Magyarbóly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete

a szervezeti és működési szabályzatáról

Hatályos: 2022. 02. 18

Magyarbóly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 16.) önkormányzati rendelete

a szervezeti és működési szabályzatáról

2022.02.18.

Magyarbóly Községi Önkormányzat az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, a Mötv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a képviselő-testület működésének részletes szabályait az alábbiak szerint határozza meg:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Magyarbóly Községi Önkormányzat

(2) Az önkormányzat címe: 7775 Magyarbóly, Vasút u. 15.

(3) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök gyakorlása a képviselő-testületet illeti meg.

(4) A képviselő-testület hivatalának neve: Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal Magyarbólyi Kirendeltsége(továbbiakban: hivatal), címe: 7775 Magyarbóly, Vasút u. 15.

(5) Az önkormányzat hivatalos pecsétje kör alakú, középen a Magyarország címere van.

(6) A polgármester és a Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal Magyarbólyi Kirendeltsége hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felírat olvasható

a) Magyarbóly Község Polgármestere

b) Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal Magyarbólyi Kirendeltsége Magyarbóly

(7) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló. Használatuk rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

2. A címer leírása

2. § Az önkormányzat címere: kerektalpú kék alapszínű negyedelt pajzs, közepén a vágás hullámos ezüst pólya, mely a településen keresztül folyó Karasica patakot jelenti. A pajzs négy mezeje utal a faluban található négy egyházi felekezetre. Az első kék mezőben aranyszínű kehely lebeg, fölötte az oltáriszentség sugarakkal, mely a római katolikus lakosságra utal. A második kék mezőben Luther emblémája (rózsája) látható arany színben. Ábrázolása heraldikai rózsa. Utal a lutheri hitet követő evangélikusokra. Az ezüstszínű hullámos pólya alatt két szemben úszó aranyszínű hal látható kék mezőben. Jelképe ez a faluban élő reformátusoknak, Kálvin követőinek. A negyedik kék mezőben aranyszínű ívelt oldalú talpas bizánci kereszt lebeg. A település pravoszláv hitű híveinek keresztje ez. A címerpajzsot két oldalt arany búzakalász öleli körül. A pajzs felett „Magyarbóly” felirat látható.

3. A zászló leírása

3. § A zászló téglalap alakú, szélein arany rojtozással. Kék-fehér-kék sávos selyem melynek középsőszélesebb részében a falu címere látható arany búzakalász koszorúban.

4. Magyarbóly nemzetközi kapcsolatai

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart:

a) Horvátországban Laskóval,

b) Németországban Reiscach-al.

(2) Külföldi önkormányzattal való további együttműködéséről szóló megállapodás megkötése a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

5. Díszpolgári címek, egyéb elismerések, díjak alapítása

5. § Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címek, egyéb elismerések, díjak alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.

6. 5.Az önkormányzat feladat és hatásköre, gyakorlásának módja

6. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladata az Mötv. II. Fejezetében és egyéb törvényekben meghatározott helyi közügyek és helyben biztosítható közfeladatok ellátásának biztosítása.

(2) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(3) A helyi önkormányzat ellátja az Mötv. 18. § –ban meghatározott államigazgatási feladat- és hatáskört.

(4) A helyi önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.

(5) A helyi önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendelkezni kell a feladatellátás finanszírozásáról.

(6) A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátása céljából önkormányzati intézményt alapíthat, kinevezi a vezetőket a Mötv. 41. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően.

7. Hatáskör átruházás

7. § (1) A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását a Mötv. 41. § (4)-(5) bekezdése alapján szerveire (polgármester, bizottság, hivatal, jegyző, továbbá társulás) átruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(2) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörét a Mötv. 42. § határozza meg.

(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezéseknek megfelelően 2013. január 1-jétől egyes közútkezelői feladatok jegyzői hatáskörből önkormányzati hatáskörbe kerültek. Az ügyintézés hatékonyságának, gyorsaságának elősegítése érdekében a hatáskört átruházott hatáskörként a képviselő-testület helyett a jegyző gyakorolja.

(4) Magyarbóly Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Mötv. 41. §.(4) bekezdés alapján a polgármesterre ruházza át az alábbi hatásköreit:

a) az önkormányzat tulajdonát érintő kérdésekben legfeljebb 800.000.- Ft értékű kötelezettségvállalása,

b) alkalmanként a kisebb, legfeljebb 200.000.- Forint értékű eszközbeszerzésről szóló döntést.

c) településképi véleményezéssel, bejelentéssel kapcsolatos jogkörök,

d) temetési települési támogatást,

e) születési települési támogatást,

f) házasságkötési települési támogatást,

g) beiskolázási települési támogatást,

h) iskolakezdési települési támogatást,

i) eseti települési támogatást,

j) letelepedési települési támogatást,

k) köztemetést.

(5) Magyarbóly Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Mötv. 41. §. (4) bekezdés alapján a jegyzőre ruházza át a lakhatási települési támogatás ügyét.

8. § (1) Az önkormányzati hatósági ügyek intézésére – a Mötv-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (továbbiakban: Ákr.) kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az önkormányzati hatósági ügyekben az ügyfelek iratbetekintési joga az Ákr. szabályai alapján gyakorolható.

8. A képviselő-testület ülései

9. § (1) A képviselő-testület munkatervének megfelelően ülésezik. Ezen kívül - szükség szerint - alakuló, rendkívüli, illetve ünnepi ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület ülései - a zárt ülés kivételével - nyilvánosak.

(3) A közmeghallgatás az IKSZT Vasút u. 2. szám alatt tartandó.

(4) Az alakuló ülés, a rendes - azaz munkaterv szerinti -, a rendkívüli és az ünnepi ülés hivatalos helyszíne: az IKSZT nagyterme, a polgármester az ülést egyéb helyszínreis összehívhatja.

(5) A képviselő-testület állami ünnepek, jeles évfordulók, jubileumok, kitüntetések, díjak átadása alkalmából ünnepi megemlékezést vagy ünnepi ülést tarthat. Az ünnepi megemlékezés összehívására, levezetésére a képviselő-testület munkaterv szerinti rendes és rendkívüli ülésére vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

(6) Az együttes ülést az érintett önkormányzatok polgármesterei hívják össze. Az együttes ülést Magyarbóly, IKSZT nagytermében tartják. Az együttes ülést az ülés helye szerinti polgármester vezeti.

9. A képviselő-testület összehívása

10. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. (1. számú függelék tartalmazza a képviselő-testület névsorát).

