Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről és a közterületek használatáról

Hatályos: 2022. 03. 02

Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (XI.29.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről és a közterületek használatáról

2022.03.02.

Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében és a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) c. és 48. § (4) b. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség véleményének kikérésével a települési környezet megóvása, tervszerű alakítása, fejlesztése, a természeti táj megőrzése, a közterületek szabályozott használata érdekében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Értelmező rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Csurgó Város közigazgatási területén minden

a) természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,

b) ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, a közterületekre, a közcélú zöldterületekre, parkokra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) alkalmi árusítás: közterületi értékesítés keretében az ünnepeken (húsvét, karácsony, halottak napja, szilveszter) és a városi rendezvényeken, kizárólag az adott ünnepen, rendezvényen és az azt megelőző 20 napban a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, forgalmazása;

b) hangosító berendezés: bármely hangszóró vagy műsorforrás, beleértve az élő zene, élő műsor szolgáltatására alkalmas eszközt, berendezést is;

c) háttérhangosítás: olyan járulékos jellegű elektronikus zeneszolgáltatás, amelyet az azt szolgáltató nem elsősorban zenehallgatás céljából nyújt, hatása csak a közvetlen környezetben észlelhető és a zajtól védendő épületeknél zavaró hatást nem okoz;

d) idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, eseményre szóló árusító tevékenység;

e) ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy (ingatlanbérlet esetén a bérleti joggal rendelkező személy, intézmény esetén az intézmény vezetője, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egység esetén az egység üzemeltetője), ennek hiányában az ingatlan tulajdonosa;

f) járda (köztisztasági szempontból): köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed;

g) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti terület és a belterületi földrészletek, vagy építmények közhasználatra átadott része;

h) magánerős építkezés: olyan építkezés, melyben az ingatlan építtetője magánszemély, az építkezés költségeit, mint magánszemély fizeti ki saját tőkéből vagy magánszemélyként felvett hitelből;

i) magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenység: olyan zajhatással járó, háztartáson belüli tevékenység, amely alkalmas mások nyugalmának megzavarására, így különösen lakásfelújítással, építéssel, bontással kapcsolatos tevékenységek, kertépítéssel, zöldfelület-fenntartással, mezőgazdasági feladatokkal kapcsolatos tevékenységek, motoros fűnyírás, favágás, fűrészelés traktor üzemeltetése, egyéb motoros gép üzemeltetése, zenélés, zenehallgatás, sporttevékenység, játék;

j) mobil hangreklám: olyan hangszóró reklámberendezés, amely információ közvetítés közben változtatja a helyét;

k) mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak;

l) rendezvény: hangosítást igénylő, szervezett formában, meghatározott célból szervezett, művészeti, tudományos, közművelődési, társadalmi, sport, szórakoztató, vendéglátó és kulturális célú esemény;

m) zöldterület: növényzettel fedett közterület. Zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, parkosított torna- és játszóterek. Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték.

II. Fejezet

Ingatlanok, közterületek tisztántartására és a szennyező anyagok szállítására vonatkozó szabályok

3. Az ingatlanok, közterületek tisztántartása

3. § (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ingatlan használója köteles gondoskodni az ingatlan telekhatárától az úttestig terjedő teljes terület, -ide értve a járdát, a nyílt árkot és ennek műtárgyait is- tisztántartásáról, kaszálásáról, gyomirtásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, a járda hótól, jégtől való mentesítéséről, járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről.

(2) Az intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt az ingatlan használójának kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szennyeződés az ingatlan használójának tevékenységéből származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hó eltakarításával, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(3) Az ingatlan használója köteles az ingatlanát rendben tartani, az aktuális növényápolási feladatokat (különösen: fű folyamatos kaszálása, gyomtalanítás, kártevő rovarok és állatok irtása, útra kihajló, közlekedést, kilátást zavaró ágak folyamatos nyesése) elvégezni.

(4) Az ingatlan utcáról látható részén a településképet zavaró építmény, tárgy, anyag (pl.: viskó, ól, kiselejtezett gép, építőanyag) elhelyezése tilos.

(5) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, pótlásáról, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(6) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyezést okozó szerv, vagy személy feladata.

(7) Amennyiben gépjármű szilárd burkolatú útra földet, sarat hord fel, úgy a gépjármű vezetője haladéktalanul köteles az úttestet a gépjárműve által felhordott sártól megtisztítani.

(8) Tilos közúton, útpadkán salakot, építési törmeléket, szemetet, tűzifát elhelyezni. Tilos csapadékvíz elvezető árokban bármilyen anyagot, tárgyat elhelyezni, tárolni.

