Kelevíz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete

az állattartásról

Hatályos: 2004. 07. 01 - 2022. 02. 17

Kelevíz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete

az állattartásról1

2004.07.01.

Kelevíz Önkormányzat az állategészségügyről szóló 2005. évi CXXVI. törvény és végrehajtási rendeletei, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény és végrehajtási rendeletei, valamint a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997.(II.26.) Korm. rendelet figyelembevételével az alábbi rendelet alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet célja azon szabályok meghatározása, melyek elősegítik az állttartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, érvényre juttatják az állatok tartása során az állategészségügyi, közegészségügyi, az állatvédelmi és környezetvédelmi előírásokat és biztosítják, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse.

(2) Jelen rendeletet Kelevíz önkormányzat közigazgatási területén alkalmazni kell minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki, illetőleg amely az állat tulajdonosa továbbá, aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli.

2. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából:

a) állattartás: olyan tevékenység, amelynél az állat tartása állati eredetű termék előállítására (hús, tej, tojás, gyapjú stb.), munkavégzésre, sport célok elérésére, kedvtelésre irányul.

b) gazdasági haszonállat: a ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly, sertés, juh, kecske, baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngytyúk, galamb).

c) gazdasági célból tartott prémes állat: nutria, nyérc, ezüst és kék róka, nyúl stb.

d) lakásban tarható állat: az eb, a macska, a kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (szíriai aranyhörcsög, tengerimalac stb. )

e) ebsétáltatás: közterületen minden ebfajtának pórázon és a 20 cm marmagasságot meghaladó ebnek szájkosárral történő vezetése.

f) örző- védő eb: az, amelyet magán- vagy társas vállalkozásban folytatott őrző- védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja.

g) vakvezető: az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek, és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (1146, Budapest, Hermina út. 47.) igazolvánnyal látott el.

h) jelzőeb: az, amely a halláskárosultak segítségét szolgálja, aminek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani.

Az állattartás általános szabályai

3. § (1) Kelevíz Önkormányzat közigazgatási területén állat az állategészségügyi, állatvédelmi, közegészségügyi, építésügyi és a környezetvédelmi jogszabályok betartásával és a lakosság nyugalmának zavarása (zaj, bűz stb.) nélkül tartható.

(2) Az állatok tartására szolgáló építmények és az ezekhez tartozó kiszolgáló létesítmények kialakítása építési engedély alapján történhet, Kelevíz község rendezési tervében és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Korm.rendeletben meghatározott beépítési és elhelyezési feltételek betartásával.

(3) Az állattartó köteles az állat tartására szolgáló létesítmény tisztaságát biztosítani, szükség szerint takarítani, fertőtleníteni, a káros rovarok és rágcsálók irtásáról gondoskodni és az állattartás során az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályok rendelkezéseit folyamatosan betartani.

(4) Az állattartó köteles gondoskodni állatának megfelelő tartásáról, takarmányozásáról és a gondozásáról. Állata egészségének megóvása érdekében köteles az állategészségügyi rendelkezéseket betartani és az állat megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről gondoskodni.

(5) Ha az állattartó nem kívánja az állatot tovább tartani, köteles annak megfelelő elhelyezéséről gondoskodni.

(6) Tilos az álltatartó által megunt vagy egyéb ok miatt nem tartható állatot szabadon engedni, elhagyni.

(7) Az állattartónak biztosítani kell, hogy az állattartással senkinek kárt ne okozhasson. Bármilyen állat csak oly módon tartható, hogy a közterületet ne szennyezze.

(8) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondjaira bízott kis és nagy állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasításait betartani.

Az ebtartás szabályai

4. § (1) Az ebtartó köteles az állatot úgy tartani, hogy a szomszédok nyugalmát ne zavarja, szabad mozgásukat ne gátolja, testi épségüket és egészségüket ne veszélyeztesse, anyagi kárt ne okozzon.

(2) Az érintett lakók az (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az ebtartás korlátozását vagy megszüntetését kérhetik. Az érdekeltek nyilatkozatai és a szakhatóságok véleménye alapján az önkormányzat jegyzője az ebtartást korlátozhatja vagy megtilthatja.

(3) Kelevíz Önkormányzat közigazgatási területén a kertes családi házak udvarán háztartásonként az eb korától és fajtájától függetlenül legfeljebb két eb és egyszeri szaporulata három hónapos korig tartható.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározottaknál nagyobb létszámú eb indokolt esetben a Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Marcali Városi Intézete engedélyével és a főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tarható.

5. § (1) Az ebeket az állattartók úgy kötelesek tartani -szükség esetén megkötve, zárt helyen-, hogy az állatok ne tudjanak elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni.

(2) A tele, ház, lakás, bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát kell szembetűnő módon elhelyezni.

(3) Bekerítetlen ingatlanon szabadon engedett ebet tilos tartani. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el.

(4) Bekerített ingatlanon az eb szabadon tartható, azonban a kerítést úgy kell kialakítani, hogy az eb közterületre való kijutását, szomszédos ingatlanokra való bejutását, valamint a kerítés résein történő kiharapását megakadályozza.

