1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata közigazgatási területén

(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakások bérbeadására és elidegenítésére.

(3) A lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat – e rendeletben szabályozott módon – a közgyűlés, és a közgyűlés felhatalmazása alapján az alábbi szervek és személyek gyakorolják, illetve látják el:

(4) A közgyűlés jogosult bármely lakás tekintetében a bérbeadói jogokat közvetlenül gyakorolni.

2. § (1) A rendelet alapján kezelt személyes adatok vonatkozásában az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala adatvédelmi szabályzatának rendelkezései az irányadók.

(2) Az olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásának tartalmazni kell, az igénylő és a bérlő nem köteles, ha annak a hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi vagy az igénylő és a bérlő írásban felhatalmazást ad az igazolás beszerzésére.

(3) A hivatal a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátáshoz – e rendeletben meghatározottak szerint – nyilvántartásokat vezet.

(4) E rendelet alapján vezetett nyilvántartások adatait a bérbeadás feltételeinek megállapításához, a bérbeadói hozzájárulás megadásához, valamint a szociális rászorultság elbírálásához lehet felhasználni.

(5) A hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

3. § (1) Önkormányzati bérlakást csak lakhatás biztosításának céljára lehet bérbe adni, az alábbi jogcímeken

(2) A bérbeadási jogcímeken belül a lakásbérbeadás e rendelet szabályai alapján szociális, vagy költségelvű, vagy piaci jelleggel történhet.

(3) A lakásbérbeadás jellege szociálisnak minősül, ha

(4)¹ A lakásbérbeadás jellege költségelvűnek minősül, ha

(5) Szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén bérlőkijelölésre akkor kerülhet sor, ha az igénylő és a vele együttköltöző személyek Magyarország területén beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezetével nem rendelkeznek, kivéve, ha örökléssel szerezték meg olyan lakás tulajdonjogát, résztulajdonjogát, amelyben más haszonélvező életvitelszerűen lakik.

(6) Amennyiben a lakásbérbeadásra költségelven került sor, akkor a bérleti jogviszony fennállása alatt vagy annak meghosszabbítása esetén a bérbeadás jellege költségelvű marad.

4. § (1) Önkormányzati lakás – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bérbe adható

(2)² Határozatlan időre kell bérbe adni

(3) A helyi gazdaság élénkítése érdekében a 2. melléklet 9. pontjában felsorolt lakásokra gazdasági társasággal határozatlan időre is köthető bérleti szerződés.

(4) Házastársak, illetve testvérek közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni, más személlyel bérlőtársi szerződés nem köthető. Társbérleti szerződés e rendelet hatálya alá tartozó önkormányzati bérlakásra nem köthető.

(5) A rendeletben meghatározott kivétellel a bérbeadást igénylő személy csak akkor jelölhető ki bérlőnek, ha az igényelt lakás nagysága az igénylő fizetőképességének a (6) bekezdésben meghatározott mértékét nem haladja meg.

(6) A fizetőképesség mértéke megegyezik a legmagasabb vállalható lakbérnek és az adott lakásra vonatkozó külön szolgáltatások 11. § (3) bekezdése szerint számított költségének a háztartás összes jövedelméhez viszonyított arányával, ami egyszemélyes háztartás esetén 40 %, többszemélyes háztartás esetén 30% (a továbbiakban: fizetőképesség). A háztartás összes jövedelmét csökkenti az igazolt levonások összege.

(7) A rendeletben meghatározott kivétellel a bérbeadást igénylő személy csak akkor jelölhető ki bérlőnek, ha lakbértartozással, a külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozással és közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

(8) A lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy elhelyezésére – az Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével - az önkormányzat nem vállal kötelezettséget.

5. § (1) A hivatal a bérlőkijelölésre jogosult döntéséről 8 munkanapon belül írásban értesíti a kijelölt bérlőt és a bérbeadót.

(2) A kijelölt bérlő a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles – a rendelet alapján előírt vagy vállalt – fizetési kötelezettségének eleget tenni, valamint a lakásbérleti szerződés megkötését a bérbeadónál kezdeményezni. A bérbeadó a bérleti szerződés másolatának megküldésével értesíti a hivatalt a szerződés megkötéséről.

6. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, továbbá a lakásból történő két hónapot meghaladó – folyamatos – távollétét, és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenteni.

(2) Ha bérlő az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét menthető okból mulasztotta el, de a bérbeadó felhívására ezt – a felhívás kézhezvételét követő naptól számított 30 napon belül – írásban teljesíti, lakásbérleti jogviszonya a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem mondható fel.

7. § (1) Üresen álló önkormányzati lakás pályázat útján történő bérbeadása esetén a hivatalnak nyílt pályázati felhívást kell közzétenni a helyi sajtó útján, valamint a hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel oly módon, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázat benyújtására megjelölt határidő utolsó napja között rendelkezésre álló idő 15 napnál kevesebb nem lehet.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell

(3) A pályázatot írásban a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon a pályázati kiírásban megjelölt helyen és határidőig, zárt borítékban lehet benyújtani. A pályázatokat lakásonként külön pályázati lapon kell benyújtani.

(4) Érvénytelen a pályázat, ha

(5) Nem nyújthat be pályázatot öt éven belül az a személy

(6) Nem nyújtható be pályázat öt év után sem a tartozás megfizetéséig vagy a tartozás behajthatatlanná minősítéséig.

(7) Önkormányzati lakásban bérleti joggal rendelkező személy pályázat útján akkor jelölhető ki bérlőnek, ha korábbi önkormányzati lakásának bérleti jogáról pénzbeli térítés nélkül lemond.

8. § (1) A pályázatok bontását – kivéve a nyugdíjasházi pályázatokat – a benyújtási határidő lejártát követő 5 munkanapon belül a lakásügyekért felelős szakbizottság elnökének, vagy az általa kijelölt bizottsági tagnak a jelenlétében a hivatal végzi, és a pályázatok regisztrálásáról jegyzőkönyvet készít.

(2) A pályázatok bontását követően a hivatal gondoskodik a pályázatok elbírálásra történő előkészítésről. Ennek keretében a pályázók által közölt adatokat – saját nyilvántartásai alapján, és szükség esetén egyéb adatok és igazolások beszerzésével – ellenőrzi, és elkészíti a pályázatok sorolási javaslatát.

(3) A hivatal a pályázatok elbírálására vonatkozó javaslatot a lakásügyekért felelős szakbizottság elé terjeszti.

9. § (1) Ezen alcím rendelkezései a lakásbérbeadás közös szabályaival együtt alkalmazandók.

(2) A hivatal nyilvántartást vezet a szociális helyzet alapján lakásbérbeadást igénylőkről.

(3) A szociális helyzet alapján lakásbérbeadást igénylők nyilvántartásába az a személy vehető fel, aki a (4) bekezdésben meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek megfelel. A jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatánál háztartásként az együttköltöző személyeket kell figyelembe venni.

(4) Szociálisan rászoruló az a személy, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

(5) Különös méltánylást igénylő esetben szociálisan rászorulónak minősíthető az a személy is, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmi korlát felső értékhatárát legfeljebb 3%-kal haladja meg.

(6) Különös méltánylást igénylő esetben szociálisan rászorulónak minősíthető az a megváltozott munkaképességű, és rehabilitációs pénzbeli ellátásban vagy rokkantsági ellátásban részesülő egyedülálló személy, illetve olyan házaspár vagy élettársak, ahol mindegyik személy ilyen ellátásban részesül, és amely háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelem a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelmi korlát felső értékhatárát amiatt haladja meg, mivel keresőtevékenységet folytat, illetve folytatnak.

(7) Az igénylést – a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon – a hivatalnál kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a (4)–(6) bekezdésekben meghatározott jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokat.

(8) Házastársak bérlakás igénylő lapjukat csak együttesen nyújthatják be. Amennyiben a bérlakás-igény kielégítése előtt a bíróság a házasságot jogerősen felbontja, és a továbbiakban is mind a két volt házasfél megfelel a (4)–(6) bekezdésekben meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek (a továbbiakban: szociális rászorultság), a volt házastársakat – kérelmükre – külön számon kell nyilvántartásba venni.

(9) A hivatal a jogosultság vizsgálatát, ellenőrzését követően 30 napon belül értesíti az igénylőt a nyilvántartásba vételéről, vagy annak megtagadásáról.