(9) A település területén található szelektív hulladékgyűjtő szigetek gyűjtőedényei mellé szemetet elhelyezni tilos. Szelektív hulladék a gyűjtőedénybe csak olyan módon helyezhető, hogy az a legkisebb térfogatú (pl. PET palackok összelapítva) legyen.

(10) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos.

(11) A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében a (10) bekezdésében foglalt területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, vagy eldobni tilos, a szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttárolóba lehet elhelyezni.

(12) Aki a (10) bekezdésében foglalt területet, valamint az ott elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

4. Síkosság-mentesítés

4. § (1) Az ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a csúszást okozó anyagtól szükség szerint, naponként többször meg kell tisztítani, amennyiben ez nem lehetséges, úgy fel kell hinteni.

(2) A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyag (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) vagy kereskedelmi forgalomban kapható, a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelelő síkosság-mentesítő anyag használható.

(3) Szóróanyagként tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyag nem használható. A szóróanyag beszerzéséről, és a téli időszak elmúltával a terület szóróanyagtól való megtisztításáról a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(4) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(5) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(6) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

a) a gyalogos közlekedési útvonalon,

b) az útkereszteződésben,

c) az úttorkolatban,

d) a kapubejárat elé, annak szélességében, és

e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között.

5. Építési és bontási területek tisztántartása

5. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Építési és területrendezési munkák során tilos az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása.

(5) Magánterületen csak olyan építési, bontási anyag tárolható, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során közterületen építési törmelék, vagy hulladék keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, meg kell tisztítani.

6. Szennyező, porképző és bűzös anyagok szállítása

6. § (1) Közterületen szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítás során a szennyező anyagból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen.

(2) Ha a szennyező anyag szállítása közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(3) Ha bármilyen szállítmány fel – vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal meg kell tisztítani.

(4) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat lehetőség szerint rögzített ponyvával, zárt állapotban szabad szállítani, tárolni.

(5) Bűzös anyagot csak zárt tárolóban szabad szállítani és tárolni.

7. Hirdetők kötelezettségei

7. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak e célra rendszeresített 3. melléklet szerinti helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Az idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles a hirdetett esemény időpontját követően haladéktalanul, de legkésőbb a Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) felhívásának kézhezvételétől számított 3 napon belül eltávolítani, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

(3) Közerkölcsöt vagy közízlést sértő hirdetés sem köz, sem magánterületen nem helyezhető el.

III. Fejezet

A víz minőségének védelme

8. A víz minőségének védelmére vonatkozó szabályok

8. § (1) A Város közigazgatási területén meg kell akadályozni mindenfajta szennyező anyag vagy hulladék talajba, vagy vízbe jutását, beszivárgását. Ilyen szennyező anyagot talajba, vagy vízbe juttatni (elásni) tilos.

(2) Az ingatlan használójának kötelessége:

a) az ingatlan előtti szakaszra terjedően a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása,

b) a járműbehajtók átereszeinek jó karban és tisztántartása,

c) az épület tetőzetéről az esővíz és a hólé a járdára folyásának megakadályozása.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, vagy kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4) Csapadékelvezető árokba, használaton kívüli kútba, a település területén lévő élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba, talajvízbe tilos bevezetni, beleszórni, beleönteni, beleseperni, azokban elhelyezni vagy gyűjteni

a) szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet,

b) tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet,

c) dugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot).

(5) Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos.

(6) Szennyvizet csak az előírásoknak megfelelően létesített szennyvíztárolóba, vagy szennyvízcsatornába lehet bevezetni, és kizárólag azokban lehet gyűjteni, elhelyezni.

(7) Csatornahálózatra rákötni csak a Délzalai Víz- és Csatornamű Zrt. Csurgói Üzemvezetőségének hozzájárulásával szabad.

(8) Vízi közmű hálózatba történő bekötés hiányában a tulajdonos köteles ingatlanán a megtisztított szennyvíz elszikkasztásáról gondoskodni vagy résmentes födéllel, oldalán és aljzatán vízzáró módon kialakított gyűjtőaknát telepíteni.

(9) A szikkasztó vagy gyűjtőakna kiürítéséről, a szennyvíz elszállításáról az ingatlan használójának kell szükség szerint, igazolható módon gondoskodni. A szennyvíz elszállítását és az elszállítást igazoló számlákat a Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző) két évre visszamenőleg ellenőrizheti.

9. § (1) A Csurgó Város közigazgatási határán belül lévő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédő szert tárolni.

(2) Műtrágyát – az egyéni felhasználók alkalmi készleteit kivéve- csak zárt, szivárgásmentes tároló helyiségben lehet tárolni.

(3) Csurgó Város közterületén tilos gépjárművet, munkagépet mosni, olajcserét, vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(4) Magánterületen a (3) bekezdésében foglalt munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre, csapadékvíz csatornába ne kerüljön, az ingatlan talaját ne szennyezze, a talajvizet ne veszélyeztesse.

