Iharos Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2006.(XI.23.) önkormányzati rendelete

Iharos község Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2017. 12. 21

Iharos Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14/2006.(XI.23.) önkormányzati rendelete

Iharos község Helyi Építési Szabályzatáról

2017-12-21-tól

Iharos Község Önkormányzata Képviselőtestületének

14/2006.(XI.23.) számú rendelete.

Iharos község helyi építési szabályzatáról

)

Iharos Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §.(1) bekezdésében, valamint az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2006. évi L. törvénnyel módosított 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Étv.) 7.§.(3) bekezdésének c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet (továbbiakban HÉSZ) alkotja.

I. FEJEZET

Általános előírások

1.§.

(1) A rendelet területi hatálya Iharos község közigazgatási területére terjed ki és Dr Fazekas Sándorné településtervező által készített 8/2004 jelzőszámú kül- és belterületi szabályozási tervvel (SZK, SZ-1,SZ-2 jelű) együtt alkalmazható.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen telket alakítani, épületet és más építményt (beleértve a műtárgyakat is) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni, az általános érvényű előírások mellett, csak e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes alkalmazásával lehet.

(3) E rendeletben és a szabályozási tervben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.

(4) A rendelet minden természetes és jogi személyre nézve kötelező.

(5)^[1] A szabályozási terven kötelező szabályozási elemek jelöltek. A kötelező erejű szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával, önkormányzati rendelettel változtathatók meg. A védőtávolságok, csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával és az ágazati jogszabályokkal összhangban módosíthatók.

(6) A szabályozási tervben kötelezőnek kell tekinteni:

- a település igazgatási határát,

a belterületi határt,
a szabályozási vonalakat,
az egyes terület-felhasználási egységek, övezetek és építési övezetek határát, beépítési feltételeit és módját meghatározó előírásokat,

a környezetvédelmi, táj-és természetvédelmi, műemlékvédelmi szabályokat és kikötéseket,
az építési helyet, építési határvonalat.

(7) ^[2]A község beépítésre szánt területén, ahol a szennyvízcsatorna–hálózat nem épült ki, új épület építésére építési engedélyt kiadni, illetve érvényét meghosszabbítani csak akkor lehet, ha az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés, vagy zárt szennyvíztároló létesül. Ahol a szennyvízcsatorna hálózat kiépült az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély csak azzal a feltétellel adható ki, ha az épület használatbavételéig a szennyvízcsatorna hálózatra rákötnek.

(8) A telekalakítási eljárások során rendelkezni kell az út- és közműépítés megvalósításának feltételeiről. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett területeken és a közterületeken a felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen, a képződő hordalék visszatartása műszaki és talajvédelmi szempontokat figyelembevéve megtörténjen.

(9) ^[3]Az övezeti előírásoknál intenzívebb beépítettségű és nagyobb építménymagasságú épület bontása esetén, az új épületet az övezeti előírásoknak megfelelően építhető vissza.

(10)^[4] Hatályon kívül helyezve

(11)^[5]Hatályon kívül helyezve

(12)^[6]Hatályon kívül helyezve

(13)^[7] Terepszint alatti létesítmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik.

(14)^[8] ^[9]Hatályon kívül helyezve

(15)^[10]Hatályon kívül helyezve

(16) ^[11]Állattartó épület és trágyatároló a lakóépületektől és intézményektől 10 m-nél nagyobb távolságra helyezhető el. Az élelmiszertároló, forgalmazó létesítmények, gyermek és egészségügyi intézmények telekhatárától pedig minimum 50 m-re.

(17) Az állattartással kapcsolatos előírásokat külön törvény³ és önkormányzati rendelet szabályozza.

(18)^[12] Hatályon kívül helyezve 10/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelettel

(19) Földmunkával járó beruházásoknál a humusz réteget (felső 30 cm-es réteg) külön kell deponálni, majd a kivitelezést követően, felső rétegként kell újrahasznosítani.

(20) ^[13]Ahol a szabályozási terv nem határoz meg kötelezően alkalmazandó építési vonalat az épület elhelyezésénél, ott a kialakult állapotot kell figyelembe venni. A meghatározott szabályozási vonallal metszett, vagy a kijelölt építési helyen kívül fekvő, de már meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők.

