Iváncsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete
Iváncsa Községi Önkormányzat 2022. évi költségvetéséről
Hatályos: 2022. 02. 17- 2022. 05. 30Iváncsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete
Iváncsa Községi Önkormányzat 2022. évi költségvetéséről
Iváncsa Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
A rendelet hatálya, bevételek, kiadások
1. A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed
2. A költségvetés főbb kiadásai, bevételei
2. § (1) A Képviselő-testület a 2022. évi költségvetési bevételét 468 069 eFt-ban, azaz négyszázhatvannyolcmillió-hatvankilencezer forintban állapítja meg az alábbi bontásban:
a) A működési költségvetési bevételek 396 187 eFt Ebből:
aa) Működési célú támogatások államháztartáson belülről 264 602 eFt
ab) Közhatalmi bevételek 95 450 eFt
ac) Működési bevételek 35 626 eFt
ad) Működési célú átvett pénzeszközök 509 eFt
b) A felhalmozási költségvetési bevételek 71 882 eFt Ebből:
ba) Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről 71 882 eFt
bb) Felhalmozási célú átvett pénzeszközök - eFt
(2) A Képviselő-testület a 2022. évi költségvetési kiadását 821 045 eFt-ban, azaz, nyolcszázhuszonegymillió-negyvenötezer forintban állapítja meg az alábbi bontásban:
a) A működési költségvetési kiadások 438 888 eFt Ebből:
aa) Személyi juttatások 228 923 eFt
ab) Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 31 122 eFt
ac) Dologi kiadások 126 956 eFt
ad) Ellátottak pénzbeli juttatása 1 450 eFt
ae) Egyéb működési célú kiadások 50 437 eFt
b) A felhalmozási költségvetési kiadások 324 649 eFt Ebből:
ba) Beruházások 29 136 eFt
bb) Felújítások 295 513 eFt
c) A tartalékok 57 508 eFt Ebből:
ca) Általános tartalék - eFt
cb) Céltartalék 57 508 eFt
(3) A Képviselő-testület a 2022. évi költségvetési egyenlegét (a továbbiakban: hiány) 110 217 eFt-ban, azaz, száztízmillió-kétszáztizenhétezer forintban állapítja meg.
(4) A Képviselő-testület a Hiány finanszírozására szolgáló
a) Maradvány igénybevételét 359 986 eFt-ban, azaz, háromszázötvenkilencmillió-kilencszáznyolcvanhatezer forintban állapítja meg,
b) az Államháztartáson belüli megelőlegezési finanszírozási kiadásokat 7 865 eFt-ban, azaz hétmillió-nyolcszázhatavnötezer forintban állapítja meg,
(5) A Képviselő-testület az irányító szervi támogatását 241.904 eFt-ban, kétszáznegyvenegymillió-kilencszáznégyezer forintban állapítja meg.
3. A költségvetés szerkezete
3. § (1) A költségvetési működési és felhalmozási bevételek, kiadások 2022. évi összevont pénzforgalmi mérlegét az 1., 2., 3. és 4. melléklet, az összevont bevételi és kiadási egyenlegét az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A 2022. évi központi költségvetésből származó állami hozzájárulásokat a 6. melléklet tartalmazza.
(3) A költségvetési szervek 2022. évi bevételeit a törvényi előírásoknak megfelelő szerkezetben a 7. melléklet tartalmazza, költségvetési szervenkénti bontásban.
(4) A költségvetési szervek 2022. évi kiadásait a törvényi előírásoknak megfelelő szerkezetben – kiemelt előirányzat csoportonként – a 8. melléklet tartalmazza költségvetési szervenkénti bontásban.
(5) A költségvetési szervek 2022. évi álláshelyeinek meghatározását költségvetési szervek szerinti bontásban részletezve a 9. melléklet tartalmazza.
(6) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek bevételeit és kiadásait kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, valamint államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 1., 2., 7., 8. és 10. melléklet, egységes rovatrend szerinti bontásban az 1., 2., 3., 4., 5., 7., 8. és 10. melléklet tartalmazza.
(7) Az Önkormányzat 2022. évi költségvetési kiadásait feladatonként – elkülönítetten bemutatva az általános tartalék és céltartalék előirányzatait – a 10. melléklet tartalmazza.