10. § (1) Vízfolyások, a nyílt csapadék-, és belvíz elvezető árkok szennyezése, ezekbe, valamint ezek partjaira hulladék és törmelék lerakása tilos.

(2) Törekedni kell a szemét árokba, vízfolyásba jutásának megakadályozására.

(3) Csapadék-, és szennyvízelvezető rendszer rongálása, állagának megváltoztatása, megszüntetése, rendeltetésszerű működésének akadályozása tilos.

(4) Az ingatlan használója köteles:

a) a vízfolyások, árkok partjain lévő növényzetet rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról,

b) az élővizek által a partra kihordott, és közvetlenül a vízparton, továbbá a parti vizek sávján található szemét, uszadék és hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról haladéktalanul gondoskodni,

c) a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok (vízfolyás) kitisztítását elvégezni, ha a csapadékvíz árokba történő akadálytalan lefolyását az árokba, vízfolyásokba került szemét vagy hordalék akadályozza,

d) a vízfolyásokat szükség szerint folyamatosan karbantartani, tisztítani.

(5) A Város területén lévő vízcsobogó, kutak, vizes medencék

a) rendeltetésellenes célokra – mosdásra, fogmosásra, fürdésre stb. – történő használata,

b) vizébe kavics, föld, növényi részek, vagy bármilyen egyéb anyag, tárgy beledobálása tilos.

IV. Fejezet

A levegő minőségének védelme

9. A tűzgyújtásra vonatkozó szabályok

11. §1 (1) Csurgó Város területén tilos a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben meghatározott levegőterheltségi és légszennyezőanyag-kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezést, illetve légszennyezettséget okozó tevékenység folytatása.

(2) Az avar és a kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történjen.

(3) Avart és kerti hulladékot csak jól kialakított tűzrakó helyen és telken szabad égetni úgy, hogy az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

(4) Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, vagy ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).

(5) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.

(6) A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(7) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható.

(8) A hatóságilag elrendelt általános tűzgyújtási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

(9) Avar és kerti hulladékok égetésénél figyelembe kell venni, hogy

a) kizárólag kis nedvességtartalmú anyagok égethetők,

b) égetés csak szélcsendes időben (5 m/s-nál kisebb szélsebesség),

c) tűzvédelmi előírások betartásával végezhető.

(10) Tűzgyújtás és égetés hétfői és csütörtöki munkanapokon 9.00-18.00 óra között, szélcsendes időben megengedett, a tartós füstölés viszont nem megengedett.

(11) Tilos nyílt téren vagy bármilyen berendezésben veszélyes hulladékot, vagy égetése során veszélyessé váló anyagot (műanyag, gumi, fáradt olaj, vegyszeres és festékes göngyöleg, gyógyszermaradványok, száraz elem stb.) égetni.

10. Allergén növények elleni védekezés

12. § (1) Az ingatlan gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése az ingatlan használójának kötelessége. A parlagfű irtásáról virágzás előtt legkésőbb az adott év június 30- ig, majd folyamatosan, a vegetációs időszak végéig kell gondoskodni.

(2)

(3) Az ingatlan telekhatárától az út széléig terjedő közterület gyom és allergiát okozó növényektől való mentesítése az ingatlan használójának kötelessége.

V. Fejezet

Zajvédelem

11. A zajkibocsátással járó tevékenységekre vonatkozó szabályok

13. § (1) E rendelet 13-15 §-aiban meghatározott tevékenységek zajforrásaitól származó környezeti zajterhelés nem haladhatja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendeletben előírt határértékeket.

(2) E rendelet 13-14 §-aiban foglalt korlátozások nem terjednek ki:

a) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységre,

b) a december 31. napján 18.00 órától január 1. napján 08.00 óráig tartó rendezvényekre, és

c) a közérdekből, kárelhárítási, katasztrófavédelmi céllal figyelemfelkeltésre, tájékoztatásra használt hangosító berendezés és zajforrás üzemeltetésére.

(3) Csurgó Város belterületének ingatlanain a településen tartózkodók nyugalmának biztosítása érdekében a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, zajjal zajkibocsátással járó tevékenység

a) munkanapokon 7.00 és 20.00 óra között végezhető,

b) szombaton 8.00 és 20.00 óra között végezhető,

c) vasárnap és munkaszüneti napokon 09.00 – 12.00 óra és 15.00 – 20.00 óra között végezhető.

(4) Az azonnali kár- és balesetveszély elhárítására irányuló munkavégzés a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő időpontban is végezhető.