(2) A képviselő-testületalakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester hívja össze és vezeti. A polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök vezeti és hívja össze az ülést.

(4) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőre válását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell megválasztani az alpolgármestert és dönteni kell a polgármester és az alpolgármester illetményéről, tiszteletdíjáról.

(5) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

(6) A polgármester halaszthatatlan rendkívüli ügyben összehívhatja a testületi ülést.

(7) Az ülést 15 napon belül össze kell hívni:

a) a képviselők legalább ¼-ének, vagy

b) a képviselő-testület bizottságának vagy

c) a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.

(8) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek– a feltételek fennállása esetén elektronikus úton - kell megküldeni úgy, hogy azt lehetőleg az ülés előtt 5 nappal megkapják.

(9) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó, de az írásbeliségtől el is lehet tekinteni. A sürgősség okát közölni kell.

(10) A rendkívüli ülés meghívóját a polgármester az ülés előtt legalább 24 órával korábban - az összehívás okának megjelölésével - küldi meg. Az írásbeli meghívás mellőzhető, ha az ülésre okot adó körülmény az ülés azonnali megtartását indokolja. A sürgősség okát azonban közölni kell.

(11) A képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, napirendjéről a lakosságot a jegyző vagy aljegyző a meghívónak az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, valamint a település weboldalán (magyarboly.hu), illetve a település Facebook oldalán (https://www.facebook.com/onkormanyzat.magyarboly) minimum 5 nappal az ülés előtt történő feltöltéssel tájékoztatja.

10. A képviselő-testület munkaterve

11. § (1) A munkatervet a polgármester a tárgyidőszakot megelőző időpontban, legalább 6 hónap időtartamra meghatározva terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv-tervezet összeállításakor javaslatot kell kérni:

a) a képviselő-testületi bizottságoktól,

b) a képviselőktől,

c) a hivatal belső szervezeti egységeitől.

(3) A munkaterv tartalmazza különösen:

a) az ülések tervezett időpontját, napirendjeit;

b) a napirendek előterjesztőjének (felelősének) nevét, beosztását;

c) annak a napirendnek a megjelölését, amelyet valamely bizottság nyújt be, illetve amelyhez bizottsági véleményt kell beterjeszteni;

d) napirendhez meghívandók felsorolását, amennyiben az eltér az e rendeletben meghatározott állandó meghívottak körétől;

e) azon napirend megjelölését, amely a lakossági fórumok bevonását indokolják;

f) a napirend előkészítésében résztvevőket,

g) a rendezvények, ünnepi ülések, közmeghallgatás időpontját.

11. Meghívottak köre

12. § (1) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt vagy aljegyzőt,

b) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

c) akinek meghívását törvény kötelezővé teszi.

(2) Az érintett napirendi pont tárgyalása esetén tanácskozási joggalmeg lehet hívni:

a) a napirendi pont szerint érintett szervezet vezetőjét,

b) az előterjesztések előadóit,

c) a hivatal szakügyintézőjét,

d) személyi ügy tárgyalása esetén az érintett személyt, az előkészítésben közreműködő szakértőt, az előterjesztő által javasolt személyt vagy szervezetet.

e) Zárt ülés

13. § (1) A zárt ülésre vonatkozó szabályozást a Mötv. 46. § (2)-(3) bekezdése tartalmazza. A képviselő-testület

a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, vagy aljegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

12. Az előterjesztések rendje

14. § (1) A képviselő-testület napirendjének tárgyalására

a)előterjesztés,
b)beszámoló,
c)tájékoztató
formájában kerülhet sor.
(2)A képviselő-testület napirendjéhez előterjesztők lehetnek:
a)a polgármester és alpolgármesterek,
b)a képviselő,
c)a képviselő-testület bizottsága,
d)a jegyző vagy aljegyző
e)a hivatal szakügyintézője,
f)azon egyéb rendészeti vagy közigazgatási szerv vezetője, aki jogszabály alapján beszámolót vagy tájékoztatást ad,
g)az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(3)Az előterjesztést, a képviselő-testület ülésének időpontját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternek (és ezzel egyidejűleg a jegyzőnek vagy aljegyzőnek) kell benyújtani.
(4)Az előterjesztés törvényességi véleményezéséről a jegyző vagy aljegyző, illetve az általuk kijelölt személy gondoskodik. A jegyző vagy aljegyző köteles gondoskodni arról, hogy a kormányhivatal által tett törvényességi észrevételek teljes terjedelmükben a képviselő-testület elé kerüljenek.

13. Beszámoló

15. § (1) A beszámoló a képviselő-testület feladat és hatáskörébe tartozó valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról, vagy valamely szerv tevékenységéről szóló jelentés. Különösen:

a) önkormányzati hatáskör gyakorlását érintő ügyben;

b) a képviselő-testületi határozat(ok) végrehajtásáról;

c) a képviselő-testület és szervei működését érintő ügyről;

d) amit jogszabályok a képviselő-testület előtti beszámolás körébe utalnak.

(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző vagy aljegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.

(3) A beszámoló elfogadásáról, vagy kiegészítéséről, valamint ismételt előterjesztéséről a képviselő-testület határozatot hoz.

14. Tájékoztató

16. § (1) A tájékoztató olyan szóban, illetve írásban közölt információ, adat, tény, megállapítás képviselő-testület elé terjesztése, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát elősegítik, illetve alátámasztják, továbbá amelyek valamely, a település életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(2) Tájékoztató benyújtására jogosult a polgármester, a bizottság, a jegyző vagy aljegyző, továbbá a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett személy, vagy szerv.

(3) A tájékoztató tartalmú napirendi pontok esetében nem szükséges vitát nyitni, azokat a képviselő-testület alakszerű határozat hozatala nélkül is tudomásul veheti.

15. Az ülés vezetése

17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, vagy akadályoztatása esetén helyettesítésre jogosult, mint az ülés elnöke vezeti. A határozatképesség folyamatos meglétének figyelemmel kísérésében a jegyző vagy aljegyző segíti a polgármestert az ülés vezetése során.

(2) Az ülés vezetése során a polgármester feladatai különösen:

a) az ülés megnyitásakor számszerűen megállapítja a határozatképességet és azt az ülés teljes időtartama alatt, folyamatosan vizsgálja,

b) közli a képviselők által előzetesen írásban benyújtott kérdések tárgyát,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére,

d) a képviselő kérésére a napirendekhez nem kapcsolódó tárgyakban napirend előtti felszólalást engedélyezhet,

e) minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát,

f) döntésre alkalmas módon összegzi az elhangzott javaslatokat,

g) az előterjesztésben és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot,

h) a szavazás eredményének megállapítása után kihirdeti a határozatot.

