Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 3.) önkormányzati rendelete
GYŰRŰS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Hatályos: 2022. 03. 08Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (III. 3.) önkormányzati rendelete
GYŰRŰS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL1
Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 41. § (4) bekezdésében és az 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az Önkormányzat
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Gyűrűs Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 8932 Gyűrűs, Hunyadi János tér 1.
2. § Az Önkormányzat önállóan, szabadon és demokratikusan, széleskörű nyilvánosság mellett intézi a község közügyeit. Gondoskodik a közszolgáltatásokról. Gyakorolja a helyi önkormányzati közhatalmat.
3. § (1) Az önkormányzat az 1. mellékletben foglaltan körülírt bélyegzőket használja.
(2) Az önkormányzat közigazgatási területe: Gyűrűs község bel és külterülete
(3) Az Önkormányzat képviselőtestülete Gyűrűs Község Önkormányzata Képviselőtestülete
(4) Az önkormányzat hivatala (költségvetési szerve): Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal
(5) Az önkormányzat honlapjának címe: www.gyurus.hu
(6) Az önkormányzat címer és zászló használatának rendjét külön rendeletben szabályozza
(7) Az Önkormányzat jelképeit, illetve azok leírását a 2. mellékletben mutatja be
4. § Az Önkormányzat tisztségviselője: a polgármester és az alpolgármester.
A Képviselőtestület
1. A képviselőtestület megalakulása, üléseinek rendje
5. § Gyűrűs Község Önkormányzatának Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a polgármesterrel együtt 5 főből áll. A Képviselőtestület tagjainak (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 3. melléklet tartalmazza.
6. § (1) A Képviselőtestület alakuló, rendes, rendkívüli ülést tart.
(2) Az alakuló ülésre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény - továbbiakban: Mötv-ben foglalt rendelkezések az irányadók.
7. § (1) A Képviselőtestület rendes ülést havonta – a hónap második hetében - tart kivételt képeznek ez alól a július és augusztus hónapok, amikor nem ülésezik, de kivételesen a polgármester más napra és más időpontra is összehívhatja az ülést.
(2) A polgármester rendkívüli ülést hív össze, ha azt
a) szükségesnek tartja, vagy
b) jogszabály kötelezővé teszi.
(3) A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslat interpellációt és kérdést nem tartalmazhat. A rendkívüli ülés napirendjére vonatkozó javaslatban szereplő napirendi ponton kívül a polgármester más napirendi pontra is javaslatot tehet.
2. A Képviselőtestület programja és munkaterve
8. § (1) A Képviselőtestület megbízatásának időtartamára gazdasági programot (a továbbiakban: program) fogad el. A programot a polgármester állítja össze, és terjeszti a Képviselőtestület elé.
(2) Az előkészítő munka folyamatának megszervezése a Hivatal feladata.
9. § (1) A Képviselőtestület az előre látható feladatok jobb előkészítése érdekében éves munkatervet fogad el. A munkaterv iránymutatás a testület számára.
(2) A munkaterv tartalmazza az egyes ülésen megtárgyalásra tervezett, jelentősebb súlyú rendelettervezet, hosszabb távú stratégia, koncepció vagy programterv elfogadására vonatkozó javaslat és beszámoló felsorolását.
3. A Képviselőtestületi előterjesztések
10. § (1) Előterjesztésnek minősül
a) a rendelet megalkotására vonatkozó javaslat,
c) a beszámoló és
d) a tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti előterjesztés polgármester, alpolgármester, Képviselőtestület bizottsága, képviselő, továbbá a Hivatal külön jogszabály által feljogosított köztisztviselője előterjesztésében kerülhet a Képviselőtestület elé.
(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti előterjesztés a (2) bekezdésben feljogosítottakon kívül a beszámolóra vagy tájékoztatóra jogszabályban vagy Képviselőtestületi döntésben kötelezett személynek vagy szerv vezetőjének az előterjesztésében is a Képviselőtestület elé kerülhet.
