Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól

Hatályos: 2022. 02. 22- 2023. 02. 20

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2022. (II. 21.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól

2022.02.22.

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 23. § (2) bekezdés h) pontjában, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 62. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatára,

b) Szeged Megyei Jogú Város költségvetési szerveire a VI. fejezetben foglaltak szerint,

c) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata kizárólagos és többségi tulajdonú gazdasági társaságaira a 2. § (19) bekezdésben, a 3. § (1) és (3) bekezdéseiben, a 4. § (15)-(16) bekezdéseiben, az 5. §-ban, a 6. § (4)-(5) bekezdéseiben, valamint a 9. § (9) bekezdésében foglaltak szerint,

d) a támogatásban részesített természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre a 4. § és 7-9. §-ban foglaltak szerint.

(2) A rendelet hatálya a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében csak az önkormányzati támogatás folyósítására terjed ki. A helyi nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés egyéb szabályait külön megállapodás rögzíti.

II. Fejezet

Önkormányzati gazdálkodás

Általános rendelkezések

2. § (1) A kiadási célhoz kötött államháztartáson belüli támogatást, a költségvetési törvény előirányzataiból megítélt támogatást/pénzeszközt az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) szerint a bevételi és kiadási költségvetési előirányzatokon, valamint az ezekhez kötődő teljesítéseket a könyvelési nyilvántartásokban haladéktalanul át kell vezetni.

(2) A felhasználási kötöttség nélküli államháztartáson belüli támogatást, a költségvetési törvény előirányzataiból megítélt támogatást/pénzeszközt az Áhsz. szerint a bevételi költségvetési előirányzatokon Általános tartalék költségvetési előirányzattal szemben haladéktalanul át kell vezetni a 17. § (4) bekezdés figyelembe vételével.

(3) A Polgármester – a szakirodák javaslata alapján, a Közgazdasági Iroda véleményének figyelembe vételével – jogosult

a) az önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó működési-, felhalmozási-, felújítási- kiadások költségvetési előirányzatainak jogcímen belüli, és az Alapok kiadási költségvetési előirányzatainak alcímen belül átcsoportosításra,
b) bármelyik költségvetési előirányzat javára és terhére az Általános tartalék, a Pályázati céltartalék új fejlesztésekhez, a Közbeszerzések és műszaki többletköltségek tartaléka, a Lezárult beruházások, garanciális javítások céltartaléka és egyéb feladatok költségvetési előirányzatokra és előirányzatokról átcsoportosítani,
c) A közvetített szolgáltatások, valamint a lakások költségelven történő bérbeadása, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti díjra történő pályáztatása és bérleti jog ellenértékre történő pályáztatása esetében a bevételi és a kiadási előirányzatok átcsoportosítására, valamint
d) költségvetési előirányzaton belül rovatok közti átcsoportosításra,
azzal, hogy az a) - b) pont esetén az átcsoportosítással új költségvetési előirányzat is létrehozható.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti költségvetési előirányzat módosítást a Közgyűlés utólagos tájékoztatásával egyidejűleg a költségvetési rendeleten át kell vezetni.
(5) Az önkormányzat kiadási költségvetési előirányzatai terhére vállalt feladatok teljesítésére - beleértve az alapok terhére elszámolható feladatokat, de ide nem értve az importból származó gép, műszer beszerzést - vonatkozó szerződéseknek az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség teljesítési határideje a szerződés aláírásának napjától, illetve a kibocsátott számla kézhezvételétől számított 10. nap, 2 millió Ft összeget meghaladó számla esetében 20. nap. A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok által kibocsátott számlák, szerződések esetében a fizetési határidő értékhatártól függetlenül a kibocsátott számla kézhezvételétől számított 10. nap. A Polgármester egyedi elbírálás alapján engedélyezheti a számla kifizetésének határidő előtti teljesítését. A közbeszerzési eljárás keretében kötött szerződések esetén a hatályos közbeszerzési törvény szerint történik az ellenszolgáltatás teljesítése.
b) a tényleges megvalósításnak megfelelő pénzeszköz átadás ütemezését,
c) a jogszabályi előírásokkal összhangban a szakmai, műszaki teljesítés minőségi és mennyiségi jellemzőinek meghatározását, határidejét,
d) a nem határidőben történő teljesítés esetén a kötelezett, a szerződő partner a tényleges teljesítés időpontjáról köteles a jogosultat értesíteni: késedelmes teljesítés esetén az eredeti teljesítési határidőt megelőző 15 napon belül, előteljesítés esetén a várható teljesítést megelőző 15 nappal,
e) a kötelezett késedelme esetén kötbérfizetési kötelezettség előírását,
f) nettó összeg + ÁFA megjelölést,
g) elektronikus számla befogadására való rendelkezéseket,
h) a szerződő partner bankszámla számát, székhelyét, adószámát vagy adóazonosító jelét, cégkapu/ügyfélkapu/hivatali kapu címét, azzal, hogy az önkormányzat papír alapon és elektronikus úton is jogosult a kommunikációra,
i) a fordított adózás alá eső ügyletekre vonatkozó szerződések megkötésekor a szerződő feleknek közösen és egybehangzóan nyilatkozniuk kell arról, hogy esetükben a fordított adózás alá eső jogügylet valamennyi törvényi alkalmazási feltétele fennáll és az ügylet vonatkozásában a fordított adózás alá eső általános forgalmi adót a termék megrendelője, illetve a szolgáltatás igénybe vevője vallja be és fizeti meg az állam részére.
(6) Az (5) bekezdés szerinti visszterhes szerződések megkötése előtt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont b) és c) alpontjai szerinti szervezetektől, figyelemmel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 41. § (6) bekezdésére, szükséges az átláthatósági nyilatkozat bekérése.
(7) Az (5) bekezdésben foglaltakon túli egyéb szerződési feltételek kikötésében a Polgármester jogosult dönteni.
(8) A megkötött szerződések vonatkozásában az ellenérték megfizetése 300 ezer forint összeget meghaladóan készpénz átadásával nem teljesíthető, kivéve ha olyan magánszemély részére történik a kifizetés, aki nem rendelkezik bankszámlával. Az egy szerződéshez tartozó kifizetéseket össze kell számítani.
(9) A tárgyévi kötelezettségvállalásoknál az Áht. 36.-37. §-aiban foglaltak szerint kell eljárni.
(10) Az egyes önkormányzati költségvetési előirányzatokból politikai jellegű tevékenységek, rendezvények, szervezetek, pártok nem támogathatók.
(11) E rendeletben külön nem nevesített költségvetési előirányzatok felhasználásáról – a (12) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kötelezettségvállalás mértékétől függően
a) 20 millió Ft értékhatárig a Polgármester,
b) 20 millió Ft felett – 50 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság,
c) 50 millió Ft felett a Közgyűlés dönt.
(12) A Polgármester jogosult a költségvetési előirányzatok felhasználásáról dönteni, ha
a) az adott költségvetési előirányzat egyedileg beazonosítható jogi személynek, vagy egyedileg beazonosítható feladatra nevesítetten állnak rendelkezésre a költségvetésben, vagy
b) az adott költségvetési előirányzat az adott feladatra vonatkozó forrásfelhasználási jóváhagyással rendelkezik, vagy
c) a megelőző években jóváhagyott beruházási engedélyokirat/beszerzési összesítő keretei között megkötésre kerülő szerződésekre a fedezet nevesítetten áll rendelkezésre a költségvetésben, vagy
d) a (köz)beszerzés fedezete a Városrendezési tervek, városképi kiadások; Közlekedés tervezése és szemléletformálása; Beruházások, pályázatok előkészítése (Fe); Beruházások előkészítése, közbesz. bevont szakértők díja; Intézmények felújítása előirányzatok terhére kerül lekötésre.
(13) A tárgyévi költségvetési előirányzatok tartalmazzák az áthúzódó, azaz az előző évi költségvetési előirányzat terhére vállalt, de tárgyévben kifizetésre kerülő összegeket is.
(14) Államháztartáson kívüli forrás önkormányzat részére történő átvételéről – (15) bekezdésben foglaltak kivételével –
a) a Polgármester dönt
aa) amennyiben az átvett pénzeszköz felhasználásának célja megállapodásban rögzítésre kerül és az nem jelent az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást,
ab) amennyiben a nem kötött felhasználású pénzeszköz átvétele az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást nem jelent;
b) amennyiben annak átvétele az önkormányzat számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást jelent
ba) 1 millió Ft többletköltséget jelentő értékhatárig a Polgármester,
bb) 1 millió Ft felett – 50 millió Ft többletköltséget jelentő értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság,
bc) 50 millió Ft többletköltséget jelentő értékhatár felett a Közgyűlés
dönt.
(15) Alapítványi forrás átvételéről és átadásáról (forrás alatt értve pénzeszközt és tárgyi eszközt is) a Közgyűlés dönt.
(16) Amennyiben a pályázat benyújtásához önerő nem szükséges, a Polgármester dönt a pályázat benyújtásáról, valamint a benyújtáshoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról azzal, hogy a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja.
(17) Önerőt igénylő pályázaton való indulásról, valamint az önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó költségvetési előirányzatokból biztosítandó pályázati önerő biztosításáról a hatáskörrel rendelkező döntéshozó dönt azzal, hogy a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja
(18) A korábban beadott pályázatok esetleges visszavonására a Polgármester jogosult, azzal, hogy a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja.
(19) A pályázat benyújtója – ideértve a többségi és a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat, és a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által alapított közalapítványokat is – mint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU rendelet 2. cikk (2) bekezdése alá tartozó jogalany, a „de minimis” támogatás hatálya alá tartozó pályázat beadása előtt a pályázatban megjelölt támogatásról a Fejlesztési és a Közgazdasági Irodát írásban értesíteni köteles.
(20) Két közgyűlési, illetve bizottsági ülés közötti időszakban a közgyűlési vagy bizottsági határozaton alapuló feladatok közbeszerzési, beszerzési eljárásának eredményes lezáráshoz szükséges többletköltség kötelezettségvállalására a Polgármester jogosult a vonatkozó költségvetési előirányzat szabad mértékéig azzal, hogy a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja hatáskörtől függően a bizottságot vagy a Közgyűlést.
(21) Amennyiben már megkötött szerződés esetén további pénzügyi kötelezettségvállalással járó igény megrendelése válik szükségessé, úgy a további igény fedezetéül szolgáló pénzösszeg biztosításáról a Polgármester dönt, azzal, hogy a költségvetési előirányzat felett rendelkezési joggal bíró döntéshozót a soron következő ülésén tájékoztatja.
(22) Egy szerződéshez kapcsolódó további igényeket egybe kell számítani.

