Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Kezelői és igazgatási feladatok

1. § A Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata (a továbbiakban: Újbuda Önkormányzata) tulajdonában és kezelésében lévő Budapest XI. kerületi közterületek, járdák, valamint a helyi, útburkolattal ellátott és el nem látott közutak (a továbbiakban együtt: közút), azok műtárgyai és tartozékai tekintetében a közútkezelői feladatokat Újbuda Önkormányzata Polgármestere (a továbbiakban: Közútkezelő) látja el. A Közútkezelő feladatai:^[1]

a) igazgatási feladatok ellátása (útkategóriába sorolás, nyilvántartás vezetése, valamint a közút nem közlekedési célú igénybevételéhez való hozzájárulás és az igénybevétel feltételeinek meghatározása),

b) fejlesztési, felújítási feladatok ellátása,

c) üzemeltetési feladatok ellátása (üzemeltetés, fenntartás),

d) a helyi közutak kezelésével kapcsolatos egyéb feladatok ellátása.

2. Kezelői hozzájárulások

2. § (1) A kiadandó közútkezelői hozzájárulás, nyilatkozat, engedély (a továbbiakban: közútkezelői hozzájárulás) megadásakor a Közútkezelő megállapítja a hozzájárulás - e rendeletben foglaltak alapján meghatározott - feltételeit.

(2) A közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért a Közútkezelő díjat állapít meg, amelynek összegét az 1. mellékletben foglalt díjtétel és szorzószám alkalmazásával kell meghatározni. Nem kell díjat fizetni a 6. § szerinti rendkívüli igénybevétel, valamint a közutak igazgatásáról szóló rendeletben foglaltak esetében.

(3) A közút (2) bekezdés szerinti igénybevételéért fizetendő díjat az igénybevétel előtt kell megfizetni, a díj megfizetését igazolni kell.

3. § (1) A közútkezelői hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a helyi közutat igénybe kívánja venni (a továbbiakban: kérelmező).

(2) A kérelmezőnek a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmét a vonatkozó jogszabályi előírások szerinti tartalommal és mellékletekkel a Budapest Főváros XI. Kerület Újbudai Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) kell benyújtania.

4. § (1)^[2] A burkolatbontással járó

a) 30 m2-t meg nem haladó munkát a december 1. és március 1. közötti

b) 30 m2-t meghaladó munkát a november 15. és március 1. közötti

időszakban - az 5. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint kapott mentesség kivételével - nem lehet végezni (burkolatbontási tilalom),

(2) A közút fejlesztését, felújítását, burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 éven belül, azon burkolatbontással járó munka - a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének (6. §) kivételével - nem végezhető. A Közútkezelő csak kivételesen indokolt esetben, közérdekből járulhat hozzá az ilyen munkák 5 év letelte előtti megkezdéséhez. Az öt éves burkolatbontási tilalom hatálya alatt álló utak, járdák címjegyzéke a Polgármesteri Hivatalban megtekinthető.

3. Munkakezdési hozzájárulás

5. § (1) A közutakon végzett következő tevékenységek tekintetében a tényleges munkavégzés megkezdése előtt a kérelmezőnek a Közútkezelőtől munkakezdési hozzájárulást kell kérnie:

a) közút fejlesztése, felújítása,

b) közútnak építési munkával járó fenntartása,

c) közúthoz útcsatlakozás létesítése,

d) közút területén levő (ideértve a közút alatt és a közút felett levő) vagy az azt érintő közmű (víz, gáz, távközlési vezeték, optikai kábel stb.) létesítése,

e) a közút területének bontásával járó egyéb munkák végzése (ideértve a közút területén a várakozást gátló eszközök elhelyezését, továbbá fák, cserjék kivágását vagy ültetését, zöldterület átépítését stb. is) esetén.

(2)^[3] Nem kell munkakezdési hozzájárulást kérni a közút nem közlekedési célú - a 6. §-ban meghatározott - rendkívüli, 120 órát meg nem haladó igénybevétele esetén. A munka megkezdését azonban a közút ilyen igénybevevője is köteles bejelenteni - a 7. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a Közútkezelőnek.

(3)^[4] A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet az Önkormányzat honlapján elérhető formanyomtatvány kitöltésével, az alábbi mellékletek csatolásával kell benyújtani:

a) kiviteli terv, de legalább a munkálatokat részletesen bemutató műszaki dokumentáció (helyszínrajz, keresztszelvény, műszaki leírás),

b) közútkezelői hozzájárulás (kezelői hozzájárulás-köteles tevékenységek esetében),

c) amennyiben a munkavégzés közúti közlekedést érint, 6 hónapnál nem régebbi forgalomtechnikai kezelői hozzájárulással ellátott, az építés idejére szóló forgalomszabályozási terv,

d) a tervező vagy a kivitelező nyilatkozata arról, hogy a kivitelezési tervet minden érintett közmű- és közműjellegű hálózat üzemeltetőjével egyeztette,

e) részletes építési ütemterv 15 munkanapot meghaladó kivitelezési munkák esetén,

f) építési engedély vagy létesítési hozzájárulás köteles munkák esetén építési engedély vagy létesítési hozzájárulás,

g) közösségi közlekedéssel érintett utak esetén az út üzemeltetőjének nyilatkozata,

h) érintett zöldterületek és fasorok megóvására vonatkozó hozzájárulás, valamint a zöldterületek, fasorok kezelőjének hozzájárulása és

i) az igénybevett, bontásra kijelölt felület helyszínrajzon történő ábrázolása, méretezéssel.