(3) Amennyiben az előterjesztéseket a képviselők, illetve a tanácskozási jogú meghívottak nem a meghívóval együtt kapják meg, úgy azokat a bejelentések között lehet tárgyalni, és a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján lehet felette vitát nyitni.

(4) A polgármester, a képviselők, a jegyző vagy aljegyző, valamint az előterjesztési joggal rendelkezők kezdeményezhetik valamely napirendi pont elnapolását, illetve a javasolt sorrend megváltoztatását. Az előterjesztő az előterjesztést a napirend elfogadásáig visszavonhatja. A polgármester vagy a képviselő szóbeli előterjesztés napirendre vételét javasolhatják, a javaslatról egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt.

(5) A már elfogadott napirendi pont levételéről, a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásról bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

(6) Ügyrendi javaslat - legfeljebb egy perc időtartamban - az ülés során bármikor tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül, egyszerű többséggel, azonnal megszavaztatja.

(7) Valamennyi előterjesztés, és az azzal összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni.

(8) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell.

(9) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.

(10) A vita lezárására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra, ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(11) Az ülésen megjelent választópolgároknak a tárgyhoz tartozó kérdésben a polgármester - legfeljebb 5 perc időtartamú - hozzászólási jogot biztosíthat.

16. A tanácskozás rendjének fenntartása

18. § (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének fenntartása. Ennek érdekében:

a) a tanácskozás időtartama alatt mindvégig törekszik a vita gyors és érdemi eldöntésére,

b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltért a tárgyalt témától,

c) figyelmezteti a képviselőt a hozzászólásra biztosított időkeret túllépésére, ismételt figyelmeztetés után a szót megvonja,

d) rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

e) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendzavarót,

f) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe.

(2) A Képviselő-testület ülésének ideje alatt az ülésteremben mobiltelefont használni nem lehet.

17. Tárgyalási szünet

19. § Amennyiben a képviselő-testület az ülés folyamán határozatképtelenné válik, a polgármester szünetet rendel el, és intézkedik a határozatképesség helyreállítása érdekében. Ha legfeljebb fél órán belül a határozatképességet nem sikerül helyreállítani, akkor a polgármester az ülést bezárja. A bezárás tényét a jegyző vagy aljegyző a konkrét időpontok feltüntetése mellett rögzíti a jegyzőkönyvben. Az ülés bezárása esetén a képviselő-testületet a polgármester 8 napon belül köteles újból összehívni, melynek napirendjét csak a megtárgyalásra nem került napirendek alkothatják.

18. A döntéshozatal és a kizárás szabályai

20. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott települési képviselőknek több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többségű szavazással dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(3) Minősített többség - azaz megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata - szükséges az Mötv.-ben meghatározott ügyeken kívül:

a) fegyelmi ügy

b) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

c) hitelfelvétel,

d) gazdasági program elfogadása,

e) törvényben előírt esetekben,

f) e rendeletben, valamint az önkormányzat további rendeleteiben meghatározott esetekben.

19. A szavazás módja

21. § (1) A döntéshozatali eljárásban a határozati javaslatot akkor nem kell ismertetni - elegendő arra utalni -, ha az megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal.

(2) A polgármester a vita során elhangzott javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában - az elhangzás sorrendjében - elhangzott módosító és kiegészítő, majd a teljes javaslatot bocsátja szavazásra.

(3) Amennyiben a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő elfogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.

(4) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet, a nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) A titkos szavazás számszerű eredményének megállapítása után a szavazatszámláló bizottság elnöke kihirdeti a döntést.

(6) Ha a képviselő-testület kinevezési, megbízási, választási jogkörének gyakorlása során több jelölt közül választ, valamint ha a határozati javaslat több változatot tartalmaz, azok mindegyikéről szavazni kell. Azt a jelöltet, illetve változatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a legtöbb igen szavazatot kapta, feltéve, hogy eléri a szükséges többséget.

(7) Amennyiben egyik jelölt, illetve változat sem kapta meg a szükséges többségű igen szavazatot újabb szavazási fordulót kell tartani a legtöbb azonos igen szavazatot elért jelöltek, illetve változatok között. Ha a szavazási fordulóban csak kettő jelölt vagy változat szerepel, azokról az az utolsó forduló és csak egyszer lehet szavazni.

(8) Ha az előző bekezdésekben foglaltak alapján az utolsó fordulóban egyik jelölt vagy változat sem kapja meg a szükséges többségi igen szavazatot, akkor külön határozatban meg kell állapítani az eljárás eredménytelenségét, illetve a határozati javaslatok elutasítását.

20. Nyílt szavazás

22. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A képviselő-testület név szerint szavaz a képviselők egynegyedének indítványára, illetve feloszlásról szóló döntés esetén.

(3) Nem lehet névszerinti szavazást tartani ügyrendi kérdésben.

(4) A név szerinti szavazás esetén a jegyzőnek vagy aljegyzőnek a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A polgármester szavazatát utolsóként adja le. A névsort a személyek szavazatának feltüntetésével a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

21. Titkos szavazás

23. § (1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésben meghatározott ügyekben.

(2) A titkos szavazás urnával történő szavazással történik. Az urnával történő szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ. A szavazatszámláló bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A választás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

22. Ismételt szavazás

24. § (1) Érvényes szavazás után egy ülésen belül abban a kérdésben, amelyben szavazás történt, ismételt szavazást elrendelni csak akkor lehet, ha az üggyel kapcsolatosan olyan új körülmény merül fel, amely annak elbírálását lényegesen befolyásolja. A körülmény újszerűségének és lényegességének megítélése tekintetében a képviselő-testület minősített többséggel határoz.

(2) A polgármester köteles ismételt szavazást elrendelni akkor, ha a szavazás eredményének megállapításával kapcsolatban bármely képviselő, jegyző vagy aljegyző részéről bármilyen aggály felmerül. Ilyen esetben ismételt szavazás egy alkalommal rendelhető el.

23. A Képviselő-testület döntései

25. § (1) A képviselő-testület döntései a rendeletet és a határozat.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló címmel kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendelet, és határozat jelölésére a jogszabályszerkesztésről szóló miniszteri rendelet szabályai irányadók.

(4) A jegyző vagy aljegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel.

24. Önkormányzati rendeletalkotás

26. § (1) A képviselő-testület rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző vagy aljegyző, a helyi társadalmi szervezet vezetőtestülete, valamint a választópolgárok erre irányuló népi kezdeményezéssel, helyi népszavazással.

