatározott, a kérelem tartalmának megfelelő igazolást.

(2) Az étkeztetés megállapítható határozott és határozatlan időre.

(3) Az étkezésért térítési díjat kell fizetni. Az étkezésért fizetendő intézményi térítési díjat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A térítési díjat

• a) az ellátást igénybe vevő jogosult,
• b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,
• c) a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni.

(5) Az étkeztetés térítési díja csökkenthető vagy elengedhető, amennyiben az étkeztetést igénybevevő családjában az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg.

(6) Az étkeztetéssel kapcsolatos hatósági feladatok ellátását a képviselő-testület a Szociális Bizottságra átruházza.

25. §

26. § (1) Házi segítségnyújtás keretében az Szt. 63.§-ban foglalt személyekről kell gondoskodni.

(2) A házi segítségnyújtást a Képviselő-testület a Zalaszentgrót és környező települések Intézményfenntartó Társulásának fenntartásában lévő Zalaszentgróti Szociális, Család- és Gyermekjóléti Központ által biztosítja.

(3) A házi segítségnyújtásért az e rendelet 14. melléklete szerinti térítési díjat kell fizetni.
(4) A házi segítségnyújtásért fizetendő térítés díj - amennyiben az ellátásban részesülő jövedelme nem haladja meg a 85500 Ft/hó jövedelmet - 50 %-kal csökkenthető, különös méltánylást érdemlő esetben elengedhető.
(5) A (4) bekezdés szerinti térítési díj mérséklés megállapítható meghatározott időtartamra, vagy a házi segítségnyújtás idejére folyamatosan.

27. § (1) Az Szt. 64. § -ban szabályozott családsegítés szolgáltatás a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.

(2) A családsegítés szolgáltatást a Szociális és Gyermekjóléti Alapszolgáltatási Központ Zalaszentgrót látja el.

28. § (1) A Képviselő-testület kérelemre szociális célú tűzifa támogatást biztosíthat annak a szociálisan rászoruló személy részére, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 350 %-át.

(2) Előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti

• a) aktív korúak ellátására,
• b) időskorúak járadékára,
• c) rendszeres települési támogatásra jogosult

(3) Előnyben kell részesíteni továbbá azt a kérelmezőt, akinek családjában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzet gyermeket nevelnek.

(4) Háztartásonként legfeljebb 5 m³ tűzifa biztosítására kerülhet sor.

(5) A kérelmet a 10. melléklet szerinti formanyomtatványon az Önkormányzati Hivatalban kell benyújtani, melyhez csatolni kell a rendelet 3. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozatot, valamint- figyelemmel e rendelet 3 § (1)-(3) bekezdésére- a háztartásban élők jövedelemigazolásait.

(6) Zalacsány község Önkormányzata a szociális célú tűzifában részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

29. § (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba. Szabályait – a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel- a hatályba lépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A 2015. február 28-án fennálló méltányossági ápolási díjra jogosultságot ezen időponttal meg kell szüntetni.

(3) A 2015. február 28-án méltányossági ápolási díj megállapítása iránt folyamatban lévő ügyekben a 2015. február 28-án hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 15/2004. (IX.20.) önkormányzati rendelet.

(5) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.