Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 21/2004. (VII. 6.) önkormányzati rendelete

Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról - (MÉSZ)

Hatályos: 2004. 08. 01 - 2004. 12. 31

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 21/2004. (VII. 6.) önkormányzati rendelete

Miskolc Megyei Jogú Város Építési Szabályzatáról - (MÉSZ)

2004.08.01.

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban Étv.) 13. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében biztosított felhatalmazásával élve az alábbi rendeletet alkotja:

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §

Az előírások hatálya

(1) Az előírások hatálya kiterjed Miskolc Megyei Jogú Város (a továbbiakban: a város) közigazgatási területére, kivéve a változtatási tilalom által érintett területekre, történelmi Avas területére, a Bp. – Miskolc vasútvonal – autópálya bekötőút – szirmai 0164, 0167 hrsz. Vezérárok által határolt területre, a Dózsa György – Mátyás király – Fábián kapu –Feszty Árpád út által határolt három telektömbre, a Szt. László út 592/1, 592/3 hrsz. területre, az Árvíz – Irinyi –Iván utcák által határolt tömbre és az előterjesztés 3. sz. mellékletében a 2., 3., 6., 22., 33., 40., 42., 43., 73., 118., 129., 133., 138., 166., 168., 171. sorszámmal jelzett észrevételek által érintett tömbökre.
(2) A város közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen előírás 1. sz. mellékletében lehatárolt előírások szerint szabad.

2. § A szabályozási elemek típusai

(1) A szabályozási terv, valamint a jelen szabályozási előírások I. és II. rendű kötelező, elemeket tartalmaznak.

(2) I. rendű kötelező szabályozási elemek

- a zónahatárok és a zónaelőírások, kivéve az építési övezetek betűjelén és első két számkódján túli előírásokat,

- az I. rendű szabályozási vonalak (az első rendű közterületek határvonalai),

- az általános közlekedési zónán belül a szabályozási tervlapon jelölt szabályozási elemek (úttengelyek, szabályozási szélességek stb.).

(3) II. rendű kötelező szabályozási elemek

- a (2) bekezdésben nem említett kötelező szabályozási elemek.

(4) A hátsó telekhatáron haladó építési övezet, illetőleg övezet határa a telekalakításra vonatkozó előírások keretei között szabadon módosítható.

(5) a) Az I. rendű szabályozási elemek módosítására csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatával és módosítása után kerülhet sor.

b) A II. rendű, szabályozási elemek módosítása belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a terület felhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet meg.

TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK

3. § Tervezett beépítésre szánt területek általános előírásai

A szabályozási terv a város közigazgatási területén:
- beépítésre szánt területet,
- beépítésre nem szánt területet jelöl ki.

4. § Zónaelőírások fajtái

(1) A város területén a szabályozási terv

a) rendeltetési

b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák)

c) környezetvédelmi

d) értékvédelmi

e) tilalmi és korlátozási zónákat jelöl ki.

A RENDELTETÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

5. §

A rendeltetési zónák

(1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén az alábbi rendeltetési zónákat jelölheti ki:
1. a beépítésre szánt területen
- lakó:(L)
- vegyes:(V)
- gazdasági:(G)
- üdülő:(Ü)
- különleges:(K)
2. a beépítésre nem szánt területen
- közlekedési és közmű:(Kö)
- közpark:(Z)
- erdő:(E)
- mezőgazdasági:(M)
- vízgazdálkodási: (Vg)

Beépítésre szánt területek

6. § Lakózónák

(1) Nagyvárosias lakózóna (Ln)

a) A terület nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen

- szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltőhelyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint önálló üzemanyagtöltő állomás.

(2) Kisvárosias lakózóna (Lk)

a) A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen

- szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, termelő kertészeti építmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény

helyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára valamint önálló üzemanyagtöltő állomás.

d) A területen hulladékudvar kialakítható.

e) Légszennyezéssel járó TEAOR tevékenység céljára új épület építése (pl. asztalos üzem, autófényező üzem stb.) nem engedélyezhető, a meglévő nem bővíthető.

(3) Kertvárosias lakózóna (Lke)

a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

legfeljebb négylakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény helyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint üzemanyagtöltő állomás.

d) A területen hulladékudvar kialakítható.

e)Légszennyezéssel járó TEAOR tevékenység céljára új épület építése (pl. asztalos üzem, autófényező üzem stb.) nem engedélyezhető, a meglévő nem bővíthető.

(4) Lakó-üdülő zóna Lü

a) A terület jellemzően alacsony beépítési sűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- ill. üdülőépületek elhelyezésére szolgál. Lakó-üdülő zónában telkenként csak egy épület építhető, melléképület építése nem engedélyezhető.

b) A területen lakóépület, üdülőépület, kiskereskedelmi, szolgáltató-, vendéglátó épület, szálláshely szolgáltató épület, olyan helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és sportépítmény helyezhető el amely a terület üdülési rendeltetését nem zavarja és az üdülési használatot szolgálja.

c) Nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró szórakoztató és kulturális építmények.

d) A területen csak az ott működő funkciók parkolási igényeinek megfelelő nagyságú parkolóterület alakítható ki, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

e) A területen hulladékudvar nem alakítható ki.

f) Légszennyezéssel járó TEAOR tevékenység céljára új épület építése (pl. asztalos üzem, autófényező üzem stb.) nem engedélyezhető, a meglévő nem bővíthető.

7. § Vegyes zónák

(1) Településközpont vegyes (Vt)

a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

b) A területen

- lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, továbbá kivételesen

- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

helyezhető el.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(2) Központi vegyes zóna (Vk)

a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen elhelyezhető

- igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, más lakások, csak az I. emelet feletti szinteken és csak akkor, ha az épületben elhelyezett összes lakószint-terület nem lépi túl az épület összes szintterületének 50%-át, továbbá kivételesen

- olyan üzemanyagtöltő is, mely nem többszintes parkolóházhoz kapcsolódik.

c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

8. § Gazdasági zónák

(1) Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági zóna (Gk)

a) A terület a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények befogadására kijelölt terület.

b) A területen

- mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási épület, parkolóház, üzemanyagtöltő, sportépítmény, továbbá kivételesen

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, egyéb közösségi szórakoztató épület

helyezhető el.

(2) Zavaró hatású ipari gazdasági zóna (Gip)

a) A terület a környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari építmények, valamint védőtávolságot igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fetőzésveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági építmények

helyezhetők el.

(3) Egyéb ipari gazdasági zóna (Ge)

a) A terület a jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek, kereskedelmi, szolgáltatási épületek, továbbá védőtávolságot nem igénylő mezőgazdasági majorok elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- az a) pontban felsoroltakon túlmenően kivételesen elhelyezhetők gazdasági célú épületeken belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek

- továbbá 10 000 m2 épület-szintterületet nem meghaladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek minősülő közlekedési építmények.

9. § Üdülőzónák

(1) Üdülőházas zóna (Üü)

a) A terület jellemzően üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

c) A területen

1. olyan kiskereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják,

2. nem helyezhetők el az üdülési rendeltetést zavaró szórakoztató, kulturális építmények.

d) A területen állattartó épület továbbá különálló árnyékszék nem helyezhető el.

e) A területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs, valamint üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

f) A területen hulladékudvar nem alakítható ki.

(2) Hétvégi házas zóna (Üh)

a) A terület legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

b) A területen

- csak olyan építmények helyezhetők el, melyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, ill. azt szolgálják. Elhelyezhetők sportlétesítmények is.

c) A területen

- ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik - a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével – különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.

d) A területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el. Üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

d) A területen hulladékudvar nem alakítható ki.

10. § Különleges zónák

(1) Különleges kereskedelmi célú zóna (Kke)

a) A területen elsősorban a 10 000 m2 hasznos bruttó szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagy-kiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények számára kijelölt terület. A hasznos bruttó területbe a gépkocsi tároló szintterület nem tartozik bele.
b) A területen kivételesen elhelyezhetők
1. a különleges rendeltetést hordozó épületeken kívül szállás jellegű, iroda, továbbá
2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, szórakoztató és vendéglátó
épületek.
c) A területen az a) bekezdésben meghatározott építmény elhelyezését engedélyezni csak környezeti hatástanulmány alapján szabad.
(2) Különleges közhasználatú (Ki) és nagy zöldfelülettel rendelkező különleges közhasználatú építményi zónák (Kiz)
a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. A zónában temető, szabadidőközpont, sportterület, strand és fürdőterület, kórház/szanatórium, szabadtéri múzeum és régészeti bemutatóhely, felsőoktatási intézmény, egyházi létesítmény, kilátó, idegenforgalmi és rekreációs terület, kemping, piac, egyéb közcélú és közhasználatú létesítmény helyezhető el.
b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el.
c) A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli eltérő kizárólagos használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre, ill. alövezetekre írt rendeltetés meghatározásával.
d) Nagy zöldfelülettel rendelkező különleges építési zónában a beépítettség nem haladhatja meg a 10 %-ot.
(3) Különleges bányászati zóna (Kb)
a) A terület a nyersanyag lelőhelyek (bányák) telkeinek, építményeinek zónája.
b) A területen csak a bányászattal kapcsolatos üzemi építmények helyezhetők el.
(4) Különleges honvédelmi és belbiztonsági zóna (Kho)
a) A terület a honvédség és a belbiztonság számára kizárólagosan igénybevett területeket foglalja magába.
b) A területen csak honvédelmi, ill. belbiztonsági célokat szolgáló építmények helyezhetők el.
(5) Különleges hulladék elhelyezésére szolgáló zóna (Kh)
A területen a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló telephelyek, építmények létesíthetők. A különleges hulladékelhelyezési zónán belül megkülönböztethető kommunális hulladék vagy törmelék elhelyezésére szolgáló terület.
(6) Különleges közlekedési zóna (Kkö)
a) A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe.
b) A zónába csak az épületnek minősülő közlekedési építmények (pl. parkolóház, autóbusz-pályaudvar, forgalmi telep stb.) területei, illetve nagykapacitású parkolók, ha azok nem közterületek tartoznak.
(7) Különleges pince rendeltetési zóna (Kpi)
- A területen csak a kialakult pincesorokhoz funkcióban és megjelenésben igazodó építmények, ill. műtárgyak helyezetők el. A zónában lakások nem építhetők, meglevő pincék, présházak lakássá át nem minősíthetők.

Beépítésre nem szánt területek

11. § Beépítésre nem szánt területek általános előírása

A beépítésre nem szánt területeken, külterületen újonnan kialakítható telek - az úttelek kivételével - legkisebb mérete 10 m lehet.

12. § Közlekedési zónák

(1) Általános közlekedési zóna (Köá)

a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület.

b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve

- az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá

- a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás

helyezhető el.

c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 4,5 m-t nem haladhatja meg.

(2) Vasúti közlekedési zóna (Köv)

- A területen a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

(3) Légi közlekedési zóna (Köl)

a) A repülőterek céljára kijelölt terület.

b) A területen a légi közlekedés építményei helyezhetők el.

c) Az építmények által elfoglalt terület legfeljebb a telekterület 10%-a lehet.

13. § Közpark zóna (Z)

(1) Közparkok céljára kijelölt terület. A terület min. 75%-át zöldfelülettel (jellemzően fákkal és cserjékkel), ill. vízfelülettel (vízfolyás, dísztó, csónakázó tó) fedetten kell kialakítani.

(2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.

(3) A területnek közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(4) Az újonnan elhelyezhető épületek magassága legfeljebb 4,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át.

(5) A területen – védett közpark kivételével – terepszint alatti garázsok elhelyezhetők kertészeti szakvélemény alapján a közpark terület legfeljebb 20%-án, a Belvárosban legfeljebb 50 %-án, ha ez 1,0 magasságban mérve 10 cm törzsátmérőnél nagyobb fák kivágásával nem jár. A terepszint alatti építmény felett legalább 50 cm vtg. földtakarást kell biztosítani növénytelepítés céljára.

(6) Közparkon belül 50 m2-nél nagyobb térburkolat csak építési engedély alapján létesíthető.

14. § Erdőzónák

(1) Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev)

a) A terület elsődlegesen védelmi (védő, környezet-védelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál.

b) A területen épület újonnan nem helyezhető el.

(2) Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee)

a) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál.

b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 2%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb 2-szer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el.

c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

(3) Gazdasági rendeltetésű erdőzóna (Eg)

a) A zónába az előző zónákba nem sorolható erdők területei tartoznak.

b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.

15. § Mezőgazdasági zónák

(1) Mezőgazdasági kertes zóna (Mke)

a) A zónába a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak.

b) A zónában lakóépület nem építhető, a területen csak földszintes gazdasági épület (présház, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló), illetve földdel borított pince helyezhető el. Állattartó épület csak az önkormányzat állattartó rendeletében meghatározott állatszám mértékéig, a megadott építési kereteken belül engedélyezhető.

c) A telken új épület szabadonállóan, a telek homlokvonalától legalább 10,0 m előkerttel és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezhető el. Sarokteleknél a telek hosszabbik oldalán az előkert mérete min. 5,0 m.

d) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken:

Telekszélesség az építési helynél: min. 10 m

Telekterület:

- legalább 720 m2, ennél kisebb telken semmiféle épület nem helyezhető el (kivéve árnyékszék max. 2 m2)

- a 720 m2 -t meghaladó területű telken a b) pont alatti épületek létesíthetők.

Beépítettség:

- legfeljebb 3%, de maximum egy 90 m2-es alapterületű épület (+földdel borított pince).

- kivétel, ha a telek szőlő művelési ágban min. 1 ha, gyümölcsös művelési ágban min 3 ha nagyságú, ez esetekben a beépítettség max. 1 %, de az épület(ek) telkenkénti együttes alapterülete akkor sem haladhatja meg az 500 m2 -t, ha azt a telekterület 1%-a lehetővé tenné.

Építménymagasság: max. 4,5 m.

e) Az övezet területén meglévő épületek, melyek a fent meghatározottaknál kisebb telkeken állnak megtarthatók, felújíthatók, de alapterületük nem bővíthető.

f) Új épület forráshoz, vízfolyáshoz, vízfelülethez 50 m távolságon belül nem helyezhető el.