6. § (1) Közterületen az ebet pórázzal, a 20 cm marmagasságú ebet pedig szájkosárral is el kell látni.

(2) Veszélyes és veszélyesnek minősített ebet közterületre csak fém szájkosárral, a kibújást megakadályozó, fojtó nyakörvvel, két méternél nem hosszabb, nem kihúzható pórázzal, a tartási engedély jogosultjának felügyeletével szabad kivezetni.

(3) Közterületen történő tartózkodás esetén az oltást igazoló műanyag lapocskát az eb nyakörvére erősítve kell tartani, és azt szükség esetén az ellenőrzésre jogosult, illetve megharapott személy részére fel kell mutatni.

(4) Ebharapás esetén az állattartó köteles az ebet hatósági állatorvoshoz vinni, megvizsgáltatni és az arról szóló igazolást a sérelmet szenvedett személy részére, illetve képviselőjének átadni.

(5) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az e területeken keletkezett szilárd ürüléket az álltattartó köteles haladéktalanul eltávolítani.

7. § (1) Tilos az ebet beengedni, bevinni vagy tartani nyilvános helyiségekbe, úgymint ügyfélforgalmat lebonyolító közintézmény épületébe, orvosi rendelő, eMagyarország Pont, könyvtár, üzlet, temető, játszótér.

8. § Őrző- védő szolgálatot ellátó magánszemély, szervezet ebtartásához a külön jogszabályban meghatározott előzetes engedély szükséges. Az engedélyben az ebtartást szabályzó valamennyi jogszabály betartásán túlmenően – a helyi körülményeket figyelembe véve – különös feltételek betartása (pl. kerítés, zajártalom megelőzése) kötelezhető az eb tartója.

9. § 1) Az eb tulajdonosa nyilvántartásba vétel végett köteles az önkormányzat jegyzőjének bejelenteni, ha az állat:

- a 3 hónapos kort elérte
-elhullot vagy elveszett
-új tulajdonoshoz került.
2) Az eb tartója köteles az ebet évenként – a három hónapos kort elért ebet harminc napon belül, majd hat hónapon belül ismételten – saját költségére magánállatorvossal veszettség ellen beoltatni.
3) Az eb tartója köteles:
- az oltási igazolást a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatóságoknak kérésre felmutatni, az igazolás elvesztése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni,
- ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni.
4) Az önkormányzat az előző évi eboltást elmulasztó ebtulajdonost (ebtartót) – szabálysértési eljárás megindítása mellett – a szervezett oltás befejezését követő 30 napon belül felszólítja a 15 napon belüli pótoltásra, valamint annak igazolására. Értesíti az állattegészségügyi hatóságot a pótoltás elmulasztásáról, továbbá gondoskodik az eb leölését elrendelő határozat végrehajtásáról

10. § (1) Ha a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII.31.) Korm. rendelet 7. §-a alapján a jegyző az eb tartását megtiltotta, az eb eltávolításáról a tartó köteles gondoskodni, ennek elmaradása esetén ezt a feladatot hatósági rendelkezésre a tulajdonos költségére a gyepmester végzi el.

(2) A gazdátlan, kóbor ebek elfogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításáról a gyepmester gondoskodik.

(3) Az elfogott és telepre szállított ebet- a tartás költségeinek megtérítését követően- az igazolt tulajdonosa 14 napon belül kiválthatja. A ki nem váltott ebbel a gyepmester szabadon rendelkezhet (ivartalaníthatja, menhelynek átadhatja stb.)

(4) A ki nem váltott és fajtatiszta ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt a gyepmester köteles a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által elismert, az adott fajtát tenyésztő szervezetet értesíteni.

Macskatartás

11. § (1) Kertes családi házban és udvarán háztartásonként- fajtára való tekintet nélkül- ékét macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható.

(2) Az elszaporodott macskák eltávolításáról a tulajdonosa köteles gondoskodni.

Eljárási szabályok

12. § 1) E rendelet szabályainak megsértése esetén – amennyiben az intézkedésre jogszabály nem más jogosít fel – a jegyző az állattartót megfelelő tartásra kötelezi, illetve az állattartást korlátozza vagy megtiltja.

2) Eb és macskatenyészetek működését – előzetes állategészségügyi hozzájárulás alapján – kérelemre a jegyző engedélyezi.
3) Szabálysértést követ el, és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki e rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegi.
4) A szabálysértés tetten ért elkövetőjét háromezertől húszezer forintig terjedő helyszíni bírsággal sújthatja az önkormányzat jegyzője.
5) Azzal szemben, aki azebek oltására, az állatbetegségek bejelentésére, megelőzésére vonatkozó kötelezettségeit elmulasztja, az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999.(XII.28.) Korm.rendelet szabályai szerint kell eljárni.

Záró rendelkezések

13. § (1) E rendelet 2004. július 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihírdetéséről a körjegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.

1

Az önkormányzati rendeletet a Kelevíz Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte 2022. február 17. napjával.