(4) A Közútkezelő indokolt esetben (a forgalom jelentős zavarása, elterelése vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok, stb. miatt) a munkák végzésének a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételeit, új munkakezdési hozzájárulással, a korábbi hozzájárulás visszavonásával megváltoztathatja.

(5)^[5] A Gazdasági Bizottság mentességet adhat a 4. §-ban meghatározott burkolatbontási tilalom alól

a) közérdekből

aa) európai uniós, állami, önkormányzati támogatásból megvalósuló,

ab) jogszabályon alapuló közszolgáltatást ellátó, közhatalmat gyakorló szervezet alaptevékenységét lényegesen befolyásoló vagy

ac) önkormányzati érdeket érintő

beruházás határidőre történő befejezése, és

b) egyedi érdekből amennyiben a téli munkavégzés feltételei biztosítottak és az időjárási viszonyok azt lehetővé teszik.

(6) A Közútkezelő a munkakezdési hozzájárulásban határozza meg a kérelmező által benyújtott dokumentumok alapján a munkavégzés idejét, a közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díj nagyságát és a helyreállítás módját. A munkakezdési hozzájárulás kiadására 30 nap áll rendelkezésre. Amennyiben a benyújtott kérelem elbírálásához e rendelet szerint a Gazdasági Bizottság döntése szükséges, ez a határidő a Bizottság döntésének beszerzéséhez szükséges idővel meghosszabbodik.

4. Rendkívüli igénybevétel

6. § (1)^[6] A közút nem közlekedési célú - a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott - rendkívüli, 120 órát meg nem haladó igénybevétele esetén az igénybevevő a munkálatok megkezdését, annak várható befejezési időpontját, a rendkívüli igénybevétel okának meghatározásával a munkakezdés időpontját megelőzően lehetőleg 12 órán belül, de legkésőbb a munka megkezdéséig - elektronikus úton vagy telefaxon - köteles bejelenteni a Közútkezelőnek. A bejelentést igazoló dokumentumot a munkavégzés ideje alatt a helyszínen kell tartani.

(2) A rendkívüli igénybevétel idejére az igénybevevőnek a munkavégzés helyszínén egy 1,00 m x 0,50 m méretű, az igénybevevő nevét, elérhetőségét, a munkálatok megnevezését feltüntető táblát kell elhelyeznie.

(3)^[7] Ha a rendkívüli igénybevétel (az útburkolat helyreállítását is beleértve) 120 órán belül nem fejezhető be, az igénybevevő köteles a munka folytatásához a Közútkezelő hozzájárulását megkérni, és a munkát a Közútkezelő által meghatározott feltételek figyelembevételével kell elvégeznie.

(4)^[8] A közút rendkívüli igénybevételének (3) bekezdés szerinti 120 órás időtartama az (1) bekezdés szerinti ismételt bejelentéssel nem hosszabbítható meg.

(5)^[9] Ha a rendkívüli igénybevétel (az útburkolat helyreállítását is beleértve) 120 órán belül nem fejezhető be, a Közútkezelő kérelemre munkakezdési hozzájárulást ad ki.

5. A munkaterület átvétele

7. § (1)^[10] A munkakezdési hozzájárulás jogosultja a kivitelezési munkák tényleges megkezdésének időpontját a Közútkezelő felé írásban köteles bejelenteni, amelyhez a munkálatok megkezdése előtt a munkaterületről és annak környezetéről fényképfelvételt kell készíteni és azt kérésre a Közútkezelő részére átadni, továbbá az érintett lakosságot előre köteles írásban tájékoztatni legalább 72 órával a munka megkezdése előtt.

(2) A munkakezdési hozzájárulás jogosultjának a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a vonatkozó jogszabályokat, valamint a szabványokat, az útügyi műszaki előírásokat és irányelveket, továbbá a Közútkezelő által előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsák. Az erre vonatkozó hozzájárulásokat a munkaterületen kell tartani.

6. A munkaterület és a forgalom elválasztása

8. § (1) A közúton végzett munkákkal érintett munkaterületet a forgalomtól - a külön jogszabályban meghatározottak és a jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv szerint - el kell választani. Ennek megfelelően a munkaterületre előjelzéssel fel kell hívni a figyelmet, és azt közúti jelzéssel meg kell jelölni.