(2) Mezőgazdasági általános zóna (Má)

a) A zónába a jellemzően szántóföldi művelésű, nagytelkes, árutermelő hasznosítású, mezőgazdasági területek tartoznak.

b) A zónában a mezőgazdasági hasznosítást (növénytermesztést és állattenyésztést) szolgáló lakó-, és gazdasági épületek illetve földdel borított pince helyezhető el.

c) Az övezetekben a beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.

d) A telken újonnan létesülő épület szabadonállóan, a telek homlokvonalától legalább 20 m-re és 3,0 m oldalkert biztosításával helyezhető el. Szomszédos telkeken álló épületek között legalább 15 m távolságnak kell lenni.

e) Új épület forráshoz, vízfolyáshoz, vízfelülethez 50 m távolságon belül nem helyezhető el.

f) Az építmény-elhelyezés feltételei a zónába eső telkeken:

- Beépíthető telek területe szántó, kert művelési ág esetén:

lakóépület: min.20 ha (200 000 m2)

gazdasági épület: min. 5 ha (50 000 m2)

- Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, intenzív hasznosítású kert (pl. üvegházas, fóliás virág és zöldségkertészet) művelési ág esetén:

lakóépület: min. 6 ha (60 000 m2)

gazdasági épület: min. 2 ha (20 000 m2)

- Beépítettség: max. 3%, de az épület(ek) összes bruttó alapterülete telkenként max. 1200 m2, ezen belül a lakóépület alapterülete max. 300 m2 lehet. Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (szántó, kert) az egyéb művelési ágú telekrész területe (pl. gyep, nádas, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

Egy telken egy újonnan kialakítható tanyaudvar lehet, amelynek területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület)

- nem lehet nagyobb, mint 6000 m2 és a telek 50%-a,

- utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében az újonnan kialakuló telek a - legfeljebb 3%-os - beépítettség előírásának nem felel meg.

- Építménymagasság: max. 4,5 m. Amennyiben az építmény sajátos funkciója (technológiája) miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel (pl. gabonasiló), akkor elvi építési engedélykérelem keretében kell elbírálni annak jogosságát.

g) Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (Állategészségügyi Szabályzat - 41/1997. (V. 28.) FM rendelet meghatározása szerinti értelmezésben) belterülethez, lakó-, és üdülőterülethez, egészségügyi- szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterülethez 300 m-nél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 m-nél közelebb nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalégyüjtő létesítésével és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét.

(3) Mezőgazdasági - ökológiai célból - korlátozott használatú zóna (Mko1)

a) A zónába jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatt vizek védelmét, valamint a tájképvédelmet is szolgáló, ökológiai hálózati elemként is funkcionáló és részben természeti, vagy természetvédelmi területként is védettség alá eső mezőgazdasági művelésű ágú területrészek tartoznak.

b) A zónában a gyep (rét, legelő), nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek művelési ága nem, illetve csak beerdősülés után (erdőre) változtatható meg.

c) Elhelyezhető épületek:

- lakóépület nem építhető

- gazdasági épületként gyepeken csak a gyepterületek művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető

- elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást és kezelést szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is.

- nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható

d) Az építés részletes előírásai:

- A gazdasági ill. természetvédelmi célokat szolgáló épülettel beépíthető telek nagysága min. 8 ha (80 000 m2)

- Beépítettség: max. 0,5%, de telkenként max. 300 m2 összalapterületű épület(ek) építhető(k) a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magastetős, földszintes kialakítással.

- Építménymagasság: max. 3,5 m

- Beépítési mód: szabadonálló

- előkert: min. 10 m,

- oldalkert min. 3 m.

e) Természetvédelmi és természeti területen és ökológiai hálózati területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

f) Új épület forráshoz, vízfolyáshoz, vízfelülethez 50 m távolságon belül nem helyezhető el.

(4) Mezőgazdasági kertes korlátozott használatú zóna (Mko2)

a) A zónába olyan kistelkes (korábban jellemzően zártkerti besorolású, szőlőhegyi) területek tartoznak, melyek nem, vagy csak minimális mértékben beépítettek, tájképi és tájhasználati szempontból természetes jellegűek.

b) A zónában épületek csak az alábbi feltételek betartásával építhetők:

- A telek művelési ága:

- - csak szőlő, vagy gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott és így művelt telek építhető be.

- A beépíthető telek szükséges nagysága:

- - szőlő művelési ág esetében 1 ha (10 000 m2)

- - gyümölcsös művelési ág esetében 3 ha (30 000 m2)

- -Azon telken, melynek csak egy része tartozik olyan művelési ágba, mely a beépítés szempontjából megfelelő (tehát szőlő, vagy gyümölcsös), az egyéb művelési ágú telekrész területe (szántó, kert, gyep, erdő) a beépíthetőség számításánál nem vehető figyelembe.

c) Elhelyezhető épületek, építmények:

- gazdasági épületként csak a szőlő vagy gyümölcsös művelésével, terméktárolással, borfeldolgozással kapcsolatos építmény építhető

- földdel borított pince létesíthető

- lakóépület, állattartó épület, üvegház, fóliasátor nem építhető

d) Az építés részletes előírásai:

- Beépítettség: max. 1 %, de telkenként max. 500 m2 összalapterületű épület(ek) építhető(k), a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő, magastetős, földszintes kialakítással.

- Építménymagasság: max. 3,5 m

- Beépítési mód: szabadonálló

előkert: min. 10 m, oldalkert min. 3 m.

e) Természetvédelmi és természeti területen és ökológiai hálózati területen elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

f) Az épületnek forrástól, vízfolyástól, tóparttól min. 50 m távolságra kell lennie.

16. § Mezőgazdasági zónák közös előírásai

(1) A mezőgazdasági zónák a város mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló területrészei, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos tájhasználati jellegzetességek és a természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Mezőgazdasági területen csak tájbaillő, magastetős, maximum 45° tetőhajlásszögű épület létesíthető. Épületcsoportnál azonos jellegű tetőkialakítást kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági zónákban a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve - ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – alapterületük bővíthető, illetve az érintett telken új épület is létesíthető.

(3) Birtokközpont a közigazgatási területen nem alakítható ki.

17. § Mezőgazdasági és erdőzónák közös előírásai

Valamennyi mezőgazdasági és erdőzónában a meglévő lakó (tanya-) épületek, ill. idegenforgalmi, turisztikai, vendéglátó és szolgáltató célokat szolgáló épületek – . a MÉSZ hatályba lépését követően csak egy alkalommal az esetben is felújíthatók, korszerűsíthetők, ill, jelenlegi alapterületük max. 15 %-ával, de legfeljebb 25 m2-rel bővíthetők, ha a telek nagysága, beépíthetősége ezt egyébként nem tenné lehetővé.

18. § Vízgazdálkodási zóna (V)

(1) A zóna területébe

- a folyóvizek medre és parti sávja,

- az állóvizek medre és parti sávja,

- a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

- a vízbeszerzési területek és vízműterületek,

tartoznak.

(2) A zónában csak a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények helyezhetők el, figyelembe véve a vízügyi jogszabályok rendelkezéseit is. Egyéni horgásztanya és hasonló funkciójú épületek nem építhetők. Épület építési szándéka esetén elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

(3) Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 1%-át, és az új építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg.

ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

19. § Építési zónák kategóriái

(1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén

- belvárosi,

- polgárvárosi,

- kertes,

- kistelepülési,

- présházas (pincés)

- vegyes (telepszerű)

karakterű építési zónákat határol le.

(2) Építési zónát csak beépítésre szánt területen szabad kijelölni.

(3) Az egyes karakter-építési zónák besorolása lehet

- nem kialakult

- kialakult.

20. § Nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös előírásai

(1) A 19. § (1) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt még nem, vagy jellemzően nem beépített vagy átalakításra szánt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és zöldfelület fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendő építményekkel kapcsolatos előírásokat – beépítési módot, építménymagasságot – az 1.-3. sz. táblázatok „t” oszlop alatti értékei határozzák meg.

(2) Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni.

a) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető.

Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.

b) Ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak akkor a telekméretek - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthetők és a telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások (elő-, oldal- hátsókert méretek, tűztávolság stb.) betarthatók.

c) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül, bővíthetők.

d) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmények lebontásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építmény magassági előírásokat kell érvényesíteni.

21. § Kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös előírásai

(táblázatok „K” oszlop alatti értékei)
(1) Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken a beépítési módot, az előkert szükségességét és mértékét, az építési hely területét, a hátsókert mértékét és a telek alakításának, beépítésének feltételeit sajátos előírások (jelen rendelet IV. fejezetében rögzített előírások), hiányában a szomszédos telkeken kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások alapján és az 1. sz. táblázatban meghatározott keretek között a „K” oszlop előírásai szerint az építési hatóság határozza meg szükség esetén a városi főépítész, vagy területi főépítész által vezetett tervtanács állásfoglalásának ismeretében.
(2) Az építtető elvi építési engedélyezési eljárás keretében kezdeményezheti a vonatkozó szabályok tételes meghatározását.
(3) A legnagyobb beépítettséget és a megengedett legnagyobb építménymagasságot az építési zóna előírásokban minden esetben számszerűen a 3. sz. táblázat keretei között meg kell határozni.
(4) Az 1/b táblázatokban rögzített beépítési módtól függő legkisebb telekméret alatti építési telkek telekmérete tovább nem csökkenthető - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve. A telek beépíthető, ha a telekre vonatkozó egyéb országos és építési előírások (elő-, oldal- hátsókert méretek, tűztávolság stb.) betarthatók.

22. § Belvárosi karakterű zónák közös előírásai (1. jelű)

(1) A zónába a jellemzően belvárosi (városközponti) karakterű karakterű területek tartoznak.

(2) Az építési zónák konkrét előírásai az 1-3 táblázatban meghatározottak szerint alakíthatók. Eszerint:

a) újonnan az utcavonalon magastetős, 7,5-16,0 m közötti építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon elhelyezendő további építmények csak szabadon, vagy oldalhatáron állóan és legfeljebb 6,0 m építménymagassággal telepíthetők.

b) Újonnan előkert nem alakítható ki kivéve, ha a szabályozási tervlap másként jelöli.

c) Újonnan kialakítható legkisebb telekterület 450-1100 m2, a telekmélység legalább 25-35 m közötti lehet, kivéve ha a szabályozási tervlap másként jelöli.

d) Új építményeket zártsorú-általános vagy zártsorú-keretes, kivételesen szabadonálló- beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni.

e) A telek maximális beépítettsége új épület elhelyezése esetén 40-100% között változhat az övezeti előírásnak megfelelően.

(3) A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség. Fűtési vagy technológiai energiaként csak vezetékes energia vagy szennyezésmentes alternatív energia (pl. napenergia) használható.

(4) Új építés, bővítés, rendeltetés változás esetén az OTÉK ill. a helyi rendeletben meghatározottak szerinti gépjármű-elhelyezési igény legalább 60%-át saját telken belül kell kielégíteni. A további 40% gépjármű elhelyezéséről a jelen rendelet 36. § (3) bekezdése szerint kell gondoskodni. Kivételt tenni csak a belvárosi tömbök gyalogos belső közterületeivel határos telkein lehet, ahol a parkolási igény a tömbben megépítendő parkolóházban is kielégíthető. Az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont alatt felsorolt melléképítmények közül az i), j), k), l) pontok szerinti létesítmények nem helyezhetők el.

(4) Az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont alatt felsorolt melléképítmények közül az i), j), k), l) pontok szerinti létesítmények nem helyezhetők el.

23. § Polgárvárosi karakterű építési zónák közös előírásai (2. jelű)

(1) A zónába a jellemzően kialakult, ill. nem kialakult polgárvárosi karakterű területek tartoznak.

(2) A zóna területén

a) újonnan az utcavonalon 4,5-12,5 m közötti építménymagasságú épületek helyezhetők el. A nem utcavonalon elhelyezendő további építmények csak szabadon vagy oldalhatáron állóan és legfeljebb 4,5 m építménymagassággal építhetők;

b) újonnan előkert nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli;

c) telek maximális beépítettsége új épület elhelyezése esetén 30-60% között változhat az övezeti előírásnak megfelelően, ettől zártsorú beépítés esetén a sarokteleknél +10 %-kal el lehet térni.

d) újonnan kialakítandó telek legkisebb területe 180-720 m2 közötti lehet;

e) új építményeket zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni.

(3) A zónában a telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség. Fűtési vagy technológiai energiaként csak vezetékes energia vagy szennyezésmentes alternatív energia (pl. napenergia) használható.

(4) Új építés, bővítés, rendeltetés változás esetén az OTÉK szerinti gépjármű-elhelyezési igény legalább 70%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni. A fennmaradó legfeljebb 30%-ot kitevő gépjármű elhelyezéséről a jelen rendelet 36. § (3) bekezdése szerint kell gondoskodni.

Lakásonként legalább 1 gépjármű elhelyezését a saját építési telken kell biztosítani.

(5) Az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont alatt felsorolt melléképítmények közül az i), j), k), l) pontok szerinti létesítmények nem helyezhetők el.

24. § Kertes karakterű építési zónák közös előírásai (3. jelű)

(1) A zónába a jellemzően villanegyedi és családiházas karakterű kialakult, ill. nem kialakult, ill. kertes társasházi területek tartoznak.

(2) A zóna területén

a) Újonnan 3,5-9,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el,

b) újonnan kialakítható telek legkisebb területe szabadonálló-általános beépítés esetén legalább 700-4000 m2, oldalhatáron álló, ill. ikres beépítés esetén 600-2500 m2 közötti lehet. Az övezeti jel kialakult telekosztás esetén ennél kisebb telekméretet (450 m2) is előírhat, ez esetben ez a határérték a meglevő telkek közötti telekrendezés során kialakítható telekméret alsó határa, mely telekrendezés esetén azonban a telekszám nem növekedhet.

c) az építményeket újonnan szabadonálló-általános, oldalhatáron álló vagy ikres beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni,

d) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik nem kialakult építési zónában 5,0 m előkert létesítése kötelező. Kialakult beépítés esetén az egységesen kialakult környezethez illeszkedő előkert méretet kell alkalmazni. A telek beépítettsége nem kialakult övezetben új épület elhelyezése esetén legfeljebb 40% lehet.

(3) A zónában az építés feltétele a teljes közművesítettség, 900 m2 teleknagyság felett közcsatorna kiépítésének hiányában közműpótló berendezés használata és részleges közművesítettség megengedett, de ezesetben az elhelyezhető lakásszám max. 2 db.

(4) Az OTÉK szerinti gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni.

(5) Az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont alatt felsorolt melléképítmények közül az i), j), k), l) pontok szerinti létesítmények nem helyezhetők el.

25. § Kistelepülési karakterű építési zónák közös előírásai (4. jelű)

(1) A zónába a jellemzően kistelepülési karakterű, utcavonalon álló de nem zártsorú beépítésű kialakult, ill. nem kialakult területek tartoznak.

(2) A zóna területén

a) újonnan 3,5 - 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el;

b) újonnan kialakítható telek legkisebb területe szabadon álló-általános beépítési mód esetén 600-4000 m2, oldalhatáron álló beépítési mód esetén 450-2500 m2 közötti lehet;

c) az új építményeket szabadon álló-általános ill. oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni;

d) ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik előkert nem létesíthető;

e) az építési telkek nem kialakult övezetben újonnan legfeljebb 30%-ig építhetők be.

(3) A zónában az építés feltétele a teljes közművesítettség, 900 m2 teleknagyság felett közcsatorna kiépítésének hiányában közműpótló berendezés használata és részleges közművesítettség megengedett, de ezesetben az elhelyezhető lakásszám max. 2 db.