(10) A nyilvántartásba vételt meg kell tagadni, ha az igénylő

(11) A lakásigénylő a nyilvántartásba vételt követően a jogosultság alapjául szolgáló feltételek változását 15 napon belül köteles bejelenteni a hivatalnál.

10. § (1) Szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadásra az a személy nyújthat be pályázatot, aki

(2) Szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadásra pályázhat olyan Zalaegerszegen folyamatosan tartózkodó személy is, akinek a lakcímnyilvántartás szerint legfeljebb egy éves időtartamra megszakadt a városban tartózkodása. Amennyiben a pályázó nyilatkozik, hogy folyamatosan Zalaegerszegen lakott ebben az időszakban is, a hivatal bizonyítási eljárást folytat le ennek igazolására.

(3) Szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadás feltétele, hogy a pályázó megfeleljen e rendeletben meghatározott szociális rászorultsági feltételeknek.

(4) Házaspárok pályázatukat csak együttesen nyújthatják be.

(5) A fizetőképesség mértékére vonatkozó igazolásokat a pályázó által – a 4–5. melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtott jövedelem- és vagyonnyilatkozat alapján a jegyző állítja ki, amely hat hónapig érvényes.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott igazolások kiállítását meg kell tagadni, ha a pályázó körülményei nem felelnek meg a szociális rászorultsági feltételeknek.

(7) A lakásigénylővel együttköltöző családtagként élettársát és kiskorú gyermekét lehet figyelembe venni, szülőjét és testvérét pedig akkor, ha Magyarországon beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezetével nem rendelkeznek. Az élettársi kapcsolat fennállását közokirattal kell igazolni.

11. § (1) A szociális helyzet alapján történő lakásbérbeadásra benyújtott pályázatok sorolásáról, a bérlő kijelöléséről és a bérbeadásról a lakásügyekért felelős szakbizottság határozattal dönt.

(2) A döntésre jogosult azt a pályázót jelölheti ki bérlőnek, akinek igazolt jövedelme megfelelő fedezetet biztosít a lakbérre és a lakással kapcsolatos külön szolgáltatások költségére. Amennyiben a fizetendő lakbér és a lakással kapcsolatos külön szolgáltatások számított költsége meghaladja a pályázó fizetőképességének mértékét, a pályázat érvénytelen, és az eljárás további részében a pályázó nem vehet részt.

(3) A külön szolgáltatások számított költsége a tényleges lakásnagyság és a külön szolgáltatások egy m² –re jutó számított költségének a szorzata. A külön szolgáltatások egy m² –re jutó számított költségének összege 450,- Ft/m², amelynek összegét a közgyűlés a lakbérek mértékének évenkénti felülvizsgálatával egyidejűleg állapítja meg.

(4) A lakásügyekért felelős szakbizottság az alábbi szempontokat együttesen mérlegeli a bérlőkijelölés során:

(5) A (4) bekezdésben meghatározottak azonossága esetén előnyt élvez, aki a leghosszabb időszakra – legalább egy évre, de legfeljebb öt évre – vállalja az általa fizetendő lakbérnek és a külön szolgáltatások számított költségének előre, egyösszegben történő megfizetését.

(6) A kijelölt bérlő részére az önkormányzati lakás az egyösszegű befizetés vállalásának idejére, legalább egy, legfeljebb öt évre, ennek hiányában egy évre adható bérbe.

(7) Amennyiben a kijelölt bérlő szerződéskötési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a döntésre jogosult a (4)–(5) bekezdésben meghatározott sorolási szempontok figyelembevételével elfogadott - legfeljebb 5 pályázót tartalmazó - listáról a sorban következő pályázót jelöli ki bérlőnek.

12. § (1) Ezen alcím rendelkezései a lakásbérbeadás közös szabályaival együtt alkalmazandók.

(2) Költségelven történő lakásbérbeadására az a személy nyújthat be pályázatot, aki

(3) Költségelven történő lakásbérbeadásra pályázhat olyan Zalaegerszegen folyamatosan tartózkodó személy is, akinek a lakcímnyilvántartás szerint legfeljebb egy éves időtartamra megszakadt a városban tartózkodása. Amennyiben a pályázó nyilatkozik, hogy folyamatosan Zalaegerszegen lakott ebben az időszakban is, a hivatal bizonyítási eljárást folytat le ennek igazolására.

(4) Költségelven történő lakásbérbeadásra pályázhat olyan személy is, aki szociálisan rászoruló személynek minősül, de az adott lakás bérbevételéhez szükséges fizetőképességgel rendelkezik.

(5) A költségelven történő lakásbérbeadásra benyújtott pályázatok sorolásáról, a bérlő kijelöléséről és a bérbeadás idejének meghatározásáról a lakásügyekért felelős szakbizottság határozattal dönt.

(6) A lakásügyekért felelős szakbizottság az érvényes pályázatok esetében az alábbi szempontokat együttesen mérlegeli a bérlőkijelölés során:

(7) A (6) bekezdésben meghatározottak azonossága esetén előnyt élvez, aki a leghosszabb időszakra – legalább egy évre, de legfeljebb öt évre – vállalja az általa fizetendő lakbérnek előre, egyösszegben történő megfizetését.

(8) A kijelölt bérlő részére az önkormányzati lakás az egyösszegű befizetés vállalásának idejére, de legalább egy, legfeljebb öt évre adható bérbe.

(9) Amennyiben a kijelölt bérlő szerződéskötési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a döntésre jogosult a (6)–(7) bekezdésekben meghatározott sorolási szempontok figyelembevételével elfogadott - legfeljebb 5 pályázót tartalmazó - listáról a sorban következő pályázót jelöli ki bérlőnek.

13. § (1) A lakásügyekért felelős szakbizottság döntése alapján pályázat írható ki a 42. § (2) bekezdésében meghatározott, a bérlő feladatkörébe tartozó építési munkák elvégzésére is

(2) A pályázati kiírásról szóló döntést megelőzően a bérbeadó a felújítás várható költségvetéséről írásban tájékoztatja a lakásügyekért felelős szakbizottságot.

(3) A pályázati eljárásra a lakásbérbeadás közös szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

(4) A pályázatot az a személy nyeri el, aki a lakás helyreállítására, átalakítására a legalacsonyabb költségajánlatot teszi és megfelel a fizetőképességre vonatkozó rendelkezéseknek.

(5) A nyertes pályázóval legfeljebb 1 évre szóló bérleti szerződés köthető. Ezen időtartam alatt a bérlő köteles a vállalt felújítási munkálatokat elvégezni. A bérlő ezen időszak alatt köteles a lakásra megállapított bérleti díjat fizetni. Lakbérbeszámításra csak a vállalt felújítási munkák elvégzését követően kerülhet sor.

(6) A bérleti jogviszony lejártát követően abban az esetben köthető újabb lakásbérleti szerződés, amennyiben a bérlő a pályázatban vállalt műszaki tartalomnak megfelelő felújítási munkálatokat elvégezte. A bérbeadó a felújítási munkák elvégzését jegyzőkönyv felvételével igazolja.

(7) Az elvégzett építési munkák költsége a lakbérbe akkor számítható be, ha a bérlő az elvégzett munkák költségét számlával igazolja, és ennek összege nem haladja meg a bérlő által a pályázaton tett ajánlat összegét.

(8) A bérlővel az újabb lakásbérleti szerződés a lakbérbeszámítás időtartamáig, de legalább 1 évre hosszabbítható meg. Ezen időtartam leteltét követően a 38–40. §-ban meghatározott módon kell eljárni.

14. § (1) Piaci alapon történő lakásbérbeadásra pályázatot nyújthat be az a személy, aki vállalja a 3. mellékletben meghatározott piaci alapú lakbér megfizetését.

(2) A piaci alapon történő lakásbérbeadásra benyújtott pályázatok sorolásáról, a bérlő kijelöléséről, és a bérbeadás idejének meghatározásáról a lakásügyekért felelős szakbizottság határozattal dönt.

(3) A bérlő kijelölésénél és a bérleti idő megállapításánál a 12. § (6)–(9) bekezdéseiben meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy vállalásegyenlőség esetén sorsolással kell a sorrendet megállapítani.

15. § (1) Üresen álló önkormányzati lakás pályázati eljárás mellőzésével történő bérbeadásának jogcímei

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben – e rendeletben meghatározott kivételektől eltekintve – a lakásbérbeadás csak költségelven történhet.