(2)^[11] A gyalogosok, a mozgáskorlátozottak, valamint a megkülönböztetett jelzést használó gépjárművek biztonságos közlekedését, a célfuvarok teljesítését, a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítását, továbbá az ingatlanokra, üzletekbe való bejárás lehetőségét a közúton - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - a munkavégzés ideje alatt is biztosítani kell. Ennek megfelelően egy adott utca mindkét oldalán a járdát egyidőben felbontani nem lehet.

(3) Az útelzáró berendezéseken fel kell tüntetni a munkát végző cég nevét és címét, valamint közmű esetén annak fajtáját (gáz, elektromos áram, csatorna stb.).

(4) A közúti útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemeinek meg kell felelniük a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglalt követelményeknek.

(5) A forgalom számára fenntartott területen munkagép, anyagszállító jármű nem tartózkodhat, anyagot nem tárolhat, a közútnak bármilyen célból csak a forgalomszabályozási tervben megjelölt része foglalható el.

(6)^[12] A kopórétegnek a rendeletben meghatározott vagy a Gazdasági Bizottság határozatában előírt helyreállításáig a terület munkaterületnek tekintendő.

(7)^[13] Az oktatási intézmények környékén csak tanítási szünetben végezhető az azokhoz vezető közutak, járdák felbontásával járó munkavégzés. Az egészségügyi intézmények megközelítésének zavartalanságát folyamatosan biztosítani kell.

7. Az ideiglenes forgalmi rend kialakítása

9. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles a Budapest főváros közlekedési tájékoztatási feladatainak ellátóját az ideiglenes forgalmi rend kialakításáról - az ideiglenes forgalmi rend életbe lépését megelőzően legalább 3 munkanappal korábban - értesíteni.

(2) A közúton végzett munkálatok ideje alatt az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó forgalomtechnikai eszközök üzemeltetése a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának feladata és felelőssége.

(3) A jelzőtáblák kivételesen hordozható kivitelű oszlopokra is helyezhetők. Az ellentétes értelmű közúti jelzőtáblákat ebben az esetben is letakarással vagy leszereléssel kell érvényteleníteni.

(4) A munkavégzés során az általános forgalomtechnikai üzemeltetői és technológiai előírásokat is be kell tartani.

8. A munka megkezdése és végzése

10. § (1) A munkavégzés során biztosítani kell a közművek és a forgalomtechnikai létesítmények megközelíthetőségét. A közmű-létesítmények felszíni szerelvényeit szabadon kell hagyni.

(2) A bontási munkákat - kézi feltárással történő kivitelezés esetén is - különös óvatossággal kell elvégezni.

(3) Földmunka esetén a munkaárok fát 2 m-nél jobban nem közelíthet meg. Amennyiben a nyomvonalas létesítmény kiépítése más módon - valamilyen kényszerhelyzet miatt - nem oldható meg, a gyökérzet megóvása mellett kézi vagy gépi átfúrást kell alkalmazni. Az átfúrás a fa törzsét 1 m-nél jobban nem közelítheti meg.

(4) Fa törzsétől mért 3 m-es sugarú körön belül a gyökérzónában lévő föld kitermelését kizárólag kézzel szabad végezni. A munkák során 5 cm-nél vastagabb gyökér nem vágható el. A 2 és 5 cm közötti vastagságú elvágott gyökerek esetében merőleges, sík metszési felületet kell kialakítani, azokat óvni kell a huzamosabb kiszáradástól, ezért mielőbbi földtakarást kell alkalmazni.

(5) Az építési munkák által érintett területen a munkagépek hatósugarán belüli, és a szállítójárművek útvonalába eső fák törzsét - amennyiben a fák sérülésének veszélye fennáll - a munkálatok ideje alatt kalodával kell védeni. A kalodát a törzshöz rögzíteni nem szabad.

(6) Az építési munkák során be kell tartani a zöldfelületek megóvásáról és a fás szárú növények védelméről szóló önkormányzati rendeletekben foglaltakat is.

11. § (1) Ha az előre tervezett bontási munkák folyamán az útburkolat szintjéhez viszonyítva gyalogúton, járdán, kerékpárúton, valamint gyalog- és kerékpárúton a 25 cm-t, úttesten a 40 cm-t meghaladó mélységig kell lehatolni, ezt a hozzájárulás jogosultja a munka megkezdése előtt köteles az érintett közműszolgáltatónak bejelenteni. Erősáramú kábel biztonsági övezetében (felette és mellette 1-1 m távolságban) földmunkagépekkel munkavégzés nem folytatható.

(2) Járdán, gyalogúton és kerékpárúton a vezeték- (kábel-) fektetési munkát úgy kell végezni, hogy az, valamint a föld visszatöltése, tömörítése és a betonalap készítése folyamatosan kövesse a nyomvonalat. A nyitott munkaárok hossza nem haladhatja meg az egy kábeldobon levő kábelmennyiség hosszát. Újabb szakasz bontására csak akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ha és amennyiben a korábban megnyitott munkaárok-szakasz visszatöltése és ideiglenes helyreállítása megtörtént.