II. FEJEZET

Településszerkezet, terület-felhasználás.

2.§.

A település igazgatási területe tagozódik :

a.) Beépítésre szánt területekre, amelyeken belül az építési telkek megengedett beépítettsége legalább 10 %.

b.) Beépítésre nem szánt területekre, amelyeken belül a telkek megengedett beépítettsége legfeljebb 5 % lehet.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterületek

3.§.

(1)^[14] A területen – a lakóépületen kívül – kisüzemi, környezetbarát ipari és szolgáltató létesítmények, valamint az OTÉK falusias lakóterületeknél felsoroltak építhetők és üzemanyagtöltő kivételével.

(2) Hatályon kívül helyezve 10/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelettel

(3) Hatályon kívül helyezve 10/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelettel

(4) A lakóépületekkel ellentétes oldalhatáron a rendezési terv jóváhagyását megelőzően már álló melléképületek megtarthatók, felújíthatók, új azonban csak a lakóépület mögött, azzal azonos oldalhatárra építhető. (OTÉK alóli felmentés száma:342-4/2006)

(5) A legkisebb zöldfelület mértéke 40 % .

(6)^[15] A lakótelkek be nem építhető részén levő kertterületeken elhelyezhetők: növényházak, és a külön jogszabályban⁴ felsorolt kerti építmények.

(7) A 20 m-nél szélesebb telkek és a saroktelkek szabadonálló beépítési móddal is beépíthetők, az OTÉK oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásainak betartása mellett.

(8) ^[16]A falusias lakóterület beépítési előírásai:

Övezet jele

Beépítési mód

Építménymagasság

Max. (m)

Beépítettség max.

Legkisebb telekméret (m²)

Min. telekszélesség

(m)

Min. telekmélység

(m)

Közművesí-tettség

Lf1

4,5

1000

Lf2

4,5

800

Ahol „O” oldalhatáros, „T” részleges

(9) ^[17]A kialakult 14-m-nél keskenyebb, oldalhatáros beépítésű telkeken az építmények közötti legkisebb távolsági méretek,- maximum 4,5 méter építménymagasság mellett,- legfeljebb 4 méterig történő csökkentése, akkor lehetséges, ha az épületek külső térelhatároló szerkezetét, tetőhéjazatát és párkányzatát az I-III. tűzállósági fokozathoz tartozó tűzállósági határértékű és nem éghető (A1, vagy A2) anyagból készítik, valamint a szemben álló homlokzatok egyikén sincs 0,36 m²-nél nagyobb felületű nyílászáró kialakítva. Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzata nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra.

(10) 80 m-nél nagyobb telekmélységű telek beépítettségét a telek beépített területét, a telek 80 m-es telekmélységéig számított területéhez viszonyítva kell megállapítani.

(11) 12 m-nél keskenyebb lakótelek, és nyeles telek nem alakítható ki.

(12)^[18] Hatályon kívül helyezve

Településközpont vegyes terület

4.§.

(1) ^[19]A szabályozási terven a településközpont vegyes terület jele: „Vt”. A területen egyházi építmények helyezhetők el, az alábbi beépítési előírások mellett:

Övezet jele

Beépítési mód

Építménymagasság

Max. (m)

Beépítettség max.

Legkisebb telekméret (m²)

Min. telekszélesség

(m)

Min.telekmélység

(m)

Közművesí-tettség

területe nem csökkenthető

ahol „SZ” szabadonálló, „T” teljes

(2) A legkisebb zöldfelület mértéke 30%.

Gazdasági területek

5.§.

(1) A gazdasági terület elsődlegesen gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A község területén :

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

Mezőgazdasági üzemi terület (Gipm)

kialakítására került sor.

(3) A területen,- beültetési kötelezettség alapján,- a teljes telekméret minden 200 m²-e után 1 db lombos fa telepítendő. A gazdasági területeken fekvő ingatlanokat telekhatár mentén történő beültetés kötelezettsége terheli, melynek sávszélességét a szabályozási terv határozza meg, ennek hiányában min. 10 m kell legyen. A beültetési kötelezettség 2 m magasságot elérő bokor és lombos fa telepítésével teljesíthető. A kötelezettség teljesítésénél a telken már meglévő faállományt figyelembe kell venni. A beültetési kötelezettséget, az ingatlant érintő építési engedélyben kell előírni, teljesítése a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

Az előkertben porta építhető (OTÉK alóli felmentés száma:342-4/2006).