11. § (1) Az előterjesztés elsődlegesen írásban kerül a Képviselőtestület elé.
(2) Az előterjesztés főbb formai és tartalmi elemei a következők:
a) az előterjesztés címe és zárt ülésen való tárgyalásra vagy annak lehetőségére történő utalás,
b) az ülésre történő meghívásra javasolt személyt, szerv képviselőjét,
c) a megszólítás,
d) az elemző rész,
e) a döntési javaslat,
(3) Bármely képviselő kezdeményezheti a polgármesternél benyújtva az általa elkészített írásos előterjesztés napirendre vételét.
4. Beszámoló és tájékoztató
12. § (1) A beszámolóra és tájékoztatóra az előterjesztésekre vonatkozó előírások alkalmazandók.
(2) A polgármester félévente beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról.
5. Az ülés összehívása
13. § (1) A Képviselőtestület ülésének meghívóját a polgármester állítja össze és írja alá.
(2) A meghívó tartalmazza
a) az ülés helyét és időpontját, amelyre elsődlegesen a munkaterv irányadó, de az a polgármestert nem köti,
b) a javasolt napirend sorrendjét,
c) a napirendi pont előterjesztőjének megnevezését,
d) azt a tényt, hogy az anyag később kerül megküldésre, feltéve, hogy a meghívóval együtt, a megküldésre nincsen lehetőség, és
e) a napirendi pont zárt ülés keretében való megtárgyalására vagy annak lehetőségére való utalást.
(3) Rendkívül sürgős esetben a meghívó rövidebb időn belül is kiküldhető. Kivételesen a meghívó kiküldése futárszolgálat, elektronikus levél vagy más rövid úton is történhet.
(4) Amennyiben határozatképtelenség miatt nem lehet az ülést megtartani vagy folytatni, úgy a polgármester legkésőbb 5 napon belül újra összehívja a Képviselőtestületet az elmaradt, vagy félbeszakadt napirendi pontok megtárgyalására. Ebben az esetben a meghívó az általános szabályok szerinti tartalmon kívül csak azokat a napirendi pontokat tartalmazza, amelyek a határozatképtelenség miatt nem lettek megtárgyalva.
14. § (1) A Képviselőtestület ülésére tanácskozási joggal kap meghívást
a) a jegyző,
b) a Hivatal dolgozója,
c) a civil szervezet képviselője - a (3) bekezdés szerint - a tevékenységét érintő napirendi pont tárgyalásához, valamint
d) a polgármester és a napirend előterjesztője által javasolt személy és szerv képviselője.
(2) A meghívott akadályoztatása esetén az őt helyettesítő – írásban felhatalmazott - megbízottat is megilleti a tanácskozási jog.
(3) A tanácskozási jog gyakorlásának megengedhetősége tekintetében a polgármester dönt.
6. Az ülések nyilvánossága és a zárt ülés
15. § (1) A Képviselőtestület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a lakosság helyi hirdetőtáblán, valamint az Önkormányzat honlapján való közzététellel tájékozódhat.
(2) A Képviselőtestület ülésének helye elsődlegesen a Gyűrűsi Faluház Tanácsterme, együttes ülés esetében a Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal Tanácsterme, vagy a Pókaszepetki Faluház Tanácsterme (a meghívottak létszámától a terem befogadóképességétől függően).
16. § (1) A zárt ülés elrendeléséről a Képviselőtestület az Mötv. 51. § - ában foglaltak szerint hozza meg döntését.
(2) A zárt ülésen való tárgyalást az előterjesztő kezdeményezi, de arra az illetékes bizottság, a polgármester vagy bármely képviselő is javaslatot tehet.
(3) A zárt ülésen tárgyalt napirendi ponthoz tartozó előterjesztés és a tárgyalás során elhangzottak, az elfogadott döntés és a zárt ülés kapcsán keletkezett adatok - a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok kivételével - titkosak.