(3) Közmű fektetésénél vagy javításánál a vezetékek helyszínrajzi bemérése (rögzítése) után a munkaárok visszatöltését szakszerű tömörítéssel kell elvégezni. Ennek során a kitermelt, de visszatöltésre alkalmatlan, fagyott vagy veszélyes anyagot nem szabad felhasználni.

(4) A munkavégzés során a hozzájárulás jogosultjának gondoskodnia kell a csapadékvíz akadálytalan lefolyásáról, és az egyéb szennyeződések folyamatos eltakarításáról.

(5) A földmérési jelek megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását a hozzájárulás jogosultja köteles a területileg illetékes földhivatalnak bejelenteni, és a helyreállítás költségeit viselni.

9. Anyagok kiszállítása és tárolása

12. § (1) A munka végzése során biztosítani kell az építőanyagok, csövek, sínek, stb. kiszállítására és a munkahelyen történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását. A munkahelyen csak a folyamatos munkavégzést biztosító anyagmennyiség tárolható.

(2) A felbontott burkolat olyan idomköveit, amelyeket a hozzájárulás jogosultja visszaépít, úgy kell tárolni, hogy az a közlekedést ne akadályozza, biztonságát ne veszélyeztesse, és ne okozzon szennyeződést.

(3) A kitermelt anyagot - mind a gyalogos-, mind a járműforgalom felőli oldalon - a szétszóródást megakadályozó megtámasztással kell biztosítani.

(4) A hézag-kiöntő anyagot (bitument stb.) az elszállításig úgy kell tárolni, hogy az útburkolatot ne szennyezze be.

(5) Fák tövében, zöldterületen, a közművek felszíni szerelvényein az építési anyagokat, a kitermelt földet és törmeléket tárolni még ideiglenes jelleggel sem szabad.

(6) A felbontott burkolat olyan - jó állapotú - idomköveit, amelyeket nem építenek vissza, megtisztítva a Közútkezelő által megjelölt helyre kell szállítani, és ott idomba rakva kell - dokumentálva - átadni.

(7) A munkavégzés folyamán kitermelt, de fel nem használt anyagot (föld, törmelék, kőanyag stb.) közterületen tárolni nem szabad. Azt a hozzájárulás jogosultjának késedelem nélkül - legkésőbb a következő nap reggel 7 óráig - el kell szállítania.

(8) A munkaterületen kívüli terület használatára külön közterület-használati hozzájárulást kell kérni a Polgármesteri Hivatalban.

10. Ideiglenes helyreállítás

13. § (1) A munka elvégzésével egy időben - amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal - az útburkolatot ideiglenes jelleggel kell helyreállítani. Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával, vagy az erre a célra szolgáló műkő- vagy betonidomokkal kell elvégezni úgy, hogy az ideiglenesen helyreállított burkolat a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.

(2) Az útburkolatot - annak végleges helyreállításáig - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania.

11. Végleges helyreállítás

14. § (1) A közutat érintő munka befejezését követően a felbontott burkolat - ideértve az útburkolati jeleket is - végleges helyreállítását azonnal meg kell kezdeni, és a munkakezdési hozzájárulásban előírt határidőre be kell fejezni.

(2) A bontási helyet véglegesen csak az eredeti, és a Közútkezelő által a munkakezdési hozzájárulásban előírt vagy annál magasabb értékű, vagy nagyobb teherbírású burkolatnemmel szabad helyreállítani.

(3) A helyreállítási (földvisszatöltési) munkák során a Közútkezelő a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának terhére talajmechanikai, vagy egyéb ellenőrző vizsgálatokat rendelhet el.

(4) Zöldterület megrongálása esetén a kivitelezéssel érintett zöldterületek növényzetét helyre kell állítani, és az ennek tényét igazoló iratokat át kell adni a zöldterületek kezelőjének.

(5) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles az igénybevett munkaterületet az építkezés befejezése után, de a forgalom részére történő átadást megelőzően, műszaki átadás-átvételi eljárás során a Közútkezelőnek visszaadni. Ennek keretében át kell adnia a Közútkezelő részére a munkavégzés (földvisszatöltés, burkolat-helyreállítás) minőségére vonatkozóan a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott vizsgálatok bizonylatait. Az átadás-átvételi eljárást jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A helyreállított munkaterületről és annak környezetéről, a műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásához fényképfelvételt kell készíteni és azt kérésre a Közútkezelő részére átadni. Építési engedéllyel megvalósított új létesítmények csak a forgalomba-helyezési engedély birtokában adhatók át a forgalomnak.

(6) Nyomvonalas közműépítések, valamint közút fejlesztése, felújítása esetén megvalósulási tervdokumentáció elkészítése szükséges, melyet az átadás-átvételi eljárás keretében a Közútkezelő részére át kell adni. A dokumentációt két példányban, (papíron vagy elektronikus formában) kell megküldeni.