(4) Az OTÉK szerinti gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni.

(5) Az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont alatt felsorolt melléképítmények közül az i), j), k), l) pontok szerinti létesítmények nem helyezhetők el.

26. § Présházas karakterű építési zónák közös előírásai (5. jelű)

(1) A zónába pincével és présházakkal beépített területek tartoznak.

(2) A zóna területén

a) újonnan legfeljebb 3,5 - 4,5 építménymagasságú épületek engedélyezhetők,

a) újonnan építési telek nem alakítható ki, kivéve a már meglevő pincéhez tartozó telekalakítást,

b) az új építményeket szabadonálló-általános, vagy zártsorú-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül szabad elhelyezni,

c) az építési telek beépítettsége nem haladhatja meg a 80%-ot.

(3) A zónában huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület építése csak teljes közművesítettség kiépítése esetén engedélyezhető.

(4) Az épülettávolságokat a tűzoltóság egyedileg határozza meg.

27. § Vegyes karakterű építési zónák közös előírásai (6. jelű)

(1) A zónába az előzőekbe nem besorolható területek tartoznak.

(2) A zóna területén

a) legfeljebb 3,5-35,0 m építménymagasságú épületek helyezhetők el;

b) az újonnan kialakítható legkisebb telekterület 1100-4000 m2 közötti lehet;

c) az új építményeket szabadonálló-telepszerű, vagy szabadonálló-általános beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni;

d) újonnan előkertet csak akkor kell kialakítani, ha a szabályozási tervlap előírja;

e) az építési telek újonnan legfeljebb 5-100% mértékéig építhető be.

(3) Az építési telek beépítésének feltétele belterületen a teljes, egyéb esetekben a részleges közművesítettség kiépülése.

(4) Az OTÉK szerinti gépjármű-elhelyezési igény 100%-át a saját építési telken belül kell kielégíteni.

(5) A zónába eső meglévő lakótelepeken a szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi telektömb területére kell értelmezni az építési előírásokat.

(6) A zónába eső lakótelepeken úszótelek határait túllépő építést, ill. a szintterület növelését engedélyezni csak a szabályozási tervlapon rögzített lakótelepi lakótömb területre kiterjedő elvi építési engedély alapján szabad.

(7) A zónába eső lakótelepeken az épületek tetőtérbeépítése csak akkor engedélyezhető, ha a tetőtéri funkciót kiszolgáló többlet létesítmények (gépjármű parkolók, gépjármű tárolók stb.) a szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi telektömbön belül elhelyezhetők.

(8) A zóna területén a 4000 m2-t meghaladó telkeken (meglévő lakótelepi telektömböket kivéve) az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszerű telekhasználat érdekében építést engedélyezni csak az építési helyeket rögzítő elvi építési engedély alapján szabad.

(9) Az OTÉK 1. sz. melléklet 54. pont alatt felsorolt melléképítmények közül az i), j), k), l) pontok szerinti létesítmények nem helyezhetők el.

28. § Építési zónák általános előírásai

(1) A jelen rendelet IV. fejezetének sajátos előírásai (továbbiakban sajátos előírások) az 1-3. sz. táblázatban megadott számszerű ill. jelen általános előírásokat bővíthetik, ill. módosíthatják.

(2) A szabályozási tervlapon jelölt, csak szabályozási terv alapján beépíthető tömbbelsőkkel érintett telkeken a zónákra előírt telekméreteket a jelölt tömbbelsőkre eső telekrészek figyelmen kívül hagyásával kell alkalmazni.

(3) A lakó- és üdülőtelkek pinceszint, ill. terepszint alatti épületrészei csak az építési helyen belül engedélyezhetők, és szintterülete a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított érték legfeljebb kétszerese lehet.

(4) Az egyes zónákban előírt legnagyobb építmény magasság az épület lejtő oldali homlokzatánál nem léphető túl sík terep ill. 10 %-nál kisebb lejtés esetén. 10-20 %-os lejtő esetén a lejtőoldali homlokzatmagasság az övezetre előírt építménymagasságnál 1,0 m-rel lehet több, 20 %-nál meredekebb lejtő esetén a lejtőoldali homlokzatmagasság az övezetre előírt építménymagasságnál 2,0 m-rel lehet több.

(5) Ha a sajátos előírások, ill. egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek:

- a) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része, ill. hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterület fölé legfeljebb a közterület szabályozási szélességének 1/20 mértékéig nyúlhat be;

- b) épületrész kinyúlása közterület fölé 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető, kivéve az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt, amely kinyúlása legfeljebb 1,0 méter lehet. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át;

- c) épületeken reklámok, információs táblák, ha azok közterületről, ill. közterületként használt területről láthatók 1 m2-nél nagyobb felület esetén csak építési engedélyezési terv alapján helyezhetők el. A Belvárosban, a történelmi Avas területén, a Diósgyőri vár műemléki környezetében és a védett épületeken az 1m2-nél kisebb reklámok elhelyezése is engedélyköteles.

(6) Zártsorú (-általános és -keretes) beépítési mód esetén

a) az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza – ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek - 20,0 méternél nagyobb nem lehet;

b) a második önálló épület építése mindaddig nem engedélyezhető, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt alsó értéket nem éri el.

(7) Nem zártsorú építési mód szerint elhelyezett épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza lakóépület esetén legfeljebb 30 m lehet. Saroktelek esetén a vetületi hosszra vonatkozó előírást mindkét közterület felől be kell tartani.

(8) Az építési helyen kívül elhelyezkedő meglévő önálló épületeken csak állapotmegóvási munkálatok végezhetők, funkcióváltásukra engedély nem adható.

(9) I. rendű közterületről ill. a Belváros területén közterületről kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók.

(10) Önálló melléképület építménymagassága nem lépheti túl a 3,5 m-t.

(11) Az építmények közötti legkisebb távolság az I-III. tűzállósági fokozatú – nem éghető anyagú, külső térelhatároló szerkezetű, falazatú, burkolatú, illetve héjazatú – lakó- és üdülőépületeknél:

a) 4,0 m-ig csökkenthető, beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak, és a nyílásos homlokzatú épület magassága a 4,5 m-t nem haladja meg;

b) 2,0 m-ig csökkenthető, zártsorú beépítési mód esetén, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal és a másik homlokzaton helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak a nyílások;

(12) Az építési hely közterület felőli határát, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik kötelező beépítési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével

a) a beépítési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet.

b) amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni, és a területre a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni.

(13) A terepszint alatti építmény fölött kialakított zöldfelületet és a tetőkert zöldfelületét a telek aktív zöldterületének lehet tekinteni a földtakarás mértékétől függően az OTÉK-ban meghatározottak szerinti csökkentő értékekkel.

(14) Szabályozási vonalon minden esetben, egyéb telekhatáron a 2,5 m-nél magasabb kerítés létesítéséhez építési engedélyt kell kérni.

(15) Az építési övezeti előírás szerinti telekterületet kétszeresen meghaladó telekméret esetén a beépítési %-ot a kétszeres telekméret alapján lehet számítani, az efeletti telekméret a beépíthetőségbe csak fél értékkel számítható be. Az övezeti telekméretet négyszeresen meghaladó telek esetén a négyszeres telekméret fölötti telek a beépíthetőség mértékébe nem lehet beszámítani, kivéve, ha az így számított beépítettség a 10 %-ot nem éri el.

(16) Telekösszevonás csak ott engedélyezhető, ahol az összevonással kialakuló telek az építési övezeti előírásokat közelítő irányba hat ill. az övezeti előírás szerinti telekméret kétszeresét nem haladja meg.

(17) Kialakult szabályozási kategóriába sorolt építési zónában a belső telekhatárok telekkorrekciója következtében a telekterület max 25 %-kal változhat az övezeti előírásokat közelítő irányban.

(18) 10 %-nál meredekebb tereplejtés esetén az építési hatóság bármely építési övezetben elrendelheti, hogy az építési engedély kérelemhez talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni.

(19) 10 %-nál meredekebb lejtésű terep és 3,0 m-t meghaladó terepbeavatkozások esetén – ha az a talajmechanikai szakvélemény alapján indokolt – az építési hatóság az építési engedélyezési tervhez elrendelheti hidrogeológiai munkarész készítését a rétegvizek biztonságos elvezetése érdekében.

(20) Ahol a szabályozás előírja a környezet beépítéséhez, architektúrájához való illeszkedést, ott az engedélyezéshez illeszkedés követelményeit a városi főépítész tervtanácsi vélemény alapján állapítja meg.

(21) Meglévő épületek homlokzatfelújítása, homlokzatszínezése és festése, bármely utcaképi elem megváltoztatása építési engedély köteles a Belvárosban, a történeti Avas területén, a Diósgyőri vár műemléki környezetében és Lillafüred-Hámor területén valamint a védett épületek esetén.

(22) Építési telek kialakításához szükséges út és közmű létesítésének költségei az érintett ingatlantulajdonosokat terheli.

(23) Külterületi - földnyilvántartás szerinti - lakóépület egy ízben 25 m2-relbővíthető, ha a bővítés önálló lakást nem eredményez.

KÖRNYEZETVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

29. § Zaj elleni védelem zónái

(1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által okozott zajterhelés mértéke nem haladja meg a telek határán a jelen rendelettel előírt környezetvédelmi zónákra vonatkozó határértékeket.

(2) A zaj elleni védelmi zónák körébe a következők tartoznak:

a) az érzékeny (zajvédelmi szempontból fokozottan védett)

b) az átlagos érzékenységű I.,

c) az átlagos érzékenységű II.,

d) a nem érzékeny, zónák.

(3) A (2) bekezdés a) - d) pontjaiban megjelölt zónákban megengedett egyenértékű hangnyomásszint:

Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zajterhelési határértékek (megengedett egyenértékű A-hangnyomás-szintjei)



Zóna neve

Megengedett egyenértékű A-hangnyomás-szint
Laeq, dB

nappal 6-22 óráig

éjjel 22-6 óráig

érzékeny, pihenő csendes zóna
(üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi terület, védett természeti terület)

45

35

átlagos érzékenységű „A” zóna
(kisvárosias, kertvárosias, telepszerű lakóterület)

50

40

átlagos érzékenységű „B” zóna
(nagyvárosias lakóterület, vegyes területek)

55

45

nem érzékeny zóna
gazdasági területek és egyes különleges területek)

60

50

egyéb (zajsemleges) zóna

65

55


Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A-hangnyomásszintje

·

· Megengedett A-hangnyomásszint LAeq, dB

·
· Övezet

· ha az építési munka
· időtartama
· 1 hónap vagy
· kevesebb

· ha az építési munka
· időtartama
· 1 hónap felett
· 1 évig

· ha az építési munka
· időtartama
· 1 évnél több

·

· nappal
· 6-22
· óráig

· éjjel
· 22-6
· óráig

· Nappal
· 6-22
· óráig

· éjjel
· 22-6
· óráig

· nappal
· 6-22
· óráig

· éjjel
· 22-6
· óráig

· érzékeny csendes zóna

· 60

· 45

· 55

· 40

· 50

· 35

· átlagos érzékenységű "A"

· 65

· 50

· 60

· 45

· 55

· 40

· átlagos érzékenységű
· "B"

· 65

· 55

· 65

· 50

· 60

· 45

· nem érzékeny zóna

· 70

· 55

· 70

· 55

· 65

· 50

30. § Levegőminőség szabályozás

(1) A levegőminőségszabályozás zónái1:

- „F” zóna: azon terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg.

- „E” zóna: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és alsó vizsgálati küszöb között van.

- „D” zóna: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a légszennyezettség egészségügyi határérték között van.

- „C” zóna: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség egészségügyi határértéke és a tűréshatár között van.

- „B” zóna: azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettség egészségügyi határértékét és a tűréshatárt meghaladja.

(2) Miskolc közigazgatási területén „B” zóna nem jelölhető ki.

(3) „C” zónába sorolhatók az egyéb ipari gazdasági területek és a bányák.

(4) „D” zónába tartoznak általában a kereskedelmi gazdasági területek, a különleges kereskedelmi területek, vegyes (központi és településközponti) területek, az intenzíven beépített nagyvárosi és kisvárosi lakóterületek.

(5) „E” zónába tartoznak általában a kertvárosi lakóterületek, üdülőterületek, a pihenés és szabadidőeltöltés (különleges területfelhasználásba sorolt) területei, a közparkok, a pihenési célú kiskertes (kertes mezőgazdasági) területek, a pincesorok, a kórházak és egészségügyi létesítmények, az egyetemváros, a temetők, az egészségügyi és turisztikai erdők valamint az átszellőzési folyosók területe.

(6) „F” zónába sorolhatók az összefüggő, nagy kiterjedésű természetvédelmi területek (Nemzeti Park) és természeti területek.

(7) Egyes területek területfelhasználás szerint meghatározott levegővédelmi zónába sorolását az adott terület táji-domborzati adottságai és településszerkezeti helyzete (a szomszédos területfelhasználás) szigoríthatja.

(8) Az egyes levegővédelmi zónákban csak olyan tevékenység folytatható, amely a „C”-„F” zónákra megadott határértékek betartását nem veszélyezteti.

(9) Új létesítmények engedélyezésénél az egészségügyi határértéket be kell tartani, a tűréshatár nem vehető figyelembe.

(10) Azon meglevő létesítmények, ahol határérték túllépés tapasztalható a túllépést kiküszöbölő technológiai változtatásokat vagy környezetvédelmi beruházásokat e rendelet hatályba lépésétől számított 5 éven belül meg kell valósítsák.

(11) Az épületek fűtéséből származó levegőszennyezés növekedésének megakadályozása érdekében a távhőszolgáltatással ellátott épületeknél a távhőszolgáltatási rendszerről való leválás és ezen épületek vagy épületrészek más, kis hőteljesítményű kazánokkal történő fűtése nem engedélyezhető.

31. § Felszín alatti és felszíni vízvédelem zónái

(1) A felszín alatti és felszíni vizek védelmi zónái:

- karsztvíz bázis védelmi,

- hidrogeológiai, ill. gyógyhely és termálvízvédelmi,

- felszíni vízvédelmi

zóna.

(2) A karsztvíz bázis védelmi zónában

- a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni.

(3) A hidrogeológiai és termálvízvédelmi zónában építési tevékenység csak az illetékes vízügyi hatóság hozzájárulásával folytatható.

(4) A felszíni vízvédelmi zónában

a) építési tevékenység csak a vízügyi szakhatóság és a vízfolyás tulajdonosának és kezelőjének hozzájárulásával engedélyezhető.

a) csak környezetkímélő mező- és erdőgazdálkodás folytatható.

ÉRTÉKVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

32. § Települési értékvédelem zónái

(1) A helyi területi értékvédelem zónái:

- helyi városképi jelentőségű terület, ezen belül

- építészeti együttesek védelme (karakteret adó épületek csoportos előfordulásának területei),

- védett utcaképek (térfalak)

- helyi település-szerkezeti jelentőségű terület (védett telekstruktúra),

A helyi területi védelem alatt álló városrészek felsorolását Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának helyi védelemről szóló rendeletének 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) Helyi egyedi objektumvédelem

az országosan nem védett de helyileg védett épületek listáját jelen rendelet 2. sz függeléke tartalmazza.