3. § (1) A költségvetési évről december 31-i fordulónappal készített könyvviteli mérlegben az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) kormányrendelet szerinti mérleg A) Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök mérlegfőcsoport I., II. eszközcsoportjában, illetve a B) Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök mérlegfőcsoport I. eszközcsoportjában kimutatott eszközöket, továbbá a 2014. év előtt aktivált kisértékű, mérlegben nem szereplő eszközöket három évente fizikailag, mennyiség felvétellel kell leltározni, amivel a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött. A leltározás végrehajtását leltárral kell alátámasztani. Az Önkormányzat vagyonának kezelésével, üzemeltetésével, használatával megbízott önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok a leltározásban rájuk vonatkozó határidőket kötelesek betartani. A határidőn túli leltározás esetén – amennyiben a vagyonkezelő, üzemeltető, használó számára a költségvetési rendeletben támogatás került megállapításra – a támogatás kiutalása felfüggeszthető a leltározás befejezéséig. A vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyon leltározásának gyakoriságáról - figyelemmel a jogszabályi keretekre - az egyedileg megkötött vagyonkezelési szerződések rendelkeznek.

(2) Az önkormányzat központilag gondoskodik

a) a vagyonbiztosításról,

b) az önkormányzat és intézményei foglalkozás-egészségügyi feladatok ellátásáról.

(3) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Beszerzési Szabályzatának, illetve a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok saját Beszerzési Szabályzatainak előírásait kell alkalmazni azokra a beszerzésekre, amelyek értéke 2022. évben beszerzésenként meghaladja

a) árubeszerzés esetén a nettó 10 millió Ft-ot,

b) szolgáltatás megrendelése esetén a nettó 10 millió Ft-ot,

c) építési beruházás esetén

ca) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata beszerzései során a nettó 35 millió Ft-ot,

cb) a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok beszerzései során a nettó 10 millió Ft-ot

kivéve az azonnali beavatkozást igénylő intervenciós keretből finanszírozott beszerzéseket abban az esetben, ha közvetlen életveszély, működésképtelenség, illetve további károk keletkezésének elhárításáról van szó.

(4) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzatot megillető követelés részletekben történő megfizetésének engedélyezéséről, továbbá követelésről való lemondásról, engedményezésről, a végrehajtási eljárásba való be vagy be nem kapcsolódásról, végrehajtás felfüggeszthetőségéről, végrehajtás során részletfizetés engedélyezhetőségéről esetenként

a) 20 millió Ft összeghatárig a Polgármester,
b) 20 millió Ft felett – 50 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság,
c) 50 millió Ft felett a Közgyűlés
dönt.
(5) Követelésről lemondani abban az esetben lehet, ha a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és az nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az önkormányzat számára a követeléssel összevethető mértékű előnnyel jár vagy egyéb okból indokolt. Önkormányzati követelésről való lemondásról szóló döntés lehet
a) a kérelmet elutasító,
b) a kérelemnek részben helyt adó,
c) a kérelemnek részben helyt adó és egyben részletfizetést engedélyező,
d) a kérelmet elutasító és egyben részletfizetést engedélyező,
e) a kérelmet elutasító és egyben a fizetési kötelezettséget meghatározott feltételhez kötő,
f) a kérelemnek helyt adó.
(6) Az (5) bekezdés c), d) pont szerinti részletfizetés időtartama nem haladhatja meg az öt évet és nem teljesítés esetén a követelés egy összegben válik esedékessé. Kérelem alatt a fizetésre kötelezett fél kérelmét vagy az illetékes szakiroda, tisztségviselő kezdeményezését kell érteni.
(7) Az alpolgármesterek külföldi kiküldetését és annak költségét, valamint a Polgármesteri Hivatal dolgozói azon külföldi kiküldetésével kapcsolatos költségeket, amelyek központi önkormányzati költségvetési előirányzatból – ideértve a működési, felhalmozási és felújítási költségvetési előirányzatokat is – kerülnek finanszírozásra a Polgármester engedélyezi. A Polgármester külön engedély nélkül költségvetési évenként 5 alkalommal vehet részt külföldre utazó delegációban, ha a kiküldetés időtartama alkalmanként a 4 napot és 500 eFt költséget nem éri el. További kiküldetést, vagy 4 napot, vagy 500 eFt költséget meghaladó kiküldetést a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság jogosult engedélyezni.

Támogatások, pénzeszközátadás

4. § (1) A költségvetési előirányzatokból önkormányzati költségvetési szerv, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, alapítvány és közalapítvány részére támogatás, pénzeszközátadás Közgyűlési döntést követően adható. Támogatás alapítványnak rendezvények, programok megvalósításán kívül más célra – így különösen működési támogatásra - csak abban az esetben adható, ha a felek a támogatási szerződésben rögzítik, hogy a támogató a támogatás nyújtásával nem válik az alapítvány csatlakozó tagjává és egymással szemben a csatlakozással összefüggő követelést nem támasztanak.

(2) Pénzeszközátadás közgyűlési, bizottsági vagy polgármesteri döntés, illetve jogszabály alapján írásbeli megállapodással, támogatási szerződéssel történhet, kivéve az Önkormányzat legalább többségi tulajdonú társaságai részére a folyamatos működésükhöz nyújtott ütemterv szerinti rendszeres támogatásokat, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzatoknak, a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulásának a (4) bekezdés szerint biztosított támogatásokat, továbbá SZMJV Önkormányzata fenntartásában működő költségvetési szervek részére intézményfinanszírozás keretében nyújtott támogatásokat.

(3) Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére megállapított, a folyamatos működést szolgáló támogatás kiutalása a (4) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével – ha a megállapodás, támogatási szerződés, Közgyűlési határozat vagy jogszabály másként nem rendelkezik – az 500 eFt vagy ezt meghaladó értékű támogatás esetén havi egyenlő részletekben a tárgyhó 10-ig, míg a 300 eFt-ot meghaladó, de 500 eFt-ot el nem érő működési célú támogatás negyedévente, a tárgynegyedév második hónapjának 10-éig történik. Indokolt esetben a 300-500 eFt-ig terjedő összegű támogatás egy összegben is kiutalható, melyről a támogató jogosult dönteni. A 300 eFt-ot meg nem haladó támogatások egy összegben utalhatók. Jelen bekezdés szerinti támogatások külön vizsgálandók.

(4) A helyi nemzetiségi önkormányzatok részére az önkormányzat által saját forrásból biztosított támogatás, valamint a nemzetiségi székház üzemeltetésére a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulásának biztosított támogatás folyósítása az alábbi ütemezés szerint történik:

a) a költségvetési rendelet elfogadásáig az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet szabályai szerint,

b) a költségvetési rendelet hatályba lépését követő 15 napon belül az éves támogatás első félévi arányosított részének a) pontban foglaltak feletti része,

c) július 15. napján az éves támogatás második félévi arányosított része.

(5) A támogatások megállapítása során – ideértve a keretekből nyújtott támogatások esetén a pályázatok befogadását is – az összeférhetetlenség, illetve az érintettség vizsgálatát a külön jogszabályban foglaltak szerint el kell végezni. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény szerinti érintettség esetén a Polgármester dönt.

(6) Az időponthoz kötött rendezvények, felújítások, beruházások támogatása esetében a kiutalás ütemezéséről megállapodásban vagy támogatási szerződésben kell rendelkezni, ahol a kiutalás ütemezésének a kiadások tényleges felmerülési időpontjához kell igazodnia.

(7) A támogatás kiutalása előtt a támogatott szerv, illetve személy – a részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, közalapítványok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, a Szegedi Nemzetiségi Önkormányzatok Társulása, önkormányzati költségvetési szervek, egyházi szervezetek és intézményei kivételével – köteles igazolni, hogy köztartozásait (NAV és - székhelye szerinti, és amennyiben van szegedi telephelye úgy, szegedi is - helyi adó) maradéktalanul megfizette vagy köztartozásának átütemezéséről szerződést kötött. A több részletben történő támogatás-folyósítás esetén a szükséges igazolásokat az első részlet kiutalása előtt kell benyújtani, a további részletek az igazolások megújítása nélkül is kiutalhatóak, azonban a támogatást nyújtó a támogatás soron következő részletének kiutalását megelőzően új, aktuális igazolásokat is bekérhet. Végrehajtás vagy felszámolás alatt álló szerv nem kaphat támogatást. Támogatásra jogosult szerv a kiutalás előtt köteles cégkivonattal vagy büntetőjogi felelősséggel járó nyilatkozatával igazolni, hogy nincs végrehajtási vagy felszámolási eljárás indítva vele szemben.

(8) A (7) bekezdés szerinti igazolás helyett a támogatott szerv nyilatkozata is elfogadható, ha a támogatás éves összege az 500 eFt-ot nem haladja meg.

(9) Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létezését a nyilvántartásba vételre vonatkozó bírósági bejegyzéssel vagy a szervezet adószámát igazoló NAV igazolással kell alátámasztani.

(10) A támogatott – a művészeti alkotói és a művészeti pályakezdői támogatásban részesítettek, a beruházási/felújítási jellegű munkákra vonatkozó támogatások, a (12) bekezdésben, az 5. § (7) bekezdésben, valamint a 8. § (7), 9. § (14) és (15) bekezdésben foglaltak kivételével – legkésőbb a tárgyévet követő év május 31-ig köteles elszámolni a támogatás felhasználásáról. A művészeti alkotói és a művészeti pályakezdői támogatásban részesítettek a támogatott tevékenységről szakmai beszámolót nyújtanak be július 31-ig, amelyet az ágazatilag illetékes szakiroda köteles ellenőrizni. Az ellenőrzés eredményéről az ágazatilag illetékes szakiroda szükség szerint tájékoztatja a támogatást megállapító szervet, vagy személyt. A beruházási/felújítási jellegű munkákra vonatkozó támogatás felhasználásáról a támogatott legkésőbb a tárgyévet követő év december 31. napjáig köteles elszámolni.

(11) Az elszámolási határidőt indokolt esetben, a támogatott által legkésőbb az elszámolási határidőt megelőző 30. napig benyújtott írásbeli kérelemre a támogatást megállapító szerv vagy személy a támogatás nyújtását követő év július 31-ig meghosszabbíthatja. Különösen indokolt esetben a támogatott kérelmére a Közgyűlés egy alkalommal további határidő módosítást engedélyezhet. A megkötött támogatás elszámolása során a támogatás folyósításának évében és az azt követő évben kiállított számla vagy ennek hiányában egyéb pénzügyi bizonylat fogadható el.

(12) A városi ösztöndíjak költségvetési előirányzat terhére nyújtott az ösztöndíjakkal, az olimpikonok felkészülési támogatása költségvetési előirányzat terhére nyújtott támogatásokkal, valamint a nemzetiségi önkormányzatok részére juttatott működési támogatással nem kell elszámolni.