12. A helyreállításra vonatkozó előírások

15. § (1) A helyreállítás során a kiemelt munkaárok visszatöltésére csak arra alkalmas anyagot szabad felhasználni, amelyet anyagától függően 10-25 cm-es terítési vastagságokban, réteges tömörítéssel kell beépíteni. A közművezetékek környezetében Trγ = 85%-os, a töltéstestben Trγ = 90%-os tömörséget, és a földmű felszínén E2 = 40 MN/m2 teherbírási értéket kell elérni. Az alapburkolat alá minimum 20 cm vastag, Trγ = 95%-os tömörségű, E2 = 60 MN/m2 teherbírási értékű homokos kavics ágyazatot kell helyezni. A további helyreállítás csak a megfelelő tömörséget igazoló mérési jegyzőkönyvek megléte esetén folytatható. A Közútkezelő tömörségi ellenőrző mérést végeztethet.

(2) A kivitelezést úgy kell végrehajtani, hogy az a vonatkozó szabványok és az útügyi műszaki előírások feltételeinek is megfeleljen.

(3) Aszfalt burkolatú utaknál az aszfalt pályaszerkezeti rétegeket általában az eredetivel megegyező aszfaltfajtával és vastagsággal kell visszaépíteni 30-30 cm-es rétegenkénti túlnyújtással. Az aszfaltrétegek anyagának és vastagságának megválasztásakor a vonatkozó útügyi műszaki előírást is figyelembe kell venni.

(4) Kis felületű, vagy pontszerű bontások helyreállításánál - meglévő hengerelt aszfalt burkolat esetén is - a közúti forgalomra alkalmas minőségű öntött aszfalt kopó- és kötőréteg is alkalmazható.

16. § (1) A felbontott járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút alapját földnedves betonból vagy hidraulikus kötőanyagú stabilizációs alaprétegből kell kialakítani úgy, hogy annak minősége és vastagsága az eredetivel megegyező legyen, de legalább a vonatkozó útügyi műszaki előírás feltételeit kielégítse. Az alapréteg alá minden esetben min. 15 cm vastag, Trγ = 95%-os tömörségű homokos kavics ágyazatot kell beépíteni. Egyéb burkolatalapot a Közútkezelő egyedi elbírálás útján előírhat. A betonalap együttdolgozása érdekében a meglévő betonalap csatlakozó felületét érdesre kell kialakítani. C 12 szilárdsági osztályú beton alkalmazásakor az alapréteg folytonosságát 2 m-ként kereszthézagolással meg kell szakítani.

(2) Úttest, járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után (közmű fedlap és szerelvény szintbehelyezések, szegélyjavítások, betonalap javítások és helyreállítások) kezdhető meg az útburkolat szakszerű megépítése.

(3) Járda felbontása esetén, a szükséges alépítményi munkák elvégzését követően, a járdaburkolatot az alábbi szempontok figyelembevételével kell helyreállítani:

a) a járda burkolatát a felbontott szakasz szélességétől függetlenül - a szükséges alépítményi munkák elvégzésével, az eredeti járdaburkolattal megegyező anyaggal vagy Újbuda Önkormányzata hosszú távú fejlesztési terveivel összhangban, térkő burkolattal és megegyező műszaki paraméterekkel - a járda teljes szélességében szakszerűen helyre kell állítani;

b) járda helyreállításakor hosszirányú munkahézag nem alakítható ki, keresztirányú hézag pedig csak 20 m-ként lehet; aszfaltburkolat keresztirányú bontása esetén a kopóréteg helyreállítását a járda szélességével megegyező hosszon kell elvégezni, munkahézag kialakítása nélkül; az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben hézag- és lépcsőmentesen kell csatlakoztatni;

c) nyomvonalas jellegű munkáknál a nyomvonalba eső útcsatlakozásoknál a kiemelt szegélyeket le kell süllyeszteni, és 10%-ot meg nem haladó esésű csatlakozó rámpát kell kialakítani a mozgáskorlátozottak közlekedésének megkönnyítése érdekében, valamint a vakok és gyengén látók átvezetésének megkönnyítésére vakvezető térkő beépítését is alkalmazni kell; a süllyesztés mértékének járdánál és gyalogútnál 2 cm-nek, kerékpárútnál, valamint gyalog- és kerékpárútnál 0 cm-nek kell lennie; a csatlakozási rámpába eső fedlapokat és egyéb közműszerelvényeket megfelelő szintbe és esésbe kell helyezni;

d) a felbontott kis- és nagykő-burkolatokat a meglévő és megmaradó burkolattal azonos anyagú és méretű kövekből, azonos sor és hézagkiosztással, továbbá a környező ívszeleteket és hullámvonalakat megtartva kell helyreállítani úgy, hogy a helyreállított felületek a környezetükhöz illeszkedjenek;

e) a helyreállított burkolatok oldalirányú megtámasztását szükség szerint szegélysor kialakításával kell biztosítani, különös tekintettel a favermek védelmére.