(8) A költségvetési és finanszírozási egyenleg összegét működési és felhalmozási cél szerinti bontásban a 11. melléklet tartalmazza.
(9) Az Önkormányzat 2022. évi előirányzat-felhasználási tervét a 12. melléklet tartalmazza.
(10) A 2022. évi közvetett támogatásokat a 13. melléklet mutatja be.
(11) A több éves kihatással járó jelentős mértékű döntéseket és az adósságot keletkeztető ügyletekből eredő fizetési kötelezettségek költségvetési évet követő három évre várható összegét a 14. melléklet tartalmazza.
A költségvetés végrehajtásának általános szabályai, a gazdálkodással kapcsolatos rendelkezések
4. A gazdálkodás általános alapelvei
4. § (1) A kiadások tekintetében az Önkormányzat hatályos rendeleteinek, különösen az Önkormányzat Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatairól szóló önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: SZMSZ), valamint hatályos szabályzatainak - különös tekintettel a Gazdálkodási és Pénzkezelési Szabályzatra- előírásainak betartása kötelező.
(2) A költségvetési szervek kiadásaikat teljesíthetik irányító szervi támogatással. A költségvetési szervek önkormányzati támogatással történő finanszírozása írásbeli kérelemre történik. A költségvetési szervek irányítószervi támogatása – figyelemmel a költségvetési szervek saját bevételeinek teljesítésére is – a feladatellátáshoz szükséges kiadások esedékességének megfelelő ütemben történhet.
(3) A költségvetési szervek a jóváhagyott kiadási előirányzataikat nem léphetik túl. A kiadások teljesítésénél kiemelt figyelmet kell fordítani az időarányos teljesítés megvalósítására, melyért a költségvetési szerv vezetője a felelős.
(4) A költségvetési év kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállasokkal és más fizetési kötelezettségekkel – ideértve a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettséget – csökkentett összegű kiadási előirányzatok (a továbbiakban: szabad előirányzat) mértékéig kerülhet sor.
(5) A költségvetési szervek költségvetési évre vonatkozó kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30. napjáig megtörténik.
(6) Kötelezettséget vállalni - a (4)–(6) bekezdésben foglaltakra figyelemmel- csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet a 200.000 Ft-ot meg nem haladó beszerzés és a fizetési számláról leemelt díjak, jutalékok kivételével. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
(7) Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg a (6) bekezdésben foglaltaknak, illetve költségvetési támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása valósulna meg, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.
(8) Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A vezető a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
(9) A bevételi előirányzatok javára bevételt elszámolni és a kiadási előirányzatok terhére kifizetést elrendelni utalványozás alapján lehet. A kiadási előirányzatok terhére történő utalványozásra a teljesítés igazolását, és az annak alapján végrehajtott érvényesítést követően kerülhet sor.
(10) Az intézmények nem rendelkezhetnek 30 napot meghaladó elismert tartozásállománnyal. Amennyiben az intézmények 30 napot elérő elismert tartozásállománya van, azt az intézmény vezetője haladéktalanul köteles jelenteni az önkormányzat jegyzőjének.
(11) A bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni.
5. A költségvetés előirányzatai változtatásával összefüggő szabályok
5. § (1) Az e rendeletben megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadások közötti átcsoportosításokról a (4) bekezdésében foglaltak kivételével a Képviselő-testület dönt.
(2) A költségvetési szervek jóváhagyott működési bevételeik és felhalmozási bevételeik költségvetési bevételi előirányzatainak eredeti előirányzatain felül teljesített többletbevételeinek felhasználását a Képviselő-testület engedélyezi, az érintett bevételi és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő kiadási előirányzat módosításával.
(3) Az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről, B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről, B6. Működési célú átvett pénzeszközök és B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett költségvetési bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a költségvetési bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél, feladat, program a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.
(4) A költségvetési szervek bevételi és kiadási előirányzatai saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók a (2) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével.
(5) Költségvetési szervek Személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzata
a) a jóváhagyott többlet bevételi előirányzatokkal fedezett módon,
b) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának személyi juttatásokból származó részével,
c) az egységes rovatrend K33. Szolgáltatási kiadások rovatai kiadási előirányzatai terhére, ha annak célja, hogy a korábban szolgáltatásvásárlással ellátott feladatokat a költségvetési szerv az állományába tartozó személyekkel lássa el, továbbá bármely rovat terhére, ha a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatainak növelése az azok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt szükséges,
d) a költségvetési szervnél eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó bevételből növelhető.