(5) A Csurgó Város belterületén található vendéglátó egység - épületen kívüli - kerthelyiségében, teraszán hangosító berendezés – a (6) bekezdésben írt eset kivételével–

a) munkanapokon 7.00 és 22.00 óra között,

b) szombaton, vasárnap és munkaszüneti nap 8.00 és 22.00 óra között üzemeltethető.

(6) A Csurgó Város belterületén található vendéglátó egység - épületen kívül - kerthelyiségében, teraszán élő eseményről rádió- és televízió-közvetítés

a) munkanapokon 7.00 és 24.00 óra között,

b) szombaton, vasárnap és munkaszüneti nap 8.00 és 24.00 óra között végezhető.

(7) A Csurgó Város belterületén található magáningatlan – épületen kívüli – kerthelyiségében, teraszán hangosító berendezést alkalmazó, legalább 20 főből álló, nem üzletszerű és nem szolgáltató jellegű rendezvény

a) munkanapokon 7.00 és 20.00 óra között,

b) szombaton 8.00 és 22.00 óra között,

c) vasárnap és munkaszüneti nap 8.00 és 20.00 között tartható.

(8) Zajt keltő pirotechnikai terméket 10.00 - 22.00 óráig lehet felhasználni, alkalmanként legfeljebb 30 percig terjedő időtartamban.

12. Közterületi, sport és szabadidős rendezvényekre vonatkozó zajvédelmi szabályok

14. § (1) A közterületi rendezvény hangosító berendezései 8.00 - 22.00 óra között üzemeltethetőek.

(2) A közterületi rendezvény helyszínét úgy kell kiválasztani, a zajforrásokat úgy kell elhelyezni, hogy az a lehető legkisebb mértékben zavarja a környéken élők, valamint az egészségügyi, köznevelési és szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények, valamint a vallás gyakorlására szolgáló épületekben tartózkodók nyugalmát.

(3) A település önkormányzata által támogatott rendezvények hangosító berendezései pénteken és szombaton, valamint a munkaszüneti napokat megelőző napon 24.00 óráig, további napokon 23.00 óráig üzemeltethetők.

(4) A (3) bekezdésében foglalt rendezvények esetében a hangosító berendezések üzemeltetésének időtartamát a Jegyző eltérően engedélyezheti.

(5) A (3) bekezdés hatálya alá tartozó közterületi rendezvények esetében kivételt képez a háttérhangosítást biztosító berendezés, amely 08.00 - 01.00 óra között üzemeltethető.

(6) Sport és szabadidős létesítmények területén szabadtéri rendezvény hangosító berendezései pénteken és szombaton, valamint a munkaszüneti napokat megelőző napon 08.00 - 24.00 óra között, további napokon 08.00 – 22.00 óra között üzemeltethetők.

13. Mobil hangreklámokra vonatkozó szabályok

15. § (1) Mobil hangreklám hangteljesítményét úgy kell szabályozni, hogy a kívánt figyelemfelkeltő hatás csak a közvetlen környezetben érvényesüljön és a közvetlen környezetében élők nyugalmát ne zavarja.

(2) Mobil hangreklám munkaszüneti napokon 10.00-12.00 óra és 15.00-20.00 óra között, további napokon 08.00-20.00 óra között működtethető.

(3) Mobil hangreklám álló helyzetben nem üzemeltethető.

(4) Mobil hangreklám kizárólag gazdasági reklámtevékenység céljából üzemeltethető.

(5) A Jegyző a mobil hangreklám üzemeltetését megtilthatja, ha az az útvonala által érintett köznevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben, vallás gyakorlására szolgáló épületben, egyéb közintézményben és temető területén folytatott tevékenység zavarására alkalmas.

VI. Fejezet

Zöldterületek védelme

14. A zöldterületek védelmére vonatkozó szabályok

16. § (1) Gondozott zöldterületre gépjárművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.

(2) A gyermekjátszóterek felszereléseit 14 éven aluli gyermekek használhatják. A gyermekjátszóterek területén kutyát sétáltatni tilos. A Millenniumi Park területére kutyát bevinni, bevezetni, ott kutyát sétáltatni tilos.

(3) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarására alkalmas magatartástól.

(4) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák virágok és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása.

(5) Csurgó Város közterületén fát kivágni csak az erre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával, a Jegyző engedélyével szabad. Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét a fajta és a mennyiség meghatározásával.

(6) Tilos a gyeptakaróval részben, vagy egészben borított árkok gyep-felületétnek gyomirtóval történő kezelése. Tilos a közterület –ide értve az ingatlan telekhatárától az úttest széléig terjedő közterületet is- gyomirtóval történő kezelése.

(7) A zöldterületek eredeti rendeltetésüktől eltérő célra történő igénybe vétele, felbontása csak rendkívül indokolt esetben, az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségével, a Jegyző engedélyével lehetséges.