16. § (1) Egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kapcsolódó bérbeadásnak minősül, ha a 2. melléklet 1-7. pontjaiban felsorolt lakásokban történik az elhelyezés.

(2) Az egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kapcsolódó lakás bérlőjének – az alábbiakban felsorolt feltételek fennállásáig – csak az a személy jelölhető ki, akinek munkaköre vagy feladatellátása

(3) A 2. melléklet 8.1. alpontjában felsorolt lakásoknál a bérlő a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, illetve jogutód szervezete a gyámügyi utógondozói feladatellátása céljából.

(4) A 2. melléklet 8.2. alpontjában felsorolt lakásoknál a bérlő a Zalaegerszegi Tankerületi Központ, illetve jogutód szervezete nyelvi lektori és egyéb köznevelési feladatellátás céljából.

(5) A 2. melléklet 8.3. alpontjában felsorolt lakásoknál a bérlő a Zala Megyei Szent Rafael Kórház, illetve jogutód szervezete egészségügyi feladatellátás céljából.

(5a)³ A 2. melléklet 8.4. alpontjában felsorolt lakásnál a bérlő a FORRÁS, a Pszichés Problémákkal Küzdőket Támogató Egyesület, illetve jogutód szervezete egészségügyi rehabilitációs feladatellátás céljából.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott lakások bérbeadása esetén a bérlőkijelölési jogot

(7) Az egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kötődő lakásbérbeadás esetén a bérleti szerződés időtartamát a 4. § (1) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel a bérlőkijelölésre jogosult határozza meg.

(8) Az (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott esetben a kötelezettségek teljesítése körében a sportegyesület (gazdasági társaság) készfizető kezesként helytállással tartozik.

17. § (1) A közgyűlés egyedi elbírálása alapján – pályáztatás nélkül – soron kívül bérlőnek jelölheti ki azt az igénylőt, aki

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben kizárólag szociális jelleggel adható bérbe olyan lakás, amely az igénylő fizetőképességének megfelel.

(3) A bérlőkijelölés csak cím szerint pontosan megjelölt lakásra történhet.

(4) A közgyűlés egyedi elbírálása alapján kijelölt bérlő részére a lakásbérbeadás csak határozott időre, legfeljebb egy évre történhet azzal, hogy az a lakásbérbeadás közös szabályai alapján meghosszabbítható.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bérlő köteles 15 napon belül bejelenteni, ha a körülményeiben változás történik, és a továbbiakban nem önkormányzati feladatot lát el, vagy nem az önkormányzat által támogatott tevékenységet végez. A körülmények fenti megváltozása felmondási oknak minősül. Az éves felülvizsgálat, vagy eseti ellenőrzés során a bérlő köteles igazolni, hogy önkormányzati feladatot lát el, vagy az önkormányzat által támogatott tevékenységet végez. A volt bérlő és a vele együttélő személy a lakásbérleti jogviszony megszűnésekor elhelyezésre nem tarthat igényt.

(6) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bérlő halála esetén az együttköltöző vagy befogadott személy a bérleti jogviszony folytatására vagy elhelyezésre nem tarthat igényt.

18. § (1) Önkormányzati bérlakásra bérlőkijelölési jog a közgyűlés döntése alapján biztosítható, amelyet megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodást a polgármester köti meg.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

(3) Amennyiben a bérlőkijelölő szerv a lakás megüresedését követő 30 napon belül nem jelöl újabb bérlőt, abban az esetben a lakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségeket a 31. naptól köteles megfizetni a bérbeadó szervezet részére. A fizetési kötelezettségről és annak mértékéről a bérbeadó szervezet írásban tájékoztatja a bérlőkijelölő szervet.

(4) Az üzemeltetési és fenntartási költség havi összege a fizetési kötelezettség kezdetétől számított 2 hónapig az adott lakásra megállapított költségelvű lakbér 50%-a, 2 hónapot meghaladóan pedig a költségelvű lakbér 100%-a. A fizetési kötelezettség mindaddig fennáll, amíg a lakásba az újabb bérlő kijelölése alapján új lakásbérleti szerződés megkötésére nem kerül sor.

(5) Amennyiben a bérlőkijelölő szerv az írásbeli tájékoztatást követően további egyszeri külön fizetési felszólítás ellenére sem tesz eleget az üres lakással kapcsolatos üzemeltetési és fenntartási költségfizetési kötelezettségének, abban az esetben a bérlőkijelölési jog az adott lakásra - a fizetési felszólításban foglalt teljesítési határidő leteltét követő napon – minden külön intézkedés nélkül megszűnik.

19. § (1) A polgármester döntésével a helyi gazdaság élénkítése érdekében a 2. melléklet 9. pontjában felsorolt lakásokba bérlőt jelölhet ki.

(2) A polgármester jogosult gazdasági társasággal is bérleti szerződést kötni, a gazdasági társaság pedig olyan szakemberek részére adhatja a lakást albérletbe, akik a vállalkozásnál mérnöki végzettséggel, vagy a vállalkozások menedzsmentjében egyéb szakirányú végzettséggel kerülnek foglalkoztatásra.

20. § (1) Speciális önkormányzati lakásbérbeadásnak minősül, és csak szociális jelleggel adható bérbe

(2) Speciális önkormányzati lakásbérbeadásnak minősül, és költségelvű jelleggel adhatók bérbe a 2. melléklet 8.1. alpontjában felsorolt lakások gyámügyi utógondozói feladatellátás céljából a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, illetve jogutód szervezete részére.

(3) Speciális önkormányzati lakásbérbeadásnak minősül, és költségelvű jelleggel adhatók bérbe a 2. melléklet 8.2. alpontjában felsorolt lakások nyelvi lektori és egyéb köznevelési feladatellátás céljából a Zalaegerszegi Tankerületi Központ, illetve jogutód szervezete részére.

(4) Speciális önkormányzati lakásbérbeadásnak minősül, és költségelvű jelleggel adhatók bérbe a 2. melléklet 8.3. alpontjában felsorolt lakások egészségügyi feladatellátás céljából a Zala Megyei Szent Rafael Kórház, illetve jogutód szervezete részére.

(5)⁴ Speciális önkormányzati lakásbérbeadásnak minősül, és költségelvű jelleggel adható bérbe a 2. melléklet 8.4. alpontjában felsorolt lakás egészségügyi rehabilitációs feladatellátás céljából a FORRÁS, a Pszichés Problémákkal Küzdőket Támogató Egyesület, illetve jogutód szervezete részére.

21. § (1) A nyugdíjasok háza a 60. életévüket betöltött saját jogú öregségi nyugdíjjal rendelkező, vagy rokkantsági ellátásban részesülő személyek határozatlan idejű elhelyezésére szolgáló, továbbá az életkoruknak és az egészségi állapotuknak megfelelő gondozást nyújtó olyan lakóépület, amelyben a bérlők rendszeres egészségügyi (orvosi és betegápolói) ellátásáról és állandó (nappali és éjszakai) gondozói ügyeletéről kell gondoskodni.

(2) A nyugdíjasházi lakást szociális jelleggel kell bérbe adni, és bérlőjét a lakáshasználatért lakbérfizetési kötelezettség terheli, továbbá az igénybevett közüzemi és a szociális szolgáltatásokért (házi segítségnyújtás, étkeztetés, idősek klubja ellátás, stb.) térítési díjat köteles fizetni.

22. § A nyugdíjasok házába az a személy kérheti elhelyezését, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel:

23. § (1) A nyugdíjasok házába történő elhelyezés – a 22. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén – az alábbi formában történhet

(2) Önkormányzati érdekből történő nyugdíjasházi lakásbérbeadást igényelhet az a 22. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő személy, aki kisajátított, vagy városrendezési célból bontásra ítélt lakás tulajdonosa, haszonélvezője, vagy bérlője és a nyugdíjasok házában lévő lakást cserelakásként elfogadja.

(3) Szociális rászorultság alapján történő nyugdíjasházi lakásbérbeadást igényelhet az a 22. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő személy, aki nyugdíjasházi elhelyezése érdekében vállalja, hogy a legalább komfortos bérlakására fennálló lakásbérleti jogviszonyát nyugdíjasházi bérlőkijelölése esetén felmondja, és korábbi lakását a bérbeadó részére térítés nélkül visszaadja.

(4) Életkori és egészségi állapot miatti rászorultság alapján történő nyugdíjasházi lakásbérbeadást igényelhet az a 22. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő személy, aki önkormányzati érdekből vagy szociális rászorultság alapján történő elhelyezésre nem tarthat igényt, de a lakhatási jog részleges megváltása felajánlásával – e rendeletben meghatározott feltételekkel – pályázatot nyújt be nyugdíjasházi elhelyezése érdekében.

