Diósberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014 (XII.3.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 02. 18- 2022. 05. 24Diósberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2014 (XII.3.) önkormányzati rendelete
a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Diósberény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS FELADATAI
1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Diósberény Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2)2 Az önkormányzat székhelye: 7072 Diósberény, Iskola utca 9.
(3) Az önkormányzat jogi személy.
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Diósberény Község közigazgatási területére terjed ki.
(5) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú függelék tartalmazza.
(6)3 A Képviselő-testület hivatali szervezetének elnevezése: Regölyi Közös Önkormányzati Hivatal Diósberényi Kirendeltsége (Rövidítése: Regölyi KÖH). Székhelye: 7193 Regöly, Rákóczi utca 2. Telephelye: 7072 Diósberény, Iskola utca 9. A Regölyi KÖH működésére külön Szervezeti és Működési Szabályzat vonatkozik.
2. §4 Az önkormányzat jelképeinek használatát külön rendelet szabályozza.
2. Az önkormányzat feladatvállalása
3. § (1)5 Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok ellátásáról saját maga, vagy társulásban való részvétellel, illetve vállalkozóval kötött megállapodás útján gondoskodik. Ezen túlmenően önként vállalt feladat ellátását az önkormányzat csak a Mötv-ben meghatározott feltételek megléte esetén vállalhatja, a törvényben meghatározott módon.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott önként vállalt feladat vállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat- és hatáskör vállalásának jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le.
(3) Az önkormányzat önként vállalt feladata az idősek nappali ellátása, amely feladatot társulási keretek között látja el, valamint a falugondnoki szolgálat, amelynek feltételeit külön rendelet szabályozza.
4. § (1) A képviselő-testület jelen rendelet 1. számú mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
(2) A képviselő-testület jelen rendelet 2. számú mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg a bizottság részére, továbbá ezen mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságra ruházza át.
(3) A képviselő-testület jelen rendelet 3. számú mellékletében felsorolt feladatokat a társulásokra ruházza át.
(4) Átruházott hatáskörben hozott döntésről a meghozatalát követő rendes ülésen köteles beszámolni a döntéshozó.
(5) Az átruházott hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskör minősített többséggel hozott döntéssel visszavonható. Átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3. A képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, helyszíne
5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő (korelnök) hívja össze és vezeti e rendeletnek megfelelően.
(2) A képviselő-testület az üléseit a Diósberény, Iskola utca 9. szám alatti Önkormányzati Hivatal tanácskozó termében tartja, melytől a nyilvánosság biztosítása mellett el lehet térni.
(3) A polgármester a Mötv. 66 §-a alapján tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekinthető.
4. A képviselő-testület ülésezési formái
6. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
7. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a Mötv. 43. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kell összehívni és vezetni.
(2) Az alakuló ülés résztvevőit a helyi választási bizottság és a helyi választási iroda vezetője tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és törvényességéről.
(3) Az alakuló ülésen –amennyiben azt korábbi időpontban még nem vették át – a képviselők és a polgármester a helyi választási bizottság elnökétől átveszik megbízólevelüket, majd a képviselő-testület előtt ünnepélyes esküt tesznek, amelyről okmányt írnak alá. A megválasztott képviselőktől valamint a polgármestertől a helyi választási bizottság elnöke veszi ki az esküt. Az eskütételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő – testület megalakulását
(4) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a képviselő-testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.
(5) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására, majd ezt követően a Mötv. 43. § (3) bekezdésében meghatározott témákban történő döntéshozatalra.
8. §6 A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6, munkatervben meghatározott ülést (rendes ülés), és egy közmeghallgatást tart. A képviselő-testület rendes ülésére – amennyiben külső körülmény mást nem indokol – az érintett hónap utolsó szerdai napján kerül sor.
9. § (1) A polgármester indokolt esetben – a munkatervben nem szereplő – rendkívüli ülést is összehívhat.
(2) A polgármester a képviselő-testület ülését köteles összehívni a Mötv-ben foglalt esetekben.
(3)7 A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, amelynek tartalmaznia kell az ülés összehívásának indokát.
5. Nyilvánosság
10. § (1) A képviselő-testület a nyilvánosságot a képviselő-testület ülésre szóló meghívó e rendelet 22. § (4) bekezdésében szabályozottak szerinti közzétételével biztosítja.
(2) A képviselő-testület nyilvános üléséről hangfelvétel készülhet. Ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
6. Az ülés levezető elnöke
11. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti
(2) A testületi ülés vezetése során:
a) megnyitja és bezárja az ülést;
b) megállapítja és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, belátása szerint az ülést berekeszti vagy legfeljebb egy órára felfüggeszti. Ha a felfüggesztés időtartama lejárt, és nincs meg a határozatképességhez szükséges létszám, a levezető elnök az ülést berekeszti és új időpont kitűzésével elnapolja. Az ismételt testületi ülést 7 napon belüli időpontra kell összehívni, az előzetesen tárgyalt napirend módosítható.
c) előterjeszti a napirendi javaslatot;
d) tájékoztatást ad a sürgősségi előterjesztésről;
e) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat;
f) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;
g) hozzászóláskor megadja, jelen rendeletben meghatározott esetben megtagadja, vagy megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében;
h) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától;
i) tárgyalási szünetet rendel el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre felfüggeszti vagy berekeszti;
j) biztosítja az ülés zavartalan rendjét, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.
(3) A polgármester az ülés vezetését az alpolgármesternek bármikor átadhatja.
7. Az ülés napirendje
12. § A képviselő-testületi ülés napirendi pontjaira, azok tárgyalásának sorrendjére a polgármester az írásbeli meghívóban tesz javaslatot az előterjesztő személyének megjelölésével.
8. A napirendekhez kapcsolódó iratok
13. § (1) Napirendet írásbeli vagy szóbeli előterjesztés alapján lehet tárgyalni. Az írásbeli előterjesztés tartalmazza a napirend megnevezését, az előterjesztő nevét, a tárgyalni kívánt téma rövid összefoglalását, a szükséges jogszabályi hivatkozásokat, a határozati javaslatot/javaslatokat. Amennyiben az előterjesztésre szóban kerül sor, a határozati javaslatot a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) Kizárólag írásbeli előterjesztés alapján lehet a napirendet tárgyalni az alábbi esetekben:
a) a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyeket,
b) a Ptk-ban szabályozott jogi ügyleteket.
14. § (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan javaslat, ami döntést igényel.
(2) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb fajtái:
a) beszámoló valamely feladat elvégzéséről, valamely szerv tevékenységéről,
b) javaslat, amely irányulhat rendeletalkotásra, egyedi vagy normatív határozat meghozatalára,
c) tájékoztatók, amelyek tudomásulvételt igényelnek.