(13) Amennyiben a támogatott az átadott pénzeszköz célirányos felhasználásáról a megállapodásban megjelölt határidőre nem számol el, úgy a támogatás teljes összegét a felszólítást követő 15 napon belül köteles visszafizetni és részére újabb támogatás 3 évig nem folyósítható. Amennyiben a támogatott a megállapodásban megjelölt határidőre elszámol és a célra fel nem használt összeget visszafizeti, részére újabb támogatás állapítható meg.

(14) Az az önkormányzati támogatásban részesített természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelynek az Önkormányzat felé lejárt tartozása van, köteles tűrni, hogy a lejárt tartozás mértékével megegyező mértékű még ki nem utalt támogatási összeget visszatartsa az Önkormányzat egészen addig, amíg a lejárt tartozását ki nem egyenlíti. Ez esetben az Önkormányzat késedelme a megfizetésig nem áll be.

(15) A támogatásban részesített szervezet – melyre az önkormányzat belső ellenőreinek hatásköre kiterjed – működési támogatása kifizetésének felfüggesztését vonja maga után, ha a belső ellenőrök munkáját a szervezet akadályozza, vagy lehetetlenné teszi. A felfüggesztés a belső ellenőr nyilatkozata szerinti akadályoztatás megszűnéséig áll fenn.

(16) Amennyiben a működési támogatásban részesített jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, az önkormányzati adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, támogatása az adatszolgáltatás megfelelő tartalom szerinti teljesítéséig felfüggesztésre kerül.

(17) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által támogatott nyilvános rendezvények esetén a támogatási szerződésben rögzítésre kell, hogy kerüljön, hogy a támogatott köteles az önkormányzati forrásból megvalósuló programok esetén a programokra vonatkozó információkat a Szegedi Programok nyílt adatbázisban rögzíteni.

(18) Önkormányzati forrásból „de minimisnek” minősülő támogatások nyújtása esetén a támogatási szerződés tervezetet/pályázati kiírás tervezetet az előkészítő szakirodának be kell jelentenie a Támogatásokat Vizsgáló Irodának.

Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokra vonatkozó egyéb rendelkezések

5. § (1) A többségi, illetve a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok politikai jellegű tevékenységeket, rendezvényeket, szervezeteket, pártokat nem támogathatnak.

(2) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőinek külföldi kiküldetését (hely, idő, költség megjelöléssel) előzetesen a Polgármester engedélyezi. Ha a gazdasági társaság vezetője előzetes engedély nélkül vett részt külföldi kiküldetésben, akkor a kiküldetéssel kapcsolatban keletkezett valamennyi, a gazdasági társaság által megelőlegezett/fizetett költséget köteles 8 napon belül egy összegben megtéríteni a gazdasági társaságnak.

(3) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezető tisztségviselői részére történő prémiumfeladatok vagy bónuszfeladatok meghatározására és a kiírt feladatok értékelésére (ide értve az előleg kifizetést is) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottsága jogosult. A prémiumfeladatok vagy bónuszfeladatok kitűzésére a társaság tárgyévi üzleti tervének Közgyűlés általi elfogadását követően kerülhet sor. A prémiumfeladatok vagy bónuszfeladatok értékelésére a társaság üzleti évet lezáró beszámolójának elfogadását követően történik.

(4) A többségi, illetve a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság az ellene indított, valamint a társaság által indított peres eljárásokról, illetve bármilyen rendkívüli eseményről, szabálytalanságról (jelentős károkozás, bűncselekmény gyanúja, közvetlen élet- és balesetveszély, katasztrófa-helyzet, működésképtelenség, stb.), a gazdálkodásra kihatással járó hatósági eljárásról, az Állami Számvevőszék által indított ellenőrzésről, valamint ezek eredményéről a lehető legrövidebb időn belül köteles a Városüzemeltetési Irodát értesíteni.

(5) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok esetében a cafeteria mértéke nem haladhatja meg a 2021. éviben nyújtott mértéket vagy a bruttó 300.000,- Ft-ot.

(6) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok a folyamatos működésükhöz biztosított éves támogatások lehívására (hónap, nap megjelöléssel) részletes ütemtervet kötelesek készíteni, és azt a Városüzemeltetési Iroda részére megküldeni. Az ütemterveket – ideértve az esetleges évközi ütemterv-módosításokat is – a Polgármester hagyja jóvá. támogatások kiutalására csak jóváhagyott, ütemterv alapján kerülhet sor. A Polgármester a jóváhagyott támogatás lehívási ütemtervet felülvizsgálhatja.

(7) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok a folyamatos működésükhöz biztosított támogatást csak az önkormányzattal kötött szerződésben/létesítő okiratban meghatározott, kötelezően ellátandó tevékenységre fordíthatják.

(8) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok a havi rendszerességgel folyósított működési támogatás felhasználásáról az üzleti évet lezáró éves beszámolójuk keretében kötelesek elszámolni.

Finanszírozási célú és egyéb pénzügyi műveletekkel kapcsolatos hatáskörök

6. § (1) Az átmenetileg szabad pénzeszközök számlavezető banknál történő betétlekötését és magyar állampapír vásárlást a Polgármester engedélyezi.

(2) A Polgármester az önkormányzat likviditásának biztosítására összesen 1.500 millió Ft rövidlejáratú hitelkeret igénybevételére szerződést köthet az átmeneti likviditási problémák kezelésére.

(3) A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stabilitási tv.) szerinti adósságot keletkeztető ügyletek, kezesség- és garanciavállalások a Közgyűlés előzetes elhatározását követően és a Kormány előzetes engedélyével köthetőek, kivéve a Stabilitási tv. 10. § (3) bekezdésében foglalt eseteket.

(4) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok adósságot keletkeztető ügyletei a Kormány előzetes engedélyével köthetőek a Stabilitási tv. 10/E. § és SZMJV Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelet (továbbiakban: Vagyonrendelet) 21. § (3)-(4) bekezdésének figyelembe vételével.

(5) A többségi és a kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok hitelfelvételéhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségvállalást tartalmazó, egyoldalú jognyilatkozatok (komfortlevelek) és az Áht. 96. § szerinti kezességvállalások jóváhagyása a Közgyűlés hatáskörébe tartozik.

III. Fejezet

Működési kiadások

Speciális keretek - Keretek felhasználása, elszámolható kiadások - Választókörzeti keret

7. § (1) A Választókörzeti keret körzetenkénti keretösszegét a Polgármester javaslata alapján a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság állapítja meg.

(2) A Választókörzeti keret felhasználásának részletes szabályaira a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. tesz javaslatot, melyet a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság hagy jóvá.

(3) A keret felhasználásáról az illetékes képviselő(k) vagy az illetékes képviselő(k) 60 napot meghaladó akadályoztatása esetén az Önkormányzat tisztségviselőjének javaslata alapján a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság dönt.

(4) A Választókörzeti keret előző évi kötelezettségvállalással nem terhelt maradványa választókörzetenként tárgyévben felhasználható.

(5) A Választókörzeti keret kezelése a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. feladatkörébe tartozik.

(6) A Választókörzeti keret a lakosság életkörülményeinek javítását, a lakókörnyezet védelmét és kulturáltabbá tételét szolgálja. A Választókörzeti keret az önkormányzati költségvetési szervek fenntartási és karbantartási kiadásaira, közterületek, a közterületen elhelyezett berendezési tárgyak karbantartására, fenntartására, felújítására vagy fejlesztésére szolgál, olyan közterületen végzett munkákra, melyek a fenntartásban nem, vagy nem a megfelelő színvonalon szerepelnek.

(7) A Választókörzeti keret terhére az adott területen működő közösségek, alapítványok, közalapítványok, intézmények, egyéb szervezetek, valamint rendezvények – kizárólag közösségi célokat szolgáló feladatok (ideértve működési költségeken felül az eszközvásárlást, felújítást) finanszírozása érdekében, figyelembe véve a 4. § (1) bekezdésében foglaltakat is – az eredeti költségvetési előirányzat legfeljebb 40%-ának megfelelő összeghatárig támogathatók, kivéve a korábbi/jelenlegi önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézmények működési, eszközvásárlási, felújítási kiadásainak támogatását, mely az eredeti költségvetési előirányzat 60%-os keretéből támogatható. A keret terhére természetes személy részére támogatás nem folyósítható. Alapítványok, közalapítványok, önkormányzati társulások, önkormányzati fenntartású költségvetési szervek, nemzetiségi önkormányzatok és az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok csak a Közgyűlés jóváhagyásával támogathatók. A támogatási szerződést a támogatás célja szerinti illetékes szakiroda készíti elő. Az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek, támogatási szerződés kötése nélkül, Közgyűlési átvezetést követően céltámogatásként, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, támogatási szerződés kötése nélkül, Közgyűlési átvezetést követően működési támogatásként kapják meg a támogatást.

(8) A Választókörzeti keretből megvalósuló társadalmi, kulturális, sport, hagyományőrző, szabadidős és más hasonló rendezvények alkalmából helyben nyújtott étel és ital fogyasztás szállítói számlájának teljesítés igazolása során az önkormányzati képviselő írásban nyilatkozik arról, hogy a rendezvény a lakosság széles körét érintő, azonos feltételekkel szervezett önkormányzati rendezvénynek vagy zártkörű (meghívásos) rendezvénynek minősül.

(9) A Választókörzeti keret terhére megállapított támogatásokat a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. kezeli és számolja el. A támogatások felhasználásáról analitikus nyilvántartást vezet, amelyek alapján negyedévente – a negyedévet követő hónap 20. napjáig – a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közgazdasági Irodája és Jegyzői Iroda Önkormányzati Csoportja felé elszámolásokat készít. Ezeknek területi bontásban tartalmaznia kell a támogatási előirányzat, a lehívott támogatás, és a felhasznált támogatás mértékét feladatonként és költségnemenként, valamint a kötelezettségvállalással terhelt, de pénzügyileg nem rendezett előirányzat-felhasználás nagyságát is. Mivel a keret felhasználása során a Kft. vállalkozási tevékenységéhez szorosan nem kapcsolható elszámolások is megjelennek a keretkezelői tevékenység miatt, a társaság könyveiben elkülönítve köteles kezelni azokat.

(10) A Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. által, a Választókörzeti keret terhére elszámolt pénzeszköz-átadást felhasználási kötöttség terheli, annak rendeltetésszerű felhasználásáról a kedvezményezett elszámolási kötelezettséggel tartozik a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. felé és a támogatási szerződést készítő illetékes szakiroda felé. Az önkormányzati fenntartású költségvetési szervek, valamint az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok az éves beszámolójuk keretében számolnak el a részükre nyújtott támogatással.

(11) Az elszámolás során tárgyévben, de a támogatói döntés meghozatalát megelőző 6 hónapnál nem régebben kiállított számla nyújtható be.

(12) A támogatások megállapításánál és folyósításánál e §-ban megfogalmazottakon túl a 4. §-ban foglalt előírásokat is alkalmazni kell.