24. § A nyugdíjasházi lakás bérlőjének kijelöléséről a lakásügyekért felelős szakbizottság dönt.

25. § (1) Életkori és egészségi állapot miatti rászorultság alapján történő lakásbérbeadás esetén nyílt versenytárgyalást kell kiírni, amelynek bonyolítására a 7–8. §-ban meghatározott szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A pályázatokat a 8. melléklet szerinti formanyomtatványon, a kiírásban megjelölt helyen és határidőben, zárt borítékban kell benyújtani. Csatolni kell a háziorvos igazolását a 9. melléklet szerinti formanyomtatványon.

(3) A pályázati határidő lejártát követően a lakásügyekért felelős szakbizottság egy tagja, a Gondozási Központ, valamint a hivatal munkatársai, továbbá a pályázók részvételével nyilvánosan kerül sor a pályázatok felbontására, és a licitálásos pályázati tárgyalás lefolytatására.

(4) A licitálás a legmagasabb ajánlati összegre történik a lakhatási jog részleges megváltása céljából. A liciten részt venni 200.000,- Ft összegű bánatpénz megfizetésével lehet, melynek átutalását vagy befizetését a licit megkezdése előtt a helyszínen igazolni szükséges. A licitálás induló összege 2 millió Ft. A licitálás során a licitküszöb összege 100 ezer Ft. A licitálásos pályázati tárgyaláson nem vehet részt, aki a jogosultsági feltételeknek nem felel meg, a bánatpénzt a licit napjáig nem fizette meg vagy annak megfizetését nem igazolja.

(5) A bérlőkijelölésre jogosult lakásügyekért felelős szakbizottság – a jogosultsági feltételeknek a hivatal által történő vizsgálatát követően – azt a pályázót jelöli ki határozatlan időre bérlőnek, aki a legmagasabb összeget ajánlotta fel a lakhatási jog részleges megváltására.

(6) A nyugdíjasházi lakás bérlőjének kijelölt személy a bizottsági döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a lakhatási jog részleges megváltására felajánlott összeget az önkormányzat számlájára befizetni és a bérbeadóval a bérleti szerződést megkötni. A bérbeadó a bérleti szerződés másolatának megküldésével értesíti a hivatalt a szerződés határidőben történő megkötéséről.

(7) Ha a kijelölt bérlő a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget vagy visszalép, a lakásügyekért felelős szakbizottság a licit eredménye alapján megállapított sorrendben következő pályázót jelöli helyette bérlőnek.

(8) A befizetett bánatpénz összege a lakhatási jog részleges megváltására fizetendő összegbe beszámításra kerül. Amennyiben a kijelölt bérlő visszalép, határidőre nem teljesíti az összeg befizetését vagy a bérleti szerződés megkötését, úgy az általa befizetett bánatpénzt elveszti, kivéve, ha a visszalépés a kijelölt bérlőnek nem felróható okból történt, illetve a lakhatási jog részleges megváltására fizetendő összeg határidőben történő befizetése, vagy a bérleti szerződés megkötése a kijelölt bérlőnek nem felróható okból hiúsult meg. A nem nyertes pályázóknak a bánatpénz a bérlőkijelölésről szóló bizottsági döntést követő 30 napon belül kamatmentesen visszafizetésre kerül. A bánatpénz kamatmentesen visszajár a pályázati kiírás visszavonásától, az ajánlatok érvénytelenségének vagy a pályázat eredménytelenségének megállapításától számított 30 napon belül.

26. § A nyugdíjasházi elhelyezés érdekében befizetett lakhatási jog részleges megváltása összegének 50 %-a a nyugdíjasházi lakások felújítására, 50 %-a pedig a nyugdíjasház és a város időskorú lakossága szociális ellátási színvonalának emelésére használható fel. A Gondozási Központ, illetve a nyugdíjasházi lakások felújítása vonatkozásában a lakások kezelését végző gazdasági társaság a lakásügyekért felelős szakbizottságnak évente június 30-ig beszámol a lakhatási jog részleges megváltása összegek célszerinti felhasználásáról.

27. § A bérlő a nyugdíjasházi lakását a polgármester hozzájárulásával csak akkor cserélheti el, ha a csere folytán olyan személy kerül a lakásba, aki e rendelet szerint nyugdíjasházi lakásban történő elhelyezésre jogosult.

28. § (1) A bérbeadó a lakásbérleti szerződést felmondhatja, ha

(2) Ha a nyugdíjasházi lakás bérlője a lakásbérleti szerződését – öt éven belül – felmondja és lakását üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja

(3) A cserelakás felajánlásáról, illetve pénzbeli térítés megállapításáról a lakásügyekért felelős szakbizottság dönt.

29. § A bérlő a nyugdíjasházon belül kizárólag azonos alapterülettel rendelkező lakás cseréjét kezdeményezheti.

30. § (1) A nyugdíjasházi lakás bérlője a lakásába – nyugdíjas házastársán, nyugdíjas gyermekén és nyugdíjas szülőjén, valamint a bérbeadó külön hozzájárulásával nyugdíjas élettársán és nyugdíjas testvérén kívül – más személyt állandó jelleggel nem fogadhat be.

(2) A bérlő közeli hozzátartozója a Gondozási Központ vezetőjének engedélyével évente legfeljebb 60 napot tartózkodhat szállóvendégként a lakásban.

(3) A bérlő halála esetén a házastárs, a bérlővel együttköltöző nyugdíjas gyermek és nyugdíjas szülő kivételével a lakásbérleti jogviszony nem folytatható.

31. § (1) Határozott időre – legfeljebb egy évre – komfort nélküli komfortfokozatú lakásban helyezhető el az az igénylő, aki rendkívüli élethelyzetbe került, és lakhatását önerőből másképpen megoldani nem tudja.

(2) A komfort nélküli lakást igénylőkről a hivatal külön nyilvántartást vezet.

(3) A komfort nélküli komfortfokozatú lakás bérlőjét a polgármester jelöli ki.

(4) A komfort nélküli lakásra történő igény elbírálásakor a 7. § (5)–(6) bekezdésében meghatározott kizáró okokat figyelembe kell venni.

32. § (1) A szociális intézményből elbocsátott személy, ha a zalaegerszegi lakásügyi hatóság javára a lakásbérleti jogviszonyáról térítési díj ellenében lemondott, a (2)–(3) bekezdésekben meghatározott szabályok figyelembevételével helyezhető el önkormányzati bérlakásban.

(2) Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti volt bérlő részére, a volt bérlő kérésére volt zalaegerszegi lakása komfortfokozatával legalább megegyező, a fizetőképessége mértékének megfelelő önkormányzati bérlakást köteles felajánlani.

(3) A szociális intézményből elbocsátott személy részére történő lakásbérbeadásról a lakásügyekért felelős szakbizottság dönt.

(4) A szociális intézményből elbocsátott személy elhelyezése esetén a lakás határozott időre, legfeljebb egy évre adható bérbe.

33. § (1) A súlyos mozgáskorlátozott személy részére biztosított Zalaegerszeg, Falumúzeum u. 20. fsz. 1. és fsz. 2. szám alatti lakások az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyek elhelyezésére szolgálnak.

(2) A lakásokba az a személy kérheti elhelyezését, aki:

(3) A lakások pályázat útján adhatók bérbe. A pályázati kiírás során a pályáztatás közös szabályai alapján kell eljárni.

(4) A súlyos mozgáskorlátozott személyek elhelyezésére szolgáló lakások bérbeadására benyújtott pályázatok sorolásáról és a bérlő kijelöléséről a lakásügyekért felelős szakbizottság határozattal dönt.

(5) A kijelölt bérlővel lakásbérleti szerződés az elhelyezésre okot adó körülmény fennállásáig köthető. Abban az esetben, ha a súlyosan mozgássérült személy kiskorú, akkor a bérleti szerződés a szülővel, gondviselővel köthető meg. Ha a súlyosan mozgássérült kiskorú személy a 18. életévét betöltötte, akkor a 40. §-ban meghatározott felülvizsgálatot követően a bérleti szerződést vele kell megkötni.