(3) A képviselő-testület ülésére – a rendelet-tervezet kivételével – előterjesztést tehetnek:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a képviselők,
d) a bizottságok (ideiglenes bizottságok) elnökei,
e) a jegyző,
f) az önkormányzat részvételével működő társulás, vagy a társulás által fenntartott intézmény vezetője,
g) a polgármester felkérésére az állami, társadalmi és gazdasági szervezetek vezetői,
h) a Tolna Megyei Kormányhivatal, Tamási Járási Hivatal vezetője, továbbá egyéb, külön jogszabályban erre feljogosított személyek és szervezetek.
(4) Rendelet-tervezetet a polgármester, a képviselő, a bizottság elnöke és a jegyző nyújthat be.
15. § A képviselő-testületi ülésen tárgyalni kívánt írásbeli előterjesztést legkésőbb az ülést megelőző 10. napon kell a polgármesterhez eljuttatni. A jegyző, amennyiben nem ő az előterjesztő, az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot, rendelet-tervezetet törvényességi szempontból véleményezi. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és a határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
16. § Előterjesztés a jegyző jogszerűségi nyilatkozatának ismeretében tűzhető napirendre.
17. § (1) A képviselő-testületi ülés meghívójában nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni a polgármesternél legkésőbb az ülés napirendjének elfogadásáig.
(2) Sürgősségi indítvány nyújthatnak be:
a) a polgármester,
b) az alpolgármester,
c) a témakör szerint illetékes bizottság elnöke,
d) a képviselő-testület tagja,
e) a jegyző.
(3) Rendelet-tervezet sürgősségi indítványként nem nyújtható be kivéve, ha a hatályos rendelet azonnali módosítása vagy hatályon kívül helyezése magasabb szintű jogszabályba ütközés miatt szükséges, vagy, mert az önkormányzat érdekeit sérti.
(4) A levezető elnök ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására. A képviselő-testület a sürgősségi indítvány napirendre vételéről egyszerű többséggel, vita nélkül dönt a napirend elfogadásával együtt.
18. § (1) Módosító indítvány a rendelet-tervezet vagy határozati javaslat szövegének konkrétan megjelölt részétől való egyértelműen megfogalmazott eltérési szándék, vagy kiegészítés.
(2) Az előterjesztő, a képviselő-testület bizottsága, valamint a képviselő-testület tagja az előterjesztéshez – írásban – módosító indítványt nyújthat be a képviselő-testülethez.
(3) A módosító indítványt legkésőbb az ülést megelőző két nappal írásban kell benyújtani a polgármesternél. Az előterjesztő a módosító indítványt az ülésen szóban is előterjesztheti.
9. Felszólalás a képviselő-testület ülésén
19. § (1) A képviselő-testület ülésein a képviselők és a tanácskozási joggal részt vevő meghívottak kaphatnak szót, akik kézfelemeléssel jelzik hozzászólási szándékukat a levezető elnöknek.
(2) A levezető elnök felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak is.
20. § A képviselő-testület ülésén az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) ügyrendi felszólalás,
b) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás.
21. § (1) Ügyrendi felszólalás címén a képviselő-testület bármely tagja és a jegyző kérhet szót a képviselő-testület ülésén. Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi felszólalás, a felszólalótól megvonja a szót.
(2) Ügyrendi felszólalás esetén az arra jogosult ügyrendi javaslatot tesz, mely javaslatról a képviselő-testület határozatot hoz.
(3) Ügyrendi javaslat:
a) a napirendi pont levételére tett javaslat,
b) a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat,
c) a napirendi pont elnapolására tett javaslat,
d) az ülés zárt jellegére tett javaslat,
e) a szavazás módjára és menetére vonatkozó javaslat,
f) a képviselő kizárására tett indítvány,
g) a vita lezárására tett indítvány.
(4) A képviselő-testület zárt ülést tart, a Mötv. 46. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kérdésekben.
(5) A képviselő-testület zárt ülést tarthat az érintett kérésére a Mötv. 46. § (2) bekezdés b) pontban meghatározott kérdésekben. Az érintett a kérését a testületi ülésen a napirendi pont tárgyalása előtt szóban terjesztheti elő, amely kérést, valamint a zárt ülés tényét az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.
(6) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el minősített többségű határozathozatallal a Mötv 46. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kérdésekben a polgármester, a képviselő, vagy a jegyző indítványozására.
(7) A zárt ülésen elhangzottakról a polgármester adhat tájékoztatást, mely során nem sértheti azokat az érdekeket, illetve jogszabályi rendelkezéseket, amelye a zárt ülés elrendelésének alapjául szolgáltak.
(8) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés számát és tárgyát a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe fel kell vezetni.
10. A képviselő-testület ülésének összehívása
22. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az írásbeli meghívó és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyét, időpontját, a napirendi javaslatot és az előterjesztők nevét.
(2) A képviselő-testületi ülés meghívóját és az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek és a 23. § (1) (2) bekezdésekben felsorolt meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják.
(3)8 A rendkívüli ülésre szóló meghívót az Mötv 44. §-ában foglaltakat figyelembe véve, legalább 1 nappal az ülés előtt kell kézbesíteni. A rendkívüli ülés halaszthatatlan esetben rövid úton, azaz telefonon, e-mailen vagy kézbesítő útján is összehívható.
(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosságot az ülés előtt legalább 4 nappal, rendkívüli ülés esetén legalább 1 nappal, rövid úton összehívott ülés esetén az ülés összehívását követően azonnal, a meghívónak Diósberény Község Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztésével kell tájékoztatni.
23. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a jegyzőt,
c)9 a jegyző megbízottját,
d) a napirenden érintett személyt, szervezet vezetőjét, illetve képviselőjét,
e) akinek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, illetve akinek a meghívását a polgármester az egyes napirendek megtárgyalásához indokoltnak tartja.
(2) A képviselő-testület ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét, nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy tárgyalása esetén
b) a Tamási Járási Hivatal hivatalvezetőjét.
(3) Az (1) bekezdés a)-c) pont szerinti meghívottak részére a meghívóval együtt valamennyi, az ülésen tárgyalandó előterjesztést kézbesíteni kell, míg az d)-e) pontok és a (2) bekezdés szerinti meghívottak részére a meghívót, valamint az őket érintő előterjesztéseket kell megküldeni.
(4) A zárt ülés anyagát a képviselő-testület tagjain kívül azok részére kell megküldeni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.
(5) A 23. § (1) – (2) bekezdéseiben meghatározott meghívott, amennyiben elektronikus levélcímmel (e-mail) rendelkezik, úgy részére a meghívót és az előterjesztéseket elektronikus úton kell továbbítani
11. Az ülés megnyitása, szavazás a napirendről
24. § (1) Az ülést a levezető elnök nyitja meg, megállapítja a jelenlévő képviselők számát, az ülés határozatképességét, ismerteti a távollévők és a távollétüket bejelentők személyét.