Egyéb önkormányzati keretek

8. § (1) A Fogyatékosügyi támogatási keret felhasználásról a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság dönt.

(2) A Sport keret felhasználásáról a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság dönt.

(3) Az Idegenforgalmi támogatási keret felhasználásáról a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság dönt.

(4) Az Idősügyi támogatási keret felhasználásáról az Idősügyi Tanács javaslatára a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság dönt.

(5) Az Ifjúsági támogatási keret felhasználásáról a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság dönt.

(6) A Kulturális támogatási keret felhasználásáról a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság dönt.

(7) Az Oktatási támogatási keret felhasználásáról a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság dönt. A megállapított támogatás felhasználási határideje 2022. június 15. napja. A támogatott a támogatás felhasználásáról – a 4. § (10) bekezdéstől eltérően – 2022. augusztus 31. napjáig köteles elszámolni.

(8) A keretekből természetes személy nem támogatható.

(9) A keretekhez érkezett támogatási kérelmeket a (10) bekezdés szerinti szabályzatokban meghatározottak szerint kell előterjeszteni. A szabályzatoknak nem megfelelő kérelmeket a bizottság – mint érdemi elbírálásra alkalmatlant – elutasítja.

(10) A keretek felhasználásáról a Bizottságoknak a kerettel kapcsolatos eljárási és a pályáztatás lebonyolításának rendjét tartalmazó szabályzattal kell rendelkezniük. A Bizottságnak koncepcióban kell meghatározni a keretek elosztásának elveit, a támogatási preferenciákat, és azt a támogatási mértéket, amelyen felül pályázati eljárás eredményeképpen történik a támogatás megállapítása. A Bizottság a keret terhére egyazon támogatási célhoz csak egy pályázó részére nyújthat támogatást.

(11) A (10) bekezdés szerinti szabályzatnak tartalmaznia kell, hogy

a) a támogatás csak kiegészítő támogatásként nyújtható,

b) a támogatást kérőnek nyilatkozni kell, hogy a megjelölt támogatási célhoz milyen összegű saját és egyéb forrással rendelkezik,

c) ugyanazon célhoz újabb támogatás nem kérhető,

d) egy pályázó a tárgyévben pályázat útján maximum 3 támogatási keretből kaphat támogatást,

e) a pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy

ea) a tárgyévben melyik önkormányzati keretből milyen címen, milyen összegű támogatást igényelt (ide értve a folyamatban lévő támogatási igényt is), illetve kapott,

eb) a tárgyévet megelőző évben milyen címen, milyen összegű támogatásokban részesült az önkormányzattól, mikor adta le a felhasználásról szóló beszámolóját,

f) a Bizottság a keret terhére nem nyújt támogatást olyan pályázónak, aki (amely) ugyanazon programhoz, projekthez más önkormányzati keretből is igényel(t), illetve kapott támogatást,

g) a pályázatban meg kell jelölni a támogatási célt, időhöz kötött cél esetén az időt, helyet, rendezvény esetén a várható résztvevők számát is,

h) a pályázathoz csatolni kell a támogatandó cél részletes költségvetését (kiadás-bevételt, a főbb támogatók és támogatónként a támogatásként nyújtott összegek feltüntetésével).

(12) A keretekből önkormányzati költségvetési szerv, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság, nemzetiségi önkormányzat, önkormányzati társulás, alapítvány és közalapítvány részére támogatás a Közgyűlés jóváhagyásával, a keret egyidejű csökkentése mellett állapítható meg. A keretek terhére vállalt egyéb kötelezettséget a költségvetési rendeleten nem kell átvezetni. A Közgazdasági Iroda és az illetékes szakiroda a keretek felhasználásáról nyilvántartást vezet, amelyben feltünteti a pályázó nevét, a bizottság által megítélt összeget, a kiutalt összeg időpontját.

(13) A keretek terhére tárgyévet követő éveket terhelő fizetési kötelezettség nem vállalható.

(14) További támogatás nem nyújtható azon jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek, akik (amelyek) az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás keretében a tárgyévben egyéb költségvetési előirányzatokból támogatást kapnak kivéve, ha a további támogatás az együttműködési megállapodás céljától eltérő tárgyú pályázatra, kérelemben foglalt célra vonatkozik.

(15) A támogatások megállapításánál és folyósításánál e §-ban megfogalmazottakon túl a 4. §-ban foglalt előírásokat is alkalmazni kell.

Működési költségvetési előirányzatok felhasználása

9. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, működési költségvetési előirányzatok terhére kötött szerződéses kötelezettségvállalások esetén, – a Közgyűlés által jóváhagyott szerződéssel rendelkező egyes kulturális rendezvényekre adott előleg kivételével – kivételesen indokolt esetben a szerződésben szereplő ellenérték összegének legfeljebb 20%-a előlegként folyósítható.

(2) A művészeti ösztöndíjak, alkotói támogatások költségvetési előirányzatának felhasználásáról a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság dönt.

(3) A városi rendezvények, a városmarketing, a kiadványok és turisztikai feladatok, a kiemelt városi programok és az információs kiadványok költségvetési előirányzatainak felhasználásáról a Polgármester dönt.

(4) Önkormányzati igazgatási és egyéb feladatok költségvetési előirányzatból történő kifizetésekről a Polgármester rendelkezik.

(5) A kiemelt sportrendezvények támogatásáról a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság dönt.

(6) A külföldi delegációk fogadásával kapcsolatos költségeket a Polgármester engedélyezi.

(7) A Tűzifaosztás rászorultak részére költségvetési előirányzat felhasználásáról, a rászorultság megállapítása érdekében pályázat kiírásáról, valamint a pályázatok elbírálásáról a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság dönt.

(8) A Karácsonyi programok költségvetési előirányzat felhasználásáról, az ajándékcsomagok számáról és maximális értékéről, valamint az egyes javaslattevő szervezetekről, az általuk javasolható rászoruló személyek számáról a Foglalkoztatási, Szociális és Sportbizottság dönt. A szervezetektől beérkezett javaslatokat alapul véve a Humán Közszolgáltatási Iroda előterjesztése alapján a Polgármester dönt az ajándékcsomagokban részesülő személyekről.

(9) A kizárólagos önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok bérkompenzációs támogatási keretének felosztásáról, a felosztás év közbeni módosításáról a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság dönt a társaság indoklással és számszakilag alátámasztott támogatási kérelme alapján. A bizottság által jóváhagyott támogatási keret lehívására kérelem alapján kerül sor, mely kérelmet a társaság a bérkifizetési teljesítéseket követően negyedévente, a negyedévet követő hónap 15. napjáig küldi meg a Városüzemeltetési Iroda részére. A lehívási kérelmet a Polgármester hagyja jóvá. Az utolsó, negyedik negyedévi lehívási kérelem megküldési időpontja 2022. december 15. napja. A támogatás kiutalására csak a jóváhagyott kérelem alapján kerülhet sor, jóváhagyást követő 8. napon belül.

(10) A parkolóhely-létesítési kötelezettség pénzbeli megváltásáról szóló 2/2017. (II. 14.) önkormányzati rendeletben szabályozott parkolóhely-létesítési kötelezettség egyszeri megváltási összege projektenként a következő:

a) amennyiben az összes megváltandó parkolószám legfeljebb 20, abban az esetben parkolóhelyenként 1 millió Ft,

b) amennyiben az összes megváltandó parkolószám 20 feletti, abban az esetben 20 millió Ft és ezen felül a 20 fölötti parkolóhelyekre parkolóhelyenként további 500 ezer Ft.

(11) Beruházások, pályázatok előkészítése költségvetési előirányzat többek közt felhasználható nemzetközi szakmai kapcsolattartás, konferencia-részvétel, Európai Uniós intézmények és más nemzetközi szervezetek által szervezett rendezvények részvételi költségeinek, valamint az Önkormányzat által szervezett, nemzetközi szakmai rendezvények költségeinek fedezésére.

(12) Az önkormányzat saját halottjává nyilváníthatja a Polgármester az arra érdemes személyt (különösen a város díszpolgára, a Közgyűlés tagja, intézmény vezetője, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vezetője, vagy kimagasló szakmai, emberi, hivatásbeli személy), ha az a közvetlen hozzátartozók és az elhunyt végakaratával nem ellentétes. Az önkormányzat saját halottjának méltó eltemettetésével kapcsolatban felmerült temetési költségeket legfeljebb 1.000.000,- Ft, összegig az önkormányzat aktuális éves költségvetéséből biztosítja. Amennyiben az elhunyt személyt más szervezet is saját halottjának tekinti, az önkormányzat a temetési költségeket e szervezettel történő megegyezés szerinti arányban viseli.

(13) Az Önkorm. tulajdonú terület és közterületi fák karbantartása költségvetési előirányzat felhasználásáról

a) 20 millió Ft értékhatárig a Polgármester,

b) 20 millió Ft felett – 50 millió Ft értékhatárig a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság,

c) 50 millió Ft felett a Közgyűlés dönt.

(14) Az időskorúak támogatása – Idősek Világnapja alkalmából - 2022. évben jogosultanként 10.000,- Ft.

(15) A beiskolázási támogatás összege 2022. évben gyermekenként 10.000,- Ft.

(16) A „HIPA elvonása miatt állami kompenzációból fizetett Volánbusz Zrt. helyi tömegközlekedés” költségvetési előirányzat felhasználása a „HIPA elvonás miatti állami kompenzáció” bevételi előirányzat teljesülésének mértékéig használható fel.

IV. Fejezet

Felhalmozási, felújítási kiadások

10. § (1) A beruházási és felújítási költségvetési előirányzatok terhére kötött szerződéses kötelezettségvállalások esetén előlegként – amennyiben jogszabály, vagy a Közgyűlés másként nem rendelkezik – legfeljebb 25 %-nak megfelelő összeg folyósítható. Import beszerzések esetében a forint-fedezet teljes összege (beleértve a VÁM költséget és az ÁFA értékét is) megelőlegezhető.

(2) Azok a beruházási és felújítási munkák, amelyek megvalósításához a szükséges fedezetet az önkormányzat – részben vagy egészben – pályázati úton/támogatási kérelemre kívánja biztosítani, csak a pályázatok elbírálását követően, az igényelt támogatások elnyerése esetén (Támogatói döntés) indíthatók. Kivételt képeznek a pályázat benyújtásához szükséges, tervezési és egyéb előkészítési feladatok megvalósítására szolgáló fedezetek.

(3) Az önkormányzati gazdálkodás felújítási kiadások intervenciós kerete vis maior esetek, valamint azonnali halaszthatatlan beavatkozást igénylő javítási munkák finanszírozására szolgál. Az intervenciós keret felhasználásáról a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetén Nevelési-Oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata (továbbiakban: NGSZ) javaslatára, az egyéb költségvetési szervek vonatkozásában a költségvetési szerv vezetőjének javaslatára, az illetékes szakiroda véleményének figyelembevételével, a katasztrófa helyzettel kapcsolatos munkák vonatkozásában a Városüzemeltetési Iroda javaslatára a Polgármester dönt.