(6) A költségvetési szervek jóváhagyott álláshelye csak a Képviselő-testületi döntéssel módosítható.
(7) A költségvetési szervek közüzemi valamint vásárolt élelmezés kiadási előirányzatai más kiadási előirányzat terhére nem csökkenthetőek, azokra más kiadás nem teljesíthető.
(8) A költségvetési szervek a költségvetésüket érintő előirányzat-módosítási igényeiket –az első negyedév kivételével- negyedévente, de legkésőbb a tárgyévet követő január 31. napjáig jelzik Iváncsa Községi Önkormányzat Jegyzőjének, aki gondoskodik arról, hogy az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig a módosítással érintett előirányzatok és rendelkezések átvezetése megtörténjen.
(9) A Képviselő-testület a (3)–(5) és (8) bekezdés szerinti előirányzat módosítás, előirányzat átcsoportosítás alapján negyedévente, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig – 2022. december 31-ei hatállyal – a költségvetési rendeletet módosítja.
6. A költségvetés végrehajtása során a polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök
6. § (1) Az önkormányzati támogatási igénnyel járó pályázatok benyújtásához a képviselő-testület előzetes engedélye szükséges az e rendeletben meghatározott kivételekkel.
(2) A költségvetési szervek az olyan pályázatokat, melyek saját forrást nem igényelnek, vagy a szükséges saját forrás rendelkezésre áll, de a következő évekre költségvetési kihatással járnak, a polgármester előzetes engedélye alapján nyújthatnak csak be.
(3) A költségvetési szervek esetében a polgármester akkor járul hozzá pályázat benyújtásához, amennyiben az önkormányzati forrásból származó saját erő vállalását, előfinanszírozást vagy a pályázat megvalósítását követő időszakban az pénzügyi kötelezettséget nem igényel, vagy a pénzügyi kötelezettség mértéke tervezetten nem haladja meg a költségvetési szerv jóváhagyott eredeti éves dologi kiadásaihoz biztosított önkormányzati támogatás összegének 1,5 %-át, legfeljebb 1,5 millió Ft-ot.
7. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy beszerzésről döntsön, az Önkormányzat nevében kötelezettséget vállaljon 3 mFt értékhatárig a szolgáltatások, árubeszerzések, építési beruházás esetén.
(2) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy a”Beruházási tartalék” sor terhére kötelezettséget vállaljon, ha
a) az év közben megjelenő, hazai és uniós finanszírozású pályázatokon való részvételhez szükséges előkészítő feladatok, a pályázati célok konkrét megvalósítása előkészítéséhez szükséges feladatok ellátása érdekében, vagy
b) a Kormány által részben vagy egészben támogatott egyedi fejlesztésekről szóló kormányzati döntések megalapozásához, a fejlesztések konkrét megvalósítása előkészítéséhez szükséges feladatok ellátása érdekében, vagy
c) legfeljebb a közbeszerzési értékhatár összegének erejéig a támogatási szerződéssel rendelkező uniós finanszírozású projekt esetében – a műszaki tartalom változatlanul hagyása mellett, valamint a jogszabályoknak, pályázati előírásoknak való kötelező megfelelés érdekében –, amennyiben a projekt összköltségének csökkenése vagy a támogatási szerződésben meghatározott támogatás projektben tervezett tartalék kerete nélküli felhasználása következtében a kötelező belső költségkorlátok arányának biztosítása miatt nem elszámolható költség keletkezik.
8. § A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert valamennyi önkormányzati bevételi és kiadási előirányzat módosítására, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításra 5.000 e Ft értékhatárig.
9. § Az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető káresemény, elemi csapás, vagy következményeiként kialakuló veszélyhelyzet elhárítása érdekében a polgármester intézkedést hozhat. A polgármester intézkedéseiről a Képviselő-testületet legkésőbb a következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatja.
10. § (1) Az Önkormányzat és költségvetési szervei a vonatkozó jogszabályban meghatározott kis összegű értékhatárt egyenként meghaladó, de az 500 eFt-ot el nem érő, egy évnél régebben fennálló, adók módjára be nem hajtható követeléseik nyilvántartásaikból történő kivezetéséről a polgármester egyedi, esetenkénti döntését követően intézkedhet.