(2) Amennyiben a levezető elnök azt állapítja meg, hogy a képviselő-testület nem határozatképes, a 11. § (2) bekezdés b) pont szerint jár el, azaz az ülést felfüggeszti vagy berekeszti.
(3) A képviselő-testület az ülés megnyitását követően dönt a napirendről. A képviselő-testület a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel – alakszerű határozatba foglalás mellőzésével - dönt.
(4) A napirend elfogadását követően a munkaterv szerinti rendes ülésen első napirendi pontban szóbeli előterjesztés alapján a polgármester beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről. A beszámoló elfogadásáról a testület határozathozatallal dönt. Ezután az egyes napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket tárgyalja a képviselő-testület.
12. Napirendi pontok tárgyalása
25. § (1) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje az elfogadott napirend szerinti sorrend.
(2) A levezető elnök a napirendi pontok elfogadott sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyitja meg annak tárgyalását.
(3) A napirend tárgyalásának szakaszai sorrendben az előterjesztői kiegészítés, kérdések, vita.
26. § Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóbeli kiegészítést tehet, amely nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új információkat, tényeket vagy adatokat kell tartalmaznia (a továbbiakban: előterjesztői kiegészítés).
27. § Az előterjesztői kiegészítést követően az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket intézhetnek, amelyekre az előterjesztő vagy az általa felkért köztisztviselő válaszol.
28. § (1) A kérdéseket követően a levezető elnök a napirend tárgyalásához kapcsolódó vitát megnyitja.
(2) A napirend tárgyalásához kapcsolódó vita megkezdésekor a hozzászólási szándékukat jelző képviselők után a tanácskozási joggal megjelenteket illeti felszólalás. A polgármester a vita során bármikor felszólalhat.
29. § (1) A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosít azon személyek és szervezetek részére, akiket külön jogszabály rendelkezése feljogosít erre.
(2) A képviselő-testület tanácskozási jogot biztosíthat egy-egy előterjesztés tárgyalása során bármely személy vagy szervezet részére, akinek vagy amelynek véleményét, hozzászólását a döntéshozatalhoz szükségesnek tartja.
(3) A képviselő-testület ülésein jelenlévő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs. Kivéve, ha a hozzászólási szándékot az ülés megkezdésekor jelzik a képviselő-testület felé. A tanácskozási jog megadásáról az ülés vezetője dönt. A hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc lehet.
30. § (1) A vita közben felmerülő módosító indítványt a vita lezárásáig lehet benyújtani a levezető elnöknél.
(2) A szóban előterjesztett módosító javaslatok megfogalmazására az indítványozó kérésére az ülést levezető elnöknek időt kell biztosítania.
(3) A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány jogszerűségi vizsgálata céljából a jegyző részére – kérésére – időt kell biztosítani.
(4) Az előterjesztőnek az előterjesztést érintő módosító javaslat befogadásáról véleményt kell nyilvánítania.
(5) Ugyanazon ügyben a téma ismételt tárgyalására és szavazásra a Mötv. 68. § (1) bekezdésében foglalt szabályok vonatkoznak.
31. § (1) A levezető elnök a vitát lezárja, ha a napirendhez nincs további felszólaló. A vita lezárását kezdeményezheti az előterjesztő és a képviselő-testület bármely tagja. A vita lezárását követően a már korábban szólásra jelentkezettek még hozzászólhatnak.
(2) A hozzászólásokat követően az előterjesztőt vagy az általa megjelölt előadót megilleti a zárszó joga.
32. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolását – a tárgyalás megkezdése előtt vagy tárgyalása közben – előkészítetlenség vagy egyéb alapos indok alapján bármely képviselő indítványozhatja. Ha az előterjesztő az elnapolással nem ért egyet, ebben az esetben az álláspontját ismertetheti. A képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a javaslat elnapolásáról. Amennyiben a képviselő-testület a napirendi pont tárgyalását elnapolja, - a polgármester javaslatára – meghatározza a napirend tárgyalásának új időpontját.
(2) Az előterjesztő az előterjesztését a szavazás megkezdéséig visszavonhatja.
13. A szavazás
33. § (1) A levezető elnök a vita lezárásaként a szavazás megkezdése előtt ismerteti a módosító és a kiegészítő javaslatokat, valamint az alternatív döntési javaslatokat, a szavazásra bocsátás sorrendjét, továbbá az elfogadásukhoz szükséges szavazati arányt.
(2) Ha az önkormányzati rendelet-tervezethez vagy a határozati javaslathoz több módosító javaslatot nyújtottak be, azokat a következő sorrendben kell szavazásra bocsátani:
14. Az ülés berekesztése
34. § A napirendi pontok tárgyalását követően az esetleges kérdésekre adott válaszok után a levezető elnök az ülést berekeszti, amely időpont a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI
15. Döntéshozatali arányok
35. § (1) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
(2) Minősített többség szükséges a Mötv-ben, egyéb jogszabályban és a jelen szakasz (3) bekezdésében foglalt ügyek eldöntéséhez. A minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(3) Minősített többség szükséges:
a) az éves költségvetést, valamint a következő év (évek) költségvetését érintő kötelezettségvállaláshoz;
b) gazdasági társaság létrehozásához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, alapító okiratának elfogadásához és módosításához; valamint gazdasági társaságokhoz való csatlakozáshoz;
c) 100 millió forint feletti egyedi forgalmi értéket meghaladó ingó vagy ingatlanvagyon megterheléséhez, elidegenítéséhez, megszerzéséhez, vállalkozásba való beviteléhez;
d) önkormányzati kitüntetések, díjak és elismerő címek adományozásához
e) átruházott hatáskör visszavonásához;
f) e rendelet 48. § (2) bekezdése esetén;
g) munkatervtől eltérően közmeghallgatás összehívása (e rendelet 72. § (5) pontja)
16. Kizárás a döntéshozatalból
36. § (1) A Mötv 49. § (1) bekezdés szerinti személyes érintettséget az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni. A bejelentés tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig. A kizárási kezdeményezésről a képviselő-testület minősített többségű határozathozatallal dönt, de nincs kizárási kötelezettsége.
(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, és az köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő a törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, a szavazást megismétli az érintett kizárásával, valamint dönthet arról, hogy a bejelentés elmulasztásából fakadó károk megtérítésére kötelezi a képviselőt.
17. A szavazás formái
37. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.
(2) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, s végül a szavazástól tartózkodók számát.
38. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. A képviselői indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben.
(3) Név szerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(4) A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.
(5) A jegyző gondoskodik a szavazási névsor jegyzőkönyvben történő rögzítéséről vagy a jegyzőkönyvhöz történő csatolásáról.
39. § (1) A képviselő-testület jogszabályban meghatározott esetekben titkos szavazást tart vagy tarthat. Titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazás a jegyző hivatalos bélyegzőjével hitelesített szavazólapon, a képviselő-testület által kijelölt helyiségben történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat.