(3) A rendelet-tervezet előkészítéséről a jegyző vagy aljegyző gondoskodik.

(4) A képviselő-testület a rendelet előkészítésénél szabályozási elveket, szempontokat, illetve a bevonandók körét megállapíthatja.

27. § (1) A rendelet-tervezetet a jegyző vagy aljegyző a hivatal közreműködésével készíti elő.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése során törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezetnél meg kell vizsgálni különösen:

a) a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, illetve a kapcsolódó egyéb jogszabályokkal;

b) a rendeletalkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre;

c) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein;

d) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.

(3) A törvényben nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok szabályozása tekintetében rendelet alkotás előkészítésekor meg kell vizsgálni különösen:

a) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel;

b) a szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van;

c) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,

d) a szabályozási javaslat megfelel-e az Alkotmánybíróság határozataiban megfogalmazott, az Európai Unión Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.

(4) A tervezetet a polgármester - a jegyző vagy aljegyző véleményével együtt - véleményezés céljából megküldi a tárgykör szerint érintett bizottság(ok) részére.

(5) Amennyiben a rendelet-tervezet a közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, és összeegyeztethető-e az Európai Unió jogszabályaival. Amennyiben a szabályozás az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre az önkormányzati rendeletzáró rendelkezésében az irányadó közösségi jogszabály megjelölésével utalni kell.

28. § (1) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző vagy aljegyző szerkeszti. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendeletnek tartalmaznia kell a felhatalmazó jogszabályi rendelkezést, a rendelet célját, a szabályozás tárgyára vonatkozó helyi előírásokat, magatartási szabályokat, a magatartási szabályok megsértésének következményeit, a hatályba léptető rendelkezéseket, a hatályon kívül helyezendő rendelet megjelölését.

(3) A rendelet szövegezésének világosnak, egyértelműnek kell lenni, kerülni kell a központi jogszabály szövegének ismétlését. Amennyiben a rendelet tervezet szerinti szabályozási javaslat magasabb szintű jogszabály rendelkezéseit szó szerint átveszi, az átvett rendelkezéseket a rendelet tervezetben eltérő betűtípussal kell megjeleníteni, valamint az átvett bekezdéseknél az eredeti jogszabály helyet meg kell jelölni.

(4) A rendelet módosítása, vagy hatályon kívül helyezése esetén a rendelet címében erre utalni kell.

25. A rendelet kihirdetése

29. § (1) A képviselő-testület által elfogadott rendeletek kihirdetéséről a jegyző vagy aljegyző gondoskodik. A jegyző vagy aljegyző a rendeletet a hivatal épületében lévő hirdetőtáblántörténő kifüggesztéssel és a település honlapján történő megjelenítéssel hirdeti ki.

(2) A rendelet eredeti példányait a jegyzőnek vagy aljegyzőnek kihirdetési záradékkal kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendeletekről a jegyző vagy aljegyző nyilvántartást vezet. Az önkormányzati rendeletek hatályos és egységes szerkezetbe foglalt szövegét az önkormányzat honlapján közzé kell tenni, és biztosítani kell, hogy ahhoz bárki hozzáférhessen.

(4) Rendeletmódosítást követően az alaprendeletet a módosítással egységes szerkezetbe kell foglalni. Az egységes szerkezetbe foglalt rendelet közzétételéről a jegyző vagy aljegyző gondoskodik.

(5) A képviselő-testület rendeleteinek folyamatos felülvizsgálatáról, hatályosulásának figyelemmel kíséréséről a jegyző vagy aljegyző gondoskodik, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát, időszerű módosítását, hatályon kívül helyezését.

26. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

30. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselő-testületi tagok és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, az előterjesztések egy-egy példányát, a jelenléti ívet, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.

(3) A jegyzőkönyvhöz mellékletként csatolni kell továbbá:

a) az önálló indítványokat;

b) a képviselő – kérésére- írásban benyújtott hozzászólását;

c) a név szerinti szavazásról készült névsor eredeti példányát;

d) az írásban megküldött kérdéseket, interpellációkat

e) jegyző vagy aljegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét;

(4) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző vagy aljegyző gondoskodik.

(5) A képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvekbe bárki betekinthet. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a kormányhivatal vezetője, továbbá a jegyző vagy aljegyző tekinthet be.

(6) Az írásos jegyzőkönyv példányát a mellékletekkel együtt a jegyző vagy aljegyző kezeli. Az ülést követő 15 napon belül a Kormányhivatalhoz felterjeszti a törvényességi felügyeleti írásbeli kapcsolattartás modul útján. A jegyzőkönyvek egy példányát a hivatalban kell elhelyezni.

(7) A jegyzőkönyv egy példányát - a zárt ülés kivételével - az állampolgárok a hivatalban - ügyfélfogadási időben - megtekinthetik, a hozzátartozó dokumentumokkal együtt, az adatvédelmi szabályok megfelelő alkalmazása mellett, arról - költségtérítés ellenében - másolatot kérhetnek.

27. A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok kezelése, hozzáférésének biztosítása

31. § (1) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igényt a települési önkormányzat hivatalánál kell előterjeszteni a jegyzőnek vagy aljegyzőnek címezve. A jegyző vagy aljegyző az igényt megvizsgálja és intézkedik annak elutasítása vagy teljesítése iránt. Az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz annak eleget.

(2) Az igény elutasítására az Ákr. szabályait kell alkalmazni.

28. Közmeghallgatás

32. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart, amelyen a választópolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról a képviselő-testület munkatervében rendelkezik, erről a lakosságot a polgármester tájékoztatja legalább 15 nappal korábban a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján hirdetményi közzététel útján, valamint az önkormányzat honlapján.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületnek lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester, jegyző, aljegyző, bizottság, vizsgálja.

(5) A kérdést a válaszadásra illetékes 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(6) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület nyilvános ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadók a meghívottak körére vonatkozó szabályozás kivételével.

(7) A közmeghallgatáson a képviselő-testület önálló napirendeket is megtárgyalhat, ilyen esetben lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok és a helyi szervek képviselői a napirendhez nem kapcsolódó közérdekű bejelentéseket, javaslatokat, terjeszthessenek elő.

(8) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok alkalmazandók.

29. Lakossági fórumok

33. § (1) A képviselő-testület munkatervében vagy határozataiban dönthet lakossági fórumok, érdekegyeztető tanácskozások tartásáról, amelyek a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, és a döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják.