^[20]A területen, - a gabona szárítók, silók kivételével,- csak tájbaillő épületek építhetők, hagyományos,- vagy ennek megfelelő megjelenésű anyagok felhasználásával.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

6. §.

(1) ^[21]A területen a külön jogszabályban meghatározott⁵ létesítmények helyezhetők el, parkolóház kivételével.

(2) ^[22]A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület beépítési előírásai az alábbiak:

Övezet jele

Beépítési mód

Építménymagasság

Max. (m)

Beépítettség max.

Legkisebb telekméret (m²)

telekszélesség

(m)

telekmélység

(m)

Közművesí-tettség

Gksz

K-6

2000

ahol „O” oldalhatáronálló, „R” részleges

(3) A legkisebb zöldfelület mértéke 30%.

^[23]Az előírt építménymagasság nem vonatkozik a szárítókra, terménytárolókra, silókra és egyéb sajátos építményfajtákra, melynek építménymagassága 15 méterig növelhető.

^[24]20 méternél szélesebb telek szabadonállóan is beépíthető, az elő, az oldal és hátsókertre vonatkozó előírások betartásával.

^[25]A lakóterületek közé ékelődő gazdasági területeken az épületek utcafronti homlokzatait a lakóépületekhez illeszkedő homlokzatképzéssel, építészeti megjelenéssel kell kialakítani. A lakótelkek telepmélységével párhuzamos telekhatár mentén beültetési kötelezettséget kell előírni, melynek minimális szélességét a szabályozási terv határozza meg, ennek hiányában minimálisan 10 méter széles kell legyen.

Mezőgazdasági, üzemi területek

7.§.

^[26] Hatályon kívül helyezve

(2) A mezőgazdasági üzemi terület (Gipm) beépítési előírásai:

Övezet jele

Beépítési mód

Építménymagasság

Max. (m)

Beépítettség max.

Legkisebb telekméret (m²)

Min. telekszélesség

(m)

Min.telekmélység

(m)

Közművesí-tettség

Gipm

K-6

2000

ahol „SZ” szabadonálló, „K” kialakult, „R” részleges

(3)^[27]Hatályon kívül helyezve

(4) A telek beépítése, min. 10 m széles elő-, oldal-, és hátsókert elhagyásával lehetséges.

(5) A területen, - a gabona szárító silók kivételével,- csak tájbaillő épületek építhetők, hagyományos,- vagy ennek megfelelő megjelenésű anyagok felhasználásával. Az épületek külső homlokzatán csillogó fémlemez burkolat, vagy tetőfedés nem alkalmazható.

(6) A telken belüli zöldfelület legalább a telek területének 40 %-a.

(7) ^[28]„Az előírt építménymagasság nem vonatkozik a szárítókra, terménytárolókra, silókra és egyéb sajátos építményfajtákra, melynek építménymagassága, technológiai okból 15 méterig növelhető.”

Különleges területek

8.§.

^[29]A különleges terület a temető (Kt), melynek területén csak annak üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, emlékművek és egyházi építmények helyezhetők el, a következő beépítési előírások mellett:

Övezet jele

Beépítési mód

Építménymagasság

max. (m)

Beépítettség max.

Legkisebb telekméret (m²)

Min. telekszélesség

(m)

Min.telekmélység

(m)

Közművesí-tettség

4,5

2000

ahol „SZ” szabadonálló, „R” részleges

(2) A legkisebb zöldfelület aránya 80%.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közmű területek

9.§.

^[30]A közutak (KÖu) elhelyezéséhez szükséges területeket a kialakult és a tervezett állapot figyelembe vétele mellett, a szabályozási terv és a külön jogszabályban foglaltak alapján kell biztosítani.