7. Az ülés vezetése és az ülés rendjének biztosítása
17. § (1) A Képviselőtestület ülését a polgármester, a tisztség betöltetlensége, vagy akadályoztatása esetén a Képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármester vezeti.
(2) A polgármesteri és a Képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Képviselőtestület ülését a korelnök hívja össze, és vezeti.
18. § (1) A polgármester az ülés vezetésével kapcsolatos feladatai és jogosítványai körében
a) összehívja, megnyitja, és bezárja az ülést,
b) megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét,
c) a szót megadja, megtagadja vagy megvonja,
d) tárgyalási szünetet rendelhet el,
e) felszólalási joga van az ülésen bármikor,
f) javaslatot tesz a napirendre, a napirendet elfogadtatja, javaslatot tehet napirendi pontok összevont tárgyalására,
g) napirendi pontonként megnyitja és berekeszti a vitát, majd szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, megállapítja a szavazás eredményét és kimondja a döntést,
h) az ülés rendjét biztosítja, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre megszakíthatja, vagy bezárhatja,
i) a Képviselő-testülethez méltatlan, a testület munkáját zavaró magatartást tanúsító résztvevőt rendre utasítja, figyelmezteti, ha a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik meg és ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után – kivéve a képviselőt – a terem elhagyására kötelezheti, szélsőséges esetben a Képviselő-testület a tiszteletdíját maximálisan a következő év tartamára 50 %-kal csökkentheti. Az erre vonatkozó polgármesteri indítványt a Képviselőtestület fogadja el.
j) határozatképtelenség esetén az ülést bezárja
k) Az ülés rendjének fenntartása érdekében figyelmezteti, rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testület munkáját zavaró, képviselőhöz méltatlan magatartást tanúsít, másokat sértő megfogalmazást használ. A rendreutasított képviselőtől megvonhatja a szót, egyúttal javaslatot tehet a Képviselő-testületnek, hogy a képviselőt jegyzőkönyvben róják meg. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
l) Amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely annak folytatását lehetetlenné teszi, az ülést a polgármester – az általa meghatározott időre – félbeszakíthatja.
(2) A polgármester az ülés elején ismerteti az előzetes bejelentés alapján hiányzó, továbbá a késést jelző képviselők névsorát.
(3) Amennyiben a Képviselőtestület határozatképesség, vagy a határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hoz döntést, úgy az alábbi ügyekben a Polgármester önállóan döntést hozhat, kivételt képeznek ez alól a Képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartozó, valamint a minősített többséget igénylő döntések. A döntéséről a Képviselőtestületet a soron következő ülésen tájékoztatni köteles:
a) a vagyongazdálkodásáról szóló rendeletben foglalt vagyonhasznosítási ügyben, ide nem értve a vagyon értékesítését, megterhelését,
b) önkormányzati tulajdonú gazdálkodó szerv éves üzleti tervének, éves beszámolójának jóváhagyása.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben, olyan pályázat benyújtásáról, amelynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte, és a kidolgozott pályázati, projekt költségvetés saját forrását, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosította, amennyiben a pályázat a biztosított forrást nem haladja meg.
8. Az ülések napirendje
19. § (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot.
(2) Ha a jegyzőn kívüli, beszámolóra vagy tájékoztatóra köteles, külső szerv vezetőjének az ülésen való jelenléte valószínűsíthető, a beszámolója vagy tájékoztatója megelőzheti a többi napirendi pontot.
(3) A zárt napirendi pont megtárgyalására elsődlegesen a nyílt napirend megtárgyalása után kerülhet sor.
9. Sürgősség
20. § (1) A jegyző indokolással ellátva javasolhatja a Képviselőtestületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását.
(2) A sürgősség kérdésében a Képviselőtestület a napirend elfogadása során, a végszavazás előtt minősített többséggel dönt.
(3) A sürgősség elfogadása esetén az előterjesztést a Képviselőtestület első napirendi pontként tárgyalja.