(4) A Játszótér felújítási és fejlesztési keret, a Közlekedésbiztonsági keret, az Út és járda rekonstrukciós keret, a Városrészi fejlesztések, a Kerékpárút felújítás, a Kiskerti útkeret, a Közterületi közl. és vízelvezetési problémák kezelése, a Csapadékvíz elvezető létesítmények felújítása, létesítése, a Közvilágítás fejlesztése, a Közterületek rekonstrukciója, a Közutak forgalomtechnikai intézkedési, az Utcabútorok felújítása, cseréje, a Forgalmi jelzőlámpák felújítása, a Gyalogátkelők biztonságosabbá tétele, a Közvilágítás és térvilágítás energetikai felújítása és a Jelzőtáblák felújítása, cseréje költségvetési előirányzatok felhasználásáról

a) 20 millió Ft értékhatárig a Polgármester,
b) 20 millió Ft felett a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság
dönt.
(5) A Kátyúzás előirányzat felhasználásáról a Polgármester jogosult dönteni.
V. Fejezet

Alapok

Alapok közös szabályai

11. § (1) Eltérő rendelkezés hiányában az Alapok átmenetileg szabad pénzeszközeinek felhasználását az önkormányzat finanszírozási problémáinak enyhítésére a Polgármester maximum 12 hónapos időtartamra, de legfeljebb december 31-ig engedélyezheti.

(2) Az alapokat terhelő munkák, illetve az önkormányzat gazdálkodási körébe tartozó feladatok, az alapok előző években képződött maradványa, valamint a tárgyévben befolyt bevétele erejéig finanszírozhatók.

Lakásalap

12. § (1) A bérlakás-értékesítés bevételét, a lakásalap pénzeszközeinek hasznosításából származó kamatokat, a lakásalapból finanszírozott beruházások, felújítások után a lakások bérleti jogának hasznosításából származó bevételeket, illetékeket, a lakásalap felhasználásával kapcsolatos késedelmi kamatok, kötbérek, kártérítések összegét, és más jogszabályok szerint a lakásalapot megillető egyéb bevételeket lakásalapba kell helyezni. Nem képezi a lakásalap forrását a nem lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel.

(2) A lakásalap képzésénél forráscsökkentő tételként, illetve kiadásként kell figyelembe venni:

a) a bérlő-kiválasztási joggal terhelt bérlakások vételármegosztása miatti fizetési kötelezettséget,

b) az épület elidegenítésére való előkészítésével,

c) a földrészlet megosztásával,

d) a társasházzá való átalakítással,

e) a forgalmi érték megállapításával,

f) az elidegenítés lebonyolításával kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségeket.

(3) Az (1) bekezdésben képződött bevétel felhasználható:

a) önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati tulajdonba kerülő

aa) új lakás építésére (tervezés, kivitelezés), új vagy használt lakás megvásárlására,

ab) lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére, a lakóépületben levő lakások előbbiekkel összefüggő felújítására, korszerűsítésére (beleértve a tervezési és kivitelezési költségeket is),

b) városrehabilitációra,

c) az EU források felhasználásához szükséges önrész biztosítására,

d) lakóövezetbe sorolt építési telek kialakítására, közművesítésére,

e) a lakáscélú állami támogatásokról szóló külön jogszabály szerinti pályázati önrész finanszírozására, ideértve a társasházi tulajdonosoktól és a lakásszövetkezetektől átvállalt önrészt is,

f) kényszerbérlet felszámolására,

g) a lakásalap felhasználásával kapcsolatos bankköltségekre, csekkfeldolgozási költségekre, a lakásalappal kapcsolatos hitelek törlesztésére, kamatára.

(4) A Lakásalap költségvetési rendelet szerinti államháztartáson belüli pénzforgalmi forrásátadását a „Forrásátadás államháztartáson belül” költségvetési előirányzatról a (3) bekezdés b), c), d) pontjában meghatározott célját a Polgármester hagyja jóvá.

(5) A lakásalap felhasználásáról:

a) lakóépület felújítása és tervezése, lakóövezetbe sorolt területek közművesítése, építési telkek kialakítása esetében (pályázati felhívásokkal együtt)

aa) 20 millió Ft értékhatárig a polgármester,

ab) 20 millió Ft értékhatár felett a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság dönt,

b) bérlakás felújítása, helyreállítása esetén (pályázati felhívásokkal együtt)

ba) 20 millió Ft értékhatárig a polgármester,

bb) 20 millió Ft értékhatár felett a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság dönt,

c) bérlakás építése és tervezése esetén (pályázati felhívásokkal együtt)

ca) 20 millió Ft értékhatárig a polgármester,

cb) 20 millió Ft értékhatár felett a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság dönt.

d) a társasházban meglevő önkormányzati résztulajdont terhelő felújítási munka, valamint felújítási alaphoz való hozzájárulás esetében a polgármester dönt,

e) lakóház, bérlakás vásárlás esetén

ea) 20 millió Ft értékhatárig a polgármester,

eb) 20-50 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság előzetes véleményének kikérését követően a polgármester,

ec) 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés dönt.

f) Az intervenciós keret vis maior esetek, valamint azonnali halaszthatatlan beavatkozást igénylő javítási munkák finanszírozására szolgál. Az intervenciós keret felhasználásáról a lakóépületek vonatkozásában az IKV Zrt. véleményének figyelembe vételével a Városüzemeltetési Iroda javaslatára a polgármester dönt.

g) Az (a) - (f) pontban meghatározott esetekben fel nem sorolt előirányzatok a felhasználásakor az ágazati jogszabályok, illetve a Vagyonrendelet rendelkezései az irányadóak.

13. § Ha az önkormányzati lakást a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával részben vagy egészben saját költségén alakította ki, a bérbeadó és a bérlő az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletéről szóló 45/2006. (XII.13.) Kgy. rendelet (továbbiakban: Lakásrendelet) 52. §-ban foglalt fizetési kötelezettségtől megállapodással eltérhetnek. A megállapodásban foglalt fizetési kötelezettség nem haladhatja meg a Lakásrendelet 52. §-ban megállapított fizetési kötelezettség kétszeresét és a bérlő által a lakás kialakítására fordított költséget. A megállapodást a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság hagyja jóvá 10 millió forint értékhatárig. 10 millió forint értékhatár felett a Közgyűlés dönt.

Vízügyi építési alap

14. § (1) A Vízügyi építési alapból finanszírozott munka után

a) fizetendő, visszaigényelhető ÁFA fizetési kötelezettség önkormányzati gazdálkodási körébe tartozó kiadások terhére,
b) fizetendő, vissza nem igényelhető ÁFA fizetési kötelezettség az Alap terhére,
c) ÁFA visszatérülés az önkormányzati gazdálkodási körébe tartozó bevételek javára
számolható el.
(2) A Vízügyi építési alap beruházási hányadának felhasználásáról
a) 20 millió Ft értékhatárig a polgármester,
b) 20 millió Ft felett 50 millió Ft értékhatárig a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság,
c) 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés
dönt.
(3) A Gördülő Fejlesztési Terv fejlesztési hányadán belüli, 100 millió Ft értékhatárt el nem érő belső átcsoportosítást két Közgyűlési ülés közötti időszakban a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság jogosult jóváhagyni azzal, hogy az illetékes szakiroda a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja.

Parkoló alap

15. § (1) A Parkoló alapból finanszírozott munka után

a) fizetendő, visszaigényelhető ÁFA fizetési kötelezettség önkormányzati gazdálkodási körébe tartozó kiadások terhére,
b) fizetendő, vissza nem igényelhető ÁFA fizetési kötelezettség az Alap terhére,
c) ÁFA visszatérülés az önkormányzati gazdálkodási körébe tartozó bevételek javára
számolható el.
(2) A Parkoló alap a fizető parkolási rendszer fejlesztésére, elektromos gépjármű töltőhelyek kialakítására, közterületi parkolók kialakítására, fenntartására és rehabilitálására, ezen beruházások előkészítésére használható fel, amelyek a parkolás észszerűsítését, fenntarthatóságát szolgálják.

Környezetvédelmi Alap

16. § (1) Az ÁFA fizetési kötelezettség az alapot terheli.

(2) A Környezetvédelmi Alap felhasználására a 63/2004. (XII.21.) Kgy. rendelet szabályait kell alkalmazni.

VI. Fejezet

A költségvetési szervek gazdálkodása

Költségvetési előirányzatok képzése, felhasználása, a költségvetési előirányzatokkal való gazdálkodás

17. § (1) A költségvetési szerv a költségvetési tervezés során az Áht. 4. – 6. §-ban, valamint Áhsz. 40. § (1) bekezdésében foglaltak és az irányítószerv tervezési irányelvei szerint köteles eljárni.

(2) A költségvetési szerv az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 33. §-ban foglaltak alapján az elemi költségvetését az önkormányzat Közgyűlése által elfogadott költségvetési rendeletben foglalt keretszámok főösszegeinek betartásával, a minisztérium által kiadott „Útmutató” szerint köteles összeállítani, melyet a polgármester hagy jóvá.

(3) A költségvetési szerv számára jóváhagyott kiadási és bevételi kiemelt költségvetési előirányzatok fő összegei kötöttek.

(4) A 2. § (3) bekezdés d) pont szerinti előirányzat átcsoportosítást, a kiadási célhoz kötött állami támogatást, a költségvetési törvény előirányzataiból megítélt támogatást, pénzeszközt – ideértve a közvetlenül az intézmény számára juttatott támogatásokat és az önkormányzaton keresztül intézményfinanszírozás útján juttatott támogatásokat is – az Áhsz. szerint a bevételi és kiadási költségvetési előirányzatokon, valamint az ezekhez kötődő teljesítéseket a könyvelési nyilvántartásokban haladéktalanul át kell vezetni.

(5) A (4) bekezdés szerinti költségvetési előirányzat módosítást a Közgyűlés utólagos tájékoztatásával egyidejűleg, a 24. § (1) bekezdés figyelembevételével a költségvetési rendeleten át kell vezetni.

(6) A Közgyűlés által elfogadott intézményi működési és felhalmozási bevétel eredeti – vagy ha van, módosított – költségvetési előirányzatán felül teljesített, felhasználási kötöttség nélküli bevétel a Közgyűlés engedélyével közgyűlési rendelet-módosítás után használható fel.

(7) A költségvetési szerv saját hatáskörben a kiadási és bevételi költségvetési előirányzatok főösszegének változatlansága mellett a költségvetési előirányzatokat – a személyi juttatások kiemelt költségvetési előirányzat megemelése kivételével – átcsoportosíthatja. A költségvetési előirányzat-átcsoportosítás irányítószervi támogatási igénnyel sem a költségvetési évben, sem a következő években nem járhat.