(2) A fórumok szervezésére – meghatározott témára vagy területre vonatkozóan – a polgármester, a képviselő-testület bizottságai és képviselők is jogosultak. E fórumok állásfoglalásairól a kapcsolatot tartó polgármester köteles a képviselő-testületet tájékoztatni. A lakossági fórumokról feljegyzés készül.

30. A képviselő-testület, a képviselők jogállása

34. § (1) A képviselő-testület tagjai Kislippó település egészéért vállalt felelősséggel képviselik választóik érdekeit. A megválasztott önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz, képviseleti tevékenysége során hivatalos személynek minősül.

(2) A képviselő-testület a települési képviselők tiszteletdíjának mértékét, folyósításának feltételeit, valamint költségtérítésére vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

(3) A települési képviselőt az önkormányzati törvényben és e rendeletben foglalt jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. A települési képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.

31. A képviselők jogai

35. § (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselő jogosult megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni a hivatal erre kijelölt helyiségét, az önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat.

(3) A képviselő jogosult az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba betekinteni, azokról jegyzetet, feljegyzést készíteni a hivatalban, a személyes adatok és az üzleti titok védelmére, az iratvédelemre és iratkezelésre vonatkozó szabályok betartásával.

(4) A képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a hivatal köztisztviselői, az intézmények vezetői, ügyintézői munkaidőben kötelesek fogadni, és részükre a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést megadni.

(5) A képviselő kezdeményezheti önkormányzati rendelet alkotását.

(6) Az önkormányzat hatáskörébe tartozó, közérdekű ügyben a képviselő kezdeményezheti a polgármesternél, illetve a jegyzőnél vagy aljegyzőnél a hivatal intézkedését, amelyre az 15 napon belül köteles érdemi választ adni.

(7) A képviselő képviselői jogai megsértése miatt a polgármesterhez fordulhat. A polgármester köteles haladéktalanul intézkedni a sérelem megszüntetése érdekében. A képviselő védelmében esetlegesen szükséges bírósági eljárást - a hivatalos személyekre vonatkozó előírások alapján - az önkormányzat indítja meg.

32. A képviselő kötelezettségei

36. § (1) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára, továbbá köteles a választópolgárokkal közvetlen és rendszeres kapcsolatot tartani.

(2) A képviselő köteles a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi, méltatlansági okot a polgármesternek bejelenteni és megszüntetni, valamint a törvény előírásai szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület, valamint annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja.

(4) A képviselő köteles a képviselő-testület ülésein részt venni, beleértve a közmeghallgatást is. Az ülésen köteles:

a) a testületnek személyes érintettségét bejelenteni,

b) írásban vagy szóban jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben, illetve egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(5) Igazoltan van távol a képviselő-testület üléséről az a képviselő, aki távollétét az ülés előtt legalább 3 nappal bejelentette, s fontos okból vagy betegsége miatt marad távol.

(6) Felkérés vagy a képviselő-testület döntése alapján a képviselő köteles részt venni a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, különböző vizsgálatokban, ellenőrzésekben.

(7) A települési képviselőt mind a képviselő-testület, mind annak valamely bizottsága konkrét feladat elvégzésével bízhatja meg, a képviselő köteles az elvégzett munkáról a következő ülésen beszámolni, illetve a testület bármely tagja kérésére, menetközben is köteles tájékoztatást adni a feladatokról.

(8) A polgármester egyedi megbízást adhat a képviselőnek saját feladatkörébe tartozó ügy ellátására, illetve a hivatal tevékenységi körébe tartozó ügy végrehajtásának ellenőrzésére. A települési képviselő köteles a megbízó iránymutatásait figyelembe venni. A képviselő köteles munkájáról a megbízónak beszámolni.

(9) A képviselő-testület által gazdasági társaság igazgatóságába és egyéb vezető testületébe delegált képviselők végzett tevékenységükről évente kötelesek beszámolni a képviselő-testületnek.

(10) A képviselő köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati, üzleti és magántitkot. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának megszűnése után is fennáll.

(11) Az Mötv. 32. § (2) bekezdés j) pontja alapján az önkormányzati képviselő eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.

33. Összeférhetetlenségi eljárás

37. § (1) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben jogszabályban meghatározottak szerint nem lehetséges az összeférhetetlenségi ok alapjául szolgáló jogviszony harminc napon belül történő megszüntetése, akkor az önkormányzati képviselő által tett és a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által írásban megerősített lemondó nyilatkozatának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságnak történő átadását az összeférhetetlenség megszüntetésének kell tekinteni.

(2) Ha az önkormányzati képviselő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely önkormányzati képviselő vagy bizottság indítványára - az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján - a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A képviselő-testület határozatát az önkormányzati képviselőnek és a kormányhivatalnak kézbesíteni kell.

(3) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél, melyet az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottságnak haladéktalanul továbbítani kell kivizsgálásra. Ismételt kezdeményezés esetén, amennyiben az új tényt vagy körülményt nem tartalmaz, az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság külön vizsgálat nélkül lezárja az ügyet, ebben az esetben a (2) bekezdés szerinti határozathozatalra sem kerül sor.

(4) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét, a tisztsége megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól.

(5) A bíróság a kérelemről - annak beérkezésétől számított harminc napon belül - nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság az önkormányzati képviselőt, a keresettel megtámadott határozatot hozó képviselő-testület képviselőjét, a kereset előterjesztőjét meghallgathatja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak helye nincs.

(6) A kormányhivatal a közigazgatási és munkaügyi bíróságnál kezdeményezheti az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő. A bíróság eljárására az (5) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a bíróság döntése ellen - annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül - az érintett önkormányzati képviselő, valamint a kormányhivatal fellebbezést nyújthat be. A fellebbezésről, annak beérkezésétől számított három napon belül a másodfokú bíróság nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bíróság döntése ellen felülvizsgálatnak helye nincs.

(7) Az önkormányzati képviselő tisztsége a képviselő-testület összeférhetetlenséget megállapító határozata - ha az ellen a rendelkezésre álló határidő alatt jogorvoslat iránti kérelemmel nem éltek - meghozatalának napján, jogorvoslati kérelem előterjesztése esetén a jogerős bírósági döntés napján szűnik meg.