(8) Aki a zöldterületet felbontja, a munkák megkezdése előtt köteles e rendelet 2. melléklete szerint zöldterület igénybevételi díjat fizetni, és a felbontott zöldterületet helyreállítani.

(9) A zöldterület károsodása esetén a zöldterület károsítója köteles e rendelet 2. melléklete szerint zöldterület igénybevételi díjat fizetni és a károsított közterületet helyreállítani.

(10) A zöldterület igénybevételi díj címén az önkormányzat számlájára befolyt összeget csak zöldterület helyreállítására, pótlására vagy létesítésére lehet felhasználni.

(11) Ha a közműcégek (elektromos, gáz, víz- és csatornázási művek) vagy a telekommunikációs szolgáltatást nyújtó cégek feladatuk ellátása, hibaelhárítás során vagy egyéb okból felbontják a zöldterületet, akkor a zöldterület igénybevételi díj megfizetése alól mentesülnek, de a munka elvégzése után haladéktalanul kötelesek a zöldterületet helyreállítani.

17. § (1) Tilos a gondozott zöldterületeken elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöldterületeken élő madarakat vagy egyéb állatokat pusztítani, zavarni, befogni, kínozni. Az állatok elpusztítója a mindenkor érvényes kártérítési jegyzék szerint köteles kártalanítást fizetni.

(2) Tilos a közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni az emlékművek, szobrok, környezetébe nem illő tárgyakat elhelyezni.

(3) Parkokban, zöldterületeken sétálni csak a kijelölt utakon, sétányokon lehet.

(4) Tilos a zöldterületeket beszennyezni, környékükön szemetet elszórni.

18. § (1) A zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről, felügyeletéről az önkormányzat a vonatkozó rendelkezések figyelembevételével gondoskodik.

(2) A parkok és egyéb zöldterületek játszó- és pihenőkertek felügyeletére, gondozására a vállalatok, intézmények és társadalmi szervezetek védnökséget vállalhatnak.

VII. Fejezet

A közterületek használatának szabályai

15. A közterületek használatának rendje

19. §2 (1) Közterületet elfoglalni, azt rendeltetésétől eltérő célra használni csak közterület-használati engedély és - a 22. §-ban meghatározott eseteket kivéve- az 1. mellékletben meghatározott közterület-bérleti díj fizetése alapján lehet.

(2) A közterület-használati engedély kiadására irányuló eljárás önkormányzati hatósági ügy. Az első fokú eljárás lefolytatása Csurgó Város Polgármesterének (továbbiakban: Polgármester) átruházott hatáskörébe tartozik. A Polgármester illetékessége Csurgó Város közigazgatási területére terjed ki. Az eljárás lefolytatására az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A közterület-használati engedély előkészítése a Hivatal Beruházási- és Műszaki Irodájának feladata.

(4) A nem önkormányzati tulajdonú közterületek esetében a közterület-használati engedély megadását megelőzően az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos írásbeli engedélyét a kérelmezőnek be kell szerezni.

(5) A nem önkormányzati tulajdonú ingatlanokra megállapított, és az ingatlanrészre eső közterület-bérleti díj bevétel megosztása egyedi megállapodás alapján történik. A megállapodást az önkormányzat nevében átruházott hatáskörben a település polgármestere köti meg.

(6) Közterület-használati engedélyt az alábbi célokra lehet kiadni:

a) árusító és egyéb pavilon (fülke) elhelyezésére,

b) önálló hirdető és reklámberendezésre,

c) építési munkával kapcsolatos állvány, építő, tüzelő és egyéb ömlesztett anyag tárolására,

d) idényjellegű árusításra,

e) alkalmi- és mozgóárusításra,

f) vendéglátó-ipari előkertre,

g) mutatványos tevékenységre,

h) kiállítás és vásár céljára,

i) cirkusz felállítására,

j) sport- és kulturális rendezvényre,

k) közhasználatra át nem adott terület ideiglenes hasznosítására,

l) aláírásgyűjtésre szolgáló pult kihelyezése céljára,

m) egyéb célra.

(7) A közterület-használati engedély jogosultja köteles a közterület-használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket a helyszínen tartani és azokat az engedélyező hatóság, az ellenőrzéssel megbízott szerv, a szakhatóságok vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.

(8) Választási kampány idején a választással kapcsolatos aláírásgyűjtésre szolgáló pultot a jelölő szervezet képviselője vagy a jelöltként indulni szándékozó választópolgár, illetve annak képviselője – a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) szabályainak betartása mellett - bárhol elhelyezheti.

19/A. §3 (1) A közterület-használathoz a közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelem benyújtása a közterület használat megkezdésére nem jogosít.