(4) Ha a Képviselőtestület nem fogadja el a sürgősséget, úgy a napirendek meghatározásakor dönti el, hogy az ügyet hányadik napirendi pontként tárgyalja.
21. § (1) Módosító indítvány tehető a határozati javaslat érdemi részére, felelősére, határidejére, valamint a rendelettervezetre.
(2) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalhatja az elhangzottakat, majd a határozati javaslatot és a rendelettervezetet szavazásra bocsátja.
10. A szavazás módja
22. § (1) A nyílt szavazás a (2) bekezdésben foglalt kivétellel kézfeltartással történik.
(2) Képviselő részéről történt ügyrendi javaslatra a név szerinti szavazás esetén a polgármester ABC sorrendben olvassa fel a képviselők nevét, akik nevük elhangzásakor igen, nem vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A név szerinti szavazásról készített névsor a jegyzőkönyvhöz csatolandó.
(3) A jegyző írásban, a testületi szerv ülésén szóban, jegyzőkönyvi rögzítéssel jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. A jegyző elvégzi a képviselő-testület elé kerülő rendelet tervezetek, határozati javaslatok törvényességi vizsgálatát. A képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában - a szavazás előtt - törvényességi észrevételt tesz, amennyiben a szavazás eredményeként jogszabályt sértő döntés születhet, továbbá köteles jelezni a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel. A jogszabálysértés utólagos észlelése esetén is köteles megtenni az erre vonatkozó jelzését. A jegyző feladatának ellátásában a Hivatal közreműködik.
11. Kérdés, interpelláció
23. § (1) A kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben - kivéve az egyedi hatósági és a személyiségi jogot (különösen a személyes adatot tartalmazó) érintő ügyet - intézkedési lehetőség iránti tudakozódás.
(2) Az interpelláció az önkormányzati hatáskörbe tartozó, a Képviselőtestület által korábban hozott, a lakosság szélesebb körét érintő konkrét döntés végrehajtásához kapcsolódó felvilágosítás-kérés.
(3) Az elnevezéstől függetlenül a polgármester a tartalom alapján állapítja meg a beadványról, hogy az kérdés vagy interpelláció.
(4) A sem kérdésnek, sem interpellációnak nem minősíthető beadványt, valamint az olyan személyhez címzett kérdést vagy interpellációt, aki nem kérdezhető vagy interpellálható, a polgármester 3 napon belül a képviselőnek az ok írásbeli megjelölésével együtt visszaküldi.
24. § (1) Kérdést polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy jegyzőhöz lehet intézni.
(2) A kérdésre a Képviselőtestület következő rendes ülésén írásban, vagy szóban válaszol a kérdezett, ha az ő feladatkörébe tartozik a kérdés megválaszolása. Ha nem az ő feladatköre, válaszadásra átadja annak, akinek az a feladatköre. Ha a kérdés megválaszolása több időt vesz igénybe, akkor a válasz a kérdés beérkezésétől számított 15 napon belül írásban küldendő meg a kérdező részére, mely a rákövetkező rendes Képviselőtestületi ülésen tájékoztatás céljából kiosztásra kerülhet.
(3) A válasz elfogadásáról indokolás nélkül igen vagy nem válasszal csak a kérdező nyilatkozik, azzal kapcsolatban a Képviselőtestület nem foglal állást. Ha a kérdés tárgyalásakor a kérdező nincsen jelen, a válasz elfogadottnak tekintendő.
12. Döntések
25. § (1) A Képviselőtestület rendeletei és határozatai évente elölről kezdődő sorszámmal vannak dátumozva.
(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése a jogszabályszerkesztésről szóló IRM rendeletben rögzített módon történik.
(3) A Képviselőtestület határozatainak megjelölése - az alábbi sorrendben -
a) a határozat sorszámát arab számmal,
b) a „/” jelet,
c) a határozat meghozatalának évét,
d) zárójelben a határozat meghozatalának hónapját római számmal és napját arab számmal és
e) a „Kt. határozat” kifejezést
foglalja magában.