(3) Az egyes zónákra vonatkozó értékvédelmi előírásokat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának helyi védelemről szóló rendelete határozza meg.

(4) Az országos védelem alatt álló objektumokat a szabályozási terv a műemléki környezettel együtt jelöli, a műemlékek listáját az 1. sz. függelék tartalmazza.

Az országos műemléki védettség alá eső épületekre az országos előírások (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről) vonatkoznak.

(5) A régészeti területek lehatárolását a szabályozási terv jelöli.

A régészeti védelem területeire az országos előírások (2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről) vonatkoznak.

(6) Helyrehozatali kötelezettséggel terhelhető területek a városképi szempontból érzékeny területek és a helyi épített értékvédelem alá eső objektumok.

a) A helyrehozatali kötelezettséggel terhelhető területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

b) A helyreállítási kötelezettségre kötelezett telkek listáját jelen rendelet 29. sz. melléklete hrsz szerint tartalmazza.

c) A helyrehozatali kötelezettséggel terhelhető ill. terhelt területeken az önkormányzat a településkép védelme ill. javítása érdekében elrendelheti:

- az épületek, építmények kötelező felújítását, a közterületről látszó homlokzatok eredeti állapotra (archív felvételek, egyéb ábrázolások alapján) történő helyreállítását, jókarban tartását, felújítását,

- szükség esetén a munkálatokat megelőző építéstörténeti, művészettörténeti kutatást ill. régészeti feltárást,

- a felújítás során az épület egységes és környezetbe illeszkedő megjelenését zavaró épületrészek, oda nem illő elemek (pl. portál, cégér, hírdetés, vitrin stb.) eltávolítását, bontását, átalakítását,

- az épületen található művészi értékű részletek szakértővel való felújíttatását,

- kerítés, falkerítés létesítését, javítását, egyes elemek szükség szerinti

cseréjét,

- a közterületről látható telekrész kulturált rendbetételét, beleértve a meglevő növényzet gondozását, a városképet zavaró ingóságok, anyagok stb. eltávolítását,

- az építés engedélyezési eljárás keretében a tervezett beavatkozás városképi hatásának a környezetre is kiterjedő vizsgálatát, a munkák szakszerű végzéséhez szükséges tervdokumentációk elkészíttetését.

d) A helyrehozatali kötelezettség akkor rendelhető el, ha az ingatlantulajdonos számára:

- a városrehabilitációs és városképjavító önkormányzati elképzelés ismertetésre és a felújítás szükségessége indoklásra került,

- a helyreállítás építészeti és műszaki tervei valamint várható költségei ismertek

- az önkormányzatot terhelő és az önkormányzat által megelőlegezendő költségek fedezete a költségvetésben biztosított.

e) Az elrendelő határozatban rögzíteni kell - a műszaki tervek és a tételes költségvetés alapján - az elrendelt munkák pontos műszaki tartalmát, valamint a munkák kötelezetteket ill. az önkormányzatot terhelő költségvonzatait.

f) A helyrehozatali kötelezettséggel terhelhető ill. terhelt területeken az önkormányzat az épületek településképi érdekből történő helyrehozatalához, felújításához - külön rendeletben szabályozott módon és feltételek szerint - támogatást nyújthat.

g) Ha az ingatlantulajdonos a helyreállítási kötelezettségre való szabályszerű felszólítás ellenére a városképet rontó állapot megszűntetése ill. javítása érdekében a megadott határidőig hatékony és eredményes intézkedést nem tesz, az építésügyi hatóság a felújítás/helyreállítás teljesítése érdekében - a d) pontban felsorolt feltételek fenállása esetén - az ingatlan tulajdonosát kötelezheti.

33. § Táj- és természetvédelem zónái

(1) Országos jelentőségű táj és természetvédelem zónák:

- A Bükki Nemzeti Park területe (bővítési területtel együtt)

- Országos jelentőségű természetvédelmi területek (ex lege területek: földvárak)

- Természeti területek

Országos jelentőségű védett természeti terület (nemzeti park, természetvédelmi terület) állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet az 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről) előírásainak, a védetté nyilvánítási rendeleteknek és a természetvédelmi kezelési terveknek megfelelően.

Országos jelentőségű védett természeti területekre közvetlen kihatással lévő, vagy azt közvetlenül érintő más hatósági eljárás során az első fokú természetvédelmi hatóság (BNP Igazgatósága) szakhatóságként működik közre.

Természeti területeken az első fokú természetvédelmi hatóság (BNP Igazgatósága) az 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről) előírásai szerint ad engedélyt vagy hozzájárulást a terület állapotát befolyásoló tevékenységekhez.

(2) Helyi védelem alatt álló természeti értékek

a) A védett természeti értékek felsorolását és a védettségi rendeletek számát a 3. sz. függelék tartalmazza.

b) A helyi védett természeti értékekre vonatkozó előírásokat Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzat vonatkozó rendeletei tartalmazzák.

(3) Helyi védelemre javasolt természeti értékek

- Helyi jelentőségű természetvédelmi területek javaslatai

- Védett parkok, történelmi kertek és különleges intézménykertek javaslatai

- Városszerkezetet hangsúlyozó város- és utcaképi értékű zöldfelületi elemek (védett fasorok és egyedi természeti értékek) javaslatai

- Ökofolyosók (átszellőzési folyosók és patakmedrek) zónájának javaslatai.

(4) Helyi jelentőségű természetvédelmi területen az 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről) előírásai szerint és a védett területekre vonatkozó helyi rendeletekben és természetvédelmi kezelési tervekben foglaltak alapján lehet tevékenységeket végezni. A területeket érintő ügyekben az első fokú természetvédelmi hatóság (a település jegyzője) az eljáró szerv.

(5) Az ökofolyosók területén újabb beépítésre szánt területek kijelölése ill. az átszellőzési légmozgás irányába eső, azt fékező létesítmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(6) A védelemre javasolt értékek esetében a védetté nyilvánítási eljárás befejezéséig a természeti értékeket változatlan formában kell megőrizni, velük kapcsolatban semmiféle károsító tevékenység nem folytatható.

TILALMI ÉS KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI

34. § Tilalmi zónák

(1) A közcélú tilalmi zónába eső telkek a tervezett közcélú felhasználás megvalósítása érdekében a jelen rendelet hatályba lépésétől számított legfeljebb 10 évig építési és telekalakítási tilalom alatt állnak. A közcélú építési tilalom alatt álló telkeket a MÉSZ 26. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A változtatási tilalmi zónába tartozó ingatlanok a területre készítendő szabályozási terv jóváhagyásáig de legfeljebb a jelen rendelet hatályba lépésétől számított 3 évig - változtatási tilalom alatt állnak. A változtatási tilalmak hrsz szerinti listáját MÉSZ 27. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Repülőtér védőterülete miatti tilalmi zónába eső telken repülőtér védőterülete miatt építési munka nem engedélyezhető.

35. § Korlátozási zónák

A bűzös, fertőzés-veszélyes telephely védőterületének korlátozási zónájába eső, a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény, valamint üzemi méretű állattartó telep létesítése nem engedélyezhető.
A vasút védőterületének korlátozási zónájában - a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken - a vasút védőterülete miatt építmény csak az OTÉK 36. § (7) bekezdésében, valamint a vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény 10. §-ában előírtak figyelembevételével helyezhető el.
(1) A közmű védőterületének korlátozási zónájában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén - közmű védőtávolsága miatt - építmény csak az építés feltételeit tisztázó elvi építési engedély alapján helyezhető el.
Országos közút védőterületének korlátozási zónájában - a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken - országos közút védőtávolsága miatt - építmény csak az OTÉK 36. § (6) bekezdésében valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 42/a §-ában előírt feltételek szerint helyezhető el.
Az országos vasutak védőterületének zónájában – a szabályozási terven jelölt telkeken ill. telekrészeken építkezés csak a vonatkozó szakági előírások által korlátozott formában külön hozzájárulással engedélyezhető.
(2) A repülőtér védőterülete miatti korlátozási zónában a repülőtér védőterületére eső telekrészen épületre építési engedély csak a védőzóna előírásainak és korlátozásainak betartásával ill. légügyi hatóságok egyetértése esetén adható.
(3) Az elővásárlási korlátozás zónájában a telkeken az önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn. Az önkormányzati elővásárlási joggal terhelt telkek hrsz szerinti listáját a MÉSZ 28. sz. melléklete tartalmazza.
(4) Védőfásítási korlátozási (beültetési kötelezettség) zónában a szabályozási terven jelölt fásítás területén építési hely nem alakítható ki, a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások végrehajtását amennyiben a telekrész nem beépített a jelen rendelet hatályba lépésétől két éven belül meg kell kezdeni, és öt éven belül be kell fejezni.
Ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetők, nem újíthatók fel. Az épületek 10,0 m-es környezetét kivéve a fásítási kötelezettség az elrendeléstől számított öt éven belül végrehajtandó. Az épületek területének és 10,0 m-es környezetének fásítását az épület bontását követő egy éven belül végre kell hajtani.
a) A védőfásítás legalább két fasor telepítését jelenti, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli;
b) Amennyiben a telepítés által elfoglalt terület a telekterület övezeti előírások szerinti zöldfelületi fedettséget 15%-kal meghaladja, a külön önkormányzati rendeletben meghatározott mértékben a tulajdonost költségtérítés illeti meg.
(5) Az OTÉK-tól eltérő méretű hátsókert zóna területén építési hely nem jelölhető ki, a telekrészt növényzettel fedetten kell kialakítani.
Bányatelek, illetve alábányászott területek korlátozási zónájában csak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 39. §-ában meghatározott rendelkezések szerint szabad eljárni.
(6) Csúszásveszélyes terület zónában építési engedély csak részletes geotechnikai szakvélemény alapján, az ott meghatározott (alapozási, területstabilizálási) módon adható.
III. Fejezet

EGYÉB ELŐÍRÁSOK

36. § Közlekedési előírások

(1) A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott területet kell biztosítani.

(2) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei és berendezései és környezetvédelmi műtárgyai, közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az OTÉK 39. §-a és a mindenkor hatályos Miskolc Megyei Jogú Város közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el.

(3) Az építési zónákban az OTÉK szerinti parkolási igényt telken belül ill. 500 m távolságon belül kell kielégíteni. Amennyiben a parkolóigény kielégítése - a Belvárosban területhiány, műemléki vagy városképi - okok miatt ellehetetlenül, a parkolási igény 50 %-áig az önkormányzat parkolási rendeletében foglaltak szerint megváltható. A megváltás megtörténte az építési engedély kiadásának feltétele. Az önkormányzati parkolási alap csak új parkolók kialakítására hasznosítható és a megváltott parkolókapacitást az OTÉK 42 § (11) előírásai szerinti időn belül az önkormányzatnak meg kell valósítania.

(4) Az Egyetemváros és a Belváros területén az OTÉK szerinti parkolási igény 50 %-kal csökkenthető.

(5) Önálló parkolóház (mélygarázs), ha a rendeltetési zónaelőírások lehetővé teszik, csak hatásvizsgálat alapján létesíthető.

(6) A közlekedési célú közterületeken az OTÉK 39. § előírásának betartása mellett és a helyi közterületi rendelet szerint pavilonok elhelyezhetők. A szabályozási tervlap építési hellyel meghatározhatja a pavilonok telepítési helyét.

(7) Gépkocsi tároló rendeltetés módosítása akkor engedélyezhető, ha az előírt gépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül kielégíthető.

(8) A közlekedési létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy a közhasználatra kijelölt épületek, területek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetők legyenek.

37. § Általános közmű előírások

(1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így

- a vízellátás,

- a szennyvízelvezetés,

- a csapadékvíz-elvezetés,

- a földgázellátás,

- villamosenergia-ellátás,

- távhőellátás,

- a kábel-TV,

- a távközlés, hírközlés

létesítményeit közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.

Az elhelyezésnél az érvényes megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(2) Az újonnan épülő szennyvíz- és csapadékvíz-elvezető csatornahálózat csak elválasztott rendszerű lehet.

(3) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(4) A nem közterületeken összegyűlő csapadékvizek területen való megtartásáról és másodlagos felhasználásáról gondoskodni kell.

(5) A közterületre eső feleslegessé vált közművek – ha a telek közterületi besorolása megszűnik – elbontásáról az önkormányzat köteles gondoskodni.

(6) Külterületen beépítésre nem szánt rendeltetésbe sorolt területen csak a terület rendeltetésszerű használatához, műveléséhez szükséges infrastruktúra kiépítése engedélyezhető.

(7) Védett épületen vagy városképileg-építészetileg védett területen, műemléki környezetben levő épület homlokzatán megjelenő közművezetékek, épületgépészeti tartozékok (konvektor, klíma) létesítéséhez a városi főépítész hozzájárulását be kell szerezni.

38. § Ágazatonkénti közmű előírások

(1) Vízellátás

a) A védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

b) Külterületen lakás, kereskedelmi, vendéglátási célú szállásjellegű új épület építése vagy meglévő épület felsorolt célra történő átalakítása csak az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvíz-ellátás megléte esetén engedélyezhető.

(2) Vízelvezetés

a) A központi szennyvíztisztító telep védőtávolsága 500 m.

b) Élővízfolyásba az iparterületekről ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be.

(3) Villamos energia-ellátás

a) Városképvédelmi szempontból a villamos - közép- és kisfeszültségű és közvilágítási - hálózatokat a települési és a természeti értékvédelmi, a városképvédelmi, a felújítási kötelezettséggel terhelhető zónákon, valamint a nagyvárosi lakóterület rendeltetésben és a polgárvárosi karakter zónák területén belül földbe fektetve kell építeni.

b) Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni.

(4) Földgázellátás

a) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezéseket telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell szerelni.

b) A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(5) Távhő ellátás

a) A meglevő föld feletti távhő vezetékeket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni.

b) Új távhő vezetéket csak föld alatt szabad elhelyezni.

(6) Hír- és távközlés

a) Városképvédelmi szempontból távközlési hálózatokat a települési értékvédelmi és felújítási kötelezettséggel terhelhető zónákon belül csak földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni.

b) Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.

c) Távközlési építmények telepítésénél a településkép védelmi követelményeket a létesítmény engedélyezési eljárásával kapcsolatos építésügyi szakhatósági közreműködés során a városi főépítész szakvéleménye alapján kell meghatározni.

39. § Zöldfelületi előírások

(1) A szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi közkertek nem csökkenthetők.

(2) A szabályozási tervben a telkeken belül „hátsókertként” jelölt telekrészeken építési hely nem jelölhető ki.

(3) Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell.

(4) A 16 m-nél nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 12 m, ill. annál kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, ill. a meglévők védelméről gondoskodni kell.