(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő döntési javaslatra/javaslatokra lehet. A szavazáshoz tollat kell használni.
(4) A képviselők úgy szavaznak, hogy a döntési javaslat/javaslatok mellett elhelyezett „igen”, „nem”, „tartózkodom” feliratú négyzetek egyikébe két egymást metsző vonalat helyeznek el.
(5) Érvénytelen a szavazat, ha:
a) a szavazatot nem a jegyző hivatalos bélyegzőjével hitelesített szavazólapon adták le;
b) a szavazólapot ceruzával töltötték ki;
c) a szavazatot nem a szavazólapon szereplő döntési javaslatra/javaslatokra adták le;
d) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a szavazatot melyik döntési javaslatra/javaslatokra adták le.
(6) A titkos szavazás lebonyolítását az Ügyrendi Bizottság végzi. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
(7) Az Ügyrendi Bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét és idejét,
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
d) a szavazás eredményét.
(8)10 A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság elnöke és a jegyző írják alá.
(9) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
18. A tanácskozás rendjének fenntartása
40. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a képviselő-testületi ülés levezető elnöke gondoskodik.
(2) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében a levezető elnök a következő intézkedéseket teheti:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ, vagy a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít; ismétlődő figyelmeztetés esetén megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonta, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;
b) rendreutasítja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja vagy a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ;
c) súlyosabb esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíti a képviselőt.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyen tartózkodhatnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést levezető elnök rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.
(4) Tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a tanácskozást lehetetlenné tevő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggesztheti, vagy az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendi pontokat a soron következő ülésre elnapolja, vagy rendkívüli ülést hív össze.
(5) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
19. A képviselő-testület döntései
41. §11 A képviselő-testület döntése a határozat és a rendelet.
42. § (1) A határozatokat naptári évenként eggyel kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, zárójelben fel kell tüntetni a határozat meghozatalának napját, valamint a „számú határozat” szöveget a következők szerint: „Diósberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének …/…… (…..) számú határozata”
(2) A határozat címe a határozat tartalmára utaló rövid megjelölés.
(3)12 A határozatban meg kell jelölni a döntés végrehajtásának határidejét és annak felelősét, a határozat megküldésének határidejét és annak felelősét.
(4) A képviselő-testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.
(5) A határozati kivonatokat – ettől eltérő rövidebb határidő hiányában - a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
43. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.
(2) A rendeletek megjelölésére külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző állítja össze.
(4)13 A rendelet kihirdetése helyben szokásos módon a Diósberény Község Önkormányzat hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel történik meg az elfogadást követő 15 napon belül. A rendelet kihirdetésének napja a Diósberény Község Önkormányzat hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. A rendelet közzétételére a Mötv. 51. § (2) bekezdésének előírásai az irányadóak.
(5) A képviselő-testület rendeleteiről a jegyző nyilvántartást vezet, amely alkalmas a gyors keresésre, ellenőrzésre.
20. A képviselő-testületi ülések dokumentálása
44. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára és készítésének szabályaira a Mötv. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. A Mötv. 52. § (1) bekezdésében rögzített tartalmi követelményeken felül a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a távol maradt képviselők nevét, távollétük okát, a szóbeli előterjesztések, az elhangzott kérdések, válaszok és vélemények rövid tartalmát.
(2) Az ülésen elhangzottak hangfelvételen is rögzíthetők. Ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az írásos előterjesztéseket,
d) módosító indítványokat, interpellációkat, kérdéseket, az interpellációra, illetőleg a kérdésre utólag adott választ, egyéb, napirendhez kapcsolódó, kiosztásra került anyagot,
e) titkos szavazás esetén a szavazásról készült jegyzőkönyvet,
f) a képviselő által írásban benyújtott hozzászólást,
g) a névszerinti szavazásról készült névsort.
(4) A jegyzőkönyvet a jegyző továbbítja a jogszabályokban foglaltak szerint.
(5) A jegyzőkönyvet és mellékleteit a Diósberény Község Önkormányzat irattárában kell elhelyezni. A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt 12 hónapig meg kell őrizni.
(6) Bármely képviselő javaslatára szószerinti jegyzőkönyvet kell készíteni az ülésről.
21. Együttes ülés
45. § (1) A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.
(2) A Regölyi Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó települések képviselő-testületeinek együttes ülését – amennyiben megállapodás eltérően nem rendelkezik – a székhely település polgármestere hívja össze a többi település polgármesterével történt szóbeli egyeztetés után.
(3) Az együttes ülést bármely képviselő-testület kezdeményezésére össze kell hívni a közös hivatalt érintő ügyekben.
(4) Az együttes ülést a székhely település polgármestere vezeti. Az ülés levezetésének rendjére, ezen paragrafusban nem szabályozott kérdésekben, a székhely település képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatában, a testületi ülésre vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
(5) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek mindegyike esetében külön-külön kell megállapítani.
(6) A napirendi javaslat elfogadását követően a határozati javaslatokat a résztvevő képviselő-testületeknek külön-külön el kell fogadni. A jegyzőkönyvben az egyes képviselő-testületek szavazati eredményét feltüntetve a döntést külön-külön határozatban kell rögzíteni.
(7) Az együttes ülésen hozott határozatokat az egyes önkormányzatoknak, az ezt megelőző képviselő-testületi üléseken hozott határozatainak számozását követve, folytatólagosan kell számozni.
(8) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni e rendelet 44. §-ának megfelelően. A jegyzőkönyvek jogszabály szerinti felterjesztése képviselő-testületenként történik.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MUNKÁJÁNAK TERVEZÉSE
22. Gazdasági program
46. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló, öt éves gazdasági program alapján működik.
(2) Az öt éves gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
23. Munkaterv
47. § (1) A képviselő-testület egyszerű többséggel, határozattal elfogadott éves munkaterv alapján végzi a munkáját.
(2) Az éves munkatervet a polgármester állítja össze és terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig.
(3) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér a képviselő-testület tagjaitól, a bizottságoktól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(4) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) jogszabály, képviselő-testületi döntés által kötelezően előírt napirendi pontokat,
b) a napirendi pontok előadóit,
c) a képviselő-testület üléseinek várható időpontját,
d) a közmeghallgatás időpontját.
(5) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.
(6) A munkaterv a képviselő-testületi és bizottsági munka tervezésének eszköze, attól indokolt esetben el lehet térni.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
24. A képviselő kötelezettségei
48. § (1) A képviselő a Mötv-ben meghatározottakon felül – köteles:
a) írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízásának teljesítése akadályba ütközik,
b) a képviselő-testület vagy a tisztségviselők felkérése alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal és a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;
d) bejelenteni a személyes érintettségét a döntéshozatalnál;
e) a Mötv. 36. § szerinti, vele szemben fennálló összeférhetetlenséget megszüntetni;
f) kérelmezni a felvételét a Mötv. 38. § (4) bekezdés szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisba;
g) a Mötv. 39. § szerinti vagyonnyilatkozatot tenni.