(4) A Képviselőtestület számozott határozat nélkül dönt ügyrendi és egyéb, az ülés vezetésével kapcsolatos kérdésben, beleértve a napirend elfogadását is.
26. § (1) A rendeletek tárgymutatós, a Képviselőtestületi határozatok tárgymutatós és határidős nyilvántartásának vezetéséről a jegyző a Hivatal kijelölt köztisztviselője útján gondoskodik.
(2) A Képviselőtestület határozatait a jegyző továbbítja a végrehajtásért felelősökhöz, folyamatosan figyelemmel kíséri végrehajtásukat, és arról beszámol.
13. Az önkormányzati rendelet
27. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vagy módosítására irányuló kezdeményezés írásban - a rendelet-alkotás indokainak és főbb elveinek megjelölésével - a polgármesternél nyújtandó be, ha az nem a rendelet megalkotásának szervezeti és működési szabályzat szerinti előterjesztőjétől származik.
(2) A kezdeményezésre kidolgozott rendelettervezetet a jegyző véleményének kikérése után a téma szerint érintett bizottság vagy a polgármester a Képviselőtestület elé terjeszti, mely dönt annak elfogadásáról.
28. § A rendelet elfogadását követően a hiteles szöveg szerkesztése a jegyző feladata.
29. § Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a jegyző az Önkormányzat hirdetőtábláján való kifüggesztéssel gondoskodik. A rendelet elsődlegesen a www.njt.hu oldalon, illetve az Önkormányzat honlapján is megjelenik.
14. Határozathozatal
30. § (1) A Képviselőtestület általában egyszerű szótöbbséggel hoz határozatot.
(2) A Képviselőtestület minősített többséggel dönt
a) törvényben, különösen a Mötv.-ben meghatározottakról és
b) az a) ponton kívül
ba) a hitelfelvételről, ha az Önkormányzat által az adott évben felvett hitel a 10 millió Ft-ot meghaladja, ide nem értve a likviditási hitelt, amely az Önkormányzat és a számlavezetője között létrejött szerződés alapján áll fenn,
bb) bb) a kötvény kibocsátásról,
bc) a gazdasági társaságba történő belépésről, kilépéséről, tőkeemelésről,
bd) a népszavazás elrendeléséről, ha az nem kötelező,
be) a sürgősségi indítványról,
bf) a titkos szavazás tartásáról,
bg) a zárt ülés elrendeléséről,
15. Jegyzőkönyv
31. § (1) A Képviselőtestület üléséről hangfelvétel készülhet, azonban a hangfelvétel kizárólag a jegyzőkönyv elkészítéséhez nyújt segítséget, annak archiválásáról gondoskodni nem kell.
(2) A jegyzőkönyv a felvett hangfelvétel alapján az Mötv.-ben meghatározott tartalommal készül.
(3) Az ülésről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi az e rendelet vagy más jogszabály alapján csatolandó dokumentum.
32. § A Képviselőtestület nyílt ülésének dokumentumai a lakosság tájékoztatása céljából megjelennek az Önkormányzat honlapján, továbbá elektronikusan megküldésre kerülnek a Kormányhivatal részére. A Lakosság számára a betekintési lehetőséget a Hivatal igazgatási előadó munkatársa biztosítja a hivatal munkarendjében előzetes kérésre, a testületi ülés idejének megjelölése mellett.
16. A Képviselőtestület és a lakosság kapcsolata
33. § (1) A Képviselőtestület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, lehetőség szerint az Önkormányzat éves költségvetési koncepciójának tárgyalása előtt.
(2) A közmeghallgatás helye és időpontja az Önkormányzat honlapján és Hirdetőtáblán kerül közzétételre.
34. § (1) A közmeghallgatáson napirendi pont is tárgyalható, amely esetében a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) A közmeghallgatás során elhangzott kérdés és vélemény lehetőség szerint az ülésen szóban megválaszolandó. A kivizsgálást igénylő kérdés vagy észrevétel esetén a hozzászóló a kivizsgálás eredményéről írásban kap tájékoztatást.