(5) Zöldfelületek rekonstrukciója csak kertészeti kiviteli tervek alapján végezhető.

40. § Általános környezetvédelmi előírások

(1) A város igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek teljesítik a környezetvédelmi szabályozás zónáiban és a vonatkozó jogszabályban előírt – határértékeket.

(2) A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati és a jelen rendelet előírásai és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(3) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

(4) A talaj és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(5) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(6) A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(7) Külterületen az élővizek partjától számított 50 m, belterületen, vagy beépítésre szánt területen 15 m védőtávolságon belül új telek nem alakítható, újonnan gazdasági építmény és lakóépület nem építhető, kivéve a Szinva belvárosi és diósgyőri szakaszán, ahol a védőtávolság a kialakult beépítési vonalhoz igazodás érdekében 10 m-re csökkenthető.

(8) 10 000 m2 bruttó szintterületű épület csak környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján engedélyezhető.

(9) Az építési területek előkészítése során a termőföld réteg védelméről, összegyűjtéséről, kezeléséről, újrahasznosításáról az építtetőnek kell gondoskodnia.

(10) Építési munkák során keletkezett hulladékot közterületen vagy más tulajdonában levő ingatlanon tárolni, elhelyezni tilos, annak engedéllyel üzemelő települési szilárd hulladéklerakóra való elszállításáról gondoskodni kell.

(11) I. rendű közlekedési közterületek mentén, ahol a zajszint a lakóterületi normatívát meghaladja új lakószoba csak zajszigetelő nyílászáró beépítésével engedélyezhető.

41. § A közterületekre vonatkozó előírások

(1) Település értékvédelmi, ill. táj- és természetvédelmi zóna előírások hiányában közterületeken hirdető berendezés

a) magassága nem haladhatja meg az 5,0 m-t,

b) felülete nem lehet 3,0 m2-nél nagyobb.

A felület meghatározásánál az egymástól 3,0 m-nél nem távolabb fekvő hirdető berendezések együttes felületét kell figyelembe venni.

(2) Közterületen az 5,0 m2-t meghaladó méretű reklámhordozók egymástól való távolsága nem lehet kevesebb, mint a közlekedési terület szabályozási szélessége.

(3) Közterületen pavilon elhelyezését csak előzetes tervtanácsi vélemény alapján lehet engedélyezni. A pavilon bruttó alapterülete nem haladhatja meg a 20,0 m2-t, építménymagassága pedig a 3,0 m-t. A pavilont a járda úttest felőli szélétől legalább 1,2 m-re kell elhelyezni, a pavilon mellett a szabadon maradó járda szélessége legkevesebb 2,0 m kell legyen.

IV. Fejezet

A VÁROS EGY-EGY RÉSZÉRE ÉRVÉNYES SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK

42. § (1) Miskolc–Lillafüred–Hámor (Alsó- és Felsőhámor) városrész területére vonatkozó sajátos előírások (L)

a) A sajátos előírások hatálya Miskolc–Lillafüred–Hámor városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) Az egyes építési zónákban a MÉSZ 1-3. táblázatok előírásai szerint helyezhetők el az építmények.

c) Az a) pontban lehatárolt területen a telekhatárokon tömör falkerítés nem építhető.

(2) MISKOLC–BÜKKSZENTLÁSZLÓ városrész területére vonatkozó sajátos előírások (B)

a) A sajátos előírások hatálya Miskolc–Bükkszentlászló városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) Az építési zónákban az újonnan elhelyezendő épületek esetén a telek beépítettségét a szabályozási tervlapon jelölt nem beépíthető telekrész (hátsókert) figyelmen kívül hagyásával kell meghatározni.

c) Bükkszentlászlón a mezőgazdasági kertes zónában újonnan épület nem telepíthető.

d) Az építési zónákban, ha a szabályozási tervlap másként nem intézkedik, újonnan előkertet kialakítani csak az illeszkedés szabályainak figyelembevételével szabad.

(3) DIÓSGYŐR városrész területére vonatkozó sajátos előírások (D)

a) A sajátos előírások hatálya Diósgyőr városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) A Bodrogi Zsimond utca és a Vár közötti tömbben csak 6,0 m széles épület építhető.

c) A szabályozási tervlapon jelölt építési helyeket kivéve, újonnan előkert csak az illeszkedés szabályainak figyelembevételével alakítható ki. A jelölt építési helyeken újonnan előkert nem alakítható ki.

(4) MISKOLC-TAPOLCA városrész területére vonatkozó sajátos előírások (T)

a) A sajátos előírások hatálya Miskolctapolca városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) Kertvárosi lakóterületen belül szálláshely szolgáltató épület (panzió) csak 1100 m2-t meghaladó területű telken létesíthető.

c) Lakóterületen legfeljebb négy lakásos épület építhető.

d) Hétvégiházas üdülőterületen legfeljebb két rendeltetési egységet magába foglaló üdülőépület építhető.

e) Vegyes lakó és üdülőövezetben a telkenkénti rendeltetési egységek száma sem lakó sem üdülőépület esetén nem haladhatja meg a négyet.

f) Ahol az építési övezet kódja a beépítettség mértékét X-szel jelöli, ott:

- 500 m2-nél kisebb telek esetén a beépítettség nem haladhatja meg a 20 %-ot,

- 500-1000 m2 területű telek esetén az 500 m2 feletti telekrészre számított beépítettség nem haladhatja meg a 15 %-ot,

- 1000-2000 m2 területű telek esetén az 500- 1000 m2 közötti telekrészre számított beépítettség nem haladhatja meg a 15 %-ot, az 1000-2000 m2 közötti telekrészre számított beépítettség pedig nem haladhatja meg az 5 %-ot,

- 2000 m2-nél nagyobb telek esetén a beépítettség számításánál a 2000 m2 feletti részt figyelmen kívül kell hagyni.

g) A lakó és üdülőtelkek területének min. 60 %-át növényzettel intenzíven fedetten kell kialakítani, a telekterület minden 100 m2 –e után legalább egy nagy lombkoronát növelő fa megléte vagy elültetése a használatbavételi engedély kiadásának feltétele.

h) A lakó és üdülőtelkek területének max. 10 %-a lehet burkolt felület.

i) Egy telken terepszint felett csak egy épület építhető.

j) Tapolcán az előkert mérete az 5 m-t meghaladhatja.

(5) EGYETEMVÁROS városrész területére vonatkozó sajátos előírások (E)

a) A sajátos előírások hatálya Miskolctapolca városrész szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) Az Egyetemváros területén az alövezeti előírások nem telekre, hanem építési helyre vonatkoznak.

(6) BELVÁROS-VÁROSKÖZPONT városrész területére vonatkozó sajátos előírások (V)

a) A sajátos előírások hatálya Miskolc belvárosi - rehabilitációs - városrészének szabályozási tervlapon lehatárolt területére terjed ki.

b) A Belváros területén az építménymagasság - ahol azt a funkcionális kialakítás, vagy az illeszkedés megkívánja - az építési övezetben meghatározott értéktől +1,0 m-t eltérhet. Az építménymagasság a maximális magasságot szabályozó kódtól eggyel alacsonyabb számú kódnak megfelelő építménymagasságnál nem lehet kisebb.

c) A területen zártsorú beépítési mód esetén az épületek utcára merőleges épületrészének vetületi hossza a 20,0 m-t meghaladhatja.

d) A területen a parkolóházak közterületről látható homlokzatán kéregszerűen dekoratív homlokzatot adó funkciók (iroda, kereskedelem) elhelyezhetők, de e funkciók csak a parkolóházzal együtt, az épület részeként építhetők.

e) A tömbök belsejében nyitandó utakat gyalogos felületként kell kialakítani, gépjárműforgalom a tömbök belsejébe csak időszakosan és csak célforgalmi jelleggel, korlátozott mértékben engedhető.

f) A tömbök belsejében nyitott utak melletti új beépítés esetén a közterületekkel érintkező földszintek legalább 70 %-án közcélú - közhasználatú vendéglátás, kereskedelem, közforgalmú iroda stb. - funkciót kell elhelyezni.

g) A Belváros területén álló épület felületképzésének közterületről látható átalakítása, színezése, felújítása, hirdető berendezések reklámfelületek kialakítása, világítótestek, zászlótartók elhelyezése engedélyköteles.

(7) TÖRTÉNELMI AVAS városrész (A)

A történelmi Avas területén Miskolc Megyei Jogú Város 66/2003 (XII.9.) sz. rendeletét és szabályozási mellékletét kell alkalmazni.

V. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

43. § Fogalmak

A rendelet alkalmazása tekintetében:
(1) Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési zónákban alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési zónára jellemző beépítési módra, módokra utal. Ilyen zónába eső telkeken az adott építési zónában kialakult és jellemzővé vált beépítési módot kell alkalmazni. Amennyiben a kialakult karakterű építési zónában nem határozható meg a jellemző beépítési mód, akkor az adott karakter zóna általános előírásai (1/a, 1/b táblázatok) szerint valósítható meg beépítési mód.
(2) Állatkifutó: Az állatoknak mozgási lehetőséget adó bekerített, tágas térség (2,0x2,0 m-nél nagyobb területet elfoglaló) az állattartó építmény előtt.
- Beépítési mód: Az építési hely építési telken való elhelyezésének módja. Az épületeket az építési helyen belül kell elhelyezni. Beépítési módok: szabadon álló, oldalhatáron álló, ikerházas, zártsorú. Az OTÉK a beépítési módot építési helyként értelmezi. (OTÉK 1. ábra)
- Beépítésre nem szánt terület: A település közigazgatási területének az a része, ahol a beépítettséget rögzítő övezeti előírás legfeljebb 5% beépítettséget enged meg.
- Beépítésre szánt terület: A település közigazgatási területének az a része, ahol a beépítettséget rögzítő építési övezeti előírás értéke legalább 10%, kivéve a különleges (különleges intézményi, bányászati, közlekedési stb.) építési övezeteket, ahol ennél kevesebb is lehet.
- Építési hely: Az építési teleknek az elő-, oldal- és hátsókerti építési határvonalai által körülhatárolt területrésze, ha a szabályozási tervlap másként nem rögzíti amelyen - a védőtávolságok megtartásával - az övezeti előírások szerinti telekbeépítettség mértékéig az épület(ek) elhelyezhető(k).
- Építési övezet: Az OTÉK-ban meghatározott fogalom. A MÉSZ-ben a rendeltetési zóna és az építési zóna összekapcsolásával előálló csak beépítésre szánt területen kijelölhető előírástípust hordozó terület.
(3) Építési övezet:
Az OTÉK fogalom meghatározása szerint a beépítésre szánt területek területfelhasználási egységein belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás.
A jelen rendelet szempontjából az építési övezet azonos az építési zóna és a rendeltetési zóna együttes előírási területével. Jele tartalmazza a rendeltetési zóna betűjelét és az építési zóna számkódjelét egymásmellé írva.
(4) Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos homogén előírások területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak. Az építési zónák kategóriái az építészeti karakterjegyek alapján csoportosíthatók, amelyek az alábbiak:
- belvárosi,
- polgárvárosi,
- kertes,
- kistelepülési,
- présházas
- vegyes
karaktertípusok.
A fő karaktertípusokon belül az egyes zónákat az előírt beépítési mód, a telekméretek, beépítési % és építménymagasság különbözteti meg.
Az építési övezet annyiban eltér az építési zóna fogalmától, hogy az előbbi az építési zóna előírásain túl tartalmazza a rendeltetési zóna előírásait is.
- Építési telek: Beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított és köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető telek.
- Építési terület: Olyan telek, vagy telkek csoportja, amely a nyomvonal jellegű építmények elhelyezésére szolgál.
- Építési tilalom: A településrendezési feladatok megvalósítása, továbbá a természeti, környezeti veszélyeztetettség megelőzése érdekében szükséges. Azt ilyen érdekből el lehet rendelni, a feltétlenül szükséges időtartamra és mértékre kell korlátozni, de meg kell szüntetni, ha az elrendelés alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn, helyi építési szabályzattal és az ahhoz tartozó szabályozási tervvel együtt időszakonként felül kell vizsgálni.
- Az építési tilalom az építési engedély érvényességi ideje alatt nem terjed ki
- az elrendelés előtt engedélyezett építési, a javítási, karbantartási munkákra, továbbá
- a korábban gyakorolt használat folytatására, valamint
- az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot megszüntető, kárelhárító tevékenységre.
A tilalmat az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
- Építési vonal: Az építési helyen belül vagy annak határvonalán a helyi építési szabályzatban vagy a szabályozási tervben meghatározott olyan vonal, amelyre az épületet - homlokzattal és a homlokzati határfal legalább2/3 hosszúságú külső síkjával - a telek homlokvonala vagy más határvonala felé kötelezően helyezni kell.
- Építmény: A rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre (az épület, műtárgy gyűjtőfogalma).
- Építmény magassága (építménymagasság): Az építmény valamennyi homlokzata függőleges vetületi felülete összegének (F) valamennyi - vízszintesen mért, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő - homlokzathossz összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.
A magasság megállapítása során:
a) az egyes homlokzatfelületeket az adott homlokzati falszakasz külső felületének és a tető felső síkjának metszésvonala, vagy érintővonala és a falszakasz terepcsatlakozása közötti magassággal kell megállapítani,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az épületrészeknek (attika-fal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb épületrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az épület irányában legfeljebb 6 m magasságig emelkedő 45o alatt vont sík fölé emelkednek, legfeljebb két oromfal kivételével,
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,
d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni.
Az építmény egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.
- Építményszint: Az építménynek mindazon járószintje, amelyen meghatározott rendeltetés céljára helyiség, helyiségcsoport (pl. pinceszinti, alagsori, földszinti, emeletszinti) van vagy létesül.
(5) Építmény-szintterület:
nettó: egy építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete,
bruttó: egy építményszint külső falsíkok által határolt területe,
összes: valamennyi építményszint alapterületének összege. Az összes építmény-szintterület egyaránt lehet nettó vagy bruttó jellegű.
- Épület: Olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés céljából a gáz, a folyadék és az egyéb ömlesztett anyag tárolására és szállítására szolgáló műszaki alkotások (műtárgyak) kivételével.
(6) Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy
- a települési művi/épített értékek védelemére, vagy
- a táj- és természetvédelemre vonatkoznak.
(7) Homlokvonal: A telek közterülettel érintkező határvonala.
(8) Hulladékudvar: a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat. A hulladékudvart üzemeltetőknek szervezett módon gondoskodniuk kell a környezetvédelmi, egészségügyi szempontok maradéktalan betartásáról.
(9) Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak ikres építési helyen belül helyezhető el.
Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az
- vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel,
- vagy hátsókerttel és egy oldalról oldalkerttel
határos és szomszédos telkek építési helye az egyik oldalhatáron érintkezik egymással.
(10) Kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Ez olyan építési zóna, amelynek építészeti karaktere pozitív módon kialakult és ahhoz történő további igazodás követelménye, mint építési előírás, elfogadható. Ilyen helyen a szabályozás kevesebb normatív elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen.
- Kivételesen elhelyezhető építmények: a rendeltetési zónákban használt fogalom. Az OTÉK 31. § (2) bekezdése határozza meg a kivételes elhelyezés kritériumait. E szerint kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor helyezhetők el, ha azok az adott területre vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásoknak, továbbá a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásoknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telek építési övezeti, övezeti előírások szerinti beépítését, használatát.
(11) Közkert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonálló-telepszerű beépítési módon belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. nem önkormányzati tulajdonú.
(12) Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés célját szolgálja. De ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is.
- Közművesítés, részleges:
ha legalább
- a közműves villamosenergia-szolgáltatás,
- a közműves ivóvíz-szolgáltatás,
- a korszerű közműpótlóval (az illetékes szakhatóságok által elfogadott megoldással) történő szennyvíztisztítás és szennyvízelvezetés, továbbá
- a nyílt árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés
az adott terület, építmény használatbavételéig biztosított.
- Közművesítés, teljes:
ha
- a közműves villamosenergia-szolgáltatás,
- a közműves ivóvíz-szolgáltatás,
- a közműves szennyvízelvezetés továbbá
- a közműves, vagy fedett árokrendszeres csapadékvíz-elvezetés
az adott terület, építmény használatbavételéig biztosított.
Közhasználatú építmény: olyan építmény (építményrész), amely
- a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és
- használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá
- használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet
- törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.
- Közterület: Közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás eként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Közterület rendeltetése különösen: a közlekedés biztosítása (utak, terek), a pihenő- és emlékhelyek kialakítása (parkok, köztéri szobrok stb.), a közművek elhelyezése.
(13) Különleges zónák: A rendeltetési zónák egyik csoportja, melyek csak a településszerkezeti tervben jelölt különleges terület megnevezésű területfelhasználási egységen belül jelölhetők ki. Az ilyen zónákban a szabályozási tervlap rögzíti a kizárólagos használat jellegét.
(14) Kötelező erejű szabályozás (kötelező szabályozási elemek): A szabályozási tervben alkalmazott jogi eszköz, amely építéssel összefüggő jogokat, kötelezettségeket rögzít.
(15) Közhasználatra szánt terület: Ide a közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyi-szociális-turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható.
(16) Központi települési terület: A központi belterület és a közvetlen hozzá csatlakozó külterületi beépítésre szánt területek együttes területe.
(17) Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás.
(18) Külterület: A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder) célra szolgáló része. Az OTÉK megengedi, hogy a településrendezési terv külterületen beépítésre szánt területet kijelöljön.
- Melléképítmény:
- közmű becsatlakozás műtárgy,
- közműpótló műtárgy, árnyékszék,
- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel),
- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzlerakóhely,
- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
- állatkifutó,
- trágyatároló, komposztáló,
- siló, ömlesztett anyag, folyadék- és gáztároló,
- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,
- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop,
A melléképítmények építési telken belüli elhelyezését az OTÉK 31. § (4) bekezdése és a 35. § (6) bekezdése szabályozza.
(19) Melléképület: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítményeknek. A melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagassága legfeljebb 5,0 m lehet.
Mezőgazdasági birtoktest: egy mezőgazdasági birtokközponthoz tartozó, attól – a közigazgatási egységtől függetlenül – legfeljebb 20 km-es távolságon belül, az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számon bejegyzett és azonos családi mezőgazdasági vállalkozás tagjainak tulajdonában álló termőföldterületek és a működéshez szükséges üzemi és lakóépítmények elhelyezésére szolgáló kivett területek összessége.
Mezőgazdasági birtokközpont: A mezőgazdasági birtoktest azon része, mely beépíthető.
(20) Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy zónahatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait.
(21) Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye.
- Hátsókert: Az építési telek hátsó telekhatára és az építési hely, továbbá az oldalkert hátsó telekhatárra néző határvonala közötti telekrész.
(22) Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zóna, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen helyen a szabályozás több normatív elemet tartalmaz, mint a kialakult területen.
(23) Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely
határvonalának a telek egyik oldalhatárán kell lennie. Kialakult esetben a tömbben jellemző oldalhatár határozza meg, hogy a telek melyik oldalhatárához kell az építési helyet igazítani, beépítetlen tömb esetében a kedvezőbb - az É-i iránytól jobban eltérő - tájolást biztosító oldalhatáron kell az építési helyet kijelölni. Az építési hely a szomszédos telek építési helyével nem érintkezhet.
- Oldalkert:
a) az építési teleknek a szomszédos telekkel közös oldalhatára és az e felé meghatározott építési határvonala (oldalkerti határvonal) között fekvő része,
b) az építési teleknek az épület és az oldalhatár között fekvő része.
(24) Ömlesztett anyag tároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg.
(25) Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezet nem nagyobb mint 20 m2, valamint az építmény magassága legfeljebb 3,0 m.
(26) Rendeltetési zónák: az olyan telkek összessége, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak. A rendeltetési zónák lehetnek horizontálisak és vertikálisak, aszerint, hogy előírásai horizontális, vagy vertikális előírásként értelmezendők.
(27) Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással szöget bezáró határvonallal érintkezik.
(28) Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem.
(29) Szabadon álló beépítési mód esetén az építési helyet minden oldalról a saját telkének az előírt (elő-) oldal- és hátsókerti építési határvonalai és a telek határai közötti beépítetlen része vegye körül.
A jelen rendelet a szabadon álló beépítési mód két típusát különbözteti meg:
- szabadon álló-általános
- szabadon álló-telepszerű.
A szabadon álló-általános beépítési módnál egy építési hellyel meghatározható a telek beépíthetősége.
A szabadon álló-telepszerű beépítési módnál egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetősége.
(30) Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy
- szövegben, vagy csak
- rajzilag
rögzíthetők,
A szöveges szabályozási elemeket a MÉSZ, a Miskolci Építési Szabályzat, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv részét képező szabályozási tervlap és zóna tervlapok rögzítik.
(31) Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.
(32) Szabályozási terv: A zóna tervlapok és a szabályozási tervlap összefoglaló megnevezése. A szabályozási terv a MÉSZ (Miskolci Építési Szabályzat) rajzi kiegészítése és így annak elválaszthatatlan része.
- Szintterület-sűrűség: A beépítésre szánt (beépített) terület egyes területfelhasználási egységein a területfelhasználási egység területének és a rajta elhelyezhető (elhelyezett) épületek összes bruttó szintterületének viszonyszáma (OTÉK, fogalom meghatározások).
(33) Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított, albetétben elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. A tanyaudvaron a rendeltetési előírások szerinti építés engedélyezhető. Újonnan tanyaudvar csak tanyás mezőgazdasági területbe sorolt telken alakítható ki.
- Telek: Egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.
- Terepszint alatti építmény: Olyan építmény, amely teljes egészében a környező (szomszédos) és a csatlakozó terepszint alatt van, vagy legfeljebb a lejtő felőli homlokzat felülete és az oldalhomlokzat felületrésze kerül a terepszint fölé, amelyhez közvetlenül kerti szabadlépcső vagy lejtő csatlakozik (pl. támfal-garázs).
- Tetőtérbeépítés: Tetőtérben helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével építményszint létrehozása.
(34) Telek homlokvonala: A közterület felőli telekhatár.
(35) Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol.
(36) Települési terület: A belterület és a külterületi beépítésre szánt terület együttes területe.
(37) Tervezett beépítésre szánt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, melyek a jelen előírás jóváhagyása előtt külterületbe és beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen MÉSZ beépítésre szánt területbe sorolja.
(38) Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill. épületrész.
(39) Úszótelek (meglévő): Az épület kontúrjával vagy attól mintegy 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. Újonnan úszótelek nem alakítható ki.
(40) Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg.
(41) Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a hátsó telekhatárral határos.
A jelen rendelet a zártsorú beépítési mód két típusát különbözteti meg:
- zártsorú-általános
- zártsorú-keretes.
A zártsorú-általános beépítési módnál hátsókert alakítandó ki.
A zártsorú-keretes beépítési módnál az építési hely megegyezik a telek területével.
(42) Zóna: Olyan területegység, ahol egy-egy előírás témában a telkekre vonatkozó előírások azonosak.
(43) Zóna tervlap: Egy-egy szabályozási előírás vonatkoztatási területét rögzítő tervlap.

44. § A helyi előírások mellékletei

(1) Zóna tervlapok

1.sz. melléklet: érvényesség

2.sz. melléklet: belterület/külterület

3.sz. melléklet: beépítésre szánt/nem szánt terület

4.sz. melléklet: közterület/nem közterület

5.sz. melléklet: közcélú tilalom, változtatási tilalom, elővásárlási joggal terhelt terület

6.sz. melléklet: közlekedési infrastruktúra miatti korlátozások

7.sz. melléklet: közműinfrastruktúra miatti korlátozások

8.sz. melléklet: védőfásítási (beültetési) kötelezettség

9.sz. melléklet: rendeltetés

10.sz. melléklet: építési karakter

11.sz. melléklet: építés – beépítési mód

12.sz. melléklet: építés - telekméretek

13.sz. melléklet: építés - beépítettség

14.sz. melléklet: építés – építménymagasság

14/b sz. melléklet: Ómassa építési előírásai (nagyított részlet)

15.sz. melléklet: zaj- és rezgésvédelem zónái

16.sz. melléklet: levegőtisztaság-védelem zónái

17/a.sz. melléklet: települési épített értékvédelem (egyedi objektumvédelem) zónái

17/b.sz. melléklet: települési épített értékvédelem – objektumvédelem (nagyított részlet Belváros, Diósgyőr)

18.sz. melléklet: települési területi/településszerkezeti és építészeti értékvédelem

19.sz. melléklet: régészeti védelem

20.sz. melléklet: táj- és természetvédelmi zónák külterületen

21.sz. melléklet: védett és védelemre javasolt természeti értékek belterületen

22.sz. melléklet: városképpvédelmi érdekből felújítási kötelezettséggel terhelhető ill. terhelt területek

23.sz. melléklet egyéb korlátozások (felszíni és felszín alatti vizek, termálforrás védelmi zónái, alábányászott és csúszásveszélyes területek)

(2) Szabályozási tervlapok

24 sz. melléklet: belterületi szabályozási tervlapok ma=1:4 000 (86 db)

25.sz. melléklet külterületi szabályozási tervlapok ma=1:8 000 (45 db)

(3) Szöveges mellékletek (hrsz szerinti listák)

26. sz. melléklet: Közcélú tilalom alá eső telkek

27. sz. melléklet Változtatási tilalom alá eső telkek

28. sz. melléklet: Önkormányzati elővásárlási joggal terhelt telkek

29. sz. melléklet Felújítási kötelezettséggel terhelt telkek

45. § A helyi előírások mellékletein alkalmazott kódok

· Az egyes városépítészeti karaktereknél alkalmazható beépítési módok és teleknagyságok 1/a táblázat

·
· Beépítés

·
· Telek-

· Belvárosi

· Polgárvárosi

· Kertes

· Kistelepülési

· Prés-
· házas

· Egyéb

· mód

· nagyság

· 1

· 2

· 3

· 4

· 5

· 6

· kódok

·

Kialakult
0

Tervezett
1

Kialakult
0

Tervezett
1

Kialakult
0

Tervezett
1

Kialakult
0

Tervezett
1

· Kialakult
· 0

Kialakult
0

Tervezett
1

· 1 telepsz.

· 7

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

· X

·

· 8

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

· X

·

· 9

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

· X

· 2szabdoná

· 4

·

·

·

·

·

·

·

· x

·

·

·

·

· 5

·

·

·

·

·

· X

·

· x

·

·

·

·

· 6

·

· X

·

·

·

· X

·

· X

·

·

·

·

· 7

·

· X

·

·

·

· X

·

· X

·

·

· X

·

· 8

·

·

·

·

·

· X

·

· X

·

·

· X

·

· 9

·

·

·

·

·

· X

·

· X

·

·

· X

· 3 oldalhat.

· 3

·

·

·

·

·

·

·

· x

·

·

·

·

· 4

·

·

·

·

·

· X

·

· x

·

·

·

·

· 5

·

·

·

·

·

· X

·

· X

·

·

·

·

· 6

·

·

·

·

·

· X

·

· X

·

·

·

·

· 7

·

·

·

·

·

· X

·

· X

·

·

·

·

· 8

·

·

·

·

·

· X

·

· X

·

·

·

· 4 ikres

· 4

·

·

·

·

·

· X

·

·

·

·

·

·

· 5

·

·

·

·

·

· X

·

·

·

·

·

·

· 6

·

·

·

·

·

· X

·

·

·

·

·

· 5 zártsorú

· 1

·

·

·

· X

·

·

·

· X

·

·

·

·

· 2

·

· X

·

· X

·

·

·

· X

·

·

·

·

· 3

·

· X

·

· X

·

·

·

· X

·

·

·

·

· 4

·

· X

·

· X

·

·

·

· X

·

·

·

·

· 5

·

· X

·

· X

·

·

·

· X

·

·

·

·

· 6

·

· X

·

· X

·

·

·

·

·

·

·

·

· 7

·

· X

·

· X

·

·

·

·

·

·

·

· 6 keretes

· 2

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

· 3

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

· 4

·

· X

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

· 5

·

· X

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

· 6

·

· X

·

·

·

·

·

·

·

·

·

·

· 7

·

· X

·

·

·

·

·

·

·

·

·

· 0 adottság

· 0

· X

·

· X

·

· X

·

· X

·

· X

· X

·

· Az egyes beépítési mód és teleknagyság kódhoz tartozó telekméretek 1/b táblázat

·

·

·

· Telekszélesség a beépítési módok szerint

· Telek-
· nagyság
· kódok

· Legkisebb
· teleknagyság
· (m2)

· Legkisebb
· telekmélység
· (m)

· Szabadonálló telepsz.
· 1

· Szaba-
· donálló-ált
· 2

· Oldalhatá-
· ron álló
· 3

· Ikres
·
· 4

· Zártsorú-
· Általános
· 5

· Zárt-sorú
· Keretes
· 6

· Adottságtól
· függően
· 0

· 1

· 180 £

· 15£

·

·

·

·

· 6

·

· 6

· 2

· 320

· 25

·

·

·

·

· 8

· 8

· 8

· 3

· 450

· 25

·

·

· 12

·

· 10

· 10

· 10

· 4

· 600

· 30

·

·

· 12

· 9

· 10

· 10

· 10

· 5

· 700

· 30

·

· 18

· 12

· 9

· 10

· 10

· 10

· 6

· 900

· 35

·

· 18

· 16

· 12

· 12

· 12

· 12

· 7

· 1100

· 35

· 20

· 18

· 16

·

· 12

· 12

· 12

· 8

· 2500

· 50

· 25

· 20

· 16

·

·

·

· 16

· 9

· 4000

· 50

· 40

· 40

·

·

·

·

· 40

· 0

· Adottságoktól függően az illeszkedés szabályai szerint.