(6) Az elhelyezésre okot adó körülmény megszűnése esetén a bérleti jogviszony megszűnik. Ebben az esetben az Ltv. alapján bérleti jogviszony folytatására jogosult személynek a polgármester a fizetőképességének megfelelő beköltözhető cserelakást ajánl fel.

34. § A 2. melléklet 8.1. pontjában felsorolt lakásokra gyámügyi utógondozói feladatellátás céljából a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, illetve jogutód szervezete jogosult a Lakáskezelő, Építőipari és Szolgáltató Kft-vel bérleti szerződést kötni.

35. § A 2. melléklet 8.2. pontjában felsorolt lakásokra nyelvi lektori és egyéb köznevelési feladatellátás céljából a Zalaegerszegi Tankerületi Központ, illetve jogutód szervezete jogosult a Lakáskezelő, Építőipari és Szolgáltató Kft-vel bérleti szerződést kötni.

36. § A 2. melléklet 8.3. pontjában felsorolt lakásokra egészségügyi feladatellátás céljából a Zala Megyei Szent Rafael Kórház, illetve jogutód szervezete jogosult a Lakáskezelő, Építőipari és Szolgáltató Kft-vel bérleti szerződést kötni.

36/A. §⁵ A 2. melléklet 8.4. pontjában felsorolt lakásra egészségügyi rehabilitációs feladatellátás céljából a FORRÁS, a Pszichés Problémákkal Küzdőket Támogató Egyesület, illetve jogutód szervezete jogosult a Lakáskezelő, Építőipari és Szolgáltató Kft-vel bérleti szerződést kötni.

37. § (1) A lakásbérleti jog folytatásának elismerését az Ltv. rendelkezései szerinti jogosult a bérlő halálától számított 30 napon belül kérheti.

(2) A lakásbérleti jog folytatásának megállapításáról a polgármester dönt.

38. § (1) Szociális helyzet alapján történt bérbeadás esetén, a határozott időre szóló bérleti jogviszony meghosszabbítható, és a lakás ismételten szociális helyzet alapján adható bérbe, ha

39. § (1) A költségelven bérbe adott lakás határozott időre szóló bérleti jogviszonya meghosszabbítható, és a lakás ismételten költségelven adható bérbe, feltéve, hogy a bérlő lakbértartozással, a külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozással és közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

(2) A piaci elven bérbe adott lakás határozott időre szóló bérleti jogviszonya meghosszabbítható, és ismételten piaci elven adható bérbe a lakás, ha a bérlő lakbér- és közüzemi díjtartozással nem rendelkezik.

40. § (1) A hivatal a lakásbérleti jogviszony lejárta előtt legalább 60 nappal hivatalból vizsgálja a 38–39. §-okban meghatározott feltételek fennállását, amelyhez a bérlő – kivéve a piaci lakásbérbeadást – a 4–5. melléklet szerinti formanyomtatványon köteles adatokat, igazolásokat szolgáltatni.

(2) A lakbértartozásra, a külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozásra és közüzemi díjtartozásra vonatkozó igazolásokat a 11. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A jogosultsági feltételek fennállása esetén a polgármester ajánlatot tesz a lakásbérleti jog – ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítására, a bérbeadás jogcímére és jellegére, amely ajánlattal kapcsolatban a bérlő – annak kézhezvételétől számított 15 napon belül – írásban nyilatkozhat.

(4) Az ajánlatnak a bérlő általi elfogadása esetén a hivatal a bérleti jogviszony meghosszabbításáról a szerződés megkötése érdekében értesíti a bérlőt és a bérbeadót.

(5) Amennyiben a bérlő a polgármester ajánlatát nem fogadja el, vagy az ajánlatról nem nyilatkozik, a 45. §-ban meghatározott szabályok szerint kell eljárni.

41. § (1) A lakás átadásakor leltárt és jegyzőkönyvet kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő a lakás átvételét a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(2) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkákat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti.

(3) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha az egyes lakásberendezéseket

42. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni:

(2) A bérlő köteles gondoskodni

(3) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony a munkák elvégzésének időtartamára szünetel. A szünetelést és annak időtartamát a bérbeadó és a bérlő megállapodása állapítja meg.

(4) A megállapodás tartalmának meghatározására a bérbeadó jogosult.

43. § (1) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a munkák elvégzésének költségei melyik felet terhelik.

(2) A lakás átalakítás, korszerűsítés költségei a bérlőt terhelik, kivéve ha a bérlő és a bérbeadó megállapodása ettől eltér.

(3) Amennyiben a megállapodás értelmében a bérlő az átalakítást, korszerűsítést saját költségére végezheti el, a munkák számlákkal igazolt költségeinek bérbeszámítását kérheti.

(4) A lakást átalakító, korszerűsítő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, és a hatósági engedélyekben meghatározottak szabályszerű végrehajtásáért felelősséget vállalni.

(5) Az átalakítást, korszerűsítést saját költségére elvégző bérlő kiadásai megtérítésére a lakásbérleti szerződés megszűnése után – az erre vonatkozó megállapodás hiányában – nem tarthat igényt.

44. § (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlő lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését a bérlő szükségtelen háborítása nélkül évente legalább egyszer, munkanapokon, 8-20 óra közötti időben ellenőrzi.

(2) A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény és a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belüli szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén is.

(3) A bérbeadó az éves ellenőrzések lefolytatásának rendjéről ütemtervet készít, amelyet a tárgyév január 31. napjáig a lakásügyekért felelős szakbizottság elé terjeszt, egyben beszámol a tárgyévet megelőző év ellenőrzéseinek tapasztalatairól.

45. § (1) A lakásbérlet megszűnése esetén a volt bérlőnek a lakását a bérleti jogviszony megszűnésének napjától számított legkésőbb 30 napon belül kiürítve, beköltözhető, tiszta és a 41. § (1) bekezdésében meghatározott leltárnak és jegyzőkönyvnek megfelelő állapotban kell visszaadnia a bérbeadó részére.

(2) A lakás visszaadásakor a bérbeadónak leltárt és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotát, az esetleges hiányosságokat, azok pótlásának határidejét.

(3) Ha a volt bérlő a hibák, a hiányosságok megszüntetéséről, illetve ezek ellenértékének megtérítéséről nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó azt nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül bíróságtól kérheti a volt bérlő kötelezettségének megállapítását.

(4) A bérlő megrendelője és a várható költségek megelőlegezése alapján bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a bérbeadó végzi el.

(5) A volt bérlő mindaddig, amíg lakását az (1) bekezdésben meghatározott módon a bérbeadónak át nem adja, köteles az 55. §-ban meghatározott összegű lakáshasználati díjat, továbbá a lakással kapcsolatos egyéb költségeket megfizetni.

46. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja élettársát és testvérét, ha Magyarországon beköltözhető lakás tulajdonjogával, haszonélvezetével nem rendelkeznek.

(2) A hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy a bérleti jogviszony folytatására és elhelyezésre nem tarthat igényt.

47. § (1) A határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony folytatására kötött tartási szerződéshez a polgármester akkor járul hozzá írásban, ha

(2) A tartási szerződés felbontása esetén a tartási szerződéshez adott polgármesteri hozzájárulás hatályát veszti.

48. § (1) A határozatlan időre bérbe adott lakás egy része, a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, lakás céljára albérletbe adható.

(2) A bérlő előzetesen közli a bérbeadóval az albérletbe vevők adatait és az albérleti szerződésben kötelezettségként előírja számukra a bérlőt terhelő kötelezettségeket.

(3) Albérleti jogviszony csak úgy létesíthető, hogy a lakásban lakó személyek mindegyikére legalább hat négyzetméter lakószoba-terület jusson.

(4) A határozatlan időre bérbe adott lakás egésze – a (6)–(9) bekezdésekben foglaltak kivételével - csak akkor adható albérletbe legfeljebb 5 évre, ha a bérlő azért van távol, mert lakóhelyén kívül 2 hónapot meghaladó időtartamban

(5) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az albérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.

(6) A 2. melléklet 8.1. alpontjában felsorolt lakásokat gyámügyi utógondozói feladatellátás céljából a Zala Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat, illetve jogutód szervezete jogosult határozott és határozatlan időre is albérletbe adni, legfeljebb a lakásbérleti jogviszony időtartamára.

(7) A 2. melléklet 8.2. alpontjában felsorolt lakásokat nyelvi lektori és egyéb köznevelési feladatellátás céljából a Zalaegerszegi Tankerületi Központ, illetve jogutód szervezete jogosult határozott és határozatlan időre is albérletbe adni, legfeljebb a lakásbérleti jogviszony időtartamára.