(4) Lépcsős járda felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzését követően, a helyreállítást a nyomvonal hosszában a lépcső teljes szélességében a teljes szerkezet átépítésével kell elvégezni.

17. § (1) A helyreállítás során az útburkolat felületét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz elvezetése biztosított legyen.

(2) Ha a meglévő útburkolat keresztmetszeti szélességének

a) több mint 70%-át felbontják, a Közútkezelő előírhatja az útszerkezet teljes szélességben történő újraépítését;

b) egyéb esetben a bontott forgalmi sáv teljes kopórétegét az útszegélytől az út tengelyéig a nyomvonal teljes hosszán kell helyreállítani.

(3) A kivitelezés során megrongálódott zöldterületet, annak növényzetével együtt a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának az eredeti állapotnak megfelelően, és a zöldterület teljes vagy részleges átépítése esetén a zöldterület kezelője által elfogadott zöldterület-rendezési tervnek megfelelő módon helyre kell állítania vagy állíttatnia, az alábbiak szerint:

a) az építési munkákat követően a zöldterület részét képező, károsodott (kitermelt, szennyeződött, és elszállított) termőtalaj pótlásáról - I. osztályú termőföld visszatöltésével - gondoskodnia kell, fák 2 m-es körzetében a kitermelt talajszelvény teljes mélységében (0,5 m mélységig), egyéb zöldterületeken 20 cm mélységig; munkagéppel történt földletermelés esetén a visszatöltést megelőzően a tömörödött talaj felszínét fel kell lazítani; a visszatöltött termőföldről minőségi tanúsítványt kell bemutatni a zöldterület kezelőjének.

b) a zöldterület helyreállítási munkáját kertészeti szakképesítésű személlyel kell végeztetni.

c) a zöldterület-helyreállítási munkák elvégzését követően a zöldterület kezelőjével és üzemeltetőjével helyszíni bejárást kell tartania, mely során a zöldfelület kezelője meggyőződik a helyreállítás megfelelő minőségben történt elvégzéséről.

18. § (1) A burkolat helyreállításának mértéke a munkakezdési hozzájárulással vagy hozzájárulás nélkül történő felbontása esetén - a 19. §-ban foglalt esetek kivételével -:

a) járdaburkolat felbontása és annak helyreállítása esetén a 16. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárni;

b) kerékpárút felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után a kerékpárutak burkolatát teljes szélességben szakszerűen újra kell építeni;

c) aszfalt burkolatú utaknál, nyomvonalas jellegű burkolatbontások helyreállítása esetén,

ca) amennyiben a beruházással érintett útszakasz burkolatának átlagszélessége 3 m alatt van, függetlenül a megbontott nyomvonal helyzetétől az úttest burkolatának kopórétegét az úttest teljes keresztmetszetében helyre kell állítani a nyomvonal teljes hosszán,

cb) amennyiben a beruházással érintett útszakasz burkolatának átlagszélessége 3 m fölött van, az úttest burkolata kopórétegének azon részét kell félpályásan helyreállítani a nyomvonal teljes hosszán, ahol a beruházás történt,

cc) jellemzően az út tengelyét magában foglaló nyomvonalas munkagödör helyreállítása esetén az útpálya szélességi méreteitől függetlenül, az úttest burkolatának kopórétegét az úttest teljes keresztmetszetében helyre kell állítani a nyomvonal teljes hosszán;

d) aszfalt burkolatú utaknál, útátvágás helyreállítása esetén,

da) az úttengelyre merőleges átvágásnál a helyreállítandó munkagödör szélétől 1-1 m hosszban szükséges a kopóréteg cseréje,

db) az úttengelyre nem merőleges átvágás esetén a helyreállítandó terület azon téglalap alakú terület, melynek átlója a munkagödör tengelye, oldalai az úttengelyre merőlegesek, és párhuzamosak, valamint úttengelyen mért hossza legalább 4,5 m méter;

e) kis felületű, vagy pontszerű bontások helyreállításánál törekedni kell a csatlakozó hézagok számának minimalizálására (egybefüggő szabályos négyszög felület alakuljon ki),

f) az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben lépcsőmentesen kell csatlakoztatni, a szélek élvágóval történő levágása, valamint bitumenes hézagtömítő szalag elhelyezése után.

(2) A 18. § (1) bekezdés c) pontjának cc) alpontjában foglaltaktól el lehet térni, amennyiben az útburkolat bontás helyreállítása európai uniós támogatásból finanszírozott közműberuházás keretében történik. Az eltérés engedélyezéséről a Gazdasági Bizottság dönt.