(2) A Mötv-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület minősített többségű döntése alapján legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
49. § Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollévőnek minősül.
50. § Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél.
51. § Az 49-50. §-ban foglaltak vonatkoznak a bizottsági üléseken történő részvétele is. Ennek betartása és figyelemmel kísérése a bizottság elnökének feladata.
25. Interpelláció
52. § (1) A képviselő-testület tagjai a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, valamint a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Közigazgatási hatósági ügyben interpellálni nem lehet.
(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző negyedik nap 16 óráig a polgármesternél kell benyújtani. E határidő elmulasztása esetén az interpelláció a képviselő-testület következő rendes ülésén adható elő.
(3) A polgármester az interpellációt az interpellált személynek a kérdés megvizsgálása és a válasz előkészítése céljából továbbítja.
(4) Az interpellációs kérdés interpelláló képviselő általi ismertetésére valamint a válaszadásra a napirend tárgyalását megelőzően kerül sor.
(5) Az interpellációra az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – érdemi választ kell adni. Az írásbeli választ a képviselőknek is meg kell küldeni.
(6) A válasz után – az írásban adott válasz esetén is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetőleg az értékelés indokolásán. Az interpelláció során hozzászólási jog csak az interpellálót és az interpelláltat illeti meg.
(7) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő nyilatkozik. Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(8) Ha az interpelláló képviselő az ülés interpellációs részén nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni.
53. § (1) A képviselő-testület – amennyiben az interpellációra adott választ nem fogadta el –elrendeli az ügy kivizsgálását. A vizsgálat lefolytatásával – annak tárgyától függően – megbízza a polgármestert, a bizottságot, vagy ideiglenes bizottságot hoz létre. A kivizsgálásról jelentést kell készíteni.
(2) Az interpellációt a képviselő-testület a jelentés alapján a következő rendes ülésén ismét napirendre tűzi. A jelentésről vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
26. Kérdés
54. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a bizottság elnökeitől valamint a jegyzőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. Közigazgatási hatósági ügyben kérdést feltenni nem lehet.
(2) A kérdést írásban, az ülés napirendjének megállapításáig a levezető elnöknél kell benyújtani. Az ülés levezető elnöke a benyújtott kérdést az ülés elején a képviselő-testületnek bejelenti.
(3) A kérdezett az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles a felvilágosítást megadni. Az írásban adott választ valamennyi képviselő részére meg kell küldeni. A képviselő viszontválaszra nem jogosult, a képviselő-testület az adott válasz felett nem szavaz.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA
27. A bizottság jogállása és az állandó bizottság
55. § (1) A képviselő-testület egy állandó bizottságot hoz létre Ügyrendi Bizottság néven.
(2) A bizottságok feladat- és hatáskörét a 2. melléklet tartalmazza.
56. § (1) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő tagjait a képviselő-testület választja meg az alakuló, vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztése alapján.
(2) Az állandó bizottság 3 tagból áll. A bizottsági tagok névjegyzékét e rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.
57. § (1) A képviselő-testület – átruházott hatáskörrel nem rendelkező – ideiglenes bizottság alakításáról – bármely képviselő indítványára – határozatban dönt.
(2) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.
(3) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését követően megszűnik. Megszűnik az ideiglenes bizottság a benne lévő tagok megválasztását követő helyi önkormányzati általános választás napján, a képviselő-testület feloszlása vagy feloszlatása esetén is.
(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
28. A bizottságok működése
58. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési rendjére a Mötv. és a jelen rendelet szabályait kell alkalmazni azzal, hogy levezető elnök alatt a bizottság elnökét, képviselő és képviselő-testület tagja alatt a bizottság tagját kell érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén a korelnök helyettesíti.
(2) E rendelet 36. § szerinti, a bizottság döntéshozatalából történő kizárásról a bizottság dönt.
(3) A bizottság jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és egy tagja írja alá, akit a bizottság egyszerű többséggel, határozathozatallal választ meg.
(4) A bizottság döntése a határozat, amelyet e rendelet 42. § (1) bekezdése szerint jelöl, azzal az eltéréssel, hogy a határozat megnevezése: „Ügyrendi Bizottság ……/…..(….) számú határozata”
(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 4 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(6)14 A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a jegyzői megbízott.
(7) A bizottság rendes ülésének meghívóját az ülés előtt 4 nappal ki kell függeszteni Diósberény Község Önkormányzat hirdetőtáblájára.
(8) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket a képviselő-testület hivatala látja el.
A TISZTSÉGVISELŐK
29. A polgármester
59. § (1) A polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.
(2) A polgármester főállású megbízatásban látja el tisztségét. A polgármester illetményének meghatározására a Mötv-ben foglaltak az irányadóak. A polgármester jutalmazására az Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot a képviselő-testületnek.
(3) A polgármester a képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének működéséért.
(4) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul a település fejlődéséhez, elsődleges feladata a település fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmai szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.
(5) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a Regölyi KÖH közreműködésével látja el.
(6) A polgármester részletes feladat-és hatáskörét a jogszabályok a Regölyi KÖH Szervezeti és működési szabályzata és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
60. § A polgármesternek a képviselő-testület és a bizottságok működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselő-testület tagjainak munkáját,
b) szervezi a településfejlesztést és közszolgáltatásokat,
61. § A polgármestert tartós távolléte, vagy tevékenységében való akadályoztatása esetén a képviselő-testület saját tagjai közül választott alpolgármester helyettesíti.
62. § A polgármester az önkormányzati hivatalban szerdai napokon 9.00 és 11.00 között ügyfélfogadást tart.
30. Az alpolgármester
63. § A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester a tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.
A REGÖLYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL, KINEVEZETT TISZTSÉGVISELŐK
31. A Regölyi Közös Önkormányzati Hivatal
64. § (1)15 Regöly Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Diósberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete, Keszőhidegkút Község Önkormányzat Képviselő-testülete és Pári Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Mötv. alapján létrehozták a Regölyi Közös Önkormányzati Hivatalt, az alapító okiratban meghatározott feladatok ellátására. A Regölyi KÖH jogi személy.
(2) A Regölyi KÖH a közigazgatási feladatok ellátását végzi, valamint biztosítja az önkormányzatok működésével összefüggő feladatok ellátását.
(3) A Regölyi KÖH felépítésére és működésére vonatkozó szabályokat a Regölyi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
(4) A Regölyi KÖH feletti irányítási jogosítványokat Regöly Község Polgármestere gyakorolja.