(8) A 2. melléklet 8.3. alpontjában felsorolt lakásokat egészségügyi feladatellátás céljából a Zala Megyei Szent Rafael Kórház, illetve jogutód szervezete jogosult határozott és határozatlan időre is albérletbe adni, legfeljebb a lakásbérleti jogviszony időtartamára.

(8a)⁶ A 2. melléklet 8.4. alpontjában felsorolt lakást egészségügyi rehabilitációs feladatellátás céljából a FORRÁS, a Pszichés Problémákkal Küzdőket Támogató Egyesület, illetve jogutód szervezete jogosult határozott és határozatlan időre is albérletbe adni, legfeljebb a lakásbérleti jogviszony időtartamára.

(9) A 2. melléklet 9. pontjában felsorolt lakásokat a helyi gazdaság élénkítése céljából a bérlő gazdasági társaság jogosult határozott és határozatlan időre is albérletbe adni, legfeljebb a lakásbérleti jogviszony időtartamára.

49. § (1) Költségelven, továbbá piaci alapon történő bérbeadás esetén lakásbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a kijelölt bérlő az adott lakás lakbérének kétszeresével azonos összegű óvadékot megfizet. Mentesül az óvadék fizetése alól a bérlő, ha lakásbérleti jog folytatása, vagy meghosszabbítása alapozza meg a lakásbérleti szerződést, és az adott lakás vonatkozásában óvadék fizetésére már sor került.

(2) A bérlő által befizetett óvadékot a bérbeadó külön számlán köteles kezelni.

(3) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó az óvadékot lakbértartozás, a külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozás és közüzemi díjtartozás, illetve a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek megtérülésére használhatja fel.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott költségek levonását követően a bérbeadó a lakás visszaadását követő 10 munkanapon belül köteles az óvadékból fennmaradt összeget kamatmentesen visszafizetni.

50. § (1) A bérlőt az önkormányzati lakás használatáért, figyelemmel a lakásbérbeadás jellegére

51. § (1) A lakbérek mértékét évente legalább egyszer – minden év december 31. napjáig – felül kell vizsgálni.

(2) Az új lakbért minden év január 1. napjától kell alkalmazni.

(3) Ha a lakásbérleti jogviszony azon időpont előtt szűnik meg, amelyre a bérlő a lakbért előre, egyösszegben megfizette, az általa megfizetett, de még le nem lakott lakbér kamatmentesen visszajár.

52. § (1) A lakbérkedvezmény az önkormányzati lakás bérlőjének – szociális helyzetétől függetlenül – különleges élethelyzete alapján, bérleti jogviszonyának időtartama alatt, természetbeni formában nyújtott támogatás.

(2) Lakbérkedvezményre jogosult

(3) A lakbérkedvezmény mértéke

(4) A lakbérkedvezményt a bérlőkijelölési joggal rendelkező állapítja meg a bérbeadásra történő kijelöléssel egyidejűleg.

53. § (1) A kizárólagosan önkormányzati tulajdonú épületben a bérlő a bérbeadóval kötött megállapodás alapján átvállalhatja a bérbeadót terhelő takarítási és parkgondozási feladatokat.

(2) A megállapodás rögzíti az átvállalt feladatra eső munkaráfordítás időtartamát.

(3) A bérlő a kötelezettség teljesítése esetén a végzett munkával arányos, legfeljebb 30 % lakbérmérséklésre jogosult.

54. § (1) A bérlő a lakbéren felül a bérbeadó által nyújtott alábbi külön szolgáltatásokért köteles díjat fizetni

(2) A külön szolgáltatások fogyasztásának díját a bérbeadó, illetve a társasháznál a közös képviselő vagy az intéző bizottság, a szolgáltató közüzemi cégek, illetve vállalkozók mindenkori tarifája szerint továbbszámlázza a bérlőknek.

(3) A bérlő által a lakással kapcsolatos külön szolgáltatások számított költségének előre, egyösszegben történő megfizetése esetén a bérbeadó legkésőbb minden év május 31. napjáig, valamint a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor írásban elszámol a bérlővel a bérlő által előre befizetett és az elszámolási időszak alatt ténylegesen felmerült költségek vonatkozásában.

(4) Amennyiben a külön szolgáltatások díjára történt egyösszegű befizetésből a bérleti jogviszony megszűnésekor, valamint a bérleti jogviszony meghosszabbításakor maradvány áll fenn, a maradványt a bérbeadó lakbérre és külön szolgáltatások díjára is jogosult elszámolni.

55. § (1) Az a személy, aki az önkormányzati lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől lakáshasználati díjat köteles fizetni. A lakáshasználati díj összege a lakást használó személy részére a 3. § (3)–(4) bekezdésében meghatározott szabályok figyelembevételével megállapítható alaplakbér összegével azonos.

(2) A lakáshasználati díj összege a 2021. december 1. napját követően létesített bérleti jogviszony esetében a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 3 hónap elteltével az alaplakbér összegének kétszerese, kivéve, ha a bérbeadó által a lakásbérleti jogviszony megszüntetésére városérdekből került sor. Az alaplakbér összegének kétszerese helyébe a tartozás teljes összegének kiegyenlítését követő hónaptól az eredeti lakáshasználati díj lép.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználat éves felülvizsgálata esetén az 50. § (3)–(5) bekezdésében meghatározott szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

56. § (1) Az önkormányzati lakás bérlője – e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén – kezdeményezheti lakásbérleti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését

57. § (1) Az 56. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha

(2) Az 56. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha

(3) Az 56. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetre akkor kerülhet sor, ha

(4) A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésének további feltétele, hogy a bérlő

58. § (1) A pénzbeli térítés összege

(2) A fizetendő térítés alapjául szolgáló éves alaplakbérnek az összegét a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésének időpontjában érvényes szociális fajlagos alaplakbérnek a figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A pénzbeli térítés kifizetésére a lakás visszaadását követő 30 napon belül kerül sor.

59. § (1) Ha a közgyűlés döntése alapján városérdekből átalakításra, korszerűsítésre, lebontásra kijelölt önkormányzati lakás bérlőjének lakásbérleti jogviszonya felmondással megszüntetésre kerül, a polgármester egyidejűleg

(2) Pénzbeli térítés fizetése esetén a bérlő a lakásbérleti jogviszony megszűnése hónapjára megállapított alaplakbér 10 éves összegével megegyező mértékű, de legfeljebb 1,5 millió forint összegű pénzbeli térítésre jogosult.

60. § (1) A bérbeadó 3 havi lakbér-, közüzemi és külön szolgáltatási díjtartozás esetén – eredménytelen fizetési felszólítás, továbbá a szociális támogatásokról történő tájékoztatást követően – köteles a lakásbérleti jogviszonyt felmondani és a tartozás megfizetése iránt bírósági eljárást indítani. A bérbeadó a bíróság jogerős döntéséről köteles a hivatalt értesíteni.

(2) A lakásbérleti jog helyreállítása kérhető a közgyűléstől, ha a volt bérlő a lakásbérleti szerződés felmondásában szereplő és a kérelem benyújtásáig fennálló lakbértartozása, valamint az őt terhelő egyéb költségek megfizetésének legalább 50%-ban önerőből maradéktalanul eleget tett és a tartozás megfizetése mellett az esedékes fizetési kötelezettségeit a bérleti jogviszony helyreállítása iránti kérelmet megelőzően legalább 12 hónapig teljesítette. Nem számít önerőnek az önkormányzat vagy a Lakhatásért Közalapítvány által a tartozás mérsékléséhez nyújtott támogatás. Az önerő számítása szempontjából nem kell figyelembe venni a lakásfenntartáshoz kapcsolódó támogatásokat.

(3) A közgyűlés egyedi döntésével a (2) bekezdésben meghatározott legalább 50%-os önerő mértékétől eltekinthet, ha a volt bérlő vagy a volt bérlőtárs a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben meghatározott rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül.