17. Lakossági fórum
35. § (1) A lakosság véleményének megismerésére, a döntés-előkészítésbe való bevonása céljából az Önkormányzat lakossági fórumot tart
a) a közterület elnevezéssel kapcsolatos előterjesztés előkészítése során, vagy
b) ha a Képviselőtestület azt határozatban elrendeli.
(2) A polgármester, valamint a képviselő a lakosság fontos döntésről való tájékoztatására vagy a választókkal való találkozás és véleményük megismerése céljából is szervezhet lakossági fórumot.
36. § (1) A lakossági fórum szervezéséről a polgármester, valamint a képviselő a jegyző segítségével gondoskodik.
(2) A lakossági fórum helyéről, időpontjáról és témájáról a lakosság és a szervezetek az Önkormányzat honlapján és a Hirdetőtáblán kapnak tájékoztatást.
A képviselő
37. § (1) A képviselő a képviselői munka ellátása során a Hivatal kijelölt helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti, a Hivatal munkatársától ügyviteli közreműködést igényelhet.
(2) A képviselő
a) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre,
b) tevékenyen részt vesz a Képviselőtestület, valamint bizottság munkájában, amelynek tagja,
c) a tudomására jutott - nem közérdekű vagy nem közérdekből nyilvános adat kivételével - minden információt megőriz azzal, hogy e titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll,
d) bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselőtestület ülésén akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
e) bejelenti a bizottság elnökének, ha annak a bizottságnak az ülésén, melynek tagja, akadályoztatása miatt nem tud részt venni,
f) bejelenti a polgármesternek, ha valamely megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,
g) bejelenti a személyes érintettségét a döntéshozatalnál, valamint
h) vagyon-nyilatkozatot tesz.
(3) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt kötelezettség megszegése esetén az ülés vezetője - ha tudomással bír róla - felhívja a képviselőt arra, hogy jelentse be személyes érintettségét.
(4) Ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy ő személyesen nem érintett az ügyben, de a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a képviselő személyes érintettsége fennáll, a képviselő kizárásáról a polgármester javaslatára a Képviselőtestület dönt.
38. § A képviselőt a képviselői tevékenysége ellátásáért külön rendeletben meghatározott összegű havi tiszteletdíj illeti meg.
A bizottság
39. § (1) A Képviselőtestület 1 állandó bizottságot hoz létre, melyek elnevezése: Ügyrendi Bizottság
(2) A bizottság 3 főből áll
(3) A bizottság tagjainak névsorát a 4. melléklet tartalmazza.
40. § (1) A bizottság elnöke
a) összehívja és vezeti a bizottság ülését,
b) figyelemmel kíséri a bizottság határozatának végrehajtását,
c) képviseli a bizottságot.
(2) A bizottság tagja
a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésén,
b) a bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet a jegyzőtől, a Hivatal szervezeti egységének vezetőjétől, és
c) a bizottság megbízása alapján képviseli a bizottságot.
d) a bizottság feladatait a 5. melléklet foglalja magába
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző jogállása
18. A polgármester
41. § A polgármester megbízatását, feladatát főállásban látja el. A polgármester jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Mötv határozza meg.
42. § (1) A Képviselőtestület jelen rendeltének 6. mellékletében felsorolt hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
(2) Az Mötv. 42. §_ában felsorolt hatásköröl nem ruházhatók át.:
(3) A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről – legkésőbb a döntést követő testületi ülésen - tájékoztatja a Képviselőtestületet.
(4) A polgármester határozatának nyilvántartását a jegyző a Hivatal kijelölt köztisztviselője útján végzi.
(5) Ha a Képviselőtestület ülésén merül fel olyan kérdés, amely valamely bizottság hatáskörébe tartozik, a polgármester jogosult a javaslatot megtenni.