32. A jegyző
65. § A jegyző – egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl – gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:
a) a polgármester irányításával előkészíti a képviselő-testületi előterjesztéseket,
b) gondoskodik – a Regölyi KÖH útján – a képviselő-testületi és bizottsági határozatok végrehajtásáról,
c) ellátja a Regölyi KÖH tevékenységének egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
d) évente beszámol a képviselő-testületnek a Regölyi KÖH tevékenységéről,
e) ellátja a képviselő-testület által hozott rendeleteket érintő deregulációs tevékenységet,
f) jogértelmezési segítséget nyújt a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke vagy képviselő kérésére,
g) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára.
66. § A jegyző – amennyiben nem ő az előterjesztő - az előterjesztéseket törvényességi szempontból megvizsgálja, és az előterjesztésen írásban jelzi, ha a képviselő-testület döntési javaslata jogszabálysértő.
67. § A képviselő-testületi ülésen a jegyző köteles jelezni, ha a döntésnél jogszabálysértést észlel, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
68. § (1)16 A jegyző az őt helyettesítő megbízott feladatait a megbízott munkaköri leírásában határozza meg.
(2)17 A jegyzői és a megbízotti tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott személy látja el.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA
33. Az önkormányzat költségvetése
69. § (1) Az önkormányzat költségvetését egy fordulóban tárgyalja a képviselő-testület. A rendelet-tervezet javaslat formájában kerül a képviselő-testület elé a jogszabályokban előírt tartalmi rendben.
(2) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése a (1) bekezdésben foglaltak szerint történik.
34. Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatok
70. § Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a Regölyi KÖH látja el.
AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATRENDSZERE
35. A lakossággal való kapcsolati formák
71. § (1) A képviselő-testület – a költségvetésben meghatározott összeg erejéig – anyagilag is támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét és a közösségekkel együttműködik.
(2) Az együttműködés formái:
a) közmeghallgatás,
b) lakossági gyűlés,
c) polgármesteri fogadóóra,
d) a képviselő-testületi ülések nyilvánossága,
36. Közmeghallgatás
72. § (1) A munkaterv szerinti közmeghallgatás időpontjáról a település polgárait legalább 7 nappal korábban hirdetmény közzétételével kell értesíteni. A hirdetményt az alábbi módon kell közzétenni:
a) a Diósberény Község Önkormányzat hirdetőtábláján,
b) az önkormányzat honlapján.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vagy megbízása alapján az alpolgármester hívja össze és vezeti.
(3) A közmeghallgatáson elhangzott közérdekű javaslatokra, észrevételekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak.
(5) A képviselő-testület a település lakosságát közvetlenül érintő, nagy horderejű ügyekben történő döntéshozatal előtt, bármely képviselő kezdeményezésére, minősített többségű döntés alapján, a munkatervtől eltérően közmeghallgatást hív össze.
37. Lakossági gyűlés
73. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg jelentősebb döntések előkészítésére, valamint jogszabályban előírt esetekben a polgárok és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása céljából lakossági gyűlést hívhat össze.
(2) A lakossági gyűlésről, annak témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.
(3) A lakossági gyűlést a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.
(4) A lakossági gyűlés témájáról, helyéről és idejéről a hirdetmény megküldésével a képviselőket tájékoztatni kell.
(5) A lakossági gyűlésre a jegyzőt meg kell hívni.
(6) A lakossági gyűlésről feljegyzés vagy emlékeztető készül, melynek elkészítéséért a jegyző felelős.
38. Együttműködés önkormányzatokkal
74. § (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása és hatáskörének gyakorlása során – a kölcsönös érdekek alapján – együttműködik más települési önkormányzatokkal.
(2) A polgármester az együttműködés keretében folytatott tárgyalásai során a képviselő-testület nevében jár el. A képviselő-testületet e tevékenységéről annak soron következő rendes ülésén tájékoztatni köteles.
39. Társulások
75. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt.
(2) Az önkormányzat társulásait és a társulásokra átruházott feladatokat a 3. számú melléklet tartalmazza.
40. Helyi Nemzetiségi Önkormányzat
76. §18 Az Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX törvény alapján a Rendelet 3. számú függelékben foglalt együttműködési megállapodásban rögzíti a Német Nemzetiségi Önkormányzat Diósberénnyel történő együttműködés szabályait.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
77. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Diósberény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az 1/2011. (II.15.) számú rendelettel módosított, 9/2007. (VII. 15.) számú rendelete a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról.
1. melléklet
1. Gondoskodik annak a vagyontalan személynek a köztemetéséről, akinek nincs, vagy nem lelhető fel tartásra köteles és képes hozzátartozója.
2. A képviselő-testület által kinevezett vezető beosztású alkalmazottak esetében gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat, illetve az önkormányzattal jogviszonyban álló alkalmazottak esetében jogosult valamennyi munkáltatói jog gyakorlására.
3. Az önkormányzati intézmények különböző szabályzatainak jóváhagyása, ha azt külön törvény testületi hatáskörbe utalja.
4. Gyakorolja az önkormányzatnak a szociális igazgatás és szociális ellátás helyi feladatairól, gyermekvédelem helyi szabályozásáról, valamint a falugondnoki szolgálatról szóló rendeleteiben átruházott hatásköröket
Önkormányzati tulajdonosi jogosítványok tekintetében:
5. Jogosult az önkormányzatnál feleslegessé, vagy rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná vált eszköz leselejtezését követően azt értékesíteni, a használat vagy hasznosítás jogát átengedni, ha az eszköz könyv szerinti bruttó értéke az 50 e Ft összeget nem haladta meg.
6. Önkormányzati beszerzés esetén a nettó 500 e Ft alatti építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatás megrendelésére vonatkozó ajánlatok esetén dönt a nyertes ajánlattevő személyéről.
7. Jogosult a képviselő-testület által jóváhagyott, és nem kötelező önkormányzati feladatra biztosított előirányzatok között átcsoportosítást végrehajtani az egyes előirányzatok 10 %-ig ha azt a kötelező önkormányzati feladat ellátása indokolja, vagy a költségvetésben meghatározott bevételek teljesítésének elmaradása miatt a kötelező feladatok ellátása sérülne, illetve emiatt hitelfelvételre kerülne sor.
8. Jogosult az önkormányzatot megillető elővásárlási jogról lemondani, az ingatlan-nyilvántartásba az önkormányzat javára szerződés alapján bejegyzett jogok törlésére vonatkozó nyilatkozatot tenni, amennyiben a szerződő fél a vállalt kötelezettségét teljesítette, vagy az önkormányzat gazdasági érdeke ezt indokolja.
9. Jogosult az önkormányzat nevében a bérleti szerződést rendkívüli felmondással megszűntetni, amennyiben a bérlő díjfizetési kötelezettségének a fizetési felszólítást követően sem tesz eleget, és legalább 3 havi bérleti díjjal tartozik.