34. Méltatlanság

38. § (1) Méltatlanság miatt a képviselő-testület határozatával megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,

a) akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek;

b) akinek az állammal, önkormányzattal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi;

c) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette;

d) aki a vele szemben megindított bírósági eljárást lezáró jogerős bírósági döntés végrehajtását akadályozza, vagy azt neki felróható módon elmulasztja;

e) aki a 33. §-ban szabályozott összeférhetetlenségi okot nem hozza a képviselő-testület tudomására.

(2) Az önkormányzati képviselő köteles az (1) bekezdésben foglaltakról, a jogerős ítélet kézhezvételétől, illetve a további pontok beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

(3) A büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel az eljáró bíróság az önkormányzati képviselő bűnösségét megállapító jogerős ítélet meghozataláról haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

(4) Az önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül köteles kérelmezni felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). Az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig köteles a képviselő-testületnél igazolni az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy az önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

(5) A méltatlansági eljárásra egyebekben a 33. § (2)-(7) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

35. Vagyonnyilatkozat-tételi eljárás

39. § (1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

(3) A vagyonnyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi. Az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - közérdekből nyilvános. Az önkormányzati képviselő és hozzátartozója tárgyévben tett vagyonnyilatkozatának benyújtását követően, az előző évre vonatkozó vagyonnyilatkozatukat a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság a képviselőnek visszaadja. Az önkormányzati képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság felhívására az önkormányzati képviselő köteles saját, valamint a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

36. A képviselő-testület bizottságai

40. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére, valamint az átruházott hatáskörben való döntéshozatalra állandó bizottságokat választ és eseti bizottságokat választhat.

(2) A polgármester nem lehet a bizottság elnöke és tagja

(3) A bizottsági tagoknak, kevesebb, mint fele lehet külsős.

37. A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjaira vonatkozó külön szabályok

41. § (1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a megválasztását követően a képviselő-testület előtt - a képviselőre irányadó szöveggel - esküt tesz, és erről okmányt ír alá.

(2) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjával szemben fennálló összeférhetetlenségre az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy ha a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja harminc napon belül nem szünteti meg a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot, a képviselő-testület köteles a határidő lejártát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni. E döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az önkormányzati képviselőkre vonatkozó méltatlansági szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a képviselő-testület köteles a méltatlansági feltételek beálltát követő ülésén az érintett bizottsági tagságát megszüntetni. A képviselő-testület döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

38. Állandó bizottságok

42. § (1) A Képviselő-testület 1 állandó bizottságot hoz létre, melynek neve Ügyrendi, Összeférhetetlenségi és Vagyonnyilatkozat-kezelő bizottság, melynek létszáma: 3 fő (2 képviselő és egy külsős tag).

(2) A bizottság tagjait, elnökét a képviselő-testület választja meg, menti fel.

39. Eseti bizottság

43. § (1) A képviselő-testület egy-egy meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az eseti bizottság működésének szabályaira az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

40. Az állandó bizottságok általános feladatai

44. § (1) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(2) Az állandó bizottság általános feladatai

a) Dönt

aa) saját ügyrendjének meghatározásáról,

ab) képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.

b) Előkészíti

ba) feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját és rendelet-tervezeteket,

bb) a képviselő-testület által feladatkörébe utalt előterjesztéseket.

c) Véleményezi

ca) a hatáskörébe tartozó képviselő-testületi előterjesztéseket,

cb) a képviselő-testület által meghatározott rendelet-tervezeteket,

cc) a polgármester által előterjesztett, feladatkörét érintő javaslatokat, tervezeteket,

cd) az önkormányzat költségvetési koncepcióját, költségvetési rendelet-tervezetét,

ce) a feladatköréhez kapcsolódó intézmények intézményvezetői pályázatait, a vezetők kinevezésére, megbízására, felmentésére, a fegyelmi eljárásra irányuló előterjesztéseket,

cf) a feladatkörét érintő intézmények alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket.

d) Ellenőrzi

da) a képviselő-testületi döntések végrehajtását,

db) a feladatkörét érintő rendeletek hatályosulását, javaslatot tesz azok módosítására,

dc) a hivatalnak a bizottság döntései előkészítésére és végrehajtására irányuló munkáját.

Az ellenőrzés során a bizottságintézkedést nem tehet, közvetlen utasítást a hivatal részére nem adhat. Ha a bizottság a hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti.

e) Kapcsolatot tarthat

ea) a feladatkörét érintő területen működő önszerveződő közösségekkel

eb) a megyei önkormányzat hasonló feladatkörben tevékenykedő bizottságával.

f) Figyelemmel kísérheti

fa) a szakterületét érintő nemzetközi kapcsolatokat,

fb) a szakterületén működő intézmények, szervezetek tevékenységét.

g) Egyéb feladatok:

ga) áttekinti legalább egy alkalommal a ciklus végét megelőző 30. napig a feladata szerinti intézmények, alapítványok működését,

gb) évente egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek az átruházott hatáskör gyakorlásáról

(3) A bizottságok a képviselő-testület által átruházott hatáskörben döntenek. A bizottságok döntése határozat.

(4) Abizottságok működésére e rendeletben foglalt eltérésekkel a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a szóbeli előterjesztésre vonatkozó szabályok kivételével.

45. § Az elnök a folyamatban lévő ügyekről történő tájékoztatással egyidejűleg, a bizottsági tag pedig egyoldalú nyilatkozatával tisztségéről lemondhat. A lemondott elnök helyett legkésőbb a lemondást követő második rendes képviselő-testületen új elnököt kell választani.

46. § (1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot a polgármester - és az őt helyettesítő, valamint a bizottság tagjainak indítványára össze kell hívni. Az elnök köteles a bizottságot olyan időpontra összehívni, hogy a képviselő-testület rendes ülése előtt a napirendként javasolt előterjesztések megtárgyalása megtörténjen. A bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására előterjesztést nyújthat be: az, aki a képviselő-testület ülésein előterjesztő lehet, valamint a bizottság nem képviselő tagjai.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és az írásos napirendi anyagokat az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak, valamint az egyéb meghívottaknak. A nyílt és zárt ülésekre vonatkozó meghívókat külön kell elkészíteni, a zárt ülési meghívókat csak a bizottság tagjai kaphatják meg. A meghívók és előterjesztések kézbesítésének dokumentálására a képviselő-testületnél említett szabályokat kell alkalmazni. A nyílt és a zárt ülések meghívóit a képviselő-testületre megállapított rendelkezések szerint kell elkészíteni.Nem kell megküldeni a bizottság képviselő tagjainak a képviselő-testületi meghívóval megküldött anyagokat. A kézbesítés történhet a bizottsági tag által megjelölt kézbesítési címre, elektronikus úton.