61. § (1) A közgyűlés az alábbi szempontokat együttesen mérlegeli a bérleti jogviszony helyreállításának elbírálása során:

(2) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony a 60. § (1) bekezdésben meghatározott okból felmondásra került, és a volt bérlő tőketartozását és perköltségeit maradéktalanul megfizette, de kamattartozását nem vagy részben egyenlítette ki, – kérelmére – annak legfeljebb 24 havi részletben történő megfizetéséhez a bérbeadó hozzájárult, a lakás kiürítéséről szóló bírósági ítélet végrehajtásának foganatosítása felfüggeszthető. Ha a volt bérlő fizetési kötelezettségével késedelembe esik, a lakás kiürítése érdekében a végrehajtási eljárást meg kell indítani, illetve folytatása érdekében a szükséges intézkedést meg kell tenni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a jogcím nélküli lakáshasználó – a lakásra megállapított alaplakbérrel azonos összegű – lakáshasználati díjat köteles fizetni.

62. § (1) Amennyiben a szociális jelleggel létrejött lakásbérleti jogviszony a 60. § (1) bekezdésben meghatározott okból felmondásra került és a lakás kiürítésére még nem került sor, akkor a közgyűlés egyedi döntése alapján kérelemre a volt bérlővel – a fizetőképessége mértékét meg nem haladó - alacsonyabb lakbérű, cím szerint pontosan megjelölt lakásra határozott idejű, de legfeljebb egy évre szóló szociális jellegű lakásbérleti szerződés köthető.

(2) A lakásbérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a kérelem benyújtásakor a volt bérlő lakbér, közüzemi és külön szolgáltatási díjtartozásának összege nem haladja meg az 500.000,- Ft-ot, továbbá a volt bérlő vállalja, hogy az alacsonyabb összegű lakbér, közüzemi és külön szolgáltatási díjfizetési kötelezettségének teljesítése mellett a korábbi lakásbérleti jogviszonyából fennálló tartozásának legalább 50 %-át az új lakásbérleti szerződésének időtartama, de legfeljebb 12 hónap alatt egyenlő részletekben megfizeti.

(3) Amennyiben a bérlő a vállalt részletfizetési kötelezettségének 3 hónapig nem tesz eleget, akkor a bérbeadó – egyszeri eredménytelen fizetési felszólítást követően – köteles a lakásbérleti jogviszonyt felmondani és az összes tartozás megfizetése iránt a szükséges intézkedéseket megtenni.

63. § (1) A bérbeadónak a 42. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott bérlői kötelezettség teljesítésére a bérlőt az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével megfelelő, de legalább ötnapos teljesítési határidő kitűzésével írásban fel kell szólítania. Amennyiben a bérlő a második írásbeli felszólítást követően sem teljesíti kötelezettségét a megadott határidőre, akkor a bérbeadó köteles a lakásbérleti jogviszonyt az Ltv. felmondásra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásával felmondani.

(2) Ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítanak, valamint ha a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget és területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják, akkor a bérbeadó köteles az Ltv. felmondásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a magatartás megszüntetése és annak hiányában a lakásbérleti jogviszony felmondása érdekében eljárni.

64. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnik meg és nincs a lakásbérlet folytatására jogosult személy, akkor a lakásban visszamaradó személy, ennek hiányában a volt bérlő örököse köteles

65. § A határozott időre szóló vagy valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével vagy a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg, azonban a 38–40. §-okban meghatározott szabályok alapján meghosszabbítható.

66. § (1) Önkormányzati bérlakás bérleti joga a polgármester hozzájárulásával kizárólag másik lakás bérleti vagy tulajdonjogára cserélhető el. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A cseréhez való hozzájárulás megadása vagy megtagadása során az Ltv. 29. §-ában foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(3) Önkormányzati bérlakásra kötött csereszerződéshez a polgármester csak akkor járulhat hozzá, ha a cserélő feleknek nincs lakbértartozása, a külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozása és közüzemi díjtartozása.

(4) A polgármester a lakáscseréhez nem járul hozzá, ha a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakásbérleti jognak jogellenes átruházására irányul.

67. § (1) Az 1995. november 30. napjáig vételi jog alapján elidegenített volt önkormányzati lakásra fennálló vételárhátralékot évi 7 %-os kamattal kell visszafizetni.

(2) A volt bérlő szociális rászorultsága fennállásáig a vételár hátralékot kamatmentesen törlesztheti. Ez a kedvezmény kizárólag a volt bérlőt illeti meg.

(3) Ha a volt bérlő 25 évi vagy ennél rövidebb időtartamú törlesztésre kötött szerződést, de a vételár hátralékát a szerződés lejárata előtt egyösszegben megfizeti, a vételár hátralékot évi 2 %-kal csökkenteni kell.

(4) A vagyoni és jövedelmi viszonyaiban beállt változást a volt bérlő 30 napon belül köteles bejelenteni. Ennek elmulasztása a korábbi kamatkedvezmény elvesztésével jár.

(5) A hivatal 2 évenként – a 4. és 5. melléklet szerint benyújtott jövedelem és vagyonnyilatkozatok alapján – felülvizsgálja az adósok kamatmentességre való jogosultságát.

(6) Amennyiben a volt bérlő életkörülményeiben bekövetkezett kedvezőtlen változás indokolja, a törlesztési idő alatt legfeljebb két alkalommal – kérelemre – a részletfizetés – összesen 6 hónapra – felfüggeszthető. A törlesztés ideje a felfüggesztés időtartamával kitolódik. A vételár hátralék megfizetése alól felmentés nem adható.

(7) Ha a volt bérlőnek a megvásárolt volt önkormányzati lakóingatlanon lakóház javítási munkát kell végezni, és erre a célra kölcsönt vesz igénybe, akkor az eladó a forgalmi érték 50 %-áig hozzájárulhat az újabb jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez.

68. § (1) A közgyűlés egyedi döntése alapján – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – elidegenítésre kijelölhetőek az önkormányzat tulajdonában álló, határozott vagy határozatlan időre bérbe adott lakások, az Ltv. 49. §-ában meghatározott jogosulti kör részére.

(2) Nem lehet elidegenítésre kijelölni

(3) Kizárólag visszapótlási kötelezettség mellett lehet elidegenítésre kijelölni a 2. melléklet 6.3.-8.3. pontjaiban felsorolt lakásokat.

(4) Az elidegenítésre történő kijelölésről az elővásárlási joggal érintett lakások bérlőit hivatalos kézbesítés útján kell tájékoztatni.

(5) A jogosult elővásárlási jogával akkor élhet, ha nincs lakbértartozása, a külön szolgáltatásokkal kapcsolatos díjtartozása és közüzemi díjtartozása.

69. § (1) Az értékesítés előkészítésére és lebonyolítására a közgyűlés ad megbízást az arra jogosult és alkalmas szervezetnek.

(2) Az értékesítéssel megbízott feladata az értékesítés előkészítése, az eladási ajánlat megtétele, a vevő által elkészíttetett adásvételi szerződés felülvizsgálata, valamint az eladó jogainak érvényesítése. A tulajdonos változásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésével, az illeték megfizetésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik.

(3) Az elővásárlási jog jogosultja, vagy aki az elidegenítést kezdeményezi, erre vonatkozó nyilatkozatát az elidegenítéssel megbízott szervezetnek adja be, aki a nyilatkozatot személyes átadás esetén a benyújtáskor, egyéb közléskor 30 napon belül visszaigazolja.

(4) Amennyiben nem áll fenn az eladást kizáró ok, a visszaigazolást követő 30 napon belül a lakás forgalmi értékének megállapítása érdekében független ingatlanszakértőt (a továbbiakban: szakértő) kell kirendelni, amelynek költségei a vevőt terhelik. Az értékbecslési munkadíj a megvásárlás létrejöttével a fizetendő vételárba nem számít bele, a bérlő vagy a vele egy tekintet alá esők részéről történő elállás esetén az nem térítendő vissza.

(5) Az eladási ajánlatban rögzíteni kell:

(6) A lakás vételárát a beköltözhető forgalmi értékből kiindulva, a kedvezmények figyelembevételével kell megállapítani.

(7) Az értékesítéssel kapcsolatosan felmerült további költségek közül az adásvétel előkészítésével, és ha szükséges, társasházzá való alakítás előkészítésével felmerülő költségek, továbbá az adásvételi szerződéssel felmerülő ügyvédi költség az önkormányzatot terheli.

(8) Az ajánlati kötöttség ideje 90 nap. Az ajánlati kötöttséget a (9) bekezdésben említett okok fennállása esetén - a szükséges eljárás kimenetelétől függő hatállyal - ki lehet zárni.

(9) Az adásvételi szerződést az eladási ajánlatot elfogadó vevővel az eladásra már előkészített, társasházzá alakított, illetve önálló helyrajzi számmal rendelkező, földhivatalnál bejegyzett, rendezett jogi helyzetű lakás esetén az elfogadó nyilatkozat átadásától (megérkezésétől) számított 30 napon belül meg kell kötni.