10. Jogosult az önkormányzat nevében a szerződésből, illetve szerződésen kívüli jogviszonyból származó valamennyi követelés behajtása érdekében bírósági eljárást indítani.
11. Jogosult a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott a filmforgatási célú a közterület- használattal összefüggő képviselő-testületi hatásköröket gyakorolni.
12. Jogosult közútkezelői hozzájárulás megadására
2. melléklet
1. A képviselői vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, kezelés, őrzése;
2. Összeférhetetlenségi kezdeményezés kivizsgálása;
3. Titkos szavazás lebonyolítása;
4. Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására a képviselő-testületnek;
5. Az Mötv. 37. § (1) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozat átvétele;
6. A polgármester szabadságolási tervének elfogadása.
3. melléklet
1. DÁM Önkormányzati Társulás: szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;
2. 3. Diósberényi Óvodafenntartó Társulás: óvodai nevelés;
4. 5. Dél-Balatoni Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás: környezet-egészségügy /köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása/, valamint a hulladékgazdálkodási feladatok;
1. függelék
2. függelék
3. függelék21
6. 1. Általános rendelkezések
Jelen megállapodást az Önkormányzat valamint a Nemzetiségi Önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (l)-(4) bekezdéseiben előírtak alapján kötik meg.
A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve a Regölyi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)
2. Az együttműködés területei és formái
Az Önkormányzat a helyi nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését.
A Nemzetiségi Önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatait a Magyar Államkincstár által működtetett ASP rendszer szakrendszereinek igénybevételével végzi.
Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére - annak székhelyén - biztosítja az Önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. A végrehajtásról a Hivatal gondoskodik.
Az Önkormányzat segíti a Nemzetiségi Önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és a pályázatok elkészítését.
A jegyző vagy annak megbízottja részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
A Jegyző vagy annak – a Jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a nemzetiségi önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt annak ülésén és azon kívül is a nemzetiségi önkormányzat működését érintően.
Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, működéséhez, önkormányzati feladatai ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használatát biztosítja. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket az Önkormányzat viseli.
A Hivatal biztosítja a meghívók, az előterjesztések előkészítésével és postázásával kapcsolatos feladatokat, a postai levelezési, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, jegyzőkönyvek elkészítését, a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátását, és az ezzel járó költségek viselését.
Az Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat részére a hivatalos önkormányzati hirdetőtábla használatát a Nemzetiségi Önkormányzat hirdetményeinek közzététele céljából.
A Hivatal biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátását, és viseli a fenti feladatok ellátásához kapcsolódó költségeket.
A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat a számviteli politika, a selejtezési és leltározási szabályzat, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata és a számlarend tartalmazza. A szabályzatok hatálya a Nemzetiségi Önkormányzatra is kiterjed.
3. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
A Nemzetiségi Önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési határozat tervezetét, amelyet a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke terjeszt a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete elé.
A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a jegyző közli a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat, a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állását követően.
A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére az államháztartásról szóló CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (2)-(3) bekezdéseiben előírtakat kell alkalmazni.
A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat részére meghatározott támogatás mértékéről haladéktalanul tájékoztatja a Nemzetiségi Önkormányzatot.
A jegyző által elkészített költségvetési határozattervezetet az elnök február 15-éig, ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem fogadta el, a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek.
A Nemzetiségi Önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetésről, a Hivatal közreműködésével az államháztartás pénzügyi információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít.
Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, továbbá egymás kötelezettségvállalásiért és tartozásaiért nem felelős.
4. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
A Nemzetiség Önkormányzat költségvetési határozatában megjelenő bevételek és kiadások módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a képviselő-testület dönt, azonban, a képviselő-testület a költségvetési határozatában az elnök számára lehetővé teheti a nemzetiségi önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosítását és a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítást.
Amennyiben a Nemzetiségi Önkormányzat az eredeti előirányzatai felett többletbevételt ér el, bevétel kiesése keletkezik, vagy kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítania kell költségvetési határozatát.
A Nemzetiségi Önkormányzat által végrehajtott előirányzat változásának határozat-tervezetét a jegyző készíti elő. Az év közben indokolt költségvetési határozat módosításáról, annak előkészítése után, az elnök előterjesztése alapján a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete dönt.
A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Ha év közben az Országgyűlés – a Nemzetiségi Önkormányzatot érintő módon – meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását.
A Nemzetiségi Önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásairól a Hivatal naprakész nyilvántartást vezet.
5. Beszámolási kötelezettség
A költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadási határozat-tervezetet a jegyző készíti elő, amelyet a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke terjeszt a Nemzetiségi Önkormányzat testülete elé úgy, hogy az a képviselő-testület elé terjesztését követő harminc napon belül, de legkésőbb a költségvetési évet követő ötödik hónap utolsó napjáig hatályba lépjen.
6. A költségvetés végrehajtása
Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet 13. §- a alapján a jegyző gondoskodik a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos eljárásrendek, szabályzatok, elkészítéséről, továbbá az Áht. 69. §-a alapján a kontrollkörnyezet kialakítása érdekében a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés szabályozásáról, valamint az Áht. 70. §-a alapján a belső ellenőrzés működtetéséről.
A Nemzetiségi Önkormányzat könyvvezetésével, költségvetési információ szolgáltatással kapcsolatos feladatait a Hivatal látja el.
7. A Nemzetiségi Önkormányzat számlája
A Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos pénzforgalmát a részére és kizárólagos használatára megnyitott önálló pénzforgalmi számlán bonyolítja. A Nemzetiségi Önkormányzat önálló fizetési számlájának megnyitásáról és az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról a Hivatal megbízott munkatársa gondoskodik.
8. A költségvetési gazdálkodás szabályai
A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el.
8.1. Kötelezettségvállalás
A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatában szereplő előirányzatai terhére kizárólag a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vagy elnökhelyettese vállalhat kötelezettséget.
A Nemzetiségi Önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Kormányrendeletben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
8.2. Pénzügyi ellenjegyzés
A Nemzetiségi Önkormányzat nevében vállalt kötelezettség pénzügyi ellenjegyzésére a Hivatal vezetője általa írásban kijelölt, a Hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult.
A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
8.3. Teljesítés igazolás
A teljesítés igazolására a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vagy elnökhelyettese jogosult.
A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
8.4. Érvényesítés
Érvényesítésre a Nemzetiségi Önkormányzat nevében a 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel rendelkező, a jegyző által írásban kijelölt személy jogosult.
Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
Az érvényesítőnek a Nemzetiségi Önkormányzat gazdasági eseményeinek vonatkozásában ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e megállapodás előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
8.5. Utalványozás
Utalványozásra a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vagy elnökhelyettese jogosult. Utalványozni minden esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.