övezet jele	közlekedési terület jellege		min. szabályozási szélesség
KÖu₁	Országos közút	meglévő	kialakult állapot szerint
		tervezett	60 m
KÖu₂	mezőgazdasági út	meglévő	kialakult állapot szerint
		tervezett	8 m
KÖu₃	kiszolgáló út	meglévő	kialakult állapot szerint
		tervezett	12 m
KÖu₄	gyalogút, sétány		3 m

(3) Kerékpárút a közút, illetve a járda szabályozási szélességében vezethető. Vegyes forgalom esetén a járda minimális burkolata 1,5 m, a közúté 2x4,5 m széles kell legyen.

(4) A közutak, és a közművek védőtávolságait a vonatkozó előírások⁷ és a szabályozási terven jelöltek alapján kell figyelembe venni.

(5 )^[31]Hatályon kívül helyezve

(6) ^[32]A közlekedési területeken a külön jogszabályban⁸ felsorolt építmények helyezhetők el.

Zöldterületek

10.§.

(1) A község igazgatási területén a zöldterületek (Z) közé a közparkok soroltak.

(2) A közpark a község növényzettel fedett közterülete, amelynek a közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.

(3) ^[33]A közparkban és a játszótéren a külön jogszabályban⁹ felsorolt építmények helyezhetők el annak legfeljebb 2 %-os beépítettségéig, az építmények magassága a 4 m-t nem haladhatja meg.

(4) Meglévő zöldterületek nem csökkenthetők.

(5) A helyi természetvédelmi terület (ht-vel fejlesztésére az Állami Erdészeti Szolgálat Térségfejlesztési és Zöldövezeti Irodájának V-266/2 számú terve alapján kerülhet sor.

Erdőterületek

11.§.

A község közigazgatási területén védelmi erdők (Ev) kijelölésére került sor.

^[34] Hatályon kívül helyezve

Az erdők területén a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi, illetve erdő- és vadgazdálkodási, közjóléti érdeket szolgáló létesítmények helyezhetők el.

(4 ^[35])Hatályon kívül helyezve

(5) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból szabad.

Mezőgazdasági területek

12.§.

A mezőgazdasági területek a növénytermesztés, az állattenyésztés és a kertgazdálkodás területei és az ezzel kapcsolatos építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A község igazgatási területén az alábbi mezőgazdasági területek kialakítására került sor :

Általános mezőgazdasági területek (Má)

Be nem építhető általános mezőgazdasági területek (Má0)
Kertes mezőgazdasági területek (Mk)
Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek (Mk0)

Általános mezőgazdasági területek

13.§.

(1) Az általános mezőgazdasági területek a szabályozási terven (Má)-val jelöltek.

(2) A területeken kialakítható földrészlet minimális nagysága 3.000 m², amelynek megközelítését közhasználatú vagy magán úttal kell biztosítani.

(3 ~~)^[36]~~A mezőgazdasági területeken a vonatkozó jogszabály¹⁰ szerinti épületek helyezhetők el, az ott szabályozott beépíthetőséggel és rendeltetéssel. A gazdasági épületek építménymagassága a 4,5 métert, a lakóépületeké az 5,0 métert nem haladhatja meg.

(4) Hatályon kívül helyezve 10/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelettel

^[37] ^[38] (5) A mezőgazdasági területen kialakított birtoktest beépítésére az OTÉK mezőgazdasági területekre vonatkozó előírásai az irányadók. Az épületek legfeljebb 6 m-es építménymagassággal építhetők.

Kertes mezőgazdasági területek

14.§.

(1) A kert, szőlő és gyümölcsös területek a szabályozási terven Mk–ként jelöltek.

(2) A területeken kialakítható legkisebb földterület 1.500 m², melynek legkisebb szélessége 12 m.

(3)^[39] A már korábban kialakított :

A kertes mezőgazdasági területeken a külön jogszabály¹⁰ szerinti épületek helyezhetők el, az ott szabályozott beépíthetőséggel és rendeltetéssel. A gazdasági épületek építménymagassága a 4,5 métert, a lakóépületeké az 5,0 métert nem haladhatja meg.

(4) A 720 m²-nél kisebb telkeken a meglévő épületek felújíthatók, de a beépítettség a bővítéssel nem növelhető.

(5) Hatályon kívül helyezve 10/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelettel

(6) Lakókonténer, lakókocsi a területen nem helyezhető el.