(2) A közterület használati engedély iránti kérelmet a Csurgói Közös Önkormányzati Hivatalhoz, a polgármesternek címezve, a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, lakcímét, őstermelői nyilvántartási számát, jogi személyek, egyéni vállalkozók, jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok esetén cégjegyzékszámát, vállalkozói nyilvántartási számát, elérhetőségét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát, az igénybe venni kívánt közterület helyét, nagyságát, használatának módját,

c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti, pontos területnagyságának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését,

d) a közterület-használat jellemzőit, a folytatni kívánt tevékenység leírását,

e) árusítás és rendezvény esetén az árusító, illetve a szervező személy megnevezését és címét,

f) a közterület-használati díj megfizetésének módját.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolatát,

b) építési engedélyhez vagy kötelezéshez kötött építmény esetében vagy építési munkálatokkal összefüggő közterület-használat esetében az építtetőtől kapott meghatalmazást és a jogszabályban előírt esetekben a jogerős építésügyi hatósági engedélyt,

c) a zöldterület, közpark használata esetén a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozatot,

d) közterületen történő felépítmény elhelyezése esetén a felépítmény konkrét helyének megállapítására alkalmas, lehetőleg szakember által készített helyszínrajzot, és a megjelenést ábrázoló tervet vagy fényképet,

e) rendezvény, árusítás esetében a terület takarítására vonatkozó nyilatkozatot,

f) Az engedélyhez kötött termék árusítására, vagy más ilyen tevékenység folytatására vonatkozó kérelemhez ezen engedélyek, bizonyítványok meglétéről szóló nyilatkozatot, igazolást,

g) mutatványos tevékenység esetében a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a tevékenység végzéséhez minden érvényes okirat, engedély birtokában van,

h) rendezvényi célú közterület-használat esetén

ha) a rendezvény területén lévő színpad, árusító egységek, egyéb építmények elhelyezési tervét,

hb) szükség esetén forgalomkorlátozási tervet.

(5) Települési hulladék képződésével járó közterület-használathoz közterület-használati engedély akkor adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatást – ennek teljesítésére jogosult szolgáltató útján – igénybe veszi.

20. §4 (1) Közterület-használati engedélyt

a) meghatározott idő elteltéig,

b) megállapított feltétel bekövetkeztéig, vagy

c) visszavonásig lehet kiadni.

(2) A meghatározott időre szóló közterület-használati engedély naptári évre, hónapra, vagy napra szólhat.

(3) A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre vonatkozó jogosultság megszűnik.

(4) A meghatározott időre szóló közterület-használati engedély a meghatározott idő lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelemmel hosszabbítható, amennyiben a közterület-használat az e rendeletben foglalt feltételeknek továbbra is megfelel.

(5) A homlokzattól számított 30 cm-en túli hirdető berendezésekre közterület-bérleti díjat kell fizetni.

(6) Szeszesital forgalmazása céljából közterület-használati engedély nem adható, kivéve meghatározott alkalomra, (pl.: majális, városi kulturális, sport és egyéb rendezvény) és vendéglátó-ipari előkertre.

(7) A lakosság egészséges életfeltételeinek és életkörülményeinek, továbbá helyes életmód kialakításának elősegítése érdekében a közterületen olyan önálló hirdető- és reklámberendezés elhelyezésére nem adható közterület-használati engedély, amely szeszesital fogyasztására ösztönöz.

(8) Járműszerelvény, üzemképtelen gépjármű, érvényes hatósági jelzés nélküli gépjármű, pótkocsi, lakókocsi és utánfutó közterületen 12 óra időtartamon túl nem tárolható.

(9) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz használt gépek, járművek közterületen történő tárolása tilos.

(10) Az árusításból keletkező hulladék eltávolítása a területet árusítás céljára használó személy kötelessége.

(11) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, módon és időtartamig szabad tárolni.

(12) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

a) a jogosult nevét és lakóhelyének, vagy székhelyének, telephelyének címét,

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,

c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) építési engedély köteles közterület-használat esetében a véglegessé vált építési engedély kibocsátójának megnevezését, az engedély keltét és ügyiratszámát,

e) közterület-használati díj mértékét és megfizetésének módját,

f) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

g) a közterület folyamatos tisztántartásának és visszaadás előtti feltakarításának kötelezettségét,

h) 24. § -ban említett jogkövetkezményeket.

(13) A közterület-használati engedélyt közölni kell:

a) a kérelmezővel,

b) közterület-bérleti díj fizetése esetén a Csurgói Közös Önkormányzati Hivatal pénzügyi ügyintézőjével,

c) az engedélyezési eljárásban közreműködőkkel,

d) a közterület-felügyelőkkel.