9. A költségvetési információszolgáltatás rendje
9.1. Információszolgáltatás a költségvetésről
A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek ellátásáról a Hivatal gondoskodik. Ennek érdekében a Nemzetiségi Önkormányzat a költségvetési határozatát úgy fogadja el, s erről információt úgy szolgáltat, hogy a Hivatal a költségvetéssel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.
A Hivatal megbízott munkatársa Nemzetiségi Önkormányzat határozatában megállapított bevételei és kiadásai közgazdasági tartalom szerinti további részletezésről előkészíti az elemi költségvetést.
A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke által jóváhagyott elemi költségvetéséről a Nemzetiségi Önkormányzat határozat-tervezete képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül a Hivatal adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság).
A Nemzetiségi Önkormányzat éves költségvetési beszámolót, időközi költségvetési jelentést és időközi mérlegjelentést készít.
Ajelentések Igazgatóságnak jogszabály által meghatározott határidőben történő megküldéséről a Hivatal gondoskodik.
9.2. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásáról önálló könyvet vezet. A számviteli nyilvántartás alapjául szolgáló dokumentumokat a Hivatal megbízott munkatársa kezeli és őrzi.
A Nemzetiségi Önkormányzat tulajdonában, illetve használatában álló vagyontárgyakról nyilvántartást a Hivatal vezet. A leltározáshoz, selejtezéshez illetve a vagyontárgyakban bekövetkező változásokról információt a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szolgáltat a Hivatal vezetője számára.
9.3. Törzskönyvi nyilvántartásba vétellel és adószám igényléssel kapcsolatos határidők és együttműködési kötelezettségek
A Magyar Államkincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet a Nemzetiségi Önkormányzatról. A törzskönyvi adat módosítását a Hivatal megbízott munkatársa változás-bejelentési kérelem benyújtásával, a módosítást tartalmazó okirat csatolásával a törzskönyvi adat keletkezésétől, illetve változásától számított nyolc napon belül bejelenti a Magyar Államkincstár felé.
A Nemzetiségi Önkormányzat esetén okiratnak minősül az alapítást, módosítást, átalakítást vagy megszüntetést jóváhagyó Nemzetiségi Önkormányzati képviselő-testületi határozat, melyet az elnök köteles a változást követően haladéktalanul megküldeni a jegyzőnek.
A Hivatal megbízott munkatársa a törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását és ezzel teljesíti az állami adóhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.
10. Összeférhetetlenség
A Nemzetiségi Önkormányzat tekintetében a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. A kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. A Hivatal a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.
11. Pénzellátás
A Nemzetiségi Önkormányzat az Önkormányzat számlavezetőjénél vezeti pénzforgalmi számláit.
A Nemzetiségi Önkormányzatot a számlavezető megváltoztatásáról hozott döntést követően azonnal tájékoztatni kell.
A Nemzetiségi Önkormányzat önálló pénztárt működtet, amelyet a Hivatal mindenkori házipénztár vezetésével megbízott munkatársa vezet, a Hivatal pénztárhelyiségében. A házipénztárból a készpénzben történő kiadások teljesítésére a pénztári órák figyelembe vételével kerülhet sor. Készpénz a Hivatal házipénztárán keresztül akkor fizethető ki, ha kötelezettségvállalás történt az adott gazdasági eseményre vonatkozóan, illetve vásárlási előleg került felvételre, és a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke vagy az általa meghatalmazott képviselő a kifizetés teljesítéséhez szükséges dokumentumokat (szerződés, számla stb.) leadja a Hivatalnál.
12. Vagyongazdálkodás
A Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről a Hivatal elkülönített nyilvántartást vezet.
A Nemzetiségi Önkormányzat vagyona, elkülönítetten a könyvviteli mérleg szerkezete szerinti tagolásban, a zárszámadási határozatban kerül bemutatásra. A vagyon leltározása az Önkormányzat leltározási és leltárkészítési szabályzatában előírtak szerinti rendszerességgel és módon történik. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonának leltározásában az elnök, és az általa írásban kijelölt képviselő közreműködik.
A vagyontárgyak selejtezésével összefüggő szabályokat az Önkormányzat felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének a szabályzatában előírtak szerint kell elvégezni. A Nemzetiségi Önkormányzat a selejtezésre javasolt eszközeire az elnök tesz javaslatot a képviselő-testület felé.
13. A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés
A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert.
Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor. A belső ellenőrzés lefolytatásának rendjét a jegyző által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
A Nemzetiségi Önkormányzat részt vesz a belső ellenőrzés értékeléséről készülő éves beszámoló – rá vonatkozó részének – elkészítésében, amit a Hivatal készít el.
14. Záró rendelkezések
A megállapodás az aláírás napján lép hatályba és az ebben foglaltakat e naptól kezdve kell alkalmazni.
A megállapodást szükség szerint, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.
Diósberény, 2021. december 8.
Tillmann András László Zei Ramóna
Diósberény Község polgármestere Diósberény Község
Német Nemzetiségi Önkormányzatának
elnöke
Záradék:
Az együttműködési megállapodást
- Diósberény Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 39/2021. (XII. 8.) határozatával,
- Német Nemzetiségi Önkormányzat Diósberény Képviselő-testülete a 28/2021. (XII. 8.) határozatával
fogadta el.
A Megállapodásban foglaltakat megismertem, azokat a Regölyi Közös Önkormányzati Hivatalra kötelezőnek ismerem el, végrehajtásukról gondoskodom.
Diósberény, 2021. december 8.
Kis-Fehér Katalin
jegyző
A bevezető a Diósberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 8/2019. (XII. 16.) Ör. 1. § (1) bekezdése
Módosította a 8/2019. (XII. 16.) Ör. 1. § (2) bekezdése
Módosította a 8/2019. (XII. 16.) Ör. 1. § (3) bekezdése
A 3. § (1) bekezdése a Diósberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 8/2019. (XII. 16.) Ör. 1. § (4) bekezdése
A 9. § (3) bekezdése a Diósberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 22. § (3) bekezdése a Diósberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2022. (II. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 8/2019. (XII. 16.) Ör. 1. § (5) bekezdése
Módosította a 8/2019. (XII. 16.) Ör. 1. § (6) bekezdése
A 41. § a Diósberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 8/2019. (XII. 16.) Ör. 1. § (7) bekezdése
Módosította a 8/2019. (XII. 16.) Ör. 1. § (8) bekezdése
Az 58. § (6) bekezdése a Diósberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 8/2019. (XII. 16.) Ör. 1. § (9) bekezdése
Módosította a 8/2019. (XII. 16.) Ör. 1. § (10) bekezdése
Módosította a 8/2019. (XII. 16.) Ör. 1. § (11) bekezdése
A 76. § a Diósberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Módosította a 8/2019. (XII. 16.) Ör. 1. § (13) bekezdése
Módosította a 8/2019. (XII. 16.) Ör. 1. § (14) bekezdése
A 3. függelék a Diósberény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.