(7) A területen már meglévő lakóépületek megtarthatók, felújíthatók és legfeljebb egy alkalommal, 25 m²-el bővíthetők, e rendelet hatálybalépését követően. A gazdasági és lakóépületek együttesen sem haladhatják meg a 3 %-os beépítettséget.

Be nem építhető általános mezőgazdasági területek

15.§.

(1) A be nem építhető általános mezőgazdasági területek a természetvédelem és vízvédelem érdekeit szolgálják. A területek a szabályozási terven Má0-val jelöltek.

(2) A területen csak köztárgyak, közutak, nyomvonalas létesítmények; vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével), a vízgazdálkodás létesítményei, geodéziai jelek, vadász lesek és a természetvédelem kutató, bemutató építményei helyezhetők el.

(3) A terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvényben² szabályozott eljárásokra, létesítményekre.

Be nem építhető kertes mezőgazdasági területek

16.§.

(1) A be nem építhető kertes mezőgazdasági területek a belterületen helyezkednek el, a szabályozási terven Mk0-val jelöltek.

(2) Az Mk0 területen kialakítható legkisebb földrészlet 1.500 m2

(3) A területen csak köztárgyak, közutak, nyomvonal jellegű vezetékek, közmű és közműpótló berendezések (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek, adótorony, távközlési magas-építmény, magasfeszültségű villamos távvezeték kivételével) helyezhetők el.

terület beépítésére vonatkozó korlátozás nem vonatkozik a Bányatörvényben szabályozott eljárásokra, létesítményekre.

Vízgazdálkodási területek

17.§.

A vízgazdálkodási területeket a szabályozási terv „V” –vel jelöli.

A vízgazdálkodási területeken a vízkár elhárítási, a sporthorgászati, és természeti megfigyelés közösségi építményei, a halastavak mentén a halászattal annak értékesítésével, feldolgozásával, tárolásával kapcsolatos építmények helyezhetők el, a külön jogszabályokban foglaltak alapján.

A vízfolyások mentén mindkét oldalon a karbantartás részére 6-6 m-es szabad parti sáv biztosítandó¹⁰.

(4) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell.

(5) A vizimunkák csak vízjogi engedély alapján végezhetők¹².

III. FEJEZET

A környezet-, természet-, táj- és a kulturális örökség védelem

18 §.

A környezet-, a műemlék- és a helyi védelemmel kapcsolatos szabályozást, lehatárolást, a védőtávolságokat a szabályozási terv tünteti fel.

Környezetvédelem

19.§.

(1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b./ megelőzze a környezetszennyezést,

c./ kizárja a környezetkárosítást.

(2) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a területen csak olyan tevékenység folytatható és csak olyan létesítmény alakítható ki, amelynek levegőszennyező anyagkibocsátása a területre vonatkozó határértékeket nem lépi túl, valamint kielégítik a vonatkozó jogszabályban¹³ meghatározott védőtávolságokat és nem okoznak lakosságot zavaró bűzhatást.

(3) A közigazgatási területen lévő illegális hulladék-lerakóhelyeket az ingatlan tulajdonosának kell megszüntetnie. A tulajdonos, a kezelő, a bérlő köteles a tulajdonában, használatában, bérleményében lévő ingatlan műveléséről, tisztántartásáról gondoskodni.

(4) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék

környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés, valamint az élővizek szennyezésének megakadályozásáról.

(6) ^[40]Hatályon kívül helyezve

(7) A szippantott szennyvizek csak hatóságilag kijelölt szennyvízürítő helyre szállíthatók.

(8) A település, a felszín alatti vizek szennyeződés érzékenységi besorolása szerint „érzékeny” területnek minősül.¹⁴

(9) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(10) Technológiai eredetű szennyvíz közcsatornába csak hatályos vízjogi engedéllyel létesített előtisztító műben történő tisztítás után vezethető.

(11) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok rendszeres karbantartásáról, tisztításáról a vízfolyás kezelője köteles gondoskodni.

(12) Állattartó-telepek építményei, élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítmények, egészségügyi intézmény telekhatárától 50 méter védőtávolságon belül nem építhetők.