43. § A polgármester egyetértési jogot gyakorol a Hivatal köztisztviselői tekintetében a kinevezésnél, a vezetői megbízásnál, a vezetői megbízás visszavonásánál, a felmentésnél és a jutalmazásnál.
19. Az alpolgármester
44. § (1) A Képviselőtestület a Képviselőtestület tagjai közül egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi munkáját.
(2) A polgármester az alpolgármester megválasztását követő 15 napon belül írásban meghatározza az alpolgármester feladatkörét. A feladatkört a polgármester bármikor jogosult írásban megváltoztatni.
20. A jegyző
45. § (1) A jegyző alkalmazásának feltételei a Mötv-ben körülírt feltételek szerint teljesednek.
(2) Az aljegyzőt felett a munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.
(3) A jegyzőt tartós távolléte esetén az aljegyző helyettesíti.
A Közös Önkormányzati Hivatal és Társulások
46. § (1) A Képviselőtestület az Önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Pókaszepetki Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel hivatalt hoz létre.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti felépítését a Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
47. § (1) Az Önkormányzat az alábbiakban felsorolt Társulások tagja:
a) Zalaegerszeg és Térsége Szennyvízcsatorna Társulás,
b) Bocföldei Szociális Intézményfenntartó Társulás,
c) Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulás,
(2) Az Önkormányzat Egyesületnek nem tagja.
A helyi népszavazás
48. § A -2013. évi CCXXXVIII. törvény - NSZ. tv. 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján az Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi népszavazást kezdeményező választópolgárok minimum létszámát a választópolgárok számának 20 %-ában határozza meg.
Az önkormányzat vagyona és gazdálkodása
49. § (1) A Képviselőtestület az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
(2) Az önkormányzat költségvetésének ellenőrzését az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényben, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XI. 31.) Korm.rendeletben foglalt feladatoknak az ellátását a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás és a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatallal kötött megállapodás alapján a Zalaszentgróti Közös Önkormányzati Hivatal által foglalkoztatott belső ellenőr látja el.
Záró rendelkezések
50. §2
51. § Ez a rendelet 2022. március 7-én lép hatályba.
3. melléklet
1. Polgármester – Bertalan Tibor
2. Alpolgármester – Kardos Tímea
3. Képviselő – Kardos Vidor
4. Képviselő – Kovács Emese
5. Képviselő – Ruzsics Lajosné
4. melléklet
1. Elnök – Kovács Emese
2. Képviselő tagja – Kardos Vidor
3. Képviselő tagja – Ruzsics Lajosné
5. melléklet
1. Vagyonnyilatkozatok átvétele
2. Egyéb ügyrendi feladatellátás
3. A képviselőtestület alakuló ülését követő ülésére előkészíti az SZMSZ-ről szóló rendelet tervezetét, amennyiben az SZMSZ az alakuló ülésen nem kerül elfogadásra.
6. melléklet
1. A képviselő-testület a tulajdonosi jogok gyakorlása köréből az alábbi hatáskörét a polgármesterre átruházza:
1.1. a) Az ingó és ingatlan vagyon tulajdonjog-változással nem járó egyéb módon történő hasznosítása
1.2. Az ingó és ingatlan vagyon használatával (pl.: útfelbontás) tulajdonjog-változással nem járó egyéb módon történő hasznosítása tekintetében kiadandó hozzájárulások
1.3. köztisztasággal kapcsolatos önkormányzati hatósági hatáskörök,
2. A képviselő-testület a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 5. § (1a) bekezdésében meghatározott, a társulási megállapodásban kijelölt helyi önkormányzat képviselő-testülete által meghozandó rendelet megalkotásához szükséges önkormányzati képviselőtestületi hozzájárulás hatáskörét a polgármesterre átruházza.
3. A képviselőtestület a Tktv. 8/A §-a alapján a 8. §-ában foglalt önkormányzati hatásköröket - A község településképének védelméről szóló 13/2017. (XII.22.) rendeletében leírt módon - a Polgármesterre ruházza át.
A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2022. március 9. napjával.
Az 50. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.