16. A közterület-bérleti díj megállapítása

21. §5 (1) A közterület-bérleti díjat a közterület használója a közterület tényleges igénybevételétől függetlenül, a közterület-használati engedélyben meghatározott időtartamra köteles fizetni.

(2) A díjat az elfoglalt terület nagysága és a területhasználat időtartama alapján kell meghatározni. Az elfoglalt terület meghatározásánál minden megkezdett négyzetmétert egésznek kell tekinteni. Az időtartam meghatározásánál minden megkezdett naptári napot, hónapot és évet egésznek kell tekinteni.

(3) A közterület-bérleti díj mértékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

17. Mentesség a közterület-bérleti díj fizetése alól

22. §6 Nem kell közterület-bérleti díjat fizetni:

a)7

b) a közműveknek (elektromos, gáz, távhő szolgáltatási, víz- és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezésére;

c) postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezésére;

d)8

e) a szobrok, emlékművek, dísz-kutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezésére;

f)9

g) ellenérték nélkül végzett lakossági ellátás, szolgáltatás után;

h) ha elháríthatatlan külső ok miatt a használó a területet nem veheti igénybe;

i) magánerős építkezés esetén az építőanyag közterületen történő tárolásáért az építési engedély kiadásától számított 18 hónapig, ha az építési telek nem alkalmas az építési anyag tárolására;

j) tüzelőanyag közterületen történő tárolása esetén 10 napig;

k) egyéb ömlesztett anyag közterületen történő tárolása esetén 2 napig;

l)10 közterület akadálymentesítés céljára történő használata esetén
de a közterület használatának megkezdése előtt ezekben az esetekben is be kell szerezni a polgármester által kiállított közterület-használati engedélyt és figyelembe kell venni a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályok ide vonatkozó előírásait.

m)11

17/A.12 Engedély nélküli közterület-használat

22/A. § Nem kell közterület-használati engedélyt beszerezni:

a) közterületnek Csurgó Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) és intézményei által történő igénybevételéhez;

b) a fegyveres erők és fegyveres testületek, rendészeti szervek, mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezésére;

c) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez;

d) szervezett lomtalanítási akcióban a közterületekre kihelyezett tárgyak tárolásához, a lomtalanítás időtartamára;

e) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után;

f) választási kampány idején a választással kapcsolatos aláírásgyűjtésre szolgáló pult közterületen való elhelyezéséhez;

g) a gyülekezési jogról szóló törvény alapján megtartott rendezvényekre.

18.13 A közterület-használati engedély visszavonása

23. §14 (1) A polgármester 30 napos határidővel visszavonhatja a közterület-használati engedélyt, ha a közterületre

a) a településrendezési terv végrehajtása,

b) magas- és mélyépítési, valamint nyomvonalas létesítmények elhelyezése,

c) parképítés,

d) kedvezőbb település- és utcakép kialakítása miatt van szükség, vagy

e) ha a közterületen elhelyezett építmény már nem felel meg a korszerű építészeti követelményeknek és esztétikai elvárásoknak.

(2) A polgármester 15 napos határidővel visszavonhatja a közterület közterület-használati engedélyt, ha a közterület használója a közterületet nem a közterület-használati engedélyben meghatározott célra, az abban meghatározott módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.

(3) A közterület használója a közterület igénybevételének megszűnése előtt legalább 15 nappal a polgármesterhez írásban benyújtott nyilatkozatban köteles bejelenteni a közterület igénybevételének megszűntetését a megszűntetés dátumának megjelölésével.

(4) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, a közterület használója –eltérő megállapodás hiányában- haladéktalanul köteles a közterületet az eredeti állapotnak megfelelő módon, saját költségén –minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani.

(5) Ha a közterület-használati engedély az (1) bekezdésében említett módon szűnt meg, a közterület használója részére a bérleti díj időarányos része visszajár.

(6) Ha a közterület-használati engedély a (2) vagy (3) bekezdésében említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált, befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

19.15 A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

24. §16 (1) A közterület közterület-használati engedély nélküli használata esetén a közterület használója a polgármester felhívására haladéktalanul köteles a használatot megszüntetni és –eltérő döntés hiányában- a közterületet az eredeti állapotnak megfelelő módon, saját költségén –minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani.

(2) Aki a közterületet közterület-használati engedély nélkül, vagy az abban foglalt feltételektől eltérő módon használja, a közterület-használati engedély nélküli, vagy az attól eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj másfélszeresének megfizetésére köteles.

(3) Ha a közterületet közterület-használati engedély nélkül vagy a közterület-használati engedélytől eltérő módon használó a közterület-használati engedély kiadása feltételeinek egyébként megfelel, kérelmére a közterület-használatát lehet engedélyezni, ezzel azonban a közterület-használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól.