19. § A helyreállítás mértéke az öt éves burkolatbontási tilalom hatálya alatt álló közterületeken, munkakezdési hozzájárulással (felmentéssel), vagy hozzájárulás nélkül történő felbontás esetén:

a) az öt éves burkolatbontási tilalom hatálya alatt álló utak, járdák helyreállítására vonatkozó kötelezettség akkor is fennáll, ha azt rendkívüli igénybevétel indokolta;

b) járdaburkolat felbontása és annak helyreállítása esetén a 16. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell eljárni;

c) kerékpárút felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után, a kerékpárutak burkolatát teljes szélességben szakszerűen újra kell építeni;

d) aszfalt burkolatú utaknál, nyomvonalas jellegű burkolatbontás helyreállítása esetén az úttest burkolatának kopórétegét az úttest teljes keresztmetszetében helyre kell állítani a nyomvonal teljes hosszán; amennyiben egyazon beruházás alatt a nyomvonal szakaszosan érinti az úttestet, úgy a helyreállítandó felület a beruházás kezdő és végpontja közötti felület, szakaszos helyreállítás nem végezhető;

e) aszfalt burkolatú utaknál, útátvágás helyreállítása esetén,

ea) az úttengelyre merőleges átvágásnál a helyreállítandó munkagödör szélétől 2-2 m hosszban szükséges a kopóréteg cseréje,

eb) az úttengelyre nem merőleges átvágás esetén a helyreállítandó terület azon téglalap alakú terület, melynek átlója a munkagödör tengelye, oldalai az úttengelyre merőlegesek, és párhuzamosak, valamint úttengelyen mért hossza legalább 4,5 m méter;

f) kis felületű, vagy pontszerű bontások helyreállításánál a Közútkezelő egyedileg határozza meg a kopóréteg helyreállításának mértékét;

g) az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben lépcsőmentesen kell csatlakoztatni, a szélek élvágóval történő levágása, valamint bitumenes hézagtömítő szalag elhelyezése után.

20. § Közutak felújítását megelőző közműépítés miatti útburkolat bontás helyreállításának mértéke:

a) közutak felújítását megelőzően a Közútkezelő egyeztetést folytat a közművek kezelőivel, annak érdekében, hogy a szükségessé váló közmű-felújítási munkák az út felújítása előtt megtörténjenek;

b) a felújításra váró aszfaltburkolatú utak esetében az útfelújítást megelőző közműépítés során a 18. §-ban meghatározott követelmények helyett a Közútkezelő csökkentett mértékű burkolat-helyreállítást írhat elő a közútkezelői hozzájárulásban.

21. § Amennyiben a beruházás kapcsán a tömegközlekedési járatok mellékútra történő terelésére kerül sor, a többletterhelésből eredő útburkolati meghibásodások helyreállításának kötelezettsége a kérelmezőt terheli. A tényállás megállapítására, az érintett feleknek közös bejárás keretében - a terelés megkezdése előtt, és az eredeti forgalmi rend visszaállítását követően - állapotfelmérést kell készíteni.

13. A forgalmi rend helyreállítása

22. § Az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően - vagy azzal egyidejűleg - az építést megelőző forgalmi rendet a munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles helyreállítani, és az előírt forgalmi rendet kialakítani. (Helyreállítás esetén a munkavégzés és forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes közúti jelzőtáblákat, útburkolati jeleket el kell távolítani, az eredeti közúti jelzőtáblákat vissza kell szerelni, ki kell takarni, az eredeti útburkolati jeleket helyre kell állítani, a jelzőlámpákat eredeti állapotába és üzemmódjába kell helyezni és a Budapest főváros közlekedési tájékoztatási feladatainak ellátóját 3 munkanappal a helyreállítás befejezése előtt értesíteni kell.)

14. A munkák ellenőrzése

23. § (1) A Közútkezelő az engedélyezett és a folyamatban lévő összes munkáról - beleértve a rendkívüli igénybevétel bejelentéseket is - nyilvántartást vezet. A munkákat rendszeresen - indokolt esetben az Újbuda Közterület-felügyelet és a rendőrség bevonásával - ellenőrzi kell.

(2) A Közútkezelő az ellenőrzés során tapasztalt hibák megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.

(3) Az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának - az építési engedélyt, a közútkezelői hozzájárulást, a munkakezdési hozzájárulást, a tervdokumentációt, a munkára vonatkozó ütemtervet, valamint az ideiglenes forgalomszabályozási tervet a munka helyszínén kell tartania.

15. A késedelmes, hibás vagy engedély nélküli kivitelezés^[14]

24. § (1) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja, vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa vagy megbízottja, kivitelezője által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e rendeletben, a közútkezelői hozzájárulásban vagy a munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételeknek a megsértéséből erednek, és amelyek egyébként a kivitelezési munkák során, vagy azokkal összefüggésben keletkeznek.