(8) Az irányítószervi hatáskörbe tartozó költségvetési előirányzat-módosítási kérelmekkel, illetve kezdeményezésekkel összefüggő számszaki és szöveges indoklások leadási határideje a költségvetés módosítását tárgyaló Közgyűlés időpontjának függvényében a Közgazdasági Iroda külön értesítése alapján kerül meghatározásra. A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények irányítószervi hatáskörű költségvetési előirányzat-módosítási igényét – annak véleményezésével – az NGSZ kezdeményezi.

(9) Évközi költségvetési pótelőirányzat igénylése esetén a költségvetési szerv köteles a pénzügyi információs jelentés mellé a költségvetési pótelőirányzat szükségességének részletes indoklását, valamint az elemi költségvetésnek megfelelő részletezettséggel alátámasztott megbontását elkészíteni. A költségvetési szervnek az évközi költségvetési pótelőirányzat igényét – a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények az NGSZ-en keresztül - a Közgazdasági Irodára kell benyújtani.

(10) Államháztartáson kívüli forrás költségvetési szerv részére történő átvételéről – (11) bekezdésben foglaltak kivételével -

a) a költségvetési szerv vezetője dönt

aa) amennyiben az átvett pénzeszköz felhasználásának célja megállapodásban vagy szerződésben rögzítésre kerül és az sem a költségvetési szerv részére többlet pénzügyi kötelezettségvállalást nem jelent, és nem igényel önkormányzati többlet támogatást sem,

ab) amennyiben a nem kötött felhasználású pénzeszköz átvétele sem a költségvetési szerv számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást nem jelent, és nem igényel önkormányzati többlet támogatást sem;

b) amennyiben annak átvétele a költségvetési szerv számára többlet pénzügyi kötelezettségvállalást jelent, akár oly módon, hogy önkormányzati többlet támogatási igénnyel lép fel

ba) 1 millió Ft értékhatárig a költségvetési szerv vezetője,

bb) 1 millió Ft felett – 50 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság,

bc) 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés

dönt.

(11) Alapítványi forrás átvételéről és átadásáról (forrás alatt értve pénzeszközt és tárgyi eszközt is) a Közgyűlés dönt.

(12) Államháztartáson kívülre forrás költségvetési szerv által történő ellenszolgáltatás nélküli, végleges jellegű átadásáról – kizárólag annak költségvetési szervi költségvetési forrásának rendelkezésre állása esetén –

a) 100 eFt értékhatárig a költségvetési szerv vezetője
b) 100 eFt felett – 50 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság
c) 50 millió Ft értékhatár felett a Közgyűlés
dönt.

18. § (1) A folyamatos működéshez szükséges beszerzések, közüzemi szolgáltatások kivételével a tárgyévi kiadási költségvetési előirányzata terhére a költségvetési szerv az Ávr. 46. § (1) bekezdésében foglaltak betartásával vállalhat kötelezettséget.

(2) Az önkormányzat költségvetési szervei vezetőinek és a költségvetési szerv alkalmazottainak külföldi kiküldetésével kapcsolatos költségek, beleértve a távolléti díjat, a költségvetési szerv bevételei terhére – ide nem értve az ellátási díjakból származó bevételt – fizethetők. Külföldi kiküldetési költségek kifizetése miatt a költségvetési szerv a fenntartó felé többlettámogatási igényt nem nyújthat be.

(3) A költségvetési szervek kiadási költségvetési előirányzata terhére vállalt feladatok teljesítésére vonatkozó szerződéseknek tartalmazniuk kell a jogszabályi előírásokkal összhangban a szakmai, műszaki teljesítés minőségi és mennyiségi jellemzőinek meghatározását, határidejét és a fizetési kötelezettség teljesítési határidejét. A fizetési kötelezettség teljesítési határideje a szerződés aláírásának napjától, illetve a kibocsátott számla kézhezvételétől számított 10. nap, 2 millió Ft-összeget meghaladó számla esetében 20. nap. Eltérő fizetési határidőben való megállapodás akkor lehetséges, ha a szolgáltatás igénybevétele bizonyítottan csak előrefizetéssel lehetséges, pl. tandíj, tanfolyami díj, biztosítási díj, nevezési díj; vagy ha számszerűsíthetően kiadási megtakarítást eredményez, továbbá ha az elszámolási kötelezettséggel járó állami támogatás terhére történik a kifizetés pályázati határidő betartása miatt.

(4) A teljesítést követően a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv vezetője, a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében az NGSZ vezetője egyedi elbírálás alapján engedélyezheti a számla határidő előtti kifizetését a pályázati elszámolási határidők betartása érdekében, valamint a tárgyév december hónapban beérkező, de következő évi fizetési határidejű számlák esetében.

(5) A 300 eFt-ot meghaladó számla készpénzben nem rendezhető, kivéve ha olyan magánszemély részére történik a kifizetés, aki nem rendelkezik bankszámlával. Egy gazdasági esemény több részletben való számlázása esetén a 300 eFt-os értékhatár a teljes összegre értendő.

(6) A költségvetési szerv a házipénztárában az 500 eFt-ot, illetve a pénzkezelő helyén, helyein mindösszesen elhelyezett 500 eFt-ot meghaladó pénzösszeget köteles bankszámlájára befizetni. A Szegedi Nemzeti Színház a házipénztáraiban, illetve pénzkezelő helyein a mindösszesen 2.000 e Ft-ot meghaladó pénzösszegeket köteles bankszámlájára befizetni. A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények pénztárkeretére vonatkozóan a mindenkor hatályos, az NGSZ és az ezen intézmények pénzkezelési szabályzatában foglaltak szerint kell eljárni.

Személyi juttatási költségvetési előirányzat felhasználása

19. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.) hatálya alá tartozó költségvetési szerv maximális éves létszám előirányzata az éves költségvetési rendeletben foglaltak szerint kerül meghatározásra. A költségvetési szerv a jogszabályban meghatározott feladatokat a szakmai, szakmai munkát segítő és nem szakmai bontás szerinti engedélyezett létszám alapján látja el.

(2) A tartósan távollevők helyettesítésére pótelőirányzat nem igényelhető.

(3) A közalkalmazottak 2%-os kereset-kiegészítése a teljesítménykövetelmény-rendszer alkalmazásának megfelelően a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak kereset-kiegészítésére, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (9a) bekezdés a) pontja szerint a közoktatási ágazatban foglalkoztatott pedagógusok kereset kiegészítésére használható fel.

(4) Garantált illetménynél magasabb összegű illetmény esetén a garantált illetményen felüli rész a Kjt. 66. § (8) bekezdésében foglaltak betartásával adható azzal, hogy önkormányzati támogatásból foglalkoztatott közalkalmazott/munkavállaló garantált illetménynél magasabb összegű illetményének garantálton felüli része is csak önkormányzati támogatás terhére adható.

(5) A közalkalmazottnak az intézmény vezetője a Kjt. 39. § (3) bekezdésében szabályozott címet a költségvetési szerv engedélyezett létszámának 10 %- át meg nem haladó mértékéig adományozhat.

(6) Személyi juttatási költségvetési előirányzat módosítása csak a munkaadókat terhelő adók költségvetési előirányzatának egyidejű és arányos módosítása mellett történhet, figyelemmel a 17. § (7) bekezdésben foglaltakra.

(7) A költségvetési szerv terven felüli bevételéből és bérmegtakarításából jutalmazásra – a (13) bekezdés szerinti jutalom összegét is figyelembe véve – kifizethető együttes összeg nem haladhatja meg az eredeti rendszeres személyi juttatások költségvetési előirányzatának 8 %-át. A kifizetéshez a polgármester előzetes jóváhagyása szükséges.

(8) A költségvetési szerv szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenységre külső személlyel, szervezettel szerződést a következők szerint köthet:

a) a szerződést írásban kell megkötni,

b) a szerződéskötés feltétele, hogy

ba) a költségvetési szerv az adott feladat ellátásához megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt nem foglalkoztat, vagy

bb) eseti, nem rendszeres jellegű feladat ellátása szükséges, és a költségvetési szerven belül a feladat ellátásához megfelelő képzettséggel rendelkező személy átmenetileg nem áll rendelkezésre.

c) a szerződésnek tartalmaznia kell különösen

ca) az ellátandó feladatot,

cb) a díjazás mértékét,

cc) részletes utalást arra, hogy a b) pontban írt feltétel mely körülményre tekintettel áll fenn,

cd) a szerződés időtartamát,

ce) a szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, továbbá

cf) teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését.

(9) A költségvetési szerv költségvetése terhére a költségvetési szerv vezetőjével megbízási szerződést csak a munkakörébe nem tartozó feladatokra lehet kötni, amelynek teljesítése igényli a vezető személyes közreműködését. A költségvetési szerv vezetőjével megbízási szerződést a költségvetési szerv az illetékes szakiroda javaslatára a polgármester jóváhagyásával köthet.

(10) Az önkormányzati költségvetési szervek bérfizetési napja a tárgyhót követő ötödike. A munkabérek kifizetése a foglalkoztatottak bankszámlájára való átutalással, bankszámla hiányában postai átutalással történik a Magyar Államkincstár Csongrád Megyei Igazgatósága (MÁK) adatszolgáltatása alapján.

(11) A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési szervek az üres álláshelyek adatairól kötelesek tárgyév július 15-ig, illetve október 15-ig írásos beszámolót készíteni a Közgazdasági Iroda részére. A beszámolónak tételesen tartalmaznia kell az üres álláshelyként nyilvántartott munkaköröket, a beszámolási időszakra vonatkozó időtartamok megjelölésével és a kapcsolódó – minden bérelemet tartalmazó – bérköltség feltüntetésével.

(12) A költségvetési szervek a szociális hozzájárulási adó esetleges évközi csökkentése esetén a járulék csökkentés összegére más kötelezettséget csak a polgármester jóváhagyása esetén vállalhatnak.

(13) Forrás rendelkezése állása esetén az intézményvezetők jutalmazásáról a polgármester dönt.

Céltámogatások

20. § (1) A céltámogatásnak minősülő költségvetési előirányzatot a költségvetési szerv a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a megadottól eltérő célra nem használhatja fel.

(2) Az NGSZ költségvetésében szereplő üzemeltetésre, karbantartásra, felújításra adott céltámogatások keretében megvalósított munkálatok végösszege, amennyiben a kedvező többajánlatos beszerzési, vagy közbeszerzési eljárás eredményeként megtakarítást eredményez, úgy a megtakarítás maradvány összege a közvetlen élet- és balesetveszély, működésképtelenség és károk keletkezésének elhárítása céljára felhasználható.