20. A közterület filmforgatási célú használatára vonatkozó szabályok

25. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában e rendelet szabályait a 25. és 26. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mktv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

(3) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a 10 nap időtartamot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal, alkalmanként 10 nappal meghosszabbítható.

(4) Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó filmforgatás célú közterület-használat nem hagyható jóvá.

(5) A filmforgatás célú közterület-használat naponta 7.00 és 22.00 óra közötti időtartamra vonatkozhat. Indokolt esetben kivételesen, a minimálisan szükségszerű időtartamra vonatkozóan engedélyezhető az éjszakai forgatás.

(6)17 A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően, legfeljebb 3 napon belül újra biztosítani kell.

(7) A kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától. A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterületet használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

26. § (1) Amennyiben a közterületre vonatkozóan már közterület-használat iránt kérelmet nyújtottak be a már benyújtott kérelem az elbírálás során elsőbbséget élvez.

(2)18 Ha a hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati engedély van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

(3) Meg kell tagadni a hatósági szerződés jóváhagyását, ha a kérelmező a filmforgatási célú közterület használatra irányuló kérelme benyújtását megelőző egy éven belül

a) jogellenes közterület használat, vagy díjfizetési hátralék miatt veszítette el közterület használati jogosultságát,

b) jóváhagyott hatósági szerződésétől eltérően, szabálytalanul használta a közterületet,

c) a megállapított díjat nem fizette meg, vagy

d)19 közterület-használati engedély nélkül használta a közterületet.

(4) A közterület-használati díj megfizetése alóli kedvezmény vagy mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(5) A kérelmező –eltérő megállapodás hiányában- a filmforgatás célú közterület-használatot követően haladéktalanul köteles a közterületet az eredeti állapotnak megfelelő módon, saját költségén –minden kártérítési igény nélkül – helyreállítani.

21. A közterületen történő árusításra vonatkozó szabályok

27. §20 (1) Csurgó Város Önkormányzata a 1242/2, 1242/6, 1242/7, 1242/8, 1242/13 helyrajzi számokon piacot működtet. A piac működését külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Közterületen csak a 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott termékek árusíthatók.

(3) Idényjellegű árusítás elsősorban az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon és a közterületre közvetlenül nyíló bejárattal rendelkező üzlethelyiséggel rendelkező kereskedőknek az üzlet homlokzatával érintkező közterületen engedélyezhető. A közterület-használathoz a szükséges egyéb hatósági engedélyeket a közterületet használónak be kell szerezni.

(4) A közterületre közvetlenül nyíló bejárattal rendelkező üzlethelyiséggel nem rendelkező árusok, kereskedők közterületen elsősorban az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanon árulhatják termékeiket.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő helyszínen idényjellegű árusításra csak akkor adható közterület-használati engedély, ha az árusítás

a) helyszíne nem érint zöldterületet és

b) a gyalogos és járműforgalmat nem akadályozza.

(6) A Széchenyi téren alkalmi és mozgóárusítás a városi rendezvények kivételével nem folytatható.

(7) A Városközpontban (Petőfi tér piacon kívüli része, Városháza köz, Csokonai utca, Semmelweis utca, Baksay utca) a (2) bekezdésben meghatározott termékek forgalmazására adható közterület-használati engedély maximum 10 m2 területnagyságra, elsősorban alkalmi árusításra.

22. Az Európai Unió jogának való megfelelés

28. § E rendelet a belső piaci szolgáltatokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

29. § Ez a rendelet 2014. január 1-én lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 21/2004. (IV. 30.) önkormányzati rendelet.

1

A 11. §-t a Csurgó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 1.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 19. § a Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 19/A. §-t a Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

4

A 20. § a Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

5

A 21. § a Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

6

A 22. § a Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

7

A 22. § a) pontját a Csurgó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 1.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

8

A 22. § d) pontját a Csurgó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 1.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

9

A 22. § f) pontját a Csurgó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 1.) önkormányzati rendelete 4. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

10

A 22. § l) pontja a Csurgó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 1.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

11

A 22. § m) pontját a Csurgó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 1.) önkormányzati rendelete 4. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

12

A 17/A. alcímet (22/A. §) a Csurgó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 1.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

13

A 18. alcím címe a Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

14

A 23. § a Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

15

A 19. alcím címe a Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

16

A 24. § a Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

17

A 25. § (6) bekezdése a Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

18

A 26. § (2) bekezdése a Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 11. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 26. § (3) bekezdés d) pontja a Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 11. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

20

A 27. § a Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

21

A 4. mellékletet a Csurgó Város Önkormányzat Képviselő-testülete 10/2021. (V. 31.) önkormányzati rendelete 13. §-a iktatta be.