(13) A dögkonténertől 500 m, a hígtrágya ürítőtől és szippantott szennyvízürítő helytől 1000 m védőtávolságon belül új lakóépület, élelmiszer feldolgozó, -raktározó, -kereskedelmi létesítmény továbbá állattartótelep nem létesíthető.

(14) Országos közutak beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén, a

tengelytől számított 50 méter távolságon belül, autóút esetén 100 m távolságon belül lakóépület nem létesíthető. Más építmények a közút kezelőjének, egyetértésével létesíthetők.

(15) Vízfolyások medrétől 50 méter távolságon belül mezőgazdasági területen állattartó építmény nem létesíthető.

(16) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.

(17) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a kommunális hulladéklerakó telepre - megoldott. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények,- a szelektív gyűjtésre kialakított gyűjtőszigetek kivételével,- közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.

Természetvédelem

20.§.

(1) A táj szerkezetét, állapotát és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni tilos.

(2) Az erdők telepítésénél, az utcák fásításánál és az egyéb növényzet telepítésénél elsősorban a tájra jellemző, a települési ökológiai viszonyoknak ellenálló helyben honos fafajokat kell alkalmazni, ezeket a 3. függelék tartalmazza.

A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.

Tájvédelem

21.§.

(1) Nem létesíthető közmű-, energia-, táv- és hírközlési vezeték a meglévő fasorok

nyomvonalában.

(2) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(3) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék,

vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell.

(4) Mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen termőhelyi adottságú

területeken levő természetes növényállományt (mocsár, láp, rét, legelő) a vonatkozó jogszabály¹⁵alapján meg kell őrizni.

(5) A tájképvédelmi terület övezetében a 300 m² szintterületet elérő és az 5 m építménymagasságot meghaladó építmények terveihez látványtervet kell készíteni, melyben igazolni kell a tájképi illeszkedést.

(6) ^[41]Ökológiai magterületen -beépítés céljára- terület nem jelölhető ki

Kulturális örökség védelme

22.§

Hatályon kívül helyezve 10/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelettel

IV.FEJEZET

Egyes sajátos jogintézmények követelmény rendszere.

Építésjogi követelmények

23.§.

A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el. Kivételt képeznek ez alól a közterületen, közlekedési, valamint zöldterületen történő építések.

(2) A település beépítésre nem szánt területén új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeletetését, vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek között csak akkor szabad ha :

a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
közérdeket nem sért,
az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telek területe nélkül nem idegeníthető el.

Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés

24.§.

^[42]A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése, vagy szabályozása érdekében a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve az ingatlannak a helyi közút céljára szükséges részét kisajátítási eljárás nélkül - a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett - az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyeztetheti.

Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelmére és érdekében kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.

Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan visszamaradó része a rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy az egész ingatlant a tulajdonos kérelmére, kártalanítás mellett, igénybe kell venni.

Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegénél figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét, melyet az érintett tulajdonosokra át kell hárítani.

Útépítési és közművesítési hozzájárulás

25.§

A helyi közutakat és közműveket legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig a telkeket kialakító beruházónak meg kell valósítani.

(2)^[43] A helyi közutat illetőleg közművet, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben, de legfeljebb annak 90% -ig az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékéről, a megfizetés módjáról a képviselő-testület rendeletben dönt.

Településrendezési kötelezések

26.§.

A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.

Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotban lévő építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el, a külön jogszabályi¹⁷ előírásainak figyelembevételével.

Az ingatlanok telekhatára mentén, az 5.§.(3) bekezdésében szabályozott módon, a gazdasági területeket beültetési kötelezettség terheli.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések.

27.§.

(1) ^[44]Hatályon kívül helyezve

E rendelet 2006. december 01. napjától lép hatályba, kihirdetéséről a helyben szokásos módon (az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel) a körjegyző gondoskodik.

^[45]28.§.

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Iharos, 2006. november 23.

Felföldi Károly sk Kisházi Ferenc sk.

körjegyző polgármester

^[46] 1. melléklet

a 14./2006.(XI.23.) önkormányzati rendelethez

Hatályon kívül helyezve 10/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelettel

^[47]2. melléklet a

14/2006.(XI.23.) önkormányzati rendelethez

Hatályon kívül helyezve 10/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelettel

3. számú melléklet