Magyarázat:
a táblázatokban az „X” jelzés a választható előírássort jelzi
·
· Az egyes építészeti karaktereknél alkalmazható beépítési %-típusok (kódok)
2/a táblázat


Beépítési
% kódja


Beépítési
%

Építési karakterek

1 Belvárosi

2 Polgárvárosi

3 Kertes

4 Kistelepülési

5 Préshzas

6 Egyéb

Kialakult
0

Tervez.
1

Kialakult
0

Tervez.
1

Kialakult
0

Tervez.
1

Kialakult
0

Tervez.
1

Kialakult
0

Kialakult
0

Tervez.
1

1

£ 5

X

X

2

£ 10

X

X

X

X

X

X

3

£ 15

X

X

X

X

X

X

4

£ 20

X

X

X

X

X

X

5

£ 30

X

X

X

X

X

X

X

X

X

6

£ 40

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

7

£ 60

X

X

X

X

X

X

X

X

X

8

£ 80

X

X

X

X

X

X

X

9

£ 100

X

X

X

X

X

Az egyes beépítési kódokhoz tartozó előírás tartalom
2/b táblázat
null

Az egyes városépítészeti karaktereknél alkalmazható építménymagasságok

3/a táblázat

Építmény
Magasság
kódja

Építmény
magasság
m

Építési karakterek

1 Belvárosi

2 Polgárvárosi

3 Kertes

Kistelepülési

5 Présházas

6 Egyéb

0Kialak

1Tervez

0Kialak

1Tervez

0Kialak

1Tervez

0Kialak

1Tervez

0Kialak

0Kialak

1Tervez

1

3,5

X

X

X

X

X

X

X

2

4,5

X

X

X

X

X

X

X

X

X

3

6,0

X

X

X

X

X

X

X

X

X

4

7,5

X

X

X

X

X

X

X

X

X

X

5

9,0

X

X

X

X

X

X

X

X

6

12,5

X

X

X

X

X

X

7

16,0

X

X

X

X

8

35,0

X

X

9

Szomsz.átl

X

X

0

Kialakult

X

X

Az egyes magasságokhoz tartozó előírás tartalom

3/b táblázat

Kód

Max.épületmagasság

1

3,5

Présházas és egyéb karakteren belül alsó épületmagasság megkötés nincs.

2

4,5

3

6,0

4

7,5

5

9,0

6

12,5

7

16,0

8

35,0

9

Szomszédos építmények
utcai homlokzatmagasságának
átlaga ± 1,5 m

0

Legfeljebb a telken épült legnagyobb építmény magasság

46. § A MÉSZ hatálybalépését követően hatályukat vesztő önkormányzati rendeletek

Miskolc Megyei Jogú Város Városrendezési, városépítési és szabályozási előírásairól ÁRT

84/1997. (XII.20.)

Füzes utca és környéke RRT

52/1993. (IX.29.)

Erenyő nyugat, Kilián észak RRT

53/1993. (IX.29.)

Bodótető RRT

65/1993. (XI.25.)

Őzugró Bodóoldal RRT

66/1993. (XI.25.)

Közdomb RRT

67/1993. (XI.25.)

Avasalja RRT

49/1994. (IX.8.)

Tetemvár - Szentpéteri kapu nyugat RRT

59/1994. (XI.2.)

Szondi - József A. telep RRT

60/1994. (XI.2.)

DIMAG Rt. - DIGÉP közötti terület RRT

61/1994. (XI.2.)

Tatárdomb RRT

68/1994. (XII.8.)

Martintelep Szirma RRT

70/1994. (XII.8.)

Tapolca RRT

14/1995. (III.7.)

Diósgyőr RRT

38/1995. (VII.1.)

Béke szálló térsége RRT

39/1995. (VII.1.)

Komlóstető és környéke RRT

59/1995. (X.30.)

Keleti kapu RRT

25/1996. (V.8.)

Hejőcsaba RRT

26/1996. (V.8.)

Hodobai telep RRT

33/1996. (VII.1.)

Észak-keleti iparterület RRT

11/1997. (IV.1.)

Görömböly RRT

12/1997. (IV.1.)

Belváros RRT

21/1997. (IV.26.)

Pereces és térsége RRT

26/1997. (V.31.)

Petőfi tér és Arany J. tér RRT

41/1997. (VII.1.)

Kont és Hadirokkantak u. közötti terület RRT

53/1998. (XII.15.)

Miskolci Építési Szabályzat

3/2000. (II.7.)

és a fenti alaprendeleteket módosító rendeletek.

47. §

Rendelkezések az egyes területekre önállóan készülő szabályozási tervek jóváhagyásáról

A szabályozási tervek
a) építési szabályzatát a jelen előírások módosításaként, a sajátos előírások kiegészítéseként, és esetenként a jelen előírások 1-23. sz. mellékletében szereplő zóna tervlapok módosításaként,
b) a szabályozási tervlapját a jelen előírás 24-25. sz. mellékletében szereplő szabályozási tervlapok módosításaként
kell rendelettel jóváhagyni.
48. §

Előírások alkalmazása

Jelen előírások 2004. augusztus 1-én lépnek hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

26. melléklet

Közcélú építési tilalom alá eső telkek (hrsz. szerint)

1. MISKOLC KÖZCÉLÚ ÉPÍTÉSI TILALOM ALATT ÁLLÓ TELKEK (HRSZ SZERINT)

01195/1
01195/2
01195/3
01378/1
0230/12
1055/10
1055/9
1063/12
11463
11489
12084
1248
1249
1252/7
12579
1272
1380/3
1388/26
1388/27
1388/28
1388/29
1388/30
1388/31
1388/33
1388/34
1389
1390/1
1390/2
1391
1392
1393
1394
1400/1
1401
1402
1403
1411
1412/1
1421
1428
1429
1430/2
1430/3
1430/4
1431
1432
1433/10
1433/11
1433/12
1433/3
1433/4
1433/5
1433/6
1433/7
1433/8
1433/9
1445/1
1445/19
1445/20
1445/21
1445/22
1445/23
1445/24
1445/25
1445/27
1445/28
1445/29
1445/30
1500/4
1507/1
1546/1
1549/1
1569
1940
20027/22
20036/18
20038/1
20157
20158/2
20158/8
20301/1
20761
20821
21057
21058
21126
21330
21336
21340
21342
21343
21531
21532
21535
21543/1
21546
21550
21681/3
21681/4
21778
21783
21784
21908
22113/26
22193/5
22336/83
22465
22534
22557
22611
22612
22641
22642
22643
22644
22645
22646
22647
22648
22667
22678/1
22678/2
22711
22712
22713
22714
22716
22799
22800
22801
22802
22803
22804
22805
22806
22807
22808
22809
22810
22811
22812
22813
22814
22815
22816
22817
22818
22820
22821
22822
22823
22824
22825
22826
23115
23116/1
23116/2
23117
23118
23119
23120
23121
23122
23155/3
23190/3
23208
23502/1
23502/2
24247
24287
24288
24299
24300
2435/1
2531
2555/1
2779
2780
2782
2783
2846
30017
30035
3023/2
3023/4
3032/78
30519/75
30519/78
30519/79
30579
30772/2
30774
30823
30956
31008
31220/11
31221
31281/6
31343/5
31641
31642
31643/1
32380/2
32486
32503
32504
32509
32547
32552/2
32624
32676
32776/2
32777
32829
32854
32855/1
32855/2
32856
33123/2
33123/5
33217
33249/1
33249/2
33274/1
33274/3
33524/2
33906
33907
33933
35090/62
35090/81
35115
35137/1
35290
35435
35493/4
35493/5
36276/3
3661
38126/1
38158/1
38160
38161
38165/1
38281
38354
38371
38382
38602
38616
38619
38621
38636
38644/1
38644/2
38680
38681
38718
38762
38764
38765
39218/1
40260
40261
41421
41422
41423
42839
42929
42955
45013/2
45196
45197
45198
4521/5
4521/6
45252
45311
45420/2
45577/1
45635/2
45638/3
45708
45715
46284
46612
46613
47044
47232
47262
47263
47265
4834
4884
49439
49459
49521/2
49553/1
49659/5
49769
49770
49796
49797
49840
49897
49931
50407/1
50431/3
5048
5050
5115
5159/2
5232/2
55065/1
55065/3
5651
6093/148
6093/149
6093/152
6093/156
6093/157
6093/158
6093/161
6093/162
6093/163
6093/165
6093/166
6093/167
6093/168
6093/192
6093/194
6093/195
6093/196
6093/197
6093/199
6093/201
6093/207
6093/224
6093/225
620
6409
6421
6424
6425
6427
6428
6429
68
69
70
70188/10
71
71479/1
72
75241
78/1
87
88
915/102
915/108
915/109
971
6409
6420
6421
6424
6427
6428
6429

29. melléklet

FELÚJÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL TERHELT INGATLANOK (HRSZ)
12. FELÚJÍTÁSI KÖTELEZETTSÉGGEL TERHELT INGATLANOK (HRSZ)
13. 2534/1 hrsz Városház tér 9.
14. 2532/1, /2 hrsz Városház tér 11.
15. 2512/1 hrsz Széchenyi u. 19.
16. 2511/1 hrsz Széchenyi u. 21.
17. 2480 hrsz Széchenyi u. 28.
18. 2474 hrsz Széchenyi u 40.
19.

1. függelék

Miskolc országosan védett műemlékeinek jegyzéke

848

Miskolc
(Avas)

Ref. templom

1620-58/1950

2405

Ref. templom. Korábbi 13-14. sz.-i templom helyén épült késõ gótikus stílusban a 15. sz. végén, 17. sz.-i újjáépítéssel és 19-20. sz.-i részletekkel. Berendezés: stallum, 16. sz., padok, 18. sz. (vmint: ház, díszkert, temetõ)

849

Miskolc
(Avas)

Harangláb

1620-58/1950

2405

Harangtorony, késõ reneszánsz, 1577.

902

Miskolc
Bükkszent-
lélek

Kolostor

863-4/1953

01108/2

Pálos kolostorrom, gótikus, 1340 körül.

10333

Miskolc

Pályaudvar

11223/1989

4582

Gömöri Pályaudvar, eklektikus, épült 1898-1899-ben, tervezte Pfaff Ferenc.

847

Miskolc

Lakóház

22509/1958

Ady Endre u. 20.

4184

Lakóház, klasszicista, 1830 körül.

850

Miskolc

Lakóház

22509/1958

Batthyány u. 1.

2633

Lakóház, barokk eredetû, 18. sz. közepe, eklektikus, 19. sz.-i átépítéssel.

907

Miskolc
Hejõcsaba

Lakóház

22509/1958

Csaba vezér u. 58.

41063/2

Gyógyszertár és lakások, késõ barokk, 19. sz. eleje. Emelettel bõvítve a 19. sz. közepén.

872

Miskolc
(Mélyvölgy)

Pince

22509/1958

Csabai sor

11916-11940

Pincék, 19. sz. 2. fele.

873

Miskolc
(Nagy-Avas)

Pince

22509/1958

Csóti sor 377.

12054

Pince, klasszicista, 1830 körül.

851

Miskolc

Ort.templom

1620-111/1951

Deák Ferenc tér 7.

2626

Magyar orthodox templom, copf, 1785-1806. Berendezés: ikonosztáz, késõ barokk, 1791-1793, Jankovits Miklós faszobrász mûve, Mária-oltár, úrkoporsó, ikontartók, szószék, püspöki trónus, stallumok, copf, 18. sz. vége, ikonok a 17. és 18. sz.-ból.

852

Miskolc

Szinház

1620-111/1951

Déryné u. 1.;
Széchenyi u. 23.

2510

Nemzeti Színház, romantikus elemekkel késõ klasszicista, 1847-1857. Tornya 1884-ben épült.

853

Miskolc

Lakóház

1620-111/1951

Déryné u. 3.

2509

Lakóház, volt iskola, 1845.

9820

Miskolc
(Tetemvár)

Ref. templom

06142/1985

Deszkatemetõ

jan.98

Ref. deszkatemplom, tervezte Szeghalmi Bálint, épült 1938-ban.

854

Miskolc

Lakóház

22509/1958

Dózsa György u. 7.

206

Lakóház, késõ barokk, 1801.

866

Miskolc
(Kis-Avas)

Lakóház

22509/1958

Elsõ-sor 15.

11711

Lakóház, és pince, Alabárdos étterem, késõ barokk, 18. sz. vége.

881

Miskolc

R. k. templom

22509/1958

Eszperantó tér

20040

Szt. Anna-templom, klasszicizáló késõ barokk, 1828. Berendezés: oltár, szószék, késõ klasszicista.

856

Miskolc

Lakóház

22509/1958

Geró u. 19.

1980

Lakóház, copf, 1790 körül.

9601

Miskolc

Lakóház

15336/1983

Görgey Artúr u. 32.

8418

Volt villa, szecessziós, 1928. Tervezte: Kós Károly.

857

Miskolc

R. k. templom

1620-111/1951

Hõsök tere

jan.95

R.k. minorita templom, barokk, 1729-1734. Berendezés: oltárok, szószék, padok, barokk, 18. sz.

858

Miskolc

Kollégium

1620-111/1951

Hõsök tere 5.

2595/2,3

Kollégium, volt minorita rendház, barokk, 1729-1734. Egykori refektóriumának bútorai, barokk, 1773-1775; tölgyfa lambéria, 18. sz. második fele.

862

Miskolc

Lakóház

1311/1964

Hunyadi u. 10.

14.jan

Lakások és irodák, romantikus-eklektikus, 1860 körül.

859

Miskolc

Lakóház

701/1962

Hunyadi u. 4.

02.jan

Lakóház, késõ barokk, 19. sz. végi átalakítással. Irodák.

863

Miskolc

Lakóház

22509/1958

Hunyadi u. 52.

81

Lakóház, 19. sz. Udvari szárnyában lakott Déryné.

860

Miskolc

Lakóház

1620-111/1951

Hunyadi u. 6.

4

Volt Báji Patay-ház, barokk eredetû. Átalakítva klasszicista és eklektikus stílusban a 19. sz.-ban. Irodák.

861

Miskolc

Ev. templom

1311/1964

Hunyadi u. 8.

03.nov

Ev. templom, késõ barokk, 1797. Tornya 1864-bõl. Berendezés: oltár, szószék, padok, orgona, késõ barokk, 1797.

10332

Miskolc

Pályaudvar

11223/1989

Kandó Kálmán tér

5078

Tiszai Pályaudvar, historizáló, épült 1901-ben, tervezte Pfaff Ferenc.

9821

Miskolc

Zsinagóga

06143/1985

Kazinczy u. 7.;
Déryné u. 22.

2486

Zsinagóga, romantikus, 1861-1863, tervezte: Ludwig Förster.

879

Miskolc

Lakóház

22509/1958

Kis-Hunyad u. 5.

10

Lakóház, barokk, 18. sz. Átépítve eklektikus stílusban a 19. sz. második felében.

867

Miskolc

Ref. templom

22509/1958

Kossuth L. u. 17.