(10) Eladásra nem előkészített ingatlan esetén, amennyiben az első adásvételi szerződés megkötése előtt az ingatlant társasházzá kell alakítani, vagy az ingatlanon bármilyen, hatósági eljárással vagy külső közreműködő igénybevételével járó ingatlan-nyilvántartási változást kell eszközölni (megosztás, önálló helyrajzi szám alá vonás, térképhelyesbítés, tulajdoni helyzetet érintő bármilyen változtatás), az eladási ajánlatban tájékoztatni kell a vásárlást kezdeményezőt, hogy az előkészítő munkálatok lebonyolításának időigénye, illetve az eljárás végeredménye bizonytalan.

(11) A eladási ajánlatban az ajánlati kötöttséget a (10) bekezdés szerinti esetek fennállása esetén a szükséges eljárások kimenetelétől függő hatállyal kell rögzíteni.

(12) Az első adásvételi szerződés megkötését megelőzően – az egylakásos és az egy helyiségből álló épület kivételével - az épületet társasházzá kell alakítani. Ettől a leendő tulajdonosok egységes eltérő akarata esetén el lehet térni. A társasház alapító okirat tervezetébe a leendő tulajdonostársakat be kell vonni. Az alapító okirat tervezetének meg kell felelnie a leendő tulajdonostársak akaratának.

(13) A bérlakásra fennálló bérleti jogviszony az adásvételi szerződés megkötésének időpontjában szűnik meg, ettől az időponttal köteles elszámolni a volt bérlő a bérbeadóval, a társasházzal és közüzemi szolgáltatókkal.

70. § (1) Az önkormányzati lakás vételárát a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján, különösen

71. § (1) A lakottság ténye miatt az elővásárlási jog jogosult részére a beköltözhető forgalmi értékből 5 % kedvezményt kell adni, ennek megfelelően a lakott forgalmi érték a beköltözhető forgalmi érték 95 %-a.

(2) A lakás vételára egy összegben, vagy részletfizetéssel egyenlíthető ki.

(3) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére – kérelmére – 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni.

(4) A szerződéskötéskor egyösszegben kell megfizetni a vételár

(5) A szociális rászorultsági feltételeknek történő megfelelésről szóló igazolást – a 6 hónapnál nem régebbi jövedelem- és vagyonnyilatkozatok alapján – a jegyző állítja ki.

(6) A részletvásárlás esetén a szerződéses kamat mértéke évi 12 %.

(7) Részletvásárlás választása esetén az első vételár-részlet megfizetése után fennmaradó hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani. A kamat a futamidő alatt nem változik.

(8) Ha az elővásárlási jog jogosultja a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben megfizeti, akkor a beköltözhető forgalmi értékből további 5 % kedvezmény illeti meg, ez esetben a vételár a lakás beköltözhető forgalmi értékének a 90 %-a.

(9) Ha a vevő a részlettörlesztés időszakában, a 15 éves futamidő lejárta előtt, rendkívüli törlesztéssel a még hátralévő vételárat egy összegben kiegyenlíti, a fennmaradó tőketartozásból – a kamatkülönbözet felszámításával - a kedvezmény mértéke 5 %. A kamat megfizetése alól mentesség nem adható.

(10) Részletre történő vétel esetén az adásvételi szerződés tulajdonjog fenntartással köthető meg. A tulajdonjog-fenntartás a részletfizetés időtartamára szól. A lakás elpusztulásának vagy értékcsökkenésének veszélyét - a tulajdonjog fenntartása esetében is - a vevő viseli.

(11) A tulajdonjog fenntartással történt eladás tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni.

(12) Amennyiben a vevő részletfizetési kötelezettségének 3 hónapot meghaladóan külön fizetési felszólítás ellenére sem tesz eleget, akkor az önkormányzat az adásvételi szerződéstől írásbeli egyoldalú nyilatkozatával elállhat.

(13) Amennyiben a vevő az adásvételi szerződéstől történt önkormányzati elállást követően 15 napon belül nem kezdeményezi a bérleti jog megszerzését, abban az esetben köteles a lakást haladéktalanul kiürítve, beköltözhető és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni. Az adásvételi szerződés létrejöttétől a lakás visszaadásáig terjedő időszakra a vevő lakáshasználati díjat köteles fizetni. A lakáshasználati díj havi összege azonos az önkormányzati elállás időpontjában érvényes költségelvű lakbér havi összegével. A lakáshasználati díj a befizetett vételárrészletekkel szemben kerül elszámolásra. A megállapított és elszámolt lakáshasználati díjon felül befizetett vételárrészletet – a lakás visszaadását követő 15 napon belül - kamatmentesen vissza kell fizetni a vevő részére.

(14) Az adásvételi szerződéstől történt önkormányzati elállást követő 15 napon belül a vevő kérelmet terjeszthet elő az általa lakott lakás bérleti jogának megszerzése iránt. Az adásvételi szerződés létrejöttétől a bérleti szerződés megkötéséig terjedő időszakra a vevő lakáshasználati díjat köteles fizetni. A lakáshasználati díj havi összege azonos az önkormányzati elállás időpontjában érvényes költségelvű lakbér havi összegével. A lakáshasználati díj a befizetett vételárrészletekkel szemben kerül elszámolásra.

(15) A bérlőkijelölésről a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester dönt. Amennyiben a bérleti jogviszonyt kérelmező vevő a szociális rászorultsági feltételeknek megfelel, akkor a lakás szociális helyzet alapján, amennyiben azoknak nem felel meg, akkor a lakás költségelvű lakbér alkalmazása mellett adható bérbe. A lakáshasználati díj elszámolását követően fennmaradó befizetett vételárrészletek a bérlő által fizetendő lakbérbe kerülnek beszámításra.

(16) A (15) bekezdésben meghatározott esetben a bérleti jogviszony időtartamát (továbbiakban: I) az alábbi képlet alapján kell kiszámítani: I = (V – (LHD + O))/LB, ahol a V a befizetett vételárat, az LHD a lakáshasználati díjat, az O az óvadék összegét, az LB pedig a lakbér összegét jelöli. Töredékhónap esetén a kerekítés szabályai szerint kell eljárni. Az óvadékfizetési kötelezettség kizárólag költségelvű bérbeadás esetén áll fenn.

72. § Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás forgalmi értékével azonos, amelyet egyösszegben kell megfizetni.

73. § (1) Az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlatra tett írásbeli nyilatkozatától, illetve a bérlőkijelölési jog gyakorlójának írásbeli hozzájárulása kézhezvételétől számított 60 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni. Amennyiben a vételre jogosult a szerződést e határidőn belül nem köti meg, a vételi ajánlat hatályát veszti.

(2) A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására.

74. § Az önkormányzat tulajdonában lévő elővásárlási joggal nem érintett lakások értékesítéséről, az értékesítésre kerülő lakások esetleges visszapótlási kötelezettségének formájáról és mértékéről a közgyűlés dönt.

75. § (1) Az Ltv. 85/F. § (1) és (2) bekezdése alapján a lakóingatlan kényszerértékesítése során az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásáról a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester dönt az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a gazdasági válsághoz kapcsolódó, előre nem látható krízishelyzetnek minősül, ha az adós

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelmet a 10. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell

(4) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott írásbeli kötelezettségvállalást a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester adja ki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kérelem benyújtását követő naptól számított 10 napon belül abban az esetben, ha az adós a következő feltételeknek együttesen megfelel

(5) Az adós lakó- illetve tartózkodási helyének megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

(6) A lakóingatlan komfortfokozatát és műszaki állapotát a lakások kezelésével megbízott szervezet igazolja.

(7) Az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlásával megvásárolt lakóingatlannak az adós részére történő bérbeadására az Ltv-ben és e rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

76. § (1) E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a (2) bekezdésben meghatározottak mellett

(2) E rendelet alkalmazásában

78. § Ez a rendelet 2021. december 1-jén lép hatályba.

79. § Jelen rendelet hatálybalépését megelőzően létrejött lakásbérleti szerződések esetén és a folyamatban lévő eljárásokban e rendeletben meghatározottak szerint kell a lakbérfizetési kötelezettségnek eleget tenni és eljárni, kivéve, ha ez a bérlő számára hátrányosabb helyzetet eredményezne.