(3) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a jegyzőt vagy aljegyzőt, polgármestert, alpolgármestert tárgyalt ügyben érintett szakügyintézőt. A bizottság elnöke a bizottság ülésére más érdekeltet is meghívhat.

(4) A bizottság üléséről - a napirend közlésével - minden képviselőt értesíteni kell a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján elhelyezett meghívóval.

(5) A bizottság ülései – a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - nyilvánosak. A zárt ülésre a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

47. § (1) Bármely képviselő javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó kérdés megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni. A tárgyalásra az indítványozó képviselőt meg kell hívni.

(2) A bizottság elnöke a napirendi javaslat - meghívó szerinti - írásos tervezetét szóban módosíthatja az ülésen kiosztott anyagok napirendrevételére szóló javaslattal. A bizottság ülésén kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben, az előterjesztő rövid szóbeli indoklásával kerülhet sor, ha a napirendre vételt a bizottság minősített többséggel megszavazta.

48. § (1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottság tagjainak több mint fele részt vesz. A bizottságok együttes ülései akkor határozatképesek, ha az érintett bizottságok külön-külön is határozatképesek. Az együttes ülés levezető elnöke az együttes ülést kezdeményező bizottsági elnök.

(2) A bizottság döntéseit egyszerű többségű igen szavazattal hozza. Együttes ülésen a szavazást bizottságonként külön-külön kell megtartani.

49. § (1) A bizottság ülésének vezetője:

a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását,

d) képviseli a bizottságot.

(2) A bizottság ülésének vezetője engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát.

50. § (1) A bizottság üléséről a tanácskozás lényegét és a bizottság határozatát tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Ezen túlmenően a jegyzőkönyv tartalmazza

a) a bizottsági ülés helyét, idejét,

b) a megjelent bizottsági tagok és jelenlévő meghívottak nevét,

c) a tárgyalt napirendi pontokat,

d) a szavazás számszerű eredményét.

(3) A bizottság jegyzőkönyvét az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a jegyzőnek vagy aljegyzőnek törvényességi ellenőrzésre, aki gondoskodik annak továbbításáról a Kormányhivatalhoz az ülést követő 15 napon belül.

(4) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekét. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

51. § (1) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a hivatal gondoskodik. A bizottság tevékenységéhez adatot szolgáltatni, a döntéstervezetet előkészíteni, a bizottsági ülésen részt venni a jegyző vagy aljegyző által kijelölt, a téma szerint illetékes köztisztviselők feladata.

(2) A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

I. Fejezet

Polgármester, alpolgármesterek, jegyző, aljegyző

41. Polgármester

52. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját

b) összehívja és vezeti a testület üléseit

c) képviseli az önkormányzatot

d) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.

f) ellátja a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott önkormányzati hatósági hatásköröket

g) szükség szerint gyakorolja a Mötv. 68. § (1)-ben biztosított jogkörét, hatáskörét.

(4) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a) indítványozhatja a bizottságok összehívását.

b) felfüggesztheti a bizottságok döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.

(5) Az önkormányzati hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:

a) A képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt. A jegyző egyes munkáltatói jogának gyakorlása tekintetében - az általa meghatározott körben - egyetértési jogot gyakorol.

b) A jegyző javaslatának figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja alpolgármesterre, jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére.

d) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének a meghatározására.

e) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(6) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, valamint az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(7) A polgármester sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg.

(8) Megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(9) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, az alpolgármester akadályozatása esetén a korelnöknek.

42. Alpolgármester

53. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ a képviselő-testület tagjai közül.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

43. Jegyző

54. § (1) A polgármester a polgármesterek lakosságszám-arányos döntésének megfelelően - pályázat útján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

(2) A polgármester a jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával az önkormányzati hivatal belső szervezeti egységének vezetőjét bízza meg.

(3) A képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

a) előkészíti a képviselő-testületi ülésekre és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,

b) ellátja a testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,

c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein,

d) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő a döntés-előkészítés során, a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,

e) gondoskodik a testületi ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt aláírja.

f) évente beszámol a képviselő-testültnek a hivatal tevékenységéről.

(4) A jegyző egyéb főbb feladatai:

a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,

b) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben,

c) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át,

d) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben,

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői, közszolgálati ügykezelők és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében,

f) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,

g) a képviselő-testület által jóváhagyott teljesítmény-követelményi célok alapján a hivatal köztisztviselői tekintetében évente meghatározza a teljesítmény-követelményeket, értékeli egyéni munkateljesítményüket.

44. A hivatal

55. § (1) Nagyharsány, Kisharsány, Nagytótfalu, Egyházasharaszti, Old, Márok, Magyarbóly, Illocska, Lapáncsa, Kislippó, Túrony és Csarnóta, Kásád, Szava és Márfa községek képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt hoznak létre Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 85. § alapján, melynek elsődleges célja az, hogy valamennyi társtelepülésen biztosítva legyen az önkormányzati működés feltételrendszere, az állampolgárok lehetőleg azonos szinten jussanak hozzá a hivatali szolgáltatásokhoz.

(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése és címe:

a) neve: Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal

b) címe: 7822 Nagyharsány, Kossuth u. 54.

(3) A közös hivatal létrehozása és a megállapodás tartalma társult önkormányzatok lakosságszám-arányos, többségi, át nem ruházható döntése. Ezt a döntést a képviselő-testületek külön-külön tartott ülésükön hozzák meg.

(4) A hivatal felépítése:

a) Székhelytelepülés: Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal

b) Állandó jellegű kirendeltségek:

ba) Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal Magyarbólyi Kirendeltsége

bb) Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal Egyházasharaszti Kirendeltsége

bc) Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal Túronyi Kirendeltsége

c) Ideiglenes jellegű kirendeltség: Nagyharsányi Közös Önkormányzati Hivatal Szavai Ideiglenes Kirendeltsége.

(5) A közös önkormányzati hivatal vezetője a jegyző, aki valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait. Kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám-arányos, többségi döntése szükséges, egyéb munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(6) A közös önkormányzati hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat.

(7) A hivatal köztisztviselői teljesítmény követelményének alapját képező éves kiemelt célokat a képviselő-testületek hagyják jóvá.

(8) A hivatal belső szervezeti tagozódását, a hivatal ügyrendjét az SZMSZ -e határozza meg.