(2) A vonatkozó jogszabályban meghatározott kis összegű értékhatárt egyenként meghaladó, de az 500 eFt-ot el nem érő, egy évnél nem régebben fennálló, adók módjára be nem hajtható követelése nyilvántartásaikból történő kivezetéséről rendkívüli esetben a polgármester által az Önkormányzat érdekeire tekintettel, az adós (kötelezett) kérelmére, a követelés jogalapjául szolgáló jogviszonyból fakadó valamennyi körülmény figyelembevételével hozott egyedi, esetenkénti döntését követően intézkedhetnek.
7. A költségvetési maradvány jóváhagyására, felhasználására vonatkozó szabályok
11. § (1) A költségvetési szervek költségvetési maradványát – annak elvonásra kerülő és felhasználható összegét – a Képviselő-testület adott évi zárszámadási rendeletében hagyja jóvá.
(2) A költségvetési maradvány terhére olyan tartós kötelezettség nem vállalható, mely önkormányzati többlettámogatási igénnyel jár.
8. Személyi juttatásokkal, béren kívüli juttatásokkal és létszámmal való gazdálkodás
12. § (1) A költségvetési szerveknél a Személyi juttatások rovatai előirányzatának átmeneti megtakarítása terhére tartós, éven túli kötelezettség nem vállalható. A feladatelmaradás, feladatváltozás miatti személyi juttatások előirányzatának megtakarítása terhére kötelezettség nem vállalható.
(2) A betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen, és abból többletszükséglet a jóváhagyott előirányzathoz képest ne keletkezzék.
(3) Az Önkormányzat a fenntartásában működő Intézmények részére béren kívüli juttatás céljára Szépkártya formájában 20.000 Ft/hó/álláshely összegű fedezetet biztosít, amely tartalmazza a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek fedezetét is. A béren kívüli juttatás és járulékai kiadási előirányzatait az Intézmények költségvetése tartalmazza.
(4) A béren kívüli juttatás felhasználásnak együttesen alkalmazandó szabályai:
a) az Intézmény személyi állományának egyes csoportjai tekintetében nem állapítható meg valamely szempont alapján eltérő mértékű béren kívüli juttatás,
b) a Szépkártya juttatás a foglalkoztatottakat a tárgyévi munkavégzési kötelezettségük arányában illeti meg, melynek során figyelembe kell venni a kinevezés szerinti munkaidő mértékét.
(5) Az Önkormányzat a Hivatal közszolgálati tisztviselői részére nettó 400.000 Ft/év kafetéria-összeg fedezetét biztosítja, amelynek előirányzatát a Hivatal költségvetése tartalmazza. A kafetéria-juttatás felhasználására a Hivatal Közszolgálati Szabályzata az irányadó.
(6) Az önkormányzat a költségvetési szervek jóváhagyott álláshelyeinek számát 36 főben határozza meg a 9. melléklet szerinti bontásban.
(7) A 2022. évben induló közmunkaprogramokban való részvételhez a Képviselő-testület közfoglalkoztatottak létszám-előirányzatát 8 főben határozza meg.
9. A vagyonnal való gazdálkodás szabályai
13. § (1) Az Önkormányzat és a költségvetési szervek ingóságainak megfelelő védelme, azok gazdaságos üzemeltetése, állagmegóvása és nyilvántartása kiemelt feladat.
(2) A költségvetési szervek a vagyonmérlegükben kimutatott és a feladataik ellátása során feleslegessé váló, 300 eFt egyedi könyv szerinti érték alatt nyilvántartott ingóságaikat (tárgyi eszközöket és a forgóeszközöket) értékesíthetik, selejtezhetik azzal, hogy az értékesítésből és selejtezésből származó bevétel felhasználására a Képviselő-testület jóváhagyását követően kerülhet sor.
(3) A költségvetési szervek a vagyonmérlegükben kimutatott és a feladataik ellátása során feleslegessé váló, 300 eFt egyedi könyv szerinti érték felett nyilvántartott ingóságaikat (tárgyi eszközöket és a forgóeszközöket) csak Képviselő-testületi engedéllyel értékesíthetik, selejtezhetik. Az értékesítésből, selejtezésből származó bevétel felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.
14. § E rendelet rendelkezéseit 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.
15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.