2561

Belvárosi ref. templom, késõ barokk, 1786-1808. Tornya 1865-bõl.

10829

Miskolc
(Nagy-Avas)

Pince

10/1994.(III.29.)
KTM-MKM

Középsor 598.

12305

Túri-pince, 19. sz. elsõ fele, korábbi alapokon. Ráépítés és átalakítás 1920 körül.

869

Miskolc

R. k. templom

1620-111/1951

Mindszent tér

febr.41

Alsóvárosi (mindszenti) r.k. templom, barokk, 1728-1743. Tornyai 1864-bõl. Berendezés: 18. sz.

870

Miskolc

Szobor

1620-111/1951

Mindszent tér

8473

Mária-szobor, barokk, 1738.

871

Miskolc

R. k. templom

22509/1958

Mindszent tér 2.

8445

R.k. plébániaház, barokk eredetû, eklektikus, 1890 körül.

9822

Miskolc

Ispotály

06144/1985

Mindszent tér 6.
vagy 10.

febr.40

Volt ispotály, barokk, 18. sz. Lakások.

874

Miskolc

Lakóház

22509/1958

Palóczi u. 27.

2651

Lakóház, copf, 1790.

875

Miskolc

Lakóház

1620-111/1951

Papszer u. 1.

8532

Hermann Ottó Múzeum, feltehetõleg 15. sz.-i eredetû maggal, 18-19. sz.-i szárnyakkal és emelettel.

878

Miskolc

Lakóház

22509/1958

Rákóczi u. 11.

8516

Lakóház, barokk, 18. sz. 19. sz.-i átépítésekkel.

10051

Miskolc

Lakóház

14443/1987

Rákóczi u. 13.

8511

Lakóház, barokk, 18. sz. vége.

877

Miskolc

Lakóház

1620-111/1951

Rákóczi u. 2.

2448

Lakóház, barokk, 18. sz.

910

Miskolc
Hejõcsaba

Kastély

22509/1958

Sûtõ János u. 40.

41008

Mûvelõdési ház, volt Bárczay-kastély és melléképületei, barokk eredetû. Mai alakjában eklektikus, 19. sz.

883

Miskolc

Lakóház

22509/1958

Széchenyi u. 14.

2456

Lakóház, romantikus, 19. sz. második fele.

880

Miskolc

Lakóház

22509/1958

Szemere u. 14.

8486

Lakóház, barokk eredetû, 19. sz.-i átépítéssel.

913

Miskolc
Hejõcsaba

R. k. templom

22509/1958

Templom u.

41111

R.k. templom, késõ barokk, 1762. Berendezés: fõ- és mellékoltárok, szószék, rokokó, 1760 körül

914

Miskolc
Hejõcsaba

Ref. templom

22509/1958

Templom u.;
Balassi Béla u.

41037

Ref. templom, késõ barokk, 18. sz. vége. Tornya 1932-bõl. Berendezés: szószék, stallumok, padok, barokk, 18. sz.

884

Miskolc

Városház

1620-111/1951

Városház tér 1.

2542/3,4

Megyei városháza, klasszicista, 1809-1836

888

Miskolc

Lakóház

22509/1958

Városház tér 13.

jan.28

Lakóház, barokk eredetû, romantikus, 19. sz. második fele.

889

Miskolc

Lakóház

22509/1958

Városház tér 18.

2417

Lakóház, barokk eredetû, eklektikus, 19. sz. második fele.

890

Miskolc

Lakóház

1620-111/1951

Városház tér 20.

2416

Lakóház, késõ barokk, 18. sz. vége.

885

Miskolc

Lakóház

22509/1958

Városház tér 5.

2536

Lakóház, ún. Petõfi-ház, klasszicizáló késõ barokk, eklektikus átépítéssel.

886

Miskolc

Lakóház

22509/1958

Városház tér 7.

2535

Lakóház, késõ barokk, 18. sz. vége.

887

Miskolc

Városház

22509/1958

Városház tér 8.

01.jan

Városi tanácsház, romantikus, 1860 körül.

894

Miskolc - Diósgyõr

Kolostor

701/1962

Árpád u. 90.

30890/1

Iroda, egykori pálos gazdasági épület, barokk eredetû, 18. sz. Klasszicizáló, 19. sz. elsõ felébõl származó átépítéssel.

896

Miskolc - Diósgyõr

Kolostor

18617/1973

Árpád u. 90.

30890/1

Erdészet, volt pálos kolostor; a középkori kolostor romjaira épült barokk stílusban. A 18. sz.-ban átépítve.

892

Miskolc - Diósgyõr

Pince

22509/1958

Baráthegyalja u. 42.

31000

Pálos pince, barokk, 18. sz.

4329

Miskolc - Diósgyõr

Népi lakóház

01905/1967

Haller György u. 2.

32821

Népi lakóház.

4330

Miskolc - Diósgyõr

Népi lakóház

01905/1967

Haller György u. 4.

32822

Népi lakóház.

904

Miskolc - Diósgyõr

Szobor

31828/1963

Puskás Tivadar u.

32342/2

Mária-szobor, barokk, 1739.

898

Miskolc - Diósgyõr

R. k. templom

863-4/1953

Puskás Tivadar u.

32343

R.k. templom, középkori eredetû. Mai alakjában barokk, 1752. Berendezés: madonnaszobor, gótikus, 1480 körül; Fõ- és mellékoltárok, szószék, padok, barokk, 18. sz.

899

Miskolc - Diósgyõr

Ref. templom

22509/1958

Táncsics Mihály tér 1.

32878

Ref. templom, barokk, 1769-1771. Tornya 1803-ból. Berendezés: szószék, copf, 1772.

901

Miskolc - Diósgyõr

Vár

863-4/1953

Vár u.

32827/1; 32818/1

Várrom. 12. sz. végi vár helyén épült a 14-15. sz.-ban. 16. sz.-i erõdítésekkel.

6651

Miskolc - Diósgyõr

Vár

01357/1968

Vár u.

A vár mûemléki környezete.

911

Miskolc - Görömböly

Gör.k.templom

22509/1958

Szolártsik tér

42641/2

Gör. kat. templom, késõ klasszicista, 1868.

912

Miskolc - Görömböly

R. k. templom

22509/1958

Szolártsik tér

42632

R.k. templom, késõ barokk, 19. sz. eleje. Berendezés: fõoltár, szószék, barokk, 18. sz.

900

Miskolc – Hámor
(Újmassa)

Őskohó

863-4/1953

1130

Õskohó, 1813.

9524

Miskolc - Jávorkút

Kastély

13735/1983

1117

Gr. Bethlen István vadászkastélya, 1920-as évek.

905

Miskolc - Lillafüred

Szobor

22509/1958

38396/1

Fogadalmi kereszt. Kolera emlékére állítva 1833-ban, megújítva 1927-ben.

895

Miskolc - Lillafüred

Lakóház

863-4/1953

Erzsébet sétány 3.

38451

Hermann Ottó lakóháza, késõ eklektikus, 19. sz. vége.

9157

Miskolc - Lillafüred

Lakóház

7566/1980

Garadna-völgy

01154; 01146; 01148

Pisztrángkeltetõház, lakóház

903

Miskolc – Lillafüred
Felsõhámor

Múzeum

701/1962

Palota út 54.

38284

Kohászati múzeum, volt kancellária, ún. kincstári épület, késõ barokk, 1812.

906

Miskolc – Lillafüred
Felsõhámor

Szobor

22509/1958

Palota út 54.

38283

Nepomuki Szt. János-szobor, copf, 1806.

2. függelék

Miskolc helyileg védett egyedi épített értékei
Belváros

Utca-házszám.

Helyrajzi szám

Ady E. u. 14

4189

Ady E. u. 3

3581

Deák tér 1

2633/2

Deák tér 2

2569

Deák tér 3

2630

Deák tér 7

2628

Deák tér 9

2627

Déryné u. 11

2505

Déryné u. 2

2503

Déryné u. 4

2502

Déryné u. 5

2508

Déryné u. 6

2501

Déryné u. 7

2507

Déryné u. 9

2506

Dózsa Gy. u. 4.

2671

Dózsa Gy. u.13-15

212

Erzsébet tér Fürdő

2414

Erzsébet tér 3

2430

Fazekas u. 2

2672

Hősök tere 1

2586

Hősök tere 3

2588

Hunyadi u. 12

15

Hunyadi u. 14

16

Hunyadi u. 7

1802

Hunyadi u. 8

11/1, 11/2

Jókai u. 8

2621-2624

Kálvin J. u. 2.

8530

Kálvin J. u.4.

8529

Kandia u 12-14.

8501/2

Kandia u. 24.

8481

Kazinczy u. 1

2489

Kazinczy u. 3

2488

Kazinczy u.10

3679

Kazinczy u.12

3678

Kazinczy u.16

3522/1

Kazinczy u.18

3520

Kazinczy u.2

3686

Kazinczy u.20

3519

Kazinczy u.5

2487

Kazinczy u.8

3680

Kis-Hunyad u. 7.

13

Kossuth u.10

2576

Kossuth u.12

2575/1

Kossuth u.14

2574

Kossuth u.16

2572/1

Kossuth u.18

2571

Kossuth u.2

2517

Kossuth u.20

2570

Kossuth u.22

2568

Kossuth u.3

2521

Kossuth u.8

2577

Munkácsy u.1

3717

Papszer u.29

8497

Rákóczi u. 1

2450

Rákóczi u. 14

2441

Rákóczi u. 18

8528

Rákóczi u. 20

8527

Rákóczi u. 4

2443

Rákóczi u. 5

2453

Rákóczi u. 7.

8514

Rákóczi u.9

8515

Régiposta u. 22

3603

Soltész N. K. u. 10

4251

Soltész N. K. u. 2

4207/3

Széchenyi u. 1

2527/1

Széchenyi u. 10

2447

Széchenyi u. 105

3613

Széchenyi u. 107

3612

Széchenyi u. 11-13

2513/1

Széchenyi u. 18

2461

Széchenyi u. 19

2512/1

Széchenyi u. 20

2460

Széchenyi u. 24

2465

Széchenyi u. 25

2497

Széchenyi u. 26

2466

Széchenyi u. 27

2493

Széchenyi u. 29

2492

Széchenyi u. 31

2491

Széchenyi u. 32

2478

Széchenyi u. 33

2490

Széchenyi u. 35

3687

Széchenyi u. 36

2475

Széchenyi u. 48

3691

Széchenyi u. 49

3667

Széchenyi u. 50

3692

Széchenyi u. 52

3693

Széchenyi u. 56

3695

Széchenyi u. 59

3656

Széchenyi u. 61

3648

Széchenyi u. 66

3700/86

Széchenyi u. 68

3700/86

Széchenyi u. 86

3710

Széchenyi u. 88

3711

Széchenyi u. 90.

3718

Széchenyi u. 91

3618

Szemere u. 16

8487

Szemere u. 18

8488

Szemere u. 2

8475

Szemere u. 20

8492

Szemere u. 22

8493

Szemere u. 24

8494

Szemere u. 26

8495

Szemere u. 4

8476

Szemere u. 6

8477

Szemere u. 8

8478

Szentpáli u. 5

3606

Szentpáli u. 7

3605

Szentpáli u. 9

3604

Uitz B. u.

8501/1

Városház tér 11.

2532/1

Városház tér 2.

7

Városház tér 4.

6

Városház tér 6.

5/1, 5/2

Városház tér 9/A és 9/B

2534/1

Zsolcai kapu 10

4188

Lillafüred-Ómassa

hrsz

megjegyzés

Losonczy u.

4.

38214

12.

38210

14.

38207

20.

38206

9.

38178

11.

38179

27.

38327

51.

38330

53.

38333

67.

38341

41.

38324

45.

38326/1

77.

38346

Palota u.

14.

38272

18.

38274

15.

38224

57.

38268/2

61.

38280

26.

38290

34.

38274

Erzsébet sétány

51.

38475

59.

38496

38507/1

38506/3

38505

38503

épület és kapuzat

38490

38462

38455

Ómassa, Fő u.

2.

38603

10.

38620

22.

38644

Vadászvölgy u.

58.

38444/1

59.

38444/2

kisvasút és vasútállomás

38397

tornyos ajándékbolt

38402/1

Palota-szálló

38396/1

Egyetemváros

Kollégiumok

40591

erőmű

40589/1

A/1 főépület

40592/2

Bükkszentlászló

Fő utca

39160

utcafronti épületek

39161

39167

39169

39170

39171

39172/1

templom

39190

harangláb

39045

Pereces

Új akna irodaház főépület

35421/2

gyógyszertár

35304

iskola

35288

bányász klub

35275

volt állomás

35276/6,7

Tárna tér

1.

35268

lakó és melléképületek

3.

35269

r. k. templom

35436

támfal

35435

Debreceni Márton tér

22-24.

35144/17

lakó és melléképületek

vájár iskola

35145

Vilma-forrás

35267

Bányász hősi emlékmű

35276/4

Miskolc-Tapolca

Barlangfürdő épületegyüttes

46294/1

A város egyéb területei

Nagyváthy .J. út Zrinyi Gimnázium

1937/1

Tizeshonvéd köz

1.

1769

2.

1774

Zsolcai kapu

2.

4185

4.

4186

Zsolcai kapui volt laktanya együttes

4181/15, /17

Földes Ferenc Gimnázium (Hősök tere)

2595/3

Besenyői u. (drótgyár)

4573

főépület

Hermann Ottó Gimnázium épületegyüttese

1775

Kálvária-domb (stáció, golgota, kápolna, kripta)

11687/1

Népkerti vigadó

7633/1

Technika háza

7633/12

Tetemvár

Petőfi tér

3431

3428

Középső sor

3227

3278

3280

3281

3282

3283

3234

3241

3243

Alsó sor

3138

3140

3849

3135

3106

3105/4

Szentpéteri kapu

3159

3408/3

homlokzatok

3425

3424

3423

Diósgyőr

Vár u.

20

32 532/3

18

32 531/3

14

32 529

8

32 502

5

32 840/1

1

32 842

Evangelikus templom

32 838

Bodrogi Zs. u.

3.

33 230

33 225

Tokaji F. u.

77

33 238

75

33 239/2

59

33 246

53

33 248/3

Haller Gy. u.

32 828/1

Bartók Béla u.

1

32 341

9

32 505

13

32 507

15

32 508

19

32 510

23

32 512

24

32 372

Puskás Tivadar u.

2

32 344

4

32 345

Nagy Lajos kir. u.

29

32 852

23

32 489

21

32 490

19

32 491

17

32 492

15

32 493

34

30 503/9

22

30 503/2

20

30 503/16

16

30 501/2

14

30 500/1

12

30 491/9

4

30 491/14

32 853

Árpád u.

25

30 510

11

30 501/1

Táncsics tér

5

30 491/1

Blaha Lujza u.

13

32 857/2

32 861/1

1

· A 14/2001(V.9.) KöM-EüM-FVM közös rendelet és 4/2002 (X.7.) KvVM rendelet alapján