(2) Ha a munkakezdési hozzájárulás jogosultja nem tartja be a munkakezdési hozzájárulásban előírt, vagy a rendkívüli igénybevételre meghatározott határidőt, nem végzi el a szükséges útburkolat-helyreállítási munkát (az útburkolati jeleket is beleértve), a Közútkezelő - a munkakezdési hozzájárulás jogosultja, vagy az ideiglenes igénybevétel bejelentője terhére (költségére) - a vonatkozó beszerzési szabályok figyelembevételével elvégeztetheti.

(3) A kivitelezési munkák befejezése után, a közúton maradt anyagokat, az ideiglenes forgalmi rendhez kapcsolódó közúti jelzéseket a Közútkezelő - a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának, vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentőjének terhére (költségére) - a vonatkozó beszerzési szabályok figyelembevételével elszállíttathatja.

(4) Ha a véglegesen helyreállított közúton - a kivitelezési munka nem megfelelő elvégzése miatt - süllyedés vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét a Közútkezelő felhívja a hiba megszüntetésére. A hibából fakadó, annak megszüntetéséig bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért a munkakezdési hozzájárulás jogosultját, vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.

(5)^[15] Aki a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül veszi igénybe, a Rendelet 1. mellékletében meghatározott igénybevételi díj tízszeresének megfelelő díj megfizetésére köteles.

(6)^[16] Aki a közutat a hozzájárulástól eltérő módon, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben veszi igénybe, a ténylegesen igénybevett alapterület alapján megállapított, a Rendelet 1. melléklete szerinti használatbavételi díj ötszörösének megfelelő díj megfizetésére köteles.

16. Kártérítés

25. § (1) Az e rendeletben foglalt kötelezettségek megszegéséből eredő károkért a károkozó a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítés általános szabályaira vonatkozó rendelkezései és a közúti közlekedésről szóló törvény rendelkezései szerint felelős.

(2) A közút nem közlekedési célú igénybevétele során az igénybevevő által harmadik személynek okozott károkért az igénybevevő felel.

(3) A közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapota, vagy forgalomtechnikai hiba miatt keletkezett kár esetén a károsultnak a kárigényét a Közútkezelőhöz kell - haladéktalanul - bejelentenie.

(4) A Közútkezelő a kárigény-bejelentéseket körültekintően kivizsgálja, és a kárigény bejelentőjét írásban értesíti a felelősség elismeréséről, vagy a kárigény elutasításáról.

(5) Ha a Közútkezelő megállapítása szerint a közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapotáért más személy vagy szervezet a felelős, erről a kárigény bejelentőjét írásban értesíti.

17. Útcsatlakozás (gépkocsi behajtó, áteresz) létesítése

26. §^[17] (1) Újbuda Önkormányzata tulajdonában és kezelésében levő közterületekhez történő csatlakozás esetén meg kell kérni a Közútkezelő hozzájárulását. A döntést a Közútkezelő hozza meg, kikérve az útüzemeltető véleményét.

(2) A kivitelezés csak a közútkezelői hozzájárulás és annak alapján megkért munkavégzési hozzájárulás birtokában kezdhető meg.

(3)^[18] Az útcsatlakozás létesítése kérelemre induló eljárás; a kérelmet az Önkormányzat honlapján elérhető formanyomtatvány kitöltésével, az abban szereplő munkarészek benyújtásával kell beadni.

(4)^[19] Az útcsatlakozás kiépítéséhez tartozó munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet az Önkormányzat honlapján elérhető formanyomtatvány kitöltésével, és benyújtásával lehet megkezdeni.

(5) Közterület felől induló gépkocsibehajtó esetén kötelező kaput építeni a közterületi telekhatárra.

(6)^[20] A telek esetében a közterületi vagy magánúti telekhatáron, vagy közhasználat céljára átadott magánterületi határon lakóingatlanonként vagy 30,0 méterenként - a (6a) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb összesen 6,0 m szélességű gépkocsibehajtó alakítható ki.

(6a)^[21] 15 lakást meghaladó beépítés esetén a (6) bekezdésben foglaltnál szélesebb gépkocsibehajtó is kialakítható előzetes közútkezelői egyeztetés után.

(7) Zártsorú beépítés esetén, az udvar megközelítésére az utcafrontról nyíló áthajtó a teremgarázskaputól vagy -behajtótól függetlenül is létesíthető, legfeljebb 4,0 méter szélességgel.

(8) Saroktelek vagy átmenő telek esetén mindkét közterületi telekhatáron létesíthető egy áthajtó vagy behajtó.

17/A.^[22] A jogellenes magatartások következményei

26/A. §^[23] Az e rendeletben szabályozott, és a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben büntetni rendelt magatartások esetén közigazgatási bírság kiszabásának van helye.

18. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet 2015. július 1-jén lép hatályba.

(2)^[24]

28. §^[25]

1. melléklet a 41/2015. (VI. 29.) XI.ÖK rendelethez^[26]

A közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén - a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 37. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - fizetendő díjak

2-4. melléklet a 41/2015. (VI. 29.) XI.ÖK rendelethez^[27]