(3) Céltámogatásnak minősülő költségvetési előirányzatok:

a) az önkormányzati támogatásból finanszírozott energia, felmentési illetmény, végkielégítés, jubileumi jutalom, bérpótlék,

b) a központi költségvetés által felhasználási kötöttséggel folyósított támogatások,

c) a költségvetési rendeletben rögzített egyedi feladatok (célhoz kötött évközi pótelőirányzatok egyedi célfeladatok).

Költségvetési szerv maradványa

21. § A költségvetési szervek maradványának elvonásáról, illetve annak felhasználható összegéről a Közgyűlés a zárszámadási rendelet jóváhagyása során dönt.

A költségvetési szervek havi finanszírozási kerete, az irányítószervi támogatás folyósítása

22. § (1) A költségvetési szervek havi finanszírozási kerete (az önkormányzati támogatásból finanszírozott rendszeres személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok kivételével)

a) a Szegedi Nemzeti Színház és a Kövér Béla Bábszínház esetén az éves elemi költségvetéssel egyidejűleg megküldött éves finanszírozási terv alapján kerül meghatározásra,

b) az a) pontban nem szereplő költségvetési intézmények esetén az éves támogatási előirányzat 1/13-ad része a 23. § (3) bekezdés figyelembe vételével. E költségvetési szerveket január hónapra további 1/13-ad támogatás illet meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti éves finanszírozási terveket, és annak esetleges módosításait a Közgazdasági Iroda javaslatára a polgármester hagyja jóvá.

(3) Az állami támogatások a nettó finanszírozás ütemezésében kerülnek beszámításra a havi finanszírozási keretbe.

(4) A költségvetési szerveket terhelő nettó munkabérek az Önkormányzat bankszámlájáról közvetlenül kerülnek kiegyenlítésre.

(5) A költségvetési szerv bevételéből finanszírozott, de az Önkormányzat bankszámlájáról teljesített személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok összegével, valamint az önkormányzati támogatásból finanszírozott, házipénztárból kifizetett egyéb személyi juttatások összegével a költségvetési szervek támogatás felhasználása korrigálásra kerül.

(6) A költségvetési szervek havonta, a tárgyhóra és a tárgyhót követő két hónapra gördülő likviditási tervet kötelesek készíteni, amelyet a tárgyhót megelőző hó 20-áig a Közgazdasági Irodára kötelesek megküldeni. Az NGSZ a saját és a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények tárgyhót megelőző hó 15-ig az NGSZ-hez megküldött tervei alapján állítja össze gördülő likviditási tervét.

(7) A költségvetési szervek likviditására, szállítói kötelezettség állományára, valamint egyéb kérdésre vonatkozó, a Közgazdasági Iroda vezető által kért eseti adatszolgáltatásokat 3 munkanapon belül kötelesek elkészíteni és a Közgazdasági Iroda vezető részére megküldeni.

Intézményfinanszírozás, irányítószervi támogatás folyósítása

23. § (1) A költségvetési szerv havi finanszírozási keretét az irányítószervi támogatás képezi.

(2) A Szegedi Nemzeti Színház és a Kövér Béla Bábszínház támogatásának folyósítására a hónap első munkanapján kerül sor a 22. § (2) bekezdés szerint jóváhagyott éves finanszírozási tervben az adott hónapra jóváhagyott összegben.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt költségvetési szervek kivételével a többi önkormányzati fenntartású költségvetési szerv az erre a célra rendszeresített finanszírozási igény-bejelentő lapon legkésőbb a hét utolsó munkanapján köteles a következő hét finanszírozási igényét (kivéve az önkormányzati támogatásból finanszírozott személyi juttatást és munkaadókat terhelő közterheket) a Közgazdasági Iroda Költségvetési csoportja részére bejelenteni. A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény a bejelentését az NGSZ-en keresztül teszi meg.

(4) Az irányítószervi támogatás havi kereten felüli megelőlegezésére (előfinanszírozásra) a Közgyűlés által jóváhagyott, önkormányzati többlettámogatásra vonatkozó határozat alapján, érvényes kötelezettségvállalás (pályázat) mellett, a határozatban szereplő önerő összegéig kerülhet sor. Az előfinanszírozásra akkor van lehetőség, ha az önerővel kapcsolatos kiadást az elnyert pályázat alapján a költségvetési szervnek az önkormányzati többlettámogatási költségvetési előirányzat átvezetését megelőzően kell viselnie.

(5) A (4) bekezdésen túl az irányítószervi támogatás havi kereten felüli megelőlegezésére (előfinanszírozásra) az intézmény írásbeli kérelmére a keretekből szakbizottság által jóváhagyott támogatás esetén, a vonatkozó költségvetés-módosítás előtt – akkor is lehetőség van, ha

a) az adott tevékenység vagy program a vonatkozó költségvetés-módosítás előtt a költségvetési szervnek kiadással jár,
b) a költségvetési szerv külön a megelőlegezést alátámasztó év végéig szóló likviditási tervéből kitűnik, hogy a megelőlegezés a későbbiekben likviditási gondot nem fog okozni, és
c) a költségvetési szerv módosítás nélküli tárgyévben még rendelkezésre álló szabad kerete magasabb, mint a megelőlegezendő összeg, továbbá ezen felül elegendő fedezetet nyújt a tárgyévi napi működéshez.
Ilyen esetekben a szakiroda javaslatára a polgármester engedélyezheti a kifizetést, az intézmény pedig viseli annak kockázatát, hogy a Közgyűlés a szakbizottság által jóváhagyott összeg rendeleti átvezetését nem fogadja el. A vonatkozó költségvetési előirányzat jóváhagyását követően az előfinanszírozott támogatással a költségvetési szerv finanszírozási keretét kötelező korrigálni.
(6) A költségvetési törvényben a helyi önkormányzatok által felhasználható központi költségvetési támogatásokból pályázat útján elnyert és az önkormányzat számlájára megérkezett összeggel, valamint az önrész összegével a pályázati kiírásnak megfelelő időtartamon belül, illetve azon pályázatoknál, ahol az időtartam nincs meghatározva, haladéktalanul az adott költségvetési szerv finanszírozási keretét meg kell emelni és a Közgyűlést utólag tájékoztatni kell a kapcsolódó költségvetési előirányzat módosításról.
(7) A költségvetési szerv a Kincstár által megadott havi bérszámfejtés és a nettósítás során saját bevétel terhére az Önkormányzat által megelőlegezett járulékokat és egyéb költségeket a Közgazdasági Iroda értesítőjének kézhezvételét követő hónap 8. napjáig, a november havi béreket érintő járulékokat és költségeket december hónap 31. napjáig köteles megfizetni az Önkormányzat központi költségvetési számlája részére, egyúttal a 22. § (5) bekezdés szerinti korrekció megtörténik.

Egyéb rendelkezések

24. § (1) A költségvetési szervek – a gazdasági esemény bekövetkezését követően haladéktalanul – lekönyvelt adataikról a havi költségvetési jelentésnek megfelelő adattartalommal feladást készítenek a Közgazdasági Iroda Költségvetési Csoportjának a Csoport által megadott időpontokban. A Közgazdasági Iroda Költségvetési Csoportja a megküldött adatok alapján a költségvetési tájékoztató folyamatos naprakész vezetéséről gondoskodik.

(2) A költségvetési szerv a költségvetési előirányzatok teljesítéséről havonta időközi költségvetési jelentést szolgáltat a Közgazdasági Iroda részére tárgyhónapot követő hónap 18. napjáig. Az időközi költségvetési jelentést első alkalommal az év első három hónapjáról április 18-ig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a követő év február 1-ig kell kiállítani.

(3) A költségvetési szervek a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal éves költségvetési beszámolót, valamint időközi mérlegjelentést kötelesek készíteni. Az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hó 18-ig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést a következő év február 01-ig, az éves mérlegjelentést a beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően a Közgazdasági Irodára kell benyújtani.

(4) A költségvetési szervek a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények az NGSZ-en keresztül – havonta, a tárgyhót követő hó 10-ig információt szolgáltatnak tartozásállományuk alakulásáról a Közgazdasági Iroda Költségvetési Csoportja részére.

(5) A 19. § (11) bekezdés szerinti adatszolgáltatáson felül a költségvetési szerv kezelésében lévő bér- és munkaügyi informatikai nyilvántartó rendszer alapján – a negyedév végi záró állomány (létszám, személyi juttatás) adatairól készített kimutatást, a negyedévet követő hó 5-ig köteles elkészíteni és megküldeni a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézményeknek az NGSZ központjába, a többi költségvetési szervnek – kivéve NGSZ-t – pedig a Közgazdasági Irodára. Az NGSZ a felülvizsgált kimutatásokat a negyedévet követő hó 10-ig küldi meg a Közgazdasági Irodára.

(6) A költségvetési szerv az ellene indított, valamint a költségvetési szerv által indított peres eljárásokról, illetve bármilyen rendkívüli eseményről, szabálytalanságról (jelentős károkozás, bűncselekmény gyanúja, közvetlen élet- és balesetveszély, katasztrófa-helyzet, működésképtelenség, stb.) a lehető legrövidebb időn belül köteles az illetékes szakirodát értesíteni.

(7) A pénzügyi ellenjegyzés nélküli írásbeli kötelezettségvállalás érvénytelen és ez alapján kifizetés nem teljesíthető. A pénzügyi ellenjegyzésnek és az írásbeli kötelezettségvállalásnak minden esetben – amelyek nem tartoznak az alább részletezett körbe – meg kell előznie az áru vásárlását, szolgáltatás vagy egyéb munka elvégzésének megkezdését, utólagos pénzügyi ellenjegyzés és kötelezettségvállalás alapján kifizetés nem teljesíthető. Az Ávr. 53. § (1) bekezdésében foglaltak esetekben nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás, kivéve, ha kötelezettségvállalás megbízási díjak, egyéb szerződésben maghatározott vállalkozói díjak kifizetésére irányul. A bérbeadásokból származó bevételek (követelések) esetén a NGSZ részéről történő utólagos ellenőrzés szükséges a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetén.

(8) Az éves költségvetési beszámolót leltárral kell alátámasztani. A leltározást az Áhsz. 22. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell végrehajtani. A leltározás módját a költségvetési szerv szabályzatban köteles rögzíteni.

(9) A költségvetési szervek a használatukban lévő vagyontárgyakban bekövetkezett változásokról – vagyoncsoportonkénti bontásban – az önkormányzat vagyonbiztosítással összefüggő adatszolgáltatásához – a fenntartó által előzetesen megadott időpontban és formában adatokat kötelesek szolgáltatni a Közgazdasági Iroda részére.