(9) A hivatalt a jegyző, illetve az általa felhatalmazott személy jogosult képviselni.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona, gazdálkodása

45. Az önkormányzat gazdasági alapjai, gazdálkodása

56. § (1) Az önkormányzat feladatai ellátásának gazdasági alapja az önkormányzat saját vagyona. A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. Költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) A képviselő-testület 5 éves időtartamra, az alakuló ülést követő hat hónapon belül fogadja el gazdasági programját. A gazdasági program tartalmazza különösen: a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politika célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat.

(3) A gazdásági program tervezetének összeállítását a polgármester a jegyzővel együttműködve végzi. A képviselő-testület elé terjesztésért a polgármester felelős.

57. § (1) Az önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott - programokra alapozott éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az önkormányzat a feladatai ellátásának feltételeit saját bevételekből, átengedett központi adókból, más gazdálkodó szervektől átvett bevételekből, központi költségvetési normatív hozzájárulásokból, valamint támogatásokból teremti meg.

(2) A képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg, melyben dönt az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl, milyen önként vállalt feladatot lát el. A költségvetési rendeletet külön törvény rendelkezésének megfelelően tartalommal és szerkezetben kell megalkotni.

58. § (1) A képviselő-testület a költségvetési koncepció tárgyalásakor dönt arról, hogy szükséges-e a költségvetési rendeletet több fordulóban tárgyalni, illetve közmeghallgatás napirendjére tűzni.

(2) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően külön törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:

a) a Kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérés;

c) az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendők a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei, a kiadási szükségletek, azok gazdaságos célszerű megoldásainak meghatározása;

d) az igények és célkitűzések egyeztetése;

e) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;

f) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése;

(3) A költségvetésről szóló előterjesztést és rendelet tervezetet valamennyi bizottság megtárgyalja. A költségvetési rendelet elfogadását meg kell, hogy előzze időben az önkormányzat részvételével működő társulásokkal való egyeztetés és a döntések meghozatala. Az egyeztetések és döntési sorrend betartása a jegyző vagy aljegyző feladata.

(4) Az éves költségvetés módosításának szabályait a képviselő-testület éves költségvetési rendelete tartalmazza.

(5) A zárszámadásról szóló önkormányzati rendelet tervezetét a jegyző vagy aljegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. A zárszámadással egyidejűleg - évi egy alkalommal - kerül előterjesztésre a képviselő-testület elé az önkormányzat vagyonának változásáról szóló jelentés, valamint a belső ellenőrzési jelentés.

59. § Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg. Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

46. Az önkormányzat és intézményei gazdálkodásának ellenőrzése

60. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv-ben meghatározott szabályok irányadók. Az önkormányzat működésének belső ellenőrzéséről a képviselő-testület éves belső ellenőrzési tervében foglaltak szerint megállapodás útján gondoskodik.

(2) Az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetőinek felelőssége, hogy az intézmény belső ellenőrzési rendszere működjön. Az intézmények belső ellenőrzéséről készített összegzést a polgármester az ellenőrzés lezárását követő képviselő-testületi ülésre köteles beterjeszteni.

(3) A belső ellenőr köteles:

a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését;

b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;

c) vizsgálni a rendelkezésére álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások, beszámolók megbízhatóságát;

d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni a költségvetési szerv vezetője számára a költségvetési szerv működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési, és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében;

e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében;

f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

(4) A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket, valamint az éves elemi költségvetési beszámolókra vonatkozóan megbízhatósági ellenőrzéseket kell végezni az Áht.-ban foglaltaknak megfelelően.

47. Német Nemzetiségi Önkormányzat Magyarbóly

61. § A Német Nemzetiségi Önkormányzat Magyarbóly a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény (továbbiakban: Njtv.) és e rendelet kereti között, a községben élő német nemzetiségi állampolgárok érdekében gyakorolja önkormányzati jogait és közreműködik a helyi önkormányzati feladatok ellátásában, így különösen

a) az épített környezet védelmében

b) a nemzetiségi nyelvet oktató óvodai és alapfokú oktatás és nevelés segítésében és a hagyomány ápolásában,

c) a közművelődés szervezésében és a nemzeti etnikai kisebbségi jogok érvényesítésében,

d) a szociális feladatok ellátásában.

48. Magyarbólyi Szerb Nemzetiségi Önkormányzat

62. § A Magyarbólyi Szerb Nemzetiségi Önkormányzat azNjtv. és e rendelet kereti között, a községben élő szerb nemzetiségi állampolgárok érdekében gyakorolja önkormányzati jogait és közreműködik a helyi önkormányzati feladatok ellátásában, így különösen

a) az épített környezet védelmében

b) a nemzetiségi nyelvet oktató óvodai és alapfokú oktatás és nevelés segítésében és a hagyomány ápolásában,

c) a közművelődés szervezésében és a nemzeti etnikai kisebbségi jogok érvényesítésében,

d) a szociális feladatok ellátásában.

49. Az Önkormányzat nemzetiséggel kapcsolatos feladat- és hatásköre

63. § A képviselő-testület egyes hatáskörei gyakorlását – törvényes keretek között – a kisebbségi önkormányzatokra átruházhatja, és a községben élő nemzetiségeket érintő kérdésekben –. azNjtv és e rendelet előírásai szerint – tájékoztatási, valamint számára javaslatok és intézkedések megtételére vonatkozó kezdeményezési, kifogásolási és egyetértési jogot biztosít.

64. § Az Njtv. 80. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az önkormányzat, illetvea hivatal biztosítja a Német Nemzetiségi Önkormányzat Magyarbóly és a Magyarbólyi Szerb nemzetiségi önkormányzat részére azönkormányzati működés (a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása) személyi és tárgyi feltételeit,szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról.

65. § Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, a nemzetiségi önkormányzat székhelyén, a Magyarbóly, Vasút utca 15. szám alatti önkormányzati ingatlan épületein belül a feladatellátáshoz szükséges tárgyi, technikai eszközökkel, ingyenesen biztosítja igény szerint, havonta legalább 32 órában. E helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket az önkormányzat átvállalja.

66. § Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzattal való együttműködésének részletes szabályait külön megállapodás keretében rögzíti.

50. Az önkormányzat társulásai

67. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) Az önkormányzat a Magyarbólyi Óvoda Fenntartói Társulásban, a Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását célzó Önkormányzati Társulásban, a Drávamenti Ivóvízminőség-javító Társulásban és a Beremendi Gyerekjóléti és Szociális Társulásban vesz részt.

(3) A társulások feladat- és hatásköre a társulási megállapodásban került meghatározásra.

III. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉS

68. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

69. §1

1

A 69. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.