(10) A költségvetési szerv vezetője önerőt nem igénylő pályázatokat

a) a Közgyűlés előzetes jóváhagyásával nyújthat be abban az esetben, ha a pályázott feladat ellátása költségvetési többlettámogatást igényel,

b) a Közgyűlés előzetes jóváhagyása nélkül csak abban az esetben nyújthat be, ha a pályázott feladat ellátása miatt a költségvetési szerv többlettámogatási igénnyel nem jelentkezik a fenntartó önkormányzatnál. Ez esetben is szükséges azonban a Polgármesteri Hivatal szakirodáinak előzetes tájékoztatása.

(11) Amennyiben a pályázat benyújtásához önerő nem szükséges, de a pályázott feladat többlettámogatást igényel, úgy két közgyűlési ülés közötti időszakban a polgármester dönt a pályázat benyújthatóságáról, valamint az ahhoz kapcsolódó dokumentumok aláírásáról azzal, hogy a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(12) Önerőt igénylő pályázaton való indulásról – a forrás rendelkezésére állása esetén – a biztosítandó önerő mértékétől függetlenül minden esetben a Közgyűlés dönt. Két közgyűlési ülés között:

a) 20 millió Ft várható önerő értékhatárig a Polgármester,
b) 20 millió Ft fölött 250 millió Ft várható önerő értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság
dönthet azzal, hogy az illetékes szakiroda a Közgyűlést a döntésről a soron következő ülésen tájékoztatja.
(13) A költségvetési szerv - kivéve Szegedi Nemzeti Színház
a) 10 millió Ft értékhatárig a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben,
b) 10 millió Ft fölött 150 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság,
c) 150 millió Ft-ot meghaladóan a Közgyűlés
engedélyével vállalhat kötelezettséget a kiadási költségvetési előirányzatok terhére.
(14) A Szegedi Nemzeti Színház
a) 30 millió Ft értékhatárig a költségvetési szerv vezetője saját hatáskörben,
b) 30 millió Ft fölött 150 millió Ft értékhatárig a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság,
c) 150 millió Ft-ot meghaladóan a Közgyűlés
engedélyével vállalhat kötelezettséget a kiadási költségvetési előirányzatok terhére.
(15) A költségvetési szervnél felmerült követelésről az intézményvezető jogosult lemondani
a) kis összegű követelés elengedés esetén,
b) kis összegű követelés értékét meghaladóan 10 millió forint értékhatárig az illetékes szakbizottság és a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság jóváhagyásával,
c) 10 millió forint felett az illetékes szakbizottság javaslata ismeretében a Közgyűlés jóváhagyásával,
feltéve, hogy a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy a követelés érvényesítése aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás a költségvetési szerv számára a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár. A követelésről való lemondás miatt a bevétel pótlására a költségvetési szerv pótelőirányzat megállapítási igénnyel nem léphet fel.
(16) Az Áht. 10. §-a adta felhatalmazás alapján a Polgármesteri Hivatalra, mint költségvetési szervre vonatkozó részletes szabályok belső szabályzatban kerülnek meghatározásra, ezért jelen rendelet szerinti szabályok rá nem vonatkoznak.
(17) A költségvetési szervek kezelésében lévő TITÁN informatikai rendszerben vezetett elnyert európai uniós pályázatokról, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján a nettó 5 millió Ft feletti szerződések közzétételéről negyedévente a Közgazdasági Iroda részére adatot kell szolgáltatni.
(18) A költségvetési szervek áthúzódó kötelezettségvállalásának kell tekinteni:
a) költségvetési évben szerződés vagy bármely más dokumentum alapján igazolhatóan befolyt bevételt, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály határozza meg (pl. pályázat, saját bevétel terhére képzett tartalék, államháztartáson kívülről juttatott pénzeszköz),
b) kötelezettségvállalások azon állományát, amelyre a kötelezettségvállalás a tárgyévi költségvetési előirányzat terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a tárgyévet követő évre,
c) az európai uniós forrásból, illetve központi és önkormányzati forrásból finanszírozott programok és feladatok, meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel kapott támogatásainak fel nem használt részét,
d) a közbeszerzési eljárás tárgyévben kibocsátott ajánlati, ajánlattételi, részvételi felhívását és a többajánlatos beszerzési eljárás tárgyévben kibocsátott ajánlatkérést,
e) a működési és felhalmozási célú átvett pénzeszköz fel nem használt részét, ha az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy annak terhére az ellátandó feladatot meghatározta,
f) meghatározott célra, elszámolási kötelezettségre kapott működési és felhalmozási célú támogatású bevételek fel nem használt részét - az irányítószervi támogatás kivételével.

Nevelési és Kulturális Intézmények Gazdasági Szolgálata egyes előirányzataira, valamint a Nevelési és Kulturális Intézmények Gazdasági Szolgálata és a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények működtetésére vonatkozó speciális szabályok

25. § (1) Az Nevelési és Kulturális Intézmények Gazdasági Szolgálata (a továbbiakban: NGSZ) tervezi be az NGSZ költségvetésébe bevételként:

a) a Szegedi ÓVI esetében az ellátotti étkezési térítési díjakból, az alkalmazottak étkezési és vendégétkeztetés térítéséből származó bevételt, a gyermekétkeztetés állami támogatásának pénzeszköz átvételét,

b) a Szegedi ÓVI és a Szent-Györgyi Albert Agóra esetében az energia felhasználással járó szolgáltatási bevételek energiakiadások ellentételezésére átadott pénzeszköz bevételét,

c) a (2) bekezdésben felsorolt kiadásokhoz kapcsolódó ÁFA visszatérülés bevételét.

(2) Az NGSZ tervezi az NGSZ költségvetésébe céltámogatásként a Szegedi ÓVI és a Szent-Györgyi Albert Agóra esetében az állami támogatásból felhasználási kötöttséggel juttatott céltámogatásokból finanszírozott kiadások kivételével az önkormányzati támogatásból finanszírozott kiadások közül:

a) a vásárolt élelmezés (a kötött felhasználású állami támogatás kivételével),
b) támogatásból fedezett élelmezési rezsitérítés,
c) energiaszolgáltatás,
d) nem adatátviteli és adatátviteli célú távközlési díjak (vezetékes, mobil és kábeltelefon, internet, kábeltévé)
e) egyéb üzemeltetési szolgáltatások közül a szemétszállítás, a kéményseprés,
f) vagyonvédelem szolgáltatás és a tűzoltó készülékek ellenőrzése, karbantartása,
g) nem szakmai anyagok beszerzése (irodaszer, nyomtatvány, festékkazetta),
h) valamint a fentiek ÁFA tartalma
kiadási költségvetési előirányzatát azzal, hogy a költségvetési előirányzatokat csak a fenntartó előzetes engedélye alapján módosíthatja.
(3) Az NGSZ, valamint a Szegedi ÓVI és a Szent-Györgyi Albert Agóra esetében megállapodás tartalmazza az (1)-(2) bekezdésben rögzített költségvetési előirányzatok tervezésének és felhasználásának szabályait.

26. § (1) A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény kizárólagos rendelkezési jogkörrel bír a részére megállapításra kerülő és önkormányzati támogatásból finanszírozandó

a) létszám előirányzat,

b) személyi juttatások kiemelt költségvetési előirányzat,

c) munkaadókat terhelő adók kiemelt költségvetési előirányzat,

d) dologi kiadások, illetve a dologi jellegű kiadások kiemelt költségvetési előirányzat, kivéve a 25. § (2) bekezdésben foglaltakat,

e) az egyéb működési célú kiadás (gyermekétkeztetés kötött felhasználású támogatása),

f) működési célú pénzeszközátadás,

g) költségvetési szervi bevételből fedezett – az irányítószerv által előzetesen jóváhagyott – költségvetési szerv felújítási és felhalmozási kiadási költségvetési előirányzatok felett.

(2) A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények pénzforgalmi számlái feletti rendelkezéseket az NGSZ-szel kötött megállapodásban kell rendezni.

(3) Cégszerű aláírásra előírt dokumentumok esetében a cégszerű aláírást a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző együttes aláírásával kell teljesíteni, kivéve a költségvetési szervre pénzügyi kihatással nem bíró munkáltatói jogkörben kiadandó igazolásokat, amennyiben az többlet-kötelezettségvállalást nem jelent a költségvetési szerv részére. Ez esetben a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott személy jogosult aláírásra.

(4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények árubeszerzési, szolgáltatás megrendelési, és építési beruházási (együttesen: beszerzési) feladatait az adott intézmény és az NGSZ között hatályban lévő megállapodásban foglaltak figyelembevételével az NGSZ végzi, vagy végezteti árubeszerzés, szolgáltatás esetén nettó 2 millió Ft, építési beruházás esetében nettó 2,5 millió Ft felett. A (köz)beszerzési bíráló bizottságba a költségvetési előirányzat felett rendelkezni jogosult intézmény képviseletét biztosítani kell.

(5) Az NGSZ és a gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények közötti munkamegosztás és felelősségvállalás rendjének jóváhagyása a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság hatáskörébe tartozik.

(6) A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmények esetében a műszaki munkákra vonatkozó számlák szakmai teljesítésigazolására vonatkozó iránymutatást az adott intézmény és az NGSZ között hatályban lévő megállapodás tartalmazza.

VII. Fejezet

Önkormányzati biztos, vegyes és záró rendelkezések

27. § (1) A Közgyűlés – amennyiben a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 4. §-a szerinti adósságrendezési eljárást az önkormányzat vagy a hitelezők nem kezdeményezték – az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez önkormányzati biztost rendel ki, ha a költségvetési szerv 30 napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozás állományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az intézmény éves eredeti költségvetési előirányzatának 10%-át, vagy a 150 millió Ft-ot.

(2) A kijelölt gazdasági társaság, természetes személy megbízási szerződését a Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság véleményezése után a polgármester hagyja jóvá és írja alá.

(3) Önkormányzati biztos kirendelésével kapcsolatos költségeket az önkormányzat köteles viselni az Ávr. 118. § (1) bekezdés szerint.

(4) Az önkormányzati biztosnak az Ávr. 117. §-ban foglaltak szerint kell eljárni, tevékenységéről havonta beszámol és megbízásának megszűnésekor záró értékelést készít.

28. § (1) A rendeletben meghatározott értékhatárok - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - bruttó értékeket jelentenek.

(2) A 3. § (3) bekezdés a)-c) pontjaiban, a 14. § (2)-(3) bekezdésben, a 15. § (2) bekezdésben, a 24. § (16) bekezdésében és a 26. § (4) bekezdésben meghatározott értékek nettó összegeket jelentenek.

29. § Hatályát veszti az önkormányzat költségvetésének végrehajtási szabályairól szóló 2/2021. (II.01.) önkormányzati rendelet.

30. § Hatályát veszti az átmeneti gazdálkodásról szóló 38/2021. (XII. 20.) önkormányzati rendelet

a) 1. §-a,

b) I. Címe,

c) II. Címe,

d) III. Címe,

e) IV. Címe,

f) 12. §-a,

31. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.